TÜKRÖK KÉPALKOTÁSA

SÍKTÜKÖR

Ha egy átlátszó plexilap elé és mögé ugyanakkora távolságban elhelyezünk egy-egy azonos
méretű gyertyát, és a lap előtti gyertyát meggyújtjuk, akkor az összeállításra kissé oldalról
rátekintve azt láthatjuk, mintha a hátsó gyertya is égne. A jelenség magyarázata, hogy a
plexilap első fele a ráeső gyertyafény egy részét visszaveri, úgy viselkedik, mintha síktükör
lenne.

A kísérlet alapján megállapítható, hogy a síktükör által létrehozott kép a tükör mögött
keletkezik. A kép további tulajdonságainak megállapításához a visszaverődés törvényének
megfelelően szerkesszük meg egy optikai tengelyre helyezett tárgy képét!

A szerkesztésből kitűnik, hogy a síktükörre eső fénysugarak a tükörről széttartóan verődnek

vissza, tehát csak a meghosszabbításaik találkoznak egy pontban. A síktükör által létrehozott
kép tehát látszólagos és egyenesállású. Az ábra a síktükörre nézve tengelyes szimmetriát
mutat, ezért a képtávolság megegyezik a tárgytávolsággal, és a képnagyság a
tárgynagysággal. A síktükör nagyítása tehát 1. A síktükör képalkotása rendelkezik egy
további tulajdonsággal is: a bal és a jobb oldalt felcseréli. Ezt könnyen ellenőrizhetünk, ha a
tükör előtt állva felemeljük a bal kezünket, miközben tükörképünk a jobb kezével teszi
ugyanezt.
Összefoglalva a síktükör által létrehozott kép tulajdonságai:
− látszólagos
− egyenesállású
− k=t
− K=T
− N=1
− a bal és jobb oldalt felcseréli

DOMBORÚ TÜKÖR

Nézzünk bele egy domború tükörbe nagyon közelről, majd távolítsuk el az arcunkat egyre
messzebbre. Azt tapasztaljuk, hogy a távolságtól függetlenül az arcunknak mindig egy
kicsinyített, egyenesállású képét fogjuk látni. A domború tükör képalkotásának jellemzőit
olvassuk le arról a rajzról, amit a domború tükörre eső nevezetes sugármenetek segítségével
szerkesztettünk meg!
Látható, hogy a domború tükörről a fénysugarak a síktükörhöz hasonlóan széttartóan
verődnek vissza, tehát a síktükör is látszólagos képet állít elő. Szintén a síktükörhöz hasonló
tulajdonság, hogy a kép egyenes állású, és a bal és jobb oldalt felcseréli. Ugyanakkor a kép
mindig kicsinyített, mert a képnagyság kisebb, mint a tárgynagyság, és képtávolság kisebb,
mint a tárgytávolság.
Összefoglalva:
− látszólagos
− egyenesállású
− k<t
− K<T
− N<1
− a bal és jobb oldalt felcseréli
HOMORÚ TÜKÖR

Ha egy homorú tükörbe nagyon közelről belenézünk, akkor arcunk nagyított egyenes állású
képét látjuk. Arcunkat a tükörtől eltávolítva a nagyítás egyre nő, viszont arcunk képe egyre
torzabbnak látszik. Adott távolságban a kép eltűnik, és csak elmosódott foltokat látunk.
Tovább távolodva a tükörtől észre vehetjük, hogy ismét kezd kirajzolódni arcunk képe, de
ekkor már ez a nagyított kép fordított állású. Még tovább távolodva a kép mérete egyre
csökken, de az állása fordított marad. A kísérlet alapján megállapíthatjuk, hogy a homorú
tükör képalkotása nagyon változatos, és erősen függ a tárgytávolságtól.
A homorú tükör képalkotásának jellemzőit táblázatba foglaltuk össze, és a minden egyes
esetet rajzzal is szemléltetünk.

tárgytávolság t > 2f t = 2f 2f > t > f t=f f>t

jelleg valódi valódi valódi látszólagos

állás fordított fordított fordított egyenes

nincs kép
képtávolság 2f > k > f k = 2f k > 2f k>t

nagyítás N<1 N=1 N>1 N>1