GÖMBTÜKRÖK TULAJDONSÁGAI

Tükröknek nevezzük a tárgyakat, amelyek a fényt szabályosan visszaverik. A

fényvisszaverődés tárgyalásakor már foglalkoztunk a síktükörrel, amelynek tükröző felülete
egy sík része, és legfontosabb tulajdonsága, hogy a rá párhuzamosan eső fénysugarakat
párhuzamos fénysugarak formájában veri vissza.

A síktükrökön kívül gyakran használunk gömbtükröket. A gömbtükröknél a tükröző felület

egy gömbfelület része. Amennyiben a gömbfelület belső (homorú) felülete tükröz, homorú
tükörről, amennyiben a külső (domború) felülete tükröz, domború tükörről beszélünk. A
homorú, illetve domború tükröket a következő módon szoktuk megrajzolni.

Az OG egyenes a tükör szimmetriatengelye, amit optikai tengelynek nevezünk. A G pont

jelöli annak a gömbnek a középpontját, amelyből a tükröt kivágtuk. Neve: geometriai
középpont vagy gömbi középpont. Míg az optikai tengely és tükör metszéspontját O-val
jelöljük, és optikai középpontnak hívjuk.
HOMORÚ GÖMBTÜKRÖK TULAJDONSÁGAI

Ha optikai korongra homorú gömbtükröt erősítünk, majd a tükörre az optikai tengellyel

párhuzamosan fénysugarakat bocsátunk, akkor a tapasztalat szerint a fénysugarak egy pontban
gyűlnek össze. Ezt a pontot a homorú tükör fókuszpontjának (gyújtópontjának) nevezzük. és
F-fel jelöljük.

Az OF távolság neve fókusztávolság, jele: f. A homorú tükör fókusztávolsága a tükör

sugarának fele.
𝑟
𝑓=
2
A homorú tükrök fókusztávolságát m, illetve kisebb fókusztávolságú tükrök esetén cm
egységekben adjuk meg.
Ha a fénysugarak nem az optikai tengellyel párhuzamosan érkeznek, de továbbra is egymással
párhuzamosak, akkor a homorú tükör ezeket a fénysugarakat egy olyan pontba gyűjti össze,
amely a fókuszpontba az optikai merőlegesre állított síkban van. Ezt a síkot fókuszsíknak
nevezzük.
A homorú tükörre nemcsak az optikai tengellyel párhuzamosan, hanem tetszőleges irányból is
érkezhetnek fénysugarak. A visszavert fénysugarak megszerkesztése ilyenkor általában nem
egyszerű. Ezért most megismerkedünk négy olyan, úgy nevezett nevezetes sugármenettel,
amelyek nagy segítséget nyújtanak majd, amikor a tükrök által előállított képeket szeretnénk
megszerkeszteni.

1. Az optikai tengellyel párhuzamosan beérkező fénysugár a visszaverődés után a

fókuszponton halad keresztül.
2. A fókuszponton át beeső fénysugár a visszaverődés után az optikai tengellyel
párhuzamosan halad.
3. Az optikai középpontba beeső fénysugár az optikai tengelyre szimmetrikusan verődik
vissza.
4. A geometriai középponton át beeső fénysugár a tükörről önmagába verődik vissza.

A homorú gömbtükör csak abban az esetben gyűjti össze a fénysugarakat jó közelítéssel egy
pontba, ha a fénysugarak az optikai tengelyhez közel érik el a tükör felületét. Ezt másként úgy
szoktuk mondani, hogy a tükör kis nyílásszögű. Ellenkező esetben az optikai középponttól
távol visszaverődő fénysugarak már nem a fókuszponton haladnak át. Ha azonban a tükröző
felület nem gömb, hanem úgy nevezett forgásparaboloid, amit egy parabolának a tengelye
körüli megforgatásával nyerünk, akkor minden olyan fénysugár, amely az optikai tengellyel
párhuzamosan érkezik, a fókuszponton keresztül verődik vissza. A forgásparaboloidnak ezt a
tulajdonságát használjuk ki a parabolaantennák használatakor.
Az alábbi ábrák sorrendben azokat az eseteket mutatják, amikor az optikai tengellyel
párhuzamosan beérkező fénysugarak először nagy nyílásszögű gömbtükörre, aztán kis
nyílásszögű gömbtükörre, végül forgásparaboloid alakú tükörre esnek. Tökéletesen egy
pontba csak a legutolsó esetben gyűlnek össze a fénysugarak, de jó közelítéssel igaz ez a
második esetben is.
DOMBORÚ TÜKRÖK TULADONSÁGAI

Ha optikai korongra domború gömbtükröt erősítünk, majd a tükörre az optikai tengellyel

párhuzamosan fénysugarakat bocsátunk, akkor a fénysugarak a tükörről szétszóródva
verődnek vissza. Létezik azonban egy olyan pont a tükör mögött, amely olyan tulajdonságú,
mintha a fénysugarak ebből a pontból indultak volna ki. Ezt a pontot a domború tükör
látszólagos (virtuális) fókuszpontjának nevezzük. és ugyancsak F-fel jelöljük, mint a
homorú tükör esetén. (A fénysugarak visszafelé történő meghosszabbítását a rajzokon szokás
szaggatott vonallal jelölni.)

Az OF távolság neve itt is fókusztávolság, jele: f. A homorú tükör fókusztávolsága a tükör

sugarának fele, viszont megállapodás szerint ezt az értéket negatív előjellel látjuk el.
𝑟
𝑓=−
2
A fókusztávolságot most is m, illetve cm egységekben adjuk meg.
Domború tükör esetében érvényes az a megállapítás, hogy a tükörre egymással
párhuzamosan, de az optikai tengellyel szöget bezáróan érkező fénysugarak úgy verődnek
vissza, mintha a fókuszsík egy pontjából indultak volna ki.
Domború tükör esetén a nevezetes sugármenetek a következők.

1. Az optikai tengellyel párhuzamosan beérkező fénysugár a tükörről úgy verődik vissza,

mintha a látszólagos fókuszpontból indult volna ki.
2. A fókuszponton irányába beeső fénysugár a visszaverődés után az optikai tengellyel
párhuzamosan halad.
3. Az optikai középpontba beeső fénysugár az optikai tengelyre szimmetrikusan verődik
vissza.
4. A geometriai középponton át beeső fénysugár a tükörről önmagába verődik vissza.