MA I A C I VI L I 2 C I C

A majk toitnete, technologija, vallsa

Vncsa Sz||rd
2011 11 24




A ma[a clvlllzcl egy kzepAmerlkban elL prehlspn clvlllzcl amely fleg a klfe[leLL lrsmd[rl
mveszeLerl monumenLlls eplLeszeLerl valamlnL a maLemaLlkal es aszLronmlal lsmereLelrl hlres A
leg[elenLsebb sl amerlkal clvlllzcl volL
A maja civilizci egy Kzep-Amerikaban elt prehispan civilizacio, amely Ileg a kiIejlett
irasmodjarol, mveszeterl, monumentalis epiteszeterl, valamint a matematikai es asztronomiai
ismereteirl hires. A legjelentsebb si amerikai civilizacio volt. A prehispan civilizacio, azokra
a civilizaciokra utal, amelyek Amerika terleten eltek, Kolumbusz eltt. A majak trtenete
hosszadalmas, a lenyegesebb temak a maja tudomanyok, a vallas, es a kultura.

Politika felpts:
A klasszikus kor egyet jelent a kzeteken allo Ieliratok Ielszentelesenek hagyomanyaval, amely
magaban hordozza egy sajatos politikai kultura es allamszervezet legIontosabb jellemzit. Ez a
korszak a ,szent urak politikai hatalmat jelentette. A korszak elejen a mai eszakkelet Peten
terleten lev San Bartoloban talalhato IalIestmenyeken mar dokumentalhato az ,ajaw cim,
amely ekkor altalanosan egy-egy varos uralkodojat jelentette (San Bartolo, egy kzep-Amerikai
hely, ott Guatemala terleten). Tbb mint haromszaz evvel kesbb Tikal es Uaxactun uralkodoi
meg mindig ugyanezt a cimet hasznaltak Ielirataikon, am valoszinleg mar sokkal bonyolultabb,
vagyis sokkal retegzettebb tarsadalom Ielett gyakoroltak hatalmukat, mint seik. A maja
alIldeken gombamod szaporodtak a kisebb-nagyobb allamalakulatok, elkn az istenekkel
kapcsolatban allo ,ajaw-val.
378-ban Tikalban uj dinasztia kerlt hatalomra, mely ma meg nem tisztazott modon
kapcsolatban allt a mexikoi IelIldn talalhato Teotihuacan metropolisszal, amelynek uralkodoi
egy vitatott elmelet szerint kiterjesztettek hatalmukat Kzep-Amerika nagy reszere. Tikal
uralkodoi ekkortol kezdtek el hasznalni a ,kalomte cimet, amit mindmaig nem sikerlt
kellkepp leIorditani, noha az bizonyos, hogy a korai klasszikus korban olyan uralkodok
viseltek, akik egyreszt kapcsolatban allok (,ajaw) Ielett. Habar sokszor ,csaszar-kent Iorditjak,
ez nem a legmegIelelbb, hiszen mindig tbb mint egy ,kalomte volt a maja alIldeken.
Kesbb a 400-as evektl kezdden ez a cim a leggyakrabban egy-egy egtajhoz
kapcsolodott, ami talan a majaknal meglev 4-es szam mitologiaban betlttt szerepevel hozhato
sszeIggesbe. Igy jelent meg a nyugati (,ochk'in), deli (,nohol), keleti (,lak'in) es eszaki
(,xaman) ,kalomte, amely elssorban nem Ildrajzi, hanem politikai poziciot jellt.
Muvszet:
A maja mveszet a klasszikus korszakban (i. sz. 250-900) volt a legjelentsebb. Klnbz
terleteken elter szobraszat, Iesteszet es epiteszet Iejldtt ki, amit Mexiko valtozatos
domborzata, nvenyzete es az itt talalhato asvanykincsek tettek valtozatossa. A majak
legtbbszr emberalakokat, peldaul elkelk es tisztsegviselk eletenek jeleneteit abrazoltak,
akik Ienyz ruhat, szines tollIejdiszt es ltzeket viseltek az nnepsegeken (innen tudunk az
ltzkdesi szokasaikrol is). A maja IalIestmenyek kzl nem sok maradt Ienn. A leghiresebbek
Bonampakban talalhatok, ezek harci jeleneteket, csata eltti szertartasokat, emberaldozatokat
abrazolnak. Az anyagmveszetet is a sokszinseg es az antropomorIizmus jellemezte, Ileg a
temetkezesi szokasokhoz kapcsolhato. Epiteszetk legnagyobb remekei a templomok es palotak
voltak, kzlk a leghiresebbek Palenque varosaban talalhatoak es a kesei klasszikus korban (i.
sz. 600-900) epltek. A legjobb allapotban Iennmaradt epitmenyek a Feliratok Temploma, a
Palota es a Naptemplom. Ezeken jol es az un. maja boltiv.
%echnolgia:
A majak a csillagaszatban es a matematikaban jelents eredmenyeket ertek el. A tudomanyos
Ielismereseket azonban a gyakorlatban alig hasznositottak. Peldaul ismertek a kereket, de csak
gyerekjatekoknal hasznaltak, szallitasi celokra nem. A nep nagy reszenek eletIeltetelei primitivek
voltak. Kkorszaki eszkzkkel szantottak, az eke es az igavono allat ismeretlen volt. Megis
letezett a luxusjavak tavolsagi kereskedelme es a hetkznapi elet Iejletlen technikaja csodalatos
iparmveszettel parosult.
Valls:
A majak szerint a vilag egy magikus hely, melyet isteni magia tlt be, amely a Ildi es a mennyei
vilagot kti ssze. Velemenyk szerint, a jelenlegi vilag tbbszri teremtes eredmenye. A Popol
Vuh szerint jelen vilagunk a negyedik teremtes (az aztekok szerint az tdik) soran jtt letre. A
negyedik teremtes 4 Ahan 8 Cumku napjan (kereszteny idszamitas szerint i. e. 3114. augusztus
13-an) kvetkezett be.
Vallasi, rituales szerepet tlttt be a labdajatek, amellyel a kozmosz mkdeset akartak
szemleltetni. Kln erre a celra szant hosszukas palyakon jatszottak, amelyet Ildbl epitettek,
kIalakkal vedve. A jatek a kosarlabdahoz hasonlatos: gumibol keszlt labdat kellett a palya
vegen elhelyezett 2025 cm-es krgyrn atdobni. A jatekosok br knyk-, terd- es Iejvedket
hordtak. A jatek, ugy ahogy a vallasuk is, a jo es rossz harcarol szolt. A nyertes csapat tagjait a
jatek vegeztevel Ielaldoztak. Ezt az aldozatok megtisztelteteskent es dicssegkent kellett, hogy
ertelmezzek. Az aldozati szertartas meglehetsen kegyetlen volt: papok vegeztek a palyan vagy a
templomban, melynek soran obszidian pengevel Ielvagtak az aldozatokat, majd kiemeltek meg
dobogo szivket. A jatek elterjedesevel megjelentek az un. tzompantlik, a koponyatarto
allvanyok. A legnagyobb epen maradt labdajatekter Chichen Itzaban talalhato.
A maja kultura romjainak Ieltn jellegzetessege a vallasi epitmenyek dominanciaja. Egyaltalan
maga a vallas es annak mkdteti (pl. papok) kimagaslo Iontossagu szerepet jatszottak a
klasszikus majak eleteben. A klasszikus id varosallamait tbbnyire kiralyok iranyitottak, akik
egyben a legmagasabb vagy az egyik legIontosabb vallasi szerepet is betltttek Abrazolasok
alapjan is latszik, hogy az uralkodoknak es a maja tarsadalomvezet retegenek is ala kellett
magukat vetnik a gyakran kegyetlen vallasi szertartasoknak.
Id s kozmosz
A tbbi kzep-amerikai nephez hasonloan a majak is hittek az id ciklikus jellegeben. A
szertartasok es ceremoniak szorosan ktdtek a termeszet egi es Ildi krIorgasahoz.
Rendszeresen megIigyeltek a Iolyton visszater Iolyamatokat, es klnIele kalendariumokba
jegyeztek Iel ket. A maja Ipap Ieladatai kze tartozott a ciklusok ertelmezese, amit Ileg
azaltal ert el, hogy a klnIele mereseket szamszeren egymashoz viszonyitotta. Joslatuk szerint
az tdik (utolso) Nap ideje, amiben most elnk, 2012. december 22-en egy mindent elnyel
arviz kvetkezteben Iejezdik be, amit a vilagr ujjaszletese kvet majd. Sok maja vallasi
hagyomany kepezi ma is tudomanyos vitak targyat, biztosnak csak az tnik, hogy a majak a
vilagot harom reszre osztottak: alvilagra, Fldre es Egre.
Istenek s ldozatok
Mas kzep-amerikai kulturahoz hasonloan a majaknal is klnleges szerepet jatszott az emberi
ver. Magas papi beosztottak ugy nyertek ki a vert, hogy pl. egy tvises szallal atszurtak a
nyelvket vagy az ajkukat, vagy tengeri sn tskejevel a peniszket. Eme gyakorlat
Iajdalmassaga szemmel lathatolag csak a dolog vallasi erteket nvelte. Klasszikus idbl
szarmazo kepek gyakran ktik ssze az abrazolt veraldozatot az un. kigyolatomashoz, de hogy ez
arra utalna, hogy a verveszteseg vallasi sugallatokhoz vezetett, meg maig is tisztazatlan. A majak
szerint a ver a lelek es az eleter otthona, bar magat a lelket leveg vagy Ist alakunak kepzeltek
el. A vert papircsikokkal Iogtak Iel, ezeket azutan elegettek. A maja vallas politeista volt, ahol az
isteneket az emberekhez hasonloan halando lenyekkent abrazoltak. Ahogy az aztekoknal is, az
aldozat nem csak azt a celt szolgalta, hogy elnyerje az istenek kedvet, hanem azt is, hogy az
isteneket eletben tartsa. Ennek tudataban mar sokkal jobban erthet a maja kultura szokasos
abrazolasmodja, ahol egy kiralyt lathatunk, amint egy istent, mint csecsemt, a karjaiban tart;
mindamellett aggastyankent is elIordultak isteni abrazolasok.
A majak vallasaban az emberaldozatok teljesen szokvanyosnak mondhatoak voltak. A ritualis
kivegzesekhez tartozott a leIejezes, megIullasztas (pl. Cenotes), akasztas, kvezes, mergezes,
csonkitas, de meg az elve eltemetes is. A legkegyetlenebb meglesi mod a has Ielmetszese es a
meg dobogo sziv kitepese volt, amit a posztklasszikus korbol Iennmaradt kultusztargyak is
bizonyitanak. Aldozatkent elssorban hadiIoglyok szolgaltak, de sajat nepkbl, st a tarsadalom
Iels retegebl (vagy az ellenseg vezeti kzl) is kerltek ki emberek eme Ieladatra. Meg
kutatjak, hogy ki mikor, hogyan es hol, milyen krlmenyek kztt lett Ielaldozva. Az meg
tisztazatlan, hogy a majak (mint az aztekok) csak azert haboruztak-e, hogy legyen eleg
emberaldozatuk, vagy pedig azert aldoztak ket Iel, hogy a kiralyok a hatalmukat bizonyitsak es
az istenek kegyet elnyerjek. Bar a majak harcos nepnek szamitottak, az aztekok verszomjat
megkzeliteni sem tudtak. Mindenesetre a legujabb kutatasi eredmenyek (klnsen miota az
1973-as iratot megIejtettek) ersen leredukaltak a majakrol alkotott korabbi kepet, miszerint az
aztekokkal ellentetben bekes nep voltak, es csak ritkan aldoztak. E ket nep megitelesenek
klnbzsege onnan ered, hogy amikor a spanyolok meghoditottak Kzep-Amerikat, meg lattak
az aztekok vallasi szertartasait, mikzben a klasszikus maja-kultura mar eltnben volt. A
Yukatan-Ielsziget eszaki oldalan azonban a posztklasszikus varosokban ersen megvaltozott a
kultura; a spanyol hoditas idejen keszlt epletek romjaibol jol kiolvashato, hogy a vallas mar
nem azt a kimagaslo szerepet jatszotta, mint azeltt, a klasszikus idkben.
A maja vallas kegyetlennek es visszataszitonak tn idegensege ellenere sok kitn kulturalis
teljesitmenyt ert el eme nep, pl. a kalendarium, iras es epiteszet teren.
Irs:
A maja iras hierogliIiras, kepjeleket, szotagjeleket es Ionetikus jeleket egyarant tartalmaz. Mara
a rendelkezesre allo maja szvegek 90-at elIogadhato pontossaggal el tudjak olvasni. Az
irasrendszer megIejteseben dnt szerepet jatszott Jurij Valentyinovics Knorozov szovjet-orosz
tudos munkassaga.
Az irast - legendajuk szerint - Icamna nev istenktl, a nappalok es ejszakak iranyitojatol
kaptak.
Emlekei kbe vesve, cserepre Iestve vagy stukkoszeren megmintazva maradtak Ienn, irva pedig
sszesen harom kodexben es egy kodex-tredekben. A tbbi indian irastol tbbek kztt az
klnbzteti meg, hogy minden jegye tojasdad vagy negyzetes alaku keretbe Ioglalt, s hogy az
eredetileg abrazolt targyak rajza mar vazlatossa, sokszor Ielismerhetetlenne valt.
Ardekessg:
Erdekesseg legyen a maja naptar, idszamitas.
A maja idmeres alapIogalmai a 20-as szam, illetve annak hatvanyai krl mozognak, az
egyetlen kivetel a termeszet allapota miatt a 18 honap.
O in nap, nappal
O Vinl honap ( 20 nap)
O %:n ev ( 18 honap 360 nap)
O at:n 20 ev ( 7200 nap, azaz 19,7 valodi ev)
O akt:n 400 ev ( 20 x 20 ev 144 000 nap)
O Pict:n 8000 ev ( 20 x Baktun 2 880 000 nap)
O alabt:n 160 000 ev ( 20 x Pictun 57 600 000 nap)
O inchilt:n 3 200 000 ev ( 20 x Calabtun 1 152 000 000 nap)
O nalt:n 64 millio ev (a 20 hatodik hatvanya, meg elmeleti jelentsege sincs)
Az idszamlalast krlbell 5125 evente ujbol kezdik es korszakonkent szamoljak. Az uj
idszamitasi kezdet (uj kor) 2012. december 22-en kezddik a majaknal. A kzkelet
allitasokkal szemben nem az /v er veget, hanem csak az idszamitas aktualis ciklusa.
A legendat hivei a maja naptarra alapozzak. Eszerint a vilag keletkezesenek datuma 0 baktun, 0
katun, 0, tun, 0 vinal, 0 kin volt, (a mi naptarunk szerint 3114. augusztus 11. idszamitasunk
eltt) vege pedig 12 baktun, 19 katun, 19 tun, 17 vinal, 19 kin, azaz 2012. december 21. lesz,
mert egy nappal kesbb ujra 0.0.0.0.0. lenne, mivel addigra eltelne a vilag kezdetetl szamitott
13 baktun. (A legendat ersitheti az a tetszets szam is, amit a szoban Iorgo nap eltti datum
nemzetkzi rvid naptari Iormaja ad: 20.12.2012.)
Komoly tudosok mint David Stuart, a legnagyobb el maja-kutato azonban nevetsegesnek
tartjak, hogy a majak a vilag vegere gondoltak volna. Ezt caIolja egyebkent az analtun egyseg
letezese is a maja naptarban. 2012. december 22-en a maja naptar szerint ,egyszeren
13.0.0.0.1-t irunk majd.