Arany János balladái

Nagykőrösi és kései korszak

I. Arany János élete

- XIX. század legjelentősebb költője.
- Értékőrzés (formai kimértség, letisztultság) és modernség (nyelvi-szerkezeti kísérletek, modern ember
léttapasztalatai) kettősége.
- Nagyszalontán született, majd Debreceni Református Iskolában tanult.
- 1847-ben a Toldival elnyeri a Kisfaludy Társaság pályadíját és Petőfi barátságát.
- Szabadság harc során nemzetőr és buzdító versek, utána bujdosni kényszerül.
- Lánya halála után tíz éves költői némulás, majd a Margit-szigeten Őszikék-korszak.
II. Nagykőrösi korszak és balladái (1851-1860)
- Életrajzi, történelmi hatások: szabadságharc bukása feldúlta az életét => felerősítette ambivalens
beállítottságát, hitelesítette fájdalmát és kiszolgáltatottság-érzetét.
- Számot vet a szabadságharc leverésével (nemzeti költő) + költészete megújítása (bölcseleti líra).
- Értékőrzés és modernség kettősége érződik.
- Történelmi balladás => párhuzam kora állapotával.
 Allegorikus; politikai üzenet -> zsarnokság természetrajza; elnyomáshoz való viszony; hűség a
hazához; költők felelőssége.
 Központi motívum a bűn és bűnhődés => bűn magában hordozza a büntetést.
III. Ágnes asszony
- 1853.
- Ballada: tragédia, dalban elbeszélve. Drámai feszültségű, szaggatott menetű, rövid és tömör,
rendszerint tragikus tárgyú verses kisepikai műfaj. Jellegzetes téma a bűn-büntetés-bűnhődés.
- Lírai, mert verses forma; epika, mert történetet mesél el; dráma, mert allegorikus hangvételű és
tragikus cselekményt mesél el.
- Balladai homály: tömör, részletek kihagyása.
Mi történt? Miért ölték meg? Mi történt Ágnes asszonnyal?
- Lineáris történet, egyszólamú, ciklikus (lelkiismeret-furdalás, amelyet a refrén teremt meg).
1. A ballada története
 Ágnes szeretője és Ágnes megölték a férjet.
 Ágnes letagadja, amiért börtönbe viszik, de felmentik.
 Állandóan a lepedőt mossa.
2. Ballada típusa
 Népies ballada: nyelvében, alakjában és helyszíneiben közös narráció; közösség archaikus
világképe, ahol íratlan szabály alapján értékel + új, polgári társadalmi írott érték (törvény) =>
kettő találkozik, mikor a bíró megszánja és felmenti.
 Lélektani ballada: az őrület és a bűntudat elég büntetés-e? Shakespeare-i és dosztojevszkiji
gondolatok.
3. Motívumok
  Feloldozás/ártatlanság motívumai: mosás, fehér lepel, tisztítás, hattyú harmat.
4. Narráció
 Elbeszélő egyszólamú narrátor => megbocsájtó ér értelmezhető a közösség hangjaként.
 5. Ritmus
 Ütemhangsúlyos.
 Felező nyolcasok.
 Refrén daktilus.
6. Stilisztikai eszközök
 Refrén: ,,Oh! Irgalom atyja, ne hagyj el!” -> elbeszélő és hallgatóság reakciója (riadt
megdöbbenés, felháborodás és szánalom).
 Sűrítés: Hosszú évek története néhány versszakban (megőszülés; ronggyá foszló lepedő).
 Többjelentésű/azonos jelentésű szavak: megbomlott szöghaj; sugár; mocskos lepedő.
7. Szerkezet (1; 20; 26 pillérek).
 Lepedő mosással kezdődik és végződik => keretet ad.
 1-4 vsz.: Patak pártján – Ágnes a lepedőt mossa.
 5-9 vsz.: Börtön – bűntudat és kezdődő őrület.
 10-19 vsz.: Bíróság és börtön – őrület elhatalmasodik, személyiség felőrlése.
 20 vsz.: Bemutatja a mosás rögeszmés cselekvését, amely értelmetlen, okafogyott.
 20-26 vsz.: Ágnes meghasadt tudata és a rögeszmés, értelmetlen és okafogyott cselekvés.
 26 vsz.: A kényszeres cselekvés állapota rögzül.
8. Értelmezési lehetőség
 Lélektani: Ágnes lelkiállapota, elmeháborodásának folyamata.
 Erkölcsi: isteni igazságszolgáltatás a földi bíráskodás helyett dönt.
 Mitikus: görög Danaidák párhuzam => halál után sincs szabadulás.
 Metafizikai olvasat: Isten menti meg Ágnest, majd őrülettel bünteti, hogy vezekelhesse bűneiért.