Kislexikon

 Akciós potenciál: A membránpotenciál inger hatására bekövetkezõ ugrásszerû

megnövekedése, majd lecsengése. Az ~ küszöbjelenség, vagyis nagysága és alakja független
az inger nagyságától, "minden vagy semmi" módon jön létre. Az éppen ~-t generáló sejtre
mondjuk, hogy tüzel.
 Axon: Az idegsejt kitüntetett nyúlványa, amely akciós potenciál generálására, gyengítetlen
továbbítására, és - speciális végzõdései segítségével - átadására képes.
 Back propagation: Ünnepelt mesterséges neuronhálózati tanulóalgoritmus. Lényege, hogy
a hiba visszafelé terjedésével minden sejtréteg optimalizálni tudja kapcsolatainak erõsségét.
 Blokkolás: Valamely ioncsatorna mûködésének bénítása többnyire kémiai úton, specifikus
blokkolóanyag hozzáadásával.
 Boltzmann-gép: Mesterséges neuronhálózati tanulóalgoritmus. Statisztikus fizikai
módszerrel mindig megtalálja az optimális kapcsolaterõsségeket. Hátránya a lassúság.
 Bottom-up: A modellezés alulról felfelé építkezõ stratégiája. A kis alkotóelemek
tulajdonságaiból és kölcsönhatásukból próbálja levezetni az egész rendszer mûködését.
 Bulbus olfactorius: "Szaglógumó" vagy "szaglóhagyma". A szaginger feldolgozásában
részt vevõ, az orr szaglóhámja és a szaglókéreg közötti agyterület.
 Burst: Gyors akcióspotenciál-sorozat, amelyet hosszabb "csend" követ. Az egyes akciós
potenciálok között a membránpotenciál nem tér vissza a nyugalmi értékre. Az egyedi akciós
potenciáloknál hatékonyabb információ-átadást és szinkronizációt tesz lehetõvé.
 Compartment: "Rekesz". Az idegsejtnek a modellezés szempontjából egységesnek tekintett
darabkája. A ~-modellek feltételezik, hogy az egyes rekeszeken belül a
különféle ioncsatornák sûrûsége állandó.
 Computational neuroscience: Az a diszciplína, amely az idegrendszer valós szerkezetét és
mûködési elveit figyelembe vevõ, kísérleti alapokon nyugvó matematikai modellek készítését,
és ezáltal e folyamatok jobb megértését tûzte ki céljául. (vö. mesterséges neuronhálózat)
 Dale-elv: Annak a tapasztalatnak a megfogalmazása, hogy egy idegsejt axonjának minden
végzõdése ugyanazt a transzmitter anyagot tartalmazza, vagyis
egyetlen preszinaptikus idegsejt szinaptikus kapcsolatai vagy mind serkentõk, vagy
mind gátlók.
 Dichotómia: Két, egymást kiegészítõ fogalom vagy kategória szembe- vagy párhuzamba
állítása.
 Dinamikus rendszer: Olyan matematikai konstrukció, amely adott kezdeti állapothoz és
(késõbbi) idõponthoz egy új állapotot rendel, annak figyelembe vételével, hogy bármely
idõponthoz tartozó állapot egyben kezdeti állapot is lehet. Az idõpontok és állapotok közötti
összefüggést általában közönséges differenciálegyenlet-rendszer adja meg. A ~-ek elmélete e
matematikai objektum tulajdonságait vizsgálja.
 Dualista: Olyan filozófiai tradíció, amely szerint a világ kétlényegû, "anyag" és "szellem"
egymástól függetlenül létezik. (vö. monista)
 Egyensúlyi potenciál: Adott ionra jellemzõ feszültségérték, amelynél az elektromos, és
a membrán két oldala közötti koncentrációkülönbségbõl adódó diffúziós hajtóerõ éppen
kioltja egymást. A Nernst-egyenlet szerint: E = RT/(zF) · ln(ce/ci), ahol E az ~, R a
gázállandó, T a hõmérséklet, z a töltésszám, F a Faraday-állandó, ce és ci pedig a külsõ, ill.
belsõ koncentráció.
 Elektronmikroszkóp: Nagyfelbontású, a fény helyett elektronnyalábot használó
mikroszkóp, amelynek segítségével a sejtek egyes alkotórészei és a szinapszisok is nagy
nagyítással láthatók.
 Eloszlás: Populáció állapotának statisztikus leírását szolgáló függvény, amely megmondja,
hogy egy változó lehetséges értékeit a populáció hány tagja veszi éppen fel.
 Fixpont: A dinamikus rendszer olyan állapota (az állapottér olyan pontja), amelyben a
rendszer egyensúlyban marad, onnan a dinamika nem mozdítja ki. A rendszernek
a ~ környezetében való viselkedésétõl függõen a ~ lehet stabilis, instabilis, vagy nyeregpont.
 Gátlás: A szinaptikus kapcsolatban részt vevõ transzmitter olyan hatása, amely
a posztszinaptikus sejt membránpotenciálját csökkenti. A Dale-elv szerint nemcsak a
transzmittert, hanem magát a preszinaptikus sejtet is nevezhetjük gátlónak. (vö. serkentés)
 Gráf: Matematikai struktúra, amely pontokból (csúcsok) és az õket összekötõ vonalakból
(élek) áll. A ~-ot csak az határozza meg, hogy mely csúcsok vannak egymással összekötve, a
térbeli elhelyezkedésük nem releváns.
 Hierarchia: Olyan struktúra, amelynek elemei között egyértelmû alá-/fölérendeltségi
viszony van. Az egyes elemek maguk is lehetnek hierarchikus vagy nem hierarchikus
struktúrák, így a ~-nak különbözõ szintjei jönnek létre.
 Hippocampus: Az agykéreg fejlõdéstanilag legrégebbi részéhez tartozó agyterület. A
neurobiológiai kutatások egyik fõ célpontja, mivel alapvetõ szerepet játszik az új
emléknyomok rögzítésében, vagyis a memória kialakulásában.
 Hopfield-hálózat: Fizikai indíttatású mesterséges neuronhálózat, amely a
rendszer fixpontjait memóriaállapotoknak tekinti. Statisztikus fizikai módszerekkel
analitikusan is tanulmányozható.
 Ioncsatorna: A sejtmembránba ágyazott fehérjemolekula, amely bizonyos ionok szelektív
áteresztésére képes. A feszültségfüggõ (aktív) ~-k a membránpotenciál értékétõl függõen,
alakjuk változtatásával képesek nyitni-zárni.
 Ionpumpa: A sejtmembránba ágyazott fehérjemolekula, amely koncentrációgradiens
ellenében képes ionokat a membránon keresztül mozgatni, és így fenntartja a membrán két
oldala közötti koncentrációkülönbséget.
 Kábel-elmélet: Az a feltételezés, hogy a hosszú, szigetelt, henger alakú elektromos vezetõk
feszültségének térbeli és idõbeli változására felírható parciális differenciálegyenlet alkalmas
a membránpotenciál idegsejtek nyúlványaiban (sõt sejttestjében) való terjedésének leírására.
 Káosz: Egyes dinamikus rendszereknek az a tulajdonsága, hogy kezdeti állapotuk
bármilyen kis bizonytalansága a további pályák exponenciálisan nagy eltéréséhez vezet. A
kaotikus rendszerek bonyolult, "véletlenszerûnek" látszó mozgást végeznek, és azt a
legapróbb hatásra is gyökeresen megváltoztatják, noha minden adat egészen pontos
ismeretében a mozgás pályája egyértelmûen meghatározott (determinisztikus).
 Kibernetika: Élõlények és gépek vezérlésének tudománya. A ~-i hagyomány fõként az élõ
rendszerek mûködésének szabályozás- és automataelméleti megközelítésével foglalkozik.
 Kognitív pszichológia: A pszichológia megismeréssel, tanulással, a külvilág ingereinek
feldolgozásával foglalkozó ága. Egzakt módszerekkel (pl. reakcióidõ mérésével,
memóriatesztek statisztikai kiértékelésével) próbálja mérni az információfeldolgozás egyes
paramétereit, és a kísérleti eredményeket integráló modelleket állít fel.
 Kohonen-háló: Olyan mesterséges neuronhálózat, amely rendezetlen bemeneteket külsõ
irányítás nélkül, önszervezõ módon képes rendezni.
 LTD (long-term depression): A szinapszis hatékonyságának a pre- és
a posztszinaptikus sejt aktivitásából adódó, hosszútávú csökkenése.
 LTP (long-term potentiation): A szinapszis hatékonyságának a pre- és
a posztszinaptikus sejt aktivitásából adódó, hosszútávú növekedése. A mai elképzelés szerint
az ~ a tanulás sejtszintû megfelelõje.
 Membrán (sejthártya): A sejtet határoló lipid kettõsréteg, amely elválasztja a sejt anyagát
a külsõ tértõl. A különféle molekulák és ionok speciális transzportfolyamatok segítségével
(pl. ioncsatornák és ionpumpák) közlekedhetnek a ~ két oldala között.
 Membránpotenciál: A membrán két oldala között fennálló potenciálkülönbség,
megegyezés szerint a külsõ tér potenciálját nullának tekintve. A ~-t a különféle ionoknak a
membrán két oldala közötti egyenlõtlen megoszlása hozza létre. Az ionmegoszlás
kialakításában az ioncsatornáknak és az ionpumpáknak van meghatározó szerepük.
 Mentális: Az elmével, a gondolkodással kapcsolatos.
 Mesterséges intelligencia: Artificial intelligence (AI). A számítástudomány és a logika
egyik ágaként létrejött tudományág, amely általában emberi intelligenciát igénylõnek tekintett
feladatok megoldására próbál algoritmusokat készíteni.
 Mesterséges neuronhálózat:Artificial neural network (ANN). Az idegrendszer
felépítésével való felszínes analógia alapján nagy számú, egyszerû elembõl felépített
hálózat. Mentális szintû, elsõsorban tanulási és memóriafeladatok hatékony megoldására
képes, de nem célja, hogy az agy fiziológiai mechanizmusaival azonos módon mûködjön
(vö. computational neuroscience).
 Mikroelektróda: Vékony, elektrolittal feltöltött tû, amely egyetlen sejt ingerlésére, illetve
elektromos aktivitásának mérésére alkalmas.
 Monista: Filozófiai tradíció, amely szerint a világ egylényegû. Egyik megközelítése szerint
minden anyagi eredetû, így a szellem is; az ezzel ellentétes tartalmú megközelítés szerint a
szellem az elsõdleges. Szintén ~ álláspont szerint a világ egy harmadik szubsztanciából
vezethetõ le. (vö. dualista)
 Neurobiológia: A biológia idegrendszerrel foglalkozó ága.
 Neuroszámítógép: Az idegrendszer felépítésével való felszínes analógia alapján,
a mesterséges neuronhálózatok elvén mûködõ algoritmus, illetve az ilyen algoritmust
megvalósító számítógép.
 Oszcilláció: Idõben periodikus viselkedés. Egy rendszer oszcillál, ha állandó idõközönként
(ezt periódusidõnek hívjuk) ugyanazokon az állapotokon megy keresztül. Az ~ frekvenciája a
periódusidõ reciproka.
 Permeabilitás: A membrán valamely ionra vagy molekulára vonatkozó
áteresztõképessége. A ~ egyik szélsõ értéke 0, ha az ion vagy molekula egyáltalán nem képes
áthatolni a membránon, a másik pedig 1, ha teljesen szabadon mozoghat a membrán két
oldala között.
 Piramissejt: Az agykéregben legnagyobb számban megtalálható sejttípus. Jellegzetes
sejttestjének háromszög alakja és kettõs nyúlványrendszere. Fiziológiai hatását tekintve
serkentõ sejt.
 Plaszticitás: Változásra való képesség. Az idegrendszer ~-ának különbözô formái
lehetségesek: (1) Az egyedfejlôdés során az idegsejtek nyúlványainak növekedése határozza
meg azt a hálózati struktúrát, amely a késôbbiekben az idegrendszer megfelelô mûködését
biztosítja (ontogenezis). (2) Ha a kialakult hálózat valamilyen okból károsodik, vagy egy
terület mûködése kiesik, az idegsejtek nyúlványaik átrendezésével képesek lehetnek a kiesô
funkciók részleges pótlására (regeneratív plaszticitás). (3) A változatlan hálózati struktúrában
egyes szinaptikus kapcsolatok hatékonysága változik meg, ami a további mûködést módosítja
(tanulás).
 Posztszinaptikus: A szinaptikus kapcsolatban az információáramlás iránya szerint a
szinapszis után álló sejt vagy sejtalkotórész.
 Preszinaptikus: A szinaptikus kapcsolatban az információáramlás iránya szerint a
szinapszis elõtt álló sejt vagy sejtalkotórész.
 Receptor: Olyan (általában fehérje-)molekula, amely agy adott anyag (ligandum)
specifikus megkötésére képes, és ez a kötés mint jel, más folyamatok beindulását
eredményezi.
 Receptorsejt: Olyan sejt, amely a külvilág valamilyen (fény-, hang-, szag-, fájdalom- stb.)
ingerét felfogja, és arra aktivitásának megváltoztatásával válaszol.
 Serkentés: A szinaptikus kapcsolatban részt vevõ transzmitter olyan hatása, amely
a posztszinaptikus sejt membránpotenciálját növeli. A Dale-elv szerint nemcsak a
transzmittert, hanem magát a preszinaptikus sejtet is nevezhetjük serkentõnek. (vö. gátlás)
 Szigmoid-függvény: Folytonos, nem csökkenõ, korlátos függvény. Egyes mesterséges
neuronhálózatok elemeinek bemenete és kimenete közötti összefüggést adja meg. A valóságos
idegsejteknek adott áraminger és a sejt tüzelési frekvenciája között mérhetõ összefüggés is
általában ~-t ír le.
 Szinapszis: Az idegsejtek közötti specializált funkcionális kapcsolat.
A pre- és posztszinaptikus sejt membránja nem ér egészen össze, hanem keskeny szinaptikus
rést formál, amely elektronmikroszkóppal jól látható. A központi idegrendszerben
legelterjedtebb kémiai szinapszison kívül az idegrendszerben elektromos szinapszis és más
típusú sejtkapcsolatok is találhatók.
 Talamusz: Fontos agyterület, amelynek egyes részei többek között a látó- és a hallópálya
átkapcsoló-állomásai.
 Top-down: A modellezés felülrõl lefelé építkezõ stratégiája. A rendszer mûködésébõl
próbál következtetni azokra az elemi mechanizmusokra, amelyek az adott funkciót lehetõvé
teszik.
 Transzmitter: Kémiai átvivõanyag, amely a preszinaptikus axon végzõdésébõl szabadul
fel, és a posztszinaptikus sejt membránján lévõ receptorhoz kötõdve a posztszinaptikus
sejt membránpotenciáljának megváltozását okozza.
 Tüzelés: Az idegsejt aktív állapota, miközben axonján akciós potenciált generál.
 Voltage clamp: "Feszültségzár". Elektrofiziológiai mérési technika, amely során
a membránpotenciál közvetlen mérése helyett egy rögzített membránpotenciál-érték
fenntartásához szükséges áramot mérik.

Last modified: Tue Mar 25 11:05:16 MET 1997

Please send your comments to grobler@sunserv.kfki.hu.