KISEMBER ALAKJA A 19.

SZÁZADI OROSZ
IRODALOMBAN

OROSZ REALIZMUS

 Alapkövét Gogol munkássága teszi le.

 ,,Felesleges ember”: Jobb sorsra érdemes, kiábrándult, aki nem találja a helyét az
életben, tettek helyett csak álmodozik.
o Típusát Puskin teremti meg → Társadalmi típusként jelenik meg az orosz
irodalomban.
o Tovább él a csinovnyik-lét ábrázolásában Gogol, Csehov művészetében →
Tolsztoj alakjai próbálják keresni az élet értelmét, célját.

GOGOL: A KÖPÖNYEG (1842)

 Hivatalnovellák között a leghíresebb.

 Témája: Megnyomorított lelkű csinovnyik ember alatti élet.
 Fölösleges dolgokat részletesen, komoly hangon tolmácsolja az író, a fontosakat
elhallgatja

 Cselekménye:
o Akakij Akakijevics (beszélő név) egy ügyosztályon hivatalnokként dolgozott →
Életének fő célja egy új köpönyeg megszerzése volt.
o Új köpönyegét a földre lökték és megtaposták → Megalázták, a köpeny
ellopásták → Életének értelmét vették el tőle.
o Igazságszolgáltatásért folyamodott → Elutasítják → Élete összeomlott, majd
meghal.
o Halála ugyanolyan groteszk, mint születése → Visszajár a túlvilágról kísérteni
(leszedi a kabátot az emberekről) = Holtan jobban észreveszik, mint élve.
CSEHOV: A CSINOVNYIK HALÁLA (1883)

 Novella hőse:
o Cserjakov, hagyatéki végrehajtó, megnyomorított lelkű kishivatalnok.
o Leszűkített világában ő is elégedett, jól érzi benne magát.

 Novella váratlan fordulata:

o Cserjakov tüsszentése: Cselekvés természetes, ám Brizzsalov államtanácsost
tüsszentette le.
o Cserjakov azonnal bocsánatot kér → Tanácsos legyint, hogy semmiség →
Ismételt bocsánatkérések = Valódi haragot vált ki.

 Befejezés:
o Tragikomikus: Cserjakov hazamegy, ruhástól felfekszik az ágyra és meghal.
o Cserjakov megszűnt létezni → Magas beosztású személy megharagudott rá →
Összeegyeztethetetlen a csinovnyik léttel.

LEV TOLSZTOJ: IVAN ILJICS HALÁLA (1886)

 Tolsztoj legkiválóbb kisregénye.

 Központi kérdése: Hogyan kellene élni, hogyan nem szabad élni?

 Cselekménye:
o Ivan Ijics törvényszéki bírónak az állapota egy baleset miatt hirtelen romlani
kezd → Betegsége súlyosbodása során szembesül környezete közönyével, befelé
fordul.
o Inasa, Geraszim, a fiatal parasztfiú fordult felé valódi részvéttel → Haláltusája
során eljut a megnyugvásig, a hiteles énjének megtalálásához.
o Halálát családja és munkatársai közönnyel vagy leplezett örömmel fogadják.
 Kisregény időszerűsége:
o Hivatalnok halálhírével, a gyászszertartással kezdődik, aztán következik Ivan
Iljics életének bemutatása.
o Formabontás szerepe: Megtudjuk, hogyan hat a halálhíre a környezetére.

 Térkezelés:
o Betegsége előrehaladtával leszűkül a regénytér (nagyváros → lakás → szoba →
belső világ → tudat).
o Lélek lesz a történések helye → Nyilvánvalóbbá válik számára, hogy milyen is
az élete → Magára maradt.

 Ivan Iljics jelleme:

o Kapcsolatai felszínesek, üresek.
o Célok, egyedi személyiség látszatéletet élt → Nem vett tudomást a végességre
emlékeztető jelekről.
o Rádöbbent, hogy életét elhibázta, halála előtt egy órával látta meg a fényt, →
Lelkében feltámadt az önzetlen szeretet, a sajnálat → Erkölcsileg megtisztulva
halt meg.
o Ivan Iljics tartalmatlan életet élt → Tartalmas, értelmes halált halt.