Felkészülés a 9.

évfolyam anyagából

Érettségi
Irodalom
Adattár és tesztek

Irodalmi fogalomtár: 13─36. oldal (l. 9. évfolyam fogalomlistája)

Irodalom - 9. évfolyam - Fogalmak

I. Bevezetés az irodalomba

művészet, szépirodalom, szórakoztató irodalom, irodalmi kommunikáció; szerző, alkotó,

terjesztő, másoló, előadó, befogadó; befogadás, értelmezés, műnem, epika, líra, dráma, műfaj,
monda, elbeszélés, regény, elbeszélő költemény, dal, himnusz, óda, elégia, metafora, hasonlat,
költői megformáltság, történet, elbeszélés, lírai én, narrátor, beszélő, dialógus, monológ

II. Az irodalom ősi formái. Mágia, mítosz, mitológia

szóbeliség, írásbeliség, sámánizmus, regös, mágus, jokulátor, táltos, világfa, antikvitás,

mítosz, mitológia eredetmítosz, archaikus világ, archetípus

III. A görög irodalom

eposz, eposzi konvenciók: propozíció, invokáció, enumeráció, in medias res, deus ex

machina, hexameter; dal, elégia, epigramma, himnusz, az időmértékes verselés fogalmai,
toposz, tragédia, komédia, dialógus, monológ, hármas egység, akció, dikció, drámai szerkezet,
expozíció, konfliktus, tetőpont, megoldás, kar, katarzis

IV. A római irodalom

imitáció, dal, óda, elégia ekloga, episztola, strófaszerkezet, horatiusi alapelvek, ars poetica

V. Biblia
Biblia, Ószövetség, Újszövetség, Héber Biblia, zsidó vallás, kánon, kanonizáció,
teremtéstörténet, pusztulástörténet, Tóra, Genezis, Exodus, zsoltár, próféta, kereszténység,
evangélium, szinoptikusok, napkeleti bölcsek, apostol, példabeszéd, passió, kálvária,
apokalipszis

V. Középkor

középkor, korstílus, művelődéstörténet, romantika, gótika, patrisztika, skolasztika, katedrális,

vallomás, legenda, rím, egyházi kultúra, lovagi kultúra, trubadúr, moralitás, vágánsköltészet,
nyelvemlék, szövegemlék, geszta, krónika, intelem, kódex, prédikáció, Pokol, Purgatórium,
Paradicsom, emberiségköltemény, allegória, szimbólum, tercina, balladaforma, rondó, rím,
oktáva, testamentum, haláltánc, oximoron

VI. Reneszánsz

reneszánsz, humanizmus, reformáció, szonett, novella, novellafüzér, anekdota, búcsúvers

Verstani összefoglaló: 38─40. oldal (időmértékes verselés)

Stílustörténeti korszakok: 42. oldal (zsidó-ókeresztény, antikvitás, középkor, reneszánsz)
Korstílusok és stílusirányzatok az irodalomban: 44─48. oldal (az ókori görög és római
irodalom, középkor, reneszánsz)
Stílusirányzatok a társművészetekben: 66─67. oldal
Bevezetés az irodalomba: 72─75. oldal
Az irodalom ősi formái: 75─76. oldal
Az ősi magyar hitvilág: 76─77. oldal
A Biblia: 77─80. oldal
A középkori magyar irodalom: 80. oldal
A reneszánsz. Janus Pannonius: 81─82. oldal
Memoriter: 215. oldal
KÖTELEZŐK RÖVIDEN
 Homérosz: Odüsszeia (részletek)
A görögöknek is volt ősköltészetük és népköltészetük. Erről azonban keveset tudunk. Az első ránk
maradt alkotások (az Iliász és az Odüsszeia) Kr. e. 800 körül keletkeztek. Mindkettő eposz1. Hősi
énekek felhasználásával alkotta meg őket Homérosz. Ki volt Homérosz, mindkét művet ő írta? – ez
„a homéroszi kérdés”. Ma sem tudjuk egyértelműen megválaszolni.

ELŐZMÉNYEK: TRÓJAI MONDAKÖR: Az Iliász és az Odüsszeia a trójai háborúhoz kapcsolódik,

amelyre Kr.e. 1200 körül valóban sor került (Heinrich Schliemann ásatásai bizonyították). A trójai
mondakör szerint a háború oka az volt, hogy Parisz trójai királyfi (aki Aphroditének ítélte „A
legszebbnek” járó aranyalmát, s ezzel elnyerte a legszebb földi nő szerelmét) megszöktette az ókor
legszebb asszonyát, Helénét, a spártai király feleségét. Visszaszerzéséért összefogtak a görög
városállamok. Tíz éven át ostromolták Tróját, végül csellel (faló) sikerül elfoglalniuk. Felgyújtották, a
férfiakat megölték, a nőket magukkal vitték.

RÖVID CSELEKMÉNY: Az Odüsszeia cselekménye 40 napot ölel

föl a Trója pusztulását követő 10. évből. 3 történetet kapcsol
össze: Télemakhosz útját, Odüsszeusz hazatérését és bosszúját,
továbbá kalandjait.

1-4. ének: Ithakában vagyunk, 40 kérő ostromolja

Odüsszeusz nejét, Pénelopét, aki halogatja a döntést. Arra
hivatkozik, hogy előbb elkészíti apósa halotti leplét, ám amit
nappal sző, éjszaka felbontja. Odüsszeusz fia, Télemakhosz útra
kel, hogy hírt kapjon apjáról (Pülosz, Spárta). 5-8. ének:
Odüsszeusz már 7 éve Ogügié szigeten van Kalüpszó nimfa
szerelmes fogságában. Az istenek úgy döntenek, hazatérhet.
Tutajra száll, a vihar azonban a phaiákok szigetére sodorja.
9-12. ének: Találkozik Nauszikaával, majd a phaiákok
vendégeként elmeséli kalandjait. Ők viszik haza.
13-24. Odüsszeusz
hazatér. Ugyanakkor ér partot, amikor fia. Álruhát ölt, s
kikémleli, mi történik palotájában. Megható felismerések,
találkozások követik egymást. Pénelopé íjversenyt hirdet. Ezen megölik a kérőket és segítőiket, végül
Pallasz Athéné segít megbékélni a kérők rokonaival. EMBERESZMÉNYE: Odüsszeusz is kiváló harcos,
mint az Iliász hőse, Akhilleusz. Íját pl. egyetlen kérő sem tudja kifeszíteni. De ő már inkább az eszét
használja. Leleményes és előrelátó, ezért vakítja meg a küklopszot, hiszen ha megölnék, nem
jutnának ki barlangjából. Tud uralkodni magán, és sarkallja a tudásvágy is; hallja a szirének énekét, de
nem pusztul bele. Emellett nemcsak magáért, hanem társaiért is felelősséget vállal, az ő bűnük, hogy
mindnyájan odavesznek.

Odüsszeusz erényei már inkább a kereskedelemből, kézművességből élő poliszpolgár erényei.

Nagyot fordulhatott a világ az Iliász megírása óta. Ezért képzelhető el, hogy ez már nem Homérosz,
hanem egy másik nagy művész alkotása.

Szophoklész: Antigoné

1 Az eposz műfajához ld. a 176. oldalt

A Kr.e. 5. században, Periklész korában volt a dráma2 virágkora. A leghíresebb tragédiaköltők a
tragikus triász tagjai voltak: Aiszkhülosz, Szophoklész és Euripidész. A komédia legjelentősebb
képviselője: Arisztophanész. Szophoklész mintegy 120 tragédiát írt. Hét maradt ránk: Aiasz,
Trakhiszi nők, Élektra, Philoktétész, Antigoné, Oidipusz király, Oidipusz Kolónoszban. Közülük az
utóbbi három a thébai mondakörhöz kapcsolódik és trilógiát alkot.

A THÉBAI MONDAKÖR: Laiosz thébai király azt a jóslatot kapja, hogy fia meg fogja ölni őt, és a saját
anyját veszi feleségül. Hogy ezt megakadályozza, kiteteti a hegyre a csecsemő Oidipuszt. Ám
megmentik, és Oidipusz a korinthoszi király gyermekeként nő fel.
Amikor megismeri a jóslatot, elmenekül otthonról. Csakhogy a
jóslat éppen emiatt válik valóra. Oidipusz már Théba királya,
amikor megismeri az igazságot. Ekkor kiszúrja szemét, felesége és
egyúttal anyja, Iokaszté pedig felakasztja magát. A folytatás már
az Antigonéhoz vezet. Oidipuszt ikerfiai követik a trónon. Az
egyezség szerint Polüneikész és Eteoklész felváltva uralkodnak.
Ám Eteoklész nem adja át a hatalmat, ezért Polüneikész az
argosziak segítségével próbálja megszerezni azt. Saját városa
ellen támad. A csatát a thébaiak nyerik, a testvérek egymás
kezétől esnek el.

CSELEKMÉNY, SZERKEZET: Oidipusz sógora, Kreón lesz az új

király. Első parancsa: Eteoklészt temessék el méltón, Polüneikészt
azonban „sem temetni, sem siratni” nem szabad, Az isteni
törvény szerint azonban a halottnak meg kell adni a
végtisztességet. Ki hogyan viselkedik ebben a helyzetben? – ezt
vizsgálja a mű. Az expozícióban Antigoné és testvére vitatkozik
Kreón döntéséről. Iszméné beletörődne, Antigoné azonban nem tudja elfogadni. Ez vezet a
bonyodalomhoz, hiszen porral hinti be Polüneikészt, jelképesen eltemeti tehát, annak ellenére, hogy
Kreón halállal fenyegetőzött. A kibontakozásban kiderül Antigoné tette, s az is, hogy Kreón fiának,
Haimónnak a jegyese.
Haimón próbálja megmenteni szerelmét, az elvakult Kreón azonban nem hallgat az észérvekre.
Antigonét sziklasírba záratja némi élelemmel, hogy ne lehessen rokongyilkossággal vádolni.
Rövidesen bekövetkezik a válság. Teiresziász, a vak jós jelzi Kreónnak: tragédia készül, az istenek
nem fogadják el az áldozatot. Ekkor Kreón megváltoztatja döntését. Túl későn. Bekövetkezik a
katasztrófa: öngyilkos lesz Antigoné, Haimón, sőt a király felesége is. Kreón összeroppan a végén.
KONFLIKTUS, ÉRTELMEZÉS: Az Antigoné konfliktusa az isteni és a zsarnoki törvény összeütközése.
Az előbbit Antigoné képviseli. Tragikus hős ő, aki élete árán is kiáll eszményeiért. Kreón a város
érdekeire hivatkozik, de zsarnokká lesz. Haimónnal való vitája bizonyítja, nem az igazság érdekli,
csak a saját tekintélye. Végül az igazság diadalmaskodik. Kreón is belátja, hogy az istenekkel nem
szabad dacolni. Talán ez a mű legfontosabb üzenete. S ne feledjük: az isteni törvény örök erkölcsi
törvény is. Gondoljunk a 301-es parcellára.

Biblia (részletek az Ószövetségből és az Újszövetségből)

A Biblia görög eredetű szó, jelentése: könyvek, iratok. A katolikus Biblia 73, a protestáns 66 könyvet
tartalmaz. Két nagy részre oszlik: a héber és arámi nyelvű Ószövetségre és az ógörög nyelvű
Újszövetségre. Előbbi a zsidók, a kettő együtt a keresztények szent könyve.

2 A dráma műnemét a 182-197. oldalon mutatom be. A tragédiához és a komédiához ld. a 187. oldalt.
A Biblia számos szépirodalmi műfajra példát nyújt: monda, legenda, novella, elbeszélés, példázat,
himnusz, zsoltár, szerelmi dal.

A TEREMTÉSTÖRTÉNET: A Biblia egy szép elbeszéléssel indul: a teremtéstörténettel. Isten

kimondott szavával hat nap alatt teremti meg a világot, majd a hetediken megpihen. A felépítés
harmonikus: a teremtés két nagy egységre tagolható. Az első három napon a szétválasztás gesztusa
uralkodik. Előbb a világosságot és a sötétséget, majd az eget és a földet, végül a tengert és a
szárazföldet különíti el Isten, és megteremti a növényeket is. Ezután jön a feldíszítés. A negyedik
napon az égitesteket, az ötödiken a madarakat és a halakat, a hatodikon az állatokat és az embert
teremti meg Isten. Az embert a maga képmására, „férfinak és nőnek teremtette”, hiszen együtt
vagyunk egészek, s képesek a teremtésre, utód létrehozására. A szöveget főként az ismétlések
teszik művészivé: „Isten újra szólt…” „Úgy is lett…” „Isten látta, hogy ez jó…” Este lett és reggel: az
ötödik nap…

ZSOLTÁROK: A görög eredetű zsoltár szó jelentése: dal. Az Zsoltárok könyve 150-et tartalmaz,
többségüket Dávid királyhoz kötik. A Zsoltárok könyvének legismertebb és talán legszebb darabja a
23. A hálaadó zsoltárok közé tartozik. Azt világítja meg, hogy hite biztonságot és lelki békét jelent az
embernek. A témát két metafora kibontásával részletezi: az Úr előbb pásztorként, majd
vendéglátóként jelenik meg.

PÉLDÁZATOK: A példázat olyan történet, amely egy elvont, rendszerint erkölcsi igazságot világít
meg, tesz szemléletessé.

A tékozló fiú arról szól, hogy egy gazdag ember kisebbik fia kikérte örökrészét, majd egy távoli
országba ment, ahol eltékozolta vagyonát. Az országban éhínség tört ki, nélkülözni kezdett. Ekkor
magába szállt, útra kelt és visszatért apjához. Apja nagy örömmel fogadta, hiszen fia „halott volt és
életre kelt”, elveszett és megkerült. Bátyja megsértődött emiatt, de az apa csitította. A tékozló fiú
jelentéssugallata rendkívül mély és összetett. Ha a fiút állítjuk a középpontba: a beavatásról és a
felnőtté válásról szól. Ha az apa felől vizsgálódunk, a példázat lényege az igazi szeretet. Noha
visszatarthatná, az apa elengedi fiát. Kiadja örökrészét, mert tudja: a maga lábára kell állnia, hogy
megtalálja önmagát. S amikor fia visszatér, fenntartások nélkül, igazi szeretettel fogadja magához.
Látja: fia új emberré lett. Őszintén megbánta bűneit. Isten is így szereti az embert.

Az irgalmas szamaritánus példázatával a főparancsot magyarázza el Jézus: „Szeresd Uradat,

Istenedet és szeresd felebarátodat, mint tenmagadat!” A Jeruzsálemből Jerikóba utazó, kifosztott,
félholtra vert férfit két pap kikerüli, de a szamaritánus segít rajta. Ő az igazi felebarát, mert a
felebaráti szeretetnek tettekben kell megnyilvánulnia. Az üdvözülés feltétele: a cselekvő szeretet.

Dante Alighieri: Isteni színjáték – Pokol (részletek)

Dante főműve az Isteni színjáték (1321). Műfaja: emberiségköltemény. Műfaji szintézis ez:
egyszerre líra, dráma és epika. Témája: a lírai én túlvilági utazása, amely bemutatja a lélek
megtisztulását, az Istenhez vezető utat is. A műben a főszereplő bejárja a Poklot, a Purgatóriumot és
a Paradicsomot. Dante fantasztikus utazása egy hétig tart, 1300 nagycsütörtökétől szerdáig. Azért
kel útra, mert eltéved az élet „nagy sötétlő erdejében”, ahol három állat állja útját: a kéjvágyat
jelképező párduc, a hatalmi gőgöt és erőszakot szimbolizáló oroszlán és a kapzsiságot megjelenítő
nőstényfarkas. Szorult helyzetében Beatricét hívja segítségül, hogy visszataláljon a helyes útra. Ő
előbb Vergiliust küldi vezetőjéül, a Paradicsomban pedig ő maga kalauzolja a költőt, aki megleli az
üdvösséget.
 Az Isteni színjáték szerkezetét a
hármas szám határozza meg:
három nagy részre tagolódik
(Pokol, Purgatórium,
Paradicsom), mindegyik 33
énekből áll. Ez a megoldás az
isteni tökélességet szimbolizálja
(„Egy Isten van három
személyben”). Versformájára is
jellemző ez. Háromsoros
versszakokból, tercinákból áll.
Rímképletének köszönhetően
(aba, bcb, cdc) szorosan
összekapcsolódnak a sorok.
Ritmusa jambikus.

Az Pokolban a bűnösök a föld

középpontja felé szűkülő
tölcsérben szenvednek.

Előcsarnokában gyötrődnek a
közönyösök mert őket még a
Pokol is szégyelli. Minél lejjebb
haladunk, annál súlyosabb a bűn. Az 1-5. körben szenvednek a mértéktelenek (a szerelem bűnösei,
falánkok, tékozlók, haragosok). A 6. kör az eretnekeké, a 7. az erőszakosoké (gyilkosok, öngyilkosok,
kéjelgők), a 8. a csalóké (pl. kerítők, nyerészkedők, képmutatók, rablók, tolvajok, rossz tanácsadók).

A legsúlyosabb bűn az árulás. A három főárulót (Júdást, Brutust és Cassiust) maga Lucifer
marcangolja a 9. körben.

A 8. körben szenved Odüsszeusz is. Pozitív szereplőként van jelen, mert Dante nemcsak a középkort
foglalja össze, hanem előkészíti a reneszánszot is. Az ember helyét a középkori világkép szabja
meg, de a reneszánsz egyéniségkultusza minősíti a szereplőket.
François Villon: A nagy testamentum (részletek)
Villon Párizsban élt, a Sorbonne hallgatója volt, 1452-ben megszerezte a licencia docendi címet,
amellyel taníthatott volna az egyetemen. Ezt követően a bűn útjára lépett, önvédelemből még
gyilkolt is (igaz, zűrzavar uralkodott a 100 éves háborúból éppen kilábaló Franciaországban).
Többször elítélték, 1863-ban 10 évre száműzték Párizsból, ezt követően nem bukkan fel neve.

Főműve, A nagy testamentum először 1489-ben jelent meg, 1542-ig több mint 30 kiadást ért meg.
Ezután elfeledték, csak 1732-ben jelent meg újra, azóta viszont népszerűsége töretlen. Nálunk a 20.
században lett közismertté.

A nagy testamentum a költő ironikus végrendelete, 173 nyolcsoros versszaka a testáló adományait
sorolja, aki számvetést készít életéről. A főszöveget rövidebb költemények szakítják meg. Köztük 15
táncdal, vagyis francia ballada, amely három nyolcsoros versszakból és egy négysoros ajánlásból áll.
Van benne refrén is, verselése jambikus.

Balladáinak jellegzetes témái a felfokozott haláltudat (ez különösen jellemző a késő középkorra), a
kicsapongó élet és a bűnbánat. A költő beszédmódja kihívóan nyers és őszinte, gyakran az irónia
 és a groteszk vegyül benne. Mai népszerűségének
ez az egyik titka.

A jó tanítás balladája rossz életűeknek ironikus

mű, mert a címmel ellentétben arról szól: a rossz
életű embernek nem használ a jó tanács. Ezt
hangsúlyozza a refrén: „Fut a pénz -Hova?-
kérdezed. Elfut mind borra meg leányra! ”

A Ballada múlt idők dámáiról a történelem híres

szépségeinek megidézésével érzékelteti az
elmúlás könyörtelen voltát. Szállóigévé lett
refrénje: „De hova lett a tavalyi hó?”

A ma embere az utolsó három balladában

ismerhet a leginkább magára, hiszen ezek a világ
és az egyén széteséséről szólnak. A
Kiforgatott igazságok, az Ellentétek és az Apró
képek balladájának ellentétei egyszerre jelenítik
meg az értékválságot és az egyén
tanácstalanságát. Refrénjük is árulkodik erről:

„Szerelmesé a józan ész”

„Befogad és kitaszít a világ”

„Csak azt nem tudom, ki vagyok”

Boccaccio: Dekameron, Első nap 3. novella

Boccaccio főműve a Dekameron. Ezzel teremtette meg a novella műfaját az anekdotából

A Dekameron (1353) kereken 100 novellát3 tartalmaz. A cím jelentése 10 nap, mert a kerettörténet
szerint ennyi idő alatt meséli el hét fiatal hölgy és három ifjú úr a történeteket. A firenzei Santa
Maria Novella templomban találkoznak ők 1348-ban a pestisjárvány idején, s elhatározzák: egy
vidéki birtokra vonulnak vissza, ahol érdekes történetekkel szórakoztatják egymást. Naponta
mindenki egyet mond el.

3 A novella műfajához ld. a 178-179. oldalt.

A Dekameronban felvonul a kor egész társadalma: kereskedők, kézművesek, nemes urak, álszent
papok és szerzetesek, parasztok. A kötetre a szerelmi-erotikus és az ironikusszatirikus novellák a
legjellemzőbbek. Gyakori, hogy az ifjú feleség felszarvazza öreg férjét, majd szorult helyzetéből
szellemesen kivágja magát.

Az első nap 3. novelláját Filoména mondja el. Arról szól, hogy „az okosság a bölcs embert a
legnagyobb veszedelmekből is kimenti, és tökéletes biztonságos nyugalomba helyezi.”
Cselekménye: Babilónia uralkodója, a híres Szaladin szultán pénzzavarba kerül, ezért magához
hívat egy Melkizedek nevű gazdag zsidót, ki uzsoráskodásból él Alexandriában. Hogy kierőszakolja
tőle a pénzt, nehéz kérdést szegez neki: „vajon a három Törvény közül melyiket tartod az igaznak: a
zsidót-e vagy a szaracént, avagy a keresztényt.” Melkizedek átlát a szitán, és egy történettel
válaszol, a gyönyörű és értékes gyűrű históriájával, amely apáról fiúra szállt a többi örökséggel
együtt. Egészen addig, míg egyszer egy apa, aki egyformán szerette mindhárom fiát, át nem
formálta a hagyományt. Ő ugyanis készített a gyűrűről két tökéletes másolatot, s külön-külön
átadta gyermekeinek. Sem ők, sem mások nem tudtak különbséget tenni a gyűrűk között… A szultán
megérti a történetet: mindenki a maga vallását tartja igaznak. Korrekt megállapodást köt a
kölcsönről a gazdag zsidóval, s még meg is jutalmazza.

A három gyűrű példázatát később többen is feldolgozzák. A leghíresebb Lessing A bölcs Náthán című
drámája (1779), amely a felvilágosodás egyik alapgondolatát: a vallási tolerancia fontosságát
mutatja be a segítségével..