Fluid közeg biomechanikája -

A vízbe merülő és vízben

mozgó testre ható erők

Dr. Domján Andrea

 Fluid közeg tulajdonságai
• Valamennyi gáz és
folyadék fluid közeg –
képes áramolni, külső erő
hatására deformálódni.
• A benne található testre
erőhatást fejt ki.
• A testre gyakorolt hatása
függ a test sebességétől,
és a folyadék/gáz
mozgásának
sebességétől is.
• Relatív mozgás

Dr. Domján Andrea

 Fluid közeg tulajdonságai
• Relatív sebesség - a test sebessége, a
fluid közeg sebességének szempontjából

Dr. Domján Andrea

Dr. Domján Andrea
 Fluid közeg tulajdonságai
• Lamináris áramlás - a fluid közegben külső
erő hatására létrejövő mozgás – kis
sebességgel mozgó test/áramló közeg által
keltett áramlás - a molekularétegek parallel
mozgása.
• Turbulens áramlás - a fluid közegben külső
erő hatására létrejövő mozgás – nagy
sebességgel mozgó test által/áramló közeg
keltett áramlás – a szomszédos
molekularétegek keveredése
Dr. Domján Andrea
Dr. Domján Andrea
Dr. Domján Andrea
 Felhajtóerő
• Nyugvó folyadék és gáz a benne lévő
testre felfelé irányuló erővel hat.
• A folyadékba merülő testre ható erő
egyenlő a test súlya által kiszorított
folyadék súlyával /Archimedes törvénye/

Dr. Domján Andrea

 Felhajtóerő
• A felhajtóerő függ
• A test térfogatától
• A folyadék sűrűségétől

F= G víz = ρvxVtestxg

Dr. Domján Andrea

 Lebegés - úszás
• A folyadékba merülő
test (immerzió) súlya
és a rá ható felhajtó
erő függvénye.
• Ha csak ezek az erők
hatnak a testre, és
ezek egyenlők - a
test lebeg

Dr. Domján Andrea

Dr. Domján Andrea
 Stabilitás
• Feltétele, hogy a két erő támadáspontja
egy vonalba essen

Dr. Domján Andrea

 A víz mechanikai tulajdonságai
• Örvénylés
• Felhajtóerő
• Hidrosztatikai nyomás: a folyadék súlyából származó
nyomás, mely függ az anyagminőségtől és a
folyadékoszlop magasságától
• Viszkozitás / Súrlódási ellenállás : az áramló folyadék
egymáson elcsúszó rétegei között a relatív elmozdulást
akadályozó súrlódási erő lép fel.
• Felületi feszültség: a folyadékok felszíne rugalmas
hártyaként viselkedik. A folyadék minden részecskéjére
összetartó (kohéziós) erő hat, melyek eredője általában
nulla. Azonban a felszínen nem hat kifelé ható erő, így a
folyadék megpróbálja „összehúzni” a felületét, rugalmas
hártyaként viselkedik. Dr. Domján Andrea
 A víz élettani hatásai,
a hidrosztatikus nyomás hatása
• 50%-os merülés esetén:
- perifériás keringés volumene
- tüdővolumen marad
- szív volumene
• 90%-os merülés esetén:
- perifériás keringés volumene
- tüdővolumen
- szív volumene

Dr. Domján Andrea

 A víz élettani hatásai,
a hidrosztatikus nyomás hatása
• A szívfrekvencia 8-10%-kal csökken – a
megnövekedett centrális térfogat hatására
readaptáció, megnő a cardiális output, csökken a
HR
• A külső nyomásváltozáshoz gyors szimpatikus
tónus csökkentéssel és lassú hormonális
szabályozással alkalmazkodik a szervezet:
- vénák tágulata csökken
- izomtónus csökken
Dr. Domján Andrea
 A víz élettani hatásai,
a hidrosztatikus nyomás hatása
• Tüdő: A víz okozta nyomásváltozások nem
extrém hőmérséklet esetén azonosak az
ágyban fekvés által okozott változásokkal
• Mellkas térfogat csökken
• VC csökken /1,5 l alatt kontraindikált!/
• Tágulási képessége/elaszticitása csökken
emphysemás betegeknél++!

Dr. Domján Andrea

 A víz élettani hatásai a
mozgatórendszerre
• Fokozott hasűri nyomás – diaphragma működése
nehezített
• Belégző segédizmok működése nehezített VC+
• Felhajtóerő – tehermentesített, kontrollált mozgások
– ízületkímélet
• Örvénylés, súrlódási ellenállás – edzés
• Javul az inter- és intramuscularis koordináció és az
egyensúly
• Sérülésveszély csökken – osteoporosis
Dr. Domján Andrea
 A víz élettani hatásai,
hőmérsékleti hatások
• A víz hővezető képessége ötvenszerese a
levegőének
• Hőmérsékleti értékek a testhőmérséklet
viszonylatában:
- 15 Cº > igen hideg
- 15-30 Cº hideg zóna
- 30-34 Cº hűvös zóna
- 34-36 Cº indifferens zóna
- 36-38 Cº meleg zóna
- 38-40 Cº igen meleg zóna
- 40 Cº < forró
Dr. Domján Andrea
 A víz élettani hatásai,
hőmérsékleti hatások
• A kötőszövet elaszticitása/nyújthatósága a
hőmérséklettel változik, melegebb vízben,
már 35 Cº-tól növekszik
• Meleg vízben a vér a belső szervekből a
perifériák és bőr felé áramlik
• Hideg vízben ellentétes

Dr. Domján Andrea

 A víz élettani hatásai,
hőmérsékleti hatások
• A meleg víz hatásai:
- A test hőmérséklete emelkedik, hőpangás
- Az alapanyagcsere fokozódik
- Pulzusszám nő
- Relaxáló hatás
- Izmok, szalagok rugalmassága nő
- Izomtónus csökken

Dr. Domján Andrea

 A víz élettani hatásai,
hőmérsékleti hatások
• A hideg víz hatásai:
- a mozgáskoordináció romlik
- májfunkció javul
- zsírszövet anyagcseréje nő

Dr. Domján Andrea

A vízben mozgó testre ható
erők

Dr. Domján Andrea

Anguláris kinetika
 Forgó mozgás
⚫ Forgás: merev test fix
tengelyen forog, minden
pontja körpályán mozog.
⚫ Egyenletes körmozgás: a
körpályán mozgó test
egyenlő idők alatt
egyenlő íveket fut be,
azaz ugyanakkora idő
alatt ugyanakkora
szöggel fordul el –
sebessége állandó
 Forgó mozgás

⚫Egyenletes körmozgás = periodikus

mozgás
⚫Jellemzői:
⚫Periódusidő = keringési idő /T/
⚫Frekvencia = fordulatszám /n v. f/
⚫Az egyenletes körmozgást végző anyagi
pontok keringési ideje és fordulatszáma
állandó.
 Kerületi sebesség
⚫ Körmozgást végző anyagi pont egy kör
kerületén mozog, pillanatnyi sebessége a
kerületi sebesség. Jele:vk

⚫vk= Δts = 2rT π

⚫ Körmozgás esetén a pillanatnyi sebességvektor

iránya mindig a körpálya érintőjének irányába
esik - iránya változik – változó mozgás
Kerületi sebesség
 Ívmérték
⚫ A szög fizikában
használatos SI mértéke
⚫ Ívmértékben a szög
mértékegysége a radián
⚫ 1 radián – egy olyan körív
középponti szöge,
melynek ívhossza
egyenlő a kör sugarával.
⚫ Φ(rad)=ívhossz/sugár = ir
⚫ 360º=2rrπ =2π (rad)
Az egyenletes körmozgás gyorsulása
⚫ A körmozgás váltózó
mozgás = van gyorsulása
⚫ Centripetális gyorsulás -
az egyenletes körmozgás
kerületi sebessége
állandó, érintő irányú, a
gyorsulásvektor a
körpálya középpontjába
mutat
⚫ a=vt2
 Körmozgás és forgó mozgás
szögjellemzői
⚫Ugyanazon forgó test minden pontjának
kerületi sebessége a tengelytől mért
távolságától függ
⚫Egy pont kerületi sebessége nem jellemzi
a merev test forgó mozgását
⚫A forgó test bármely pontjához tartózó
sugár ugyanakkora szöggel fordul el – az
egész test elfordulása jellemezhető ezzel
a szöggel – szögelfordulás Δφ
 Körmozgás és forgó mozgás
szögjellemzői
⚫Egyenletes a forgó mozgás, egyenlő idők
alatt egyenlő a test szögelfordulása
⚫Egyenletes forgásnál a szögelfordulás
egyenesen arányos az elfordulás
időtartamával, hányadosuk állandó
⚫Szögsebesség, jele:ω
⚫ω= ΔΔtφ 1s
 Körmozgás és forgó mozgás
szögjellemzői
⚫Szöggyorsulás /β/– egyenletesen változó
forgómozgásnál a szögsebesség-változás
egyenesen arányos a változás
időtartamával, hányadosuk állandó
⚫β = ΔΔtω 1s2
 Tehetetlenségi nyomaték
⚫A tehetetlenségi nyomaték a testek
szögsebesség-változással szembeni
tehetetlenségének mennyiségi jellemzője
⚫Jele:θ
⚫Anyagi pont tehetetlenségi nyomatéka
egyenesen arányos annak tömegével és a
forgástengelytől mért távolságának
négyzetével
⚫θ = m x l2 kg x m2
 Perdület

⚫Dinamikai szemszögből jellemzi a rögzített

tengely körül forgó test forgásállapotát
⚫Jele: N
⚫N= θ x ω kg x m2 x 1s

⚫Zárt rendszer perdülete állandó

A perifériás idegek
biomechanikai
tulajdonságai

Dr. Domján Andrea

Struktúra
 Központi és perifériás idegrendszer
 Agy, gerincvelő
 Perifériás idegrendszer – 12 pár agyideg, 31 pár gerincvelői ideg és
ágaik

Dr. Domján Andrea

Struktúra
 Gerincvelő - elülső és hátsó
gyök – gerincvelői ideg
 Posterior gyökök –
szenzoros rostok
 Anterior gyökök – motoros
rostok
 Foramen intervertebrale
 2 fő ágra oszlik:
- Ramus dorsalis
- Ramus ventralis
Mindkét ág tartalmaz érző
és mozgató rostokat, a
ventrális ág nagyobb és
jelentősebb

Dr. Domján Andrea

Dr. Domján Andrea
Dr. Domján Andrea
Struktúra

 Funkcionális egység:
 Perifériás gerincvelői
idegek
 Az ezeket körülfogó
kötőszövet és erek
 Speciális anatómiai
„kellékek” – óvnak a
mechanikai sérüléstől /
kompresszió, túlnyújtás/

Dr. Domján Andrea

 Idegrost – struktúra és funkció

 Neuron: Az idegrendszer
alapvető strukturális és
működési egysége. Olyan
sejt, mely biokémiai
reakciók segítségével
képes információt
befogadni, feldolgozni és
továbbítani más
idegsejteknek, izmoknak,
mirigyeknek.

Dr. Domján Andrea

 Idegrost – struktúra és funkció

 Schwann sejt
 Ranvier lefűződés
 Myelin hüvellyel rendelkező
rostok – saltatoricus
ingervezetés - gyorsabb
 Az ingervezetés gyorsasága az
axon átmérőjétől függ
 Myelin hüvellyel nem
rendelkező rostok - C

Dr. Domján Andrea

Dr. Domján Andrea
Intraneurális kötőszövet – struktúra és
funkció
 Epineurium
 Perineurium
 Endoneurium
 Védő funkció az extrém
kompresszióval és
trakcióval szemben

Dr. Domján Andrea

Epineurium

 A kötegek /fasciculus/ között és

az ideg felszínén
 Az ideg mozgása során
„párnaként” szolgál, véd a külső
traumával szemben
 Benne fut az epineurális
érhálózat
 Ahol csont, vagy ízület
közelében fut az ideg – nagyobb
védelem szükséges - vastagabb

Dr. Domján Andrea

Perineurium

 Minden köteg körül, annak

felszínén
 Nagy mechanikai
igénybevétellel szemben is
ellenáll
 Védőgát funkció – kémiai
izoláció

Dr. Domján Andrea

Endoneurium

 Kötegeken belüli kötőszövetes

állomány
 Benne futnak a rostok
 Fibroblastok és kollagén
molekulák alkotják
 Endoneuriális folyadék nyomás
fokozódás – trauma
 Hatására mikrocirkulációs és
funkció zavar

Dr. Domján Andrea

Mikrovaszkuláris rendszer

 A perifériás idegek jól

vaszkularizált képletek
 Az axonális transzport és az
impulzus vezetés függ a lokális
oxigén ellátottságtól
 Nagy tartalék kapacitás
 Bő anasztomózis hálózat

Dr. Domján Andrea

Mikrovaszkuláris rendszer
 Valamennyi kötegen kívül és
belül hosszanti lefutással egy
capilláris fonat fut, a belőle
kilépő arteriolák ferde lefutással
áthatolnak a perineuriális
membránon
 Longitudinális lefutás, sűrű
anasztomózis hálózat
 A komplett ischemia nehezen
jön létre

 Nyújtás – Ízületi mozgások

 Extrém nyújtás hatására a
kötegen belüli nyomásfokozódás
könnyen elzárja az arteriolákat –
csökken a véráramlás

Dr. Domján Andrea Topp & Boyd, 2006

A perifériás idegek biomechanikai
jellemzői
 Nem írható le homogén
szövetként
 Valamennyi alkotó szövettípus
saját biomechanikai
tulajdonságaival vesz részt
 Perineurium vs. Epineurium
 Az ideg alkalmazkodó képességét Topp & Boyd, 2006
meghaladó külső trauma hatására
mechanikai deformáció jön létre –
funkciózavar
 Sérülést okozó mechanizmusok:
- Kompresszió
- Gyors, extrém mértékű nyújtó
erőhatás

Dr. Domján Andrea

 Erő – megnyúlás görbe
 Lineáris régió: kezdeti elongáció – elasztikus
szövettípusnak megfelelően
 Lineáris régió határa: az idegrostok kezdődő szakadása
az ép perineuriumon belül
 Epineurium, perineurium szakadás – a mechanikai
kapacitás gyors romlása
 Elasztikus limit: az eredeti hossz 20%-ával történő
nyújtásakor
 Teljes strukturális szakadás: az eredeti hossz 30%-ával
történő nyújtásakor
 Egészséges idegszövetre vonatkozó adatok
Dr. Domján Andrea
Erő – megnyúlás görbe

Dr. Domján Andrea

 Nyújtás
 Megnyúlás – egyenesen arányos a húzóerővel és a
képlet hosszával, fordítottan arányos a keresztmetszeti
felület nagyságával
 A megnyúlás mértéke az anyag minőségétől is függ –
rugalmassági együttható, minél kevésbé rugalmas az
adott anyag, annál magasabb ez az érték
 Rugalmassági határ: a megnyújtáshoz szükséges erő és
az eredeti keresztmetszet hányadosa N/mm2

Dr. Domján Andrea

Dr. Domján Andrea
Nyújtáshoz kapcsolódó sérülés

 Nyújtás hatására a perineurium megfeszül – nyomásfokozódás a

kötegen belül – az intrafascikularis kapillárisok működése
akadályozott
 Nyújtás hatására a szegmentális érhálózat feszülése jön létre, már a
tartós elongáció is rontja a vérellátást
 15%-os nyújtás teljes vérellátási zavart okoz

Dr. Domján Andrea

Dr. Domján Andrea
 Kompresszióhoz kapcsolódó sérülés
 Tünetek: zsibbadás fájdalom,izomgyengeség
 Hosszas, vagy intermittáló kompresszió keringési zavart, ödémát okoz -
axonális transzport akadályozott – funkciózavar a kompressziótól disztálisan
 Egyszeri, nagy erejű, de rövid ideig tartó kompresszió reverzibilis totál
ischemiát okoz
 Extrém erejű kompresszió irreverzibilis károsodást okoz

Dr. Domján Andrea

Regeneráció
 Az axon szakadása – a disztális
szegment Schwann sejtjei
proliferálnak a sérülést követő
héten – hosszanti
elrendeződés
 A proximális részből sarjak
indulnak – eljutva az
endoneuriális csőbe helyreáll a
beidegzés
 Az axonális regeneráció
maximális gyorsasága
1mm/nap, újabb közlemények
2-5 mm/nap gyorsaságot is
említenek.

Dr. Domján Andrea

 Életkori sajátosságok
 A kor előrehaladtával:
 Degeneratív változások – endoneuriális kötöszövet mennyisége nő,
perineurium megvastagszik
 Vezetési sebesség csökken
 Vibráció érzékelése csökken
 Tapintás érzékelése csökken
 Enyhén emelkedik a fájdalomküszöb
 Regenerációs képesség csökken /központi és perifériás is/
 https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-
0094_neurologia_hu/ch01s03.html

Dr. Domján Andrea

A harántcsíkolt izomszövet
biomechanikája

Dr. Domján Andrea SZTE

ETSZK
 A harántcsíkolt izomrostok típusai
◼ A vázizomrendszer heterogén, benne többféle
izomrosttípus különböztethető meg, melyek egy izmon
belül genetikailag meghatározott arányban, keverten
helyezkednek el.
◼ Ez az arány befolyásolja az izom tulajdonságait (erő,
gyorsaság, kitartás).
◼ Anyagcsere-folyamatok szerinti rosttipizálás
◼ Rosttipizálás miozin ATP-áz enzimaktivitás alapján
◼ Rosttipizálás miozin nehéz- és könnyűlánc típus
alapján Dr. Domján Andrea
SZTE ETSZK
Anyagcsere-folyamatok szerinti rosttipizálás

Dr. Domján Andrea

SZTE ETSZK
Dr. Domján Andrea SZTE
ETSZK
 Tónusos és fázisos izmok

◼ A TÓNUSOS IZMOK JELLEMZŐI

◼ Fő funkciójuk a stabilizálás, a gravitációval szemben tartják a
testet. Elsõsorban vörös izomrostokból. Tartós munkára
képesek. Lassan fáradnak ki és rövid idõ alatt
regenerálódnak. Rövidülésre hajlamosak
◼ Pl.: m. rectus femoris, m. iliopsoas, m. tensor fasciae latae

Dr. Domján Andrea

SZTE ETSZK
 Tónusos és fázisos izmok

◼ A FÁZISOS IZMOK JELLEMZŐI

◼ Fő funkciójuk a mobilizálás. Elsősorban fehér
izomrostokból állnak. Gyengülésre, megnyúlásra,
sorvadásra hajlamosak. Gyorsan aktivizálódnak,
gyors mozgások kivitelézésére képesek. Gyorsan
fáradnak ki és lassan regenerálódnak.
◼ Pl.:m. vastus medialis, m. vastus lateralis, m.
gluteus maximus

Dr. Domján Andrea

SZTE ETSZK
 Izom funkció
◼ Globális:
◼ - hosszú, felületes
◼ - több ízületet áthidaló, mechano-inszufficienciára
hajlamos
◼ - nagy erő, nagy forgatónyomaték produkálására képes
◼ - erőfunkciója függ az ízületi pozíciótól (izomhossz,
erőkar)

◼ Lokális:
◼ - mély, rövid
◼ - ízülethez közeli, egy ízületet áthidaló, nem hajlamos
mechano-inszufficienciára –
◼ Kevésbé hosszfüggő az aktivitásuk
◼ - kitartó
◼ - propriocepció
◼ - szegmentális stabilitást biztosít
◼ - neutrális zóna kontrollja, nem várt, hirtelen ízületi
mozgások kontrollja
Dr. Domján Andrea
SZTE ETSZK
 Izomerő
◼ Nagysága függ:
- Izom mérete
- Motoros egységek száma
- Izom rostösszetétele
- Kezdeti nyújtás
- Az áthidalt ízület helyzete
- Hőmérséklet

Dr. Domján Andrea

SZTE ETSZK
 Kezdeti nyújtás hatása
◼A nyugalmi hosszhoz képest megnyújtott
izom képes a legerőteljesebb munkára
– az elasztikus komponensekből
felszabaduló energia növeli az
összehúzódás erejét

Dr. Domján Andrea

SZTE ETSZK
 Hőmérséklet hatása
◼ Magasabb hőmérséklet hatására:
- gyorsabb az ingerület terjedése a sarcolemmán keresztül,
- nő az inger frekvenciája
- nő az enzimaktivitás
- elasztikus elemek nyújthatósága növekszik – nő az
izomerő
- A hőmérsékletet fokozó tényezők:
- külső hőmérséklet
- vérkeringés fokozódása
- kontraktilis elemek egymáson való csúszása révén
Dr. Domján Andrea
SZTE ETSZK
 Immobilizáció hatása
◼ Hypoxia esetén az oxidatív típusú rostok elfajulási jeleket
mutatnak
◼ Csökken az ATP-áz enzim aktivitás
◼ Kötőszövet mennyisége nő, izomszövet mennyisége csökken
◼ Csökken az izom keresztmetszete és tömege
◼ Csökken az izomerő
◼ Atrophia
◼ Korai mobilizációval megelőzhető, regeneráció

Dr. Domján Andrea

SZTE ETSZK
 Fizikai tréning hatása

◼ Izomrostok közti keresztkapcsolatok száma nő

◼ Izomrostok száma?, térfogata nő
◼ Izomrost összetétel változik a funkcionális
igénybevétellel együtt
◼ Hypertrophia

Dr. Domján Andrea

SZTE ETSZK
 Hipertrófia

◼ Adaptáció, regeneráció
◼ Az izom tömegének,
méretének növekedése
◼ A sejtek térfogatának
növekedése, a sejtek
számának növekedése
nélkül (hiperplázia=sejtek
számának növekedése)

Dr. Domján Andrea

 Hipertrófia
◼ Szarkoplazmatikus
◼ Myofibrilláris (Schoenfeld, 2010)

◼ Kiváltó: fizikai aktivitás

◼ Szatellit sejtek proliferációja,
fehérjetermelés fokozódik
◼ Serkentők: inzulinszerű
növekedési faktor (IGF 1),
növekedési
hormon,tesztoszteron, cortizol
◼ Fehérje anyagcsere serkentő,
kollagén termelés fokozó
◼ (Cardinale et al., 2011)

Dr. Domján Andrea

Dr. Domján Andrea
Dr. Domján Andrea
 Atrófia
◼ Az izomrostok
keresztmetszete
csökken

◼ Kapillarizáltság
csökken

◼ Kötőszövet szaporulat
és zsírszövet infiltráció
Dr. Domján Andrea
Dr. Domján Andrea
 Zsírszövet<50%

10 hét immobilizációt
követően,
zsírszövet>50%
normál

Dr. Domján Andrea

 Inhibíció

◼ A neuromuszkuláris
kommunikáció zavara
◼ Zavart szenved a kontrakció
időbeli pontossága és ereje
◼ Funkciózavar
◼ Akut fájdalom esetén 24 óra
után

Dr. Domján Andrea

Funkciófüggő hosszváltozások

◼ Az izom funkcionális nyugalmi hossza alkalmazkodik

ahhoz a hosszhoz, amiben azt általában használjuk, vagy
amely helyzetben tartósan nyugalomban van (Wiemann et
al., 1998).

Dr. Domján Andrea

 Funkciófüggő hosszváltozások

◼ Adaptív rövidülés
◼ Jellemzően a két ízületet áthidaló izmok érintettek

◼ Adaptív gyengülés – oka a normál nyugalmi hossz feletti

megnyúlt helyzetben való rögzítettség, használat.
Jellemzően az egy ízületet áthidaló izmok érintettek
(Gossman et al.,1982)
Dr. Domján Andrea
 Funkciófüggő hosszváltozások
◼ Adaptáció a sarcomerek számában.
◼ A rövid hosszon rögzített izom a sarcomerek több mint 40%-át
elveszítheti.
◼ Megnyújtott hosszon rögzített izomban 25%-kal nő a
sarcomerek mennyisége.

◼ Reverzibilis
◼ Adekvát ingere a normál funkció
◼ (Herbert, 1988)
Dr. Domján Andrea
Dr. Domján Andrea
Inak, szalagok biomechanikája

Dr. Domján Andrea

SZTE ETSZK
 Funkció

◼ Inak:
- izmok kontrakciós hatását közvetítik a
csont felé
- kevésbé rugalmasak
- energia elnyelő és tároló képesség

Dr. Domján Andrea

SZTE ETSZK
 Funkció

◼ Szalagok:
- ízület mechanikai stabilizálása
- ízületi mozgás behatárolása
- ízületi túlmozgás megelőzése
- nagyobb fokú rugalmasság

Mindkettő passzív struktúra – nem produkálnak aktív

mozgást, ellentétben az izmokkal
Dr. Domján Andrea
SZTE ETSZK
 Tulajdonságok

◼ Kötőszövet
◼ Szórványosan vascularizált
◼ nagy mechanikai stabilitás - erős és rugalmas

Dr. Domján Andrea

SZTE ETSZK
 Összetétel
◼ Sejtes állomány – a teljes szövet 20%-a
◼ Extracellularis matrix – 80% - ennek közel
70%-a víz, 30%-a szilárd alkotórészek /I.
típusú kollagén/, kis részben elastin
◼ Párhuzamosan futó kollagén rostok
/fibroblastok termelik/
◼ A kollagén tartalom általában több, mint 75%
és némileg nagyobb az inakban, mint a
szalagokban
Dr. Domján Andrea
SZTE ETSZK
Dr. Domján Andrea
SZTE ETSZK
 Struktúra
◼ A kollagén legfontosabb jellemzője a nagy
szakítószilárdság

Dr. Domján Andrea

SZTE ETSZK
◼ Az elasztikus rostok
Elastin
alapeleme
◼ Rugalmas, reverzibilis
alakváltoztatásra képes,
nyúlékonyabb, mint a
kollagén
◼ Alig található meg általában
az inakban és a végtagokon
található szalagokban, bőr 2-
5%
◼ Elasztikus szalagokban, mint
a lig. flavum részaránya
jelentős
◼ Artériák falában kimutatható
Dr. Domján Andrea
SZTE ETSZK
 Struktúra

◼ Inak: a kollagén rostok lefutása csaknem

teljesen párhuzamos – egy irányból ható
külső erővel szemben igen hatékony
◼ Szalagok: zömében párhuzamos, részint
hálózatos lefutású rostok – nagyobb
stabilizáló hatás a több irányból ható külső
erővel szemben
Dr. Domján Andrea
SZTE ETSZK
Dr. Domján Andrea
SZTE ETSZK
Az ín szerkezete

Dr. Domján Andrea

SZTE ETSZK
 Eredés-tapadás struktúrája
- enthesisek -
◼ 4 zóna:
- párhuzamosan futó kollagén rostok
- mineralizálatlan fibroporcos zóna
- mineralizált fibroporcos zóna
- corticalis csont zóna
◼ Viscoelasztikus modell
Dr. Domján Andrea
SZTE ETSZK
Dr. Domján Andrea
SZTE ETSZK
Dr. Domján Andrea
SZTE ETSZK
 Erő-megnyúlás görbe –
mechanikai viselkedés
◼ 1 – a nyugalomban hullámos lefutású rostok
elsimulnak
◼ 2 – elsimult rostok, kezdődő feszülés –lineáris
zóna – a fiziológiás terhelés tartománya
◼ 3 – fokozódó feszülés, mikro szakadások –
fájdalom
◼ 4 – szakadás – ízületi instabilitás, abnormális
terhelést okoz az ízületi porcon, nyíró és
torziós erők fokozódnak - porckopás
Dr. Domján Andrea
SZTE ETSZK
A rostlefutás változása a nyújtás
hatására

Dr. Domján Andrea

SZTE ETSZK
Dr. Domján Andrea
SZTE ETSZK
 Inak mechanikai viselkedése -
sérülés

◼ Az izmokhoz való kapcsolódás további

jelentős terhelési faktort eredményez
◼ Az ín növekvő terhelés alatt van, míg az izom
összehúzódik
◼ Az izom maximális kontrakciójakor az ínra
ható a nyújtó erő szintje magas

Dr. Domján Andrea

SZTE ETSZK
 Inak mechanikai viselkedése -
sérülés
◼ A terhelés tovább növekedhet egy gyors
kontrakcióval, ha nem jön létre a gyors
mozgás mellett az antagonisták reflexes
relaxációja
◼ Az ismétlődő terhelés következtében
kialakul egy meggyengült terület /fáradásos
mikrosérülések/, nagyobb hirtelen terhelés
hatására szakadás jön létre.
Dr. Domján Andrea
SZTE ETSZK
 Immobilizáció hatása
◼ Fibroblastok száma és aktivitása csökken
◼ Energiatároló kapacitás csökken
◼ Feszesség csökken, nyújthatóság növekszik
◼ Terheléstűrő képesség csökken
◼ A negatív hatások jóval tovább fennállnak,
mint az immobilizáció időtartama
◼ (Noyes et al, 1974 -US Air Force önkéntesek, 8
hét gipszrögzítés, ACL, közel egy év rehabilitáció
után állt helyre a szakítószilárdság és feszesség)
Dr. Domján Andrea
SZTE ETSZK
 Rehabilitáció
◼ A fokozatos fizikai terhelés javítja a
biomechanikai tulajdonságokat, elősegíti a
kollagén szintézist.
◼ A különböző kinetikai terhelés és az arra
adott válasz eltérést eredményez az inak-
szalagok terhelhetőségében (Maitland,
2001 LCA feszesség
úszók>kosarasok>futók)
Dr. Domján Andrea
SZTE ETSZK
 Relaxin hatása
◼ A terhesség végén /főként a 3.
trimeszterben/ hormonális hatásra a
szalagok belső szerkezete fellazul, /sacrum,
symphysis, csípőízület stabilizálása/,
sérülékenység, instabilitás
◼ A szülést követően hatása egy ideig
fennmarad
Dr. Domján Andrea
SZTE ETSZK
 Gyógyszerek hatása
◼ Anabolikus szteroidok: az izmok tömegének
növekedésével nem jár együtt az inak szerkezeti
tulajdonságainak javulása, az inak regenerációs
mintája megváltozik, sérülésveszély! (Seynnes et
al, 2013).
◼ Acetaminophen (paracetamol) – Carroll et al, 2011
– 12 hetes ellenállásos tréning a m. quadriceps
femorisra, idős önkéntesek, lig. patellae
alkalmazkodása jobb, mint az ibuprofen
csoportban Dr. Domján Andrea
SZTE ETSZK
 Életkor hatása
◼ Felnőtt korra javuló biomechanikai
tulajdonságok – növekszik a kollagén
rostok mennyisége és a köztük lévő
keresztkötések száma
◼ A mechanikai tulajdonságok hanyatlása
jellemző az életkor előrehaladtával
◼ Csökken az energiatároló kapacitás,
feszesség és az ellenálló képesség a
deformációkkal szemben (Woo&Adams,
1990) Dr. Domján Andrea
SZTE ETSZK
 Az ízületi porc
biomechanikája

Dr.Domján Andrea
SZTE ETSZK
 Ízületek osztályozása
Struktúra és az összekötő szövet
szerint:
Rostos
Porcos
Synovialis
https://www.youtube.com/watch?v
=9jZ27LtkEgs
Dr.Domján Andrea
SZTE ETSZK
 A hyalin porc jellemzői

 Előfordulása: valódi – synovialis

ízületekben
 Vastagsága 1-5 mm
 Színe opálosan fehér
 Nem tartalmaz vér- és nyirokereket,
idegeket

Dr.Domján Andrea
SZTE ETSZK
 Funkció
 Ízületifelszínek elmozdulásának
biztosítása
 Terhelés eloszlatása
 Ízfelszínek védelme

Dr.Domján Andrea
SZTE ETSZK
 Összetétel

- 10-30% - kollagén rostok + chondrocyták

- 3-10% - proteoglican monomer
csoportosulások
- 60-87% - víz (kb 50%)+oldott anorganikus
sók+fehérjék+lipidek
- Poro-elasztikus szövet – kétfázisú rendszer:
szabadon áramló folyadék + porózus/szilárd
anyag→ térfogatváltozásra képes
Dr.Domján Andrea
SZTE ETSZK
 Struktúra
 Chondrocyták – kevesebb, mint az
össztérfogat 10% -a
 három rétegben
Szerepük: extracellularis matrix organikus
részének termelése

Dr.Domján Andrea
SZTE ETSZK
Dr.Domján Andrea
SZTE ETSZK
 Struktúra
 A chondrocyták és a kollagén rostok 3
rétegben helyezkednek el
- felső zóna: a teljes porcvastagság 10-20%-a,
az ízfelszínnel párhuzamosan
- középső zóna: 40-60%, elszórtan
- mély zóna: 30% összekapcsolódva
függőleges elrendeződésű rostkötegeket
hoznak létre
 calcifikációs zóna –átmenet a porc és a
subchondralis csont között
Dr.Domján Andrea
SZTE ETSZK
 Struktúra
 Kollagén rostok –biológiai alapegysége a
tropocollagen molekula
 Alpha lánc – tripla helix szerkezet – nagy
szakítószilárdság

Dr.Domján Andrea
SZTE ETSZK
 Kollagén
A leggyakoribb fehérje a szervezetben
 A tropocollagen molekulák alpha lánc
szerkezeti eltérései:
 I. típusú kollagén előfordulása:
csontszövet, inak, bőr, szalagok
 II.típusú kollagén előfordulása: hyalin és
rostos porc

Dr.Domján Andrea
SZTE ETSZK
Biomechanikai tulajdonsága

Dr.Domján Andrea
SZTE ETSZK
 Proteoglycan
 Nagy protein-
polysacharid
molekula
 2 fontos
összetevője:
- Chondroitin-szulfát
- Keratin-szulfát
Összetétele az életkor
előrehaladtával
változik
Dr.Domján Andrea
SZTE ETSZK
 Víz
 Mennyisége a felszín közeli rétegben a
legnagyobb
 Áramlik az ízületi porcon belül
 Az anyagcsere termékek diffúzió útján
cserélődnek
 A folyadéktartalom 70%-a képes áramolni, 30%-
a kötött
 Ez az áramlás fontos a porc mechanikai
viselkedésének kontrolljában és az ízületi kenés
folyamán
 Az áramlás a porc terhelése révén jön létre

Dr.Domján Andrea
SZTE ETSZK
Az ízületi porcra ható erők

 Kompresszió
 Trakció
 Nyíró erő

Dr.Domján Andrea
SZTE ETSZK
 Kompressziós terhelés
A terhelés kezdetén a folyadék
kiáramlása – gyors alakváltozás, de a
negatív töltésű oldalláncok taszítják
egymást - az összenyomhatóság
csökken
 A külső terhelés és a belső feszülés
kiegyenlítődik – egyensúlyi helyzet
Dr.Domján Andrea
SZTE ETSZK
Dr.Domján Andrea
SZTE ETSZK
 Trakció

 Lassú deformálódás
 Gyors deformálódás
 A lineáris régión túli nyújtás hatására
szakadás jön létre, az ízületi porc sérül

Dr.Domján Andrea
SZTE ETSZK
Dr.Domján Andrea
SZTE ETSZK
 Nyíró erő

 Nincs folyadékáramlás
 A kollagén rostok deformálódnak

Dr.Domján Andrea
SZTE ETSZK
 Az ízületi porc táplálása
 Kenési mechanizmus a
nyomásváltozás hatására a porc és a
synoviális folyadék között
 2 formája:
- határvonal kenés: a porcfelszínhez
vékony glikoprotein réteg rögzül –
védő tápláló funkció

Dr.Domján Andrea
SZTE ETSZK
Dr.Domján Andrea
SZTE ETSZK
 Az ízületi porc táplálása
- folyadékfilm kenés:
✓ Hydrodinamikus kenés – mozgás során
az ízfelszínek szöget zárnak be –
nyomáskülönbség
✓ Préseléses kenés – egymással
párhuzamos ízfelszínek esetén terhelés
hatására közülük kifelé áramlik a
folyadék
Dr.Domján Andrea
SZTE ETSZK
Dr.Domján Andrea
SZTE ETSZK
 Az ízületi porc táplálása
 Egyenetlen porcfelszín
 Közeli felszíneken határvonal kenés
 Távolabbi felszínek között folyadékfilm
kenés
 A folyamatos folyadék cirkuláció
feltétele a mozgás!

Dr.Domján Andrea
SZTE ETSZK
Dr.Domján Andrea
SZTE ETSZK
 Az ízületi porc
elhasználódása

 Interakció:
- Adhéziós: a két ízfelszín érintkezik, köztük
kevés a kenőanyag, egymást irritálják,
koptatják
- Abráziós: szerkezeti eltérés esetén a
keményebb ízfelszín károsítja a puhábbat
 Fáradásos: ismétlődő nagy terhelések
hatására - mikrosérülések
Dr.Domján Andrea
SZTE ETSZK
 Az ízületi porc elhasználódása
 Nagyfokú elhasználódás – degeneráció –
folyadéktartalom csökken, szerkezete felrostozódik
 http://www.spine-health.com/video/lumbar-osteophytes-bone-
spurs-video
 Nagyfokú degeneráció esetén a subchondrális régió
kerül felszínre – fájdalom!
 https://www.youtube.com/watch?v=BBqjltHNOrc

 Gyógyszeres kezelés hatására regeneráció – inkább

rostos porc
 A kor előrehaladtával fiziológiás folyamat

Dr.Domján Andrea
SZTE ETSZK
Dr.Domján Andrea
SZTE ETSZK
Csontok szerkezete és

biomechanikai
tulajdonságai
Dr. Domján Andrea
 Funkció

◼ Szilárd váz
◼ Szervek mechanikai
védelme
◼ Izmok, szalagok
eredése, tapadása
◼ Raktár - ionok

Dr. Domján Andrea

 Csontok típusai
◼ Rövid csontok – kéz és lábtő csontok – sokk
elnyelő funkció
◼ Lapos csontok – scapula, sternum, bordák... -
szervek védelme, izom eredés-tapadás
◼ Szabálytalan alakú csontok – csigolyák,
sacrum... – védelem, szalagok, izmok
eredése, tapadása
◼ Hosszú, csöves csontok – speciális
biomechanikai funkció, teherviselés, mozgás,
izmok eredése, tapadása

Dr. Domján Andrea

Dr. Domján Andrea
 Tulajdonságok

Az egyik legdinamikusabb és legaktívabb

anyagcserével rendelkező szövet, aktivitása
egész életen át tart
- speciális kötőszövet
- Az emberi szervezet legkeményebb szövete, a
fogzománc és a dentin kivételével

Dr. Domján Andrea

 Tulajdonságok
- Rugalmasság, hajlékonyság –
szerves összetevők –kollagén- 40%

- Szervetlen összetevők – ásványi sók

(hydroxil-apatit kristályok) – 35%

- Víztartalma 25%, ennek nagy része

az organikus matrixban található a
kollagén rostok (vázfehérje) körül

- a mechanikai ellenállás változása

megváltoztatja alakját és
tulajdonságait – adaptálódik a
mechanikai igényekhez
- Erősen vascularizált – jó
regenerációs képesség,
- Vérellátási zavar - necrosis
Dr. Domján Andrea
Dr. Domján Andrea
 Összetétel
Sejtek (osteocyta, osteoblast, osteoclast) +
organikus extracelluláris matrix + anorganikus
összetevők
- keménység, szilárdság – szervetlen összetevők
/kalcium, foszfát, hydroxil-apatit kristály/
- Az ásványi anyagok beágyazódnak a különböző
lefutású kollagén rostokba, melyek erősek és
rugalmasak, a nyújtásnak ellenállnak
- A kollagén rostok (1. típus) aránya az
extracellularis matrixban kb. 95% - erő,
rugalmasság
- Nyújtással szemben ellenálló, kis mértékű
Dr. Domján Andrea
nyújthatóság
 Szerkezete-makroszkópos
- Corticalis állomány
- Spongiosus
állomány
- Trabekuláris
rendszer – a
csontgerendák
lefutása az
erőhatásoknak
megfelelően
rendeződik el -
alkalmazkodik Dr. Domján Andrea
Dr. Domján Andrea
Dr. Domján Andrea
Szöveti szerkezet

Dr. Domján Andrea

Viszko-elasztikus modell

◼ Viszkozitás
◼ Elaszticitás
◼ Időfüggő anyagi viselkedés,
alakváltozás,
◼ az anyag viselkedése függ a rá ható erő
nagyságától és annak ismétlődésétől.

Dr. Domján Andrea

 Viszko-elasztikus modell
◼ Viszko-elasztikus tulajdonságok
◼ Állandó feszültség (pl. húzás) hatására a
relatív alakváltozás időben növekszik-további
nyúlás (creep-kúszás)
◼ https://www.youtube.com/watch?v=sMKJvYS
YiOs
◼ Állandó relatív alakváltozás mellett a
feszültség időben csökken (stress relaxation);

Dr. Domján Andrea

 Viszko-elasztikus modell
◼ Az erőhatás megszűnését követően visszaalakulás
(alakrelaxáció) - elaszticitás
◼ Az ismétlődő feszülés változás hatására nem áll
helyre az eredeti állapot, nem nyeri vissza az eredeti
alakját (energiaveszteség, elnyelés - hiszterézis) -
plaszticitás
◼ Strain rate dependence – alakváltozás-sebesség
függés - a lassabb nyújtó hatás nagyobb mértékű
alakváltozást eredményez, mint a gyors – a
deformáció fáziskéséssel jelentkezik – védelem a
hirtelen, nagy erőhatásokkal szemben
◼ https://www.youtube.com/watch?v=qSXpX4wyoY8
Dr. Domján Andrea
Dr. Domján Andrea
 Viszko-elasztikus modell
◼ Feszülés (erő) - megnyúlás görbe
◼ Feszülés (stress) – az adott anyag ellenállási
képessége a rá ható erővel szemben =belső
erő/keresztmetszet
◼ Megnyúlás= hosszváltozás/eredeti hossz –
gyakran %-ban kifejezve
◼ Minden kötőszövetre felrajzolható, eltérő a
tulajdonságok függvényében
◼ Elasztikus és plasztikus régió - energia
Dr. Domján Andrea
 Terhelés-deformáció görbe
◼ Elasztikus régió – reverzibilis
deformálódás
◼ Yield point - tartós erőbehatásra kisfokú
alakváltozás
◼ Plasztikus régió – microfractura
◼ Failure point – kritikus pont, törés,
irreverzibilis változás
◼ A csont szilárd, de rugalmas szövet
Dr. Domján Andrea
Dr. Domján Andrea
 Biomechanikai tulajdonsága
Fő biomechanikai tulajdonságai az erő és
merevség
Külső erő hatására deformálódik, a szerkezeti
változások mértéke függ a:
◼ csontot ért erők nagyságától – csökken a
csont energiatároló kapacitása
◼ az erőhatás irányától
◼ Oka: struktúrája eltérő a hosszanti, ill. a
transzverzális irányokban – eltérő mechanikai
tulajdonság – anizotrópia (irány szerint nem
egyenlő, azaz változó fizikai tulajdonság,
változó biomechanikai viselkedés)
Dr. Domján Andrea
 Terhelés-deformáció görbe
különböző húzásirányok esetén

Dr. Domján Andrea

 Biomechanikai tulajdonsága
◼ Erőhatások típusai:
- Trakciós – szakításos törés
- Kompressziós
- Nyíró - párhuzamos, ellentétes irányú
erőhatás
- Kombinált erőbehatások:
- Hajlító - kompresszió, trakció kombinációja
- Torziós – kombinált erőhatások, ferde, vagy
spirális lefutású törés
Dr. Domján Andrea
Dr. Domján Andrea
Dr. Domján Andrea
Dr. Domján Andrea
Dr. Domján Andrea
Nyújtásos-szakításos törés

Dr. Domján Andrea

Kompressziós törés

Dr. Domján Andrea

Torziós törés

Dr. Domján Andrea

 Biomechanikai tulajdonsága
◼ Függ a mechanikai feltételektől – a külső
erőbehatás nagysága függ a mozgás
sebességétől
◼ Járás – trakciós, kompressziós, nyíró erők
komb.
◼ Kocogás – nő a mozgás sebessége és az
erőhatás – trakciós erő nagysága növekszik
- neutralizáló izmok – az izomból származó
erőhatás közömbösíti a környezetből
származó hatást
Dr. Domján Andrea
Izomaktivitás hatása a stressz
eloszlás szempontjából

Dr. Domján Andrea

 Biomechanikai tulajdonsága
◼ Függ a csont geometriai
jellegétől – hosszúsága,
szélessége, magassága
◼ Függ a rajtuk eredő,
tapadó izmoktól,
fasciáktól, ezek
húzóhatásától
◼ Ábra: erővonalak
lefutásának változása a
–tractus iliotibialis
hiánya, b – megléte
esetén
Forrás:http://www.tankonyvtar.hu/hu
/tartalom/tamop425/2011_0001_524
_Biofizika/ch05s02.html Dr. Domján Andrea
Dr. Domján Andrea
 Biomechanikai tulajdonsága

◼ Függ a terhelési frekvenciától:

- a terhelés nagysága és az ismétlések
száma között fordított arányosság van
- Nagy energiájú terhelés esetén kisebb
frekvencia is elég a sérüléshez
- Kis energiájú terhelés esetén nagyobb
frekvencia okoz sérülést
- Fáradásos törés – mars fractura
Dr. Domján Andrea
March fractures

Dr. Domján Andrea

Dr. Domján Andrea
 Ismétlődő gyakorlatok

Izomfáradás

Sokk elnyelő képesség módosított járás

csökken

Abnormális terhelés

Megváltozott terhelés eloszlás

Nagy kompresszió, nagy feszüléssel kombinálódik

lassan – ferde törés gyorsan – transzv. törés

Dr. Domján Andrea
 Immobilizáció
◼ Pl. törést követő
rögzítés hatásai:
- tartós immobilizáció –
csökken a csont
tömege, leépülés,
csökken a
terhelhetőség
- Fokozatos terheléssel a
csont felépül,
visszanyeri eredeti
szerkezetét

Dr. Domján Andrea

 Korfüggő változások
- A kor előrehaladtával is változik a csont
szerkezete, csontgerendák mennyisége
csökken, ill. elvékonyodik – osteoporosis
- Megelőzés - életmód

◼ https://www.youtube.com/watch?v=78R
BpWSOl08

Dr. Domján Andrea

 BIOMECHANIKAI
ALAPFOGALMAK -2.
Forgatónyomaték

Dr. Domján Andrea

Izomerő forgatónyomatéka
• Izmok által kifejtett erő – forgatónyomaték –
izomerő-nyomaték
• Erőkar hossza
• Izomerő hatásvonala – leegyszerűsítve az eredést és a
tapadást összekötő megközelítően egyenes vonal
• DE! :
• eredés/tapadás nem egy pont
• Az ízületi szög változásával változhat az izom
hatásvonalának iránya és a forgástengely pillanatnyi
helye
• Eredés/tapadás lágyrészen is
Dr. Domján Andrea
 Erőkar hossza
• M. biceps brachii - 32-44 mm
• M biceps femoris caput longum:
• 80o – os térdflexiónál 58 mm
• 100o – os térdflexiónál 41-49 mm
• M. triceps surae – 47-66 mm

Dr. Domján Andrea

Emelők
•Merev test, mely rotációs mozgást végez
a forgástengely körül

•Első osztályú emelő: az erő és az

ellenállás támadáspontja a forgástengely
ellenkező oldalain található

Dr. Domján Andrea

Dr. Domján Andrea
Emelők
• Az emberi testben az
ízületi tengely ellenkező
oldalán elhelyezkedő
agonista – antagonista
izomcsoportok együttes
működése
funkcionálisan analóg az
első osztályú emelő
működésével

Dr. Domján Andrea

Dr. Domján Andrea
Emelők
• Másodosztályú emelő:
• Az erő és az ellenállás a forgástengely azonos
oldalán helyezkednek el, az ellenállás közelebb
van a tengelyhez.
• Az emberi testben kevés a teljesen analóg
példa erre.
• Az excentrikus izomaktivitás során az izom
működése (kontrollált nyúlás) az ellenállás a
külső erővel szemben – másodosztályú emelő
Dr. Domján Andrea
Dr. Domján Andrea
Dr. Domján Andrea
Emelők
• Harmadosztályú emelő:
• Az erő és az ellenállás a forgástengely azonos
oldalán helyezkednek el, az erő közelebb van a
tengelyhez.
• Az emberi testben a legtöbb izom-csont emelő
rendszer ide tartozik, ahol az alkalmazott erő az
izom koncentrikus húzóereje, az ellenállás a
disztális szegmentek súlya.

Dr. Domján Andrea

Dr. Domján Andrea
Dr. Domján Andrea
Emelők
• https://www.youtube.com/watch?v=eTa2EFd3JF0

• https://www.youtube.com/watch?v=d1wS_OlJzmI

Dr. Domján Andrea

Számítás
• 90o - os vállízületi abdukciós helyzet megtartása
• M. deltoideus tapadása 3 cm-re található az ízületi
forgásponttól
• A felső végtag tömege a test tömegének 5%–a, a test
tömege 60 kg.
• A teherkar hossza 30 cm
• A vállízületi reakciós erő és a m. deltoideus által
kifejtett erő összegezve 0.
• Mekkora erőt kell kifejtenie az izomnak az egyensúlyi
helyzet fenntartásához?
Dr. Domján Andrea
Dr. Domján Andrea
 Számítás
•∑M=0
•G = m x g - a nehézségi erő= 30N – az
alkar súlya
•(0,3mX3kgXg)-(FmX0,03m)=0
•0,3x30=Fmx0,03
•Fm= 0,3m0,03mX 30N
•Fm= 300N
Dr. Domján Andrea
Számítás
• 90o - os vállízületi abdukciós helyzet megtartása,
hajlított könyökkel, kéz a vállon – rövid teherkar
• M. deltoideus tapadása 3 cm-re található az ízületi
forgásponttól
• A felső végtag tömege a test tömegének 5% –a, test
tömege 60 kg.
• A teherkar hossza 15 cm
• A vállízületi reakciós erő és a m. deltoideus által
kifejtett erő összegezve 0.
• Mekkora erőt kell kifejtenie az izomnak az egyensúlyi
helyzet fenntartásához?

Dr. Domján Andrea

Dr. Domján Andrea
 Számítás

•∑M=0
•G = m x g - a nehézségi erő
•(0,15mX3kgXg)-(FmX0,03m)=0
•Fm= 0,15m0,3mX 30N
•Fm= 150N

Dr. Domján Andrea

 Fokozatosság

•Hogyan növelhető a forgatónyomaték?

•Teherkar növelése
•Súly növelése

Dr. Domján Andrea

Számítás
• 90o - os vállízületi abdukciós helyzet megtartása, a
kézben egy labda
• M. deltoideus tapadása 3 cm-re található az ízületi
forgásponttól
• A felső végtag tömege a test tömegének 5% –a, a labda
tömege a test tömegének 2,5 % –a, test tömege 60 kg.
• A teherkar hossza 30, 60 cm.
• A vállízületi reakciós erő és a m. deltoideus által
kifejtett erő összegezve 0.
• Mekkora erőt kell kifejtenie az izomnak az egyensúlyi
helyzet fenntartásához?
Dr. Domján Andrea
Dr. Domján Andrea
Számítás
•∑M=0
•G = m x g - a nehézségi erő
•(0,3mX3kgXg)+(0,6mX1,5kgXg)-
(FmX0,03m)=0
•Fm= 600N

Dr. Domján Andrea

Két ízületet átívelő izmok
biomechanikája
•Hosszú inas végződéssel tapadnak
•Gyakran egyidejűleg ellentétes
irányú osteokinematikai elmozdulást
hoznak létre az áthidalt ízületekben
•Az egyik ízületre kifejtett hatásuk a
másik ízület helyzetétől függ

Dr. Domján Andrea

Gyorsító és védő izmok
•Gyorsító izmok: hosszú izomhassal
rendelkeznek – a gyors ízületi mozgások
elindítói.
•Védő izmok: rövid izmok, feladatuk a
felgyorsított mozgások lefékezése, az
ízületi károsodások kivédése, általában a
mozgásterjedelem végén – ízületi
stabilizáló funkció pl. vállízületi rotátorok

Dr. Domján Andrea

Dr. Domján Andrea
Forrás
• Donald A. Neumann: Kinesiology of the muscolosceletal
system. Mosby Elsevier 2010.
• M. Nordin, V. H. Frankel: Basic biomechanics of the
muscoloskeletal system. Lippincott Williams & Willkins
1989.
• S. J. Hall: Basic biomechanics. McGraw-Hill 1999.
• Dr. Barton József: Biomechanikai alapismeretek.
Aesculart Kiadó Bp., 1994.
• http://www.pt.ntu.edu.tw/hmchai/biomechanics/BMintr
oduction/IntroductionBM.htm

Dr. Domján Andrea

Biomechanika

Dr. Domján Andrea

 Alapfogalmak
• Biomechanika: Biológiai rendszerek
mechanikai nézőpontú vizsgálata. Elemzi
a testre ható erőket, tanulmányozza az élő
szervezet anatómiai, élettani, funkcionális
vonatkozásait.

Dr. Domján Andrea

 Alapfogalmak
• Külső biomechanika: A testek külső
szemlélő által észlelhető, erő hatására
létrejövő, hely- és helyzetváltoztató
mozgásait vizsgálja
• Belső biomechanika: A szervezetben
lezajló fizikai vonatkozású folyamatok és
azok mechanizmusának vizsgálata.

Dr. Domján Andrea

 Alapfogalmak
• Mechanika: A fizika egyik
ága. A térben és időben mozgó
testeket vizsgálja
• Kinematika: A mozgások Mechanika
leírása /mozgáspálya,
sebesség/
• Dinamika: A mozgásokat Dinamika Kinematika
létrehozó okokat vizsgálja
• Kinetika: A mozgásban lévő
testekkel foglalkozik /erők és Kinetika Statika
mozgás összefüggése,
gyorsuló, lassuló mozgás/
• Statika: a nyugalmi állapotban
lévő testeket vizsgálja
Dr. Domján Andrea
 Alapfogalmak
• A humán mozgások biomechanikája, mint
a kineziológia altudománya
• Kineziológia: a humán mozgások
tudománya, vizsgálata
• Quantitatív analízis
• Qualitatív analízis

Dr. Domján Andrea

Dr. Domján Andrea
Dr. Domján Andrea
 Alapfogalmak
• Antropometria: A kinetikai elemzéshez
nélkülözhetetlen paramétereket vizsgálja,
az emberi test fizikai méreteivel foglalkozik
– alak, testsúly, hossz.

Dr. Domján Andrea

 Alapfogalmak
• Pálya: az a vonal, amelyen a test mozgás közben
végighaladhat.
• Út: a pálya azon részének hossza, melyet a test adott
időtartam alatt megtesz. s/m
• Elmozdulás: a mozgás kezdő- és végpontja közti távolság
(vektor).
• Vonatkoztatási rendszer:az a test, melyhez viszonyítva
megadjuk a vizsgált test pillanatnyi helyét, mozgását
A test helyét a térben, vagy annak egy részében az adott
pillanatban a testen megjelölt bármely pontnak három
koordinátája adja meg (x, y, z)
• Sebesség: jele v / m/s, v=s/t, vektormennyiség.

Dr. Domján Andrea

 Alapfogalmak
• Vektor: azon mennyiség, melynek
nagysága és iránya is van, ábrázolása
irányított szakasszal, „nyíllal” történik, ahol
a nyíl iránya a vektormennyiség irányát,
hossza annak nagyságát mutatja.

Dr. Domján Andrea

Dr. Domján Andrea
Dr. Domján Andrea
 Alapfogalmak
• Tömeg: A testek állandó,
mennyiségi jellemzője,
m/kg
• Inercia: A testek
tehetetlensége – magára
hagyott test nyugalomban
van, vagy egyenes vonalú
egyenletes mozgást végez
– Newton I. tv.
Dr. Domján Andrea
 Alapfogalmak
• F = m x a – Newton II. tv.
• Ha egy testre erő hat, a test
gyorsulni fog; az erő és a
gyorsulás mértéke egyenesen
arányos. Egy testet annál
nehezebb gyorsítani, minél
nagyobb a tehetetlensége. A
tömeg (m) a tehetetlenség
mértéke,így az erő egyenesen
arányos a tömeggel.

Gyorsulás: a sebesség változási

gyorsasága – a/ m/s2
a = v/t Dr. Domján Andrea
 Alapfogalmak
• Erő: Az a hatás, ami egy tömeggel rendelkező
testet gyorsulásra késztet – F/N
• Vektormennyiség – iránya, nagysága, műveletek
Hatásvonal: Egy erő hatásvonalának azt az
egyenest nevezzük, amely mentén az erő kifejti a
hatását. A hatásvonal mindig átmegy az erő
támadáspontján, és párhuzamos az erő
vektorával.
Támadáspont: Az a pont, ahol az erőhatás a testet
éri.
• Eredő erő: A testre ható erők összege

Dr. Domján Andrea

Hatásvonal és támadáspont

Dr. Domján Andrea

 Alapfogalmak
• Newton III. tv – hatás-ellenhatás tv.
https://www.youtube.com/watch?v=N_V_8
48AxZM

Dr. Domján Andrea

 Alapfogalmak
• Erőfajták:
• Gravitációs erő
• Súlyerő
• Súrlódási erő
• Rugalmassági erő
• Közegellenállás
• Felhajtó erő
• ...
Dr. Domján Andrea
 Alapfogalmak
• Az emberi testre ható erők:
• külső erők: állandó (gravitáció), időleges
(toló, húzó, nyíró erők)
• belső erők: izomerő
• külső + belső erők eredője =
meghatározza, hogy milyen elmozdulás
jön létre

Dr. Domján Andrea

A humán mozgást befolyásoló erők
• Gravitáció • Testtartás és mozgás
• Izomfeszülés és ezek szubjektív
• Külső ellenállás érzékelése
• Súrlódás

Humán mozgás
Dr. Domján Andrea
 Alapfogalmak
• Humán mozgások – lineáris és forgó
mozgáskomponensek komplex
kombinációja
• Transzláció
• Rotáció

Dr. Domján Andrea

Dr. Domján Andrea
Mozgások felosztása az ismétlődés
szempontjából
Periodikus mozgások:
• Reciprok mozgás
• Oscilláló mozgás –
kis amplitúdójú
periodikus mozgás
• Inga mozgás
• Körmozgás

Dr. Domján Andrea

 Periodikus mozgások jellemzői
• Periódusidő /T/: az az idő, amely alatt a
mozgásszakasz ismétlődése lezajlik
• Frekvencia /f/: az a mennyiség, mely
megmutatja a periodikus mozgás egységnyi idő
alatt bekövetkező ismétlődéseinek számát
• F = Z/Δt
• Z=ismétlődések száma
• Mértékegysége:1/s
• Jele:Hz
Dr. Domján Andrea
 Alapfogalmak
• Tömegközéppont, /súlypont/: Az a
nevezetes pont, melynél a merev test
alátámasztva, vagy felfüggesztve, minden
irányban egyensúlyban van.

Dr. Domján Andrea

 Alapfogalmak
• Súly: A test súlya az az erő, mellyel a test
az alátámasztási felszínt nyomja, vagy a
felfüggesztést húzza /gravitáció!/
• 1kg tömegű testre ~ 10N erő hat
• G = m x g - a nehézségi erő
• g=9,81 m/s2 - nehézségi gyorsulás

Dr. Domján Andrea

 Alapfogalmak
• Az emberi test tömegközéppontja – a
részeire ható erők forgatónyomatékainak
összege nulla.

Dr. Domján Andrea

 Alapfogalmak
• Merev test – a külső erők által okozott
alakváltozások elhanyagolhatók
• Az emberi testet mechanikai szempontból
merev testnek tekintjük
• Merev test egyensúlyi állapota: a rá ható
erők eredője 0, gyorsulása 0.
• Nyugalmi egyensúly: a test sebessége is
0.
Dr. Domján Andrea
 Alapfogalmak
• Forgatónyomaték: Az erő forgató
hatását megadó fizikai mennyiség

Dr. Domján Andrea

 Alapfogalmak
• M=F x k Nm
• k – erőkar - az erő hatásvonalának a
forgástengelytől mért távolsága, a
forgáspontból a hatásvonalra húzott
merőleges szakasz.
• https://www.youtube.com/watch?v=lffUDA
kQXRM

Dr. Domján Andrea

Alapfogalmak

Dr. Domján Andrea

Dr. Domján Andrea
Dr. Domján Andrea
 Alapfogalmak – az izomerő
komponensei
• Az izomerő
transzlációs
komponense: a
mozgás
szegmentum
hossztengelyével
párhuzamos
• Az izomerő
rotációs
komponense: a
mozgás
szegmentum
hossztengelyére
merőleges
Dr. Domján Andrea
 Forrás
• Donald A. Neumann: Kinesiology of the
musculoskeletal system. Mosby Elsevier 2010.
• M. Nordin, V. H. Frankel: Basic biomechanics of
the musculoskeletal system. Lippincott Williams
& Willkins 1989.
• S. J. Hall: Basic biomechanics. McGraw-Hill
1999.
• Dr. Barton József: Biomechanikai alapismeretek.
Aesculart Kiadó Bp., 1994.
• http://www.pt.ntu.edu.tw/hmchai/biomechanics/B
Mintroduction/IntroductionBM.htm
Dr. Domján Andrea
Biomechanikai
vizsgálatok

Dr. Domján Andrea

 Mozgások biomechanikai
elemzése

⚫ A testnek, mint egységes egésznek és/vagy a test egyes

részeinek mozgásait vizsgálja

⚫ Célja:
⚫ – Motoros képesség felmérése
⚫ – Mozgástanulás, motoros memória ellenőrzése
⚫ – A rendszeres testmozgás szomamotoros hatásainak
ellenőrzése
⚫ – Munka- és sportmozgások speciális mozgásmintáinak
elemzése
⚫ – Mozgászavarok, mozgáskorlátozottság diagnózis felállítása
⚫ – A mozgásterápia és rehabilitáció eredményeinek ellenőrzése
⚫ – Mozgástani tudományos kutatás
Dr. Domján Andrea
 Vizsgálat menete

⚫ Cél kijelölése
⚫ – Teljes mozgáskészlet
⚫ – Egyes mozgásminták
⚫ – Mit mérjünk?
⚫ – Mit határozunk meg?

⚫ Általános egészségi állapot megítélése

⚫ – Anamnézis
⚫ – Fizikális vizsgálat
⚫ (– Radiológiai vizsgálatok)
Dr. Domján Andrea
 Vizsgálat menete
⚫ A megfelelő környezet biztosítása
⚫ – Világítás, hőmérséklet
⚫ – Megfelelő tágas hely
⚫ – Speciális előkészítések

⚫ Vizsgálati módszerek kiválasztása

⚫ – Cél határozza meg
⚫ – Több vizsgálati módszer esetén egymás utáni
sorrend (pihenés)

⚫ Mozgás megfigyelése
⚫ – Szabad szemmel
⚫ – Szimmetria

Dr. Domján Andrea

 Vizsgálat menete

⚫ Mérések
⚫ – Megfelelő módszer kiválasztása (optikai,
radiológiai,ultrahang-alapú)
⚫ – Biztonsági intézkedések
⚫ – Gyakorlottság

⚫ Értékelés
⚫ – Meghatározott paraméterek kiválasztása
⚫ – Statisztikai számítások
⚫ – Következtetések, összehasonlítások
Dr. Domján Andrea
 Mérési módszerek
⚫ Szomatometria (testméretek)
⚫ Ízületi mozgásterjedelem, izomerő, speciális tesztek
⚫ Radiológiai vizsgálatok

⚫ Képi mozgásvizsgálatok
⚫ – Optikai
⚫ – Ultrahangos
⚫ – Egyéb (elektromágneses)

⚫ Erőmérések - dynamometer

⚫ Egyéb:
⚫ – EMG
⚫ – Talajreakcióerő mérés
⚫ – Talpi nyomáseloszlás mérése /Pedobarograph/
⚫ – Statikus, dinamikus egyensúlyi paraméterek vizsgálata
⚫ – Reakcióidő mérés Dr. Domján Andrea
 Szomatometria

⚫ Testmagasság
⚫ Testsúly
⚫ Testszegmentek méretei (hossz, körméret)
⚫ Egyéb:
⚫ – Testzsír-tartalom (bőrredő mérés stb.)
⚫ – BMI index: a testtömeg kilogrammban és a
testmagasság méterben kifejezett értékei
négyzetének a hányadosa.
Dr. Domján Andrea
 Az ízületi mozgásterjedelem
mérése
⚫ goniometer

Dr. Domján Andrea

 Erőmérések

⚫ Statikus vizsgálatok

Dr. Domján Andrea

 Radiológiai vizsgálatok

⚫ Elváltozások megítélése
⚫ – Törések
⚫ – Arthritis, arthrosis, osteoporosis fokának
megítélése, osztályba sorolása
⚫ Egyes testszegmentumok egymáshoz viszonyított
helyzete, tengelyeltérések, ízületi deformitások
vizsgálata
⚫ Törések, azok rögzítése, ficamok, protézisek
helyzetének meghatározása
⚫ Az ízületi mozgásterjedelem radiológiai mérése

Dr. Domján Andrea

Arthritis

Dr. Domján Andrea

Arthrosis

Dr. Domján Andrea

Osteoporosis

Dr. Domján Andrea

Dr. Domján Andrea
 Képi mozgásvizsgálatok

⚫ Egyre jobban elterjed

⚫ Marker-alapú rendszerek
(meghatározott,standarizált helyekre
markereket kell helyezni a láthatóság
érdekében)
⚫ Típusai
⚫ – Video-alapú mozgásvizsgálatok
⚫ – Infravörös-alapú rendszerek
⚫ – Ultrahang-alapú rendszerek
Dr. Domján Andrea
 Videó-alapú rendszerek

⚫ APAS ⚫ SIMI
⚫ Ariel Performance Analysis ⚫ Reality Motion System
System

Dr. Domján Andrea

 Optikai-alapú rendszerek
értékelése
⚫ Markereket helyeznek a vizsgálandó pontokra
⚫ A mozgás több kamerával vehető fel, nagy
⚫ helyigény
⚫ Digitális képfeldolgozással a kijelölt pontok
⚫ koordinátái illetve jellemző paraméterek
⚫ meghatározhatók
⚫ Hátránya:
⚫ – Kevés pont jelölhető ki
⚫ – Bőrmozgást is rögzíti
⚫ – A feldolgozás hosszú, nehézkes
⚫ – Pontosság cm nagyságrendű
Dr. Domján Andrea
 Infravörös-alapú rendszerek

VICON

Dr. Domján Andrea

 Ultrahang-alapú rendszerek

⚫ Zebris

Dr. Domján Andrea

Dr. Domján Andrea
Dr. Domján Andrea
Dr. Domján Andrea
 Ultrahang-alapú rendszerek
⚫ UH- alapú mozgáselemző rendszer
(WinGait):
⚫ Aktív, ultrahangbázisú érzékelőket helyeznek az
combra és a lábra
⚫ Két oldalon egy-egy ultrahangfej 3-3 adóval
⚫ • Az ultrahang terjedési idejéből a sebesség
ismeretében az érzékelők, vagy a kijelölt
anatómiai pontok térbeli koordinátáját határozza
meg
Előnye:
⚫ Gyors feldolgozás, nagy pontosság
Hátránya:
⚫ – Kevés pont
⚫ – Szinkronizálás
⚫ – Bőrmozgás rögzítése
Dr. Domján Andrea
Egyéb, kiegészítő vizsgálatok
⚫ Önállóan vizsgálhatók, vagy más vizsgálattal
együttesen vizsgálhatók
Típusai:
⚫ – Talpnyomás eloszlás mérése (pedobarográfok)

⚫ – Statikus és dinamikus egyensúly mérése

stabilometerrel
⚫ – Reakcióidő mérés

⚫ – EMG (elektromiográfia) – izmok

potenciálváltozásának mérése
⚫ Mozgásszervi ultrahang

Dr. Domján Andrea

 Talpnyomás-eloszlás vizsgálata

⚫A talp alatti nyomás eloszlásának vizsgálata

Eszköze:Speciális, erőcellákat tartalmazó,
nyomáseloszlás mérő lap

Dr. Domján Andrea

Stabilometria

Dr. Domján Andrea

 EMG

⚫ EMG=elektromiográfia
⚫ • Harántcsikolt izmok elektromos potenciálváltozásának
⚫ mérése két pont között
⚫ • Rögzített ábra: elektromiogram
⚫ • Típusai:
⚫ – Felületi (felületi izomcsoportok)
⚫ – Tű (egyes izmok, mélyizmok, fájdalmas, sterilizálás, nehezen
⚫ eltalálható)
⚫ – Elvezetés módja szerint : monopolár, bipolár
⚫ • Alkalmazás területei:
⚫ – Idegi vagy izomeredetű paresisek elkülönítése
⚫ – Munka, sport, ortopédiai elváltozások hatása általában
⚫ az izmok aktiválódási sorrendje

Dr. Domján Andrea

Dr. Domján Andrea
Mozgatórendszeri ultrahang

Dr. Domján Andrea