Rendszerint a cselekményen kívül álló elmélkedő, foglalkozásánál fogva – orvos, gyóntató, ügyvéd – mindentudó és józan figura, aki a cselekmény mozzanatait magyarázva, közvetlenül mondja ki az író véleményét. A rezonőr a józan emberi értelem, a megingathatatlannak tekintett erkölcsi elvek képviselője a drámákban. jellemkomikum A komikumnak az a fajtája, amely esetén a komikus helyzet hőse nem a külső körülmények alakulása, hanem saját tulajdonságai miatt válik nevetségessé. A szereplő jelleme okozza a komikus hatást. helyzetkomikum A komikumnak azon formája, amelyben a komikus esemény hőse nem saját belső tulajdonságai miatt válik nevetségessé, hanem a külső körülmények alakulása folytán (véletlen, félreértés, cselszövés stb.). A szituáció okozza a komikus hatást. nyelvi komikum A komikumnak az fajtája, ahol a többértelműség, félreérthetőség, kevertnyelvűség váltja ki a komikus hatást. Amit mondanak, az okozza a komikumot. hármas egység A klasszicista dramaturgia ragaszkodott az antik, arisztotelészi elvhez, a hármas egységhez, amelynek korabeli propagálója Boileau volt. A hely, idő és a cselekmény egységére megszabta, hogy a dráma egy cselekményszálon fusson, egy helyszínen játszódjon, illetve a cselekmény ideje ne legyen több egy napnál.