A PSZICHOLÓGIA BIOLÓGIAI ALAPJAI 2.

©PéniszWorks
 A HALLÁS ÉLETTANA

I. A hang
- Akusztikus energia
- Az ütköző molekulák egymáshoz csapódásának sorozata
- A hang egy longitudinális hullám, a terjedés irányában történik:
 A részecskék sűrűsödése és ritkulása
 A részecskék rezgésének iránya azonosa a hullám terjedésének az irányával

- A hangot le lehet írni sinusos összetevőként

- A frekvencia az, ami megmutatja, hogy másodpercenként hány rezgés van (eredeti neve ciklus per
másodperc)
 Mértékegysége a Hertz (Hz)
 Ha egy másodperc alatt négyet rezeg, akkor 4 Hz, ha ötöt, akkor Hz and so on

- A hullámhossz az egy periódus alatt megtett utat jelenti

 Az alacsony frekvenciájú hangoknak nagy hullámhosszuk van, a magasaknak pedig kicsi

- Az amplitúdó az alapszinttől való eltérést mutatja meg

 Ha kicsi, akkor gyenge a hang, ha pedig nagy, akkor erős a hang
 A hangforrástól távolodva egyre gyengül

- A hangintenzitás a hangosságot jelenti, mértékegysége a decibel (dB)

 dB = 20log(Phang/Pküszöb)
 P a hangnyomás (Sound Pressure Level)
 A hangintenzitás nem abszolút, hanem egy küszöbhöz viszonyított relatív skálán határozzuk meg
 0-140 dB-ig terjedő hangokat halljuk meg
 A hallószervünk nem egyformán érzékeny a különböző frekvenciákra
 A beszéd 20-tól 20.000 Hz-ig terjed

II. A hallási feldolgozás állomásai

- A két alkotórésze a fülkagyló és a hallójárat
- Átkapcsolódás az agytörzsben történik (oliva
superior)

1. KÜLSŐ FÜL

- Szerepe a hangtovábbítás
- A fülkagyló a legkülső rész, ez tulajdonképpen
egy tölcsér
 Van hanggyűjtő és erősíti funkciója is,
segít a lokalizálásban is
 A formája az elvezetést javítja

1 / 32
 - A külső hallójárat nem csak összeköt és vezet, hanem bizonyos hangokat erősít és szűr
 A közepes frekvenciatartományt (2000 – 3500 Hz) erősíti
 Ezek a hangok erőteljes rezgést váltanak ki

- A dobhártya a kalapácsra csatlakozik, azt rezgeti meg

2. KÖZÉPFÜL

- Erősítő funkciója van

- A középfül a dobhártyával kezdődik, ott van a „dob üreg”

- A hallócsontocskák a dobhártyáról átviszik a rezgést a belső fülbe

 A három hallócsont:
 Kalapács
 Üllő
 Kengyel

 A hallócsontokhoz harántcsíkolt izmok kapcsolódnak

 Összehúzódnak és a kengyelt kicsit elhúzzák az ovális ablaktól
 Ezzel akadályozva meg azt, hogy az erős hangok tönkre tegyék a belső fülünket

 A hallócsontocskák feladatai:
 Erősítik a hangot
 Átviszik a hang rezgését egy folyadékba
 Tudják tompítani a hangokat

- A kengyel az ovális ablakhoz tapad

 Ez a csiga bemenete
 Kb. 15x kisebb a felülete, mint a dobhártyának
 Ezzel erősíti a nyomást, mert ugye ugyanaz az erő nagyobb nyomást fog kifejteni kisebb
felületen

- A középfül gyakran begyullad, összeköttetésben van a felső légutakkal

 Az Eustach-kürt köti össze a kettőt
 Fel tudnak mászni a bacik pl. az orrból
 Ebből lesz a fincsa középfülgyulladás

- Az Eustach-kürt feladata amúgy a nyomáskiegyenlítés

 A levegő nyomná kifelé a dobhártyát a kinti alacsonyabb nyomás miatt
 A fülkürt viszont kiegyenlíti az alacsony nyomást

3. BELSŐ FÜL

- Innentől csak folyadék van, előtte pedig csak levegő

- Itt történik az idegi jel generálása
- A hallószerv a csigában (COCHLEA) van, de a belső fül tartalmazza az egyensúly szervét is

2 / 32
- A csiga bejárata az ovális ablak, ide tapad a kengyel talpa

- A csigában van három folyadéktér, köztük pedig membrán

 Nem egy cső tekeredik, hanem 3
 Scala vestibularis
 Scala media
 Van benne egy speckó folyadék, az
endolympha
 Káliumban gazdag, nátriumban
szegény
 Scala tympani
 A végén ott a kerek ablak, ami egy hártya
 Ez levezeti a rezgéseket

- A Corti-szervben jön létre idegi jel a rezgésekből

 Ez a scala mediaban van
 A Corti-szerv a membrana basalison lakik
(alaphártya)

 Van 4 sor szőrsejtje, egy sor belső és három

külső
 Belsőből van kevesebb, ők a
receptorok
 A külsők erősítenek, mivel ők
háromszor többen vannak

 Két belső szőrsejt között van egy-egy fonal

(TIP LINK)
 Ha megfeszülnek, bemegy a K
 Ha bemegy a K, a szőrsejt
depolarizálódik,
neurotranszmitterek
szabadulnak fel
 Ezek depolarizálják az idegsejtet, kialakul rajta az AP, megy a jel

 A szőrsejt szekunder érzéksejt, mert kapcsolódik hozzá egy idegsejt is

 A szőrsejt csak átalakítja a mechanikai rezgést, de nem továbbítja az AP-t, ezt fogja
fel az idegsejt
 Szinapszissal kapcsolódik
 Az idegsejt nyúlványán kialakuló akciós potenciál megy majd fel az agytörzsbe

 A külső szőrsejt hasonlít a belsőre

 Van neki szőre is, meg tiplinkje is
 Ugyanaz történik a káliummal, mint a belső szőrsejteknél
 Itt viszont a K hatására nem neurotranszmitter megy ki, hanem összehúzza őket,
mint az izomsejteket
 Hang hatására a külső szőrsejt hullámzik, ezzel a frekvenciával rezgeti a Corti-szervet

 Otoakusztikus emisszióról akkor beszélünk, amikor a szőrsejtek maguk is hangokat

generálnak
3 / 32
  A Corti-szerv szélessége nem egyenlő, tonotopikus felépítése van
 A csiga elején (bázis) a legkeskenyebb
 Magas frekvenciák rezgetik meg
 A csúcsán pedig (apex) a legszélesebb
 Őtet meg a mélyebb

III. A hallás elméletei

- Helyelmélet
 Helmholtz szerint az alaphártyán különböző helyeken lévő szőrsejtek rezegnek különböző magasságú
hangokra (alapon a magas, csúcson a mély)

- Frekvencia-elmélet
 Elvileg faszság

- Utazóhullám-elmélet
 Békésy György nevéhez fűződik
 Azt mondta, hogy a hullám végigmegy, de a frekvenciától függően mindig máshol érzi
legerősebben rezegni a membránt
 A hullám végig terjed, az alaphártya különböző pontjain különböző nagyságú kitéréseket hoz
létre

IV. A hallási percepció alakulása (és az agy kialakulása)

1. AZ AGY KIALAKULÁSA ÉS MÉG MÁS FINOMSÁGOK

- A központi idegrendszer részei:

 Gerincvelő
 Nagyagy
 Kisagy
 Minden más perifériás és környéki idegrendszer

- A magzatban van három darab gumó

 Az előagy hólyagból lesz a nagyagy
 A bal és jobb agyfélteke, a törzsdúcok, bazális ganglionok és a köztiagy (thalamus,
hypothalamus)
 A középagy gumóból lesz a középagy
 Az utóagy gumóból (gerincvelő felé eső) pedig a kisagy, nyúltvelő és a híd

A) Agytörzs

- A keringés-, légzés-, és hideg-meleg központok vannak itt

- Itt van még a hányás, nyelés és vegetatív dolgok központjai (pl. köhögés)
- Itten vannak az agyidegek magjai
 Mozgató és érző magok

4 / 32
 - Az alsó rész a nyúltvelő, a középső a híd és a felső rész a középagy

- Sérülése esetén lehet pl. bénulás, szemmozgás-zavar, szembénulás, nyelés- és légzészavar

B) Köztiagy

- Itt van a thalamus, hypothalamus és limbikus rendszer

1. Thalamus:
 Itt kapcsolódnak át az érzőpályák a szagláson kívül
 Képes befolyásolni az ingerület erősségét
 Páros szerv
 A thalamus-magvak egy része extrapiramidális szerepű
 Összeköttetésben van a hypothalamussal és a limbikus rendszerrel
 Részt vesz a mozgások, vegetatív működések, emocionális működések szerveződésében,
gondolkodási feladatokban

2. Hypothalamus:
 Két thalamus alatt helyezkedik el, páratlan szerv
 Éhség, hőszabályozás, stb.

2. HALLÁS AZ AGYBAN (HALLÓPÁLYA)

1. Az agytörzsbe érkező akciós potenciálok a nyúltvelőben található cochleáris magvakban (nucleus cochlearis)
mennek
 Ezek idegsejtek, melyek a csigából származó információt dolgozzák fel
 Egyoldali magvak
 Bal oldalról a bal oldaliak fogadják az infót, jobbról a jobb oldaliak
 A zajszűrés és információ feldolgozása már itt elkezdődik
 Itt is tonotopikus a szerveződés
 A magon belül is külön csoportokra oszlik a hangmagasságok elemzése

2. A nyúltvelőben lévő oliva komplex mindkét magtípusból kap információt (binaurális)

 Lokalizálja a hangforrást
 Itt kereszteződnek a rostok

3. Colliculus inferior
 A hangmagasságra és lokalizációra vonatkozó információkat gyűjti be

4. A thalamus corpus geniculatum mediale nevű magja

 Átkapcsolódik a hallási információ, feldolgozás után továbbítódik az agykéregbe

5. A nagyagy temporális lebenye (hallókéreg) az utolsó állomás

 A primaer – elsődleges hallókéreg ismeri fel a hangmagasságot
 A secunder hallókéreg ismeri fel a hangokat
 Ez bonyolultabb felismerés, mint pl. hogy a kulcs csörgése vagy a telefoné?
 A Wernicke-mező a beszédértő központ
 A domináns féltekénél van
 Ha sérül:
 Szenzoros afázia
5 / 32
  Szósaláták, nem tudja értelmezni a beszédet
 Motoros afázia
 Tudja, mit akar mondani, de nem tudja kifejezni magát (→ depresszió)

 Amnesztikus afázia
 Nem jutnak eszükbe a kifejezések
 Keresik a szavakat
 Lassan beszélnek, körül írnak

 A Broca-terület felelős a szóformálásért, leírásért

 Ha sérül, érti, amit mondanak, de nem tudja megismételni

3. A HANGINGER LOKALIZÁCIÓJA

- A két fül között vannak eltérések

 Időeltolódás
 Ha balról jön egy hang, először a bal fülbe megy, aztán a jobba
 Intenzitáscsökkenés
 Ha balról jön a hang, a fej leárnyékolja
 Csökken az intenzitás a jobban
 Fáziseltolódás
 A szinuszhullám nem feltétlenül egy fázisban érkezik mindkét fülbe

- Minél nagyobb az élőlény feje, annál mélyebb hangokra érzékeny (és fordítva)

V. Egyensúlyérzékelés
- A vestibularis apparatus az egyensúlyszerv, ami a belső
fülben össze van nőve a csigával
 Három félkörös ívjárat
 Síkjuk merőleges egymásra, lefedi a tér
három síkját
 Bármilyen síkban történik elmozdulás,
azt a fül érzékelni tudja

 Két kamra
 Itten van tömlőcske és zsákocska
 Az ellenirányú gyorsulást
érzékeli a tömlőcske

 Vannak itt is szőrsejtek

 Ezek az elmozdulásból csinálnak
információt
 A tetejükön zselé van

- A szöggyorsulásnál változik a mozgás iránya

 Körhintánál, bárszék forgatásánál
 Ezt érzékelik az ívjáratok
 A forgás irányával ellentétesen mozdul el a folyadék (endolympha) a tehetetlenség miatt
 A folyadék elnyomja a zseléréteget (cupula)

6 / 32
  A szőrsejtek nyúlványai elhajlanak, megfeszülnek a tiplinkek, kialakul az AP

 Folyamatos forgatás után megállásnál a folyadék mozog tovább (ezért szédülsz pörgés után)

- Lineáris gyorsulásnál csak a mozgás sebessége változik meg

 pl. a lift mozgása, autó gyorsulása
 Érzékeli a két kamra

- Az otolitszerv működése során lineáris gyorsulásokra ad választ (tömlőcske és zsákocska)

 Az utriculus a vízszintes mozgásra, a sacculus a függőleges mozgásra

- Az agytörzsből jön a szemmozgatási reflex

- Az agykéreg azt érzékeli, hogy hogyan is van éppen a testünk
 Thalamusból jön ide az információ
 Reflexes fej- és nyak beállítás

VI. Szédülés
- A szédülés, ha organikus, többnyire az egyensúlyszerv működési zavarából származik
 Ha nem tudjuk kimutatni, gyanús, hogy pszichés eredetű

- Benignus paroxizmális pozicionális vertigo (jóindulatú helyzeti szédülés)

 Forgó jellegű szédülés
 Felül reggel, nagyon szédül, hány
 Ha lefekszik, elmúlik
 De ha felül, ugyanúgy szédül
 Elméleti oka:
 A kristályocskák a tömlőcskékben meg a zsákocskákban egy hirtelen mozdulatra
elmozdulnak a helyükről
 Bekerülnek valamelyik ívjáratba és ingerelik a szőrsejtjeit
 Ettől azt hiszi az egyensúlyszervünk, hogy forgunk
 Segít a vestibularis torna

- Meniere-szindróma:
 Hirtelen feltörő iszonyatos hányinger, hányás és szédülés
 Ilyenkor „elromlik” az endolympha
 Túl sok termelődik, ez túlzott ingerlést jelent
 Időnként érintett a Corti-szerv is
 Hallásvesztést vagy halláskárosodást is okozhat

- Neuronitis vestibularis (egyensúlyi ideg gyulladása)

 Majdnem olyan, mint a Meniere-szindróma
 Az egyensúlyi ideg gyulladása okozza a tüneteket

7 / 32
 A LÁTÁS ÉLETTANA

I. A fény
- A fény egyik definíció szerint az elektromágneses spektrumnak egy adott része
 Ennek egy kis részét látjuk ( 400-700 nanométer)
 Valószínűleg ez az a tartomány, ami viszonylag jól leszűrődik a sekély vízbe
 Mert ugye az élet elvileg a vízben alakult ki
 Van a fénynek frekvenciája

- Egy másik elmélet szerint egy részecskékből (fotonok) álló valami

- A látótér eltér fajonként

 Egy szemmel kb. 160° horizontálisan az embereknél, vertikálisan kb. 130°
 Két szemmel 200° és szintén kb. 130°

- Az előre néző szem jobb a mélységészlelésben

 Bazsoczi megjegyzése:
 A nyuszi az nem egy ragadozó, viszont őt nagyon szeretik megenni a ragadozók
 Erre jó az ő szeme, nagyobb látótér → hamarabb észreveszi

II. A szem anatómiája

- A szem egy kb. 24,5 mm átmérőjű gömb

- Van egy külső rétege, amit az ínhártya (SCLERA) és a szaruhártya (CORNEA) alkot
 A diában az ábrán fehérrel van rajzolva

- A középső rétege az érhártya

 Ennek a része a szivárványhártya
 A diában pöttyös téglaszínű

- A belső rétege az ideghártya

8 / 32
 - Van még olyan, hogy üvegtest

1. ÍNHÁRTYA

- Egy vastag tok, ami védi a szemünket

- Sok kollagént tartalmaz, ettől olyan szilárd-stabil az alakja

- Hátul van egy folytonossági hiány

 Itt lépnek ki a szemgolyó idegei és erei

- Ezen tapadnak a szemgolyót mozgató izmok

 Ezek a külső szemizok
 6 pár harántcsíkolt izom

2. SZARUHÁRTYA (CORNEA)

- Az ínhártya elülső része

- Átlátszó, félgömb alakú
- Bonyolult, ötrétegű szerkezete van
- Azért átlátszó, mert nincsenek erei
 A szaruhártyát a könny táplálja
 Innen kap oxigént is pl.

- Elég erős lencse

 A szem fénytörését nagy részben (kb. 80%) a
szaruhártya határozza meg

- Ha sérül a szaruhártya, erek nőnek bele

 Ettől viszont romlik a látás
 Egyes fertőzésektől sérülhet akár

3. KÖTŐHÁRTYA (CONJUNCTIVA)

- Ez egy nyálkahártya, amely összeköti a szemet a

szemhéjjal

- A palpebralis a szemhéjak belső felszínét borítja, a bulbaris van a szemgolyó elülső felszínén van, a fornix
pedig a kettő közötti háthajlás

4. ÉRHÁRTYA (CHOROIDEA)

- A szemgolyó középső rétege

- A szem vérellátását adja
- Az érhártyából jön létre az írisz, a pupilla és a ciliaris test (sugártest, sugárizom)

- Az írisz a cornea és a lencse között van

 Egy vékony gyűrű
 Több rétege van
1. Epithelium (külső hámszövet)
2. A stroma tele van izommal
 Kétféle izom van benne (dilator – tágít, sphincter – szűkít)

9 / 32
 3. Endothelium (belső hámszövet)

- A pupilla egy kerek nyílás

 Sötétben a dilator izom összehúzódik, így a tágulás miatt több fény jut be
 Világosba a sphincter összehúzza, így kevesebb fény jut be
 Van még egy másik pupillareflex a mélységészlelésnél (akkomodáció)
 Távolra nézve minél kisebb lyukon megy át a fény, annál élesebb lesz a kép
 Ha közelre akarunk nézni, meg kell növelni a szemlencse törőképességét
 A ciliaris izom összehúzódik, ezzel felfelé tolja a lencsefüggesztő rostokat
 A lencsefüggesztő rostok elernyednek és domborúbb lesz a szemlencse
 Ha pedig távolra:
 Elernyed a ciliaris izom, felfelé mozdul, megfeszülnek a lencsefüggesztő rostok

- A szem színét az írisz határozza meg, azon belül pedig a pigmentek mennyisége
 Ha nincs pigment, akkor rózsaszín (albínóknál)
 Ha kevés van → kék, ha sok → barna, a zöld a kettő közti átmenet

- A sugártest/sugárizom/ciliaris test két dolgot csinál

1. Folyadékot termel
 Ez lesz a csarnokvíz
 Lefolyik az írisz meg a szemlencse között (hátulsó szemcsarnok)
 Az írisz és a szaruhártya közt lévő elülső szemcsarnokba folyik le, felszívódik a felső
szemzugban
 Táplálja a szem struktúráit
 A csarnokvíz túltermelődése a GLAUCOMA (zöldhályog)
 Megnő a nyomás, ez pedig vakságot okoz

2. Befolyásolja a szem domborúságát

5. SZEMLENCSE

- Ez is átlátszó, de ez elég különleges valami

- Rugalmas bikonvex lencse
 Elől és hátul is domború

- A ciliaris izomhoz van hozzákapcsolódva rostokkal

- A fénysugarakat a szemlencse irányítja rá a retinára

- A szürkehályog (CATARACTA) a szemlencse speckó rostjainak öregedésével indul

 Műlencsét raknak a szemlencse helyére

6. ÜVEGTEST

- Zselés állományú valami a szemünk belsejében

- A szemlencse mögött és a retina előtt helyezkedik el
- Hozzáér a retinához, de nem nő hozzá
- 99%-a víz
- Viszonylag kevéssé számít a fénytörése

10 / 32
- Stabilan a helyén tartja a retinát

11 / 32
7. A RETINA

- A sárgafoltnál nincsenek erek

 Itt vannak a receptorok és a csapoknak nagy része
 Ez a fovea, az éleslátás helye
- A fovea centralist növi körül a sárgafolt (MACULA LUTEA)

- A látóideg a vakfoltban (PAPILLA) hagyja el a retinát, de itt lépnek ki a retinát ellátó erek is
 Itt nem találunk receptorokat

- A retinának van egy csomó rétege

 Funkcionálisan három rétegbe sorolhatók
1. Receptorsejtek
 Ezek a csapok és pálcikák
 Ezek vannak kívül
2. Ganglionsejtek
3. Kettő között lévő összekötő sejtek
 Ennek is van három típusa
1. Bipoláris sejtek
 Két pólusa van
 Az egyik pólusa a receptorokhoz kapcsolódik, a másik a
ganglion sejtekhez
2. Horizontális sejtek
 Vízszintesen helyezkednek el
3. Amakril sejtek

- Kívül vannak a receptorok, beljebb a bipoláris/amakril/horizontális sejtek, utána a ganglionsejtek

 A fény a receptorokhoz úgy jut, hogy mindkét rétegen

- A receptorsejtek érzékelik a fényt

 A pálcika tetejében vannak pigmentek
 Ezek fényre érzékeny fehérjék
 Ilyen pl. a rodopszin a sejtmembránban
 Ha fény éri, elnyeli a fontot
 A fotonnak van energiája, ami miatt megváltozik a szerkezete →
metarhodopsin
 Beindít a receptorsejten belül egy kaszkádot (megváltoztat több molekulát)
 Megváltozik a sejt membránpotenciálja
 A receptorsejtek ezáltal a fényből idegrendszeri jelet csinálnak

- A receptorsejtek membránpotenciál változása miatt hoznak létre a további sejtek (bipoláris, stb.) akciós
potenciált
 A receptorok nem AP-t csinálnak, hanem neurotranszmittereket bocsátanak ki az erőségtől függően
 Ha sötét, akkor csökken

8. NERVUS OPTICUS (LÁTÓIDEG)

- Szemenként kb. 1 millió darab axon alkotja a látóideget

- A scleran (ahol a látóideg elhagyja a retinát) keresztülmegy az opticus csatornába, onnan a koponyába

12 / 32
III. A szem védelme
- Az egyik védelmi mechanizmus a könnytermelés
 Több szerepe is van a könnynek
 Keni a szemet (lubrikáció)
 Táplálja a szaruhártyát

- A könny tele van baktériumölő fehérjékkel (lizozimok)

 Ezzel segítik a szemet érő fertőzéseket megakadályozni

- Vannak könnymirigyeink
 A kivezető csövek kivezetik a szem felszínére
 A pislogás során oszlatjuk el
 A belső szemzugban vezetődik el, bele az orrüregbe

- A pislogásban több izom is részt vesz

- Van csomó pislogási reflexünk

 pl. cornea-reflex
 ha valami érinti a szaruhártyát, vagy mondjuk kiszárad, akkor egyből bezárjuk

IV. A képalkotás geometriája

- A szemlencse egy fókuszáló lencse
- A legerősebb fénytörő a szaruhártya
 Nem is tudjuk befolyásolni
- Ezután jön a szemlencse
 Ezt tudjuk befolyásolva
 Középre nézve gömb alakot vesz fel (a lencsefüggesztő rostok lazák lesznek), távolra pedig
ovális (megfeszülnek)

- Lencsetörvény (akkor ad éles képet egy lencse, ha ez az összefüggés köztük fennáll:

1 1 1
 P= = +
f o i

- A szem teljes törő ereje 60 dioptria (cornea 43, szemlencse 17)

V. Látáshibák
- A presbiopia az öregkori látásromlás
 Veszít a rugalmasságából a szemlencse

- A myopia a közellátás, ilyenkor távolra nem éles a dolog

 A szemgolyója nem tökéletesen gömbölyű, hanem kicsit hosszúkásabb
 Így a retina mögé fogja a szemlencse fókuszálni a képet
 Kap egy szórólencsét, ami csökkenti a szem fénytörését
 Örömbódottá, jól fog látni

- A távollátás a hypermetropia

13 / 32
VI. Spektrális érzékenységek
1. PÁLCIKÁK

- A pálcikák (120 millió db) nem vesznek részt a színlátásban, mert csak egy féle van belőlük a szemben
 Nem is igazán látnak élesen
 Jól működnek viszont kis fényintenzitás esetén is, sokkal több van belőlük

- Azért jó, hogy vannak a csapok mellett, mert a kettő kb. együtt úgy működik, mint egy fényképező

2. CSAPOK

- A csapok (8 millió) viszont már részt vesznek, három fajtájuk van

 L (long) - piros
 Hosszú hullámhosszra érzékenyek
 M (medium) – zöld
 S (short) – kék

- A kék dolgokat kevésbé fogjuk élesen látni, mert a csapok nagyon szét vannak szórva
- A közepes és hosszú csapok eléggé rokonok
 Eredetileg valószínűleg két pigment volt, egy ős vörös/zöld egyben és egy ős kék
 Az evolúció során vált kettő a vörös és a zöld

- A vörös és a zöld pigmentek X-kromoszómához kötöttek

 X kromoszómán vannak
 Hasonló az aminosav sorrendjük is

- A dikromátoknál csak két csap van meg, a monokromátoknál pedig három (fekete-fehérben látnak)
 A leggyakoribb színtévesztés a vörös/zöld színtévesztés
 Nőknél extrém ritka, férfiaknál gyakori (nemhez kötött, recesszív)
 A második generáció nem lesz színtévesztő (mert anyutól és aputól is kapnak X
kromoszómát), az anya ellensúlyozza a kromoszómát
 Az unokánál visszajöhet a dolog

- A fovea centralison csapok vannak, pálcikák alig

VII. A ganglionsejtek két típusa

- X és Y, másnéven M és P sejtek vannak

- A PARVOCELLULÁRIS (P sejtek) adják a ganglionsejtek 80%-át

 Kis receptív mezőjük van
 Kis sejtek vékony axonnal
 Lassabb a vezetés
 Jobban reagálnak a kis tárgyakra, lassan mozgó tárgyra, magas kontrasztra
 Színérzékenyek és az éles látásért felelnek → összeköttetésben vannak a csapokkal

14 / 32
 - A MAGNOCELLULÁRIS (M sejtek) adják a ganglionsejtek maradék 20%-át
 Nagy receptív mezőjük van
 Nagy sejtek vastag axonokkal
 Gyorsabb a vezetés
 Jobban reagálnak nagy tárgyakra, gyorsan mozgó tárgyakra, alacsony kontrasztra
 Színtől független a válaszuk, viszont kis fénymennyiség ellenére is jól reagálnak → pálcikákkal vannak
összeköttetésben

- Axonjaik alkotják a látóideget, akciós potenciált küldenek

- Egyfajta szerkesztő munkát végeznek
 Kiemelik az információt, kb. mintha egy 1000 szavas üzenetet sűrítenének nyolc szavasra

- A konvergencia az, amikor a ganglion sejteken konvergál a receptorsejtek jele

 A foveán kicsi a konvergencia
 A periférián viszont nagy
 Akár több száz receptorsejt kapcsolódik egy ganglion sejthez
 Ezekből jön létre a RECEPTÍV MEZŐ

VIII. Receptív mező

- Van mondjuk 10 csap egy ganglion sejten, ebből öt középen van
 Ha csak ezt az ötöt világítjuk meg, akkor menni fog az AP
 Viszont ha a többiből is világítunk meg, akkor a kívül lévők gátolni fognak
 Így kisebb válaszokat bocsátanak ki

- A receptív mező tehát a ganglion sejtekhez kapcsolódó receptorok összessége

 Az „On”-féléknél a belül lévők serkentenek, a periférián lévők pedig gátolnak
 Így tudjuk kiemelni a kontrasztokat

- Másképpen kifejezve a receptor mező az a sejtet körülvevő terület, amely befolyásolj a sejt aktivitását
- Lefedik az egész retinát, alapját képezik a további feldolgozásnak is

- Szűrik az ingereket, térben kódolják őket, kontrasztdetektálást, lényegkiemelést végeznek

IX. A látóideg kereszteződése

- A látóideg elhagyja a szemet, belép a koponyába
 A szem amúgy az agynak egy nyúlványa

- Bonyolultan kereszteződik (→ CHIASMA OPTICUM) → A KERESZTEZŐDÉS UTÁN MÁR LÁTÓPÁLYA!

 Nem az összes axon/rost kereszteződik, csak a belsők (orr felé esők)
 Ez azért jó, mert átalakul a szemenkénti kép látoterenkénti képre
 Amik egy látótérben vannak, azok egy helyre mennek
 pl. a bal oldali látótér mindkét szemnek a jobb retinarészére vetül, ellenkező oldalon
pedig bal oldalira

- A látókéreg kereszteződésnél a bal retinából kilépő idegrostok temporális (oldalsó) fele a bal agyféltekében
marad, a nasalis fele a jobb agyféltekében folytatódik (a másik oldalon fordítva)

15 / 32
16 / 32
X. A látóideg kereszteződése utáni látópálya
- A rostok egy része tovább megy a talamuszba (ezek
fognak tudatosulni), a corpus geniculatum laterale
részbe
- A talamusz sejtjei meg tovább küldik a feldolgozott
információt a látókéregnek

- Van egy mellékvágány, amely bemegy az agytörzsbe és

hypothalamusba (itt keletkeznek a reflexek)
 Egy csomó reflexben résztvevő axon van itt
 A colliculus superior a látási
információk alapján szabályozza a
reflexeket (agytörzs tetején)
 De itt dől el a szakkádikus szemmozgás, a követő szemmozgások, konvergáló- és konjugált
mozgások, de a pupilla összehúzódása is

- A projekciós területek (corpus geniculatum laterale, colliculus superior és praetetctalis mag) továbbítanak a
látókéregbe és a látókérgen túli területek felé

XI. Corpus geniculatum laterale

- A talamusz része
- Megmaradt P és M sejtek rendszere (ganglionsejtek)
 A P-k a kis talamusz sejtekhez mennek, az M-ek a nagy sejtekhez

- Réteges szerkezete van

 Két magno- és 4 parvocelluláris rétege van

- Itt is megmaradnak az M és P sejtek válasz jellemzői

- A leképezés retinotopikus (retina képe)

XII. A látókéreg
- A nyakszirti (OCCIPITALIS) lebenyben van

- A kérgi sejteknek két típusa van

 Egyszerű sejtek
 Arra reagálnak, hogy ha valahol a látótérben van valamilyen vonal vagy él
 Oszlopokat alkotnak
 Mind ugyanarra az irányra reagálnak a látótér különböző területein
 Az oszlopokból hiperoszlopok lesznek

 Komplex sejtek
 Nem egyszerű jelekre, hanem mozgó tárgyakra („mozgó élekre”) reagálnak

- Az elsődleges látókéreg (V1) mellett van még V2, V3, V4 (színlátás) és V5 (mozgásészlelés) is

17 / 32
- Ahhoz, hogy tárgyakat tudjunk például azonosítani vagy lokalizálni, kellenek más kérgi struktúrák is
 Ventrális (Mi?) pálya
 Ez felelős a tárgy azonosításáért
 Az occipitalis kéregből a temporalis kéregbe megy

 Dorzális (Hol?) pálya

 A látókéregből a parietalis lebenybe megy
 Ez felelős a lokalizációért

18 / 32
 ÉRZÉKELÉS

I. Fogalmak
- Bőrérzékelés
 A bőrben lévő receptorokból származó információ

- Kinesztézis/propriocepció
 „Saját magunk észlelése”
 Izmok, inak és ízületek receptoraiból származó információ a végtagok helyzetéről/mozgásáról

- Haptikus érzékelés
 A bőrérzékelés és kinesztézis egyben
 Tárgyészlelés, eszközhasználat
 Felületes érzés (protopathiás)
 Hőérzet, fájdalom és durva tapintás
 Mélyérzés (epikritikus)
 Izom-ízületi helyzet, mozgás, vibráció, nyomás és finom tapintás

II. A bőr mechanoreceptorai

- Meissner-testek
 A bőrfelszín alatt, az ujjban helyezkednek el kb.
40-50 mm2 területen
 Szemölcsbe ágyazva vannak (bőrbarázda)
 2-6 gyorsan adaptálódó rost ered egy Meissner
testből
 Az átmeneti, kis kiterjedésű ingerekre
adnak választ

- Merkel-korongok
 Kicsit mélyebben vannak 5-10-es csoportokban
 Lassan adaptálódó rostok idegzik be
 Kis tárgy folyamatos nyomására válaszol

- Ruffini-végződések
 Mélyebben vannak a bőrben, hosszúkás elfekvő alakjuk van
 Egyetlen rost idegzi be, amelyre több sejt is konvergál
 Ganglion sejt analógia
 Lassan adaptálódó diffúz rostok idegzik be
 A bőr folyamatos nyújtására, nyomására reagál
 Ha végighúzzuk valamin az ujjunkat, vagy mozog a bőrünkön valami nyomást kifejtve

- Pacini-testek
 Legmélyebben vannak, ők a legnagyobb kiterjedésűek, de legkevesebb számmal vannak jelen
 Gyorsan adaptálódó diffúz rostok idegzik be, nekik a legnagyobb a receptív mezőjük

19 / 32
  Nagy kiterjedésű ingerre reagál

- Szabad idegvégződések
 Nyálkahártyákon, mélyebb testterületeken és szűrtüszőkön vannak
 Fájdalom- és hőérzékelésben vesznek részt

III. Az ingerek útja

- Az érzékletmodalitások útja elkülönül az idegrendszerben
 A gerincvelőben máshol mennek fel
 A protopathiás érzékelés a gerincvelő elején lévő pályarendszerekben megy felfelé
 Ez az anterolaterális rendszer, a tractus spinothalamikusban megy fel

 Az epikritikus érzékelés pedig a hátsókötegi rendszerben – lemniscus medialis mennek

- A protopathiás érzékelés rostjai a gerincvelőben kereszteződnek

 Az átkapcsolódó neuron az anterolaterális rendszeren megy fel
 Az axon egyik nyúlványa kapcsolódik a szabad idegvégződésekhez, a másik átkapcsolódik
 Egy szinapszist alkot a gerincvelőben
 Átmegy egy másik idegsejtre, ami meg átmegy a másik axonra
 Ezután megy fel az anterolaterális rendszerben

- Az epikritikus érzékelés rostjai a nyúltvelőben kereszteződnek

 Az idegsejt egyik nyúlványa a bőrben egyik receptorhoz kapcsolódik, a másik nyúlvány közvetlenül
felmegy a gerincvelőben a hátsó pályán
 A nyúltvelőben (agytörzs alja) kereszteződik, itt csinál szinapszist és átkapcsolódik egy másik
idegsejtre

20 / 32
IV. Spinothalamikus rendszer
- Ez szállítja a protopathiás érzéseket
- A gerincvelőben kereszteződik
- A gerincvelői dúcban laknak az érzőidegsejtek
 A hő- és fájdalomérzékelő (protopathiás) az egyik
nyúlványát a bőrbe küldi, a másikat a gerincvelőbe
 Itt csinál egy szinapszist, átkapcsolódik egy
másik idegsejtre és annak az axonja megy a
másik oldalra, onnan megy az agyba

- A talamuszba továbbítódnak a cuccok

 Itt viszont több helyre is eljut az információ
 Vannak az úgynevezett nem-specifikus
magok
 Ők az általános magjai a talamusznak
 Ezek a magok vesznek részt pl. az
arousal-rendszerben
 Ezek a magok tehát pl.
ébresztő hatással vannak az
agykéregre, aktiválnak
 Vagyis a hő- és fájdalomérző rendszer
részben azt a szerepet tölti be, hogy a
spinothalamikus pályán keresztül a
talamuszba jutva aktiválja az
agykérget
 Kapcsolatban állnak emellett a homloklebennyel is

- A fájdalomnak vannak emocionális- és motivációs komponensei is

 Ezt ezek a nem specifikus talamusz magok és azoknak a homloklebenyi kapcsolati hozzák létre

- Továbbítódnak emellett a talamusz specifikus magjaiba is

 Ezek adják az emocionális- és motivációtól független részét
 A parietális lebenybe továbbítják az információt a specifikus magok, az elsődleges érző kéregbe
 Innen tudjuk, hogy fáj és hogy hol fáj
 De ettől még nem feltétlenül lesz zavaró, kell hozzá a homloklebeny is
 Szóval ez csak az észlelés és lokalizáció része

V. Epikritikus rendszer (lemniscus medialis)

- Szóval ugye a gerincvelői dúcban lakik az érzőidegsejt
 Az egyik nyúlványát beküldi a bőrbe (mondjuk egy Meissner-testhez), a másikat pedig átkapcsolódás
és kereszteződés nélkül egyszerűen csak felküldi a gerincvelőben a hátsó kötegben, egészen a
nyúltvelőig

- Mivel szépen egyenesen felfut hátul, a nyúltvelőben fog kereszteződni

 Innen jut el a talamusz specifikus magjaihoz

- A kisagy nézi, hogy hogy állnak az ízületeink

 pl. hogy mennyire van behajlítva a lábunk, mennyire feszülnek az izmaink, milyen a tónusuk
 Kap infót az izmokból, ízületekből és ínakból a gerincvelőn keresztül (tractus spinocelebralis)
21 / 32
VI. Esetleges károsodások/betegségek
1. HÁTSÓ KÖTEG-LAESIO (SÉRÜLÉS)

1. Taktilis hypaesthesia
 Érintés, tapintás zavara
 Meg tudja mondani körülbelül, hogy hol fogdossák, de csak nagyjából

2. Ízületi-, helyzet- és mozgásérzés zavara

 Nem tudja meghatározni a beállított végtag helyzetét

3. Csökkenő vibráció érzése

4. Két pont diszkrimináció zavara

 Nem tudja megkülönböztetni, hogy hány ponton fogják meg

5. Asteregnosis
 Tárgyfelismerés zavara a tapintáson keresztül

6. Ataxia, amely csukott szemmel fokozódik

 Az ataxia ügyetlenséget jelent
 Vagyis nagyon ügyetlen lesz a mozgásuk
 Botorkálva járnak, nem találják el az orruk hegyét, stb.
 Nem kap információt a kisagy az ízületi helyzetérzéstől

2. CONTRALATERALIS HEMIHYPAESTHESIA (#fuckyeah)

- Az elsődleges érzőkéreg vagy a talamusz sérülése miatt van

1. Hypaesthesia (anasthesia)
 Ellenoldali testfélen esik ki/csökken a tapintás-érzés (bőrérzés)
2. Hyalgaesia (analgesia)
 Fájalomérzés csökkenése
3. Paraesthesia
 Fonákérzés, hangyamászás-érzés
 Furcsa dolgokat érez a beteg anélkül, hogy bármi hozzáérne
4. Dysaesthesa
 Megszokottól eltérő érzés (tapintás fájdalomnak, hőnek érzékel például)
5. Hyperpathia
 Fájdalomra vonatkozó dysaesthesia (a fájdalmat sokkal erősebbnek érzékeli az egyik
testfélen)

3. GERINCVELŐ SÉRÜLÉS (HARÁNT LAESIO)

- Ha elvágódik a gerincvelő, akkor a sérülés szintje alatt minden érzéskvalitás megszűnése, paresis
(gyengeség/bénulás) jelentkezik
 Azért, mert károsodik a spinothalamikus pálya és a hátsó köteg is

22 / 32
4. FÉLOLDALI GERINCVELŐ KÁROSODÁS

- Azonos oldalon a károsodás szintje alatt mélyérzészavar, spasticus bénulás jelentkezik

- Ellenkező oldalon viszont felületes érzészavar, hő- és fájdalom érzéskiesés jelentkezik
 A kereszteződés miatt

VII. Dermatómák és perifériás idegek

- A dermatómák a bőrünket beidegző gerincvelői szakaszok
 Vagyis gerincvelői szakaszokhoz tartozó beidegzési területek
 Attól függően, hogy a testnek melyik részét idegzik be, a hosszú gerincvelőbe különböző szakaszokon
lépnek be
 Ennek megfelelően meg lehet mondani, hogy a testünk különböző pontjain melyik gerincvelő
szakaszon lép be az adott terület beidegző idege

23 / 32
 FÁJDALOM

- A fájdalom egy kellemetlen szenzoros vagy emocionális tapasztalat, mely tényleges vagy potenciális szöveti
károsodáshoz csatlakozik
- Fájdalomérzés veleszületett hiánya korán végzetes
 Állatkísérletekben is bebizonyították

I. Nociceptorok
- Két típusa van
1. Specifikus
 A-delta rostja van viszonylag vastagabb axonnal
 Vagy mechanikus ingerre, vagy hőingerre érzékeny
 Viszonylag gyorsan vezeti az ingerületet a vastagabb rost miatt

2. Polimodiális (C-rostok)
 Mechanikus és hő ingerre is veretnek választ

- Algogén és érzékenyítő vegyületek hatnak rájuk

- Bőrben, subcutisban, csonthártyában és csontban, izomban, fogbélben, agyhártyában, savós hártyákban és
üreges szervekben is vannak

NOCICEPTOR FAJTÁJA SPECIFIKUS POLIMODÁLIS

Sejtkárosodáskor K+, bradikinin, hisztamin
INGER Erős, mechanika, hő
és szerotonin
AFFERENS ROST Aδ C
VEZETÉSI SEBESSÉG gyors (12-30 m/s) lassú (0,5-2 m/s)
TRANSZMITTER glutamát glutamát és P-anyag
MODALITÁS lokalizált, akut fájdalom diffúz, krónikus fájdalom

- Kémiailag aktiváló szerek:

 Kálium, szerotonin, hisztamin, bradikinin, prosztaglandionok, leukotriének, P-anyag
 Ezek forrása lehet sérült sejt, véralvadás elemei, egyéb polimodiális receptor-sejtek

 Gyógyszerek (nem-szteroid gyulladáscsökkentők és szteroidok is)

 A NSAID gátolja a felszabadulását a fentebbi anyagoknak
 Így hatnak a szteroidok is

24 / 32
II. Fájdalomjelek áttevődése a gerincvelőben
- A fájdalom egy protopathiás érzésmodalitás, átkapcsolódik a gerincvelőben

- Projekciós neuronok a gerincvelői neuronok

 Ezekből is két csoport van
 Nociceptív-specifikus felszálló pályák
 Csak nociceptív rost végződik rajta

 Multimodális felszálló pályák

 Nociceptív és A-béta
mechanoszenzitív (tapintási) rostok
is

 Zsigerekből kisugárzó fájdalom: valamelyik belső

szervből a fájdalom „kvázi” kisugárzik a bőrünkre
 Ugyanarra az idegsejtre mennek a pályák (pl.
szívből és bőrből), de az idegsejt nem tudja
eldönteni, hogy mivan

- A thalamus nem specifikus magjaiba is továbbítódik a

fájdalom, onnan akár a homloklebenybe
(paleospinothalamicus pálya)
 Ez a fájdalomérzés okozza az arousal-emelkedést
 Vegetatív válaszokat vált ki (pl. elzsibbad)
 Ez a „lassú-fájdalom”

- A thalamus specifikus magjaiba továbbítódik a „gyors-fájdalom” érzete (neospinothalamicus pálya)

 Ez továbbítódik az elsődleges érzőkéregbe
 Lokalizáció és gyors mennyiségi kiértékelés után jön csak a fájdalom, pillanatnyi késéssel

III. Insula – a fájdalom percepciója és az érzőkéreg

- Az insula (sziget) felelős nagyrészt a fájdalom érzelmi-motivációs jellegéért
 A frontális kéreg belsejében van

- A másik a gyrus cinguli (limbikus rendszer tagja), amelyik pedig az érzelmi színezetért felelős a prefontális
kéreggel együtt
 Ezt el lehet nyomni, pl. lobotómiával is
 A lokalizáció megvan, de nincs érzés, fájdalom-érzet

25 / 32
IV. A fájdalom kapuszabályozási elmélete
- A substantia gelatinosa egyfajta kapuként működik (gerincvelő hátsó szarvában)
 Csökkenti vagy növeli a perifériás input mennyiségét
 Ha a mennyisége meghalad egy szintet, akkor felsőbb fájdalomérzetért felelős területek aktiválódnak
 Tehát csak akkor továbbítja a fájdalom-információt, ha elér egy szintet

 A szervezetünk tudja szabályozni, hogy a kapu mikor nyisson ki és mikor ne

 Nagy átmérőjű (A-béta) és kis átmérőjű (A-delta és C) rostok aktivitásának aránya
befolyásolja
 A vastag rost zárja, a vékony pedig nyitja a kaput
 A bőrnek a tapintásérzékelő sejtjei tudják gátolni azt a gerincvelői neuront, ami továbbítja a
fájdalmat
 pl. fáj valami a bőrünkön, de ha masszírozgatjuk, kevésbé fáj

V. A leszálló monoaminerg (fájdalomcsillapító) analgetikus rendszer

- A gátló mechanizmus is a gerincvelőben van
 Gátolja az agy a gerincvelői idegsejteket (jelátvitelt)
 Nagyon gyakran endogén opiátokkal működnek

- A fájdalomcsillapító pályák gátlás alatt vannak, az opiátok viszont gátolják a gátló dolgokat
 Így csillapítják a fájdalmat

- Hatnak a gerincvelőben, a frontális kéregben (opiát-receptorokkal)

26 / 32
 SZAGLÁS

I. A szaglás
- Kémiai érzékelés, amelynek során a levegővel együtt érkező
illékony szagmolekulák hordoznak információt
- Ősi, alapvető észlelési mód
- Funkciói közé tartozik a vonzás és a taszítás is
 pl. veszély, szaporodás, táplálkozás és azonosítás
szempontjából

- A szaglás kapcsolatban áll az agy érzelmi centrumával, a

limbikus rendszerrel (amygdala és barátai, hippocampus)
 Ez felelős az érzelmekért, hangulatért, asszociatív
tanulásért és emlékekért
- A szagok iránti érzékenység más szagonként, nemenként, egyénenként, életkoronként és napszakonként is

- A szaglás receptorai primer érzéksejtek, mivel az információt maguk a receptorsejtek továbbítják

- A szaglóhám az orrüreg tetején van

II. Minek van szaga?

- Azoknak az anyagoknak, amelyek molekulái gázneművé válhatnak, illetve zsírban vagy vízben oldódnak
 pl. a fémek molekuláira ez nem jellemző, de az élelmiszerekére igen

- Az orr nyálkahártyáján oldódó anyagoknak van esélyük arra, hogy érzékelhetővé váljanak
 Ezért csökken nátha esetén az érzékenység

III. Hogy működik a szaglás?

- Az orrüreg tetején két foltocskában helyezkedik el a szaglóhám
- Itt kb. 10 millió szagló-receptorsejt van
 Kutyáknak kb. 200 millió

- A szaglási receptorsejtek valódi idegsejtek, axonjaik az agyba vetülnek

- A szaglósejtek 30-35 napig élnek, osztódással pótlódnak

- Dendritjeik az orrüregbe nyúlnak le, csúcsukon mikroszkopikus csillók „úsznak” az orr nyálkahártyájában
- Amikor bizonyos szagmolekulák illeszkednek a csillószőrök receptoraiba, a szaglósejtben idegimpulzusok
keletkeznek

27 / 32
IV. A szaglóhám
- Az ábrán ezek a kis fekete bizbaszok

- Három féle sejt van benne

1. Szaglóreceptorok
 Bipoláris neuronok szaglószőrökkel
 Hosszabb nyúlványuk megy az agy felé, szállítva a szag-infot
2. Támasztósejtek
 Ezek tartják tisztán a nyálkahártyát
3. Bazális sejtek
 Kb. havonta cserélődnek a
receptorok
 Amikor elpusztulnak, ezek mennek a
helyükbe
 Tudnak osztódni

- Itt vannak még a szaglómirigek (Bowman-mirigyek)

 Nyálkát termelnek és oldják a szaganyagokat

- A szaganyagok kötnek a receptorhoz

 Nyit egy Na+-csatorna, depolarizálódik és
keletkezik az idegi impulzus
 Eközben az axonok átmennek a
koponyán (ennél a résznél elég
vékony a koponya)

V. Hogyan ismerjük fel a szagokat?

- A 10 millió receptorsejten belül van kb. 1000-féle
 Meg tudunk különböztetni velük kb. 10.000 szagot

- Hogyan?
 A molekulák alakja befolyásolja azt, hogy melyik receptorhoz kötnek
 Általában egy molekula nem csak egyfajta receptorhoz köt, hanem több fajtához
 Ezeknek a receptorkötéseknek a mintázata határozza meg, hogy milyen szagot érzünk

28 / 32
VI. Szaglópályák (és a szaglógumó)
- A szaglógumó az a rész, ahova kapcsolódnak az axonok a
receptoroktól
 Freeman kísérletezett nyulakkal
 Azt látta, hogy a különböző szagok
hatására más mintázata lesz a reakciónak
 A szaglógumó képes tanulni, az egyéni
tapasztalat befolyásolhatja a szaglást

- A szaglógumóba (BULBUS OLFACTORIUS) futnak be az

axonok
 A szaglógumónak vannak másodlagos neuronjai,
szintén a szaglópálya része
- A szaglópályát nehéz felderíteni, két iránya van
 Temporális vagy halántéklebeny
 Ez a primer szaglókéreg
 Itt tudatosul a szaglási információ
 Továbbít a limbikus rendszerhez is, így
játszhatnak közre az érzelmek és emóciók
 Az epilepsziát pl. szagérzés vezeti be (furcsa szagokat érez)
 A frontális kéregben történik az azonosítás

- A szagintenzitást úgy kódoljuk, hogy az illatmolekuák koncentrációjával nő a tüzelési frekvencia

VII. Szaglás, emlékezés, érzelem

- Egy szag azonnal egy teljes epizodikus emléket hív elő
 A szaglógumó kapcsolatban van az amygdalával, hippocampusszal
 Kondicionált a kapcsolat a szag és az emlék között
 A szag kondicionálódat eseményhez, személyhez, stb.

- Mivel a legtöbb szaggal/illattal gyermekkorban találkozunk, az illatok sokszor gyermekkori emlékeket hívnak
elő

29 / 32
 ÍZLELÉS

- A nyelv egy nyálkahártyával bevont harántcsíkolt izom

- Rajta ízlelőbimbók vannak, ezekben vannak a kémiai anyagokra érzékeny receptorok
 Ízlelőbimbók vannak a szájpadláson, a száj nyálkahártyáján és a garatban is
- A szaglási receptorokhoz hasonlóan az ízlelőreceptorok is folyamatosan pusztulnak és keletkeznek (kb. 10
naponként)

I. Mitől van íze egy molekulának?

- Szükséges, hogy a nyál feloldja, és hogy érintse az ízlelőszőröket

- Ha a molekula eljut a receptorsejtekhez, akkor depolarizálja a sejt

membránját és neurotranszmitter szabadul fel
 Generator potenciál → AP

- Kb. 6 és 10.000.000 közötti ízlelőbimbónk van

 Nagy különbségek vannak
 Szekunder érzéksejtek
 A kémiai jel hatására neurotranszmittereket
szabadítanak fel

- Egy ízlelőbimbón kb. 50 receptorsejt van

 Szőrök vannak rajtuk, ehhez köt a molekula

- Támasztósejtek vannak az érzéksejtek körül, a receptorokat bazális sejtek pótolják

30 / 32
II. Íz érzékelése
- Itt is a mintázat a fontos, nem egy adott molekula
 Ettől a mintától lesz íz

- Három pár ideg közvetíti az agyba az ízeket

- Az ízlelőrostok nem szelektívek az ízekre

- Egyedi ízek kódolását a keresztrostelmélet próbálja

magyarázni
 Eszerint az ízminőséget az ízlelőrostok
aktivitási mintázata kódolja

- A rostok több magon keresztül az agy két

területéhez vetülnek
 Insulához és a limbikus rendszerhez

III. Szaglás és ízlelés

- Az ízek és szagok feldolgozása közel esik egymáshoz
- Az ivás, rágás vagy szopogatás felszabadítja a
táplékokban rejlő illóanyagokat
 Ezek a szájból beszivárognak az orrlyukba és
eljutnak a szaglóhámhoz

31 / 32