Arany János két balladakorszakának összehasonlítása

I. A ballada műfaja
 romantikus, nép és műköltészeti műfaj
 a 3 műnek határán helyezkedik el (az események drámai párbeszédekből, és lírai
monológokból ismerhetők meg)
 Sűrített cselekmény, szaggatott előadásmód, idő -és térbeliváltások, elhallgatás—balladai
homály jellemzi
 Arany mintái: skót, majd székely népballadák.
 magyar műballadát-Arany J. emelte világirodalmi szintre
o Korszak szerinti csop.:
-(1846-50: Szőke Panni, A honvéd özvegye)
-1850-es évek: Nagykőrősi korszak (Ágnes asszony., Walesi bárdok, szondi két apródja)
-1877-től: Őszikék (Tengeri hántás, Tetemre hívás, Vörös rébék, Híd avatás)
o Téma-szerint:
 Lélektani (Tetemrehívás)
 történelmi(V. László, Szondi 2..)
 népi ihletésű (hamis tanú, tengeri hántás)
 nagyvárosi (Hídavatás)
o Szerkezet szerint.
 Lineáris (a Walesi bárdok)
 Egyszólamú, Körkörös (Ágnes asszony, Vörös rébék)a befejezésben a kezdő képsor
visszatér
 Párhuzamos felépítésű, többszólamú (Szondi két apródja, V. László)

II. Ágnes asszony (1853)

 lélektani témájú, egyszólamú, körkörös felépítésű, keretes felépítésű, keretes
szerkezetű, Nagykőrösi ballada
 a bűn és bűnhődés témáját a bűntudat a lelkiismeret-furdalás kérdését állítja kp.-ba
 a műben a lelki furdalás súlya alatt, összeroppanó lélek, Ágnes a. megőrülésének
folyamata követhető nyomon
 A ballada története egy bűnügyi eset, de csak utalásokból lehet következtetni arra mi
történhetett: Ágnes asszony férjét meggyilkolta az asszony szeretője. Az okok
ismeretlenek maradnak, mert a következmény áll a fókuszban.
 Ágnes nem az igazság szolgáltatástól retteg, az emlékeitől nem tud megszabadulni
 szerkezete és a megtébolyodás folyamata
 1-4. vsz.: patakpart, pár óra
A patakban fehér lepedőt mosó Ágnes képe (a hazugságok, az zavartság már előre vetítik az
asszony sorsát). A gyerekek, asszonyok kérdezősködnek, majd a hajdú elviszi Á. a tömlöcbe.
 5-9. vsz: börtön pár óra
A börtönben töltött idő (megjelennek a megtébolyodás folyamtának jelei („Rémek tánca van
körüle”), nappali, reményt keltő fénysugár—a tudata tisztaságához igyekszik ragaszkodni.
A tömlöc jelképes belső tér is lehet, ahol a bűnös összevan zárva bűnével
 10-19.vszk személyiség széthullásának folyamata
A bírák ítélkeznek és döntenek, Á. takargatja a félelmét, de a kényszerképzetből lassan
téboly lesz.
 20-26. vsz.: patakpart, évek
Á. újra a patakparton mossa a már rongyos leplet, a mosás rögeszmévé válik.
 nem csak a bírák, de az elbeszélő és az olvasó is szánalmat érez Á. iránt
 nem ítélik el, hazamehet, azonban az asszony élete végig mossa a már tiszta leplet.
Látszólag a vért akarja eltüntetni belőle, valójában a lelkén, erkölcsén esett foltot
igyekszik mániákusan tisztéra mosni.
 A külső (objektív) idő gyorsan telik, múlását a rongyos lepel, ősz haj, ráncos arc
mutatja.
 Belső (szubjektív) egyénileg átélt idő azonban egy megtébolyult, jelenné rögzült
állapot.
 Az egyre fokozódó drámai hangulatú refrén („Oh irgalom atyja ne hagyj el”) Á., a
aszereplők, az elbeszélő, valamint a hallgatóság érzelmi állapotát tükrözi.
 metaforikus jelentések
 sötétség = elboruló elme
 fénysugár = tudat tisztaságához való szabadulás vágya
 börtön zárt terének szerepe Ágnes tudatállapotának változásában:
 össze van zárva saját bűnével nem tud szabadulni a bűntudattól
 személyiség széthullásának folyamata: 10-19. vsz. (viselkedésének, gondolkodásának
egysége megbomlott)
 bírák viszonyulása Ágneshez
 szánalmasan néznek rá, de nem rosszindulatúak
 büntetés nem bírja tovább sír = megsajnálják, hazaengedik
 elbeszélő viszonyulása Ágneshez: együttérez + felmenti
 20-26. vsz.: Ágnes rögeszméje
 értelmetlen: „fehér” = „tiszta” lepedő mosása
 vér = lelkiismeretén folt
 mániákus mosás = lelki megtisztulás vágya
III. Tengeri- hántás
 népéleti tárgyú/ stílusú
 címért.: kukoricacsőről lehúzzák a héját beszédhelyzetre utal
 bűn és bűnhődés témája: erkölcsi törvények megsértése
 főszereplők: Tuba Ferkó, Dalos Eszti (öngyilkos)
 D. E.: terhes lesz
 T. F.: bűntudattól = holdkóros, alvajáró, hallucinál meghal
 sok természeti kép, balladai homály
 első és utolsó vsz.: keret
 közte egy másik elbeszélés = többszólamú

IV. Tetemre hívás

 forrása egy 18. századi végzés – részletesen leírj a tetemre hívás folyamatát
 cím: témamegjelölő
 cselekmény: középkorban játszódik, feudális társadalom
 Bárczi Benőt holtan találták, tőr áll ki a testéből gyilkosság?
 tetemre hívás: akinél elkezd vérezni a seb, az ölte meg szeretője,
Kund Abigél megőrül: ő adta a tört, de öngyilkosság
 szerkezete: bűnügyi történet menetét követi
1. holttest megtalálása
2. nyomozás
3. tettes leleplezése
 Kund A. a titkos ara
 tőle értesülünk Bárczi B. haláláról öngyilkos
 ? igazat mond ?
 büntetés: megőrül
 tragikus ballada: felesleges halál
 balladai homály: honnan tudja A. hogyan halt meg B. ha nem volt ott?
 3 szerkezeti egység:
 1-3. vsz.: alaphelyzet
 B. B. megtalálják
 apja kartélyba viteti
 4-11. vsz.: bűnös keresése
 ellenségek: barátok, udvar, falu népe, család (A.)
 12-16. vsz.: tanulság
 előzmények (Benő halála) Abigél megőrül
 bűn és bűnhődés motívuma
 nem egyértelmű, hogy ki a bűnös
 misztikusság: mennyire megbízható módszer a tetemre hívás