Komplex vizsga 1. 2.

Nyelv és gondolkodás összefüggései, nyelvelsajátítás elméletei

Komplex vizsga 1.
2. Nyelv és gondolkodás összefüggései, nyelvelsajátítás elméletei

A nyelvelsajátítás elméletei
 A nyelvfejlődés általános szakaszai
o Kisgyermekek nyelvi viselkedésének jellemzése elvonatkoztatva az egyes nyelvektől →
viszonylag jól meghatározható szakaszokra bontható a nyelvfejlődés
 Hagyományos módszer → gyermek korát veszi alapul
 Kevéssé informatív → „normális” nyelvfejlődésen belül egyénenként
hatalmas különbségek
 Másik módszer → gyermek nyelvhasználatának elemzésével a szerkezeti
bonyolultság alapján megállapítani a szakaszokat
Klasszikus nyelvfejlődési szakaszok: Brown → fejlődési szakaszok definiálásának
módszerének modernizálása

Átlagos mondahossz (MLU) → a gyermek megnyilatkozá-

sainak a hosszát mérjük a kimondott morfémák számával

 A nyelvelsajátítás korai modelljei

o A nyelvelsajátítás kutatásának tárgya
 Az emberi nyelvekben a forma és jelentés viszonya önkényes → egy szó vagy mondat
alakjából, hangzásából nem következtethetünk a jelentésére
 Hiába memorizálja a gyermek a mondatokat, ha nem tud jelentést rendelni
hozzájuk → de van szerepe az ismétlésnek is a nyelvelsajátításban
 Forma és jelentés bonyolultsága → gyermeknyelvi hibák (pl. kicsukja az
ajtót; két fiúk)
 Természetes emberi nyelvek mondatait nem lehet kimerítően felsorolni és megtanulni
→ nyelv szabályai végtelen számú mondat megalkotását teszik lehetővé
 Nyelvtudás kreatív készség → elengedhetetlen része ezeknek a gyakran
nehezen megfogalmazható szabályoknak és mintázatoknak az elsajátítása
 Nyelvelsajátítás kutatásainak elméleti célja ezeknek a mechanizmusoknak a feltárása
 Egyik megközelítés → gyermeknyelv formális leírására való törekvés
 Másik megközelítés → gyermek nem-nyelvi kognitív és szociális fejlődéséből
kiindulva próbálja magyarázni a nyelvfejlődést
o A gyermeknyelv leíró modelljei
 A szókombinációk formai rendszerezése
1
Komplex vizsga 1. 2. Nyelv és gondolkodás összefüggései, nyelvelsajátítás elméletei
 Mondatalkotás fejlődésének első modern megközelítései → a gyermek korai
szókombinációi mögött kezdetleges szintaktikai szabályrendszer van
 Első kétszavas kombinációk nem véletlenszerűek → viszonylag kisszámú
elem rögzített helyen áll, ezekhez pedig viszonylag nagyszámú tágabb
osztályba tartozó elem társul
o Braine → mindig azonos pozícióban található elemek (tengely) + ezzel
kombinált elemek (nyitott osztály)
 Tengely → főleg funkciószavak, néhány gyakori ige és
melléknév (pl. az, még, elment, nézd, fel, nagy, szép)
 Nyitott osztály → tipikusan főnevek és egyéb igék (pl. papa,
hajó, zokni, tej, ül, alszik)
 Tengelynyelvtan-elmélet (Braine) → mondatok kombinációinak 4 típusa:
o Egy nyitott osztályú szó egyedül → Hajó, Alszik
o Tengely – nyitott → Szép hajó. Még tej.
o Nyitott – tengely → Zokni fel.
o Ritkábban nyitott – nyitott → Papa ül. Ül papa.
 Braine → tengelynyelvtan kialakulásának magyarázata
o Nyelvelsajátítási készség kulcsa → gyermek megfigyeli a szavak,
illetve morfémák együttes előfordulásának mintázatait
 Majd a mintázatokat általánosítja, elvonatkoztatja a konkrét
szavaktól és általánosított kategóriákat hoz létre
o Tengelynyelvtan szintjén az általánosítás még nem történt meg
 Bloom → tengely-szavak gyakoribbak a nyitott osztály szavaihoz képest
o Tengely-szavak a kisgyermekek mindennapjaiban valószínűbb
szemantikai szándékokat kódolnak
 A gyermeknyelv rendszerezése szemantikai elvek alapján
 Bloom → gazdag értelmezési leírás
o Szemantikai modellek kiindulása → gyermek eleinte nem formális
elemeken végez műveleteket; az első kombinációkat inkább a
kommunikációs szándékok és kognitív felismerések szerkezete
határozza meg
 Fillmore → esetnyelvtan
o Gyermeki nyelvfejlődéstől független nyelvelméleti modell
o A mondat alapszerkezetét a középpontban álló ige vagy melléknév
(predikátum) és az azzal meghatározott szemantikai kapcsolatban lévő
főnevek (argumentumok) alapján írja le
o Esetkategóriák az ige és az argumentum közötti szemantikai viszonyon
alapulnak → nem feleltethetők meg szintaktikai funkcióknak
 Schlesinger → korai gyermeknyelv két- és háromszavas mondatai szemantikai
viszonyokat kódolnak (intenciójelölők)
o A gyermek az esetnyelvtanra emlékeztető fogalmi kategóriákba
rendezi a világot (pl. cselekvés, tárgy, hely) → preverbális
 Kategóriákat a környezettől kapott nyelvi inputhoz köti
 Brown és Bowerman → gyermeknyelv korai szakaszában ugyanazok a
szemantikai relációk jellemzők különböző anyanyelvű gyermekek mondataira
o De kevés a szintaktikai jegy → nem hibabiztos a mondatok
értelmezése és szemantikai kategorizálása

2
Komplex vizsga 1. 2. Nyelv és gondolkodás összefüggései, nyelvelsajátítás elméletei

70-es évek → nem annyira a gyermeknyelvi adatokon, inkább a preverbális kognitív
fejlődés tanulmányozásán keresztül határozták meg a gyermek kategóriáit
 Clark és Clark → preverbálisan kialakult tárgyosztályok
o Mozgatók → tárgyak, melyek önmozgással rendelkeznek, vagy más
tárgyakat mozgatnak (saját maguk, felnőttek, állatok, stb.)
o Mozgathatók → önmozgással nem rendelkező, de mozgatható és
manipulálható dolgok (játékok, poharak, élelem, stb.)
o Helyek → tárgyak, de különösebben nem mozgathatók (szekrény, ágy,
polc, stb.)
o Recipiensek → helyként funkcionáló személyek, akiknek a gyermek
mutat, odaad valamit
o Eszközök → célok elérésére eszközként használt tárgyak
 Ezek feltehetők a gyermek korai beszédében feltételezett szemantikai
esetekben
o A nyelvi és a nem-nyelvi kognitív fejlődés párhuzama
 Szemantikai kategorizáláson alapuló modellek mellett egy másik kutatási irány →
nyelvi fejlődés és Piaget kognitív fejlődéselmélete közötti párhuzam vizsgálata
 Bates → gyermek első megnyilatkozásai a szenzomotoros intelligencia sémáit
reprezentálják, teljes akciósémákra vonatkoznak, akciókérések vagy éppen folyó
cselekvés kísérői
 Pl. gyermek „vau vau”-t mond minden mozgó állatra → majd akcióelírások
(papa el), de még differenciálatlanul → fokozatosan megjelenik a cselekvő-
cselekvés, illetve cselekvés-tárgy differenciáció a sémák újraszerveződése
révén
o Ez jellemzi a megértési folyamatot is
 Greenfield → egyszavas kifejezések longitudinális elemzése
 Vágykifejtéstől-akciókéréstől haladnak olyan akciók leírása felé, amelyekben
a gyermeknek nincs szerepe
 Ingram → nyelvi fejlődés a Piaget-féle 6. szenzomotoros fejlődési szakaszban (kb.
1,4-1;6 év) vesz igazán nagy lendületet
 Késleltetett utánzás, anticipációs igazodás, szimbolikus játék
 Beszédben fokozatos áttérés a világ jelenségeinek kommentálásáról a belső
képviseleten alapuló valódi kommunikációra → múltra való utalás, helyzetek
nyelvtani szerepeknek megfelelő felbontása
 A korai nyelvelsajátításban irányító szerepe van a nyelv előtti kategorizációknak
 Schlesinger → nyelv vs. megismerés primátusának átfogó problematikájába
illeszkedő bírálata
 Preverbális világértelmezés még nem igazi fogalmi osztályozás
 A valódi osztályba sorolásba a környezettől kapott nyelvi input is belejátszik
 Előzetes kognitív osztályozás segíti a gyermeket abban, hogy a nyelvi input
szabályszerűségei mögött kategóriákat keressen → önmagában még nem adja
meg ezeket a kategóriákat
 Számos érv, hogy a gyermek nyelvi fejlődése nem vezethető le egyenesen a kognitív
fejlődésből → nyelv önálló fejlődési is megfigyelhető
 Chomer → kognitív hipotézis enyhített változata
 Kognitív fejlődés a kezdetektől elősegíti, megalapozza a nyelvi fejlődést
o Minden fejlődési fázisban lehetővé teszi, hogy bizonyos felismert
viszonyok hozzáférhetővé váljanak a nyelvi kifejezés számára

3
Komplex vizsga 1. 2. Nyelv és gondolkodás összefüggései, nyelvelsajátítás elméletei
 A nyelvi fejlődés magyarázatához speciálisan nyelvi tényezőket és
folyamatokat is feltételeznünk kell!
o A gyermek nyelvalkotó készsége
 Slobin → nyelvelsajátítási modelljében nemcsak a korai kategóriák kialakulását és
rendszerét magyarázza, hanem a szintaktikai fejlődés későbbi folyamatát és
mechanizmusát is
 Nyelvi kategóriák a nyelv előtt meglévő kisszámú alapvető kognitív
élménysémára épülnek
 Tanulási stratégiák kidolgozása → műveleti elvek
o Lehetővé teszik, hogy a gyermek a nyelvi inputból kivonja a
szabályszerűségeket, és megalkossa a célnyelv mentális nyelvtanát
 Nyelvtan → meghatározzák, hogyan kombináljuk a nyelv
morfémáit úgy, hogy a kívánt jelentést és kommunikációs
funkciót fejezzék ki
o Specifikusan nyelvtanulásra vonatkozó stratégiák, univerzálisak és
velünk születettek
 Nyelvelsajátítás folyamata:
o Bizonyos műveleti elvek → gyermek felfedezi a preverbális kognitív
sémák nyelvi megjelenítésének eszközeit
o Kialakul egy ideiglenes alapnyelvtan (univerzális)
o Nyelvi tapasztalatok gyarapodása → újabb műveleti elvek, nyelvtan
fokozatos fejlődése
o Nyelvtan távolodása az univerzális alapnyelvtantól, közeledik a
célnyelvtan felé
 Gyermeknyelvi adatok elemzésének alapelve → nem a felnőtt nyelvtanból
indulunk ki, hanem a gyermek mindenkori nyelvi tudásának rendszerét
próbáljuk feltérképezni
 Műveleti elvek:
o A) figyelj a szavak végére
 A végződések vagy utótagok formájában történő nyelvtani megvalósulás
minden szemantikai fogalom esetében előbb sajátódik el, mint az előtagok
vagy elöljárószók formájában realizálódó
o B) a szavak fonológiai alakja rendszeresen változtatható
 Gyermek bizonyos rendszeresen ismétlődő nyelvi eltéréseket összekapcsol
bizonyos ténybeli eltérésekkel
o C) figyelj a szavak és morfémák sorrendjére
 Gyermek beszéde megőrzi a nyelvtani morfémáknak az adott nyelvben
szokásos sorrendjét
o D) kerüld a nyelvi egységek megszakítását vagy újrarendezését
 Alapszórend felcserélésével járó nyelvtani konstrukciók eleinte szócsere
nélkül jelennek meg (Nem odaadom – Nem adom oda helyett)
 Minél nagyobb egy mondat egymáshoz tartozó részei között a távolság,
annál nagyobb annak a valószínűsége, hogy utánzás, megértés vagy
produkció során nem megfelelően dolgozza fel a mondatot a gyermek
o E) a mögöttes szemantikai viszonyokat világosan és nyíltan kell jelölni
 Gyermek hamarabb jelöl egy szemantikai viszonyt, ha alaktani jele
perceptuálisan kiugróbb
 Könnyebb megérteni egy olyan összetett mondatot, amelyben az esetleg
elhagyható elemek ki vannak mondva
o F) kerüld a kivételeket

4
Komplex vizsga 1. 2. Nyelv és gondolkodás összefüggései, nyelvelsajátítás elméletei
 Általános, szélesebb osztályokra érvényes szabályokat a gyermek korábban
sajátítja el
o G) nyelvtani jelölőknek szemantikai értelemmel kell bírniuk
 Ha egy szemantikai mozzanatra több forma áll rendelkezésre, és a választás
önkényes, a gyermek egy ideig az egyik elemet választja ki
 Nyelvtani funkciós elemek kiválasztási hibái mindig egy nyelvtani
osztályon belüliek
 Szemantikailag következetes nyelvtani szabályokat a gyermekek korán és
kevés hibával sajátítják el
 Műveleti elvek 3 csoportba sorolhatók → figyelmi stratégiák (A),
elraktározási stratégiák és leképzési stratégiák (E, F, G)
 Az innátizmus és az empirizmus/funkcionalizmus vitája
o Két iskola alapelvei
 Innátista álláspont → Chomsky és Fodor
 Természetes nyelvekben vannak olyan önkényes, sem a megismerés általános
szerkezetéből, sem a közlés hatékonyságából le nem vezethető szervező elvek
→ csak az emberi nyelv, azon belül csak a szintaxis jellemzői
o Fel kell tételeznünk a nyelvelsajátításban egy nyelvspecifikus velünk
született összetevőt
 Felnőtt nyelvtan természetéből indul ki
 Elméleti, logikai érvek felhozása a velünk született univerzális grammatika
létezése mellett
 2 alaptételre támaszkodnak:
o Nyelvi rendszer kreatív jellegéből adódóan a gyermek végtelen számú
mondat produkciójára és megértésére képes → nem magyarázható
véges számú klasszikus tanuláslélektani elvekkel
o Nyelv grammatikájában olyan elvont el érvényesül, amely a
környezettől hallott beszédben nem észlelhető, nem kikövetkeztethető
 Gyermek igen nagy fokig rontott nyelvi anyagot hall a környezetből → mégis
megkonstruálja a nyelvtanát
o Input szerepe minimális
 Empirikus/funkcionalista álláspont
 Gyermek nyelvi és nem-nyelvi fejlődésére alapozza érveit → megfigyelt
jelenségek leírása és magyarázata
 Nyelvelsajátítás egyetemes szekvenciákat követ
 Nyelvelsajátítás rendkívül gyors
 Nyelvelsajátítás kritikus periódus menetet mutat → biológiai
előprogramozottság
o Nyelvelsajátítási készség csak egy meghatározott életkorig
működőképes
o Serdülőkorig több nyelv is elsajátítható anyanyelvi szinten
o A tanulómechanizmusok kérdése: a negatív visszajelzés hiánya
 Tanulási mechanizmusok → arra épülnek, hogy a gyermek kategorizálja az input
elemeit, mintákat alkot, általánosít
 Így képes addig nem hallott, új mondatokat alkotni
 Chomsky → emberi nyelvekben számos olyan mintázat van, ami félrevezeti a tanulót

5
Komplex vizsga 1. 2. Nyelv és gondolkodás összefüggései, nyelvelsajátítás elméletei
 Ami az inputban érzékelhető, nem feltétlenül mutatja a mögötte rejlő
struktúrát
 Ha a gyermek hibás hipotézis-szabályokat alkot, milyen információ alapján fogja a
nyelvtant pontosítani?
 Környezete kijavítja a rossz mondatokat → explicit negatív visszajelzés
o Szülők ritkán alkalmazzák /ha megteszik, akkor is hatástalan
 Vagy előbb-utóbb rájön, hogy hibás a mondat → implicit negatív információ
o Ha soha nem hangzik el a környezetében
o DE egy-egy mondat nem előfordulása nem lehet bizonyíték a mondat
helytelenségére (innátisták)
o Statisztikai modellekben kulcsszerepe van a tanulási folyamatban
 Különböző tanulási mechanizmusokra épülnek → érzékenyek a
nyelvi mintázatok előfordulási valószínűségeire
 Valószínűségek rendszerezésével alkotják meg a
nyelvtant
 Szülő helytelen mondatokat inkább elismétli helyesen
 Mechanizmusok működésének érvei:
 Nyelvelsajátítás nem hibamentes → hibázások
valamilyen logikát követnek (téves hipotézis-nyelvtan)
 Nem feltételezhetjük, hogy a gyermek környezete
kijavítja a hibákat → olyan tanulási mechanizmusok,
amelyek lehetővé teszik a téves hipotézis-nyelvtan
módosítását
 Számos olyan komponense van a nyelvnek, amelyben
nem hagyatkozhat innátista szabályrendszerekre → nem
univerzális, hanem egy konkrét nyelv sajátsága (pl.
szókészlet)
o Nyelvek közti eltérések: a lexikon és a paraméterek
 Nyelvelsajátítás innátista modelljei → generatív nyelvelméletre épülnek
 Grammatika 2 típusú rendszert foglal magába
o Szintaktikai komponens → univerzális grammatika; olyan elvont
szabályok, elvek rendszere, amelyek a világ valamennyi természetes
emberi nyelvére érvényesek
o Lexikon
 Univerzális grammatika a szófaji kategóriák alapján meghatározza a frázisok
alkotásának szabályait és a hierarchikus rendet
o Frázis: mondatnál kisebb, de szavaknál nagyobb egység
o Gyermek feladata → célnyelv szavainak szófaji kategóriákhoz
rendelése, adott nyelv mentális lexikonjának megalkotása
o Kiegészítés → a szabályok alóli kivételek kezelése a generatív
nyelvtan feladata
 Lexikon fogalmának kibővítése: az a nyelvi komponens, amely
egy adott nyelv minden univerzális szabályokkal le nem írható
elemét tartalmazza (szavak: szófaji besorolás, morfológiai
osztály, vonzatkeret)
o Kiegészítés → nyelvek közötti nem-lexikális különbségek
 Egyes nyelvek kötelezően kimondják a mondat alanyát (angol),
más nyelvekben viszont elhagyható (magyar)
6
Komplex vizsga 1. 2. Nyelv és gondolkodás összefüggései, nyelvelsajátítás elméletei
 Választási lehetőség (paraméter)
o Nyelvfejlődés kérdése
 Nyelvfejlődés egyik jellegzetes jellemzője a kritikus periódus jelensége → bizonyos
életkor után a nyelvelsajátítási készség hanyatlani kezd
 Innátista magyarázat → nyelvelsajátítást lehetővé tevő biológiai adottság
meghatározott időre szól
 Bal agyfélteke sérülése után kevesebb maradandó károsodás → idegrendszer
általános plaszticitása csökken a korral
 Felnőttkori nyelvtanulás → fogadó ország nyelvének elsajátításában elért teljesítmény
fokozatosan romlik a beszélő bevándorláskori korával
 Ez nem hirtelen romlás → a nyelvelsajátítási készség nem válik
működésképtelenné egy adott korban, csak gyengül
 Nem függ az anyanyelvi tudástól
 Anyanyelv-elsajátítás szakaszai → fokozatos fejlődés
 Gyermekek eleinte rövidebb mondatokat alkotnak → egyszerűbb szerkezetek,
egyszerűbb szemantikai relációk kifejezése
o Egyszerű szerkezetek is gyakran eltérnek a felnőtt grammatika által
megengedett szerkezetektől → mintha a gyermeknyelvnek saját
szabályrendszere lenne
 Innátista modellek magyarázatai:
o Gyermekeknek fel kell építeniük a célnyelv lexikonját, a szavakat a
szófajuk szerint kategorizálni kell, mielőtt az univerzális grammatika
elvei érvényesülni tudnának
 Ha a gyermek mentális lexikonja eltér a felnőttétől → mondat-
szerkezetek is hibásnak fognak tűnni (vonzatkeret-hibák)
o Paraméterek beállítása a másik gyenge pont → pl. angolban a kötelező
alanyok elhagyása
 Vannak a gyermeknyelvnek olyan tulajdonságai is, amelyek nem illenek bele
az előbbi két magyarázatba:
o Csak elszórtan, rendszertelenül jelennek meg a nyelvtani morfémák
(névelők, segédigék, ragok, prepozíciók)
o Nehézséget okoz a szórend manipulálása (igekötő-ige sorrendjének
felcserélése tagadó és felszólító szerkezetekben)
 Több vizsgálat kérdőjelezi meg a feltételezést, hogy a nyelvfejlődés menetét
nem befolyásolja lényegesen a környezet → univerzális grammatika biológiai
érésével kapcsolatos tétel nem állja meg a helyét
 Két problémakör a lexikon elsajátításában
o Példák a lexikális túláltalánosításra
 Nyelvfejlődés egyik alapeleme az igei vonzatkeretek kialakulása → jól magyarázza a
lexikális tudás elsajátításának és az implicit negatív információ szerepének
problémáját is
 Több nyelvben megfigyelt a gyermeknyelvben a vonzatkeretek hibás
használata → 3-4, 5-6 éves korban
 Bowerman → hibák nem véletlenszerűek, bizonyos vonzatkeret-alternációs
minták túláltalánosítására utalnak
o Ha az igéhez tartozó argumentumszerepeket két vagy több szintaktikai
keretben lehet megjeleníteni → vonzatkeret lexikális tulajdonság
 Rozsdafestékkel keni a kerítést./ Rozsdafestéket ken a kerítésre.

7
Komplex vizsga 1. 2. Nyelv és gondolkodás összefüggései, nyelvelsajátítás elméletei
 DE *Rozsdafestéket fest a kerítésre./ Rozsdafestékkel keni a
kerítést.
o Gyerekek egységesítik a hasonló jelentésű igék vonzatkereteit →
alternáló mintákat túláltalánosítják nem alternáló igékre
 Lexikális jellegű túláltalánosítás
 Ige és igekötő téves párosítása → Öltöztess le.
 Vonzatkeret-általánosítás → Nekem is kérek egy halat.
 Tokenizálással kapcsolatos tévedések → Addidem.
o Igetövekként ragozzák, némi fonotaktikai módosítással
 Morfológiai szabályosítások → Add ide a tüköröt.
 Mivel magyarázható a gyermeknyelvi hibák visszaszorítása, ha sem a negatív
visszajelzés, sem az innáta tudás nem segít?
 „Egyediség elve/egyedi tétel elve/kontraszt elve” → nyelvelsajátítási
rendszerbe van építve az elvárás, hogy egy adott jelentést csak egyetlen
hangsor kódol ( pl. leöltöztet és levetkőztet szavak blokkolják egymást)
o Ha egy jelentéshez két hangalak társul → 2 lehetőség:
 Valamelyik hangsor feltételezett jelentésének módosítása
 Valamelyik hangsor elvetése
o Melyik a helyes? → meg kell bizonyosodnia arról, hogy csak az egyik
hangsor fordul elő az inputban (implicit negatív információ)
o A kategorizáció kérdése
 Mentális lexikon megalkotása → másik kérdése a célnyelv szavainak nyelvtani
kategorizálása szófajok és ezen belül különböző szintaktikai, morfológiai és
ontológiai osztályok szerint
 Innátista modellek → problémát jelent, mert az univerzális grammatikai elvei
nem szavakra, hanem grammatikai kategóriákra utalnak
o Olyan tulajdonságok keresése a nyelvi inputban vagy a nem-nyelvi
beszédkörnyezetben, amelyek közvetlenül érzékelhetők vagy
valamilyen kognitív mechanizmus útján felfedezhetők, és a nyelvtani
kategóriákkal megbízhatóan korreálnak
 Főbb tulajdonságok → prozódia, szemantika, morfológia,
egyéb disztribúciós tulajdonságok
o Prozódiai „csizmahúzás” → nyelvi input prozódiai tulajdonságai
viszonylag szisztematikusan jelzik a hangsorban a szóhatárokat, a
frázisok határait és bizonyos esetekben a szófajokat is
 Gyermekek statisztikailag feltérképezik a célnyelv prozódiai
mintáit → segítenek a szintaktikai egységek elkülönítésében
o Szemantikai „csizmahúzás” → nyelvelsajátító modul egyetemes
kapcsolatokat tartalmaz szemantikai és grammatikai kategóriák között
 Meghatározza, hogy egy adott fogalmat milyen típusú nyelvtani
egység jelenít meg a mondatban → pl. x egy dolognak a neve,
tehát főnnév, az a mondat alanya / y egy tulajdonság, tehát
melléknév, ami jelző a mondatban
 Nem kanonikus mondatokat (A cél szentesíti az eszközt.) a
gyermek a kanonikus mondatokhoz való disztribúciós
hasonlóság alapján elemzi
 Nem működik tanulási mechanizmusok nélkül:
 Egységekre kell bontani az input mondatokat

8
Komplex vizsga 1. 2. Nyelv és gondolkodás összefüggései, nyelvelsajátítás elméletei
 Analogikus általánosítást kell használni a nem-
kanonikus mondatok elemzéséhez
o Disztribúció → másik lehetséges információforrás, ami a gyermek
kategorizálásában felhasználható
 Mondatban milyen morfémák állhatnak egy adott morféma
előtt illetve után
 Azonos disztribúciójú szavak valószínűleg azonos grammatikai
kategóriába tartoznak (az és ban morfémák között főnév áll)
 Kisgyermek spontán beszédében ha nincsenek grammatikai
morfémák → nem jelenti azt, hogy figyelmen kívül hagyja őket
 Funkcionalista modellek → nyelv mintázatai, konstrukciói elvonatkoztatnak
az egyes szavaktól, kategóriák köré szerveződnek
 Egy mai inputalapú tanulómodell
o Nyelvelméleti háttér: a konstrukciós nyelvtan
 Tomasello → jelenleg legmeghatározóbb funkcionalista nyelvfejlődési elmélet
 Elveti a generaítv nyelvelméletet mint a felnőtt mentális grammatikai
modelljét → helyette használatalapú grammatikai modellt tekint az emberi
nyelv alapjának (Goldberg konstrukciós nyelvtana)
 Generatív nyelvelmélet → nyelvi reprezentációk univerzalitása és velünk
születettsége, szintaktikai szabályok elvont szabályok szerinti manipulálása,
rögzített kategóriák
 Konstrukciós nyelvtan → nyelvi szerkezet a nyelvhasználatból alakul ki
o Grammatika szintaktikai kategóriái képlékeny fogalmak → nagy
mennyiségű nyelvi inputfeldolgozásra során és eredményeként
alakulnak ki
o Grammatika központjában a konstrukció áll → egy adott formát egy
adott jelentéssel párosító szimbolikus egység
 Lehet egy szó vagy egy bonyolult nyelvtani szerkezet is
 Különböző típusú kapcsolatok kötik össze → szimbolikus
kifejezések bonyolult hálója
 14 hónapos kor → kisgyermek első megnyilatkozásai
o Egyszerű, elemzetlen, itemalapú konstrukciók → egyedül álló szavak/
mondatok, ami a gyermek kezdetleges grammatikájában mondatok
(miez, adide, micsinál)
 18 hónapos kor → 2-3 szavas szerkezete megjelenése
o Egyszavas konstrukciók összekapcsolásával vagy holofrasztikus
konstrukciók elemekre bontásával alkotja meg
o Tengelysémák → egy-egy központi szó mellé egyre több
szemantikailag odaillő szó is beilleszthető
o Nem feltételez mögöttes nyelvtani szerkezetet, sem produktivitást
 Következő szakasz → produktivitás megjelenése
o Konstrukciók általánosítása, sematizálása → egy-egy séma
összekapcsolása itemalapú konstrukciókkal, majd sematikus
konstrukciókkal is
o Túláltalánosítási hibák
o A modell tanuláselmélete
 Tomasello → nyelvelsajátítás mechanizmusai nem területspecifikusak

9
Komplex vizsga 1. 2. Nyelv és gondolkodás összefüggései, nyelvelsajátítás elméletei
 A felnőttektől hallott nyelvből a gyermek mintázatokat emeljen ki és megkonstruálja a
megnyilatkozások nyelvtani szerkezetét is:
 Szándékolvasás és kulturális tanulás → hogyan tanulják meg a gyermekek a
nyelvi szimbólumokat
 Sematizáció és analógia → hogyan hoznak létre a gyermekek absztrakt
szintaktikai konstrukciókat azokból a konkrét nyelvi darabokból, amelyeket
megtanultak
 Általánosítás korlátozása → hogyan korlátozzák a gyermekek absztrakcióikat
a nyelvi közösségükben konvencionálisakra a típus- és tokengyakoriság és a
kontraszt alapján
 Funkcionális alapú disztribúciós elemzés → hogyan alakítanak ki a
gyermekek paradigmatikus kategóriákat a különféle nyelvi összetevőkhöz
 Nativisták vs. konstruktivisták

o Nativisták → gyermeket nem kell tanítani a nyelvre (genetikailag kódolt)

 Megfelelő környezeti feltételek kellenek hozzá
o Konstruktivisták → nyelvet tanulni kell (genetikai alkalmasság a beszédre, utólagos
evolúció)
o Nativista elméletek → Chomsky, Pinker
 Nyelvi modul: genetikailag „előre huzalozott” nyelvtani elvek és paraméterek az
agyban
 Elsajátítási folyamat → paraméterek beállítása az adott nyelvnek megfelelően
(születéskor kódoltak)
 Korai nyelvtani kreativitás
 Pl. „fej” pozíciója → [the[red house]]; [la[casa roja]]
 Pl. névmáselhagyás → I am tired.; (Én) fáradt vagyok.
o Magyarban akkor írjuk ki, ha ki akarjuk hangsúlyozni az alanyt
(kontrasztív topic)
 Chomsky → nyelv kialakulása egy mutáció hatására (nem valószínű)
 Pinker → nyelv kialakulása több mutáció fokozatos eredménye
 Érvek a nativista felfogás mellett
 Egyetemesség → egyenrangú nyelvek, hasonló elsajátítási folyamatok
 Környezeti ingerek szegénysége → alacsony minőség, elemzetlen minta
o Nem hozzáférhető infók a gyerekek számára
 Negatív visszajelzés hiánya → explicit/implicit
o Szülők nem tanítják, javítják a hibákat
o Konstruktív tanuláselmélet → Brunner, Tomasello
 Nincs nyelvspecifikus agyi modul
 Nincsenek korai nyelvtani kategóriák
 Korlátozott produktivitás
 Elsajátítás előbb elemenkénti tanulás → általánosítások csak nagyobb mennyiségű
nyelvi tapasztalat után
 Gyakorisági hatások
 Érvek a nativista felfogás ellen:

10
Komplex vizsga 1. 2. Nyelv és gondolkodás összefüggései, nyelvelsajátítás elméletei
 Dajkanyelv → egyszerű szavak és szerkezetek, extra intonáció és hangsúly,
lassú tempó
 Implicit negatív visszajelzés → kiterjesztés
 Korlátozott korai produktivitás

A nyelvi relativizmus
 Mennyire szoros a kapcsolat a nyelv és a gondolkodás között?
 A Sapir-Whorp-hipotézis
o Humboldt nyomán → nyelv hatással van a gondolkodásra
o 2 alaptétele:
 Nyelvi relativizmus → egy adott nyelvben kódolt megkülönböztetések vagy
kategóriák nem feleltethetők meg pontosan más nyelvekben kódolt kategóriáknak
 Nyelv tulajdonságai és kategóriái → szókészlet és nyelvtani kategóriák
 Gondolkodásbeli különbségek → fogalmak relativizmusa
 Pl. a hopi indián beszélők más időfogalommal rendelkeznek
 Pl. magyar nyelv megkülönböztet alanyi és tárgyas ragozást, de sok más nyelv
nem
 Nyelvi determinizmus → az ember gondolkodásmódját meghatározzák az általa
használt nyelv tulajdonságai
 Ilyen nyelvi jelenségek alakítják ki gondolkodásunkat → nem is tudjuk
másképp látni a körülöttünk lévő világot
o Nyelvhasználatot gyakran tekintették a jellem vagy „lelki alkat” tükrének
 Magyar példa → tanulatlan vidéki emberek nyelvhasználatában főleg mellérendelő
szerkezetek, iskolázott városi emberekében inkább alárendelő szerkezetek használata
 Hiedelem, hogy a mellérendelő szerkezetek toleranciát, demokratikus
gondolkodásmódot tükröznek
o Hipotézis felállítása indián nyelvek tanulmányozása alapján (jelentősen eltérnek az
indoeurópai nyelvektől)
 Nyelvek önmagukban való tanulmányozása → beszélők gondolkodásának és
világképének vizsgálata nélkül
 Nyelvek különböznek, de nem bizonyított a gondolkodásbeli különbség
o Gyengébb hipotézis → nyelvi relativizmus ma is vita tárgyát képezi
 Nyelv nem korlátozza, de valamilyen szinten befolyásolja a világról alkotott képünket
 Sokféleség vagy univerzalitás
o Hockett → nyelvek közötti hasonlóságok
 Magánhangzók és mássalhangzók sorából áll
 Hang → morféma → szó → mondat → szöveg (hierarchikus rendszer)
 Szimbolikus és tetszőleges
 Hipotetikus, múlt vagy jövőbeli, nem való helyzetek leírásának képessége
 Rugalmasság → bármilyen új fogalom, gondolat kifejezhető
o Emberi nyelvek szerkezetének részleteiben is találunk közös jellemzőket
 Nyelvelsajátítás innátista modelljei → nyelvi univerzálék (Greenberg)
 Abszolút univerzálék csak elvétve fordulnak elő
 Implikációs univerzálék → két adott nyelvi jelenség törvényszerű együttjárása
o Pl. ha a nyelv jelöli a személyt és a számot, akkor az igeidőt is
 Chomsky továbbvitte az univerzálék fogalmát → velünk születetettek
11
Komplex vizsga 1. 2. Nyelv és gondolkodás összefüggései, nyelvelsajátítás elméletei
 Szubsztantív univerzálék → minden nyelvben megtalálható kategóriák (pl.
főnév, ige, alany, tárgy stb.)
 Formális univerzálék → minden nyelvre érvényes grammatikai szabályok
 Eszkimók hó-fogalmai
o Különböző nyelvek különböző szókincset használnak → egy adott nyelv egy-egy szavára
nem szükségszerűen találunk pontos megfelelőt egy másik nyelvben
o Nyelvi relativizmus → különböző szókincset használó népek eltérően kategorizálják a világot
és eltérően gondolkodnak a világról
o Eszkimó nyelvben számos szó van a hóra → típusok megkülönböztetése céljából
 Gondolkodásbeli különbségekhez vezet → szigorú determinista érvelés szerint)
o Több pontos is hibás felvetés!
 Nincs egy egységes eszkimó nyelv
 Egy tőből számos szó képezhető a nyelvükön → azonos tőből képzett szavak
azonosak vagy különbözőek?
 Több különböző kifejezés sem bizonyítja, hogy máshogy látják az eszkimók és az
angolok a havat → inkább az életformát tükrözi
 Alapszínnevek és színészlelés
o Színlátást olyan fiziológiai folyamatok szabályozzák, amelyek a fény természetéből és az
emberi szem felépítéséből következnek
 Bármilyen nyelvet beszélünk, a színt ugyanúgy regisztrálja a szemünk → a mentális
reprezentációkban viszont lehet nyelvspecifikus különbség
o Világ nyelvei különböző módon szegmentálják a színspektrumot
 Pl. magyarban a kék szóval kifejezzük az összes árnyalatot, az oroszban külön neve
van a sötét-, illetve a világoskéknek is
 Berlin és Key → fokális színek univerzálisak, kultúrától és nyelvtől függetlenek
 11 alapszín → egy adott nyelvben gyakran és általánosan használtak, egy
morfémából állnak
 DE a nyelvek különböznek abban, hogy a 11 alapszín közül hány alapnévvel
rendelkeznek → ez már a kultúra része
 Jól követhető rendszer szerint szegmentálják a színspektrumot → univerzális jelenség
o Rosch → színek egy bizonyos készlete olyan kognitív univerzálékat képez, amelyek velünk
születettek is lehetnek
 Számos ellenpéldát mutattak már fel! → kakukktojás keresése
 Ha az adott nyelv nem különbözteti meg a két színt, akkor a személy sem
fogja tudni megkülönböztetni
o Whorfi hipotézis újraértelmezése → a nyelvi kategóriák nem befolyásolják a világlátást
 A látszólag nem verbális feladatok elvégzése közben is érvényesül az agyban zajló
nyelvi folyamatok hatása → nyelvi reprezentációk beleszólnak még egyszerű kognitív
döntésekbe is
 Színnevek közvetlen hatással vannak a színérzékelésre
 A nyelvtani nem
o Nyelvi relativizmus hipotézise egy-egy nyelv nyelvtana által kódolt kategóriák kognitív
hatását is feltételezi → pl. nyelvtani nem esetleges hatása az élettelen tárgyak megítélésére
o Nyelvtani nem főnevekhez rendelése szemantikailag önkényes
 Egy adott nyelven belül a tárgyak nem szerinti felosztása kiszámíthatatlan
 Nyelvek között egy adott tárgy neme is változó
o Nyelvtani kategóriák hatással lehetnek a világ kategorizálására → általánosítási folyamat
 Adott tárgy megítélését befolyásolja az, hogy a személy anyanyelvén milyen nemű

12
Komplex vizsga 1. 2. Nyelv és gondolkodás összefüggései, nyelvelsajátítás elméletei
o Nyelvtan által befolyásolt kategorizáció a fejlődés során felülírja a velünk született vagy
legalábbis preverbális konceptuális kategóriáinkat
o Boroditsky → vizsgálatok hátrányai
 Vizsgálati személyeket az anyanyelvükön tesztelik → nem bizonyíték arra, hogy a
nyelvtani nem befolyásolja-e a nem nyelvi gondolkodást
 Kísérletek mindig szubjektív ítéletet kértek a vizsgálati személyektől → elképzelhető,
hogy a részvevők különböző kategóriákat alkalmaztak a feladatok megoldására

13