A nyelvművelés szerepe az új nyelvi fejlemények, jelenségek

értelmezésében.

A nyelvművelés a nyelv életébe való tudatos beavatkozás, javítás szándékába. Ez a

tevékenység jelentős múltra tekint vissza. Geleji Katona István már a XVII. Században
foglalkozott a nyelvhelyességi kérdésekkel.
A XIX. Század elején pedig a nyelvújítás volt a magyar nyelv legnagyobb hatású
nyelvművelő programja. 1872 óta jelenik meg a Magyar nyelvről című folyóirat, amelyben
számos cikk foglalkozik nyelvhelyességi problémákkal. Napjainkban az Édes anyanyelvünk
irat.

A nyelvművelés célja:
 lehet a nyelv bővítése, tisztítása és szépítése, de a feladatok aránya koronként is
változhat.
 A nyelvművelésnek kettős feladata van:
1. Megőrizni a nyelv tisztaságát, értékeinek védelmét szolgálni.
2. Hatni a nyelvet beszélő emberre vagyis elérni, hogy a nyelvet helyesen
használjuk.
 Napjainkban a nyelvművelés a nyelvnek és a nyelvet beszélőknek a művelése.

A nyelvművelés konkrét feladatai:

1. A helyes kiejtés vagyis a megfelelő beszédtechnika elsajátítása:

- Javítani kell a pöszeséget, a sejpítést, a hadarást, a raccsolást.
- Gyakori hiba a szótag elnyelés és a helytelen hangsúlyozás.
2. A nyelvhelyességi hibák ellen való küzdelem:
- Suk-Sükülés: A ’t’ végű igék kijelentő módú alakjuk helyett a felszólító
mód helytelen
- „Nákolás”: A feltételes módú jelen idejű E/1 alanyi ragozású igealakban a
toldalék mindig -nék nem pedig -nák.
- Ikes igés helyes ragozása, eszem, iszom, dolgozom
nem: eszek, iszok, dolgozok
- A ragok és névutók helytelen használata
pl: bement a házba(n)
- Fölösleges igekötők használata
pl: leközöl
- Vonatkozó névmások helytelen használata.
aki: Csak személyre vonatkoztatva használjuk.
amely: Amikor vonatkozó névmás főnévvel megnevezett dologra utal.
ami: Ha egy egész tag mondat tartalmára utalunk vele.
- Helytelen a befejezett melléknévi igenév állítmányi szerepben való
használata.