Észak-Magyarország

Hazánk legelmaradottabb régiója. A rendszerváltás vesztese. A régió az Észki-középhegység

területén fekszik.

Jellemzése:
• Mezőgazdaság a völgyekben, medencékben és az alföldi hegylábakon folyik (zöldség- és
gyümölcstermesztés, hevesi dohány, tokaj-hegyaljai borvidék).
• A hegység jelentős ásványkincs vagyonának egy részét (barnaszén, vasérc) már nem
művelik. Számottevő a lignit (Mátra- és Bükkalja) bányászata.
• Ez a legkevésbé urbanizált régiónk. A városok egy része az Alföld és a hegységek
találkozásán húzódó vásárvonalon jött létre (Hatvan, Gyöngyös, Eger). Másik részüket a
nehézipar hívta életre (Miskolc, Tiszaújváros, Salgótarján).
• A hegyvidéki területeken sok elzárt, gyakran elmaradott aprófau található. Fejltlen
közlekedési hálózat, magas munkanélküliség jellemzi.
• A hegyvidéki térség jelentette a gazdaság fő tengelyét. Napjainkban a hegylábi
vásárvonal városai fejlődnek, ahol a közlekedési infratruktúra is jóval fejlettebb.
• Idegenforgalmi vonzerőel bír:
• Nemzeti parkjai: Aggteleki, Bükki
• Világörökségi helyszínei: Hollókő, Tokaji történelmi borvidék
• Legnépszerűbb turisztikai célpont Eger
• Hegységek természeti látnivalói, várai: Drégey, Eger
• Régi templomai: Vizsoly
• Néprajzi értékei: matyó, palóc
• Gyógyfürdői: Miskolc-Tapolca, Eger
• Főbb központok:
• Miskolc: régióközpont, elektronika (Bosch), autóalkatrész-gyártás, egyetemi
központ, élelmiszeripar, idegenforgalom
• Ózd: egykori kohászati központ, elektronika
• Sárospatak: idegenforgalom