A dualizmus rendszere 1868-1914

1. Pártok és programjaik a kiegyezés után

Felirati Párt → Deák-párt
- 48-as törvényalkotás folytatása - polgári nemzetállam
Határozati Párt → Balközép vez.: Tisza Kálmán
- a birodalmon belüli teljes önállóság követelése
- 1868 ún. „bihari pontok” delegációk, közös
minisztériumok megszüntetése,önálló magyar hadsereg és
pénz
Határozati Párt→Szélsőbal Országos 48-as Párt vez:Madarász
J.
2. A nemzetiségi törvény 1868. évi 30. tc.
- államnyelv: magyar - használata legfelsőbb szinten
kötelező
- megyék: ha a közgyűlés 1/5-e akarta adott nyelven
jegyzőkv.
- közoktatás, egyházi ügyintézés (anyakönyv, házasság),
bírósági ügyekben saját nyelven;
- társulatok, egyesületek szabad alapítása
- helyi közig. nyelve – nemzetiségi sajátosságokhoz
igazodott
Nemzetiségek nem fogadták el →Mocsonyi-Miletić-féle
javaslat
- hat egyenjogú nemzetet akart elismertetni Magyarországon
- a magyar politikai elit elutasította az autonómiát
3. A horvát kiegyezés 1868.évi 44. tc.
- horvát ogy. követküldés: a magyar alsótábla 40; felsőtábla
3
- Mo. és Ho. egyazon állam: horvát nép külön igazgatása
- saját törvényhozás,kormány;magyar kormányban horvát
min.
4. Népoktatási törvény 1868.évi 30. tc. Eötvös József
 - kötelező hatosztályos népiskolai oktatás (6-12 év között)
- állami népiskolák alapítása, ahol nem működik egyházi
iskola
- Állami tanítóképzők létesítése – 20 új intézmény 10 év alatt
- minden gyermeket anyanyelvén kell tanítani a
népiskolában.
- állami felügyeleti rendszer mind az állami-községi, mind a
felekezeti népiskolákban, tanfelügyelők, iskolaszék!
- 1872: 55% járt iskolába, 1896: 79%,
- 1913: a tankötelezettek 93%-a látogatta a népiskolákat
A hetvenes évek
1.Közigazgatási törvények 1870 állam és vármegye
kiegyezése
- a kormány rendeleteinek végrehajtója: megye,
törvényhatósági jogú város, megyének alárendelt községek
- felirattal élhettek a rendeletek végrehajtása ellen
- közigazgatás/igazságszolgáltatás különválása,
szakigazgatás megjelenése: gyámügy, oktatásügy,
közegészségügy
1.1 A helyi közigazgatás rendszere
Felsőszintű igazgatás: minisztériumok, állami főhivatalok
Középszint: vármegyék, törvényhatósági jogú városok
Alsószint:rendezett tanácsú város, járások, nagy/kisközség
Vármegye élén: főispán (király nevezte ki, kormánytól
függött)
- megyei közigazgatás vezetője az alispán – választották
Városi törvényhatóság élén: polgármester, helyettese,
főjegyző
Megyei, városi törvényhatósági bizottság:képviselő-
testület
- felerészben választották, fele részben a legtöbb adót fizető
polgárok alkották→virilizmus
2. Andrássy Gyula miniszterelnöksége 1865-71
- 1870-es francia-porosz háborúban semlegesség-párti
- csehek szorgalmazta föderatív átalakítást megakadályozta
- 1871: a Monarchia közös külügyminisztere lett
3. A pártviszonyok átalakulása 1871-75
- a kormányzó Deák-párt parlamenti többsége megingott
- korrupció, választási csalások, bécsi tőzsdekrach 1873,
rossz termésű évek destabilizációja
- Balközép támogatói (közép- és kisnemesi származású
dzsentrirétegek) kormányba szerettek volna kerülni
1875 Deák-párt és a Balközép egyesülése=Szabadelvű
Párt
- Tisza Kálmán lett a miniszterelnök 1875-90
- „szögre akasztotta a bihari pontokat”

Tisza Kálmán miniszterelnöksége 1875-90

1. A „generális” és kormányzati többség megtartása
- dualizmus korának nyugalmi időszaka
- hívei számára jól fizető hivatali állásokat biztosított
- erős kézzel fogta össze pártját, kormánypárti többség
biztosítása→híveit „mamelukoknak” csúfolták
- feltétlen engedelmesség fejében kisebb visszaéléseket
elnézett
- kiváló képességű szakembereket alkalmazott kormányában:
Trefort Ágoston,Baross Gábor, Wekerle Sándor,Széll
Kálmán
- társasági élet fontos színtere: kaszinó, pártklub, vadászat,
kártya, cigányzenés mulatozás→személyes kötődések!!
2. Centralizáció, pénzügyi szanálás, polgári állam
- államháztartási hiány rendezése: minisztériumok
költségvetését csökkentette, kedvezőtlen hitelek felváltása,
 államkölcsönkötvények kibocsátása, adóemelések,
általános jövedelmi pótadó bevezetése – remélt többlet
elmaradt
- az ország hitelképességét megőrizték iparpártoló
tevékenység
- Mo. számára kedvezőbb vám-és kereskedelmi szövetség
- 1878 Csemegi-kódex - hazánk első büntető törvénykönyve
- 1881 csendőrség megszervezése: rendfenntartó, nyomozó
és karhatalmi szolgálat – belügyminisztérium irányította
3. Társadalmi feszültségek: agrárius↔merkantil ellentét
Agráriusok nagybirtokosok, Egyesült Ellenzék támogatása
- vámszövetség lazítását, agrártermékek kivitelének
könnyítését, szilárd belső piacot követeltek
Merkantilok ipari, banki és kereskedelmi vállalkozók
- iparpártoló törvényeket, gazdasági kiegyezés fenntartása
4. Tisza Kálmán bukása – a „Nagy Véderő Vita”
- Bécs a közös hadsereg fejlesztésére nagyobb támogatást
akart
- megemelték az újonclétszámot, de 10 éves időre
- Kossuth honossági kérdésében leszavazta a parlament és
lemondott
Látványos infrastruktúra-fejlesztés
1. Wekerle Sándor 1892-95 kormánya
- valutareform: ezüstalap→aranyalap; forint→korona
- 1895 polgári házasság törvénybe iktatása, állami
anyakönyvezésről és a gyermekek vallásáról törvények
- a zsidó vallás bevett felekezet lett→szabad vallásgyakorlat
2. A közlekedés modernizálása
A vasút→17.000 km épült a századfordulóig
- magántőkéből állami kamatbiztosítással, Irány:
gabonatermő területek, hadászati célok, nyersanyagforrások
(szén, vas) felé
- gazdaságélénkítő szerepük volt
Baross Gábor közlekedési miniszter javaslatára az állam
felvásárolta a magán vasútpályákat→MÁV megalapítása
- egységes tarifa-rendszer: zónatarifa bevezetése
- magas technikai színvonal, megbízható szakembergárda
- vasúti kocsikat, mozdonyokat gyártott a MÁV Gépgyár
- Európa egyik legjobb vasúttársasága volt…..
3. A hajózás
- európai színvonalra emelkedett
- Al-Duna szabályozva → nemzetközi forgalom a Dunán
- folyók szabályozása, árvízvédelem, védőgátak a Tiszán
- Fiume kikötőjének modernizálása→123 magyar hajó
- Hajózási társaságok: Dunai Gőzhajózási Társaság – DGT
- Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Rt.,
- Adria Tengerhajózási Társaság
4. Az úthálózat
- 52.000 km kiépített út a századfordulóig
- európai szintű postahálózat – postahivatalok, távíró-
berendezések használata

Gazdasági fellendülés a dualizmusban

1. Iparfejlesztés – élelmiszeripar: Malomipar fejlődése
- terményfelvásárlás→vasút→malom (gépesítés: Mechwart-
féle hengerszék)Budapest: Viktória, Pannónia, Concordia
malmok
- Cukoripar, Szeszipar, Sörgyártás – európai színvonalon
2. Nehézipar – szén és vasérc lelőhelyek mentén
Szén/vasérctermelés:Mecsek,Nógrád,Dorog,Tatabánya,
Borsod, Petrozsényi-medence, Krassó-Szörényi-érchegység
Három vaskohászati központ: borsodi, szörényi, Hunyad
vidéki
- legmodernebb technikák alkalmazása→magas
termelékenység
Gépgyártás – hazai ipar, mg, közlekedés igényeit szolgálta ki
Ganz Gépgyár hajók, vagonok, malomhengerszék,
kéregöntésű vasúti kerekeket, hadianyagok, Ganz
Villamossági Művek
Magyar Államvasúti Gépgyár MÁVAG: mozdony,
gőzgépek, mezőgazdasági gépek
Óbudai Hajógyár: hajók és uszályok; Láng Gépgyár:
gőzgépek; A csepeli Weiss Manfréd gépgyára
3. Mezőgazdaság
- gabonakonjunktúra 70-es évek közepéig→gyümölcs, szőlő,
állattenyésztés; Közös védvám 1882→osztrák piacra
- termőterület bővülése (20% ↑) →emelkedő termésátlagok
- nagybirtok előnyben: hitelek, gépesítés→cséplő- majd a
vetőgép megjelenése, szecskavágó, vaseke, vasborona!
- mg. finanszírozása hitelszövetkezetek→belső piac
védelme
- megszűnt a háromnyomás és az ugar→vetésforgó
megjelenik
- kapásnövények: burgonya, kukorica termesztése, cukorrépa
bortermelés ↓ - filoxérajárvány, intenzív kertgazdálkodás
4. Állattartás
- külterjesség→korszerű istállózó tenyésztés; magyar
- magyar szürke mellett nagyobb tejhozamú:német, svájci
fajták
- sertés, juh és baromfi tenyésztés; híres méneseink: Bábolna,
Mezőhegyes, Hortobágy
5. Bank- és hitelrendszer
- jól működő stabil pénzintézetek→hitelek a fejlesztéshez
- 1860-as évek: mo-i bankrendszer kibontakozása
Rotschildok – Magyar Általános Hitelbank, Pesti Magyar
Kereskedelmi Bank, Pesti Hazai Első Takarékpénztár
Angol-Magyar Bank
osztrák eredetű beérkező tőke→bányák, gyárak alapítása
behozott tőke mennyisége emelkedett→nőtt a hazai tőke
aránya
Torlódó társadalom
1. Nagybirtokos arisztokrácia – 2000 család 1000 h több
föld
- hercegi, grófi, bárói famíliák; feltörekvő nemesek: Tisza
család
- nagybirtok=kapitalista nagyüzemek
- ipari beruházások – tőkebefektetések, állami vezető
pozíciók
- zárt elkülönülő világot alkottak: befolyás, jólét, műveltség
2. A dzsentri 200-1000 hold
- jómódú, anyagilag független, nemesi középbirtokos
- rosszul jövedelmező birtokok→elvesztették, tőkehiány
- megyei tisztségek, állami hivatalok – ezek tartották el
3. A nagypolgárság
- terménykereskedelemből meggazdagodott, ipari
tevékenységbe kezdő zsidóság
- semmiből teremtett óriásvállalatot: Weiss Manfréd, Ganz Á
4. Az úri középosztály
- gazdagságuk, iparuk, vállalkozásuk révén tisztes
megélhetésük
- magyar középréteg: lesüllyedő dzsentri, bevándorolt német,
cseh és zsidó értelmiségi
5. Kispolgár csendőr, vasutas, postás, altisztek
6. Parasztság
Gazdagparasztság - 50-200 holdas; Középparasztság – 11-40
hold; Szegényparasztok – 11 hold alatti + bérmunka
Földnélküli agrárproletárok, uradalmi cselédek
7. Munkásság – gyári munkások: szakmunkás, betanított
Népesedési és nemzetiségi viszonyok
1. Demográfiai forradalom – 33%-os lakosságnövekedés
ipari forradalom, gazdasági fellendülés→átlagéletkor
emelkedése
2. Kivándorlás, Elvándorlás – migráció
elvándorlás:Kárpátalja,Felvidék→Budapest,kivándorlás→US
A
- járványok, rossz közegészségügyi viszonyok
- mg-i népesség, magyar ipartól vette el a munkaerőt
- nem végleges kitelepülés miatt mentek ki→pénzkeresés
3. Nemzetiségi arányok magyarság aránya: 41%→54,5%
Okai:
- természetes szaporulat
- kivándorlás, bevándorlás
- asszimiláció=beolvadás városi német és zsidó lakosság,
városi élet,
4. Magyar nemzetiségi politika
- természetes asszimiláció, csekély az erőszakos asszimiláció
- nemzetiségek jogait nem korlátozták de nem is bővítették
- szlovák gimnáziumok bezárása, betiltották a szlovák
kulturális intézményt a Matica Slovenskát
- kötelezővé próbálta tenni a szlovák nyelv tanítását az elemi
iskolában 1879, 1907
5. A zsidóság helyzete
- zsidók egyenjogúsítása 1867, izraelita vallás a bevett vallás
lett 1895
- gyors asszimiláció, magyar vezetőréteg nyitott feléjük
- értelmiségi pályákon megjelentek
- megközelítette az egymillió főt
6. A nemzetiségek
- passzív ellenállás, nem vettek részt az ogy. munkájában
- fokozottabban szálltak síkra jogaik bővítése érdekében
- független Szerbia, Románia komoly hatást gyakorolt rájuk
- 1894. évi román Memorandum-per
Útban Európa felé
1. Mezőgazdaság modernizálása
- stabil piac a Monarchia révén;
- agrárnépesség↓, termelés↑ nagybirtok modernizálódik
alagcsövezés, műtrágya, vetőgép, aratógép,
2. Új tendenciák az iparban
- malomipar európai jelentőségű, vas- és acéltermelés
- gépgyártás, Ganz-gyár: transzformátor, Kandó Kálmán:
háromfázisú villamos mozdony
- Csonka János: karburátor, Bánki Donát: vízturbina
- bankok részvényfelvásárlása az iparban
- vegyipar, elektromos ipar, gépipar, autó- és
repülőgépgyártás
- textilüzemek, Puskás Tivadar – telefonközpont
- Egger Béla izzólámpa-gyártás
- fejlett európai trendekhez közelítő gazdaság
3.Budapest világváros
1848: 150; 1867: 250; 1900: 700; 1914: 1 millió fő
- vasútvonalak centrális kiépítése
- malomipar, gépipar központja, jó infrastruktúra,
szakképzett munkaerő, a tőke itt térült meg a legjobban
- magyar kormányok mindent megtettek a fővárosért
1873 Pest, Buda és Óbuda egyesítése - Budapest
- a város tervszerű fejlesztése: Fővárosi Közmunkák Tanácsa
- elnökei: Andrássy Gyula min. elnök; Podmaniczky Frigyes
- gyors ütemű fejlődés, tervszerűség
- belváros: kereskedelem és bankvilág, Nagykörút –
lakóövezet
- azonos stílusban: eklektika épültek
- legegységesebb városkép: rakpartok mészkőtömbökkel
történő kirakása
- Margit híd 1876; Ferenc József híd 1896; Erzsébet híd 1903

Kudarcok és kiútkeresés
1. Küzdelmek az országgyűlésben 1895-1903
- Bánffy Dezső 1895-99 szabadelvű kormány
- tv-hozási munka megbénult, ellenzéki pártok obstrukciója
- 1899 országnak nem volt költségvetése
- az ország kormányozhatatlan – exlex állapot
- a hadsereg erősítése, a király hatáskörének bővítése
- 1903 újonclétszám felemelése→obstrukció a válasz
Tisza István első kormánya 1903-1905
- jól felkészült, konzervatív politikus
- obstrukció letörése: 1904 – zsebkendőszavazás: a vita
lezárása előtt szavaztak a zsebkendő fellebbentésére
- verekedés, majd az ülésterem szétverése következett
- 1905 – ellenzéki pártok koalíciója és győzelme!
2. Koalíció: Függetlenségi Párt+Nemzeti Párt+Katolikus
Néppárt→F. József nem fogadta el a programot!
Fejérváry Géza kormánya „darabont kormány” 1905-
1906
- „darabont testőrség” parancsnoka volt korábban
- nemzeti ellenállásra szólított fel, adófizetés megtagadása,
újoncozás megtagadása
- király megpróbálta megtörni a koalíciót→választójogi
reform
- koalíció egysége megbomlott, a király letörte a megyéket
3. A koalíciós kormányzás 1906-1910 Wekerle Sándor min.
- lemond a hadsereg vezényleti nyelvének magyarosításáról,
meg kellet szavaznia az újoncokat, választójogi reform
- Apponyi Albert, Andrássy Gyula, Kossuth Ferenc
- 1906 – hazaszállították a kassai dómba II.Rákóczi Ferenc
hamvait, választójogi reform bukása
- Regresszív adózás, munkásbiztosítás,
1907 Apponyi-féle iskolatörvény
- kötelező a nemzetiségi iskolákban a magyar nyelv tanulása
- Szabadelvű Párt felbomlott, Függetlenségi Párt vége
4. A Nemzeti Munkapárt
- régi Szabadelvű Párt politikusai+agrárius képviselőkből
Tisza István alakította meg; Khuen-Héderváry Károly
min.1910-12
- Lukács László az új miniszterelnök 1912-13
- 1910 – abszolút többséget szerzett
1911-es véderőjavaslat, Bécs súlyos véderőjavaslata
- 500 ezer fős hadsereg, tartalékosok számát emeljék 2 x-re
- A K.u.K.-ba 68 ezer, honvédségbe 25 ezer újonc
- ellenzék nem fogadta el→obstrukció letörése
Tisza István a képviselőház elnöke 1912.máj.22.
1912.máj.23. „vérvörös csütörtök”
- tömeges sztrájk és tüntetés Tisza István házelnök ellen
- Polgári Radikális Párt + MSZDP szervezésében
- A Munkapárt megszavazta a véderőjavaslatot
- Kovács Gyula Justh-párti képviselő a képviselőház ülésén
rálő Tisza Istvánra (1912.jún.7.)
Tisza István második miniszterelnöksége 1913-1917
- a háborúra való felkészülés – belső rend fenntartása
- hadiszolgálatosokról szóló tv. – üzemek militarizálása
- szűkítették a választójogot, új sajtótörvény
- az ország biztonságát tartotta a legfontosabbnak
- ellenezte a monarchia föderalisztikus átszervezését
- közeledett a nemzetiségekhez – engedményei a horvátok
részéről értek el sikereket!!