Gyakorláshoz:

https://quizlet.com/238629888/klasszicizmus-flash-cards/

KLASSZICIZMUS 18. század második felétől a 19. század közepéig

A klasszicizmus az ókori görög-római műalkotásokat vette követendő példaként a 18. század második
felétől a 19. század közepéig. Az ókori életfelfogást is példaként állították az emberek számára.

A kezdetén még jelen van a barokk (rokokó, copf), majd szinte párhuzamosan bontakozik ki vele a
romantikus stílus és a realizmus. Egy-egy alkotó sokszor nem is sorolható be egyértelműen egyik vagy
másik stílusba

Kezd eltűnni a korstílusok eddigi egyneműsége

Szellemisége: A tapasztalatra épülő ész mindenhatóságát hirdető eszmerendszer, a felvilágosodás

(tudósok és filozófusok, Newton, Locke, Voltaire, Montesquieu, Diderot, Rousseau stb.) az egyik
kiváltója Voltaire és Rousseau

Művészeti céljai: Az ésszerűség, a szabályok, a rend erkölcsi szükségszerűség is

A barokk zavaros, szabálytalan, érzelmes és megtévesztő, el kell vetni

Szükség van valami mércére, mintaszerűre, hogy mérhető legyen a művészi teljesítmény.

Építészet:

 Elvetette a barokk túlzásait

 egyszerű alaprajz
 geometrikus tömegalakítás
 szimmetrikus, egyszerű, harmonikus homlokzat
 Antik görög és elsősorban római formák pontos leutánzása jellemzi. (oszlopos portikusz,
bejárathoz vezető lépcsősor, domborművekkel díszített háromszög timpanon, antik ión, dór
vagy korinthoszi oszlopok)
 DE ÚJ ANYAGOKAT IS ALKALMAZTAK, MINT AZ ÜVEG ÉS AZ ÖNTÖTTVAS.
 Tiszta tömegek, egyszerű geometriai formák
 Hasábok, kockák (épülettest)
 Hengerek (kupoladob)
 Félgömbök (kupola)
 Szimmetria, áttekinthetőség
 Nyugodt arányok (aranymetszés)
192. British Museum, 1823-1844. London

Római pódiumtemplomok mintájára lépcsős alépítményen áll. A görög peripterosztemplomokhoz

hasonlóan ión oszlopcsarnok veszi körül. A homlokzatát domborműves háromszögtimpanon
hangsúlyozza. Az Európa-szerte ekkoriban épülő gyűjteményi épületek jellemző példája.
Szimmetrikus, díszudvaros főhomlokzat. A főbejárat timpanonnal kiemelt oszlopcsarnoka (portikusz)
az antik görög templomok homlokzatát idézi. A teljes homlokzatot szabályos ión oszlopos folyosó
(kolonnád) határolja. A múzeum könyvtára. Az épületbelsőben megjelenik a kupolás, centrális tér
motívuma. A kupola tetején lévő köralakú nyílás (opeion, antik idézet: a római Pantheon)

193. Péchy Mihály: Nagytemplom, 1805-1821. Debrecen

Gótikus templom állt a helyén, amely leégett.

Görögkereszt alaprajzú, a görögkereszt két oldalán
kibővítette, hosszanti szárait lerövidítette. Homlokzata
széles, szimmetrikus, sima törzsű ión háromnegyed
oszlopokkal díszítette (kiemelkedik a fal síkjából). A
középrész felett háromszög oromzat díszíti, mellette
kétoldalt kupolás sisakú tornya van, melyek között
ballusztrád (kőkorlát) és vázákkal díszítették.
194. Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum, 1837-1847. Budapest

Magas lépcsősoron lehet

feljutni az épületbe, először
az oszlopos előcsarnokhoz,
vagyis portikuszhoz. 8
korinthoszi oszlop díszíti,
felette fríz, gerenda és
domborműves háromszög
timpanon. A timpanon
szobrai szimbolikusak:
Pannónia jelképeként egy
nőalak trónol, kezében
babérkoszorúval, melyet a
történelem és hírnév (jobb
oldalon), valamint a
tudomány és művészet (bal
oldalon) jelképes alakjainak nyújt át. Innen háromhajós előcsarnokba jutunk, majd kupolás térbe,
innen díszlépcső vezet az emeletre. Az emeleti kerek a terem lefedése és felső világítása a római
PANTHEON félgömbkupolájának mintájára készült. A kupolacsarnokból jutunk a négyszög alaprajzú
díszterembe.

195. Hild József: Főszékesegyház, 1839-1856. Esztergom

Magyarország legnagyobb egyházi

építménye. Szimmetrikus homlokzat,
rómaitemplomok mintájára.

Portikusza 8 korinthoszi oszloppal

díszített, felette timpanon. Van két
oldalszárnya, dongaboltozattal, valamint
oldaltornyai félgömbkupolákkal díszítve.
Alaprajza görögkereszt. A görögkereszt
négyzeti terét hatalmas félgömbkupola
fedi, melyet oszlopokkal körülvett
kupoladob emel a magasba.

Klasszicista szobrászat

Jellemzői:

Az antik szobrok másolatának tűnnek:

Görögösen eszményített, tökéletes szépségű emberi alakok (többnyire aktok)

Simára csiszolt felületű, többnyire fehér márványból faragott szobrok

Nyugodt ünnepélyesség, elvont szépség

Kerüli a heves mozgás ábrázolását, frontális jellegű kompozíciók (főnézet)

Kerül minden egyedi emberi vonást (még a portrék is erősen idealizáltak)

196. (Antonio) Canova: Mária Krisztina főhercegnő síremléke, 1789-1805. (Bécs, Augustinerkirche)

A kompozíció központi eleme

egy piramis, oldalában sötét
sírkamrába vezető ajtóval,
amely felé az ünnepélyes
gyászmenet résztvevői
vonulnak.

lasszikus 3 szög kompozíció

A síremlék jelképes alakjait

(hódoló gyászolók) piramis elé
állítja (a halotti kultusz formája
az ókori Egyiptomban és
Rómában) a művész

A sötét ajtó élet és halál

választóvonala, a különböző
életkorú figurák (az emberi élet teljessége) mind felé tartanak (elkerülhetetlen vég, közös emberi
sors). Megtört gyászolók – élethű és egyben görögösen eszményített, antik viseletű alakok.
Bámulatos mesterségbeli tökélye a márvány megmunkálásának (a virágfüzér, a lépcsőkre terített
szőnyeg). Örök dicsőség és a lélek halhatatlansága

Jobb oldalt oroszlán és angyal figura: a nagyság és a hírnév jelképes alakjai

A piramis felső részén az elhunyt portréja

Egy önmaga farkába harapó kígyó (végtelenség, halhatatlanság) keretezi

A pálmaág a puttó kezében ugyancsak az örökkévalóság jelképe. Az ajtó felett felirat: „A legjobb
feleségnek, Albert”. A halál szigorú ünnepélyessége.

197. Ferenczy István: A szépmesterségek kezdetei (Pásztorlányka), 1820-1822. (MNG)

A szobor egy antik görög legendát jelenít meg,

amely szerint az első műalkotást egy szerelmes
leány készítette, amikor búcsúzáskor körberajzolta
kedvese profiljának árnyékát a homokban. Annak,
hogy az első műalkotás egy rajz, különös
jelentősége van, ugyanis a művészetelméletben a
rajz számított a többi művészet alapjának, amely a
művész első gondolatát, az ihletet hordozza.
Ferenczy István márványból formálta meg a
pásztorlánykát és a lány által rajzolt profilt is, amely
jól kivehető a szobor talapzatán. Ezzel azt fejezte ki,
hogy a szobrászat is ihletett képzőművészet – több
egyszerű kézműves mesterségnél.
198. (Jacques-Louis) David: A Horatiusok esküje, 1784. (Párizs, Louvre)

A festő azt a pillanatot örökítette meg, amikor a római fiútestvérek a harcba indulás előtt esküt
tesznek apjuknak. Fogadalmat tesznek, hogy, ha kell, életüket is feláldozzák azért, hogy legyőzzék az
ellenséget, a Curiatiusokat. Hatalmas az ellentét az ifjak elszánt kiállása és az összeboruló, egymást
vigasztaló bánatos, megtört asszonyok között. A képnek nem csak a tartalma, hanem a kompozíciója
is új volt. A szereplők szoborszerűen, éles körvonallal kidolgozva sorakoznak egymás mellett. Olyan,
mintha egy színdarab jelenetét néznénk. A festő három csoportba különítette őket. Mindegyiket
háromszög alakzatba foglalta, föléjük pedig félköríves árkádokat festett.

A francia klasszicista festészet indító műve

Emelkedett, erkölcsileg magasztos, az antik római történelemből ismert téma: a 3 római ikertestvér
vállalja a harcot Róma védelmében (az önfeláldozó hazaszeretet eszméje).
Reneszánsz perspektívában ábrázolt háttérben 3 szögbe rendezett csoportok.
A késő-barokk könnyedsége helyett kemény, szikár fogalmazás mód

Élesen megvilágított figurák a sötét háttér előtt

Tiszta körvonalak, világos formák

Domborműszerű térkezelés (az alakok a képfelülettel párhuzamos síkban helyezkednek el.

Visszafogott a motívumok száma, szűkszavú, puritán

Kopár építészeti keretben, színtelen háttér előtt helyezkednek el a figurák

Tökéletes egyensúly

Minden kiegyenlíti egymást (a férfiak egyenesekkel határolt csoportja szemben a nők íves vonalakkal
határolt csoportja).
A színek egyensúlya- Nem túl színes: vörös, fehér, kék, szürkés háttér

A fehér keretbe fogja a jelenetet

A fényben megcsillanó kardok a középpontban

199. (Jean Auguste-Dominique) Ingres: A nagy odaliszk, 1814. (Párizs, Louvre)

A tökéletesen kidolgozott, anyagszerű részletekkel megfestett klasszikus szépségű hátakt már a

romantika egzotikum iránti érdeklődését is mutatja

Odaliszk: rabszolganő

Tiszta körvonalak és formák

Egyenletes, gyöngyházfényű megvilágítás

Sima, ecsetnyomok nélküli képfelület

200. Id. Markó Károly: Visegrád, 1828. (MNG)

 A kor legjobb tájképfestője: Id.
Markó Károly

Itáliában és Bécsben alkotó

tájképfestő

Ideális tájak alkotója,

emlékezetből, műteremben,
vázlatok alapján festi a főleg
olaszos hangulatú klasszikus-
romantikus tájképeit

A táj közvetlen (realisztikusabb)

szemlélete kiemeli egyéb
műveinek sorából ezt a képét. A
tájkép klasszikus hármas tagolása: sötét előtér, világos középtér, elmosódott háttér.

Magyaros téma: A puszta

202. Copf stílusú bútorok (pl. kétajtós szekrény 1790 k. vagy felnyitható öltözőasztal XVIII. sz. vége,
Budapest,Iparművészeti Múzeum)