Bevezetés a pszichológiába DR. Kós Nóra 2023.10.28.

A pszichológia tárgya
 A pszichológia a lelki jelenségekkel, a viselkedéssel, a mentális folyamatokkal illetve
ezek tanulmányozásával foglalkozó tudomány.
 A pszichológia a lelki élettel, a lelki jelenségekkel foglalkozó tudomány. Elnevezése a
görög psziché=lélek és logosz=tan szóból származik.
 Pszichológia: viselkedés és mentális folyamatok tudományos tanulmányozása.

A pszichológia témái
 Agysérülés és arcfelismerés (prozopagnózia)
 Tulajdonságok tulajdonítása
 Gyerekkori amnézia
 Elhízás, anorexia és bulimia nervosa
 Agresszió 8mi befolyásolja, hogyan jelenik meg)

A pszichológia területei
 Általános lélektan: lelki működések alapjelenségei, megismerő folyamatok
 Szociálpszichológia: a csoportfolyamatok, társas kapcsolatok hatásának vizsgálata
Személyiségpszichológia: a viselkedés egyéni különbségeinek leírásával és
magyarázatával foglalkozik.
Fejlődéslélektan: a fejlődés szabályszerűségeit tanulmányozza. Testi, értelmi, pszichés
fejlődés vizsgálata

A pszichológiai tudományok felosztása

I. Tárgyuk szerint:
 Emberlélektan
 Egyénlélektan (normális és kóros jelenségek lélektana)
 Társas lélektan (szociálpszichológia)
 Állatlélektan
II. Céljuk szerint
 Általános lélektan
 Összehasonlítólélektan
 Pszichodiagnosztika
  Etnopszichológia (népek)
 Fejlődéslélektan
 Szexuálpszichológia
 Összehasonlító állatlélektan
III. Alkalmazási területek szerint
 Pedagógiai pszichológia
 Orvosi lélektan
 Munkalélektan
 Reklámpszichológia
 Sportpszichológia
 Kriminálpszichológia
A pszichológia módszerei
I. Megfigyeléses módszer: A megfigyelés mindig legyen céltudatos, tervszerű,
rendszeres.
 Önmegfigyelés (Introspekció)
 Mások megfigyelése (Extrospekció)
Írásban történő:
 Kérdőívek (írásbeli kikérdezés): zárt ill. nyitott kérdések,
 Attitűd-skálák
 Szociometria
 A szóbeli kikérdezés formái:
 irányított beszélgetés (interjú, anamnézis),
 szabad asszociációs módszer,
 klinikai beszélgetés
A szóbeli kikérdezés formái:
 irányított beszélgetés (interjú, anamnézis),
 szabad asszociációs módszer,

 klinikai beszélgetés
II. Teszt
 Olyan feladat vagy feladatsorozat, amelynek teljesítése feltárja bizonyos
pszichikus jelenségek (pl. képességek, ismeretek, érzelmek,
személyiségvonások) meglétét, mértékét.
Például:
- 1. képességtesztek, (Bender A és B, Frostig)
- 2. intelligencia tesztek (Raven, Binet-Simon, SON),
- 3. projektív tesztek (TAT, CAT, Szondi, Rorschach- teszt),

Képességteszt
Vizuomotoros koordináció vizsgálata (IQ teszt mellé kiegészítő vizsgálat)
 Bender A (4-6 éves)
 Bender B (6-12 éves)

Bender A

Vizuális percepció vizsgálata

 Frostig
 Területei:
 Szem-kéz koordináció
 Alak-háttér percepció
 Alak konstancia
 Térbeli helyzet
 Térbeli viszonyok

Frostig Képesség teszt a gyermek aktuális képességét méri. Figyelem, térorientáció,

emlékezet, észlelés, finommotorika. Szék-lámpa teszt csak gyógypedagógus és pszichológus
végzi.
Intelligencia tesztek
Wechsler az intelligenciára (1939)
 az egyén olyan összesített vagy globális képessége, amely lehetővé teszi, hogy
célszerűen cselekedjen, racionálisan gondolkodjon, és eredményesen bánjon
környezetével. Mind ezek az életvezetési kompetencia fontos feltételei.
Raven
 Progresszív mátrixok
 SON (Snijders-Oomen)
 Binet-Simon (1905)
 Mentális képességek (logika, problémamegoldás)
 Alkalmazkodási tevékenység
 Mentális szabályozó működés
Raven

Projektív. Személyiség tesztek

A személyiség a görög persona (álarc) szóból származik, és arra vonatkozik, amit
megjelenítünk magunkból a külvilág felé
A ma érvényes definíció Állport nyomán a következő:
„a személyen belüli pszichofizikai rendszerek olyan dinamikus szerveződése, amely a
személyre jellegzetes viselkedés-, gondolat- és érzés mintázattokat létrehozza”, valamint
meghatározza a környezethez való alkalmazkodás módját.
Szondi Lipót teszt pszichiáter szerint ösztönösen azt az arcot választjuk, amelyiknek tulajdonságai
a legjobban hasonlítanak a saját félelmeinkre, belső ösztöneinkre.

Rorschach

T.A.T.20 táblából áll. Szituációk vannak a táblákon. Pánikbeteg és fóbiás betegeknél

alkalmazzák. Kérdés a képekről Mit lát a képen és hogyan érzi magát.

C.A.T. Az egyik legegyszerűbben és leghatékonyabban használható projektív

személyiségteszt. Tíz táblából áll. A képek tehát állatszereplők segítségével ábrázolnak
különböző konfliktusos szituációkat.

A pszichológia gyökerei
 Filozófiatörténeti gyökerek
 Wilhelm Wundt, 1879 (pszichológiai laboratórium)
Filozófiatörténeti gyökerek
René Descartes (1596-1650)
Test-tudat dualizmus
az ember testből és lélekből áll. A kettő viszonyából fakadó problémakört nevezik test-lélek
problémának.
 Állat-ember különbségtétel
 A tudat szintjei

John Locke (1632-1704)

Tabula rasa
 Empirizmusa
 angol empirizmus egyik fő képviselője, egyike azon gondolkodóknak, akik a
tapasztalatot teszik meg a filozófia alapelvévé: minden tudás a tapasztalattól
függ és annak ellenőrzése alatt áll.

Franz Joseph Gall (1758-1828)

 Orvos és anatómus
 Egymástól független mentális képességek
 Kérgi lokalizáció
 Fehér és szürkeállomány

Pszichológia alapjai
Wilhelm Wundt (1832-1920)
 1879 – Lipcse – az első pszichológiai laboratórium
 1881 – az első kísérleti pszichológiai szaklap
 pszichológia - a tudat tudománya
 Saját lakásán kísérletezett kezdetben
 Az 1860-as évektől kezdve saját lakásán kísérletezett

 Pl. Egy ingaórát mérőskálával szerelt fel; az inga szélső kilengésekor megszólalt egy – egy
harang. Wundt saját magán megfigyelte, hogy mikor meghallotta a harangot, az inga mindig
elhagyta már szélső helyzetét.

 Ez a megfigyelés is motiválta az érzékelési és figyelmi folyamatok további kutatásában

Wundt pszichológiája
Kétféle pszichológia:
I. Kísérletileg tanulmányozható (alacsony szintű) tudati élmények:
1. Érzékelés, észlelés (pl. színészlelés, negatív utóképek, pszichofizikai
küszöbök,stb.)
2. Reakcióidő-vizsgálatok
3. Figyelem – az akaratnak jelentős szerepe van: „voluntarizmus”
/appercepció: akaratlagos figyelem/
1. Módszer: „belső észlelés”-re kiképzett kísérleti személyek; ezek a kutatók
maguk
II. Kísérletileg nem tanulmányozható (magas szintű) tudati folyamatok: - gondolkodás, nyelv,

Hermann Ebbinghaus
(1850-1909)
 Berlini laboratórium
 Folyóirat: Zeitschrift für Psychologie
/Wundt folyóirata után a második/
Felejtési görbe
 Az első húsz percben nagyon meredeken zuhan a görbe, egy óra után már kevésbé
meredeken esik, egy nap elteltével pedig egyenletes, alig látható csökkenésbe megy
át a felejtés.
 Megállapította, hogy az értelmes szavakat könnyebben tanuljuk meg.
Nézőpontok a pszichológiában
I. Kísérleti iskola
 Wilhelm Wundt- 1879 Lipcse
 Reakcióidő
 Önmegfigyelés (Ebbinghaus)

II. Behaviorizmus Kísérleti iskola célja biológiai megközelítéssel vizsgálja a viselkedést első
sorban az agyban és azidegrendszerben történő változást. Az egyén viselkedését tartja
célnak.
 Viselkedéslélektan
 Watson (1900): a viselkedés egyetlen tárgya a pszichológia
 S-R pszichológia
 Pavlov, Thorndike, Skinner

John B. Watson (1878-1958)

 elvetette az introspekciót → nem a tudatos élmény a pszichológia birodalma
 a viselkedés és az azt kiváltó ingerek tanulmányozása a pszichológia feladata
A behaviorizmus Amerikában
John B. Watson, 20-as évek: „ kis Albert” – kísérlet. Kondicionált félelmi reakció kialakítása
egy 11 hónapos csecsemőnél, egy korábban számára neutrális ingerre
 ( fehér nyúl - erős hanginger)
 A terápia elmaradt.
A félelem kondícionálása

– little Albert

E. C. Tolman (1886-1959)
 Célirányos behaviorizmus
 A megerősítés jelentősége a tanulás motiválásában
 A jutalom motiválja teljesítményt, és
 Előhívja a tanultakat
  Közbülső (interveniáló) változók
 Kognitív térkép
 Helytanulásos kísérletek

B. F. Skinner (1904-1990)
 Skinner-doboz
 Gyakorlati alkalmazás: Zsetonrendszer
Operáns kondicionálás (az élőlény azt tanulja meg, hogy egy általa adott válasz egyedi
következménnyel jár

Pszichológiai iskolák a XX. században

III. Alaklélektan Az egész elsődlegessége a részletekkel szemben. El tudom választani a
rész egészviszony az egészet lebontó részekre és össze is kell kapcsolni.

 Gestalt pszichológia
 Lelki jelenségek szerveződését vizsgálja
 Rész-egész viszony
 Figura-háttér elmélet:
 ha az inger két vagy több elkülöníthető területet
tartalmaz, egyik részét általában figurának (előtérnek), a többit
háttérnek látjuk
Alapgondolatai
 Gestalt ═ „strukturált egész”
 Egész ≠ részeinek összessége
(az egész egymással viszonyban álló részekből áll)
  A mentális folyamataink szerveződését is ezen
alapelvből kiindulva tanulmányozták

A perceptuális csoportosítás Gestallt-alapelvei

Az alaklélektan
A ”berlini iskola”: Wertheimer, Koffka, Köhler
Belátásos tanulás
Wolfgang Köhler (1887-1967)
 Majmok, dobozok, rudak és banánok
 A tanulás minden vagy semmi elvet követ → „aha” élmény
 tovább emlékezünk rá
 a megoldás könnyen generalizálódik a hasonló problémákra

IV. Pszichoanalízis
 Sigmund Freud
 Korai gyermekkori élmények hatása
 A lélek topografikus modellje („Jéghegy elmélet”)
 A személyiség összetevői (ID, EGO, SUPEREGO)-strukturális elmélet

Sigmund Freud (1856-1939 )

Módszerek
 hipnotikus szuggesztió

 szabad asszociációs módszer

 közbekérdezés nélkül
 indulatáttétel
 (a neurózisok eredetének szexuális jelentősége)

Az álomfejtés
 Álomfejtés (1900)
 Az elemzés fontossága a pszichés élet megértésében
 „Az álomfejtés a tudattalan lelki élet megismerésének királyi útja.”
 manifeszt és látens álomtartalmak
Pszichoanalízis
A pszichológiában mélylélektani vizsgálati és kezelési módszer, mely a lelki zavarokat az ún.
„tudatalatti okok” feltárásával igyekszik gyógyítani.
A módszer atyja és névadója a világhírű osztrák neurológus, Sigmund Freud volt. A
pszichoanalitikus iskola alapelmélete, hogy az elfojtás révén tudattalanná váló emlékek és
motivációk nagy hatással vannak a személy motivációira és viselkedésére.

A tudat: bármikor elérhető.

A tudatelőttes: ok az információ, emlékek bármikor felhasználhatok a tudatban.
Az egyirányú mentális kapu: a tudatból és a tudatelőttesből kerülhet információ, de vissza
már nem kerül információ.
A tudattalan: érzések vágyak, amelyek veszélyesek lehetnek az egyirányú mentális kapu nem
engedi fel. Hipnózis útján felhozható az információ.

Freud személyiségelmélete 2.

 id==ösztön én öröm elv alapján működik

 ego==én valóságelv alapján müködik.id és az ego ellentétben áll egymással.
 szuperego==felettes én csökkenti az id és az ego közötti feszültséget. Két területe van
Énideál megfelelő alapjait tartalmazza, a szüleinkalapján alakul ki
STRUKTURÁLIS SZEMÉLYISÉGMODELL
SIGMUND FREUD

Freud követői – mozgalom jelleg

A budapesti mélylélektani iskola

A pszichoanalitikus mozgalom születése Magyarországon: Ferenczi Sándor

 1908: találkozása Freuddal

 1913: Magyarországi Pszichoanalitikus Egyesület elnöke
 1920: a budapesti iskola fénykora
 1930: szakítás Freuddal

A budapesti iskola más képviselői:

Hermann Imre
Megkapaszkodási ösztön (csecsemő fogó-, átkaroló reflexe megegyezik a főemlősök
megkapaszkodási késztetésével). Átkaroló reflex véleménye szerint biológiai eredetű, így az
ember rendelkezik veleszületett ösztönkésztetésekkel.
Gondolkodáslélektan (a gondolkodást meghatározzák a környezeti, külső folyamatok, de a
belső lelki történések is)

Bálint Mihály
Őstörés: személyiség alapszerkezetének törése, ödipális szint alatti szint-ősharmónia hiánya
hozza létre.

Bálint Alice
A primer tárgykapcsolat jellegzetességei
Gyermeki fejlődés legkorábbi szakaszában az anya-gyermek kapcsolat
nem ösztönön alapul, ahogy Freud véli, hanem archaikus szereteten, mely feltétel nélküli,
és mindkét fél számára egyformán fontos
A nevelésben leginkább az énre kell hatni.

Szondi Lipót Sorsanalízis (megfigyelés, vizsgálat)

Anna Freud (1895-1982)
 az Én (ego) pszichológia részletes kidolgozása Heinz Hartmannal
 Gyermekanalízis
 Elhárító mechanizmus

Melanie Klein (1882-1960)

Carl Gustav Jung (1875-1961)
A Nemzetközi Pszichoanalitikus Társaság elnöke
1913-14-ben szakít Freuddal, 1948-ban Zurichben saját intézetet alapít

Alfred Adler (1870-1937)

 1911-ben szakít Freuddal,
 Individuálpszichológia; a neurózis magyarázatában a hangsúlyt a gyermeki szexualitás
helyett a gyermek társas helyzetére helyezi
A testvérviszonyok, születési sorrend szerepe
A kollektív tudattalan eszméjének bevezetése
Extravertált – introvertált személyiségtípus
A csecsemőkor középpontba állítása: korai narcizmus, agresszió „tárgykapcsolat elmélet”

V. Kognitív pszichológia
 Az ember, mint információt feldolgozó lény
 Chomsky (LAD)
 A mentális folyamatokat vizsgálja (észlelés, emlékezés, gondolkodás,
döntéshozatal, stb)
 A kognitív pszichológia a megismerési funkciókat nem egymástól
elszigetelten, hanem a tevékenység, a cselekvés által szervezett
kölcsönhatásukban értelmezi.

VI. Fenomenológiai nézőpont Néző pont az egyénnek milyen elképzelése van a világról.
Hogyan értelmezi az eseményeket.
 Tapasztalásra alapoz
 Humanisztikus pszichológia:
 Carl Rogers
 Maslow
Humanisztikus alapelvek 1.A gondolkodás középpontönmegvalósítás törekvése személy
méltósága az embereket kell megérteni nem a viselkedésüket.
 Az érdeklődés központjában az élményeket átélő személy áll
 „Ki vagyok én?” – a kérdés, mellyel minden ember szembenéz
 A pszichológus mint az egyén társa
 Az emberi választás, kreativitás és önmegvalósítás jelentik a vizsgálódás elsődleges
témáit
 elvetik a pszichoanalitikus és a behaviorista szemléletet
 alapvető szükségletünk, hogy lehetőségünket és képességeinket kifejlesszük

Humanisztikus alapelvek 2.
 A személy méltósága a legfőbb érték
 A pszichológia célja az emberek megértése, nem pedig viselkedésük
előrejelzése vagy kontrollálása

Abraham Maslow (1908-1970)

 Humanisztikus Pszichológia Társasága
 Az ember miképpen érzékeli és
 értelmezi élete történéseit

Az önmegvalósító személyiség
 hatékony és pontos valóságészlelés
 elfogadás önmagukkal, más emberekkel és a természettel kapcsolatban
 spontaneitás gondolkodásukban és érzelmeikben
 problémaközpontúság
 jó humorérzék
 kreativitás
 függetlenség és autonómia ha szükségleteik kielégítéséről van szó
 objektív nézőpontból képesek életük történéseire tekinteni
 Carl Rogers (1902-1987)
 Énfogalom (self-concept) Az énfogalom tartalmazza mindazokat az elképzeléseket,
észleleteket és értékeket, amelyek az én-t jellemzik: annak tudata, hogy mi vagyok én
és mit tehetek. Ez az énfogalom a világ észlelését és a viselkedést is befolyásolja.
 Énideál Minél közelebb van az énideálunk reális énképünkhöz, annál
kiteljesedettebbek és boldogabbak leszünk. Az énideál és a reális énfogalom közötti
túl nagy eltérés a boldogtalanság és elégedetlenség forrása.
Carl Rogers személyközpontú megközelítése:
 feltétel nélküli elfogadás
 hitelesség
 empátia
George Kelly (1905-1967)
 személyes konstruktumok
 amit az egyének maguk használnak önmaguk és társas világuk értelmezésére
 szerepjátszás

Nézőpontok a pszichológiában
VII. Pozitív pszichológia
Martin Seligman, Csíkszentmihályi Mihály

A pozitív pszichológia megszületése

1998 Martin Seligman
 „ Tegyük boldoggá a nemzetet! „

 A pozitív érzelmek, emberi erősségek és pozitív intézmények tanulmányozása

feladata a pszichológiának.

2000 Seligman és Csíkszentmihályi Mihály:

a pozitív pszichológia elindítása, feladatmeghatározása

A pozitív pszichológia kérdése

Mennyire boldogok az emberek?
Kik a boldog emberek?
(milyen személyiségvonásokhoz és milyen körülményekhez kötődik a boldog élet)
Csikszentmihályi Mihály: A flow (1998)
 Olyan észlelt kihívások vagy cselekvési lehetőségek, amelyek a meglévő készségekkel
éppen teljesíthetők
 Optimális élmény tulajdonságai:
 Kihívás és képesség magas szintje
 Világos célok, visszajelzés pillanatról pillanatra
 Tevékenység és tudatosság összeolvadása
 Összpontosítás a feladatra, a lényegtelen ingerek kitörlődnek a tudatból
 Kontroll-érzés
 A kishitűség megszűnése, az Én határainak átlépése
 Időérzékelés eltűnik
 A tevékenység önmaga jutalmazó

A legújabb fogalom a „flourish” („virágzás”) – Seligman faktorai (2011)

Mi kell az energiával teli, tettre kész és boldog élethez?
1. Pozitív érzelem.
2. Értelemmel felruházott élet.
3. Teljesítmény.
4. Pozitív emberi kapcsolatok.
5. Elmélyülés.

A pszichológia biológiai alapjai

Az idegrendszer feladatai
 Összehangolja a különféle élettani működéseket
 információ felvétele, feldolgozása, tárolása biztosítása
 alapvető életfunkció szabályozása pl: légzés, izomtevékenység
 mozgatórendszer, mozgás összehangolása
 cselekvések összehangolása
 hormontermelés szabályozása

Az idegrendszer legkisebb egysége a neuron.

 Neuronnak nevezzük az idegsejt és összes nyúlványainak együttesét.
Idegszövet fő alkotó elemei
 neuronok (idegsejt)
 egymagvú, nyúlványos sejt
 Anatómiai egység:
 minden alkotó eleme egy sejtből fejlődik ki
 élettani egység:
 a sejt bármely részén kialakuló ingerületi hullám az egész sejten végig
terjed
 glia az idegsejtet veszi körül

A neuron részei
 sejtmag

 sejttest

 dendritek

 axon (végén: axonvégződés)

Szinapszis fogalma

A neuronnak funkciója alapján három típusa van

 Az érző neuronok az ingerület felvételét és továbbítását végzik.
 A kapcsolat fenntartó (interneuronok ) feladata az ingerület továbbadása,
valamint más neuronok közötti kapcsolat fenntartása.
 A mozgató neuronok pedig az ingerületre adott válaszreakciót valósítják
meg.
Idegrendszer felépítése

KÖZPONTOK
 Agy
 Gerincvelő

Az agy
I.AGYTÖRZS
1, Nyúltvelő

- a gerincvelő enyhén kiszélesedik, amint belép a koponyába, ez a keskeny képlet a

nyúltvelő (légzés és egyenes testtartást vezérli)
2, Híd
hídban található agyidegmagvak

II. KISAGY
Kisagy:

- agytörzs hátulsó részéhez kapcsolódva, a nyúltvelő felett található,

- elsősorban a mozgások koordinációjával foglalkozik,
- károsodása egyenetlen, koordinálatlan mozgáshoz vezet

III. KÖZTIAGY
 1, Talamusz:
 - látásért, hallásért, tapintásért és ízlelésért felelős érzékelőreceptorokból beérkező
információt a nagyagy felé továbbítja
 2,, Hipotalamusz:
 - talamusz alatt helyezkedik el,
 - itt található a központja az evésnek, ivásnak és a szexuális viselkedésnek, (éhség,
jóllakottság)
 - A homeosztázis az egészséges szervezet működési jellemzőinek normális szintjét
jelenti, pl: testhőmérséklet

IV. KÖZÉPAGY
 köztiagy felett található
 Nagyagy:
 - az emberi nagyagy a legfejlettebb,
 - agykéreg (cortex) a nagyagyat borító idegsejtekből álló mintegy 3 milliméter vastag
réteg,
 - két réteg: szürke és fehér állomány
 - közöttük elölről hátrafelé egy mély hasadék húzódik, ezért megkülönböztetünk bal
és jobb agyféltekét. A bal agyfélteke beszéd, broca terület, vernike terület

Az agy lebenyei
 - homloklebeny: figyelmi tevékenység, viselkedés szabályozása, személyiség
változása, ha baleset éri
 - halántéklebeny: hallásban van szerepe
 - fali lebeny: tapintással kapcsolatos érzékleti központ, mozgásszabályozás
 - nyakszirtlebeny: látás
 Phineas Gage esete
 Véletlen lézió
 Frontális lebeny sérülése
 személyiségváltozás

Fontos fogalmak

 Félteki dominancia: az egyik agyfélteke dominánsabban működik, mint a másik.

 Félteki lateralizáció: mindkét féltekéhez tartozik: látás, hallás, de vannak egyes
funkciók, amelyek csak a bal illetve a jobb féltekéhez kötöttek.

Jobb és bal félteke funkciói

Jobb agyfélteke
 Non-verbális
 Párhuzamos gondolkodás
 Kulturális szignálok
 Metakommunikáció csatornái
 kreativitás
Bal agyfélteke
 Verbális
 Anyanyelv
 Idegen nyelv
 Írás
 Olvasás
 Számolás
 Művészi formanyelvek
 A GERINCVELŐ

 az agyat köti össze a szervekkel

 fontos reflex működések központja
 mozgás reflex is itt található
 patella ín reflex
 31 pár gerincvelői ideg hagyja el a gerincvelőt

A megismerő tevékenységek a
pszichológiában

Megismerő tevékenységek
• Érzékelés
• Észlelés
• Figyelem
• Emlékezet
• Gondolkodás
• Képzelet
Az érzékelés
 Definíció:
 Az érzékelés és észlelés a bennünket körül vevő világ felfogását, az
arról való tudás elemeinek megszerzését jelenti.
 Alapfogalmak:
 abszolút küszöb: a legkisebb ingererősség
 különbségi küszöb: a két inger megkülönböztetéséhez szükséges
legkisebb különbséget
 receptor: az inger felfogására és átalakítására alkalmas speciális sejt
Alapvető érzékelési módok
• látás
• hallás
• szaglás
• ízlelés
 • bőr érzékletei
• Fájdalomérzékelés
• tapintás
• helyzetérzékelés

INGER ÉRZÉKSZER RECEPTOR INGERÜLET FELDOLGOZÁS

V
Fény Szem Retina Érző ideg- Az
elektromágneses pályák idegrendszeri
sugárzás központ
Hang Fül Corti szem Érző ideg- Az
mechanikus belsőfülben pályák idegrendszeri
rezgés központ
Szag illékony Orr Szagló hám Érző ideg- Az
anyag pályák idegrendszeri
központ
Íz hő és nyomás Nyelv Ízlelő Érző ideg- Az
bimbó pályák idegrendszeri
központ
Hő és nyomás Bőr Bőr Érző ideg- Az
receptor pályák idegrendszeri
központ

A LÁTÁS

A lencse a szemek optikai része éleslátásért felelős. A szivárványhártya a szem színéért

felelős a szemlencse része
A szemek elhelyezkedése
• frontálisan
• laterálisan pl: nyuszi
A szem működése
• felfelé emeli a szemet
• oldalra
• lefele
• Befele
• accomodáció
A szem fontos részei:
• szaruhártya,
• lencse,
• pupilla,
• Üvegtest,
• Vakfolt
• Sárgafolt.

Rétegei:
• ínhártya (sclera): védi a szemgolyót
• érhártya (choroidea): táplálja a szemgolyót
• retina: felfogja a fényt, és idegi üzeneteket küld az agyba.

A HALLÁS
Hang: mechanikus rezgés.
• A hang két formája:
• tonális (tiszte hangok, zenei hangok)
• nem tonális (összetett hangok, pl: motorzaj
A hallórendszer felépítése
1, KÜLSŐ FÜL:
• fülkagyló
• hallójárat
• dobhártya

A fül az egyensúlyért felelős.

2, KÖZÉPFÜL
• dobhártya mögött kis, levegővel telt kamra
• három hallócsontocska: kalapács, üllő, kengyel

3, BELSŐ FÜL
• három halántékcsontba mélyedő üregből áll, szerepe
• vesztibuláris rendszer
• Csiga.

Szaglás
A szaglás feltételei:
• illékony anyag legyen (párologjon)
• zsíroldékony legyen
Az orr részei
• Orrkagylók,
• Csillószőrök: tisztítják, melegítik, nedvesítik a levegőt,
• Szaglóhám: itt találhatók a szaglóreceptorok.

TAPINTÁS
• A tapintás érzékének egyetlen nagy receptora a bőr.

Feladata:
• információt ad a tárgyak felszínéről,
• segít a tárgyak azonosításában,
• fontos szerepe van a társas kapcsolatban,
• Harlow (1964): majomkísérlet, simogatott csecsemők élénkebbek,
jobban alszanak és értelmesebbek
• Érzékelés.

A tapintás vizsgálatai:
• Max von Frey (1896) a test különböző részeinek érzékenysége eltérő
• Alak, ujjbegy, különösen a gyűrűsujj érzékeny
• A tapintás pontossága:
• kétpont küszöb teszttel mérhető (Weinstein 1968.)
Betegségei:
• egyoldali neglekt
• fantomvégtag

ÍZLELÉS
• Az ízlelést genetikai örökségünk és a múltbeli tapasztalataink befolyásolják.
• Ingere: a nyálban oldódó anyag.
• Ízlelőrendszer: a nyelvben elhelyezkedő receptorok.

Ízek érzékelése:
• Keserű
• Édes
• Sós
• Savanyú.

Észlelés
• Észlelés: A segítségével tudjuk a környezet ingereit elkülöníteni egymástól.
• Tájékozódás a világban
• Észlelő rendszer két problémája:
• Felismerés-Milyen tárgy?
• Lokalizáció-Hol található?

Lokalizáció
• Elkülönítés
• Távolság
• Mozgás
Feladata▪Tárgyak elkülönítése figura háttér elmélet
▪Távolságészlelés a távolság jelző mozanatok
▪Monokuláris egy szemmel
• Relatív nagyság
• Takarás
• Relatív magasság
• Lineáris perspektíva
▪Binokuláriskét szemmel (mélység)
▪Mozgás észlelése

Felismerés
• Biederman (1987)-geonok 36 geonok van (geometriai alakzat)ami azt mondja
minden egyes tárgyat felismer.
• Marr (1982)
• Korai
• Késői szakasz

Felismerés zavarai:
• asszociatív agnózia: kéreg területei sérülnek, a beteg képtelen egy fésűt megnevezni
képről, de ha megérinti, akkor tudja a nevét
• prozopagnózia: arc felismerésnek képtelensége, jobb félteke sérült

Figyelem
Definíció
• azon folyamatok összessége, amelynek révén a szervezet a környezetnek
azokat a mozzanatait dolgozza fel, amelyek az éppen folyó viselkedés, vagy egy
új viselkedés megindítása szempontjából lényegesek

A figyelem funkciói:
• Szelektív funkció: A figyelem szelekcióval jár. Az idő nagy részében
annyi inger ér minket, hogy képtelenek vagyunk mindent felismerni. A
válogatás folyamatát: szelekciónak nevezzük. A szék-lámpa teszt
• Riasztó funkció: az életben maradást és testi épség védelmét szolgálja.
Az életben maradás
• Appercepciós funkció: megfelelő éberséget biztosít
Figyelem zavarai:
• túlságosan rövid idejű a figyelem
• szelektáló funkció nem jól működik
• kombinált figyelemzavar (idő-pontosság)

Figyelem fajtái:
• Szándékos6akaratlagos
• kontrollált
• önkéntelen/spontán
• Újszerű inger hatására jön létre, reflex-szerű
• Pl: szokatlan, erős, stb

A figyelem vizsgálata
• Treisman:
• a figyelt szöveg a másik fülből kezdet el szólni, a kísérleti alanyok
automatikusan követték, nem okozott problémát a csere

• Koktélparti jelenség ha elhangzik a neve odakapja a fejét.

Figyelem tartóssága függ:

• Fáradság
• Érdeklődés
• Figyelem tárgya
• Életkor
• Betegség
• Alváshiány

Alvás és álom
Szakaszai: Az egyes fázisok jellemzői:

1. NREM fázis: átmenetet képez az éber és az alvó állapot között, az

álmosságérzet fokozódik. Az agyhullámok és az izmok aktivitása lassul.
2. NREM fázis: könnyű alvási periódus, mely alatt a szemmozgás abbamarad, az
agyhullámok tovább lassulnak, a szívritmus és a testhőmérséklet csökken.
3. NREM fázis: rendkívül lassú agyhullámok jellemzik. A vérnyomás csökken, a
légzés lassul.
 4. NREM fázis: a legmélyebb alvás fázisa, az agy a leglassabb hullámokat állítja
elő. Szemmozgás nincs, de a végtagizmok még képesek a mozgásra. Ebben a
fázisban a legnehezebb felébreszteni valakit. A 3. és 4. fázis alapvető a test
energiájának helyreállításában, és ekkor szabadulnak fel a növekedési
hormonok is.
5. REM fázis: erős agyi aktivitás jellemzi, ekkor álmodunk. A mozgatóizmok
átmenetileg lebénulnak.
REM
1. Álmodás
2. Fiziológiai tünetek
NONREM
3. Mély alvás
4. Fiziológiai tünetek felgyorsulnak
Freud álomtartalom:
Manifeszt 1., álomképek
Látens 1., Lappangó
2., tudatalatti

Emlékezet
• Információk tárolásának és előhívásának képessége.
• Az a képességünk, hogy nagy mennyiségű információt vagyunk képesek tárolni az
agyunkban.
• Folytonosság érzését biztosítja számunkra.
• Kísérleti vizsgálatát
• Ebbinghaus kezdte meg a 19. században, amelynek során leírta a
felejtés logaritmikus törvényét. A tanulás és a felejtés kapcsolatát
vizsgálta.
A memória felosztásai (korai elmélet)
• Rövidtávú memória (RTM) és hosszú távú memória (HTM) munka memória
• Explicit memória és implicit memória
Audítiv vizsgálat amikor szavakat vagy számokat mondok.
Vizuális vizsgálat kilenc kép megmutatom majd letakarom a másik kártyacsomagból mennyit
tud kirakni.
Emlékezet típusai
Rövid távú memória
• Érzékszervekből jövő információ.
• Funkció: munkamemória
• Folyamat: kódolás, tárolás, előhívás
• Kódolás:
• akusztikus – ismételgetés; elsődleges (telefonszám)
• Vizuális – eidetikus kép
• Tárolás:
• Korlátozott kapacitás: 7 +/- 2 (memóriaterjedelem)
• Tömbösítés (hosszú távú memóriában lévő információhoz
csatolás) Pl: LETTELZÖVDÜSEYLÉVÍZS (szívélyes üdvözlettel)
• Felejtés: kiszorítás (új információ), elhalványulás
• Előhívás: szeriális keresés (elemenként 40 ezred másodperc a
sebessége)
Hosszú távú memória
• Néhány másodperctől, életünk végéig
• Kódolás:
• Jelentés alapján
• Értelmes kapcsolatok kialakítása; pl. Budapesti X gőzös
• Előhívás:
• az információ hozzáférhetősége
• Előhívási támpontok
• Interferencia
• Tárolás: a hippokampusz központi szerepe

A felejtés okai
Előhívás zavara:
• Előhívási támpontok hiánya
• Szelektív figyelem hiánya
 • Interferencia: az egyik tétel felidézését gátolhatja egy másik tétel (új-
régi telefonszám kapcsolata)
• Előhívási modellek: ha több tény kapcsolódik egy támponthoz
• Bizonyos információk egyszerűen elvésznek a tárolás alatt
• Érzelmi tényezők (negatív tényezők gátló hatása)

Emlékezeti tárak: Explicit és implicit memória

Az információk előhívásának tudatos formáját:
• Explicit (deklaratív) emlékezésnek nevezzük, működésekor az emlékező
személy tisztában van vele, hogy korábban rögzített emlékeket hív elő,
• az események tárolására, és előhívására szolgáló epizodikus
(személyes) emlékezetet,
• illetve a tények rögzítéséért felelős szemantikus (általános
tudás) emlékezetet.
• ezzel szemben az úgynevezett implicit emlékezésnél az információk
előhívását nem kíséri emlékezési élmény, készségek fenntartására
szolgál, pl: kerékpározás)

Emlékezet
A memória/emlékezés 3 szakasza:
• kódolás szakasza: a bemenő fizikai jeleket átalakítottuk
• tárolási szakasz: tároljuk a nevet és megjegyezzük
• előhívás szakasz

Az amnézia jelenségei
• Anterográd amnézia (új információ hiánya)
• Retrográd amnézia (régi információ hiánya)

A memória fejlesztésének módszerei

Tömbösítés és memória terjedelem
• A rövid távú memória kapacitása nem haladhatja meg a 7+2, 7-2
egységet vagy tömböt. Pl. 152618481956 = 1526 1848 1956.
Képzelet használata a kódolásban (pl: ló-asztal)
Helyek módszere: az elemeknek meghatározott sorrendben elhelyezkedő térbeli pontokkal
való összekapcsolását jelenti.
Kulcsmódszer: a képzelet használja az idegen szavak tanulásánál alkalmazott kulcsmódszert
is. Ez két lépésből áll. Először találni kell az idegen szóban egy részt, ami olyan mint egy
magyar szó, aztán egy olyan képet kell kialakítani, amely összekapcsolja a kulcsszót és a
magyar jelentést.
Kontextus és előhívás: A kontextus hatékony előhívási támpont. Előhívás gyakorlása: egyszer
elolvasni és a kérdésekre válaszolni hatékonyabb, mint négyszer elolvasni. Mentális gyakorlás:
az észlelési és mozgásos készségek képzeletbeli ismételgetését jelenti testi mozgások nélkül.
Szervezés: A megjegyzendő anyag logikai sorrendbe rendezése, pl. véletlenszerű szavakból
történetalakítás. Szervezéssel vagyunk képesek sok információt megjegyezni. Pl: GÉFEKÉ
(gondolkodás-észlelés-figyelem-emlékezet-képzelet-észlelés)
PQRST módszer
• Az emlékezet tökéletesítésének egyik legismertebb technikája. Öt
szakasz kezdőbetűiből kapta a nevét.
• P (preview) előzetes áttekintés
• Q (questions) kérdések
• R (reading) elolvasás
• S (self recitation) felmondás
• T (test) ellenőrzés

„Nézd meg jól a képeket!”

„Ellenőrizd”

A gondolkodás fogalma, szerepe a megismerő folyamatokban. A gondolkodás

fogalma, szerepe a megismerő folyamatokban
Fogalma: A gondolkodás a legmagasabb szintű megismerési (kognitív) folyamat, olyan aktív
értelmi tevékenység, amely a valóság legfontosabb elemeit tartalmazza.

A gondolkodás megközelítési módjai

A behaviorista megközelítés: A behaviorizmus az 1950-es évekig volt uralkodó pszichológiai
iskola. John B. Watson (a behaviorizmus egyik legkiemelkedőbb alakja) a gondolkodást
szubvokális (belső) beszédnek, azaz viselkedésnek tekintette.
A Gestalt megközelítés: Max Wertheimer (a Gestalt iskola egyik leghíresebb alakja) Elmélete
szerint a problémamegoldás egy felülről lefelé haladó (top-down) folyamat, melynek során a
személy először a probléma egészét látja át és halad az alacsonyabb szintek felé. Ez egy
kreatív vagy produktív gondolkodási folyamat, szemben a magolás és ismétlés alulról felfelé
(bottom-up) haladó technikájával.

A kognitív megközelítés: A kognitív pszichológia az 1950-es évek végén jelent meg. Fő

célja a kogníció (megismerés), ezen belül pl. az emlékezés és a gondolkodás folyamatainak
feltérképezése.

Gondolkodás típusai:
• tudatos-nem tudatos
• irányítottság (szabad-célirányos)
• tudásszegény-tudásintenzív (mennyi tudásra van szüksége a feladat
elvégzéséhez

A gondolkodás funkciói:
• I. asszociatív gondolkodás: gondolatok, képzetek, élmények egymáshoz
kapcsolása
• II. megértés: a dolgok lényegének, összefüggéseinek feltárása
• III. problémamegoldás: az új problémák megoldása, új megoldási
módok felismerése

II. A megértés főbb típusai

Fogalomalkotás (a dolgok lényegének kiemelése) a tárgyak, tulajdonságok, viszonyok
lényeges, általános és elvonatkoztatott jegyeinek gondolati tükrözése.
• A fogalomhoz tartozó tulajdonságok 2 csoportja:
• prototípus (a fogalom legjobb példánya - egyéni)
• a fogalom magja (a fogalomhoz tartozás szempontjából kritikus
tulajdonságok)
Összefüggések feltárása
• Az összefüggések feltárása során gondolkodási műveleteket hajtunk
végre. Ezek a következők:
• analízis, szintézis, absztrakció, összehasonlítás, összefüggések, relációk
felfogása, kiegészítés, általánosítás, konkretizálás, analógia, rendezés
Felismerés
• Egy dolog, jelenség elhelyezése egy logikai osztályban vagy
fogalomrendszerben.
• A felismerés nem egyszerű besorolás, aktív gondolkodási
tevékenységre épül.

III. Problémamegoldó gondolkodás

• Előkészítés szakasza: információ gyűjtése
• Inkubáció: félretesszük
• Illumináció: belátás, AHA élmény
• Verifikáció: ellenőrizzük az ötletet

A gondolkodás műveletei
• analízis: az egész részekre bontása;
• szintézis: a részek egyesítése;
• absztrakció: a felismert általános vonások között a lényeges jegyek kiemelése,
• összehasonlítás: két v. több dolognak, ezek tulajdonságainak, azonosságának v.
különbözőségének feltárása
• összefüggések, relációk felfogása: két dolog közötti kapcsolatok megnevezése
• kiegészítés: adott viszony ismeretében megtaláljuk az annak megfelelő másik tárgyat
vagy jelenséget
• általánosítás: közös megegyező jegyek alapján összevonás, fölérendelt adat
megtalálása
• konkretizálás: alárendelt adat megtalálása
• analógia: az összefüggések felfogásán alapuló kiegészítés
• rendezés: adott elv alapján jelenségek, tárgyak csoportosítása, rendszerezése,
osztályozása

Konvergens és divergens gondolkodásmód

Konvergens gondolkodás
• összetartó, szűkítő gondolkodás,
• a lehetőségek leszűkítése a probléma megoldásához vezető úton;
• beállítódás az egyetlen megoldás irányába.
A konvergens gondolkodás tényezői:
• logikus következtetés képessége;
• absztrakciós képesség;
• szabályosságok felismerésének képessége.
Divergens gondolkodás
• széttartó gondolkodás: többirányú gondolkodás, amely számos
lehetőséget megvizsgál, számba vesz, mérlegel
A divergens gondolkodás tényezői:
• gondolkodás könnyedsége, folyékonysága;
• minél több ötlet felvetésének képessége;
• új szempontok figyelembevételére való képesség;
• eredetiség, problémaérzék.

A gondolkodás fajtái
Dedukció:
Általános szabályok alkotása, amelyek segítik az új megismerését, felmérését.
Indukció:
általánosságra következtetés egyedi esetekből, a pszichológusok az indukció három területét
vizsgálják:
a tudományos gondolkodás,
az intuitív,
valószínűségi döntések és a szociális következtetés

A gondolkodás és a nyelv kapcsolata

Lev Szemjonovics Vigotszkij, az 1900-as évek első évtizedeiben élt orosz-szovjet
pszichológus szerint a gondolkodás és a beszéd egymás közötti viszonya nem állandó: nem
párhuzamosan, egyenletesen fejlődnek.
Mai értelmezések szerint az ember rendelkezik egy bioprogrammal, az univerzális
grammatikával, aminek a segítségével a környezet jelenségeiben nyelvtani szabályokat fedez
fel, így lehetővé teszi bármely emberi nyelv elsajátítását. Ez humánspecifikus képesség,
amellyel más fajok nem rendelkeznek. A nyelvtan segíti a dolgok és események egymáshoz
viszonyított elhelyezését a viszonylatok gondolati térképén és növelik az intelligenciát.
A képzelet
A képzelet területei:
• képzeleti kép
• gondolati kép
• szinesztézis
• álomképek-REM idejében látunk
• fantomvégtag
• Eidetikus kép- élénk vizuális kép

Definíció: Ha korábbi emlékképeinket tapasztalatainkat új struktúrába szervezzük képzeleti

működésről beszélünk

Az emlékezés és a képzelet:
azonossága, hogy mindkettő működésének alapja az emlékkép illetve a képzet
Különbsége, hogy az emlékezés lényege a megőrzés, a képzeleté az átalakítás

A képzelet szerepe a kognitív folyamatokban

• Emlékezetben:
• Eidetikus kép, Eidetikus látás: fényképszerű rögzítés
• tanulásban, gondolkodásban: kognitív térkép
• Problémamegoldásban:
• képzeletünk segítségével át tudjuk alakítani, ki tudjuk egészíteni, más
tárgyakkal tudjuk kombinálni a tárgyak mentális képét
A képzelet fajtái
Önkéntelen:
Álom:  a részben gátlás alatt lévő agykéreg működésének következménye,
az álomnak pszichés feldolgozó funkciója van,
Ábránd: távoli jövőre irányuló, tudati kontroll nélküli képzeleti működés
Szándékos
Reproduktív képzelet:
a mások által már érzéklet, tapasztalt, elképzelt dolgok újra felépítése.
Produktív v. alkotó képzelet:
• ha a létrehozott képzeleti kép teljesen önálló.
• a valóság törvényeinek figyelembe vétele
• képzeleti kép kreatív jellege:
-originalitás (eredetiség)
-felexibilitás (hajlékonyság)
-fluencia (folyékonyság)

Az alvás szakaszai: (4-5 ciklus)

• NONREM
• Mély alvás időszaka
• Fiziológiai tünetek csökkenek
• REM
• Álomképek
• Fiziológiai tünetek felgyorsulnak
• Aktív szakasz

Az alvás megvonásának következménye

Fontos élettevékenység, ezért hiánya okozhat:
• figyelemzavart,
• a monoton helyzetek tűrésének képtelenségét,
• növekvő fáradtságérzést.
Alvászavar okai
• Alvázavar oka lehet a túlterheltség, stressz,
• Szorongás, félelem,
• Az alvászavarok gyermekkori gyökerei,
• Ágy-fóbia mint az alvászavar:
---Oka Idővel már a hálószobába való belépés is nyugtalanságot,
idegességet, szorongást és teljesítménykényszert vált ki az érintettből.

Az alvás hármas szerepe

• Nyugalmi funkció:
• a pihenés az elhasznált erőket újratermeli.
• Az agy aktivizálása.
• Az információk feldolgozása:
• mialatt álmodunk, agyunk szortírozza az információkat, amiket
napközben felhalmozott, elkülöníti a lényegest a lényegtelentől.

Freud álomelmélete
• Az álom képződés okai:
• a tudatelőttes napi maradványok megerősítése a tudattalan révén,
• az álomvágy kialakulása.
• Két álomtartalom:
• Nyílt álomképek
• Manifeszt (rejtett) álomképek
 A tanulás fogalma, típusai, elméletei
A tanulás fogalma: A tanulás olyan ismeret, tudás, teljesítmény szint béli gyarapodás,
aminek hátterében gyakorlás van. A tanulás áthatja az egész életünket.

A tanulás meghatározása:
Köznapi értelemben:
 a tanulás az elsajátítás minden formája

Pedagógiai értelemben:
 oktatás során elsajátított ismeretek, jártasságok, készségek

Pszichológiai értelemben:
 tanulásnak minősül minden változás, amely külső hatásra,
tapasztalásra, gyakorlás révén jön létre.

A tanulás csoportosítása
1, Tevékenység szerint:
 mozgás (motoros) tanulás
 érzéki (szenzoros vagy perceptuális)
 szóbeli (verbális) tanulás

2, Szempont szerint: a tanulást végző egyén szerint

 szándékos: koncentrált figyelemmel
 nem szándékos (spontán) tanulás: erőfeszítés nélkül történik

3, Szempont: a tanulást kiváltó külső hatás alapján:

 szociális
 nem szociális tanulás

Alapfogalmak
feltétlen reflex: örökölt sajátosság (Moro reflex, vegetatív reflexek,)
feltételes reflex: tanult, szerzett tulajdonság
kondicionálás: megerősítés
A tanulás típusai
1, habituáció(elmaradás)
 a tanulás legegyszerűbb formája
2, klasszikus kondicionálás Pavlov féle kutya kisérlet
 az élőlény azt tanulja meg, hogy egy bizonyos eseményt egy másik
követ
3, operáns kondicionálás viselkedéskialakítása a gyereknél próba szerencse tanulás,
amelyikre kapunk megerősítést akkor azt megtanuljuk. Macska kísérlet Skinner doboz
 az élőlény azt tanulja meg, hogy az általa adott válasz egy egyedi
következménnyel jár
4, komplex tanulás belátásos tanulás Köhler majom kísérlet. Szociális tanulás társadalomban
való beilleszkedés. Családban kell megtanulni.
 egy probléma-megoldási stratégia alkalmazása
Klasszikus kondicionálás
Ivan Pavlov: Orosz fiziológus, orvos, sebész

Kísérlet
 Feltétlen válasz,
 Feltételes válsz kialakítása
 Kondicionálás: fényinger-étel
 Két inger összekapcsolása
 Kondicionált reflex elsajátításához legalább 25-30 alkalom kell.
 A megerősítésnek két fajtája létezik:
 Negatív megerősítés (büntetés)
 Pozitív megerősítés (jutalmazás)
Operáns kondicionálás
Definíció: Megtanulunk egy választ, mert befolyásolja környezetünket (operál rajta) vagyis hat
rá. Próba-szerencse tanulás
Képviselők: Skinner, Thorndyke
Thorndyke: Próba-szerencse tanulás (macska kísérlet)
Skinner: Thorndike -féle
„problémadobozok”
„Skinner-doboz” (patkány vizsgálat)

Komplex tanulás
Problémamegoldó-stratégia kialakítása
Területei:
1.Belátásos tanulás
2.Szociális tanulás
3.Képviselő: Edward Tolman (1886-1956), kognitív térkép létrehozása

Belátásos tanulás
Képviselő: Köhler
Kísérlet: Majom kísérletek
Szociális tanulás
A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés.
Területei: Szülők, Család, Intézmények, Kortársak, Pedagógusok.

Szociális tanulás szintjei

1, utánzás:
 különösen nagy jelentősége van gyermekkorban,
 a gyermek utánozza szüleit, testvéreit, mindenkit, aki közel áll hozzá,
 a csecsemő hét-nyolc hónapos korában már elkezd utánozni,
2 fajta:
 késleltetett utánzás (másfél-két éves kortól képes rá)
 nem késleltetett utánzás
2, modellkövetés:
 legfőbb indítéka a szeretet
 tudatosabb modellkövetés
 empatikus utánzás: azért utánoz, mert a szeme előtt ér el sikereket
 a modellé válásban fontos tényező a szerepirigység,
3, azonosulás (identifikáció):
 a modellkövetés egy magasabb szintje,
 az egyén kiválaszt egy neki megfelelő egyént, és mindenben olyanná
akar válni
 bensőleg is idomul a modellhez
 negatív identifikáció: arra is szolgálhat valaki példának, hogy hogyan ne
viselkedjünk
4, belsővé tétel (interiorizáció):
 a modellkövetés legmagasabb szintje,
 az egyén azért fogadja el a másik személyt, mert egybevág saját belső
értékrendszerével.
 A motiváció maghatározása, a
motívumok fajtái és jellemzői
A motiváció fogalma: Movere = mozogni,
• Gyűjtőfogalom,
• „A motiváció azon a tényező, amely az élőlényeket viselkedésre,
viselkedésük megváltoztatására, tanulásra késztetik.”
• A motiváció a motívumok összességét jelenti.
• A motívum maga cselekvésre késztető belső tényező.

A motívumok típusai
Elsődleges, biológiai motívumok:
• Amelyek szorosan kapcsolódnak a szervezet élettani folyamataihoz,
• Túlélési motívumok.
Társadalmi eredetű motívumok:
• Ezek a szociális motívumok.

Az alapvető motívumok rendszere

Morgan felosztása alapján
• A szükségletek,
• A homeosztatikus késztetések,
• A drive,
• Az érzelmek,
• A vágy.

A szükségletek:
• elsősorban fiziológiai folyamatokra utaló kifejezés
• olyan hiányállapotot jelöl a szervezetben, a mely tartósabb fennállása
esetén károsodást okozhat
• éhség, szomjúság, légszomj, stb
A homeosztatikus késztetések:
• nagyon fontos a szervezet belső környezetének állandósága,
egyensúlya
• ezt a belső állandóságot, egyensúlyt biztosító folyamat a homeosztázis
(Canon nevéhez fűződik)
• Tehát a belső környezet állandóságát, fenntartó működést
homeosztázisnak nevezzük

A drive:
• jelentése: űzni, hajtani-ez a viselkedés motorja, ösztönző ereje
• drive akkor lép fel a szervezetben, ha valamilyen hiányállapot
jelentkezik, s azt belső, automatikus szabályozással már nem lehet
kielégíteni
• Hull, megkülönböztet:
– Drive-redukció: megerősítés
– Drive-indukció: nemcsak a feszültség csökkenése, hanem a
növekedése is megerősítő hatású lehet, ezt nevezzük drive-
indukciónak

Az érzelmek:
• A primer érzelmek
• az emberrel együtt születnek
• A magasabb rendű érzelmek:
• tapasztalás útján alakulnak ki és ennek megfelelően
pozitív, vagy negatív érzelmeink alakulnak ki.
• A félelem tapasztaláson alapuló érzelem
• A félelem fajtái:
• konkrét félelem, félelem a kutyától
• szimbolikus félelem
• szeparációs félelem
• a szorongás, két típusa:
• facilitáló szorongás: enyhe szorongás,
• debilizáló szorongás: túlzottan felerősödik, vagy tartósan
fennmarad.
Alapérzelmek:
• érdeklődés
• öröm
• meglepetés
• szomorúság
• harag
• megvetés
• szégyen
• félelem

Érzelmek funkciói
• Felkészítik a szervezetet a válaszra
• Kommunikációban fontos szerepe van
• Társas kapcsolatok erősítésében, szabályozásában
• Viselkedés szabályozásában
• Számunkra kedvezőbb cselekvés kialakításában
• Cselekvésre késztetnek bennünket
• Viselkedés fenntartása, kitartásban, célok elérésében

Az érzelemelméletek
James-Lange érzelemelmélet:
• egymástól függetlenül azt állították, hogy egy érzelem szubjektív
élménye a testi változások észlelése: „ezért félünk, mert elfutunk”,
„mérgesek vagyunk, mert ütünk”.
Cannon-Bard elmélete:
• Cáfolják James-Lange elméletét
• Az érzelmek az agyban jelentkeznek
A vágy:
• egy olyan motívumfajta, amely nem veleszületett, hanem tanult
• amire vágyunk a cselekvésünk, viselkedésünk céljává válik
A motívumok hierarchiája
Maslow féle motivációs hierarchia:
Alapvető késztetéseknek öt csoportja létezik:
• fiziológiai késztetések (legerősebb szükséglet)
• biztonsági szükséglet
• szociális szükségletek
• önbecsülés szükséglete
• az önmegvalósítás szükséglete

A motiváció
Iskolai motiváció
• Családi környezeti tényezők
– Iskolai teljesítményre
– Motivációra
– Szülők iskolai végzettsége
– Szülők társadalmi statusza
• Intrapszichés tulajdonságok
– Intelligencia
• Tanulási motiváció
• Iskolai feltételek
• Szociális motívumok (más emberrel való kapcsolatteremtés)
– Elismerés, odafordulás
• Önintegráló motívumok (önbecsülés megőrzése)
– Szorongás, teljesítménymotiváció
• Megismerő motívumok
– Kíváncsiság, tudás, megértés igénye
• Iskolai tanulásnak nincs kézzel fogható produktuma, a cél túlságosan távoli
Kozéki Béla: iskolai motiváció affektív, kognitív és effektív interakciós folyamatban fejlődik
Motiváció területei:
– érzelmi kapcsolatok (affektív tényező)
– tapasztalatszerzés (kognitív)
– morális (effektív) tényező
1. Követő (affektív/szociális) dimenzió
– Melegség
• gondoskodás, az érzelmi melegség szükséglete
– Identifikáció
• elfogadottság szükséglete, főleg a nevelők részéről
– Affiliáció
• az odatartozás szükséglete, főleg egykorúakhoz
2. Érdeklődő (kognitív/önintegratív) dimenzió
– Independencia
• saját út követésének a szükséglete
– Kompetencia
• a tudásszerzés szükséglete
– Érdeklődés
• a kellemes közös aktvitás szükséglete
3. Teljesítő (morális/önintegratív) dimenzió
– Lelkiismeret
• bizalom, értékelés szükséglete, önérték
– Rendszükséglet
• az értékek követésének a szükséglete
– Felelősség
• önintegráció, morális személyiség és magatartás szükséglete
 Az intelligencia fogalma, mérése
Definíció: „Az intelligencia az embernek azaz összetett képessége, ami lehetővé teszi
különböző problémák megoldását személyi és tárgyi környezetbe való sikeres beilleszkedést,
alkalmazkodást.”
Az intelligencia kutatói
Galton
J. Cattell

 hajlékony intelligencia információ rugalmassága

 és rögzült IQ-t (intelligencia)megszerzett tudást hogyan tudja

alkalmazni az egyén
A Binet-Simon-féle intelligencia teszt a legismertebb és leggyakrabban használt beiskolázási
teszt (1905-től).
Mérési területek:

 a gondolkodás irányt szabó és irányt, tartó tendenciát,

 az elgondolt célok megvalósításának irányát,

 a kritika.
Stern

 intelligencia quotiens-IQ

 kiszámolása: mentális kor/biológiai kor*100

 az IQ =100 az életkornak megfelelő átlagos szint

Thurstone
7 elemi mentális képességet különített el:

 nyelvi, megértés

 szótalálási gyorsaság

 számolás

 térviszonyok

 észlelés képessége

 emlékezés

 következtetés
Wechsler

 magyar változata: MAWI

 az IQ az embernek a globális képességrendszere,

 lehetővé teszi a célszerű cselekvést, a racionális gondolkodást és a

környezettel való eredményes bánásmódot.
Thorndyke
Három fő tényezőre bontja:

 absztrakt intelligencia

 praktikus intelligencia

 szociális intelligencia
Spearman:
Kétfaktoros intelligencia elmélete:

 „G” faktor, örökölt

 „S” faktor: speciális faktor, tanult sajátosság,

Sternberg:
egyfaktoros elmélete
IQ három képesség-összetevőjét vizsgálja:

 metakomponensek mentális képességek, (ahogyan megtervezzük egy

probléma megoldását)

 teljesítménykomponensek azok a mentális képességek, amelyeket

aktuálisan használunk a probléma megoldásában

 tudásszerző komponensek, azok a mentális képességek, amelyekkel új

összefüggéseket érthetünk meg.
Goleman:

 érzelmi intelligencia fogalmának bevezetése,

 EQ (érzelmi kvóciens).
Gardner

 megismerő folyamatok: információ felvétele és kezelése,

 problémamegoldás: problémaérzékenység és megoldásra való

törekvés,

 kompetencia: hatékonyság, ügyesség érzése valamely területen.

Az intelligencia mérése
Gyermek tesztek:

 Budapesti Binet-teszt: 3-14 éves korig használható

 Raven-teszt: logikai képességeket méri

 Hawik-teszt: több területet foglal magába, reális képet alakít ki

 SON teszt: siketek vizsgálatára készült

Felnőtt tesztek:Raven-teszt
Mawi-teszt: igazságügyben is használják

Intelligencia övezetek
 20 alatt: súlyos értelmi fogyatékosság

 20-51: középsúlyos értelmi fogyatékosság

 52-69: enyhe ért. fogy.

 70-85: mentális retardáció vagy szellemi, értelmi lemaradás-visszafordítható folyamat

 86-89: átlag alatti intelligenciaszint

 90-109: átlagos

 110-119: átlag feletti

 120-129: magas értelmi szint

 130 felett: extrém magas, a tehetség jele is

A kreativitás
Guilford

 A kreativitás jellemzői:

 konvergens (összetartó, egy irányba ható, az ilyen feladatnál több

lehetőség is elfogadható)

 divergens (elágazó)

 Kreativitás jellemzője:
» Fluencia (folyékonyság, válaszszám): megadott idő alatt
hány választ tud adni a vizsgálati személy,
» Flexibilitás (hajlékonyság): a válaszok hány kategóriába
sorolhatóak,
» Originalitás (eredetiség): mennyire egyediek
A kreativitás szintjei
 a kifejező kreativitás

 produktív kreativitás

 inventív (feltaláló) kreativitás

 újító (innovatív) kreativitás

 teremtő (emergentív) kreativitás

Az alkotás folyamata
 előkészületi szint: nyersanyagok gyűjtése

 lappangási stádium: új összefüggések jönnek létre

 megvilágosodási stádium: gyakran nevezik AHA élménynek

 kivitelezési stádium: ötlet kidolgozása, bizonyítása