Babeș-Bolyai Tudományegyetem

Pszichológia és Neveléstudományok Kar

Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet
Neveléstudományok
Alapképzés
Óvoda- és Elemi Oktatás Pedagógiája

Mária Montessori

Dátum: Név:
2024.01.02 Jére Anita
 Mária Montessori született 1870. augusztus 31.-én az olaszországi Chiaravelle
városában, Ancona mellett, majd 81 évesen elhunyt, 1952. május 6.-án Noordwijik am Zee-
ben, Hollandiában, kérésére ott is temették el.

Egy olasz orvosnő, pedagógus és pszichológus, a XX. század egyik legnagyobb

hatású pedagógia rendszerének megalkotója, akiről akkoriban egy pedagógiai-pszichológiai
iskolát is elneveztek. Édesapja Alessandro Montessori állami hivatalnok volt, édesanyja
pedig, Renilde Stoppani Modenából származott, mind a kettejük katolikus, ezáltal
mondhatjuk, hogy egy igen vallásos családba született.

Élete

Montessori Mária még gyermek volt, csupán 5 éves, amikor Rómába költözött ő és az
egész családja. Itt kezdte és végezte az iskolát, kitűnő eredményekkel egy olyan műszaki
intézményben, ahol csak fiúk jártak. A középiskolás tanulmányai után a Műegyetemen
folytatta az útját, majd nem sokkal később onnan a tudományegyetem orvosi karára iratkozott.
Ennek oka a középiskolában megszeretett tudományos és orvosi irányzatok voltak, ezzel
szeretett volna a későbbiekben is foglalkozni. Átiratkozása nem ment a legkönnyebben,
ugyanis abban a kórban, Olaszországban az orvosi pálya csak a férfiak számára volt elérhető.
Máriát ez nem érdekelte, ő mindent megtett, hogy elérhesse a célját és bejusson az orvosi
egyetemre, hogy tudja kamatoztatni tudását. A szaktárca miniszterének, illetve a pápa
engedélyének és ösztönzésének hála, 1892-ben megkezdhette a tanulmányait, mint az
egyetem első női hallgatója. Téves források alapján állítják, hogy ő volt Olaszország első
diplomát szerzett női hallgatója, de valójában csak a negyedik volt. A másik három, diplomát
szerzett nő ui. Genfben, a svájci egyetemen tette. Kitartásának és szorgalmának köszönhetően
25 évesen ő lett Olaszország első női orvosa.

A diploma megszerzése után, fiatal orvosként a gyermekosztályon dolgozott

tanársegédként, a római elmekórtani klinikán. Ott, nem sokkal később a tapasztalatai alapján
arra a megállapodásra jutott, hogy a fogyatékos gyermekkel való bánásmód nemcsak orvosi
feladat, hanem nevelői is. Érdeklődni kezdett a gyermekgyógyászat és a pszichiátria iránt, és
rájött, hogy az értelmi sérülteket nem csak gyógyszerekkel, hanem sokkal inkább pedagógiai
eszközökkel lehet gyógyítani, korrigálni. 1896-ban antropológiai és elmekórtani vizsgálatokat
végzett, és értelmi fogyatékos gyermekek gyógyításával foglalkozott.

Kutatásai két orvosra voltak alapozva: a svájci Itard-ra, aki már a kísérleti pszichológia
kialakulásával egyidejűleg is foglalkozott a tudományos pedagógia kialakulásával, és a
tanítványára, Seguin-ra aki kifejlesztette és feltalálta a fogyatékosok nevelésére szolgáló
módszereket és eszközöket. Ugyanakkor módszereinek megvalósításában hatással voltak rá
Rousseau, Pestalozzi, Fröbel gondolatai is. Érdeklődése ez úttal fogva a normál pedagógia
felé hajlott, de szorosan tartotta magát nézőpontjához, miszerint az orvostudomány és
pedagógia szoros kapcsolatban vannak. A fejlődő gyerekkel való foglalkozás során egyik se
nélkülözheti a másikat.

1898-ban megbízták azzal, hogy hozzon létre Rómában intézetet a gyenge képességű
gyermekek számára, avagy egy gyógypedagógiai intézetet. Ugyan ebben az évben megnyitja
kapuit az „Ortafreica scuola”-a, a gyenge tehetségű és képességű gyerekek állami iskolája.
Tanította, nevelte és gyógykezelte a gyerekeket sajátos módszereivel, amiket később az
egészséges gyerekeknél is alkalmazott. 1898-tól egészen 1900-ig volt Mária megszervezése és
vezetése alatt, amíg le nem mondott a vezetésről, és vissza nem ment az egyetemre
elmélyültebb antropológiai tanulmányokat folytatni. Ettől fogva folyamatosan jelentek meg
pedagógia témájú írásai. Beiratkozott a római egyetem bölcsészeti karára, ami gyökeresen
hozzásegített az írásaihoz, mivel itt pszichológiai és pedagógiai előadásokat hallgatott. Iskolás
és egyetemista évei alatt a tudományi ág mellett nyelveket is tanult, így tehát szert tett
spanyol. francia és angol tudásra, anyanyelvi szinten.

1904-ben habitálták egyetemi magántanárrá az antropológia tudományszakából, majd

filozófiai, természettudományi doktori fokozatot szerzett, orvosi könyveket kezdett írni.
Nevelői eljárásainak kettős biológiai és szociális célja volt. Biológiai szempontból a gyerek
természetes fejlődését próbálta megmozgósítani, avagy felgyorsítani, szociális szempontból
pedig társadalmi együttélésre és a beilleszkedésre, az elvárásokra készítette fel őket. Nevelési
elve kimondja a gyermek testi és értelmi fejlődésének minden eszközzel való támogatását,
segítését, fejlesztését.

1906-ban lehetőséget kapott arra, hogy módszereit egészséges óvódás gyermekeknél

alkalmazza. 1907-ben iskoláskor előtti gyermekek számára létesített otthonokat, Róma
nyomornegyedei helyébe az új bérházak mellé. Legismertebb otthonát ekkor nyitotta meg
Róma egyik külvárosában, aminek a neve: Gyermekek Háza (Casa dei Bambini). Ezt az
intézményt óvónők vezették, Montessori-eszközök segítségével. Fő műve, első nagyobb
munkája 1909-ben jelent meg, amelyben a Gyermekek Házában megélt tapasztalatairól mesél,
illetve az óvodások körében alkalmazott tudományos nevelési módszereit foglalta össze.
Az 1910-es években már az olasz határokon túl is felfigyeltek rá és a nevelési módszereire,
amit aztán később Olaszország több területein is elkezdtek alkalmazni.
 1913-ban szervezett először Rómában nemzetközi tanfolyamot, ahol beszélt a
pedagógiai-pszichológiai nevelési elméleteiről. Ezután számos kurzuson és előadáson
ismertette és szemléltette elveit és nevelési elméleteit, először csak Olaszországban, majd
Európa más országaiban is. 1916-tól fogva több Montessori intézet is alakul, mint például
New Yorkban és Spanyolországban. De a híre és az intézetei nem csak Európát ölelik át,
hiszen már Amerikában is kezd ismerté válni. 1919-től kezdve Angliában, Londonban két
évenként nemzetközi tanfolyamokat tartanak, majd később Ausztriában, Hollandiában,
Németországban és Olaszországban is. 1916-ban átköltözött Barcelonába, majd 1936-ban
Amszterdamba települt át. Larenben berendezte pedagógiai képzési központját. 1923-ban
megtörtént a tiszteletbeli doktorrá avatása az észak-angliai University of Durham által. 1929-
ben, azaz 6 évvel később összehívták az első Nemzetközi Montessori Kongresszust, itt alakult
meg a Nemzetközi Montessori Szövetség, amelynek a központja át lett téve Amszterdamba és
még mai napig is ott működik. Még ebben az évben alakult meg az Opera Montessori
egyesület, ami Rómában székel.

Az olasz kormány felkérésére Montessori 1929-ben visszatér szülőországába, ahol

tanítóképző vezetésével bízzák meg.

1934-ben, Olaszországban Mussolini jobbnak látta betiltani az összes Montessori

Intézményt, mivel a politikai helyzet túl liberálisnak tartotta azt. Nem mellesleg Mussolini
feltehetőleg pártolta Montessori Máriát világhíre és módszerei miatt. Montessori 1936-ban
emigrál Spanyolországban. Az Oxfordi Nemzetközi Montessori Kongresszuson szóvá teszik a
középiskolásokat is, ezért úgy döntenek, hogy kiterjeszti pedagógiai rendszerét a
középiskolásokra is. A második világháború idejét Indiában töltötte (1939–1945), viszont ez
előtt már elköltözött az Indiai Teozófiai Társaság meghívására, ahová fia, mint tolmács
kísérte el az Ázsiai kontinensre, Indiába. A háború beálltával a fiát internálták. 1946-ig,
egészen a háború végéig Indiában tartózkodtak. A háború után újult erővel folytatta
tevékenységét Hollandiában, de tanfolyamait továbbra is tartotta Angliában, Londonban.

1949-ben tér vissza végleg Európába, ahol letelepedik Hollandiában. Megtartották a X.

Nemzetközi Kongresszust San Remoban, ahol hazája megadja kiérdemelt elismerését a
Montessori pedagógiájának. 1949-ben, 1950-ben és 1951-ben Nobel-békedíjra jelölték,
közben pedig 1950-ben előadást tartott Firezében az UNESCO közgyűlésen. 1951-ben,
Angliában szerepelt utoljára a Nemzetközi Kongresszuson. A következő évben, 1952.május
6-án Noordwijk am Zeeben hirtelen elhunyt.
 Halála után Amszterdamban építettek neki emlékházat. Nevelési módszereit fia, Mario
Montessori fejlesztette tovább.

Pedagógiai elvei, nevelési rendszere

„A Montessori pedagógia a szeretet pedagógiája.”

A Montessori-módszer célja az volt, hogy egymással toleráns, türelmes és kedves

gyerekeket neveljen ebben a társadalomban egy erre kialakított békés és nyugodt helyen.

A Montessori pedagógia célja, hogy felkészítse a gyerekeket azokra a dolgokra, amik

még problémákat okozhatnak nekik a jövőben, úgy társadalmilag, mint egyénileg is. Ennek
feltétele viszont egy olyan környezet kialakítása, ahol fel van kínálva nekik minden olyan
lehetőség, ahol tapasztalatokat tudnak gyűjteni.

A gyerekek a saját tapasztalataikból építkeznek, tehát a módszer célja, hogy a gyerekek

fejlesszék önmagukat, szeressenek tanulni, örömüket leljék benne és a kreativitásban. Egy
olyan közösséget alakítsanak ki, ahol a személyek tudjanak és szeressen együtt, csapatosan
dolgozni, és szeretetteljesen álljanak egymáshoz. Legyenek empatikusak és türelmesek, hisz
együtt tanulnak.

Fontos a beléjük fektetett hit és a szeretet, amit adunk nekik. A pozitív

visszajelzéseinkből építkeznek, és ez által megtanulnak bízni önmagukban, és egyaránt
másokban is. Nem úgy tekintünk rá, mint az összes többi gyerekre, nem hasonlítgassuk
másokhoz, hanem egyedinek és különlegesnek neveljük őket.

A Montessori pedagógia feltételei

-Az életkorának és nagyságának megfelelő eszközök biztosítása, amely valóban hozzá van
kitalálva: székek, asztalok, lépcsők stb

-A gyerek aktivitása; meg kell nekik teremteni azt a környezetet, ahol bátran
felfedezhetik magukat és egyéb dolgokat, hogy saját véleményt formálhassanak mindenféle
külső behatás nélkül

-Olyan dolgok előállítása, amellyel a gyerekekben nem merül fel sosem az agresszió és az
ellenszenv érzete, illetve nem akadályozzák egymás mozgásterét

-Szabadságot kell biztosítani nekik, de csak addig a pontig, amíg a saját életkorán és
nagyságának megfelelő tevékenységekben vesz részt
 -Segítségnyújtás a szülők részéről, de a segítség nem azt jelenti, hogy megoldanak
mindent nekik, hisz fontos az önállósodás, hogy maguktól csináljanak dolgokat egy kis
segítségnyújtással

-Nem utolsó sorban fontos a légkör, amelyben vannak, hogy az megnyugtató, biztonságos
és szeretetteljes legyen, és ne érezzenek semmiféle frusztrációt

Mária Montessori nevelési alapelvei tehát a következők voltak: gyermekközpontúság (a

gyerek önmaga tanítója és aktív résztvevője a saját fejlődésének), környezet fontossága (olyan
helyek létrehozása, ahol a gyerekek szabadon fedezhetik fel, és tanulhatják meg a világot,
kísérletezhetnek és fejlődhetnek), az érzékek fejlesztése ( segíti a gyermeket a környezetük
felfedezésében és megértésében), a tanulás önállósága és spontaneitása ( a spontaneitás
lehetővé teszi, hogy saját érdeklődési területeiknek megfelelően tanulhassanak), tanár szerepe
( feladata, hogy felkészítse és támogassa a gyerekeket az önálló tanulásban és fejlődésükben),
a gyermeki fejlődés időzítése ( a módszer lehetővé teszi, hogy minden gyermek saját
tempójában haladjon).

Montessori pedagógus szerepei

"A pedagógus feladata csak a vezetés, az útmutatás: ő csak segít, szolgál, míg a gyermek
személyisége a maga erejénél fogva fejlődik, mert a gyermek maga cselekszik."
Maria Montessori

Első és az egyik legfontosabb a pedagógusok részéről, hogy szeressék a munkájuk, és

amit csinálnak. De ne csak a tanítást és a nevelést, hiszen mit is érnének az egésszel, ha nem
szeretnék a gyerekeket. Kell akarni megszeretni őket, és meg is érteni a
gondolkodásmódjukat, hisz csak így tudjuk őket fejleszteni. Meg kell őket ismerni és
megtudni, hogy mi van rájuk hatással. Ha nem ismerjük meg őket eléggé, honnan tudhatnánk,
hogy milyen eszközök a leghatásosabbak neki. A gyermek tudásszintje szerint biztosítsunk
eszközöket fejlődéséhez. Ki kell alakítani velük a megfelelő kapcsolatot, amelyben a
gyerekek érezhetik a törődést, a biztonságot és a szeretetet. Oda kell figyelni rájuk, és arra,
hogy senki sem egyformán fejlődik, ezzel együtt kell élni. Fontos a bíztatás, ösztönzés, akár
simogatással, érintéssel vagy kedves szavakkal kifejezve, de mindig őszintének kell velük
lenni, és tudni kell, hogy a pedagógus hogyan fejezze ki a véleményét. A gyermek számára ki
kell alakítani azt a környezetet, amely a legmegfelelőbb az életszükségleteinek. Nem szabad
velük ordibálni, a suttogás odavonzza a figyelmet és lecsillapítja a gyerekeket, ezért
alkalmaznak minden nap csendleckét.
 A pedagógus feladata tehát ezek megvalósítása, a vezetés és az útmutatás. A nevelőé
pedig a segítségnyújtás.
A Montessori eszközök 5 területe

- praktikus, a gyakorlati élet eszközei

- kozmikus eszközök
- matematikai eszközök
- anyanyelvi nevelés eszközei
- érzékelést fejlesztő eszközök

Montessori pedagógiai céljai az eszközök segítségével valósulnak meg. Pedagógiájában

viszont mit sem érnek az eszközök, ha azokat a pedagógus kellően nem szemlélteti. Az
eszközök célja a gyerekek önállósága, és az, hogy ne függjenek minden esetben a felnőttektől.
Ezekhez szükség van ezekre az eszközökre és kellő kíváncsiságra. Az eszközök használatával
tapasztalatokat gyűjtenek különböző tulajdonságokról: tárgyak színeiről, szagáról, formájáról,
súlyáról, felületek tapintási érzeteiről.
Montessori úgy vélte, hogy az ismereteket nem szimplán közölni kell, hanem átadni
nekik, de nem mindegy hogyan. Fel kell kelteni az érdeklődésüket. Az erre kitalált eszközöket
a kezükbe kell adni, és ez akarva-akaratlanul is fejleszti a képességeiket. Tulajdonképpen
valamennyi eszköz közvetett célja az alapvető kultúrtechnikák (írás, olvasás, rajzolás,
számolás) előkészítése, a gondolkozás fejlesztése, az önálló tanulás megalapozása, úgy, hogy
a gyermek a tanulást játéknak éli meg.

„A gyermek különböző belső fogékonyságát követve képes az őt övező bonyolult

környezetből kiválasztani azt, amire személyesen szüksége van a fejlődéshez. Fogékonysága
határozza meg, hogy mire érzékeny, és mi hagyja hidegen. Amikor egy bizonyos érzékenység
felébred a gyermeki elmében, ez úgy hat, hogy annak fényében világosan érzékel bizonyos
tárgyakat, míg másokat egyáltalán nem vesz észre: így építi fel sajátos világát.” (Maria
Montessori)

Források:

- https://www.edesanyak.hu/hu/cikk/mi-az-a-montessori-pedagogia-csinalhatom-otthon
- https://www.montessorivilaga.hu/montessori-pedagogiaja
- https://www.montessori.hu/montessori-pedagogia/maria-montessori-munkassaga
- https://www.algyoiovi.hu/userfiles/2/0/20a9cd2de2a4b8c372b458eb7ca46891.pdf
- https://epa.oszk.hu/00900/00939/00120/keresztenyszo_EPA00939_2010_10_07.html
- https://osztonanyu.hu/montessori-modszer/