Petőfi forradalmi költészete

1., Életrajzi háttér:

1846-ra túljut a válságkorszakán (általános kedvetlenség, gyötri a tehetetlenség, művészi elégedetlenség).
1846 tavaszától a világforradalom lázában ég, a nemzeti és az egyetemes emberi szabadság ügye 1848-ig
szorosan összekapcsolódik gondolkodásában.
1846 márciusában létrehozza a Tízek Társaságát: hasonló gondolkodású fiatal írók érdekszövetsége,
összefogva kívánnak védekezni a szerkesztők és a kiadók önkényessége ellen, lapot akarnak indítani (Pesti
Füzetek), de nem engedélyezik, a közvélemény és a bécsi titkosrendőrség is felfigyel rájuk, helyük: Pilvax
kávéház, tagok: pl. Jókai, Tompa Mihály.
1848 januárjában az itáliai forradalom nyomán igazolva látja elképzeléseit. Ettől kezdve a politikai
szenvedélyek magasfeszültségében él.

2., Történelem szemlélete:

Célirányos, kánaánt szeretné elérni, mely az “általános boldogság kora”, de csak akkor jut el oda, ha teljesül a
világszabadság. Petőfi nem nemzeti szinten gondolkodott, hanem világi.
Nemzet szabadsága = az összes ember szabadsága

világszabadság
3., Alapgondolatai: boldogság

a, a világban a jók és gonoszok harca dúl (pl.: Az ítélet, Világosságot)

b, a jók az elnyomott népek, a gonoszok az elnyomók, királyok (pl.: Az ítélet, Világosságot)
c, a világ elnyomott népei együtt fogják kivivni a világszabadságot (pl.: Egy gondolat bánt engemet…)
d, eljön a világforradalom óriási véráldozatokkal ezt a harcot látomásos, romantikus képekkel ábrázolja,
megtisztitó vérözön (pl.: Az ítélet)
e, a költőnek ebben prófétai, vátesz, lángoszlop, jós szerepe van → ó vezeti a népet az Igéret földje, Kánaán
felé a jobb jövő jelképe, akárcsak Mózes a Bibliában (pl.: A XIX. század költői)

4., Új ars poetica megteremtése és költőideál:

Victor Hugo nyomán, a költő a lángoszlop, mely vezeti a népet és rendelkezik küldetéstudattal. Isten
küldöttének gondolta őket, váteszek (látnok költők) voltak, a jövőbe látás képességével.

5., Egy gondolat bánt engemet:

Keletkezése: 1846. szilvesztere, a születésnapján. E versben Petőfi megérezte, megjósolta saját halálát.
Műfaj: rapszódia (az indulatok vezérlik a verset, csapongó, szenvedélyes)
Téma: a megsejtett és várt világforradalom viziója, és benne saját szerepe, halála

I. Szerkezeti egység: kétfajta halált állít szembe

lassú menetů, passzív, hétköznapi halál / ágyban, párnák közt, hervadó virág és elfogyó gyertyaszál
hasonlata/→ elutasítja ezt a halált
---szembeállítja a hirtelen, valószínüleg fiatalkori halállal / a villám-sújtotta szélvész által kicsavart fa,
valamint a vihar által ledöntött vagy a kőszirt metaforája ezt a halált választja
“…”: feszültség, elhalgatás, melyből később kiderül, hogy az utóbbi halált is elutasítja

II. Szerkezeti egység: végső véres összecsapás víziuma / látomássorozat

óriási romantikus, festői vízió a világ összes rabszolga-nép megütközik a zsarnoksággal, piros zászlókkal
harcolnak a világszabadságért ebben a csatában, a harcmezón, trombitazaj, ágyúdörej és fújó paripák" közöt
szeretne meghalni a költő fiatalon (hösi halál), a vers tempója felgyorsul.
“cselekvő halál”: valamiért harcol és közben esik el, ezt elfogadja a lírai én

III. Szerkezeti egység:

Ünnepélyes hangvételű, a temetési vízió miatt (tisztelettel temetnek), utolsó szava: világszabadság

1
Petőfi forradalmi költészete
6., A XIX. század költői
Tipusa: ars poetica
Költői szerep: vátesz, látnok, jós, népvezér
Lant toposza = költészet
Szerkezete-gondolatmenete:
1-4. vsz.: kétféle költői magatartás szembesítése:
Elutasítása azoknak, akik csak saját érzelmeikről tudnak ími, valamint a hamis próféták elutasítása, akik azt
vallják, már itt a Kánaán Petöfi szerint a próféta vezér-szerep, a vátesz, a lángoszlop-szerep a XIX. század
költőinek valódi feladata; a nép vezetése Kánaán felé ( Mózes-hasonlat)
Biblikus alluziók (puszta, Kánaán, lángoszlop, Mózes)
Utópikus jövőkép felvázolása (három romantikus körmondat) jogegyenlőség, gazdasági egyenlőség, kultúrális
egyenlőség (látszólagos egyenlőség a központban)- ha ezek a feltételek megvalósulnak, eljön a Kánaán, a
távoli jövőben - “majd” szóval nyomatékosítja a sorok végén (anafora)
Utolsó vszk: “talán” modósítószó: bizonytalan, hogy a költők tudják-e vezetni a népet. A fenti cél
megvalósulásáig további küzdelmekre szólít fel
Az utókor hálás less nekik és tisztelik, majd őket, jutalom a szép halál (szelid, lágy csók, virág-kötél,
selyempárna) {!!Egy gondola bánt engemet…}
Verselése, rimelése: idómértékes, 8-9-es jambusiu-sorok, xaxaxbxb

7., Nemzeti dal

1848. március 13-án keletkezett, Petőfi március 19-ére szánta, de az események felgyorsultak Rákos
mezején, az Ellenzéki Kör ülésén akarta elmondani, de a párizsi forradalom hírére Európa-szerte forradalmak
robbantak ki, március 13-án már Bécsben is ennek hírére március 15-én Pesten is kitört a forradalom a vers
elhangzott a Pilvax kávéházban és Landerer nyomdája előtt /a Nemzeti Múzeum elötti szavalásra nincs
bizonyíték/ alkalmi vers és egyben forradalmi induló, buzdító erejű felhívás, szózat a néphez E/2-ben szól
”Talpra magyar”, majd T/2-ben “Ez a kérdés, válasszatok!” folytatódik.
Magyaros verselésű, felezó nyolcas, páros rimekkel rendkívül zenei hatású, ez segít abban, hogy a vers
könnyen tanulható legyen a Nemzeti dal a magyar forradalom és szabadság jelképévé vált. A temetés
látomása jelenik meg: a névtelen hősöket ünnepélyesen közös sírba temetik, az utókor kegyelettel ápolja az
emléküket.
A refrént T/1. személyben mindenki mondja fogadalomszerűen
1.vszk felszólítás a választásra szabadság és rabság között
2.vszk a múlt: szabadon élt elődeink nem akarnak, szolgaföldben" nyugodni
3.vszk, elrettentés a gyávaságtól
4.vszk választás a szabadságért való hare/kard-metafora/ és a rabság között / lánc-metafora/
5. vszk. fogadalom, hogy megteremtjük a méltó jövöt
6.vszk, a dicsőség, az utókor hálája-lelassul a vers
a vers alakzatai: refrén, felkiáltás, felszólítás, alliteráció (pl. áldó imádság), ismétlés (pl. esküszünk,
esküszünk), ellentét (pl. rabok szabadok)

8., Az ítélet:
Cím: bibliai utolsó ítélet végső igazságtételére utal
Téma: költő saját történelemszemlélete: jók és gonoszak nagy harca
Magyarázó jellegű: kevesebb a személyes átéltség, jövőbe néző próféta szertartásos szerepe
Versforma: hexameteres
Hangulat: optimista: máról holnapra beteljesülhetnek az emberiség évezredes álmai
Hiányzik az erőteljes kezdés: nyugodt vers. Leírja az eljövendő eseményeket indok nélkül. Romantikus
látomás: ha kell, legyen vérfolyam: utolsó ítélet, mely megtisztítja a földet→jók győzelme