6.

tétel: A Föld, mint égitest

 Alakja nem szabályos, kissé lapos: geoid.
 Ennek következményei: a látóhatár, a horizont mindig kör alakú (minél magasabbról
vizsgáljuk, annál nagyobb kört látunk.
 A gömb alak miatt a napsugarak eltérő szögben érik a földfelszínt --> éghajlati övek
kialakulása
 Kora: 4,6 milliárd év
 Távolság a Naptól: 150 millió km (CSe)
 Egyenlítő sugara: 6378 km, közepes sugár: 6371 km
 Egyenlítő hossza: 40 076 km
 Felszíne: 510 millió km2
 Térfogata: 1 083 320 millió km3
 Sűrűsége: 5,5g/cm3
 Tömege: 5973 trillió tonna
 Holdak száma: 1

 A Nap körül keringenek a bolygók, direkt irányban. A direkt irány a bolygó északi
pólusáról nézve az óramutató járásával ellentétes irányt jelent. A Föld a Nap körül
ellipszis alakú pályán kering, ezért a Nap-Föld távolság évente kb 5 millió km-t
ingadozik. 365 nap alatt tesz meg egy kört. Ezt nevezzök sziederikus évnek.

Perihélium: a Föld ekkor van a Naphoz a legközelebb, XII. 22-én - 147,1 millió km
Afélium: A Föld ekkor van a legtávolabb a Naptól, VI. 22-én - 152,1 millió km

 Az átlagos távolság 150 millió km, ez a csillagászati egység

 A keringés pályasíkja, azaz az ekliptika nem egyezik meg az Egyenlítő síkjával, a két
sík által bezárt szöget ekliptika ferdeségének nevezzük, mely 23,5 fok.
 A Föld forgástengelye és az ekliptika 66,5°-os szöget zár be. Forgástengely
ferdesége: a forgástengely és az ekliptikára merőleges sík által bezárt szög, mely 23,5°
 Ezeknek fő következménye az évszakok váltakozása, ugyanis egy adott szélességi kör
mentén a keringés során változik a napsugarak hajlásszöge.

Március 21: északi félgömbön csillagászati tavasz, déli félgömbön csillagászati ősz kezdete.
A Nap az Egyenlítő felett delel 90°-os szögben. Egyenlő mértékben világítja meg a Nap az
északi, és a déli félgömböt. A nappal és az éjszaka egyenlő hosszú, 12-12 óra. Ez a nap az
északi félgömbön a tavaszi, a délin az őszi napéjegyenlőség.

Június 22: Az északi félgömbön a csillagászati nyár, a délin a csillagászati tél kezdete. A Nap
a Ráktérítő felett delel, a napsugarak itt érkeznek merőlegesen a Földre. Az északi félgömbön
a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák. Az Északi-sarkon 6 hónapig nappal van, a déli
félgömbön fordítva.

Szeptember 23: Az északi félgömbön a csillagászati ősz, a délin a csillagászati tavasz kezdete.
A Nap ismét az Egyenlítőn delel merőlegesen. Napéjegyenlőség.
December 22: Az északi félgömbön a csillagászati tél, a déli félgömbön a csillagászati nyár
kezdete. A Nap a Baktérítőn delel merőlegesen. A déli félgömbön nagyobb a napsugarak
hajlásszöge, itt nagyobb a meleg, hosszabbak a nappalok. A Nap a Déli-sarkvidéken nem
nyugszik le. A Déli-sarkon a nappal 6 hónapig tart. Az Északi-sarkvidék sötétbe borul, csak a
csillagok, és a sarki fény ad világosságot.

A Föld tengely körüli mozgása

 A Föld a képzeld tengelye körül (ami az északi és déli pólusok döféspontja) 24 óra (23
óra 56 perc 4 mp) alatt tesz meg egy fordulatot. Ez a csillagnap. Direkt irányban forog,
tehát nyugatról keletre tart.
 Azt, hogy milyen gyorsan forog, a szögsebesség és a kerületi sebesség segítségével
tudjuk megmérni.
 A szögsebesség (a szögsebesség a forgó mozgás során az időegység alatt megtett
elfordulás mértéke szögben kifejezve) a Föld bármely pontján egyforma, 15°, a
kerületi sebesség (időegység alatt megtett út a kör kerületén) pedig, minél távolabb
van a forgástengelytől, annál nagyobb, tehát az Egyenlítő mentén 461 m/s, míg a
pólusoknál 0 m/s.
 Következménye a nappalok és az éjszakák váltakozása, és a Földön fellépő
centrifugális erő, mely a forgástengelyre merőlegesen hat, így alakult ki a Föld
lapultsága. Következmény még a Coriolis, eltérítő erő.

Bizonyítékok:
-Foucault ingakísérlete
- a magasból ledobott testek kelet felé térnek ki
- ha a Föld állna, nem látnánk a csillagok látszólagos mozgását, nem lennének
örvények, ciklonok, nem örvénylene a lefolyó víz