Vállalkozás ill.

vállalat
Vállalati gazdaságtan
Vállalkozás (mint fogalom):
Legtágabb értelemben:
Vállalkozás, vállalat Olyan emberi elhatározás ill. ennek nyomán végzett tevékenység,
amely valamely cél elérésére törekszik, „vállalkozik”.
Szűkebb értelemben:
1. Olyan emberi tevékenység, amelynek alapvető célja fogyasztói
igények kielégítése nyereség elérésével (üzleti vállalkozás).
(≠ Vállalat: a jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás szervezeti
kerete.)
BGE PSZK
2. Vállalkozás ~ Vállalat, de míg a vállalkozásnál a tevékenységen, a
célok elérésére való törekvésen van a hangsúly, addig a vállalatnál a
szervezeti egység jellegen.

Miért jön létre üzleti vállalkozás? I. Miért jön létre üzleti vállalkozás? II.

A vállalatalapítás lehetséges motivációi: A vállalatalapítás lehetséges motivációi:

• - • nyereségszerzés
• - • kereslet-kielégítés
• - • foglalkoztatás
• - • szociális szempontok

Az üzleti vállalkozás alapvető célja:

Az üzleti vállalkozás alapvető célja: • fogyasztói igények kielégítése nyereség elérése mellett
• -

Fogyasztói igény – fizetőképes kereslet A vállalat küldetése

A vállalat küldetése: a vállalat alapvető céljának konkrét

A fogyasztói igény olyan igény, amelyet a gazdaság
szereplői nem saját szervezetükön (háztartás, vállalat)
belüli munkával, s nem is közösségi intézmények
(állami, önkormányzati, alapítványi, stb.) útján kívánnak
kielégíteni.
A fogyasztói igény mint valamely termék vagy
szolgáltatás iránti fizetőképes kereslet jelenik meg a
piacon.
értelmezése. Meghatározza a működési kört, a belső
működés és az érintettekkel való kapcsolatok
alapelveit:
• Mi a vállalat működési köre (milyen fogyasztók milyen igényeit
milyen eljárással kívánja kielégíteni)?
• Milyen belső működési elveket fogalmaz meg saját maga
számára?
• Milyen elvekre építi kapcsolatát a működése által érintett
személyekkel, csoportokkal, intézményekkel?

1
 A vállalati működés érintettjei I.
Belső érintettek:
Külső érintettek:
A vállalati működés érintettjei III.
Belső érintettek:
• tulajdonosok
• vezetők (menedzserek)
• beosztott munkavállalók
Külső érintettek:
• fogyasztók; versenytársak; szállítók; kormányzat;
állami intézmények; pénzügyi intézmények; helyi
közösségek; érdekcsoportok: a munkavállalók
érdekképviseleti szervei, a munkáltatók
érdekképviseleti szervei, környezetvédő csoportok, stb.
A vállalatok szervezeti jogi formái II.
Jogforrások:
2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az
egyéni cégről
2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Harmadik
könyv harmadik rész: gazdasági társaság; negyedik
rész: szövetkezet)
A vállalati működés érintettjei II.
A vállalat működésének érintettjei azok, akik a vállalkozással
lényeges, kölcsönös és tartós kapcsolatban állnak.
Két csoportjuk: belső ill. külső érintettek
(A vállalat működésének érintettje minden olyan személy vagy
csoport, aki/amely befolyásolhatja a szervezet működését
és/vagy érdekelt annak következményeiben.)
A vállalatok szervezeti jogi formái I.
Önálló vállalkozó
Társas vállalkozás
Egyéni vállalkozó
Közkereseti társaság
Gazdasági társaság
Betéti társaság
Korlátolt felelősségű társaság
Szövetkezet
Részvénytársaság
Egyéni vállalkozás
Alapvető jellemzője: egyetlen személy tulajdonában áll.
A tulajdonos:
• Egyedül fekteti be a vállalkozás működtetéséhez szükséges
tőkét;
• személyesen közreműködik a tevékenység folytatásában;
• a tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával
korlátlanul felel;
• csak egy egyéni vállalkozása lehet és egyidejűleg nem lehet
gazdasági társaságnak korlátlan felelős tagja;
• foglalkoztathat alkalmazottat.
2
 Szövetkezet
A szövetkezet
• A szövetkezet a tagok vagyoni hozzájárulásából álló tőkével alapított, a
nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok gazdasági és
társadalmi szükségleteinek kielégítésére irányuló tevékenységet végző jogi
személy, amelynél a tag kötelezettsége a szövetkezettel szemben vagyoni
hozzájárulásának szolgáltatására és az alapszabályban meghatározott
személyes közreműködésre terjed ki.
• A szövetkezet kötelezettségeiért a tag nem köteles helytállni.
• A szövetkezet tevékenysége értékesítésre, beszerzésre, termelésre és
szolgáltatásra irányulhat.
Gazdasági társaság
A gazdasági társaságok
• üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására,
• a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott,
• jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások,
• amelyekben a tagok a nyereségből közösen
részesednek,
• és a veszteséget közösen viselik.
Betéti társaság (Bt.)
A létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a
társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság
gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni
hozzájárulást teljesítenek, továbbá legalább az egyik tag (a
továbbiakban: beltag) vállalja, hogy a társaságnak a társasági
vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért a többi beltaggal
egyetemlegesen köteles helytállni, míg legalább egy másik tag
(a továbbiakban: kültag) a társasági kötelezettségekért - ha e
törvény eltérően nem rendelkezik - nem tartozik helytállási
kötelezettséggel.
Elemei:
• A bel- és kültagok megkülönböztetése a helytállási kötelezettség alapján.
• Létesítő okirata: társasági szerződés.
• Legfőbb szerve a tagok gyűlése.
• Vezető tisztségviselője: a beltagok közül kijelölt vagy választott ügyvezető.
Szövetkezet
Az induló tőke összege a szövetkezet által folytatandó tevékenységhez
igazodva, tetszőleges mértékű lehet.
De!
A fokozottan kockázatos tevékenységet folytató szövetkezetekre külön
jogszabályokban előírt, magas tőkeelvárások vonatkoznak:
- Pl. szövetkezeti hitelintézetek: min. 300 millió forint
Közkereseti társaság (Kkt.)
A létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a
társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság
gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni
hozzájárulást teljesítenek, és a társaságnak a társasági vagyon
által nem fedezett kötelezettségeiért korlátlanul és
egyetemlegesen helytállnak.
Elemei:
• A tagok korlátlan és egyetemleges helytállási kötelezettséggel
tartoznak a társaság kötelezettségeiért.
• Létesítő okirata: társasági szerződés.
• Legfőbb szerve a tagok gyűlése.
• Vezető tisztségviselője: a tagok közül kijelölt vagy választott
ügyvezető.
Korlátolt felelősségű társaság (Kft.)
Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű
törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag
kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétének
szolgáltatására és a társasági szerződésben megállapított egyéb
vagyoni értékű szolgáltatásra terjed ki. A társaság
kötelezettségeiért a tag nem köteles helytállni.
Elemei:
• A tagok kötelezettségei korlátozottak.
• Létesítő okirata: fő szabály szerint a társasági szerződés, egyszemélyes kft. esetén
az alapító okirat.
• Minden tagnak egy törzsbetéte van. Az egyes törzsbetétek különböző mértékűek
lehetnek (min 100 ezer Ft.).
• A törzstőke minimális összege 3 millió Ft.
• Legfőbb szerve a taggyűlés.
• Vezető tisztségviselője: ügyvezető.
3
 Részvénytársaság (Rt.)
Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és
névértékű részvényből álló alaptőkével működik, és a
részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a
részvény névértékének vagy kibocsátási értékének
szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért
a részvényes - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - nem
köteles helytállni.
Típusai:
• Nyilvánosan működő részvénytársaság: az a részvénytársaság,
amelynek részvényeit tőzsdére bevezették.
• Zártkörűen működő részvénytársaság: az a részvénytársaság,
amelynek részvényei nincsenek bevezetve tőzsdére.
Részvénytársaság (Rt.) II.
Elemei:
• A részvényesek kötelezettségei korlátozottak.
• Létesítő okirata: alapszabály.
• Egy részvényesnek több részvénye is lehet. A részvények azonos
névértékűek.
• A részvény a kibocsátó részvénytársaságban gyakorolható tagsági
jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező,
forgalomképes értékpapír.
• Az alaptőke az összes részvény névértékének összege.
• A zrt. alaptőkéje nem lehet kevesebb 5 millió forintnál. Az nyrt.
alaptőkéje nem lehet kevesebb 20 millió forintnál.
• Legfőbb szerve a közgyűlés.
• Ügyvezetését az igazgatóság látja el.
• Nyrt. közvetlenül nem alapítható, Zrt. Tőzsdére való bevezetése
útján hozható létre.

A vállalkozási forma megválasztása .

• Milyen szempontokat mérlegelünk a szervezeti-jogi forma

megválasztásakor? Köszönöm a figyelmet!

• Melyek az egyes szervezeti-jogi formák előnyei, ill. hátrányai?

eckert.balint@uni-bge.hu