ALKOTMÁNY

Első cikk

A NEGYEDIK NEMZETKÖZÖSSÉG LÉTREHOZÁSA

Első szakasz

A Nemzetközösség létrehozása

A viharos évek során Smithia sziget-kontinens számos népe küzdött azért, hogy olyan
törvényeket és intézményeket hozzon létre, amelyek elősegítik a békét és a szabadságot. Az
előző három Nemzetközösség különböző rendszerekkel próbálkozott, de mindegyik
polgárháborúval végződött.

A három Nemzetközösség mindegyikével azonban ezek a különböző népek nagy

lépéseket tettek afelé, hogy magányos nemzetté váljanak, amelyet a civilizáció közös ápolása
és a demokrácia iránti elköteleződés egyesített.

Bár Smithia népei megmenekültek az önkényuralomtól, a pénz fétise és a bérmunka

ipari rabszolgasága hátráltatta a demokrácia felé vezető útjukat. A városokban és a vidéken a
dolgozó emberek mégis dacoltak az elidegenedéssel és felnyitották a szemüket az erős,
szuverén közösségek és a szövetkezeti víziója előtt. Fellázadtak a kapzsiság, a főnökök és a
tulajdon elnyomása ellen és forradalmi haraggal és tragikus vérrel nagy változásokat idéztek
elő.

Mindegy, hogy milyen egyenruhát viseltek a forradalmi konfliktusok során,

mindannyian becsülettel és bátran harcoltak. Sok szívós testvér halt meg a harcokban és túl
sok civil áldozta életét a történelem fordulóján, ezért minden smithiai megbánjon és
megbocsásson minden rosszat, amit a forradalmunk alatt elszenvedett, megfelelő mértékben.

A pénz uralma megszűnt, így mostani kötelességünkké válik a polgáriasság és a jog

helyreállítása, a szabadság és az egyenlőség biztosítása, a szabad közösségek ápolása és a
közjólét építése. Ezekkel az eszközökkel elhatároztuk, hogy olyan társadalmat építünk, ahol
minden polgárnak mind szabadsága, mind eszköze van a szépség, a művészet és a szellemi
dolgok követésére. Hitben, testvériségben és reményben alapítjuk meg ezt a Negyedik
Nemzetközösséget és elhatározzuk, hogy minden törekvésünkben demokratikusak leszünk.
Második szakasz

A Közösség megerősítése

1988-ban mi, Smithia népe azért gyűltünk össze, hogy újjáalapítsuk a Demokratikus
Nemzetközösséget, újra hatályba léptessük ezt a szervezeti alaptörvényt és újra elkötelezzük
magunkat annak nyolc alapelve mellett, amelynek a szabadság, egyenlőség, demokrácia,
szocializmus és munkásellenőrzés, decentralizáció és helyi ellenőrzés, oktatás, tudomány és
hit valamint a nemzet földje és erőforrásai feletti állami ellenőrzés. Ugyanakkor elismerjük és
elfogadjuk, hogy minden emberi tevékenységet, bármilyen hasznos is, a természet jogával és
szükségleteivel kell mérsékelni és ezért nyolc alapelvünkhöz hozzáadjuk az ökológiai
gondoskodás elvi prioritását. Így elismerjük, hogy minden vállalkozásunknak elő kell segtenie
minden faj és az élet különböző formáinak, mint szerves egésznek a megőrzését, amely
tiszteletre méltó.

Második cikk

TERÜLET, EMBLÉMÁK ÉS FŐVÁROS

Első szakasz

A Nemzetközösség területe

A Közösség Smithia kontinentális és a kontinentális talapzatán fekvő összes kisebb

szigetekből áll.

Második szakasz

A Zászló

A Nemzetközösségi Hatóságok zászlót tűznek ki, amely legalább 5:3 arányú mezőből
áll.

A Nemzetközösség különböző szervei olyan emblémákkal ellátott zászlókat

lobogtathatnak, amelyek használatára a Kongresszus felhatalmazza őket.
Harmadik szakasz

A címer

A Kongresszus kijelöl egy címert a kiállításra és a dokumentumok hitelesítésére.

Negyedik szakasz

A főváros

A Kongresszus, az Elnök, a Nemzetközösség tisztségviselői és miniszterei Gramen

városában intézik ügyeiket, a Kongresszus által hozott törvények szerint.

Harmadik cikk

ALAPELVEK

Első szakasz

Alkotmányos és jogi felhatalmazás

(a) Ez az alkotmány a Nemzetközösség szervezetének tervezete és minden jog

forrása. A Nemzetközösség az ezen alkotmány szerinti méltányos törvények társadalmát
alkotja és határain belül minden társadalmi, politikai és gazdasági hatalom csak az alkotmány
rendelkezései és az annak alapján hozott törvények alapján érvényesülhet és semmilyen más
hatalom nem létezik.
(b) A bíróságok és minden más hatóság kiváltsága és kötelessége, hogy
megsemmisítsen minden olyan jogi aktust, amely lényegében sérti ezen alkotmány bármely
rendelkezését. Bármely ellentétes törvény vagy rendelet ellenére a teljes jogú állampolgár
ellenállhat és visszautasíthat minden olyan hatóságot, amely durván megsérti e cikk
rendelkezéseit.

Második cikk

Szabadság

(a) Az állam és a társadalom garantálja az állampolgárok alapvető szabadságát, hogy

szabadon gondolkodjanak, beszéljenek, publikáljanak, tüntessenek, utazzanak és
 dolhozzanak békében és magánéletben éljenek otthonukban családjukban és
társuljanak másokkal, akiket ők maguk választanak.
(b) Az állam és a társadalom garantálja az állampolgárok alapvető szabadságát, hogy saját
választásuk szerint társuljanak másokkal, hogy az egyének bármely csoportja az
alkotmány védelme alatt, annak rendelkezései szerint, szabad egyesülésbe
tömörülhessen és az így létrejött csoportok szabadon szövetkezhessenek és
társulhassanak egymással.

Harmadik cikk

Demokrácia

A Nemzetközösségnek mindig arra kell törekednie, hogy a demokratikus szocialista

elveket kövesse, hogy a polgárok és a munkások létrehozhassanak és korlátozhassanak
minden hatalmat, beleértve a munka és az erőforrások feletti hatalmat is és szabadon
élhessenek mind a tőkés magántulajdon, mind a diktatórikus kormányzati ellenőrzés
ostobaságától és fájdalmától. Ezért:

(a) Az ezen Alkotmány alapján gyakorolt minden hatalom vagy közvetlenül demokratikus
vagy választott képviselők felügyelete alatt áll,
(b) Minden hatóságnak körültekintően és nyíltan kell működnie, a határozatokat írásban
kell meghozni és közzétenni. Az állampolgárok bármelyik kormánytisztviselőhöz
vagy miniszterhez fordulhatnak petícióval, hogy hozzáférjenek a kézben tartott
információkhoz, kivéve a katonai és rendőrségi információkat, a személyes jellegű
információkat vagy a technológiai titkokat.
(c) Egyetlen hatóság sem szabhat ki szankciókat bírói vagy közvetítői eljárás nélkül,
megfelelő előzetes értesítés mellett, ahol minden érintett személy felszólalhat és
védekezhet és egyetlen személyt sem lehet bebörtönözni vagy állami őrizetbe venni.

Negyedik cikk

Szocializmus

Az állam és a társadalom garantálja az állampolgárok és a munkavállalók jogát arra,

hogy szövetkezeteket, kollektívákat, magánegyesületeket és társulásokat szervezzenek a
gazdasági erőfeszítésekhez és sem az állam, sem a társadalom nem szankcionálja és nem
engedi meg az erőforrások kapitalista tulajdonba vételét vagy a munkaerő foglalkoztatását.

Negyedik cikk

FÖDERALIZMUS

Első szakasz

Föderalizmus

A Nemzetközösség államok, megyék, autonóm megyék és községek szövetsége,

amelyben minden hatalmat a megvalósíthatóság mértékéig átruháznak. Minden polgárnak
ébernek kell maradnia a hatalom szükségtelen koncentrációjával szemben. A bíróságok
jogosultak és kötelesek a Nemzetközösség vagy az államok minden olyan törvényét
érvényteleníteni, amely helytelenül gyakorolja a valamely részterülethez tartozó hatalmat.

Második szakasz

Államok és alegységek

(a) A nemzeti vadonok kivételével a Nemzetközösség területét különböző államokra

kell felosztani, amelyek viszont különböző alegységekre oszlanak.
(b) Az állami alegységek közé tartoznak a megyék, az autonóm megyék és a városok.
(c) Az egyes alosztályok helyi közösségekből állnak, beleértve a falvakat, városokat
és városrészeket. Minden községnek joga van önmagát kormányozni vagy
közgyűlések és tanácsok létrehozásával vagy közvetlen demokrácia útján. Az
államok és alegységek előmozdítják és lehetővé teszik a közösségi
önkormányzatot és nem hozható olyan törvény, amely indokolatlanul korlátozza a
közösségi önkormányzatot.

Harmadik szakasz

Az államok és alegységek alkotmányai

Minden állam és minden alegység alkotmányt vagy chartát hoz létre magának, amelyet
a választóknak jóvá kell hagyniuk és napszavazás útján módosíthatnak. Minden ilyen
alkotmány vagy charta vagy I) egy választott kongresszust vagy közgyűlést hoz létre, amely
jogosult jóváhagyni minden költségvetést, adót, díjat és illetéket és felmenteni minden
tisztviselőt, vagy II) a közvetlen demokrácia módszerét a részterület polgárai által választott
és visszahívható végrehajtó tanáccsal. Minden ilyen alkotmánynak és alapszabálynak meg
kell felelnie az ezen alkotmányban máshol meghatározott különböző követelményeknek.
Egyébként a különböző államok és alegységek olyan struktúrákat és kormányzati
rendszereket hozhatnak létre, amilyeneket az ott élő népek kívánnak.

Negyedik szakasz

Államok és alegységek határai