Z" AranY Ján'nos n,lagykőrösü fuaf,íadáinak térmaköreí és mnűfaji sa3'átosságai

AranYJános 1817- március 2-án szúleiett Nagyszalont;n, ap;a földművelő volt, csalácljában 10 gyernrek
szÜletett, de csak 2 maradt életben: Sára, a legidősebb lány és a legfiatalabb fiú, János. Emiatt
szülei
mindentől Óvták, féltették,így János túlságosan félénk,visszahúzódó emberré vált.3-4 évesen
apja
|'larnuba Írt betűkon tanította rneg olvasni, majd 1823-tól 1833ig Nagyszalontán járt iskolába.
Tizennégy évesen szúleiszegénysége miatt segédtanítóiállást vállalt s beköltözótt az iskola épületébe.
ltt ismerte meg a latin l<lasszikusol<at, de az új irányzatok még nem jutottak el hozzá. 1333-ban a
debreceni |<ollégiÜmba került, ám egy fél év után abbahagyta az isko|át és Kisujjszállásra ment
segédtanítónak, ahol egy éven át bújta a rektor könywárát és állandóan olvasott. Még visszatért
Debrecenbe de 1836 februárjában végleg felhagyott tanuImányaival és vándorszínésznek állt" Miután
l<iábrándultan visszatért a szúlői házba, édesanyja rneghalt és édesapja elveszítette látását. Emiatt
egész életébenlell<iismeret-furdalás gyötörte. 1836-1839-ig igazgatóhelyettes volt Szalontán majd
]-840-ben másodjegyző lett" Biztos jövedelme lévéncsaládalapításba l<ezdett és feleségül vette Ercsey
Juliannát, aki Ercsey ügyvéd törvénytelen lánya volt, tehát nem módosabb családból való. Ám hű társra
talált feleségébenés 2 gyerrnekük szúletett. 1845-ben fogott hozzá 1_. művénel< nregírásához (Az
elveszett all<otmány), mely elnyerte a Kisfaludy Társaság vígeposzra kiírt pályázatánal< fődíját, ám az
igazi sikert a Toldi hozta meg számára. Elnyerte Petőfi rokonszenvét (áepisztolák: Arany Jánoshoz"
Válasz Petőfinek). Az 1848-as forradalornnak egy ideig csal< szernléljője volt, a Nép Barátja círnű
folyóiratnak csak névleg volt szerkesztője.1"848 őszén Aradon beállt nemzetőrnek majd ]"849 tavaszán
állarni állást vállalt, Az orosz támadás hírérehazatért, majd bujdosnia l<ellett és 185]_-ben a Tisza
családnál neveiősködött. 1851 őszén a nagykőrösi girnnáziurn meghívla tanárnak, rnagyar és latin
nyelvet és irodalmat tanított. 1B5l-től 1B6O-ig élt itt. Ám nern érezte jól magát itt, rnert a tanári munka
fárasztó volt számára, időt rabolt az all<otástól. l(edélyvilága elkornorult, egyre többet panaszkodott
testi és lelki betegségeiről. Megváltás volt számára, hogy 1860-ban Pestre költözhetett és a Kisfaludy
Társaság igazgatója lett_ Belevetefce magát az irodalrni életbe, úrj folyóiratokat indított (Szépirodalrni
Figyelő, Koszorr1) és a Csaba-trilógia első részét(Buda halála) befejezte. 1865-ben az Akadémia titkára
lett, majd 187O-ben főtitkárrá nevezték ki. 1865-ben tragédia érte: tüdőbajban meghalt iánya, julisl<a
és a Koszorú című folyóiratát is rnegszúntette. Lánya ha|álával l<özel egy évtizedre elhallgatott benne a
költő is, 1876-ban főtitkárságáról is lemondotl. Az :rB77-es nyarat'á Margitszigeten töltótte újra
boIdogan. Ekkor írta az Őszikékversciklust, melyeket a Kapcsos könyvbe jegyzeit le, 1B79-ben bejefezte
a Toldi szerelmét, rnajd hosszú betegeskedés után 1882. október 22-érr halt meg Pesten.

Arany jános a XlX. század másodil< felének legnagyobb hatású költője, aki a romantika jegyében írta
műveit. A romantiI<a jellemzője a nép felé fordulás, a múltba tekintés és a műfajkeverés. Ezt a három
jellemzőt összegzi a ballada mínt műfaj, melyhez Arany János legjelIegzetesebb művei tartoznak. A
ballada ,,tragédia dalban elbeszélve", Verses formájú, történetet mond el, párbeszédes, tragikus
elen"leket alkalrnaz, a balladai sejtetós, eIhallgatás, honrály a jeilegzetes eierne_ A ballada eredetileg ősi
népköltészeti műfaj, Arany.lános például a skót és szél<ely népballadákat tekintette mintaként. 1853-
tól kezdte óket írni Nagykőrösön. A nernzet ügyét kívánta szolgálnivelül<, történelrni balladái ugyanis
nagyrészt allegorikus jelentésűek. Bár tárgyul<at nagyrészt a nernzeti rnúlt nehéz időszakaiból merítik,
árn rejtett jelentésükl<el a jelenhez is szólnak. Arany így próbálta erősíteni a nemzeti óntudatot, a
nemzeti egységet. Ritkábban a nép életébő|is választ témát rnagának. Arany balladáiban nagyon
fontos a lé]ektaníság, a lelki okok vizsgálata_
A nagykőrösi korszak (1852-57) balladái többnyire tőrténeti jellegűek (Szondi két apródja, lvlátyás
anyja, Szibinyáni Jank, V. Lászlő,,A, walesi bárdok). A szabadságharc leverése után szúkségvolt arra,
hogy a nemzetben tartsa a lelket, s a balladákon keresztül Arany megfogalmazta a kor problémáiP.
Legfontosabb témái: a zsarnokság, az elnyornáshoz való viszony, a hazához, az eszmékhez vaIÓ hűség,
a költők feielőssége. A balIadák nagy része egyben lélektani jellegű is" l(özéppontjukban a bűn és
bűnhődés problémája áll, A kérdésfólvetése és a problérna megoldása Arany| aXlX.század második
felének nagy orosz íróival rokonítja, elsősorban Dosztojeirszl<ijjel és Tolsztojjal. Arany szerint a bűn
magában hordozza a büntetést, meÉ a személyiség széthutlásával jár. Ezt jelzik a balladákban a
bűnösök víziói és hallucinációi. Szerkesztésre nézve tóbbnyire skÓt-székely típusúak. Lehetnek
lineárisa k {egyenes vona l ú) és poiifoni l<usa k (többszá lúa l<)

AzY" László (1B53) című balladája arról a királyról szól, aki lefejeztette Flunyadi Lászlót, és Prágában
bebórtönózte Hunyadi NlátyáSt, mert féltette tőlúk királyi hatalmát. V. LáSZlóban azonban lelki háború
dúl, mindentől fél, Csehországba menel<ül, A ballada két szálon fut. A király menekűlése kettős: a
térben rnegtett útná| fontosabb a lell<iismeret elől való menekülés. A lélektani hatást erősíti fel az
utal; ugYanígY
éjszaka, a csönd, a zaj, a mennydórgés, mely szintén jelképes értelmű, a lélek sÖtétjére
a vihar is, amely kifejezi a belső lélekállapotot. Arany csak sejteti, hogy
a l<irályt nem l<erÜli el végzete,
ezel(, hiSZ 1849-
cseh fó]dbe l<erúl, de ,,vísszajő a rab", azaz Mátyás. Arany nernzetéhez szóló szavak
ben sokan kerültek rabságba.

ábrázolja az elrne
Az Ágnes asszony (1_853) című balladában Arany kiveteIes lélektani hitelességgel
tisztánlátásáért folytatott kúzdelmet" Arany fokozatosan fejti l<i
a mű főszerepiőjének, Ágnes
a teljes tébolyig,
megőrúlésénekbelső folyamatát, a lélektorzulást: a l<ezdeti l<ényszerképzetektŐ|
végződik, hogy Ágnes aSSZony a
Keretes szerl<esztésű, egyszólarnú ballada. Azzal kezdődil<, és azzal
Három szerkezetiegységre
patakban a lepedőjét moSSa_ A patak-jelenet így l<eretbe foglalja a balladát.
a bűn és bűnhődés, A bűn:
bontható:1. a patakpa rt,2.abörtön és a bíróság,3. a patakpart_ Motívllóa
egységben Ágnes félre akaria vezetni
Ágnes asszony és a szeretője mególi Ágnes férjét.Az 1. szerkezeti
a falubelieket a férjétilletően: ,,Hisz ott bent atszik"_ a
bűne iit még csak sejthető, a balladai homály
a lepedője tisztára mosásával, azt
eszköze jelenik rneg. Az elkövetett bűn nyomát igyekszik eltünietni
- mondja,hogy,,csibémvére""Vatójábanalell<étszeretnétisztáramosni,Egyrenyomatékosabbanl<érik
a sűrítéseszközével ,
tőle számon férje hollétét"A 2. részben arany balladai sejteiéssel, elhallgatással,
é|, hiszen a patakpartról hirtelen a börtónbe kerül Ágnes,
ahol rémeket |át, hallucinációi\/annal(, Tettéi
őrúletbe kergeti önmagát, Be akarja
elítéli,ezt a lelki konflil<tust képtelen megoldani, és a börtönben
megy, rnég rendbe szedi a
magának még bizonyítani, hogy ép elméjű, hiszen mil<or a tárgyalásra
bírák szavát, de amikor a gyilkosságban
ruhálát,,,nehogy azt higgyék: megbomloti". Próbálja felfogni a
kerül, fel sem fogja, mi történik
való bűnrészességgeI vádolják, és azzal, hogy élete végéigbórtónbe
most kimosni, "Mocsok eseit
vele. Csak egy dologíól fél; azt, hogy a véres foltot hogy fogja akkor
indol<olják, de a gyilkosság vádja alól
lepedőrnrön, ki kell a védoltot szednem." Teüét a l<örulrnények
helyszín ugyan a bíróság épÜlete, de az
nern nrenthetik fel, és ő is képtelen nragát felrnenteni. ltt a
Ágnes lelkében játszódnak. Sa]át bűntudata roppantja óssze, a
|elkiisrneret_
események valójában
lepedőn, A bírák hazaerrgedik, Létezik_e az
furdalás nem hagyja nyugodni, a vérfoltot mindig ott látja a
rnár ÍtélkezeftÁgnes felett, s ez nagyobb,
őrületnél nagyobb búnteiés?Az isteni igazságszolgáltatás
vagyunk, ltt ével<et sűrít össze Arany: azidő
rnint az emberi büntetés. A 3, részben ísméta patakparton
rnosott lePedővel érzékelteti" A
rrrrllását az évszakok változásával, Ágnes öregesésével, a rongyossá
léPedőn még mindig látja a vértoltot, ami már régen nincs ott, valójában. a leped
ő az as7ony
lelkiismeretének szimbóluma, amit próbál,tisztára mosni, de már nem tudja, örökre bűnós
márad n
bűnjel ugYan nTe$Ísztul, de az asszony örökre bűnós marad. Búntetésevégtelen, értelmetlen munkát
végez egész éIetében-lsten megmenti azza!,hogy őrületet bocsát rá, mertezáltal még elkerúlhetí
az
ÖrÖk kárhozatot- Arany lélektani pontossággal írja le a bűn és bűnhődés motvumát. Empátiával
éli meg
szerePlőjének tetteit_ Erre a refrén is utal,,,Ohl lrgalom a§ja, ne hagyj el." A iefrén míndig más
érzelmet fejez ki a ballada folyamán: fájdalmat, megbánást, szánalmat, őrületet, megbocsátásért
könyörgő hangot_

A Szondi két apródja (1856)többszólamú, párhuzamos szerkesztésű történelmi ballada, a hűség és a

hősiesség balladája Az első 7strófa a három, jelképes színhely leírása" A bérctetején a rommá lőttvár
a hpsi harc színtere, az önfeláldozás és a hazaszeretet jelképe. A szemközti hegyormon van Szondi
György sírja, s ott térdelnek apródjai" Az egyik helyszín a véres harc komorságát, a másik a dícső hős
túlvilági nyugaImát közvetíti_ A 3, színhely a volgy, amely a győztesek alantas diadalmámorát
szimboiizálja_ Ezután drámai ,,párbeszéddel" folytatódik a ballada_ Azidézőjelbe tett strófál< a török
csábítását tartalmazzák, közte pedig a két apród históriás énekéthalljuk_ A két szóveg Szondi
hőstettének fe|idézésébentalálkozik, majd elválik egymástól. A tórök szolga először hízeleg, majd a
nyers erőszak jelenik meg, fenyegetővé válík a hangnem.A két apród alakjában a zsarnol<ságnak meg
nenr hajoló hűség jelképétláthatjuk. A két beszédmód a stílusában is eltér egymástóI" A török
szavaiban Arany égy elképzelt keleties nyelvi gazdagságot mutat föl, török szaval<at is használ_ Az
apródok nyelvezete a siratóénekekkel rokon, Elzengik Szondi dicsőségét,nem reagálnak a szultán
ajánlatára, így nern jöhetett létre kóztük igazi párbeszéd, csak egymás mellett beszélnek- A műben
kéttéleértékrend áll egymással szemben, ezért nem jöhet köztük létre valódi párbeszéd,

Ferenc Józs,ef mag-yarországi látogatásakor Aranyt is fólkérték üdvózlővers írására. Arany kitért a
feladat elől, s asztalfiókjának írta meg a balladát, A walesi bárdokat (1857)_ Nagy erővel ismétli meg a
Szondi két apródja úzenetét,a zsarnokkal való erkólcsi szembenállás kötelező parancsát. Arany az
,,adjátok meg a császárnak, ami a császáré" tanítás alapján mutatja be a Montgomeryben lévő lakoma
lefoIyását, a király azonban a zsarnokság természetéből fakadóan teljes alávetettséget kíván Ezt
tagadják meg az urak és a bárdok (énekesek) is_ Nem hajolnak meg a zsarnok előtt, inkább vállalják a
haláit. A bűntudat azonban Edward kiráiyt is összeroppantja, beleőrül lelkiismeret-furdalásába. Ennek
a kólteménynek a versfórmája skót balladaforma (jambikus leltésű, xaxa rímképletű, a páratlan sorok
8, a párosak 6 szótagosak, 4 illewe 3 jambusból állnak).