(eBook PDF) Elementary & Intermediate

Algebra for College Students, Media

Update 4th Edition
Go to download the full and correct content document:
https://ebooksecure.com/product/ebook-pdf-elementary-intermediate-algebra-for-colle
ge-students-media-update-4th-edition/
More products digital (pdf, epub, mobi) instant
download maybe you interests ...

Intermediate Algebra For College Students 10th Edition

(eBook PDF)

http://ebooksecure.com/product/intermediate-algebra-for-college-
students-10th-edition-ebook-pdf/

(eBook PDF) Intermediate Algebra for College Students

7th Edition

http://ebooksecure.com/product/ebook-pdf-intermediate-algebra-
for-college-students-7th-edition/

(Original PDF) Intermediate Algebra For College

Students 10th Edition

http://ebooksecure.com/product/original-pdf-intermediate-algebra-
for-college-students-10th-edition/

(eBook PDF) Intermediate Algebra For College Students

9th Edition

http://ebooksecure.com/product/ebook-pdf-intermediate-algebra-
for-college-students-9th-edition/
(eBook PDF) Introductory & Intermediate Algebra for
College Students 5th Edition

http://ebooksecure.com/product/ebook-pdf-introductory-
intermediate-algebra-for-college-students-5th-edition/

(eBook PDF) Elementary Geometry for College Students

7th Edition

http://ebooksecure.com/product/ebook-pdf-elementary-geometry-for-
college-students-7th-edition/

(eBook PDF) Elementary Geometry for College Students

6th Edition

http://ebooksecure.com/product/ebook-pdf-elementary-geometry-for-
college-students-6th-edition/

(eBook PDF) Introductory Algebra for College Students

8th Edition

http://ebooksecure.com/product/ebook-pdf-introductory-algebra-
for-college-students-8th-edition/

(eBook PDF) Elementary and Intermediate Algebra 4th

Edition by Tom Carson

http://ebooksecure.com/product/ebook-pdf-elementary-and-
intermediate-algebra-4th-edition-by-tom-carson/
 Contents vii

7 Rational Expressions and Equations 379

7.1 Simplifying Rational Expressions 380
7.2 Multiplication and Division of Rational Expressions 387
7.3 Addition and Subtraction of Rational Expressions with a Common
Denominator and Finding the Least Common Denominator 394
7.4 Addition and Subtraction of Rational Expressions 401
Mid-Chapter Test: Sections 7.1–7.4 408
7.5 Complex Fractions 409
7.6 Solving Rational Equations 414
7.7 Rational Equations: Applications and Problem Solving 421
7.8 Variation 432
Chapter 7 Summary 441
Chapter 7 Review Exercises 444
Chapter 7 Practice Test 446
Cumulative Review Test 447

8 Functions and Their Graphs 449

8.1 More on Graphs 450
8.2 Functions 458
8.3 Linear Functions 476
Mid-Chapter Test: Sections 8.1–8.3 482
8.4 Slope, Modeling, and Linear Relationships 483
8.5 The Algebra of Functions 499
Chapter 8 Summary 507
Chapter 8 Review Exercises 510
Chapter 8 Practice Test 514
Cumulative Review Test 515

9 Systems of Linear Equations 517

9.1 Solving Systems of Equations Graphically 518
9.2 Solving Systems of Equations by Substitution 527
9.3 Solving Systems of Equations by the Addition Method 533
9.4 Solving Systems of Linear Equations in Three Variables 541
Mid-Chapter Test: Sections 9.1–9.4 547
9.5 Systems of Linear Equations: Applications and Problem Solving 548
9.6 Solving Systems of Equations Using Matrices 561
9.7 Solving Systems of Equations Using Determinants and Cramer’s Rule 569
Chapter 9 Summary 577
Chapter 9 Review Exercises 581
Chapter 9 Practice Test 583
Cumulative Review Test 584

10 Inequalities in One and Two Variables 585

10.1 Solving Linear Inequalities in One Variable 586
10.2 Solving Equations and Inequalities Containing Absolute Values 600
viii Contents

Mid-Chapter Test: Sections 10.1–10.2 609

10.3 Graphing Linear Inequalities in Two Variables and Systems of Linear
Inequalities 610
Chapter 10 Summary 618
Chapter 10 Review Exercises 620
Chapter 10 Practice Test 621
Cumulative Review Test 622

11 Roots, Radicals, and Complex Numbers 623

11.1 Roots and Radicals 624
11.2 Rational Exponents 632
11.3 Simplifying Radicals 640
11.4 Adding, Subtracting, and Multiplying Radicals 647
Mid-Chapter Test: Sections 11.1–11.4 654
11.5 Dividing Radicals 655
11.6 Solving Radical Equations 663
11.7 Complex Numbers 674
Chapter 11 Summary 683
Chapter 11 Review Exercises 686
Chapter 11 Practice Test 689
Cumulative Review Test 690

12 Quadratic Functions 691

12.1 Solving Quadratic Equations by Completing the Square 692
12.2 Solving Quadratic Equations by the Quadratic Formula 701
12.3 Quadratic Equations: Applications and Problem Solving 713
Mid-Chapter Test: Sections 12.1–12.3 722
12.4 Factoring Expressions and Solving Equations That Are Quadratic
in Form 723
12.5 Graphing Quadratic Functions 730
12.6 Quadratic and Other Inequalities in One Variable 750
Chapter 12 Summary 761
Chapter 12 Review Exercises 765
Chapter 12 Practice Test 768
Cumulative Review Test 769

13 Exponential and Logarithmic Functions 771

13.1 Composite and Inverse Functions 772
13.2 Exponential Functions 784
13.3 Logarithmic Functions 792
13.4 Properties of Logarithms 799
Mid-Chapter Test: Sections 13.1–13.4 805
13.5 Common Logarithms 806
13.6 Exponential and Logarithmic Equations 812
 Contents ix

13.7 Natural Exponential and Natural Logarithmic Functions 818

Chapter 13 Summary 829
Chapter 13 Review Exercises 832
Chapter 13 Practice Test 835
Cumulative Review Test 836

14 Conic Sections 837

14.1 The Parabola and the Circle 838
14.2 The Ellipse 849
Mid-Chapter Test: Sections 14.1–14.2 854
14.3 The Hyperbola 855
14.4 Nonlinear Systems of Equations and Their Applications 862
Chapter 14 Summary 870
Chapter 14 Review Exercises 873
Chapter 14 Practice Test 875
Cumulative Review Test 876

15 Sequences, Series, and the Binomial

Theorem 877
15.1 Sequences and Series 878
15.2 Arithmetic Sequences and Series 885
15.3 Geometric Sequences and Series 892
Mid-Chapter Test: Sections 15.1–15.3 903
15.4 The Binomial Theorem 904
Chapter 15 Summary 909
Chapter 15 Review Exercises 911
Chapter 15 Practice Test 913
Cumulative Review Test 914

Appendices 915
Appendix A Review of Decimals and Percent 915
Appendix B Finding the Greatest Common Factor and Least Common
Denominator 918
Appendix C Geometry 921
Appendix D Review of Exponents, Polynomials, and Factoring 925

Answers A1

Applications Index I1

Subject Index I5
 Preface
This book was written for college students and other
adults who have never been exposed to algebra or who
have been exposed but need a refresher course. Our pri-
mary goal was to write a book that students can read, un-
derstand, and enjoy. To achieve this goal we have used
short sentences, clear explanations, and many detailed,
worked-out examples. We have tried to make the book rel-
evant to college students by using practical applications of
algebra throughout the text.
The many factors that contributed to the success of the
previous editions have been retained. In preparing this re-
vision, we considered the suggestions of instructors and stu-
dents throughout the country. The Principles and Standards
for School Mathematics, prepared by the National Council
of Teachers of Mathematics (NCTM), and Beyond Cross-
roads: Implementing Mathematics Standards in the First
Two Years of College, by the American Mathematical Asso-
ciation of Two-Year Colleges (AMATYC) together with
advances in technology, influenced the writing of this text.
New to This Edition
One of the most important features of the text is its read-
ability. The book is very readable for students of all reading
skill levels. The Fourth Edition continues this emphasis and
has been revised with a focus on improving accessibility and
addressing the learning needs and styles of today’s students.
To this end, the following changes have been made:
Content Changes
• Discussions throughout the text have been thorough-
ly revised for brevity and accessibility. Whenever pos-
sible, a visual example or diagram is used to explain
concepts and procedures.
• Understanding Algebra is a new feature appearing in
the margin throughout the text. Placed at key points,
Understanding Algebra draws students’ attention
quickly to the important concepts and facts that they
need to master.
• The pedagogical use of color has been enhanced and
now includes a color-coded system for variables and
notation to support a more visual approach.
• Exercise sets now begin with new Warm-up
Exercises—and include an emphasis on vocabulary.
These exercises are great as a warm-up to the home-
work or as a 5-minute quiz. The Concept/Writing
exercises (formerly found at the start of the exercise
sets) are now located after the Problem Solving sec-
tion in the exercise sets.
• Exercises and applications have been updated
throughout.
x
Enhancements to Resources
• The Chapter Test Prep Video and Lecture Series
Videos are now captioned in both English and Spanish.
The videos are available in MyMathLab. The Chapter
Test Prep videos are also available on YouTube.
• MyMathLab and MathXL have been significantly
updated including:
1. A substantial increase in exercises coverage
2. Suggested Assignments in homework builder
3. New study skills and math-reading connections
coverage
Features of the Text
Full-Color Format
Color is used pedagogically in the following ways:
• Important definitions and procedures are color
screened.
• Color screening or color type is used to make other
important items stand out.
• Artwork is enhanced and clarified with use of multi-
ple colors.
• The full-color format allows for easy identification of
important features by students.
• The full-color format makes the text more appealing
and interesting to students.
Accuracy
Accuracy in a mathematics text is essential. To ensure ac-
curacy in this book, math teachers from around the coun-
try have read the pages carefully for typographical errors
and have checked all the answers.
Connections
Many of our students do not thoroughly grasp new con-
cepts the first time they are presented. In this text we en-
courage students to make connections. That is, we
introduce a concept, then later in the text briefly reintro-
duce it and build upon it. Often an important concept is
used in many sections of the text. Important concepts are
also reinforced throughout the text in the Cumulative Re-
view Exercises and Cumulative Review Tests.
Chapter Opening Application
Each chapter begins with a real-life application related to
the material covered in the chapter. By the time students
complete the chapter, they should have the knowledge to
work the problem.

Goals of This Chapter
This feature on the chapter opener page gives students a
preview of the chapter and also indicates where this
material will be used again in other chapters of the book.
This material helps students see the connections among
various topics in the book and the connection to real-
world situations.
The Use of Icons
At the beginning of each exercise set the icons for
MathXL®, , and for MyMathLab, , Helpful Hints
are illustrated to remind students of these homework re-
sources.
Keyed Section Objectives
Each section opens with a list of skills that the student
should learn in that section. The objectives are then keyed
to the appropriate portions of the sections with blue num-
bers such as 1 .
Problem Solving
Pólya’s five-step problem-solving procedure is discussed in
Section 1.2. Throughout the book, problem solving and
Pólya’s problem-solving procedure are emphasized.
Practical Applications
Practical applications of algebra are stressed throughout
the text. Students need to learn how to translate applica-
tion problems into algebraic symbols. The problem-solving
approach used throughout this text gives students ample
practice in setting up and solving application problems.
The use of practical applications motivates students.
Detailed, Worked-Out Examples
A wealth of examples have been worked out in a step-by-
step, detailed manner. Important steps are highlighted in
color, and no steps are omitted until after the student has
seen a sufficient number of similar examples.
Now Try Exercises
In each section, after each example, students are asked to
work an exercise that parallels the example given in the
text. These Now Try Exercises make the students active,
rather than passive, learners and they reinforce the con-
cepts as students work the exercises. Through these exercis-
es, students have the opportunity to immediately apply
what they have learned. After each example, Now Try
Exercises are indicated in green type such as Now Try
Excercise 27. They are also indicated in green type in the ex-
ercise sets, such as 27.
Study Skills Section
Students taking this course may benefit from a review of
important study skills. Such study skills are essential for
success in mathematics. Section 1.1, the first section of the
Preface xi
text, discusses such study skills. This section should be very
beneficial for your students and should help them to
achieve success in mathematics.
Understanding Algebra
The new Understanding Algebra boxes appear in the mar-
gin throughout the text. Placed at key points,
Understanding Algebra helps students focus on the impor-
tant concepts and facts that they need to master.
The Helpful Hint boxes offer useful suggestions for
problem solving and other varied topics. They are set off
in a special manner so that students will be sure to read
them.
Avoiding Common Errors
Common student errors are illustrated. Explanations of
why the shown procedures are incorrect are given. Expla-
nations of how students may avoid such errors are also
presented.
Exercise Sets
The exercise sets are broken into three main categories:
Warm-Up Exercises, Practice the Skills, and Problem Solv-
ing. Many exercise sets also contain Concept/Writing,
Challenge Problems, and/or Group Activities. Each exer-
cise set is graded in difficulty. The early problems help de-
velop the student’s confidence, and then students are
eased gradually into the more difficult problems. A suffi-
cient number and variety of examples are given in each
section for the student to successfully complete even the
more difficult exercises. The number of exercises in each
section is more than ample for student assignments and
practice.
Warm-Up Exercises
Exercise sets now begin with new Warm-Up Exercises.
These fill-in-the-blank exercises include an emphasis on
vocabulary. They serve as a great warm-up to the home-
work exercises or as 5-minute quizzes.
Problem-Solving Exercises
These exercises help students become better thinkers and
problem solvers. Many of these exercises involve real-life
applications of algebra. It is important for students to be
able to apply what they learn to real-life situations. Many
problem-solving exercises help with this.
Concept/Writing Exercises
Most exercise sets include exercises that require students
to write out the answers in words. These exercises improve
students’ understanding and comprehension of the
xii Preface
material. Many of these exercises involve problem solving
and conceptualization and help develop better reasoning
and critical thinking skills. These exercises are located fol-
lowing the Problem-Solving exercises within the end-of-
section exercise sets.
Challenge Problems
These exercises, which are part of many exercise sets, pro-
vide a variety of problems. Many were written to stimulate
student thinking. Others provide additional applications of
algebra or present material from future sections of the
book so that students can see and learn the material on
their own before it is covered in class. Others are more
challenging than those in the regular exercise set.
Cumulative Review Exercises
All exercise sets (after the first two) contain questions
from previous sections in the chapter and from previous
chapters. These Cumulative Review Exercises will rein-
force topics that were previously covered and help stu-
dents retain the earlier material, while they are learning
the new material. For the students’ benefit, Cumulative
Review Exercises are keyed to the section where the mate-
rial is covered, using brackets, such as [3.4].
Group Activities
Many exercise sets have group activity exercises that
lead to interesting group discussions. Many students
learn well in a cooperative learning atmosphere, and
these exercises will get students talking mathematics to
one another.
Mid-Chapter Tests
In the middle of each chapter is a Mid-Chapter Test. Stu-
dents should take each Mid-Chapter Test to make sure
they understand the material presented in the chapter up
to that point. In the student answers, brackets such as [2.3]
are used to indicate the section where the material was
first presented.
Chapter Summary
At the end of each chapter is a comprehensive chapter
summary that includes important chapter facts and exam-
ples illustrating these important facts.
Chapter Review Exercises
At the end of each chapter are review exercises that cover all
types of exercises presented in the chapter. The review
exercises are keyed using color numbers and brackets,
such as [1.5], to the sections where the material was first in-
troduced.
Chapter Practice Tests
The comprehensive end-of-chapter practice test will enable
the students to see how well they are prepared for the actu-
al class test. The section where the material was first intro-
duced is indicated in brackets in the student answers.
Cumulative Review Tests
These tests, which appear at the end of each chapter after
the first, test the students’ knowledge of material from
the beginning of the book to the end of that chapter. Stu-
dents can use these tests for review, as well as for prepa-
ration for the final exam. These exams, like the
Cumulative Review Exercises, will serve to reinforce top-
ics taught earlier. In the answer section, after each an-
swer, the section where that material was covered is given
using brackets.
Answers
The odd answers are provided for the exercise sets. All an-
swers are provided for the Cumulative Review Exercises,
Mid-Chapter Test, Chapter Review Exercises, Chapter
Practice Tests, and Cumulative Review Tests. Answers are
not provided for the Group Activity exercises since we
want students to reach agreement by themselves on the
answers to these exercises.
Prerequisite
This text assumes no prior knowledge of algebra. Howev-
er, a working knowledge of arithmetic skills is important.
Fractions are reviewed early in the text, and decimals and
percent are reviewed in Appendix A.
Modes of Instruction
The format and readability of this book lend it to many dif-
ferent modes of instruction. The constant reinforcement of
concepts will result in greater understanding and retention
of the material by your students.
The features of the text and the large variety of supple-
ments available make this text suitable for many types of
instructional modes, including
• lecture
• hybrid or blended courses
• distance learning
• self-paced instruction
• modified lecture
• cooperative or group study
• learning laboratory
 Preface xiii

Student and Instructor Resources

STUDENT RESOURCES

Student Solutions Manual Worksheets for Classroom or Lab Practice

Provides complete worked-out solutions to
• the odd-numbered section exercises
• all exercises in the Mid-Chapter Tests, Chapter
Reviews, Chapter Practice Tests, and Cumulative
Review Tests
• Extra practice exercises for every section of the
text with ample space for students to show their
work

Lecture Videos Chapter Test Prep Videos

• For each section of the text, there are about 20 • Step-by-step solutions to every exercise in each
minutes of lecture. Chapter Practice Test
• Captioned in English and Spanish • Available in MyMathLab®
• Available in MyMathLab® • Available on YouTube at
http://www.youtube.com/user/AngelElemInterAlg

INSTRUCTOR RESOURCES

Annotated Instructor’s Edition Instructor’s Resource Manual with Tests

Contains all the content found in the student edition, plus and Mini-Lectures
the following: • Mini-lectures for each text section
• Answers to exercises on the same text page with • Several forms of test per chapter (free response
graphing answers in the Graphing Answer section and multiple choice)
at the back of the text • Answers to all items
• Instructor Example provided in the margin paired • Available for download from the IRC and in
with each student example MyMathLab®

TestGen®
• Available for download from the IRC

Instructor’s Solutions Manual Online Resources

• Available for download from the IRC and in • MyMathLab® (access code required)
MyMathLab® • MathXL® (access code required)
xiv Preface
Acknowledgments
We thank our spouses, Kathy Angel and Kris Runde, for
their support and encouragement throughout the project.
We are grateful for their wonderful support and under-
standing while we worked on the book.
We also thank our children: Robert and Steven Angel
and Alex, Nick, and Max Runde. They also gave us support
and encouragement and were very understanding when
we could not spend as much time with them as we wished
because of book deadlines. Special thanks to daughter-in-
law, Kathy; mother-in-law, Patricia, and father-in-law,
Scott. Without the support and understanding of our fami-
lies, this book would not be a reality.
We want to thank Rafiq Ladhani and his team at Edu-
media for accuracy reviewing the pages and checking all
answers.
We thank Larry Gilligan, University of Cincinnati, and
Donna Petrie, Monroe Community College, for their con-
tributions to the series.
Many people at Pearson deserve thanks, including all
those listed on the copyright page. In particular, we thank
Michael Hirsch, Editor in Chief; Matt Summers, Editorial
Project Manager; Michelle Renda, Executive Marketing
Manager; Patty Bergin, Senior Production Manager; and
Barbara Atkinson, Senior Designer.
We would like to thank the following reviewers and
focus group participants for their thoughtful comments
and suggestions:
Laura Adkins, Missouri Southern State College, MO
Darla Aquilar, Pima Community College, AZ
Arthur Altshiller, Los Angeles Valley College, CA
Frances Alvarado, University of Texas–Pan American, TX
Jose Alvarado, University of Texas–Pan American, TX
Jacob Amidon, Cayuga Community College, NY
Bhagirathi Anand, Long Beach City College, CA
Ben Anderson, Darton College, GA
Sheila Anderson, Housatonic Community College, CT
Peter Arvanites, State University of New York–Rockland
Community College, NY
Jannette Avery, Monroe Community College, NY
Mary Lou Baker, Columbia State Community College, TN
Linda Barton, Ball State University, IN
Jon Becker, Indiana University, IN
Sharon Berrian, Northwest Shoals Community College, AL
Paul Boisvert, Oakton Community College, IL
Dianne Bolen, Northeast Mississippi Community
College, MS
Julie Bonds, Sonoma State University, CA
Beverly Broomell, Suffolk County Community College, NY
Clark Brown, Mojave Community College, AZ
Connie Buller, Metropolitan Community College, NE
Lavon Burton, Abilene Christian University, TX
Marc Campbell, Daytona Beach Community College, FL
Mitzi Chaffer, Central Michigan University, MI
Terry Cheng, Irvine Valley College, CA
Julie Chesser, Owens Community College, OH
Kim Christensen, Maple Woods Community College, MO
Barry Cogan, Macomb Community College, MI
Pat C. Cook, Weatherford College, TX
Ted Corley, Arizona State University and Glendale
Community College, AZ
Charles Curtis, Missouri Southern State College, MO
Joseph de Guzman, Riverside City College (Norco), CA
Lisa Delong Cuneo, Penn. State University–Dubois, PA
Stephan Delong, Tidewater Community College, VA
Deborah Doucette, Erie Community College (North), NY
Marla Dresch Butler, Gavilan Community College, CA
William Echols, Houston Community College, TX
Gary Egan, Monroe Community College, NY
Mark W. Ernsthausen, Monroe Community College, NY
Elizabeth Farber, Bucks County Community College, PA
Dale Felkins, Arkansas Technical University, AR
Warrene Ferry, Jones County Junior College, MS
Christine Fogal, Monroe Community College, NY
Reginald Fulwood, Palm Beach Community College, FL
Gary Glaze, Spokane Falls Community College, WA
James Griffiths, San Jacinto College, TX
Susan Grody, Broward Community College, FL
Kathy Gross, Cayuga Community College, NY
Abdollah Hajikandi, State University of New
York–Buffalo, NY
Cynthia Harrison, Baton Rouge Community College, LA
Mary Beth Headlee, State College of Florida, FL
Richard Hobbs, Mission College, CA
Joe Howe, St. Charles Community College, MO
Laura L. Hoye, Trident Technical College, SC
Barbara Hughes, San Jacinto Community College
(Central), TX
Kelly Jahns, Spokane Community College, WA
Mary Johnson, Inver Hills Community College, MN
Cheryl Kane, University of Nebraska–Lincoln, NE
Judy Kasabian, El Camino College, CA
Jane Keller, Metropolitan Community College, NE
Mike Kirby, Tidewater Community College, VA
Maryanne Kirkpatrick, Laramie County Community
College, WY
Marcia Kleinz, Atlantic Cape Community College, NJ
William Krant, Palo Alto College, TX
Gayle L. Krzemien, Pikes Peak Community College, CO
Shannon Lavey, Cayuga Community College, NY
Mitchel Levy, Broward Community College, FL
Mitzi Logan, Pitt Community College, NC
Jason Mahar, Monroe Community College, NY
Kimberley A. Martello, Monroe Community College, NY
Constance Meade, College of Southern Idaho, ID
Lynette Meslinsky, Erie Community College, NY
Shywanda Moore, Meridian Community College, MS
Elizabeth Morrison, Valencia Community College, FL
Catherine Moushon, Elgin Community College, IL
Elsie Newman, Owens Community College, OH
Charlotte Newsom, Tidewater Community College, VA
Kathy Nickell, College of DuPage, IL
Charles Odion, Houston Community College, TX
Jean Olsen, Pikes Peak Community College, CO
Shelle Patterson, Moberly Area Community College, MO
Patricia Pifko, Housatonic Community College, CT

Jeanne Pirie, Erie Community College (North), NY
David Price, Tarrant County College, TX
Elise Price, Tarrant County College, TX
Dennis Reissig, Suffolk County Community College, NY
Linda Retterath, Mission College, CA
Dale Rohm, University of Wisconsin–Stevens Point, WI
Behnaz Rouhani, Athens Technical College, GA
Troy Rux, Spokane Falls Community College, WA
Hassan Saffari, Prestonburg Community College, KY
Brian Sanders, Modesto Junior College, CA
Glenn R. Sandifer, San Jacinto Community College,
(Central), TX
Rebecca Schantz, Prairie State College, IL
Cristela Sifuentez, University of Texas–Pan American, TX
Rick Silvey, St. Mary College, KS
Julia Simms, Southern Illinois University–Edwardsville, IL
Linda Smoke, Central Michigan University, MI
Jed Soifer, Atlantic Cape Community College, NJ
Richard C. Stewart, Monroe Community College, NY
Elizabeth Suco, Miami–Dade College, FL
Fereja Tahir, Illinois Central College, IL
Harold Tanner, Orangeburg–Calhoun Technological
College, SC
Dale Thielker, Ranken Technological College, MO
Burnette Thompson, Jr., Houston Community College, TX
Mary Vachon, San Joaquin Delta College, CA
Preface xv
Andrea Vorwark, Maple Woods Community College, MO
Ken Wagman, Gavilan Community College, CA
Patrick Ward, Illinois Central College, IL
Robert E. White, Allan Hancock College, CA
Cindy Wilson, Henderson State University, AZ
Ronald Yates, Community College of Southern
Nevada, NV
Focus Group Participants
Linda Barton, Ball State University, IN
Karen Egedy, Baton Rouge Community College, LA
Daniel Fahringer, Harrisburg Area Community College, PA
Sharon Hansa, Longview Community College, MO
Cynthia Harrison, Baton Rouge Community College, LA
Judy Kasabian, El Camino College, CA
Mark Molino, Erie Community College, NY
Kris Mudunuri, Long Beach City College, CA
Fred Peskoff, Borough of Manhattan Community
College, NY
David Price, Tarrant County College, TX
Elise Price, Tarrant County College, TX
Adrian Ranic, Erie Community College, NY
Dale Siegel, Kingsborough Community College, NY
Christopher Yarish, Harrisburg Area Community
College, PA
 To the Student
Algebra is a course that requires active participation. You
must read the text and pay attention in class, and, most im-
portant, you must work the exercises. The more exercises
you work, the better.
The text was written with you in mind. Short, clear sen-
tences are used, and many examples are given to illustrate
specific points. The text stresses useful applications of alge-
bra. Hopefully, as you progress through the course, you
will come to realize that algebra is not just another math
course that you are required to take, but a course that of-
fers a wealth of useful information and applications.
This text makes full use of color. The different colors
are used to highlight important information. Important
procedures, definitions, and formulas are placed within
colored boxes.
The boxes marked Understanding Algebra should be
studied carefully. They emphasize concepts and facts that
you need to master to succeed. Helpful Hints should be
studied carefully, for they stress important information. Be
sure to study Avoiding Common Errors boxes. These
boxes point out common errors and provide the correct
procedures for doing these problems.
After each example you will see a Now Try Exercise ref-
erence, such as Now Try Exercise 27.The exercise indicated is
very similar to the example given in the book.You may wish
to try the indicated exercise after you read the example to
make sure you truly understand the example. In the exercise
set, the Now Try Exercises are written in green, such as 27.
Some questions you should ask your professor early in
the course include: What supplements are available for
use? Where can help be obtained when the professor is not
available? Supplements that may be available include the
Student Solutions Manual; the Lecture Series Videos; the
Chapter Test Prep Videos; ; and
All these items are discussed under the heading of
Supplements in Section 1.1 and listed in the Preface.
You may wish to form a study group with other students
in your class. Many students find that working in small
groups provides an excellent way to learn the material. By
discussing and explaining the concepts and exercises to
one another, you reinforce your own understanding. Once
guidelines and procedures are determined by your group,
make sure to follow them.
One of the first things you should do is to read Section
1.1, Study Skills for Success in Mathematics. Read this sec-
tion slowly and carefully, and pay particular attention to
the advice and information given. Occasionally, refer back
to this section. This could be the most important section of
the book. Pay special attention to the material on doing
your homework and on attending class.
At the end of all exercise sets (after the first two) are
xvi
Cumulative Review Exercises. You should work these
problems on a regular basis, even if they are not assigned.
These problems are from earlier sections and chapters of
the text, and they will refresh your memory and reinforce
those topics. If you have a problem when working these ex-
ercises, read the appropriate section of the text or study
your notes that correspond to that material. The section of
the text where the Cumulative Review Exercise was intro-
duced is indicated by brackets, [ ], to the left of the exercise.
After reviewing the material, if you still have a problem,
make an appointment to see your professor. Working the
Cumulative Review Exercises throughout the semester will
also help prepare you to take your final exam.
Near the middle of each chapter is a Mid-Chapter Test.
You should take each Mid-Chapter Test to make sure you
understand the material up to that point. The section
where the material was first introduced is given in brackets
after the answer in the answer section of the book.
At the end of each chapter are a Chapter Summary,
Chapter Review Exercises, a Chapter Practice Test, and a
Cumulative Review Test. Before each examination you
should review this material carefully and take the Chapter
Practice Test (you may want to review the Chapter Test Prep
Video also). If you do well on the Chapter Practice Test, you
should do well on the class test.The questions in the Review
Exercises are marked to indicate the section in which that
material was first introduced. If you have a problem with a
Review Exercise question, reread the section indicated. You
may also wish to take the Cumulative Review Test that ap-
pears at the end of every chapter (starting with Chapter 2).
In the back of the text there is an answer section that
contains the answers to the odd-numbered exercises, in-
cluding the Challenge Problems. Answers to all Cumula-
. tive Review Exercises, Mid-Chapter Tests, Chapter Review
Exercises, Chapter Practice Tests, and Cumulative Review
Tests are provided. Answers to the Group Activity exercis-
es are not provided, for we wish students to reach agree-
ment by themselves on answers to these exercises. The
answers should be used only to check your work. For the
Mid-Chapter Tests, Chapter Practice Tests, and Cumulative
Review Tests, after each answer the section number where
that type of exercise was covered is provided.
We have tried to make this text as clear and error free as
possible. No text is perfect, however. If you find an error in
the text, or an example or section that you believe can be im-
proved, we would greatly appreciate hearing from you. If
you enjoy the text, we would also appreciate hearing from
you. You can submit comments to math@pearson.com, sub-
ject for Allen Angel and Dennis Runde.
Allen R. Angel
Dennis C. Runde
 1
Real Numbers

1.1 Study Skills for Success in

Mathematics
Goals of This Chapter
This chapter will provide you with the foundation that you need in
1.2 Problem Solving
order to succeed in this course and all other mathematics courses
1.3 Fractions you will take. Learning proper study skills is the first step in building
1.4 The Real Number System this foundation. Please read Section 1.1 carefully and follow the advice
1.5 Inequalities given. The emphasis of this chapter is to provide you with an
understanding of the real number system.
Mid-Chapter Test: Sections 1.1–1.5
In this chapter, you will learn a five-step problem-solving procedure
1.6 Addition of Real Numbers that will be used throughout the book. Once you have learned the
1.7 Subtraction of Real Numbers material in this chapter, you will be able to tackle the subsequent
chapters in the book with confidence.
1.8 Multiplication and Division of Real
Numbers
1.9 Exponents, Parentheses, and the
Order of Operations
1.10 Properties of the Real Number
System
Chapter 1 Summary
Chapter 1 Review Exercises
Chapter 1 Practice Test

A college education is worth

money! The amount of average annual
income increases dramatically as one’s
education increases. For example, in 2007
someone with a bachelor’s degree earned
© Andrew Rich/iStockphoto

more than twice as much as a person

without a high school diploma. In
Exercise 43 on page 19, we will see how
to analyze pictorial data to calculate the
financial advantages of a college
education.

1
2 Chapter 1 Real Numbers
1.1 Study Skills for Success in Mathematics
1 Recognize the goals of this
text.
2 Learn proper study skills.
3 Prepare for and take exams.
4 Learn to manage time.
This section is extremely important. Take the time to read it carefully and follow the
advice given.
Most of you taking this course fall into one of three categories: (1) those who did
not take algebra in high school, (2) those who took algebra in high school but did not
understand the material, or (3) those who successfully completed algebra in high
school but have been out of school for some time and need to take the course again.
Whichever the case, you will need to acquire study skills for mathematics courses.
Before we discuss study skills, we will present the goals of this text. These goals
may help you realize why certain topics are covered in the text and why they are cov-
ered as they are.
1 Recognize the Goals of This Text
The goals of this text include:
1. Presenting traditional algebra topics
2. Preparing you for more advanced mathematics courses
3. Building your confidence in, and your enjoyment of, mathematics
4. Improving your reasoning and critical thinking skills
5. Increasing your understanding of how important mathematics is in solving real-
life problems
6. Encouraging you to think analytically, so that you will feel comfortable translating
real-life problems into mathematical equations, and then solving the problems.
In addition to teaching you the mathematical content, our goals are to teach you
to be more mathematically literate, which is also called quantitatively literate. We wish to
teach you to communicate mathematically, to teach you to understand and interpret
data in a variety of formats, to teach you measurement and geometric concepts, to
teach you to reason more logically, and to teach you to be able to represent real world
applications mathematically, which is called modeling. Throughout the book we will
strive to increase your mathematical understanding to help you become more success-
ful in mathematics, in your future job, and throughout life.
We also realize that some of you may have some mathematics anxiety. We have
written the book to try to help you overcome that anxiety by building your confidence
in mathematics.
It is important to realize that this course is the foundation for more advanced
mathematics courses. A thorough understanding of algebra will make it easier for you
to succeed in later mathematics courses and in life.
2 Learn Proper Study Skills
Have a Positive Attitude You may be thinking to yourself, “I hate math,” or “I wish I did
not have to take this class.” You may have heard of “math anxiety” and feel you fit this
category. The first thing to do to be successful in this course is to change your attitude to
a more positive one. You must be willing to give this course, and yourself, a fair chance.
Based on past experiences in mathematics, you may feel that this is difficult.
However, mathematics is something you need to work at. Many of you are more
mature now than when you took previous mathematics courses. Your maturity and
desire to learn are extremely important and can make a tremendous difference in your
ability to succeed in mathematics. I believe you can be successful in this course, but you
also need to believe it.
Prepare for and Attend Class To be prepared for class, you need to do your homework
assignments completely. If you have difficulty with the homework, or some of the concepts,
write down questions to ask your instructor. If you were given a reading assignment,
read the appropriate material carefully before class.
 Section 1.1 Study Skills for Success in Mathematics 3

After the material is explained in class, read the corresponding sections of the
text slowly and carefully, word by word.
You should plan to attend every class. Generally, the more absences you have, the
lower your grade will be. Every time you miss a class, you miss important information.
If you must miss a class, contact your instructor ahead of time, and get the reading as-
signment and homework. If possible, before the next class, try to copy a friend’s notes
to help you understand the material you missed.
In algebra and other mathematics courses, the material you learn is cumulative.
The new material is built on material that was presented previously. You must under-
stand each section before moving on to the next section, and each chapter before moving
on to the next chapter. Therefore, do not let yourself fall behind. Seek help as soon as you
need it—do not wait! You will greatly increase your chance of success in this course by
following the study skills presented in this section.
While in class, pay attention to what your instructor is saying. If you don’t under-
stand something, ask your instructor to repeat the material. If you don’t ask questions,
your instructor will not know that you have a problem understanding the material.
In class, take careful notes. Write numbers and letters clearly, so that you can read
them later. Make sure your x’s do not look like y’s and vice versa. It is not necessary to
write down every word your instructor says. Copy the major points and the examples
that do not appear in the text. You should not be taking notes so frantically that you
lose track of what your instructor is saying.

Read the Text Mathematics textbooks should be read slowly and carefully, word by
word. If you do not understand something, reread that material. It is a good idea to
read with a pencil in your hand, making notes as you proceed.
Don’t panic! As you read the examples, notice that the “flow” is basically down-
ward. It is a challenge but try to understand the reasons for each step. This downward
movement is a sequence of steps that takes a problem from statement toward its solu-
tion. Each step is important to understand. If you have trouble with the rationale for a
step, you should ask your instructor for clarification.
When you come across a new concept or definition, you may wish to underline or
highlight it so that it stands out. Then it will be easier to find later. Also, work the Now
Try Exercises that appear in the text following each example. The Now Try Exercises
are designed so that you have the opportunity to immediately apply new ideas. Make
notes of things you do not understand to ask your instructor.
There are numerous boxes in the left margin marked Understanding Algebra.
These boxes give alternative wording and additional illustration of important concepts.
You may want to give these special attention as you read and see how they help with
topics in the text and examples.
This textbook has other special features to help you. I suggest that you pay partic-
ular attention to these highlighted features, including the Avoiding Common Errors
boxes, the Helpful Hint boxes, and important procedures and definitions identified by
color. The Avoiding Common Errors boxes point out the most common errors made by
students. Read and study this material very carefully and make sure that you under-
stand what is explained. If you avoid making these common errors, your chances of
success in this and other mathematics classes will be increased greatly. The Helpful
Hints offer many valuable techniques for working certain problems. They may also
present some very useful information or show an alternative way to work a problem.

Do the Homework Two very important commitments that you must make to be suc-
cessful in this course are attending class and doing your homework regularly. Your as-
signments must be worked conscientiously and completely. Do your homework as
soon as possible, so the material presented in class will be fresh in your mind. It is
through doing homework that you truly learn the material. While working home-
work you will become aware of the types of problems that you need further help
with. If you do not work the assigned exercises, you will not know what questions to
ask in class.
When you do your homework, make sure that you write it neatly and carefully.
Pay particular attention to copying signs and exponents correctly.
4 Chapter 1 Real Numbers

Don’t forget to check the answers to your homework assignments. This book con-
tains the answers to the odd-numbered exercises in the back of the book. In addition,
the answers to all the Cumulative Review Exercises, Mid-Chapter Tests, Chapter Re-
view Exercises, Chapter Practice Tests, and Cumulative Review Tests are in the back of
the book. The section number where the material is first introduced is provided next to
the exercises for the Cumulative Review Exercises and Chapter Review Exercises. The
section number where the material is first introduced is provided with the answers in
the back of the book for the Mid-Chapter Tests, Chapter Practice Tests, and Cumula-
tive Review Tests. Answers to the Group Activity Exercises are not provided because
we want you to arrive at the answers as a group.
Ask questions in class about homework problems you don’t understand. You
should not feel comfortable until you understand all the concepts needed to work
every assigned problem successfully.

Study for Class Study in the proper atmosphere, in an area where you will not be con-
stantly disturbed, so that your attention can be devoted to what you are reading. The
area where you study should be well ventilated and well lit. You should have sufficient
desk space to spread out all your materials. Your chair should be comfortable. You
should try to minimize distractions while you are studying. You should not study for
hours on end. Short study breaks are a good idea.
Before you begin studying, make sure that you have all the materials you need
(pencils, markers, calculator, etc.). You may wish to highlight the important points cov-
ered in class or in the book.
It is recommended that students study and do homework for at least two hours
for each hour of class time. Some students require more time than others. It is impor-
tant to spread your studying time out over the entire week rather than studying during
one large block of time.
When studying, you should not only understand how to work a problem but also
know why you follow the specific steps you do to work the problem. If you do not have
an understanding of why you follow the specific process, you will not be able to trans-
fer the process to solve similar problems.
This book has Mid-Chapter Tests in the middle of each chapter. These exercis-
es reinforce material presented in the first half of the chapter. They will also help
you determine if you need to go back and review the topics covered in the first half
of the chapter. For any of the Mid-Chapter Test questions that you get incorrect,
turn to the section provided with the answers in the back of the book and review
that section. This book also has Cumulative Review Exercises at the end of every
section after Section 1.2. These exercises reinforce material presented earlier in the
course, and you will be less likely to forget the material if you review it repeatedly
throughout the course. The exercises will also help prepare you for the final exam.
Even if these exercises are not assigned for homework, I urge you to work them as
part of your studying process.

3 Prepare for and Take Exams

If you study a little bit each day you should not need to cram the night before an exam.
Begin your studying early. If you wait until the last minute, you may not have time to
seek the help you may need if you find you cannot work a problem.
To prepare for an exam:
1. Read your class notes.
2. Review your homework assignments.
3. Study formulas, definitions, and procedures you will need for the exam.
4. Read the Avoiding Common Errors boxes and Helpful Hint boxes carefully.
5. Read the summary at the end of each chapter.
6. Work the Chapter Review Exercises at the end of each chapter. If you have diffi-
culties, restudy those sections. If you still have trouble, seek help.
 Section 1.1 Study Skills for Success in Mathematics 5

7. Work the Mid-Chapter Test and the Chapter Practice Test.

8. Rework quizzes previously given if the material covered in the quizzes will be
included on the test.
9. If your exam is a cumulative exam, work the Cumulative Review Test.
10. Now, if you can arrange it, you may want to consider a session of study with a part-
ner or group from your class. With a partner, you can construct a sample test to
take to simulate your actual test and help alleviate test anxiety. Try these steps:
a) Using three-by-five-inch index cards, go through the text and select represen-
tative problems—writing the question on one side of the card and the answer
or page reference on the other. Choose questions you think will most likely be
asked; don’t choose easy problems. Have your study partner do the same
thing. Probably 20 to 25 good, representative questions should do it.
b) Here is the key: shuffle the cards. One thing that makes tests more difficult
than homework is that homework problems are often of the same type and
knowing how to start the problem is not too difficult. But test questions are all
mixed up and to simulate that, shuffle the cards.
c) You take your partner’s test—be sure to give yourself the same amount of
time your instructor will give you—and your partner takes your test. Try to
avoid distractions (music, food, etc.). Grade your partner’s test and have your
partner grade your test. Then study weak areas and repeat the process if
necessary.

Prepare for Midterm and Final Exam When studying for a comprehensive midterm or
final exam follow the procedures discussed for preparing for an exam. However, also:
1. Study all your previous tests and quizzes carefully. Make sure that you have
learned to work the problems that you may have previously missed.
2. Work the Cumulative Review Test at the end of each chapter. These tests cover the
material from the beginning of the book to the end of that chapter.
© Lisa F. Young/Shutterstock

3. If your instructor has given you a worksheet or practice exam, make sure that you
complete it. Ask questions about any problems you do not understand.
4. Begin your studying process early so that you can seek all the help you need in a
timely manner.

Take an Exam Make sure you get sufficient sleep the night before the test. Arrive at
the exam site early so that you have a few minutes to relax before the exam. If you rush
into the exam, you will start out nervous and anxious. After you are given the exam,
you should do the following:
1. Carefully write down any formulas or ideas that you want to remember.
2. Look over the entire exam quickly to get an idea of its length. Also make sure that
no pages are missing.
3. Read the test directions carefully.
4. Read each question carefully. Show all of your work. Answer each question com-
pletely, and make sure that you have answered the specific question asked.
5. Work the questions you understand best first; then go back and work those you are
not sure of. Do not spend too much time on any one problem or you may not be
able to complete the exam. Be prepared to spend more time on problems worth
more points.
6. Attempt each problem. You may get at least partial credit even if you do not ob-
tain the correct answer. If you make no attempt at answering the question, you will
lose full credit.
7. Work carefully step by step. Copy all signs and exponents correctly when work-
ing from step to step, and make sure to copy the original question from the test
correctly.
6 Chapter 1 Real Numbers

8. Write clearly so that your instructor can read your work. If your instructor cannot
read your work, you may lose credit. When appropriate, make sure that your final
answer stands out by placing a box around it.
9. If you have time, check your work and your answers.
10. Do not be concerned if others finish the test before you or if you are the last to fin-
ish. Use any extra time to check your work.
Stay calm when taking your test. Do not get upset if you come across a problem
you can’t figure out right away. Go on to something else and come back to that prob-
lem later.

4 Learn to Manage Time

As mentioned earlier, it is recommended that students study and do homework for at
least two hours for each hour of class time. Finding the necessary time to study is not
always easy. The following are some suggestions that you may find helpful.
1. Plan ahead. Determine when you will study and do your homework. Do not
schedule other activities for these periods. Try to space these periods evenly over
the week.
2. Be organized, so that you will not have to waste time looking for your books, your
pencil, your calculator, or your notes.
3. If you are allowed to use a calculator, use it for tedious calculations.
4. When you stop studying, clearly mark where you stopped in the text.
5. Try not to take on added responsibilities. You must set your priorities. If your edu-
cation is a top priority, as it should be, you may have to reduce time spent on other
activities.
6. If time is a problem, do not overburden yourself with too many courses.

Use Supplements This text comes with a large variety of supplements. Find out from
your instructor early in the semester which supplements are available and might be
beneficial for you to use. Supplements should not replace reading the text, but should
be used to enhance your understanding of the material. If you miss a class, you may
want to review the video on the topic you missed before attending the next class.
The supplements available are: the Student Solutions Manual which works out
the odd section exercises as well as all the end-of-chapter exercises; the Lecture Series
Videos, which show about 20 minutes of lecture per section; the Chapter Test Prep
Video, which works out every problem in every Chapter Practice Test; Math-
XL®, a powerful online tutorial and homework system; MyMathLab, the
online course which houses MathXL. The Lecture Series Videos and Chapter Test Prep
Videos are available through MyMathLab. The Chapter Test Prep Videos are also
available on YouTube (search Angel “Elementary and Intermediate Algebra” and
click on “Channels”).

Seek Help Be sure to get help as soon as you need it! Do not wait! In mathematics,
one day’s material is usually based on the previous day’s material. So, if you don’t
understand the material today, you may not be able to understand the material
tomorrow.
Where should you seek help? There are often a number of resources on campus.
Try to make a friend in the class with whom you can study. Often, you can help one an-
other. You may wish to form a study group with other students in your class. Discussing
the concepts and homework with your peers will reinforce your own understanding of
the material.
You should know your instructor’s office hours, and you should not hesitate to seek
help from your instructor when you need it. Make sure you read the assigned material
and attempt the homework before meeting with your instructor. Come prepared with
specific questions to ask.
 Section 1.2 Problem Solving 7

There are often other sources of help available. Many colleges have a mathemat-
ics lab or a mathematics learning center where tutors are available. Ask your instructor
early in the semester where and when tutoring is available. Arrange for a tutor as soon
as you need one.

A Final Word You can be successful at mathematics if you attend class regularly, pay
attention in class, study your text carefully, do your homework daily, review regularly,
and seek help as soon as you need it. Good luck in your course and remember:
Mathematics is not a spectator sport!

EXERCISE SET 1.1

Do you know:
1. your professor’s name and office hours?
2. your professor’s office location and telephone number?
3. where and when you can obtain help if your professor is
not available?
4. the name and phone number of a friend in your class?
5. what supplements are available to assist you in learning?
6. if your instructor is recommending the use of a particular
calculator?
7. when you can use your calculator in this course?
8. if your instructor is requiring the use of MyMathLab?
If you do not know the answers to questions 1–8, you should find
out as soon as possible.
9. What are your goals for this course?
10. What are your reasons for taking this course?
11. List the things you need to do to prepare properly for class.
12. Are you beginning this course with a positive attitude? It is
important that you do!
13. For each hour of class time, how many hours outside of class
are recommended for studying and doing homework?
14. Explain how a mathematics text should be read.
15. Two very important commitments that you must make to be
successful in this course are a) doing homework regularly
and completely and b) attending class regularly. Explain why
these commitments are necessary.
16. When studying, you should not only understand how to work
a problem, but also why you follow the specific steps you do.
Why is this important?
17. Have you given any thought to studying with a friend or a
group of friends? Can you see any advantages in doing so?
Can you see any disadvantages in doing so?
18. Write a summary of the steps you should follow when taking
an exam.

1.2 Problem Solving

1 Learn the five-step
problem-solving procedure.
2 Solve problems involving
bar, line, and circle graphs.
3 Solve problems involving
statistics.
1 Learn the Five-Step Problem-Solving Procedure
One of the main reasons we study mathematics is to use it to solve real-life problems.
To solve most real-life problems mathematically, we need to be able to express the
problem in mathematical symbols. We will spend a great deal of time explaining how to
express real-life applications mathematically.
You can approach any problem using the general five-step problem-solving
procedure developed by George Pólya (1887–1985) in his book How to Solve It.
 8 Chapter 1
Understanding
Algebra
An expression is a collection of
numbers, letters, grouping
symbols, and operations.
© Kristian Sekulic/Shutterstock
Real Numbers
Guidelines for Problem Solving
1. Understand the problem.
• Read the problem carefully at least twice. In the first reading, get a general overview
of the problem. In the second reading, determine (a) exactly what you are being
asked to find and (b) what information the problem provides.
• Make a list of the given facts. Determine which are pertinent to solving the problem.
• Determine whether you can substitute smaller or simpler numbers to make the prob-
lem more understandable.
• If it will help you organize the information, list the information in a table.
• If possible, make a sketch to illustrate the problem. Label the information given.
2. Translate the problem to mathematical language.
• This will generally involve expressing the problem in terms of an algebraic
expression or equation. (We will explain how to express application problems as
equations in Chapter 3.)
• Determine whether there is a formula that can be used to solve the problem.
3. Carry out all necessary calculations.
4. Check the answer obtained in step 3.
• Ask yourself, “Does the answer make sense?” “Is the answer reasonable?” If the
answer is not reasonable, recheck your method for solving the problem and your
calculations.
• Check the solution in the original wording of the problem if possible.
5. Make sure you have answered the question.
• State the answer clearly.
In step 2 we use the words algebraic expression. An algebraic expression, some-
times simply referred to as an expression, is a general term for any collection of num-
bers, letters (called variables), grouping symbols such as parentheses ( ) or brackets [ ],
and operations (such as addition, subtraction, multiplication, and division). In this sec-
tion we will not be using variables, so we will discuss their use later.
Examples of Expressions
3 + 4, 6112 , 32, 122172
The following examples show how to apply the guidelines for problem solving. In
some problems it may not be possible or necessary to list every step in the procedure.
If you need to review procedures for adding, subtracting, multiplying, or dividing deci-
mal numbers, or if you need a review of percents, read Appendix A before proceeding.
EXAMPLE 1 Buying Games Georgia May is deciding which would be less
expensive, buying her son’s birthday presents on eBay or buying them at a local toy
store. Founded in 1995, eBay is The World’s Online Marketplace® for the sale of
goods and services by a diverse community of individuals and small businesses. The
eBay community includes more than 100 million registered members from around
the world. The local toy store is only minutes from Georgia’s house. Therefore, the
cost of gasoline for her car will not factor into her decision. On eBay, the three
games Georgia would like to purchase cost $5.99, $9.95, and $19.95. Shipping costs
for the games would total $11.10. There would be no sales tax on this purchase. At
the local toy store, the total cost for the same three games would be $57.89 plus
8.25% sales tax.
a) Which would be less expensive for Georgia, purchasing the games on eBay or at
the local toy store?
b) How much would Georgia save by making the less expensive purchase?
Another random document with
no related content on Scribd:
nemrég vétetett, azok is csak lovak, s ilyen nyomorúságos időben
senkinék sem válnék szégyenére. E helyett egy nagy darab
határszéli föld eladását indítványozta, a melyre a szomszédbirtokos,
a mint tisztje mondja, rég áhítozik és jó pénzt megadna érette.
– Ősi birtokomból adjak el valamit – folytatta Radnóthy még
hevesebben – azt a szép darab földet? Soha. A nemesi birtok,
számtartó uram, nem városi ház, a melyet adni-venni, cserélni-
berélni lehet. Azt karddal szerezték, az szent dolog, az a családé,
nem egy emberé. Úgy adom át fiamnak, a mint atyámtól örököltem.
Annak a grófnak adjam el, a ki mindig ellenségem volt, alispánná
választatásomat is ellenezte? Soha. Inkább éhen halok meg. Bezzeg
szeretné az én szép földemmel kikerekíteni az ő dib-dáb földjeit –
semmi sem lesz belőle – számtartó uram pedig ne czimboráljon az
én ellenségem embereivel.
A számtartó most is hallgatott, nem merte megjegyezni, hogy az
a szép darab föld az idén is vetetlen maradt, mert az elcsapott
tiszttartó nem bírta megmíveltetni, sőt még azt is elmulasztá, hogy
felébe adja ki; új indítványnyal állott elő, tanácsolta, hogy állíttassa
helyre pálinkafőzőjét, árultassa saját pálinkáját a falu korcsmáján,
mert bizony most a mástól vett pálinka árultatása keveset
jövedelmez.
– Mit, én pálinkát főzessek, a finánczokkal vesződjem,
törvénytelen adót szaporítsak? Számtartó uram ilyeneket ne merjen
nekem beszélni. A pipát is azért hagyom el, hogy ne szaglálódjanak
utánam a finánczok. Én pálinkát főzessek? Hogy’ jut eszébe ilyesmi?
Teremtette, nem tanácsolná azt is, hogy álljak be bezirkernek, mert
akkor több jövedelmem lesz.
A számtartó nem mert egy darabig szólani. Radnóthy hevesen
járt fel s alá, s folyvást a törvénytelen adó ellen dühöngött. Később,
midőn csendesülni kezdett, a számtartó újra bátorságot vett, s az
erdő eladását hozta szóba.
– Azt a szép erdőt – kiáltá újra Radnóthy – az valóságos
prédálás lenne. Nem tudja, számtartó uram, hogy ezelőtt egy
hónappal is el akartunk adni belőle egy darabot, vagy ötven szekér
fát, s mily keveset igért a vásárhelyi pálinkafőző. Most sem ad
többet. A jó gazdának mindent a maga idejében kell eladni, a mikor
ára van s nem elprédálni, csakhogy pénzt lásson. Mindig úgy tettem
és soh’ sem bántam meg.
Valóban igazat mondott; hajdan jó gazda volt, s talán még most
is az, ha nem éri annyi politikai és családi csapás és jószága régi
állapotjában van, de ez az örökös összetévesztése a múltnak és
jelennek, hol büszkeségből, hol bánatból, hol bosszúságból, ez az
örökös tervezés, tétlen álmodozás, zavarba hozták minden dolgát és
szakadatlan keserítették. Most is alig egyezett belé az erdő
eladásába, már megbánta, más tervet dolgozott ki, s midőn mégis el
kellett adnia, vigasztalhatatlan lőn. Azt hitte, hogy az egész megye
csak róla beszél, hogyan pazarolja erdejét, mily rossz gazda, mily
koldus méltóságos úr, mily ütött-kopott alispán, a ki meggyalázza
egész multját.
 – Azt a szép erdőt – kiáltá újra Radnóthy –
valóságos prédálás lenne.

E pillanat óta fejébe vette, hogy el kell szegényednie, lassan-

lassan kénytelen lesz eladni birtoka nagy részét, s az ősi jószág nem
szállhat épen fiára. E gond egészen elnyomta azt az örömöt, a
melyet gyermekei feltalálása keltett szívében. Eddig gyermekeiért
búsult, most meg mind azon tépelődött, hogy miből fogja őket
rangjokhoz méltóan eltartani. Mennyi költsége lesz ezután: leánya
már eladó, fia egész ember, sógorasszonya meglátogatja e nyáron,
a kit illően kell fogadni; minderre pénz kell s a mindennapi
költségeket is alig képes fedezni. Kettőzött hévvel fogott gazdasága
rendezéséhez és kettőzött hévvel rontotta el mindazt, a mit a jó
számtartó valahogy rendbehozott. Kivált elfoglalt földjeinek
visszaszerzése vált rögeszméjévé. Ha ezek most kezén vannak, ha
curialistái teljesítik tartozásukat, talán erdejét sem kénytelen eladni,
sóhajtott gyakran, az a gondolat pedig, hogy ősi birtokát idegen
bitorolja, egészen föllázította.
– Miért menjek panaszra, miért pöröljek? – mondogatta
számtartójának – még azt fogják gondolni ezek a bezirkerek, hogy
nincs igazam. A mi az enyém, visszafoglalom; kiverem belőle azokat
a gazembereket, panaszoljanak, pöröljenek ők extra dominium,
nekik nincs igazok. Ügyvédem mind csak halogatja a dolgot, még
pört sem mer kezdeni, azt mondja várjunk, a míg enyhül egy kicsit
ez a fölfordult világ. Mire várni annyit, azzal csak az ő malmukra
hajtjuk a vizet, kurtán kell őket fogni, hogy féljenek, rájok kell
ijeszteni, letörni szarvukat, fenntartani az auctoritást. Számtartó
uram ahhoz nem ért, azért paczkáznak velünk. Megmutatom én
nekik, hogy most is az vagyok, a ki voltam. Induljon tüstént,
admoneálja curialistáimat, a maga módja szerint, egész
ünnepélyességgel, hogy három nap alatt vagy kitakarodjanak
birtokomból, vagy fizessék meg az eddigi tartozást, és szerződjenek
újra: különben erőszakkal vettetem ki őket az utczára, a milyen igaz,
hogy Radnóthy Eleknek hívnak s maig is törvényes alispánja vagyok
a vármegyének.
Ki az erdélyi viszonyokat nem ismeri, alig értheti Radnóthy
földfoglalási ügybaját. Az erdélyi nemeseknek rendes jobbágyaikon
kívül még számos oly szolgálattevő emberök volt, kik némikép
hasonlítottak ugyan a jobbágyokhoz, de tulajdonkép nem voltak
azok. A dolgozó kéz száma tevén a legtöbb jószág becsét, majd
minden gazdagabb nemes betelepítette nélkülözhetőbb curialis
földjeit. E lakosok között különböző fokozat volt, s a vidék és
viszonyok szerint hol curialistáknak, hol hurubásoknak neveztettek.
Csak fejöktől fizettek adót, de nem egyszersmind telköktől, a mely
nemesi volt. Napszámban dolgoztak a földesúrnak, vagy rendes
cselédi szolgálatot tettek, vagy épen haszonbért fizettek. Midőn a
jobbágyok fölszabadultak, a curialisták viszonya a földesúrhoz
természetesen a régi maradt. A legtöbb curialistának nem férvén
fejébe, hogy miért nem szabadult föl ő is, holott sorsa hasonló volt a
jobbágyéhoz, kezdte megtagadni eddigi tartozását, a forradalom
folyama alatt pedig épen oly sajátjának tartott minden kezénlevőt,
mint a jobbágy, sőt még foglalt is hozzá valamit. Kivált az oláh
curialisták voltak erőszakosak s foglalásaikhoz még akkor is
ragaszkodtak, midőn másnemű kihágásokkal már föl kelle hagyniok.
Ez állapot 1850-ben még teljes virágzásban állott; Bach kormánya
épen nem sietett a bajt orvosolni; az új tisztviselők, a kik
ellenszenvvel viseltettek a magyar nemesség iránt, inkább a
curialisták érdekeit pártolták, s a közigazgatási eljárástól a
törvényszékire utasították a földesurakat. Csak később kezdett
rendes kerékvágásba zökkenni e kérdés, de még ezután is nem egy
pörre adott alkalmat s folyvást táplálta a magyar és oláh elem közti
surlódást.
Radnóthynak számos ily curialistája volt, különösen az oláhok
közt, a kik a falu lakosságának felét tették. Közéjök tartozott hajdani
kertésze is, a kinek alig négy éve, hogy új házat építtetett, s eddigi
illetékét egy jó darab kukoriczafölddel toldá meg. Erre haragudott
leginkább, nemcsak azért, mert legtöbbet bitorolt, hanem azért is,
hogy a régi gazdasszonyt elcsábította a háztól és nőül vette. E
mellett gyanúja volt reá, hogy udvarháza kipusztításakor egy kézre
játszott a dúló népcsoporttal, s a gazdasszonynyal együtt sokat
eltakarított fölkelhetőiből. E leghálátlanabb és leghatalmasb ember
megbüntetésével akart példát adni a többieknek, azért a három nap
eltelte után, először is ehhez küldé Istvánt, hogy nézze meg, vajon
kiköltözött-e már lakából.
István nagy kedvvel teljesíté e parancsolatot ő is haragudott a
kertészre, mert elszerette előle a gazdasszonyt, a kire hajdan ő is
kacsintgatott volt, kiszemelve végnapjai gyámolául, s midőn
visszatért, egész kárörömmel jelenté urának, hogy – engedelemmel
legyen mondva – a kertész azt kérdezte tőle: megbolondult-e
Radnóthy Elek uram, hogy ily ostobaságot izen neki; a ház, a föld az
övé, adót is ő fizet tőle, az az ő udvarháza, most már ő is úr, nincs
különbség köztök, száz kicsapott alispán is jöhet reá, mind kiveri
őket.
 – Majd meglássuk, holnap olyan példát teszek rajta, hogy az
egész falu elhül belé, – mondá Radnóthy, a kit ez esemény egészen
fölpezsdített – kend meg ne szóljon senkinek, megtudhatnák a
falusiak, besúghatnák a kertésznek; hajnalban minden cseléd itt a
tornáczon legyen, adjon nekik bőven pálinkát, a számtartó is itt
legyen, kend aludjék egész délután s ne feküdjék le az éjjel, hogy
engem minél korábban fölkelthessen.
Hajnalban az udvarház tornácza egész hadiszállássá változott.
Radnóthy fölfegyverezte cselédeit, kard és puska hiányában, kit a
mivel lehetett. István rézfokost villogtatott, a béresek vasvillával
hadonáztak, a bivalos petrenczés rudat emelt, a kocsis ásót élesített,
a darabont egy kaszát egyenesített ki. Maga Radnóthy kardot kötött,
egy nem rég a padláson megtalált régi kardot, a melylyel hajdan a
megyegyűlésekre járt. Mint a jó hadvezér bátorítgatta csapatját,
töltötte nekik a pálinkás poharakat és pirongatta a számtartót, a ki
folyvást le akarta beszélni ez erőszakos lépésről. Egész elemében
volt, megyei brachium vezetőjének képzelte magát, mely
minőségben – mert Erdélyben az alispánok vezették a brachiumot –
hajdan annyiszor hajtá végre a törvényt.
E kellemes izgatottság mozgékonynyá s még tréfássá is tette:
szóval hazajötte óta ez volt első vidám napja; mintha vesztét érezte
volna, oly jól esett neki e bizarr szeszély s általa mintegy enyhűlni
látszott.
Hosszas készülődés és tervelgetés után végre kiindultak. Elől
ment a komondor, mint valami előörs, utána István, a ki hadnagyként
vezette a többit, hátúl ballagtak a vezérek: Radnóthy és a számtartó,
ez utóbbi nagy kénytelenséggel emelvén egy dorongot. A
konyhaépületnél tartalékcsapatúl hozzájok csatlakozott a
gazdasszony és a kis sánta Mányi, a kik nem voltak ugyan
fölfegyverkezve, de annál többet fecsegtek, sápítoztak. Minél
közelebb érkezett a csapat az ostromlandó házhoz, annál inkább
csillapúlt vérszomja. A bivalos arra emlékezett, hogy a kertésznek
puskája van; a béres pisztolyairól is tudott valamit, a mi a darabontot
nagy félelembe ejté. Maga István is gondolkozóba esett, különösen
arról gondolkozott, hogy mily jó lenne, ha a kertésznek nem volna
puskája, de még pisztolya sem. – Azonban késő volt minden
habozás. A komondor megkezdte már a támadást, összetűzvén a
kertész kutyájával, mire aztán István jelt adott a rohamra, szívére
kötvén a csapatnak, hogy a puskától ne féljenek, azzal csak egyszer
lehet lőni s ha akkor az ember a földre dobban, kutya baja sem lesz,
s egy ugrással semmivé teheti az ellenséget.
Csakugyan az történt meg, a mitől féltek. Az álmából fölvert
kertész puskával állott ki a küszöbre, csúnyán fenyegetőzött, hogy a
ki közel jő, lelövi, mint a kutyát, s czélozgatni kezde. Legelőször a
darabont ijedt meg s követvén István utasítását, ledobbant a földre,
mi által jobb és balszárny egyaránt zavarba jött, mert a többiek s
maga István is, megfeledkezvén a hadi cselről, futásnak eredtek, s
mind keresztülbuktak rajta. Csak a vezérek állottak még az egész
csapatból, de ezek támadás helyett egymással küzdöttek; ugyanis
Radnóthy kihúzván kardját, egymaga akart rárohanni a kertészre, a
mit a számtartó jónak látott meg nem engedni s félre húzta-vonta
urát. Szóval az egész hadjárat dugába dűl, ha a véletlen nem segít.
– Az Istenért, mit csinálsz, itt emberhalál lesz, tedd le azt a
puskát – sikoltá a kertész felesége s elkezdett sírni.
 Radnóthy kihúzván kardját, egymaga akart
rárohanni a kertészre.

– Menj be innét, ez nem asszonynak való dolog – csitítá és tolta

be feleségét a kertész.
– Egy tapodtat sem megyek, inkább engem lőjj meg; add ide azt
a puskát. Gyilkos akarsz lenni? Gyilkos… gyilkos… gyilkos! –
rikoltott az asszony, megragadva a puskát, hogy férje kezéből
kitekerje.
– Ejnye teringette, ereszd el azt a puskát, hiszen nincsen
megtöltve, nem is az enyém, a jegyzőé, a minap hagyta itt, hogy
vigyem be a városba igazítás végett – nyugtatá feleségét a jó férj.
E nyilatkozatra kezdé magát összeszedni a csapat. Először
István vőn újra bátorságot, szörnyen szégyelvén megfutamodását. A
többi követte s a kertészt, a ki még mindig feleségével küzdött,
csakhamar körülvették. Ekkor minden ponton megkezdődött a
támadás, s valóságos hadi lárma keletkezett. István elől birkózott a
kertészszel, a béres hátúl ütötte ugyancsak a kertészt. A kertészné
sírva, nyelvelve, átkozódva seprűzte a kocsist. A bivalos
rettenetesen forgatta a petrenczés rudat, nem ütött ugyan senkit, de
hangjával majdnem egy ostromágyút helyettesített. A gazdasszony
szidalmazta a kertésznét, a hajdani gazdasszonyt, a kis Mányi mind
azt visította: – Jaj csak a méltóságos urat meg ne ütnék! – A
szomszédból odagyűlt kutyák versenyt ugattak az udvari
komondorral s a kertész kutyájával; a számtartó pedig, a ki tétlenűl
állott s csak Radnóthyt igyekezett védelmezni, koronként föl-
fölsóhajtott:
– Uram Isten, mi lesz ebből?
– Az lesz, számtartó uram – felelt Radnóthy kardjával suhintva –
hogy visszafoglaljuk telkünket s elrettentő példát adunk a
többieknek. – No csak szaporán munkára! Vessétek ki a gazembert
feleségestül, bútorostul, gyermekestül – folytatá a küzdőkhöz
fordúlva – az utczára vessétek ki, a világ csúfjára. A ki legelőször
kiveti, az lesz helyette curialistám.
– Dejszen megkeserűli ezt méltóságod – dühöngött a földre
nyomott s eldöngetett kertész, hirtelen fölugorva s Radnóthy elé
állva – olyan pörbe keverem, hogy oda fizeti mindenét, utolsó fillérig
s a tömlöczben rothad.
– Mit? Még az orrom alatt mersz hadonázni, te rabló, te tolvaj! –
kiáltá Radnóthy hirtelen haragra gyúlva s hozzá vágott kardjával.
– Jaj gyilkos, kiontotta a véremet, megbénított, szerencsétlenné
tett egész életemre. Segítség, segítség! – ordítá a kertész, a hogy’
száján kifért, örülve a karjára kapott nem mély, de jókora sebnek.
Rohant a faluba, fellármázni az embereket, panaszra szaladt a
jegyzőhöz, a ki tüstént kocsira ültette, s azon véresen küldé a
kerületi biztoshoz, maga pedig sietett lecsendesíteni a falusiakat, a
kik már vasvillára kaptak, az oláhok a kertész, s némelyek a
magyarok közűl Radnóthy segítségére sietve.
– Megmondtam, hogy ez lesz belőle – mondá a számtartó –
dorongjával döfölve a kerítést. Nem hitt nekem a méltóságos úr, s
ime, mekkora baj gyűl fejünkre.
– Mit mondott meg, számtartó uram? Nem mondott meg semmit,
ostobát mondott mindig. Mi lesz belőle? Hát abból mi lett, midőn
ezelőtt húsz évvel elszántott földemet fölfegyverzett jobbágyaimmal
szereztem vissza, csúfosan elvervén szomszédom embereit? Pedig
az sokkal csekélyebb dolog volt. Tudom én a törvényt, azért tettem
censurát Maros-Vásárhelytt a királyi táblán, azért szolgáltam sokáig
a vármegyét. A nemes ember curiáját vérig oltalmazhatja, azért van
kardja, még a megyei brachiumot is visszaverheti, ha tetszik. Hát
cselédjét ne verhetné ki saját földjéről?
– Rég volt az, méltóságos uram! – jegyzé meg félénken a
számtartó.
– Rég volt, rég volt! de csak annyira föl nem fordúlt a világ, hogy
curiámat is elvitassák tőlem. Elvették jobbágyaimat, ám legyen, adót
fizetek, Isten neki, de szeretném én látni azt a prókátort, a ki
curiámat elpörli. Majd megmutatom én, mi az igazság, egy
törvénytudó emberrel nem lehet oly könnyen elbánni.
Ezalatt a kertész kiköltöztetése derekasan folyt. A kertészné
kezét tördelve átkozta magát; ő az oka mindennek, ha férjét lőni
engedi, szegényt nem aprítják össze, ő nem özvegy, gyereke nem
árva, s kétségbeesve borúlt Istvánra, a ki hajdani gyöngédségének
némi maradványával vezette ki gyermekével együtt. A többiek a
bútorok kihányásával foglalatoskodtak. A kis Mányi megismert
egyet-mást, a mi az udvarházból raboltatott el s a gazdasszony
segitségével diadalmasan gyűjtötte egy rakásba. Néhány pillanat
alatt a kertésznek mindene az utczán hevert, a falusiak bámulatára,
a kik vasvillásan lepték el a tért, de a jegyző intésére minden
erőszakosságtól tartózkodtak. Egyik előre nyújtotta nyakát és tátott
szájjal hallgatózott; a másik megjegyzé, hogy ő méltóságát estig
hűvösre téteti a kerületi biztos; a harmadiknak tetszett, hogy
emberére talált a dölyfös kertész; a negyedik esküvel erősíté, hogy
egymaga össze tudná verni az összes udvari cselédséget. Az
asszonyok a kertésznét vígasztalták, elbeszéltették vele az egész
véres históriát, s összecsapták kezöket. Egyik házát ajánlotta
menedékűl, a másik a bútorokat akarta behordani, a harmadik
fennen nyelvelt, hogy maradjon minden úgy a mint van, míg eljő a
kerületi biztos és igazságot tesz. Szóval mozgásban volt az egész
falu: minden sövénynél ugatott egy pár kutya s minden házajtóban
sírt legalább két-három gyermek.
Radnóthy keveset hallott e megjegyzésekből, tetszett neki, hogy
a lakosság mintegy elismeri felsőségét és csendesen viseli magát.
Beszédet tartott nekik, megmagyarázta a tulajdon szentségét, a
curialis földek természetét, kijelentve egyszersmind, hogy mindenik
curialistájával így fog bánni, s miután egyik béresét ünnepélyesen
beigtatta a visszafoglalt telekbe, diadalmasan tért vissza
udvarházába reggelizni.
 IV.

Néhány óra múlva számos csendőr érkezett a faluba. A jegyző

parancsot kapott, hogy a házából kiűzött kertészt rögtön helyezze
vissza s oltalmazza eddigi jogaiban, míg a közte és hajdani
földesura közt fenforgó viszályt az illető hatóság eldönti; továbbá
utasítsa, segélje a csendőrtisztet az erőszakoskodók,
közcsendháborítók elfogásában s a rejtett fegyverek kutatásában. A
csendőrök nemsokára körülvették az udvarházat, letartóztatták a
cselédeket s kutatni kezdék a szobákat.
Radnóthy iszonyú dühbe jött, midőn a berohanó Istvántól
megtudta, hogy mi történik. Bár az új kormányrendszer súlyát eddig
is érezte, de ez első közvetlen érintkezés képviselőivel, újjá szűlt,
fölfokozott benne minden fájdalmat és gyűlöletet. Magánkívül járt föl
s alá szobájában, kardját kereste, hogy megölje, a ki először belép,
azonban István elkapta előle a kardot s abban a pillanatban már
ellepték a csendőrök a szobát. Radnóthy némán és mozdulatlan
állott, mintha kővé vált volna. Nem hitt szemének, oly lehetetlennek
tartotta, a mi történik, hogy dühe bámulatba veszett. Némikép
magához térvén, megvetéssel vegyes büszkeséggel szemlélte,
hogy’ veszik ki István kezéből ősi kardját, hányják föl ágyát,
szekrényeit s adják tudtára, hogy fogoly és készüljön.
– Értem, hallom és protestálok minden erőszakoskodás ellen –
kiáltá Radnóthy, fölemelve kezét, mintha egy vármegyei executio
előtt állana – protestálok a törvénytelen itélet ellen. Hallották,
távozzanak curiámból.
A csendőrtiszt egy szót sem értett magyarúl s csak nézett és
bámúlt.
– Még sem távoznak? – folytatá Radnóthy még nagyobb hévvel,
a csendőrtiszt habozását beszéde hatásának vélve. Nem tudják,
hogy a nemes ember curiája szent, oda beeshetik az eső, szabadon
járhat a szél, beleüthet a villám, de ember fia be nem mehet soha,
még a király sem, csak mint vendég, a kit mindig szívesen látok,
megvendégelek, s ha kell, védelmében kiontom érte véremet. Tudják
meg, ha nem tudják, távozzanak.
A bámuló csendőrtiszt magyarázatot kért a jegyzőtől, a ki csak
mosolygott az egész jeleneten, aztán megmagyarázta, hogy a
méltóságos alispán úr két év óta aluszik, még most sem ébredt föl s
álmában beszél.
– Még egyszer mondom, távozzanak – ismételte Radnóthy mind
hevesebben – nemes embert nem szabad elfogni, csak ha tetten
kapatott, ezt mondják törvényeink s e törvényeket semmi világi
hatalom el nem törűlheti. Nem követtem el bűnt, csak vagyonomat
védtem, a melyet a kormány nem akart vagy nem tudott megvédeni,
majd kiviláglik a maga törvényes helyén; idézzenek a maga módja
szerint rendes törvényszékre, meg fogok jelenni, ismer az egész
vármegye, nem szököm el, van annyi vagyonom, hogy száz
esztendeig is elpörölhetnek velem. Még egyszer ünnepélyesen
protestálok az egész eljárás ellen, adják tudtára az illetőknek.
Értették, távozzanak.
A számtartó mindent elkövetett, hogy urát lecsöndesítse, de ez
senkit sem engedett szóhoz jutni. Végre is az csöndesítette le, hogy
kibeszélhette magát, s csak akkor engedett, midőn formából a
csendőrtiszt rátevén kezét, elmondhatta tiltakozását e tettleges
erőszak ellen is, felelőssé tehette érte s fölhívhatta a jelenlevőket,
hogy udvarháza és személye megsértése mellett a maga idejében
tanúskodjanak. Ezután nem szólott semmit, némán ült fel a kocsiba,
úri méltósággal mutatta ki a csendőrtisztnek maga mellett az ülést,
mintha ez az ő kegyéből foglalna helyet; de midőn látta, hogy
kárörvendő curialistái újjal mutatnak kocsijára, a kertészné szeme
előtt költözik vissza a kertészi lakba, a kis sánta Mányi jajgatva, s el-
elbukva fut kocsija után a falu végéig, s háza, a pusztulásban is
drága udvarház, mindinkább eltűnik szeme elől, elkezdett köhögni,
talán mert valósággal náthája volt, talán mert leplezni s elnyomni
akarta fájdalmas felindulását.
 Ez esemény sokáig foglalkoztatta az otthon maradtakat. A
számtartó tízszer is elmondotta napjában a gazdasszonynak: előre
megmondottam, hogy ez lesz belőle, most már fogadjon az ember új
cselédeket, ha van miből, dolgoztasson, ha van kivel, ő bizony nem
lesz oka, ha az egész gazdaság még jobban pusztulásnak indúl. A
gazdasszony csipőjére tette kezét és kérdezte, hogy ő már kinek
főzzön, bár csak a kocsist ne fogták volna el, azt az áldott embert és
sírva forgatott újján egy réz karikagyűrűt, a melyet a kocsis vett volt
neki a múlt vásárkor. A kis Mányi ilyenkor mindig elkezdett pisszegni,
s egy párszor azzal az indítványnyal állott elő, hogy biz’ ő lúdjai
közűl behajt kettőt a városba, ott megsütteti a méltóságos úr
számára, a kinek a tömlöczben nagyon, de nagyon rossz kosztja
lehet. A gazdasszony majd kővé vált csodájában – legalább ő azt
mondotta – hogy ez a kis béka mindenbe beleszól.
– Mit tudsz te ahhoz – pirongatta szegényt – azt hiszed, hogy a
méltóságos urat lyukba teszik, mint Marczi czigányt, száraz kenyeret
és vizet adnak neki; úgy él ő ott is, mint itt; te ostoba, takarodjál
innét, őrizd a ludakat, ez a te dolgod.
A faluban szintén sokat beszéltek ez eseményről. A
megkezdődött vallatás végett számosan idéztettek a városba.
Mindenik nagyon fontos képpel jött vissza s rendesen a falu házánál
állott meg, a hol őket a falu szájai még egyszer, s a kerületi biztosnál
és csendőrtisztnél is jobban kivallatták. Egyik azt mondta, hogy a
kertész derekasan viseli magát, nem úgy, mint a méltóságos úr, a ki
sokat veszekedik a biztossal és a csendőrtiszttel; alighanem örökös
tömlöczre ítélik. A másik mint szemtanú beszélte, hogy a méltóságos
úr megbetegedett, ő látta mikor orvost vittek hozzá, talán eddig meg
is halt. A harmadik szomorúan adta elő, hogy a curialis földek dolga
nem egészen tiszta dolog, egy darabig függőben marad, se a
kerületi biztos, se a csendőrtiszt nem meri eldönteni, a császárhoz
terjesztik föl, de bárhogy’ dűljön el a dolog – tette hozzá kiderűlve –
a méltóságos úrnak mégis baja lesz, mert nem volt
fegyverengedélye, kardot rejtegetett, erőszakot követett el,
megháborította a falu békéjét. A negyedik mind arról mesélt, hogy
mennyit vallatják ott az embert, mennyit írnak, már összeírtak egy
szekér papirt, bizony Radnóthy uram oda fizeti jószága nagy részét.
Az ötödik azzal a nagy újsággal lepte meg a falut, hogy Radnóthy
kiszabadúl, nemsokára haza jő, hijába nincs többé vármegye, az úr
mégis csak úr marad s a szegény embernek soha sincs igazsága. E
hír nem igen talált hitelre. Mindnyájan kétkedve csóválták fejöket, a
jegyző pedig azt mondta, hogy mindent, de mindent elhiszen a
világon, csak ezt nem.
Pedig e hír csakugyan igaz volt. Radnóthy két havi vallatás és
fogság után kezességre szabadon bocsáttatott s cselédjeivel együtt
hazatért. Azonban pöre még nem végződött be. Tulajdonkép nem is
pöre, hanem pörei voltak. A curiális földek kérdése elválasztatott a
többiektől s az úrbéri törvényszékhez utasíttatott. A csendháborítás,
erőszak, s a kertészen elkövetett véres bántalom, mint külön
bűnvádi pör indúlt folyamatba, de még nem volt bizonyos, vajon a
polgári vagy katonai hatóság fog-e ítélni benne, mert ostromállapot
levén, kétes volt hovatartozása s épen azért az illetőség eldöntése
végett följelentetett a tartományi kormánynak. A rejtett fegyver ügyét
a csendőrség nyomozta, de megakadt benne, mert nem tudta
tisztába hozni: vajon a kardot csakugyan Radnóthy rejtegette vagy a
kis sánta Mányi dugta volt el a dúlás idejében, s minthogy
gyanakodott, hogy Radnóthy egy Kolozsvárott rejtve tartott kardját
hozta falura s így bűnösebb, Kolozsvárott is nyomozást rendelt meg.
Ide járúlt még egy negyedik pör is. Az elcsapott tiszttartó hallván,
hogy Radnóthy elfogatott, alkalmasnak látta az időt saját sérelmével
is előállani; számadása alól fölmentést és kárpótlást követelt s
egyszersmind elégtételt a méltatlan bánásmódért. Szóval Radnóthy
nyakig úszott a pörben s helyzetét nagyon megnehezíté a vallatás
alatti magaviselete. Tiltakozott minden ellen s nem ismerte el a
hatóságok törvényességét, a mi aztán mint újabb bűn jegyzőkönyvre
vétetett. Szerencsére leverte a betegség, így bűneit nem tetézhette
újabbakkal, s alkalmas ürügyet szolgáltatott arra nézve, hogy
kezességre kibocsátását több nyomatékkal sürgethessék. Ügyvéde
mindent elkövetett kiszabadítására, de mind hijába; Radnóthy jó
emberei, régi ismerősei közűl senki sem tudott segíteni. Elvégre is
sógornője, az ezredesné, segített rajta, ki az ügyvéd fölhívására
levélben egy Erdélyben állomásozó tábornokhoz, férje régi
barátjához, folyamodott s fölkérte Kahlenberger kapitányt, Erzsi
udvarlóját, hogy szintén írjon nagybátyjának, az erdélyi új
kormányszék egyik legbefolyásosabb tanácsosának. A pártfogás s a
betegség nagy bajjal megnyitották a lábbadozó Radnóthy börtönét.
Ő egészen egyébnek tulajdonította e kedvező fordulatot. Azt hitte,
hogy mind a polgári, mind a katonai hatóság megszeppent, s most
ez enyhébb, udvariasb eljárással akarják őt kiengesztelni s elsimítani
az egész ügyet.
– Nem lesz belőle semmi – mondá ügyvédének – majd
megmutatom én, kivel van bajok, majd megtanítom én ezeket a
pápaszemes bezirkereket, hogy mi a curialista, mi a tulajdon
szentsége. Látszik rajtok, hogy soha sem volt birtokuk. A mi az
enyém, nem másé, és ezt semmiféle ostromállapot meg nem
változtathatja. A rablót szabad megölnünk, a tolvajtól szabad
elvennünk, a mit tőlünk ellopott. S tettem-e egyebet kertészemmel?
Erőszak, csendháborítás-e ez? Ők az erőszakosak, ők a
csendháborítók, a kik fölforgatták a vármegyét, a királyi táblát, a
guberniumot – mindent. S abból a kardból is mily nagy dolgot
csinálnak. Képzelhetni-e kard nélkül nemes embert, s ha a király
magához hivatna ad audiendum verbum regium, így kard nélkül
lépjek-e szobájába? S még tiszttartómat is pártfogás alá veszik.
Dejszen majd megmutatom én nekik, kivel van bajok. Majd otthon
mindent úgy megírok, hogy tudom nem teszik ablakukba. Ha ez sem
segít, írok Szebenbe a kormányzóhoz, Bécsbe a miniszterekhez,
fölmegyek a királyhoz, egész az udvarig viszem a pört, ha
mindenemet rá költöm is. Úgy bánni velem, mint egy paraszttal, mint
egy jött-ment emberrel, mint egy országos impostorral. Égbe kiáltó
igazságtalanság, hallatlan gyalázat!
Az ügyvéd hijába magyarázta neki a változott viszonyokat, hijába
kérte, hogy hagyja reá pöreit s ne elegyedjék semmibe, nem tudta
lecsöndesíteni. Radnóthynak betegség- és szenvedés-fokozta
ingerlékenysége nem ismert határt. Szemére vetette az ügyvédnek,
hogy ő is az új rendszer híve, mert az ügyvéd, csak hasznot lásson,
minden időhöz alkalmazza magát. Az ügyvéd tűzbe jött s elmondá
neki, a mit eddig titkolt, hogy kezességre kibocsátását egyedül az
ezredesnének köszöni. Ez felbőszítette Radnóthyt; kiszabadulását
nem tulajdonította ugyan az ezredesné befolyásának, de haragudott,
hogy az ügyvéd az ezredesnének írt s kéréssel és könyörgéssel
alázták meg a Radnóthy nevet.
– Nekem nem kell kegyelem – folytatta mind hevesebben –
kérjen, könyörögjön az úr magának. Ha annyira kedveli ezt az új
rendszert, álljon be bezirkernek, ha úgy dicséri az ezredesnét, vegye
feleségül. Ez az úr dolga, nem az enyém. Nekem nem kell
semmiféle kegyelem, semmi ügyvédi furfang, nem kívánok mást,
csak az igazság bátor védelmét. Érti az úr?
Az ügyvéd látván, hogy semmire sem mehet vele, boszúsan vált
el tőle. Radnóthy nélküle utazott vissza jószágára és lázas
tevékenységgel fogott ügyei védelméhez. Ezenkívül alig érdekelte
valami. Égette a gyalázat, s magansérelme mintegy nemzeti
sérelemmé alakult át elkeseredett lelkében. Személyét és földjét
védve, hazáját és nemzetét hitte védeni, s mint olyan, a ki a
forradalomban nem vett részt, erre mintegy hivatva érezte magát. A
mit a vallatás alatt csak rendetlenül és töredékesen mondott el,
rendszeresen és bőven akarta kifejteni. Valóságos emlékiratokon
dolgozott. Folyvást szobájában ült és írt. A számtartó hijába jött be
hozzá rendeletet kérni a gazdasági ügyekre nézve, azt felelte neki:
– Üsse a mennykő a kaszálást, aratást, első dolog visszapörölni
a curialis földeket s megtorolni a személyemen elkövetett gyalázatot.
Ekkor aztán tűzbe jött s elmonda mindent, a mit ír s a mit még
írni fog. Ha István a postáról levelet hozott fiától, a ki már
gyógyulófélben volt, vagy az ezredesnétől és Erzsitől, a kik Erdélybe
indulásuk napját is megírták, hirtelen átfutotta s csak azt mondá: –
Oh ezek a gyermekek nem is tudják, mennyit kinlódom értök! – Ha
vendég vetődött hozzá, bocsánatot kért tőle és szobájába vonult,
mert sok dolga van, nagy pörei vannak, maga igazítja, nincs bizalma
az ügyvédekben. Búskomor méláját, elfojtott évődését örökös és
kitartó harag váltotta föl. Járt alá és föl szobájában. Forgatta a régi
törvénykönyveket, országgyülési jegyzőkönyveket, beszélt magában
s nekiült írni. Egész fájdalmát, mérgét papirra öntötte s midőn
bepecsételte, czímezte s a postára küldötte, enyhülten s büszke
önelégültséggel kiáltott föl: – No meglássuk, mit tudnak mondani
erre!
Egy pár hét mulva azzal a hátirattal kapta vissza küldeményét,
hogy írjon a hivatalos német nyelven, valamely ügyvéd signálása
alatt; egyszersmind pedig bélyegtelen iratairól fölvétetett a Befund, s
meghagyatott, hogy a 8/12 krajczárig pontosan kiszámított birságot
executió terhe alatt fizesse be, a mint ezt az újabb törvények
rendelik.
– Miféle újabb törvények? Szeretném tudni, melyik diætán
hozták, melyik közgyűlésen hirdették ki azokat az újabb törvényeket
– kiáltott öklével a válaszra csapva s mivel az nem felelhetett,
megfelelt ő magának, folyvást tiltakozva ez újabb sérelem ellen.
Később visszaküldött iratai olvasásába merült, s valahányszor
kedvencz helyeit olvasta, fölriadva mormolta:
– Jól, nagyon jól megírtam. Bezzeg szeretnének elnémítani. Jól
tudják, hogy nem tudok írni nyelvökön, mégis épen azt kívánják. Jól
tudják, hogy ügyvéd nem ír alá ilyesmit s épen erre akarnak
szorítani. Ho hó! Nem addig van az! Nem is elegyedem velök szóba,
hadd pöröljön velök ügyvédem, úgy is kedveli őket, azokhoz
folyamodom, a kik nekik parancsolnak, a kormányzóhoz, a
miniszterekhez, a királyhoz. Még jobban és bővebben kifejtek
mindent, s hogy tisztábban megérthessék, a szomszéd szász pappal
lefordíttatom németre. Hadd tudják meg valahára az ország valódi
állapotját.
Újra nekiült írni, újonnan dolgozta ügyei védelmét. Az ívek
szaporodtak s még felét sem írta le annak, a mit akart. Mindent oda
írt a mi szívén feküdt és sok olyant, a mi szorosan nem tartozott a
dologra, de szíve legmélyéből buzgott föl. Megmagyarázta a régi
úrbért, a curialisták viszonyait, de legtöbbet beszélt az oláh
pusztításról, udvarháza földúlatásáról. Fölfejtette a kormányrendszer
törvénytelenségét, veszélyeit; lerajzolta a tisztviselők tudatlanságát
és önkényét. Íveket írt össze arról, hogy mikép kell rendezni az
ország ügyeit, s visszaállítani a régi rendet. Elpanaszolta a
személyén ejtett sérelmet, s bebizonyítni törekedett, hogy a
nemesség tekintélye egyik legerősebb támasza a királyság
tekintélyének. Lefoglalt kardjának is egy pár ívet áldozott,
előszámlálta a főbb háborúkat, kivált a poroszt és francziát, a
melyekben azt ősei villogtatták.
Sokszor emlegette, hogy harmincz évig szolgálta a megyét s
alispánsága alatt jobban folyt minden, mint most s felényibe sem
kerűlt. Védte a megyei rendszert s visszakérte, követelte az
alkotmányt. Idézte a Corpus Jurist, Verbőczyt, az Approbata és
Compilata Constitutiót, a Pragmatica Sanctiót, az 1791-iki
törvényeket s Anonymustól kezdve rendre a történetírókat. Többször
átolvasott és kijavított minden ívet, meghányta-vetette az erősb
kifejezéseket, de csak arra ügyelt, hogy olyasmi ne legyen bennök, a
miért a magyar törvények szerint megpörölhetnék. Oly erős
szenvedélylyel csüngött a multon, hogy föl nem foghatta a jelent.
Egész álomvilágban élt, a melyben csak az volt való, hogy szenved,
haragszik, fárad és vénül.
Ez idő alatt még inkább elhagyta magát: külön ben is kopott
ruhája úgy állott rajta, mintha vasvillával hányták volna reá; hosszú
borzas haja és szakála még mogorvábbá tették. Mióta pörölt,
folyamodványokon dolgozott, se gazdasági, se házi ügyekbe nem
avatkozott. Reggel nem adott rendeletet számtartójának, délben
nem zsémbelt gazdasszonyára, s Istvánt is csak reggel fölkelésekor,
estve lefekvésekor szidta meg néha. Egészen irataiba merűlt; egy
szép nyári délután még azt sem vette észre, hogy udvarháza előtt
kocsi áll meg s a Bécsből megérkezett ezredesné és leánya
szobájába lépnek.
– Ejnye csúf ember, hát így kell fogadni a vendégeket? – sipított
az ezredesné, egy idős száraz asszony, a kinek hosszú vendégfürtei
igen jól összehangzottak kissé festett arczával; aztán föltette
szemüvegét s oly bámulattal kezdette vizsgálni sógorát, mint valami
csodaállatot.
Radnóthy megfordult és föltekintett, de nem sógorasszonyára;
leányát nézte, hoszszasan nézte és nem tudta megismerni, mert az
megnőtt és elváltozott. Erzsi úgy állott előtte, mint báb a fodrász
kirakatában, érzéketlen arczczal s útias pongyolájában is czifrán és
tetszelgőn. Sehogy sem találta föl benne a régi egyszerű Erzsikét,
az ő kedves lyányát, a ki hajdan mindig oly vidoran ugrott nyakába, s
tele csevegte fejét. Úgy tetszett neki, mintha már nem is hasonlítana
anyjához: a vonások ugyanazok, de a kifejezés egészen más. A
leány sem tudott atyjára ismerni; a kopott öltözet, beesett arcz,
hosszú ősz haj és szakál oly kellemetlenül hatottak reá, hogy
hirtelenében nem tudott mit csinálni. Atyjának merőn rászegzett,
éles, átható szeme egészen megzavarta, s a helyett, hogy hozzá
szóljon, nagynénjét szólitotta meg, hol németül, hol francziául
kérdezve tőle: Vajon mi lelte szegény papát?
Az apa előtt még idegenebbé tette a lyányt ez idegen nyelvű
csevegés. Erős fölindulása egy könnybe olvadt, ellágyult s azt sem
tudta mit tesz, ölébe vonta lyányát s elkezdte simogatni.
– Erzsike, hát nem ismered szegény apádat, már nem is tudsz
vele beszélni? Mennyit aggódtam érted és Gézáért? Lásd miattatok
vénültem meg, lásd ezt a sok írást, értetek dolgoztam éjjel-nappal…
Erzsike, kedves leányom, tedd le ezt a kalapot, egészen kiveszen a
formádból, olyan vagy benne, mint egy komédiásnő. Nézz reám! Hát
ismerj meg már!
– Ugyan ki ismerhetné meg, édes Elek sógor? – mondá az
ezredesné – olyan mint egy fáról szakadt. Miért hanyagolja el
ennyire magát. Ez nem illik egy jónevű és előkelő nemes emberhez.
Um Gottes Willen, miért nem vágatja le azt a nagy szakált?
Legalább borotváltassa be az állánál, a hogy’ most viseli minden úri
ember.
– Nem hosszabb az a szakál, mint a sógorasszony nagy bolond
vuklija, azt sem ártana levágni – csattant föl Radnóthy, mintegy
örülve, hogy kiöntheti reá mérgét.
– Soha életemben ily parasztságot! Műveletlen, barbár ember!
Ide jövök, megteszem a nagy útat Bécsből – így fogadni! Minden
követ megmozdítok kiszabadításáért, öt hosszú levelet irok – így
fogadni, hálátlan – fakadt ki sírva az ezredesné s félájultan rogyott a
karszékbe, mikor aztán, hogy jobban kifejezhesse magát, németre s