Instant Download PDF Beginning and Intermediate Algebra With Applications and Visualization 4th Edition Rockswold Test Bank Full Chapter

You might also like

Download as pdf or txt
Download as pdf or txt
You are on page 1of 96

Beginning and Intermediate Algebra

with Applications and Visualization 4th


Edition Rockswold Test Bank
Go to download the full and correct content document:
https://testbankfan.com/product/beginning-and-intermediate-algebra-with-applications
-and-visualization-4th-edition-rockswold-test-bank/
More products digital (pdf, epub, mobi) instant
download maybe you interests ...

Beginning and Intermediate Algebra with Applications


and Visualization 3rd Edition Rockswold Solutions
Manual

https://testbankfan.com/product/beginning-and-intermediate-
algebra-with-applications-and-visualization-3rd-edition-
rockswold-solutions-manual/

Developmental Mathematics with Applications and


Visualization Prealgebra Beginning Algebra and
Intermediate Algebra 2nd Edition Rockswold Test Bank

https://testbankfan.com/product/developmental-mathematics-with-
applications-and-visualization-prealgebra-beginning-algebra-and-
intermediate-algebra-2nd-edition-rockswold-test-bank/

Intermediate Algebra with Applications and


Visualization 5th Edition Rockswold Test Bank

https://testbankfan.com/product/intermediate-algebra-with-
applications-and-visualization-5th-edition-rockswold-test-bank/

Intermediate Algebra with Applications and


Visualization 3rd Edition Rockswold Test Bank

https://testbankfan.com/product/intermediate-algebra-with-
applications-and-visualization-3rd-edition-rockswold-test-bank/
Intermediate Algebra with Applications and
Visualization 3rd Edition Rockswold Solutions Manual

https://testbankfan.com/product/intermediate-algebra-with-
applications-and-visualization-3rd-edition-rockswold-solutions-
manual/

Algebra and Trigonometry with Modeling and


Visualization 6th Edition Rockswold Test Bank

https://testbankfan.com/product/algebra-and-trigonometry-with-
modeling-and-visualization-6th-edition-rockswold-test-bank/

College Algebra with Modeling and Visualization 6th


Edition Rockswold Test Bank

https://testbankfan.com/product/college-algebra-with-modeling-
and-visualization-6th-edition-rockswold-test-bank/

Precalculus with Modeling and Visualization 6th Edition


Rockswold Test Bank

https://testbankfan.com/product/precalculus-with-modeling-and-
visualization-6th-edition-rockswold-test-bank/

Beginning and Intermediate Algebra 5th Edition Miller


Test Bank

https://testbankfan.com/product/beginning-and-intermediate-
algebra-5th-edition-miller-test-bank/
MULTIPLE CHOICE. Choose the one alternative that best completes the statement or answers the question.

If possible, evaluate the expression at the given value of the variable.


x
1) , x = -6
x-6
1
A) -
6
B) 0
1
C)
2
D) Undefined
Answer: C

x
2) , x = -4
x+4
1
A) -
4
1
B)
2
C) 0
D) Undefined
Answer: D

4x + 4
3) ,x=3
9x
16
A)
93
16
B)
27
8
C)
27
D) Undefined
Answer: B

4 x2 - 7 x
4) , x = -3
4x
19
A) -
4
19
B)
4
5
C)
4
5
D) -
4
Answer: A

1
7x + 9
5) , x = -4
5 x2 - 3 x + 4
37
A) -
96
19
B) -
96
37
C)
96
D) Undefined
Answer: B

6 x2 + 9 x - 8
6) ,x=7
7 -x
1819
A) -
14
B) 1819
1819
C)
14
D) Undefined
Answer: D

Find any values of the variable that make the expression undefined.
5
7)
3z
A) 0
B) 0.333
C) 3
D) None
Answer: A

3
8)
r+ 7
A) 0
B) 7
C) -7
D) None
Answer: C

r- 4
9)
9
A) -4
B) 4
C) 0
D) None
Answer: D

2
z-9
10)
3-z
A) -3
B) 3, 9
C) 3
D) None
Answer: C

5y - 6
11)
y2 - 81
A) 9, -9
B) 81
6
C)
5
D) 9
Answer: A

x2 - 16
12)
x2 + 9x + 20
A) 4, -5
B) 4, -4
C) 0
D) -4, -5
Answer: D

x2 - 9
13)
x2 - 8x + 12
A) 3, -3
B) 2, 6
C) 0
D) -2, -6
Answer: B

3q + 3
14)
q2 + 4
A) 2, -2
B) -2
C) 0
D) None
Answer: D

3
Reduce the fraction to lowest terms.
20
15)
28
4
A)
7
5
B)
4
5
C)
7
20
D)
28
Answer: C

30
16)
45
2
A)
3
15
B)
3
30
C)
45
2
D)
15
Answer: A

60
17)
160
3
A)
20
60
B)
160
20
C)
8
3
D)
8
Answer: D

4
55
18)
60
5
A)
12
11
B)
12
55
C)
60
11
D)
5
Answer: B

Write the expression in lowest terms.


(y + 9)(y - 6)
19)
(y - 6)(y + 8)
y+ 9
A)
y+ 8
y+ 6
B)
y+ 2
y- 9
C)
y- 8
2y - 6
D)
2y + 2
Answer: A

8k3
20)
4k
A) 2k2
B) 4k2
C) 2k
D) 4
Answer: A

a 2 - 2a
21)
(a + 8)(a - 2)
1
A)
a+8
a
B)
a+8
a2
C)
a+8
a-2
D)
a+8
Answer: B

5
2x + 2
22)
6x2 + 16x + 10
2x
A)
3x + 5
2x + 2
B)
2
6x + 16x + 10
2x + 3
C)
3x + 16
1
D)
3x + 5
Answer: D

y2 + 9y + 20
23)
y2 + 12y + 35
9y + 4
A)
12y + 7
y+ 4
B)
y+ 7
y2 + 9y + 20
C) -
y2 + 12y + 35
9y + 20
D)
12y + 35
Answer: B

y2 - 2y - 15
24)
y2 + 2y - 35
-2y - 15
A)
2y - 35
y2 - 2y - 15
B) -
y2 + 2y - 35
-2y - 3
C)
2y - 7
y+ 3
D)
y+ 7
Answer: D

6
y2 - 4y - 21
25)
y2 - 6y - 27
y2 - 4y - 21
A) -
y2 - 6y - 27
-4y - 21
B)
-6y - 27
-4y - 7
C)
-6y - 9
y- 7
D)
y- 9
Answer: D

a2 - 36
26)
a 2 + 8a + 12
a+6
A)
a-2
a-6
B)
a+2
a-6
C)
a-2
a+6
D)
a+2
Answer: B

4x + 14
27)
6x + 21
A) 1
B) 2
2
C)
3
3
D)
2
Answer: C

2-m
28)
m-2
A) -1
B) -m
C) 1
D) Cannot reduce
Answer: A

7
6k - 24
29)
16 - 4k
A) 1
B) -1
3
C) -
2
3
D)
2
Answer: C

m 2 - 16m
30)
16 - m
A) -m
B) -(m + 4)
C) m
D) m + 4
Answer: A

x2 - s2
31)
s- x
A) -x + s
B) -1
C) x + s
D) -x - s
Answer: D

x+6
32)
x-6
A) 1
B) -1
C) -6
D) Cannot reduce
Answer: D

3x + 9
33)
3x - 9
A) 1
x+3
B)
x-3
C) -1
D) Cannot reduce
Answer: B

8
m 2 + b2
34)
m-b
A) m - b
B) -1
C) m + b
D) Cannot reduce
Answer: D

Decide whether the following is an expression or an equation. If it is an expression, simplify it. If it is an equation, solve
it.
35) x - 16 = 8
A) Expression; -8 - x
B) Expression; 8 + x
C) Equation; -24
D) Equation; 24
Answer: D

x
36) -5=1
3
A) Expression; -12
B) Expression; -18
C) Equation; 18
D) Equation; 12 - x
Answer: C

x2 - 25
37)
x-5
A) Expression; x + 5
1
B) Expression;
x-5
C) Equation; 5
D) Equation; 9
Answer: A

38) x2 - 49 = 0
A) Expression; (x + 7)2
B) Expression; (x - 7)2
C) Equation; -7, 7
D) Equation; 7
Answer: C

9
5x - 20
39)
4x - 16
A) Equation; -4
5
B) Expression; -
4
5
C) Expression;
4
D) Equation; 4
Answer: C

(x + 9)(x - 2)
40)
(x - 2)(x + 7)
A) Equation; 2
x+2
B) Expression;
x+5
C) Equation; 5
x+9
D) Expression;
x+7
Answer: D

x+5
41)
(x - 4)(x + 5)
A) Equation; -4
1
B) Expression;
x-4
C) Equation; 4
D) Expression; x - 4
Answer: B

x
42) = -1
3(6 - 5)
A) Equation; -3
x
B) Expression; -
3
x
C) Expression;
3
D) Equation; 3
Answer: A

10
Solve the problem.
43) The formula for the slope of a line passing through two points is:
y2 - y1
m= .
x2 - x1
Find the slope of a line passing through the points (5, -9) and (-5, 2).
A) - 2
1
B) -
2
11
C) -
10
10
D) -
11
Answer: C

1
44) The formula for the volume of a pyramid is V = ℓwh. Use this formula to find the height of a pyramid with a
3
volume of 90 in. 3 , a width of 6 in., and a length of 9 in.
A) 5 in.
B) 1,620 in.
C) 15 in.
5
D) in.
3
Answer: A

1200
45) If the average cost per unit C to produce x units of plywood is given by C = , then what is the unit cost for
x + 40
10 units?
A) $3.00
B) $10.00
C) $120.00
D) $24.00
Answer: D

Multiply or divide as indicated and reduce to lowest terms.


5 1
46) ∙
9 4
6
A)
13
9
B)
20
5
C)
36
1
D)
6
Answer: C

11
1 4
47) ∙
2 7
8
A)
7
1
B)
14
7
C)
13
2
D)
7
Answer: D

4 9
48) ∙
3 4
A) 3
13
B)
7
1
C)
3
27
D)
16
Answer: A

1 1
49) ÷
3 2
1
A)
6
3
B)
7
2
C)
3
1
D)
4
Answer: C

3 3
50) ÷
4 5
5
A)
4
3
B)
40
9
C)
20
9
D)
13
Answer: A

12
Multiply and reduce to lowest terms.
2z 3 24
51) ∙
4 z2
12
A)
z
12z2
B)
z3
z
C)
12
D) 12z
Answer: D

2x2 14
52) ∙
7 x3
x5
A)
49
4x2
B)
x3
x
C)
49
4
D)
x
Answer: D

2p - 2 6p2
53) ∙
p 5p - 5
5
A)
12p
10p2 + 20p + 10
B)
6p3
12p
C)
5
12p3 - 12p2
D)
5p2 - 5p
Answer: C

13
k2 + 7k + 12 k2 + 6k
54) ∙
k2 + 10k + 24 k2 + 6k + 9
k2 + 6k
A)
k+3
1
B)
k+ 3
k
C)
k2 + 10k + 24
k
D)
k+ 3
Answer: D

k2 + 7k + 10 k2 + 6k
55) ∙
k2 + 11k + 30 k2 - 5k - 14
k
A)
k- 7
k
B)
2
k + 11k + 30
1
C)
k- 7
k2 + 6k
D)
k-7
Answer: A

3y 10y + 5
56) ∙
6y + 3 2
5
A) y
6
5
B)
2
y
C)
2
5
D) y
2
Answer: D

14
y2 - 49 y - 5
57) ∙
5y - 35 y + 7
1
A)
5
B) y - 5
y- 5
C)
5
(y - 5)(y + 7)
D)
5(y + 7)
Answer: C

z 2 + 6z + 9 z 2 - 10z
58) ∙
z 2 - 100 z+3
z(z + 3)
A)
z + 10
z
B)
z - 10
(z + 3)
C)
z + 10
z(z + 3)
D)
z - 10
Answer: A

Divide and reduce to lowest terms.


5x - 15 x - 3
59) ÷
x x3
5x2 - 30x + 45
A)
x4
B) 5x2
C) 5x2 + 5x
1
D)
5x2
Answer: B

15
3p - 3 5p - 5
60) ÷
p 3p2
9p3 - 9p2
A)
5p2 - 5p
5
B)
9p
15p2 + 30p + 15
C)
3p3
9p
D)
5
Answer: D

3x2 x3
61) ÷
5 40
24
A)
x
x5
B)
66
24x
C)
x3
x
D)
24
Answer: A

45x9 75x7
62) ÷
45y8 45y5
25x2
A)
15y3
25x16
B)
15y13
3x2
C)
5y3
5y2
D)
3x3
Answer: C

16
z 2 - 81 z - 9
63) ÷
z z-2
A) (z + 9)(z - 2)
(z + 9)(z - 2)
B)
z
z
C)
(z + 9)(z - 2)
(z - 9)(z 2 - 9)
D)
z(z - 2)
Answer: B

36x2 - 25 6x - 5
64) ÷
x2 - 16 x-4
x+4
A)
6x + 5
6x - 5
B)
x-4
(6x - 5)(36x2 - 25)
C)
(x2 - 4)(x - 4)
6x + 5
D)
x+4
Answer: D

y3 + 2y y2 - 4y - 12
65) ÷
y2 - 4 y2 - 8y + 12
y(y2 + 2)
A)
(y + 2)(y + 2)
(y + 2)(y + 2)
B)
y(y2 + 2)
y
C)
y+ 2
(y - 2)(y - 2)
D)
y(y2 + 2)
Answer: A

17
z2 + 8z + 15 z 2 + 3z
66) ÷
z 2 + 10z + 25 z 2 + 10z + 25
A) z + 5
z+5
B)
z
z
C)
2
z + 10z + 25
z+5
D)
z 2 + 5z
Answer: B

z 2 + 5z + 6 z2 + 2z
67) ÷
2 2
z + 9z + 18 z - 3z - 54
z
A)
2
z + 9z + 18
z-9
B)
z
C) z - 9
z-9
D)
z 2 + 6z
Answer: B

x2 - 25 10x - 50
68) ÷
x2 - 8x + 16 x2 - x - 12
10(x + 5)
A)
(x + 3)(x - 4)
(x + 5)(x + 3)
B)
10(x - 4)
(x - 5)(x + 3)
C)
10(x - 4)
D) x + 3
Answer: B

18
Solve the problem.
270 9
69) The force, in dynes, that exists between two magnetic poles is given by F = ∙ , where d is the distance, in
d 3d
centimeters, between the poles. Multiply and simplify this formula for F.
270
A) F =
d2
810
B) F =
d2
815
C) F = -
d2
405
D) F =
d
Answer: B

70) Suppose that one box contains n balls, of which 6 are red. A second box contains n + 10 balls, of which n are red.
If you select a ball from each box, the probability of drawing a red ball from the first box and a red ball from the
6 n
second box is ∙ . Simplify this expression.
n n + 10
6
A)
n + 10
6n
B)
n + 10
1
C)
n + 10
6
D)
n (n + 10)
Answer: A

71) Suppose that one box contains n balls, of which 4 are red. A second box contains n + 6 balls, of which n are red.
If you select a ball from each box, the probability of not drawing a red ball from the first box and a red ball from
n-4 n
the second box is ∙ . Simplify this expression.
n n+6
4
A)
6
n-4
B)
n2 + 6
n-6
C)
n+8
n-4
D)
n+6
Answer: D

19
450 9
72) The force, in dynes, that exists between two magnetic poles is given by F = ∙ , where d is the distance, in
d 5d
centimeters, between the poles. Simplify this formula and use it to find F if the distance is 3 centimeters.
A) 9 dynes
B) 92 dynes
C) 90 dynes
D) 85 dynes
Answer: C

73) Suppose that one box contains n balls, of which 2 are red. A second box contains n + 7 balls, of which n are red.
If you select a ball from each box, the probability of drawing a red ball from the first box and a red ball from the
2 n
second box is ∙ . Simplify this expression and use it to find the probability when n = 24.
n n+7
20
A)
31
2
B)
35
4
C)
31
2
D)
31
Answer: D

74) Suppose that one box contains n balls, of which 5 are red. A second box contains n + 8 balls, of which n are red.
If you select a ball from each box, the probability of not drawing a red ball from the first box and a red ball from
n-5 n
the second box is ∙ . Simplify this expression and use it to find the probability when n = 33.
n n+8
28
A)
41
38
B)
41
33
C)
41
28
D)
43
Answer: A

20
Simplify and reduce to lowest terms.
1 5
75) +
9 9
3
A)
4
2
B)
3
1
C)
3
1
D)
2
Answer: B

8 4
76) -
21 21
4
A)
7
1
B)
3
1
C)
2
4
D)
21
Answer: D

5 2
77) +
10 x 10 x
7
A)
20 x
10 x
B)
7
C) 1
7
D)
10 x
Answer: D

11 7
78) -
17 x 17 x
2
A)
17x
17 x
B)
4
C) 4
4
D)
17 x
Answer: D

21
6 6
79) +
8x2 8x2
3
A)
2x2
B) 3
2
C)
3x2
3
D)
4x4
Answer: A

3m 12
80) -
m- 4 m- 4
A) 0
3 (m + 4 )
B)
m- 4
3
C)
m- 4
D) 3
Answer: D

m 2 - 7m 12
81) +
m-4 m-4
A) m - 4
B) m - 3
C) m + 3
m 2 - 7m + 12
D)
m-4
Answer: B

16 z + 17 4 z - 7
82) +
z + 17 z + 17
20 z + 10
A)
z + 17
12 z + 24
B)
z + 17
15 z + 0
C)
3 z + 24
17 z + 34
D)
5z + 10
Answer: A

22
9y2 9y
83) -
y- 1 y- 1
9y(y + 1)
A)
y-1
B) 0
9y
C)
y- 1
D) 9y
Answer: D

2x + 4 x+2
84) -
2 2
x + 6x + 8 x + 6x + 8
1
A)
x+4
B) x + 2
5
C)
2
x + 6x + 8
x+6
D)
x2 + 6x + 8
Answer: A

9x 5x - 2 3x
85) + -
x+ 2 x+ 2 x+ 2
17x - 2
A)
x+ 2
11x - 2
B)
x+ 2
11x - 2
C)
3x + 6
17x + 2
D)
x- 2
Answer: B

x x-7 x-4
86) - +
x+3 x+3 x+3
A) -1
B) 1
x - 10
C)
x+3
x-3
D)
x+3
Answer: B

23
Solve the problem.
87) A box contains a total of n + 2 light bulbs. In this box, there are 3 defective 40-watt bulbs, 6 defective 60-watt
bulbs, and 7 defective 100-watt bulbs. If a light bulb is chosen at random by a quality control inspector, the
probability, or chance, of one of the defective light bulbs being chosen is
3 6 7
+ + .
n+2 n+2 n+2
Simplify this expression and then use the simplified expression to evaluate n = 98 and interpret the result.
7
A) ; when there are 100 light bulbs, there are 7 chances in 50 that a defective light bulb is chosen.
50
8
B) ; when there are 100 light bulbs, there are 8 chances in 25 that a defective light bulb is chosen.
25
9
C) ; when there are 100 light bulbs, there are 9 chances in 50 that a defective light bulb is chosen.
50
4
D) ; when there are 100 light bulbs, there are 4 chances in 25 that a defective light bulb is chosen.
25
Answer: D

25
88) The farther someone is from a light source, the less intense its light. The equation I = approximates the
4d2
light intensity from a certain light source at a distance of d meters, where I is measured in watts per square
meter. Find I for d = 2 meters and interpret the result.
25
A) = 1.5625; the intensity is 1.5625 W/m 2 at 2 m.
16
25
B) = 6.25; the intensity is 6.25 W/m 2 at 2 m.
4
25
C) = 12.5; the intensity is 12.5 W/m 2 at 2 m.
2
25
D) = 25; the intensity is 25 W/m 2 at 2 m.
16
Answer: A

30
89) The farther someone is from a light source, the less intense its light. The equation I = approximates the
4d2
29
light intensity from light source Y and I = approximates the light intensity from light source Z, where d is
4d2
measured in meters and I is measured in watts per square meter. Find an expression for the sum of the
intensities of light from sources Y and Z.
59
A)
d2
1
B)
d2
59
C)
4d2
1
D)
4d2
Answer: C

24
Find the least common multiple.
90) 3, 12
A) 12
B) 4
C) 36
D) 3
Answer: A

91) 6, 5
A) 11
B) 6
C) 15
D) 30
Answer: D

92) 8, 20
A) 20
B) 160
C) 28
D) 40
Answer: D

93) 24, 40
A) 960
B) 120
C) 40
D) 64
Answer: B

94) 45, 50
A) 95
B) 50
C) 450
D) 2250
Answer: C

95) t, t - 3
A) t
B) t(t - 3 )
C) 81
D) t - 3
Answer: B

96) 5a + 10, a 2 + 2a
A) 5 a2 + 10
B) 5 a2 + 2
C) 5 a + 2
D) 5 a(a + 2 )
Answer: D

25
97) x2 - 9, x + 3
A) (x - 3)(x + 3)2
B) (x + 3)(x2 - 9)
C) x3 - 27
D) x2 - 9
Answer: D

98) x2 - 9, x - 3
A) x2 - 9
B) (x + 3)(x - 3)2
C) x3 + 27
D) (x - 3)(x2 - 9)
Answer: A

99) m 2 - 3 m, m2 + 3 m - 18
A) m(m - 3 )(m + 6 )
B) m(m - 9 )(m + 6 )
C) m(m - 9 )2
D) (m - 9 )2
Answer: A

100) x2 + 9 x + 18 , x2 + 7 x + 12
A) (x + 6 )(x + 3 )(x + 4 )
B) (x + 3 )(x + 4 )
C) (x - 6 )(x - 3 )(x + 4 )
D) (x + 6 )(x + 3 )
Answer: A

101) x2 + 8 x + 16 , 4 x + 16
A) 4 (x + 4 )(x - 4 )
B) 4 (x - 4 )(x + 4 )
C) 4 (x - 4 )(x - 4 )
D) 4 (x + 4 )(x + 4 )
Answer: D

26
Rewrite the rational expression using the specified denominator D.
4
102) , D = 25x5 y6
5
5x y 2

20xy4
A)
25x5 y6
4y4
B)
25x5 y6
20y4
C)
25x5 y6
20
D)
25x5 y6
Answer: C

4y
103) , D = (y - 3)(y + 3)(y + 7)
y2 - 9
4y(y + 7)
A)
(y - 3)(y + 3)(y + 7)
(y+ 7)
B)
(y - 3)(y - 3)(y + 7)
4y(y - 7)
C)
(y - 3)(y + 3)(y - 7)
4(y+ 7)
D)
(y - 3)(y + 3)(y + 7)
Answer: A

Simplify.
5 1
104) -
7 2
4
A)
9
4
B)
7
3
C)
14
1
D)
7
Answer: C

27
4 3
105) -
5 20
7
A)
10
13
B)
20
3
C)
5
1
D)
20
Answer: B

7 1
106) -
12 16
1
A)
6
1
B)
8
3
C)
16
25
D)
48
Answer: D

1 2
107) +
4 7
3
A)
28
15
B)
28
15
C)
11
3
D)
11
Answer: B

11 8
108) +
15 9
73
A)
8
19
B)
24
73
C)
45
19
D)
135
Answer: C

28
1 1
109) +
6 6
48
A)
11
1
B)
6
1
C)
3
11
D)
864
Answer: C

6 7
110) +
x 6x
13
A)
x2
43x
B)
6
43
C) -
x
43
D)
6x
Answer: D

2 4
111) +
15x 21x2
6
A)
315x2
48
B)
105x2
6
C)
15x + 21x2
2(7x + 10)
D)
105x2
Answer: D

29
3 4
112) +
r r- 5
7r - 15
A)
r(5 - r)
15r - 7
B)
r(r - 5)
7r - 15
C)
r(r - 5)
15r - 7
D)
r(5 - r)
Answer: C

4 8
113) +
x- 1 1 -x
12
A)
x- 1
4
B)
x- 1
-4
C)
x- 1
32
D)
x- 1
Answer: C

5 8
114) +
(x + 4)2 x+4
5x + 28
A)
(x + 4)2
13
B)
x+4
8x + 13
C)
(x + 4)2
8x + 37
D)
(x + 4)2
Answer: D

30
x 7x
115) +
x2 - 1 x - x2
-6x3 + x2 - 7x
A)
(x2 - 1)(x - x2)
-6x2 - 7x
B)
x(x - 1)(x + 1)
-6x + 7
C)
(x - 1)(x + 1)
-6x - 7
D)
(x - 1)(x + 1)
Answer: D

3 1
116) +
8x + 40 32x - 128
11x - 53
A)
32(x + 5)(x - 4)
13x - 43
B)
(8x + 5)(4x - 4)
13x - 43
C)
32(x + 5)(x - 4)
-11x + 53
D)
(8x + 5)(4x - 4)
Answer: C

3 5
117) +
2 2
y - 3y + 2 y - 1
8y - 7
A)
(y - 1)(y + 1)(y - 2)
8y - 7
B)
(y - 1)(y - 2)
30y - 7
C)
(y - 1)(y + 1)(y - 2)
7y - 8
D)
(y - 1)(y + 1)(y - 2)
Answer: A

31
m +6 4m + 1
118) +
m 2 - 11 m + 30 m 2 - 4 m - 12
A) 5 m + 7
5m+ 7
B)
2m 2 - 15 m + 18
5 m 2 - 11 m + 7
C)
(m + 6 )(m + 5 )(m - 2 )
5 m 2 - 11 m + 7
D)
(m - 6 )(m - 5 )(m + 2 )
Answer: D

3 9
119) -
z 2 z
9z - 3
A)
z
3 - 9z
B)
z2
3z + 9
C)
z2
3 + 9z
D)
z2
Answer: B

3 9
120) -
14x 10x2
6
A) -
140x2
3(5x - 21)
B)
70x2
-6
C)
14x + 10x2
18
D)
70x2
Answer: B

32
4 4
121) -
x+4 x-4
A) 0
-32
B)
2
x - 16
2x2 - 32
C)
x2 + 16
2x2
D)
2
x + 16
Answer: B

7 2
122) -
6 - y y- 6
14
A)
6 -y
9
B)
6 -y
5
C)
6 -y
-5
D)
6 -y
Answer: B

10x x
123) -
2
x - 25 x -5
9x
A)
(x + 5)(x - 5)
15x - x2
B)
(x + 5)(x - 5)
-x3 + 10x2 - 25x
C)
(x - 5)(x2 - 25)
-x
D)
x+5
Answer: D

33
12xy x-y
124) -
x2 - y2 x + y
-x2 + 10xy - y2
A)
(x + y)(x + y)
x2 + 10xy + y2
B)
(x + y)(x - y)
-x2 + 14xy - y2
C)
(x + y)(x - y)
x2 + 14xy + y2
D)
(x + y)(x - y)
Answer: C

x 4
125) -
2 2
x - 16 x + 5x + 4
x2 - 3x + 16
A)
(x - 4)(x + 4)(x + 1)
x2 + 3x + 16
B)
(x - 4)(x + 4)(x + 1)
x2 - 3
C)
(x - 4)(x + 4)(x + 1)
x2 - 3x + 16
D)
(x - 4)(x + 4)
Answer: A

6x 24
126) -
x2 - 5x + 6 x2 - 6x + 8
6x - 24
A)
(x - 2)(x - 3)(x - 4)
x-6
B)
(x - 3)(x - 4)
6
C)
(x - 2)(x - 3)
6(x - 6)
D)
(x - 3)(x - 4)
Answer: D

34
5y 3y
127) -
y2 - 7y - 8 y2 + 2y + 1
8y2 - 19y
A)
(y + 1)(y + 1)(y + 1)
2y2 + 29
B)
(y + 1)(y - 8)(y + 8)
2y2 + 29y
C)
(y + 1)(y - 8)(y + 1)
2y2 + 29y
D)
(y + 1)(y + 1)(y - 8)(y + 1)
Answer: C

5x - 2 x-6
128) -
x + 4x - 21 x2 - 49
2
4x + 4
A)
(x + 7)(x - 7)
6x2 - 46x + 32
B)
(x + 7)(x - 7)(x - 3)
6x - 8
C)
(x + 7)(x - 3)
4x2 - 28x - 4
D)
(x + 7)(x - 7)(x - 3)
Answer: D

2ab b
129) - +3
2
a -b 2 a -b
(a - b)(3a + 4b)
A)
a 2 - b2
3a + 4b
B)
a+b
2ab - b + 3
C)
a+b+1
3a + 4b
D)
a 2 - b2
Answer: B

35
b 5 6
130) + -
b2 - 25 b+ 5 b
25(b - 6)
A)
(b + 5)(b - 5)
6b2 - 25b + 150
B)
b(b + 5)(b - 5)
25(b + 6)
C)
b(b + 5)(b - 5)
-25(b - 6)
D)
b(b + 5)(b - 5)
Answer: D

9x 1 11
131) - +
2 ( 3 x + 1) 2 x( 3 x + 1) x
9 x2 + 66 x + 21
A)
6 x2 + 2 x
9 x2 + 66 x + 21
B)
2x
3 (x + 7 )
C)
6 x2 + 2 x
3 (x + 7 )
D)
2x
Answer: D

-16 x 1 3
132) + -
3 ( 4 x + 1) 3 x( 4 x + 1) x
4 (x + 2 )
A) -
12 x2 + 3 x
-16 x2 - 36 x - 8
B)
3x
-16 x2 - 36 x - 8
C)
12 x2 + 3 x
4 (x + 2 )
D) -
3x
Answer: D

36
t- 2 t+ 4 t-4
133) - +
5 - t t + 5 25 - t2

2t2 + 3t - 34
A)
25 - t2
-2t2 - 3t - 34
B)
t2 - 25
2t2 + 3t - 34
C)
t2 - 25
2t2 + 3t + 34
D)
25 - t2
Answer: A

2x + 9 x + 2 4x + 13
134) + -
x+2 x + 3 (x + 2)(x + 3)
A) 3
2
B)
(x + 2)
3
C)
(x + 2)(x + 3)
1
D)
(x + 2)(x + 3)
Answer: A

6 3 1
135) + -
2
2m - 5m - 3 2 2
8 m + 2 m - 1 4 m - 13 m + 3
29 m - 14
A)
( 2 m + 1)(m - 3 )( 4 m - 1)
25 m - 14
B)
( 2 m + 1)(m - 3 )( 4 m - 1)
25 m - 16
C)
( 2 m + 1)(m - 3 )( 4 m - 1)
29 m - 16
D)
( 2 m + 1)(m - 3 )( 4 m - 1)
Answer: C

37
Solve the problem.
1 1 1
136) The joint conductance, C, of three resistances R1 , R 2, and R 3 in parallel is expressed by: C = + + .
R1 R 2 R3
Add and simplify the formula for C.
1
A)
R1R2R3
R 2 R 3 + R1 R2
B)
R1 R2 R3
R 2 R 3 - R1 R 3 - R1 R2
C)
R1 R2 R3
R 2 R 3 + R1 R3 + R1 R2
D)
R1 R2 R3

Answer: D

1 1 1
137) The joint conductance, C, of three resistances R1 , R 2, ad R 3 in parallel is expressed by: C = + + .
R1 R 2 R3
Simplify the formula and use it to find C when R1 = 4, R 2 = 9, and R 3 = 3.
25
A)
36
25
B)
12
49
C)
36
20
D)
27
Answer: A

138) Find the the perimeter of the rectangle shown in the figure. Write your answer in factored form.

15x + 21
4

3
5x + 7

75x2 + 210x + 159


A)
2(5x + 7)
75x2 + 210x + 159
B)
4(5x + 7)
75x2 + 210x + 147
C)
2(5x + 7)
9
D)
4
Answer: A

38
139) Find the the area of the rectangle shown in the figure. Write your answer in factored form.

10x - 6
5

3
5x - 3

2
A)
5
6
B)
5
5
C)
6
3
D)
5
Answer: B

For the complex fraction, determine the LCD of all the fractions appearing within the expression.
3
+x
x
140)
4
x-6
A) x(x - 6)
B) x
C) x - 6
D) x(x - 12)
Answer: A

7
+8
x+3
141)
1
+ 3x
2

A) 2x2 + 3
B) 2(x + 3)
C) 2x2 + 6
D) 2x + 3
Answer: B

39
9 1
-
5x3 x
142)
1 1
+
45x2 x

A) 45x2
B) 45x3
C) 45x5
D) 5x3
Answer: B

1
6
143)
5 4
-
x 15x2

A) 30x2
B) 15x3
C) 30x3
D) 15x2
Answer: A

8 2
+
x-4 x-3
144)
6
-x
x-4
A) (x + 2)(x - 4)
B) x(x - 4)(x - 3)
C) (x - 4)(x - 3)
D) x(x - 2)(x + 4)
Answer: C

2 2
+
x x+5
145)
1 1
+
x - 2 9x
A) x(x + 5)(x - 2)
B) 9x(x + 5)2
C) 9x2 (x + 5)(x - 2)
D) 9x(x + 5)(x - 2)
Answer: D

40
Simplify.
3
5
146)
6
7
18
A)
35
35
B)
18
10
C)
7
7
D)
10
Answer: D

3
7
147)
9
4
27
A)
28
28
B)
27
21
C)
4
4
D)
21
Answer: D

8
3
148)
1
9
8
A)
27
B) 24
27
C)
8
1
D)
24
Answer: B

41
w
x
149)
y
d
w
A)
xyd
wd
B)
xy
wyd
C)
x
wy
D)
xd
Answer: B

x9
5y7
150)
x5
y4

x4
A)
5y11
x4
B)
y3
x14
C)
5y11
x4
D)
5y3
Answer: D

x
4
151)
7
x+6
A) 28x(x + 6)
x(x + 6)
B)
28
x+6
C)
28x
7x
D)
4(x + 6)
Answer: B

42
4
y
152)
3
y+ 8
4(y + 8)
A)
3y
y+ 8
B)
12y
C) 12y(y + 8)
3y
D)
4(y + 8)
Answer: A

1
k+6
153)
5
2
k - 36
k+ 6
A)
5
k- 6
B)
5
C) k - 6
D) None of these
Answer: B

2
4+
x
154)
x 1
+
4 8
A) 16
16
B)
x
C) 1
x
D)
16
Answer: B

43
4y
2x +
x
155)
y 1
+
3x 2 6

12x(x2 + 2y)
A)
(x2 + y)
B) 12x
C) 6x
12
D)
x
Answer: B

2 3
+
x y
156)
3 2
-
x y
x+y
A)
y- 1
B) -y
y+ x
C)
x
2y + 3x
D)
3y - 2x
Answer: D

1 4
-
k+ 4 k- 9
157)
4 3
+
k- 9 k+ 3
(-3k - 25)
A)
(k + 4)(7k - 15)
(-3k - 25)(k + 3)
B)
(k + 4)(7k - 15)
(-3k - 25)(k + 3)
C)
(k + 4)(7k + 15)
D) None of these
Answer: B

44
9 10
-
x2 - 16 x+4
158)
11 7
-
2
x - 16 x - 4
-10x - 49
A)
-7x - 17
9x - 40
B)
11x - 28
-31 - 10x
C)
7x - 39
D) None of these
Answer: D

7 1
+
2
x - 16 x -4
159)
2 7
+
2
x - 16 x +4

x + 11
A)
9
x + 11
B)
7x - 26
x - 11
C)
7x + 26
x + 11
D)
7x + 30
Answer: B

x-8 + y-8
160)
x-1 + y-1
y8 + x8
A)
x7 + y7
y8 + x8
B)
x7 y8 + x8 y7
1
C)
x+y
1
D)
x7 + y7
Answer: B

45
x-2 - 16y-2
161)
6y - 24x
A) 6x - 24y2
y + 4x
B)
6x2 y2
y2 + 4x
C)
6x2
x + 4y
D)
6x2y
Answer: B

x-2
162)
x-2 - y-2
y2
A)
y2 - x2
y
B)
y - x2
2

y2 - x2
C)
y2
y2
D)
y2 + x2
Answer: A

46
Solve the problem.
163) If P dollars are deposited every 2 weeks in an account paying an annual interest rate r expressed as a decimal,
then the amount A in the account after 3 years can be approximated by
r 78 r
A= P 1+ -P ÷
26 26
Write this expression as a complex fraction.
r 78
P1+ -P
26
A)
26
r
r
26
B)
r 78
P1+ -P
26

r 78
P1+ -P
26
C)
r
26
26
r
D)
r 78
P1+ -P
26

Answer: C

164) If P dollars are deposited every 4 weeks in an account paying an annual interest rate r expressed as a decimal,
then the amount A in the account after 2 years can be approximated by
r 26 r
A= P 1+ -P ÷
13 13
Use a calculator to evaluate the expression when r = 0.024 (2.4%) and P = $200. Interpret the result.
A) About $5212.02; if $200 is deposited every 4 wk in an account paying 2.4% annual interest, the account
will have $5212.02 after 2 yr.
B) About $409.37; if $200 is deposited every 4 wk in an account paying 2.4% annual interest, the account will
have $409.37 after 2 yr.
C) About $6597.68; if $200 is deposited every 4 wk in an account paying 2.4% annual interest, the account
will have $6597.68 after 2 yr.
D) About $5321.79; if $200 is deposited every 4 wk in an account paying 2.4% annual interest, the account
will have $5321.79 after 2 yr.
Answer: D

47
165) Light bulbs are often wired so that electricity can flow through either bulb, as illustrated in the accompanying
figure.

In this way, if one bulb burns out, the other bulb still works. If two light bulbs have resistances T and S,
their combined resistance R is
1
R=
1 1
+
T S
Evaluate the formula when T = 300 and S = 100. Round to the nearest hundredth.
A) R = 75.00
B) R = 37.50
C) R = 112.50
D) R = 0.01
Answer: A

SHORT ANSWER. Write the word or phrase that best completes each statement or answers the question.

Answer the question.


166) Use two different methods to simplify the fraction. Explain each step of your work.
16 12
-
z r
10 6
+
z r

Answer: One method is to simplify the numerator and denominator separately, multiply the numerator by the
reciprocal of the denominator, and simplify the resulting fraction, if possible.
16 12 16r - 12z
-
z r zr 16r - 12z zr 8r - 6z
= = ∙ =
10 6 10r + 6z zr 10r + 6z 5r + 3z
+
z r zr
The second method is to multiply the numerator and denominator of the complex fraction by the least
common denominator of the fractions in the numerator and the fractions in the denominator of the
complex fraction, and then simplify the resulting fraction, if possible.
16 12 16 12
- - ∙ rz
z r z r 16r - 12z 8r - 6z
= = =
10 6 10 6 10r + 6z 5r + 3z
+ + ∙ rz
z r z r
(Explanations will vary.)

48
167) Use two different methods to simplify the fraction. Explain each step of your work.
z+4
z-
24
5 7
+
6 4z

Answer: One method is to simplify the numerator and denominator separately, multiply the numerator by the
reciprocal of the denominator, and simplify the resulting fraction, if possible.
z+4 24z z + 4 23z - 4
z- -
24 24 24 24 23z - 4 12z 23z 2 - 4z
= = = ∙ =
5 7 10z 21 10z + 21 24 10z + 21 2(10z + 21)
+ +
6 4z 12z 12z 12z
The other method is to multiply the numerator and denominator of the complex fraction by the least
common denominator of the fractions in the numerator and the fractions in the denominator of the
complex fraction, and then simplify the resulting fraction, if possible.
z+4 z+4
z- z- ∙ 24z
24 24 24z 2 - z(z + 4) 23z 2 - 4z
= = =
5 7 5 7 20z + 42 2(10z + 21)
+ + ∙ 24z
6 4z 6 4z
(Explanations will vary.)

s-1 + z -1 s - z
168) Is = a true statement? Explain your answer by simplifying the expression on the left, step by
s-4 - z -4 s + z
step, until it is an expression with only positive exponents that cannot be further simplified.
Answer: No, it is not a true statement. Here are the correct steps:

1 1 1 1
+ + ∙ s4 z 4
s-1 + z -1 s z s z s3 z 4 + s4 z3 s3 z 3(z + s) s3 z 3
= = = = =
s-4 - z -4 1
-
1 1
-
1
∙ s4z 4 z 4 - s4 z 2 + s2 (z + s)(z - s) z 2 + s2 (z - s)
s4 z 4 s4 z 4
(Explanations will vary.)

MULTIPLE CHOICE. Choose the one alternative that best completes the statement or answers the question.

Solve the equation.


x 5
169) =
2 4
5
A)
2
8
B)
5
5
C)
8
2
D)
5
Answer: A

49
4 8
170) =
x 7
7
A)
32
2
B)
7
32
C)
7
7
D)
2
Answer: D

9 1
171) =
4 x
A) 36
3
B)
4
4
C)
9
9
D)
4
Answer: C

4 2
172) =
x 5
5
A)
8
B) 10
8
C)
5
5
D)
2
Answer: B

x 5x
173) =
2 4
5
A)
2
B) 0
5
C)
8
D) No solutions
Answer: B

50
2y + 3 3
174) =
y 2
A) 0
B) -6
C) 3
D) No solutions
Answer: B

2 x
175) =
x 5x - 12
A) 0
8
B) 0,
3
C) 0, 36
D) 4, 6
Answer: D

x+1 x+2
176) =
2 3
A) 3
B) -1
C) -3
D) 1
Answer: D

4 -6
177) =
x+7 x-3
A) -7, 3
1 1
B) , -
7 3
C) 27
D) - 3
Answer: D

x x
178) - = 6
3 8
A) 18
B) 48
144
C)
5
D) 24
Answer: C

51
6 7
179) + =1
x 8
A) 8
B) 13
13
C)
8
D) 48
Answer: D

9 2
180) - = 6
x x
6
A)
7
6
B)
11
7
C)
11
7
D)
6
Answer: D

9 8
181) + = 17
x x
8
A)
17
17
B)
9
C) 1
D) No solutions
Answer: C

5-x 7 3
182) - =-
x x 4
A) 8
B) -4
C) -8
D) No solutions
Answer: C

x+5 6
183) =
x-3 3-x
A) 1
B) 11
C) -11
D) -1
Answer: C

52
4 1 17
184) + =
x- 4 4 x - 16 4
A) -3
B) 5
C) 1
D) 85
Answer: B

2 8 -64
185) + =
x-8 x x2 - 8x
A) -8
B) 0, 8
C) 0
D) No solutions
Answer: D

8 4 8
186) - =
y + 2 y - 2 y2 - 4
A) 8
B) 28
C) -8
D) No solutions
Answer: A

6 3 15
187) - =
m - 3 m + 3 m2 - 9
A) 4
B) 3
C) 2 3
D) -4
Answer: D

y+ 1 y y-3
188) - =
y + 6 y2 - 36 y - 6
4
A)
5
4
B)
3
C) 1
3
D)
4
Answer: B

53
x -2x 2x - 3
189) = +
2x + 2 4x + 4 x+1
12
A) -
5
B) -3
C) 3
3
D)
2
Answer: C

3 1 1
190) - =
x2 - 11x + 30 x-6 9x - 45
27
A)
5
B) 6
39
C)
5
-4
D)
3
Answer: C

y 8y + 28 4
191) + =
y+ 4 y2 + 7y + 12 y + 3
A) -3, -4
B) -6, 5
C) 4, 3
D) No solutions
Answer: D

1 2 -3
192) + =
x+6 x+3 2
x + 9x + 18
A) -6
B) 3
C) 0
D) No solutions
Answer: D

54
x+2 x-3 2x - 3
193) + =
x2 - 4 x2 + 2x - 8 x2 + 6x + 8

2
A)
3
5
B)
3
1
C)
3
D) No solutions
Answer: C

1 2 3
194) + =
2 2
x - 9x + 20 x - 3x - 4 2
x + 3x + 2
7
A) -
4
29
B)
12
13
C)
4
D) No solutions
Answer: C

Determine whether the following is an expression or an equation. If it is an expression, simplify if possible and evaluate
it for x = 2. If it is an equation, solve it.
x-7 7
195) +
x x
A) Expression; 1; 2
B) Equation; 0
C) Equation; 1
D) Expression; 1; 1
Answer: D

5x + 1 x-1
196) =
25x - 1 5x + 1
1
A) Equation;
5
B) Equation; 0
C) Expression; x + 5; 7
1
D) Equation; -
5
Answer: B

55
6x x2 - 16
197) +
x-2 x-2
A) Expression; x + 8; undefined
B) Equation; 4
C) Equation; 16
D) Expression; x - 8; undefined
Answer: A

Use the graph to solve the equation.


9
198) = x
x
y
8

-8 -6 -4 -2 2 4 6 8 x
-2

-4

-6

-8

A) 3
B) -3, 3
C) -3, 0, 3
D) -3
Answer: B

x
199) =x
x-2

-4 -2 2 4 6 8 x
-2

-4

A) 3
B) 0, 3
C) 0
D) 0, -3
Answer: B

56
3
200) =1
x2 - 1
y
6

-6 -4 -2 2 4 6 x

-2

-4

-6

A) 0, 1
B) -1, 1
C) -1, 0
D) -1, 0, 1
Answer: B

Solve the equation.


x
201) - 4 = 1
3
A) -9
B) -15
C) 9
D) 15
Answer: D

15 1
202) =4 -
x x
A) 4
2
B)
7
15
C)
4
D) 3
Answer: A

1 6
203) 1 + =
x x2
1 1
A) - ,
3 2
B) -3, 2
C) 3, -2
D) 3, 2
Answer: B

57
1
204) x + =2
x
A) 1
B) 2, 1
C) -1, -1
D) 1, 1
Answer: D

x 9
205) - =0
9 x
A) -9, 9
B) 9
C) -9, 0, 9
D) no solution
Answer: A

1 π
206) + =0 (Round to the nearest thousandth.)
x3 8
A) -0.428, 1.075
B) -2.008
C) -1.366
D) -0.099, 1.173
Answer: C

1 3
207) + = 4.6 (Round to the nearest thousandth.)
πx - 3 1.7x
A) 0.965, 1.247
B) 1.721, 3.491
C) 1.949, 3.113
D) 0.203, 1.043
Answer: D

Solve the formula for the specified letter.


1
208) A = h(B + b) for b
2
2A + Bh
A) b =
h
A - Bh
B) b =
h
2A - Bh
C) b =
h
D) b = 2A - Bh
Answer: C

58
PV pv
209) = for P
T t
pvV
A) P =
tT
tvT
B) P =
pV
pvT
C) P =
tV
pv
D) P =
tTV
Answer: C

E
210) I = for r
R+r
IR
A) r =
E
E-R
B) r =
I
E
C) r = - IR
I
E - IR
D) r =
I
Answer: D

A
211) P = for r
1 + rt
A) r = P - tA
P-A
B) r =
1+t
P-1
C) r =
At
A- P
D) r =
Pt
Answer: D

1 1
212) + = c for b
a b
1
A) b = -a
c
1
B) b =
ac
a
C) b =
ac - 1
1
D) b = ac -
a
Answer: C

59
1 1 1
213) + = for c
a b c
a+b
A) c =
ab
ab
B) c =
a+b
C) c = a + b
D) c = ab(a + b)
Answer: B

H
214) S = for m
mt1 - mt2
H + St2
A) m =
St1
H
B) m =
St1 - t2
SH
C) m =
t1 - t2
H
D) m =
S(t1 - t2)

Answer: D

H
215) S = for t2
m(t1 - t2)
Smt1 - H
A) t2 =
Sm
H - Smt1
B) t2 =
Sm
mt1 - SH
C) t2 =
Sm
Smt1 - H
D) t2 =
m
Answer: A

dR
216) L = for d
D- d
A) d = LD - R - L
LD
B) d =
R+L
LD
C) d =
R-L
L(D - d)
D) d =
R
Answer: B

60
nE
217) I = for n
nr + R
A) n = IR - E + Ir
I(nr + R)
B) n =
E
IR
C) n =
E - Ir
IR
D) n =
Ir - E
Answer: C

Solve.
218) Martha can rake the leaves in her yard in 4 hours. Her younger brother can do the job in 6 hours. How long will
it take them to do the job if they work together?
A) 6 hr
B) 12 hr
5
C) hr
12
12
D) hr
5
Answer: D

219) One maid can clean the house three times faster than another. Working together they can clean the entire house
in 3 hours. How long would it take the faster maid cleaning alone?
3
A) hr
4
B) 4 hr
C) 5 hr
D) 3 hr
Answer: B

220) Frank can type a report in 5 hours and James takes 6 hours. How long will it take the two of them typing
together?
A) 6 hr
30
B) hr
11
11
C) hr
30
D) 30 hr
Answer: B

221) An experienced accountant can balance the books twice as fast as a new accountant. Working together it takes
the accountants 12 hours. How long would it take the experienced accountant working alone?
A) 24 hr
B) 6 hr
C) 18 hr
D) 30 hr
Answer: C

61
222) Amy can clean the house in 7 hours. When she works together with Tom, the job takes 4 hours. How long
would it take Tom, working by himself, to clean the house?
1
A) 9 hr
3
1
B) 10 hr
3
2
C) 9 hr
3
D) 3 hr
Answer: A

223) Jeff takes 5 hr longer to build a fence than it takes Bill. When they work together, it takes them 6 hours. How
long would it take Bill to do the job alone?
A) 11 hours
B) 9 hours
C) 12 hours
D) 10 hours
Answer: D

224) A loaded moving truck is traveling 30 mph faster than a freight train. In the time it takes the train to travel 160
miles, the truck travels 280 miles. Find the speed of the truck.
A) 140 mph
B) 70 mph
C) 30 mph
D) 14 mph
Answer: B

225) A boat goes 640 miles downstream in the same time it can go 560 miles upstream. The speed of the current is 3
miles per hour. Find the speed of the boat in still water.
A) 45 mph
B) 120 mph
C) 42 mph
D) 48 mph
Answer: A

226) A jet plane traveling at a constant speed goes 1200 miles with the wind, then turns around and travels for 1000
miles against the wind. If the speed of the wind is 50 mph and the total flight took 4 hours, find the speed of the
plane in still air.
A) 550 mph
B) 605 mph
C) 525 mph
D) 435 mph
Answer: A

62
227) A plane flies 400 miles with the wind and 320 miles against the wind in the same length of time. If the speed of
the wind is 20 mph, what is the speed of the plane in still air?
A) 205 mph
B) 170 mph
C) 185 mph
D) 180 mph
Answer: D

Solve the proportion.


1 x
228) =
3 12
A) 3
B) 4
C) 9
D) 12
Answer: B

x 1
229) =
12 3
A) 3
B) 5
C) 6
D) 4
Answer: D

11 66
230) =
4 x
A) 4
B) 44
C) 264
D) 24
Answer: D

4 5x
231) =
5 8
32
A)
5
25
B)
32
5
C)
2
32
D)
25
Answer: D

63
Write a proportion that models the situation described. Then, solve the proportion for x.
232) 11 is to 12, as 8 is to x
11 8 98
A) = ;x=
12 x 11
11 x 22
B) = ;x=
12 8 3
11 8 96
C) = ;x=
12 x 11
11 x 44
D) = ;x=
12 8 5
Answer: C

233) A rectangle has sides of 6 and 16. In a similar rectangle, the longer side is 64 and the shorter side is x.
6 64 512
A) = ;x=
16 x 3
6 x
B) = ; x = 26
16 64
6 64 1027
C) = ;x=
16 x 6
6 x
D) = ; x = 24
16 64
Answer: D

234) If 3.1 ounces of oil are to be added to 24.8 gallons of gasoline, then x ounces of oil should be added to 60.8
gallons of gasoline.
3.1 x
A) = ; x = 7.6 ounces
24.8 60.8
3.1 x
B) = ; x = 7.8 ounces
24.8 60.8
3.1 x
C) = ; x = 7.5 ounces
24.8 60.8
24.8 x
D) = ; x = 486.4 ounces
3.1 60.8
Answer: A

235) If at a given speed a car can travel 191.2 miles on 8 gallons of gasoline, then the car can travel x miles on 104
gallons of gasoline at that speed.
8 x
A) = ; x = 2493 miles
191.2 104
8 x
B) = ; x = 2485.6 miles
191.2 104
191.2 x
C) = ; x = 2493 miles
8 104
191.2 x
D) = ; x = 2485.6 miles
8 104
Answer: D

64
Suppose that y is directly proportional to x. Use the given information to find the constant of proportionality k. Then use
y = kx to find y for the given value of x.
236) y = 40 when x = 10; Find y given x = 15.
A) k = 4; y = 60
80
B) k = 400; y =
3
C) k = 6; y = 90
D) k = - 4; y = - 60
Answer: A

237) y = 28 when x = 8; Find y given x = 13.


224
A) k = 224; y =
13
B) k = 3.5; y = 45.5
C) k = 3.5; y = 58.5
D) k = 3.25; y = 42.25
Answer: B

238) y = 22.8 when x = 6; Find y given x = 13.


A) k = 4; y = 49.4
B) k = 3.8; y = 49.4
136.8
C) k = 136.8; y =
13
D) k = 3.8; y = 52
Answer: B

239) y = 4.5 when x = 9; Find y given x = 12.


A) k = 0.5; y = 6
27
B) k = 40.5; y =
8
C) k = 0.5; y = 4.8
D) k = 1.5; y = 4.8
Answer: A

Suppose that y is inversely proportional to x. Use the given information to find the constant of proportionality k. Then
k
use y = to find y for the given value of x.
x
240) y = 48 when x = 3; Find y given x = 2.
A) k = 16; y = 32
B) k = 72; y = 36
C) k = 24; y = 12
D) k = 144; y = 72
Answer: D

241) y = 44 when x = 8; Find y given x = 64.


A) k = 5.5; y = 352
B) k = 371.2; y = 5.8
C) k = 352; y = 5.5
D) k = 332.8; y = 5.2
Answer: C

65
242) y = 25.8 when x = 6; Find y given x = 36.
A) k = 4.3; y = 154.8
B) k = 154.8; y = 4.3
C) k = 145.8; y = 4.3
D) k = 172.8; y = 4.8
Answer: B

243) y = 6.5 when x = 13; Find y given x = 6.


169
A) k = 33.8; y =
30
169
B) k = 84.5; y =
12
169
C) k = 16.9; y =
12
D) k = 0.5; y = 3
Answer: B

Let z vary jointly with x and y. Find the constant of variation k. Then, use z = kxy to find z when x = 5 and y = 7.
244) z = 5 when x = 5 and y = 4
A) k = 50; z = 1750
B) k = 0.5; z = 17.5
C) k = 100; z = 3500
D) k = 0.25; z = 8.75
Answer: D

245) z = 236,640 when x = 136 and y = 116


A) k = 15; z = 180
1
B) k = ; z = 180
15
1
C) k = ; z = 525
15
D) k = 15; z = 525
Answer: D

1
246) z = 27 when x = and y = 9
7
A) k = 27; z = 945
B) k = 10; z = 420
C) k = 12; z = 350
D) k = 21; z = 735
Answer: D

Determine whether the data represent direct variation, inverse variation, or neither.
247) x 1 2 3 4
y 1.4 2.8 4.2 5.6
A) Direct
B) Neither
C) Inverse
Answer: A

66
248) x 1 2 3 4
y 120 60 40 30
A) Neither
B) Direct
C) Inverse
Answer: C

249) x 1 2 3 4
y 1.2 1.4 1.7 2.1
A) Neither
B) Inverse
C) Direct
Answer: A

250) x 1 4 8 11
y 5 20 40 55
A) Inverse
B) Neither
C) Direct
Answer: C

Use the graph to determine whether the data represent direct variation, inverse variation, or neither.
251)
y
12
11
10
9
8
7
6
5
4
3
2
1

1 2 3 4 x

A) Inverse
B) Neither
C) Direct
Answer: C

67
252)
y
8

1 2 3 4 5 6 7 8 x

A) Direct
B) Inverse
C) Neither
Answer: B

253)
y
12
11
10
9
8
7
6
5
4
3
2
1

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 x

A) Direct
B) Inverse
C) Neither
Answer: B

68
254)
y
10
9
8
7
6
5
4
3
2
1

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 x

A) Inverse
B) Neither
C) Direct
Answer: B

Determine the equation of variation.


255) x 1 2 3 4
y 1.7 3.4 5.1 6.8
A) y = 1.7 + x
1.7
B) y =
x
C) y = 3.7x
D) y = 1.7x
Answer: D

256) x 1 2 3 4
y 48 24 16 12
A) y = 40x
40
B) y =
x
C) y = 48x
48
D) y =
x
Answer: D

69
257)
y
12
11
10
9
8
7
6
5
4
3
2
1

1 2 3 4 x

12
A) y =
x
B) y = 2x
C) y = 2.5x
D) y = 1.5x
Answer: B

258)
y
12
11
10
9
8
7
6
5
4
3
2
1

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 x

x
A) y =
12
B) y = 12x
12
C) y =
x
D) y = -x + 13
Answer: C

70
Solve the problem.
259) The volume V of a given mass of gas varies directly with the temperature T and inversely as the pressure P.
If V = 115.5 in.3 when T = 210° and P = 20 lb/ in.2 , what is the volume when T = 320° and P = 15 lb/in. 2? Round
to the nearest tenth when necessary.
A) 194.7 in. 3
B) 244.7 in. 3
C) 234.7 in. 3
D) 224.7 in. 3
Answer: C

260) The intensity I of light varies inversely with the square of the distance D from the source. If the intensity of
illumination on a screen 5 ft from a light is 3 foot-candles, find the intensity on a screen 15 ft from the light.
75
A) foot-candle
226
B) 2 foot-candles
1
C) foot-candle
3
1
D) 1 foot-candles
3
Answer: C

261) The weight of a body above the surface of the earth is inversely proportional to the square of its distance from
the water of the earth. What is the effect on the weight when the distance is multiplied by 3?
A) The weight is divided by 3.
B) The weight is multiplied by 3.
C) The weight is multiplied by 9.
D) The weight is divided by 9.
Answer: D

262) The period of vibration P for a pendulum varies directly with the square root of the length L. If the period of
vibration is 2 sec when the length is 16 inches, what is the period when L = 1.5625 inches?
A) 0.625 sec
B) 2.5 sec
C) 2.75 sec
D) 2.25 sec
Answer: A

263) The gravitational attraction A between two masses varies inversely with the square of the distance between
them. If the force of attraction is 4 lb when the masses are 3 ft apart, what is the attraction when the masses are 6
ft apart?
A) 3 lb
B) 4 lb
C) 2 lb
D) 1 lb
Answer: D

71
264) The time T necessary to make an enlargement of a photo negative varies directly with the area A of the
enlargement. If 189 seconds are required to make a 3-by-7 enlargement, find the time required for a 7-by-9
enlargement.
A) 693 sec
B) 567 sec
C) 504 sec
D) 630 sec
Answer: B

265) The weight of a liquid varies directly with its volume V. If the weight of the liquid in a cubical container 4 cm on
a side is 128 g, find the weight of the liquid in a cubical container 3 cm on a side.
A) 6 g
B) 15 g
C) 54 g
D) 27 g
Answer: C

266) The shadow cast by an object on a sunny day varies directly with the height of the object. If a person 67 inches
tall casts a shadow 71 inches long, how tall is a tree which casts a shadow 50 feet in length? Round to the nearest
hundredth when necessary.
A) 69 ft
B) 47.18 ft
C) 95.14 ft
D) 52.99 ft
Answer: B

SHORT ANSWER. Write the word or phrase that best completes each statement or answers the question.

Provide an appropriate response.


267) Consider an equation of direct variation y = kx. When x increases, does y increase or decrease?
Answer: y increases.

k
268) Consider an equation of inverse variation y = . When x increases, does y increase or decrease?
x
Answer: y decreases.

269) State whether the following situation represents direct variation, inverse variation, or neither, and explain why:
The cost of mailing a letter within the United States and the distance that it travels.
Answer: Neither; the cost of mailing a letter within the United States is not affected by the distance that it travels.

270) State whether the following situation represents direct variation, inverse variation, or neither, and explain why:
A runner's speed in a race and the time that it takes to run the race.
Answer: Inverse variation; the greater the speed, the shorter the time.

271) State whether the following situation represents direct variation, inverse variation, or neither, and explain why:
The weight of a roast and the number of servings obtained from it.
Answer: Direct variation; the greater the weight, the greater the number of servings.

72
Another random document with
no related content on Scribd:
A HALÁL.

Azt hiszem, egyszer körüljárt a halál.


Egy nagyon öreg asszony a családomban megbetegedett és a
száz évnek határán túl, eljött a költözködés.
A szobára, a halódó nénikére, a körülötte cselekvő, várakozó
öregebb és fiatalabb emberekre, a szakálas imádkozó virrasztókra
haloványan emlékezem, a levendulás frissítő szagát a nehéz
levegőben, most is érzem, a felső ablakok nyitva voltak és onnan jött
be a meleg, kánikulás nyár.
Az öregasszony bizonytalan alakja is a szemem előtt van,
dunyhák, vánkosok magasra dagadtak körülötte, vékonyan,
elfogyottan feküdt a fehér völgyben, főkötős fejét a párnák
fölemelték, a csöndes, nagyon ráncos arca meredten, a halottas
színével ijesztgetett, a szeme bizonyára már le volt zárva, mert nem
emlékszem reá, csak a töpörödött figurája van előttem és ez a
mozdulatlan, keshedt, kicsi test hörgött, a horkolás egyenletes
hangján, szüntelenül hörgött. Az agónia beálltáig, a gyermek-
szeleburdisággal körülbelül észre se vettem, hogy házunkban a
legöregebb ember megbetegedett, konyhán, szobákon keresztül
futottam, az udvarban játszottam, este lefeküdtem, reggel az
álomból kibújtam és meg nem akadt a figyelmem, hogy odabenn az
öreg nénike napok óta, hetek óta az ágyban fekszik, csak onnantól
emlékszem a beteg állapotára, hogy az udvarban az ablak alá
kerültem, valamiképpen egy pillanatra ott megálltam és a lábaimtól a
fejemig kis testemet megborzongatta a hang, ami kihallatszott
hozzám. Az álmos, csöndes szobából recsegve, szakadtan jött ki a
hang és a hangból ki-kisípoltak a kisebb hangok, de mindjárt
rájukfürészelt a vastag horkolásféle, dudált, ugrált, föltántorgott,
alábbsülyedt, gyöngébb és erősebb, de mindig egyforma hangon,
meghökkentem, kietlen rossz érzés bántott és arra is élesen
emlékszem, hogy akkor este először láttam meg, amint
szomszédunkban a szappangyár felgőzölög és a szag, amit
kiárasztott magából, utálatos volt.

Elmentem az ablak alól és minden gondolat nélkül, kedvetlen


őgyelgéssel kikerültem a Dunapartra, mely a házunk alatt huzódott,
naplemente volt, amit annyiszor megnéztem s gyűjtögettem
álmélkodással az új színeket, amelyek meglehelték a fáradó ég
peremét, álltam a folyó mellett, az esti pompa megnyitotta már a
pávatollas küllőit, de az a hang, amelyet az elébb hallottam, utánam
jött, reszelt, morgott, szaggatta a levegőt és visszahúzott a víz
mellől, az udvaron keresztül, az ablak alá; durva, kínzó félelem vett
erőt rajtam, futni, menekülni akartam, de fájdalmas kíváncsisággal
hallgatództam, az ismeretlen hangot megfeszülten figyelgettem,
végét-hosszát el nem értem, csak zörgött, kapkodott és önmagát
folytatta, olyan különösséggel, hogy szorongtam és elborította
értelmemet az ijesztő meglepetés: emberből jön…
a vad artikulálatlansággal, amilyent még nem hallottam, az
érctelen csuklását, a más hangoknak lefejlését róla s gyors
visszamerülésüket a fáradt zakatolásba, az egyetlen hangnak esett
bukdácsolását s kiterülő továbbhördülését, egy párás, cafatos
szalagnak fel-legöngyölítését örökkön-örökké,
meglapultan a fal mellett csak hallgattam és tudom, hogy az
eszem, szemem, fülem, lélekzetem mind megnyílt, fogódzkodó
csápokkal, hogy a titokzatosságot, a rémült ellenkezéssel, de
megismerjem és fellökte kicsiny szívemet a megtalált, új érzés:
emberből jön…

Kémlelésre kibújt gondolatcsírák a sejtelemig elvergődtek,


rezgett a hörgés a képzeletemen, rácsavarodott a dobogó szívemre,
aludni küldtek s belekerültem az éjszakába, amikor is a pihenésnek
nehéz sátorában, ez éjszaka sok mindennel eljegyeztek. Alvás
helyett az éberség a másik szoba felé figyeltetett, az öreg asszony
agóniája kizümmögött onnan, de, én hangokkal, zenebonás
ijesztgetésekkel rámhorkantó csörömpölésekkel, földudáló
kísértésekkel vesződtem és tudom, megszállt az árnyék, az első
elrévülés…
ez a halál…
így kimorog az emberből, amikor meg kell halni? miért nem hal
meg gyorsan a nénike? a halál nem engedi? mért nem látni a halált?
pedig itt van? a néni már nem sír, nem beszél, nem sóhajt, csak a
halál zörög, fütyöl, csuklik, nem hallani mást mostan? ilyen a halál?
ráhörög az emberekre, hogy senki el ne felejtse életében? a bácsika
fiatal volt, összeesett és meghalt? a fiatalok gyorsabban halnak
meg? aki nagyon öreg, azt nehezen viszi el a halál? hány ember halt
meg, míg a nénike élt? nem félt soha a haláltól? ő is volt gyerek,
olyan, mint én? száz év előtt ő is gyerek volt?…
nem tudom utólérni, kis eszem alól biztos, ezek az elámulások
elindultak, a lét, a nemlét gyötrelme teremtő forgatással forgatta a
tüzelő fejemet, bánat és iszonyodás, sírdogáló meghatottság úgy
szállt rám az új születéssel, mint a magzat alaktalanságára a szem,
a homlok, az ember, beágyaztak engem zúgó titkok közé, záporos
víziók sűrűjébe és ernyedten, megbélyegzett áthajoltan, ki tudná
hogyan? elaludtam. Reggel, mikor fölébredtem, az első eszméletre a
hörgést hallottam, csípett, szúrt, venyigével rámvert és példátlan düh
fogott el, olyasfajta érzés lehetett benne, hogy bementem volna
szobába és kéjjel, boldogan a fulladásba nyekkentettem volna a
szörnyű hangot, az önzés orkánja mellbe kapott, felforgatta
indulataimat, az éhes, kétségbeesett határokig kifeszítette az
ösztöneimet és ingerült letörötten, tehetetlen búslakodással
kimentem az udvarra, a folyó partjára, de játszani, zavartalanul
szemlélődni nem tudtam. A birok egész nap tartott; lebújtam a
fűzesbe, sípot vágtam a gyenge ágból és megfújtam s furulyás
zendülésére rázihált a horkolás, tutajok rézsút utcácskái fölött
ringással nőtt, gyöngyözve habosodott a nádas iszap, kíváncsi
lábheggyel a mélységeket méricséltem, kutattam, áhitoztam és
andalgó eszméletemre rámnyöszörgött a reménytelen hörgés;
elkomolyodtam, dühöngtem, sírni akartam, rémüldöztem nagyon fájt,
hogy nyugton nem maradhattam, a víz lassu útját, úgy mint máskor,
nem nézhettem, a gesztenyefák alatt a bandukolást, úgy mint
máskor, nem járthattam, a déli harangok összeszőtt bongását, úgy
mint máskor, örvendezve nem hallgathattam és estére forró szájjal,
botló lábakkal, elvadult érzéssel az ablak alá újra odaálltam és
imádkoztam:
– Istenem… Istenem… Haljon meg a nénike…

Az esti bárányfelhők mögül valakinek a szeme meglátott? ott


benn, a kerengő árnyék dermedt meg a szavamtól? a hörgő hang,
lejtős gyöngüléssel elcsöndesedett, mozgás, járkálás mozdult a
szobában, hosszu, soha el nem felejthető úton a konyháig
bemerészkedtem, szakállas emberek sietve jajgattak az ágy körül,
egy asszony a párnákat szedte ki a beteg feje alól, mások a
vánkosokat bontogatták, piros volt a szoba az esti meleg
napsütéstől, a százéves nénike még sóhajtott egyszer-kétszer a
pihegéssel, mintahogyan kilegyint a mozdulatlanságból a tévedt
szellő, a szakállas emberek még szaporában jajgattak, asszonyok
fölsírtak, egy fiatal nő egy szál tollat emelt ki a vánkosból, a rőt
világosságban többször megforgatta és az emberek egymásnak
sugdosták:
– Csirke toll…
– Csirke toll…

Csönd volt. Este volt.

Kiszédültem az udvarra és emlékezem, a halál ült le mellém a


padra. Rágondoltam, a szappangyár felől olyan terülő rohadt bűz
szállott le reám, hogy sokáig beteg volt tőle az ízem, orrom,
képzeletem.
RABOK.

Ki gondol a rabokra?
Mit csinálnak?

Hogy élnek? hol élnek? mire gondolnak? mit éreznek? mi jár az


eszükben? mi jár a szemük előtt? tudnak örülni? sokat sírni? hallják
a szellőt? és a száraz sóhaj megmozgatja arcuk körül a levegőt,
kiszagosodik az orruk? és a pállott verejték rájukkísért erdős
avarnak illatával, álmodnak az éjszaka? és víziófoszlányok
átszélednek a nappali ábráikhoz… kigyomláltan az emberkertből,
mégis élnek? szívük, vérük, lelkük nekik is van, mint a többi
embereknek? Mit csinálnak?…

A kalitkás fogság dühíti a képzelődésüket? és a szunyókás


árvaságban gyün az utca, falu, város, vonat, folyó, hajó, futás, séta,
napsütés, eső, őgyelgés, kapuzárás, szántás, alvás, malátaszagu
gyárak… jönnek, gyünnek az elvont szabadságnak nyájas,
költögető, kérdezősködö, feleselő, perlekedő, úszító, tébolyodottan
fölvonagló látomásaival…

A rossz ember tusakodik a nagy indulatával?… lefogva, leigázva,


a bőszület vakultan fetreng a bosszú vérpárázatában; a forralt fej,
mely a bikás öklelődzésért bolondul, taglózottan lekonyul; meglóbált
karok kéjelgő izmai, amik a hurokvetésre összeugranak, ernyedten
lelankadnak; a fölrántott száj, mely összecsattog a bestia-
szomjúságtól s fogak sövényén a harapás habzó gyönyörűsége
őrjöng, keseredett ízzel lelipped…

A révedező… aki tíz éve találgatja a pasztellt, hogy történt?… az


éjszaka sötétjéből fehéren kilángol egy törülköző, a savanyú ágyból
föllapdáz egy girhes hát, két csontos öreg láb motollázva kaszál,
ümmögő nyöszörgés szakadva fullad… hogy történt?… gyilkos?…
gyilkos?… mint történt?…
Az alkoholista… kinek gégéjén sürögnek az álmok, ádámcsutkája
kopoltyusan ki-beugrik a sóvárgástól, snapszbutikok áporodott íze
végignyálaz a fehér nyelvén, ömlő sörök rátajtékoznak a hápogó,
csukló, bajusztól csöpögő szájára…

Hiszen ez fájdalom? villámlás? bánat? lélek? hangulat?… hiszen


ez élet?…

És a fiatalok? akik épp hogy megnyitották kedvük zsilipjét? és


fölgyujtott szívüket a nemi káprázatok alig hogy megbabrálták? a
mokány fiatalos férfi? a kifeszült vállaival, elöntött derekával,
didergő, dobbanó, hosszú életre épült lábaival? játszó elméjében a
tikkadt bokrok, izzadt éjszakák, fúró ajkak, összeviharzó
összetemetkezések, buggyant életnek meleg szagossága
vízionáruskodnak?… és az asszony?… az ifjú asszony?… a
megnyitott gyönyörkút, akit a friss merítés után az örök
érintetlenségre kijelölnek? mit csinál a nyoszolyás nagy melleivel? a
borzongó, ütköző nagy csípőjével? hazajáró képeivel, melyek az
elrabolt kúszaságot mindig mutogatják és kancás orra a virrasztó
éjszakában zokogva kitágul?…

Bolygatott képzeletemre régen rárajzolták a szenvedésüket és


éjszakás tünődéskor sokszor látok egy ijesztő freskót.

A fekete csúcson, a messziségből, szembenáll egymással Illava


és Márianosztra. Köztük a némult űr, a lapuló falvak, alélt lejtők,
szendergő városok, alvó embermezők, csak fönn a ravatalbérceken
a két fellegvár zárja, őrzi a bomolt életet. Cellás rabok viaskodnak a
fiatalságukkal, Márianosztra pántos fülkéiben ifjú asszonyok
bolondulnak, Illava biztos zárkáiban gerjedt férfiak pörkölődnek és a
kísértő éjszaka a sülyedt éjszakákból jön, az elhagyott igaziból,
mikor a csillagos égbolt, mennyezetes szobák szűkülten ráhajoltak a
kuckós, összeúszó gyönyörűségre és a fölmérő, rabos éjszakákból
jön, melyek kínozva apróznak, a nedves bajusz csiklandozása most
végigsöpör a dühöngő eszméleten, asszonyos haj régi libbenése
most husángol a varkocsával, hogy tántorog a vér pattanó
edényeiben…

Én látom a tündöklő, meglátogatott szemüket, amint az üvöltő


tekintetük a megvasalt ablakok feketéjére tágul. Márianosztra, Illava
ablakszemein milyen titkok vannak?

Ki látja, hogy a cellás ablakokról zarándoklás mozdul?


asszonyokból kiszállt, szívhez, szájhoz hasonló patakzó formák
utaznak az űrben és a sötétlő mindenben vándorútra indul a kutató,
légiós, himbáló férfiboldogtalanság…

Miért nem ejti alá kezét az Isten a firmamentumból? hogy


összevezetné őket és jóvátegye a szenvedést, amit az emberek
társaikra rámértek…
HANGOK.

Néha hátrahanyatlik a képzeletem, ilyenkor úgy érzem, hogy


öreg testem hüvelyében, vérében, sejtjeiben mozdul, följut hozzám a
gyermekéletem; érzem a hevét, feszűlését, izgatott fátyolosságát és
eljön a riadt eszem fölé, a két fülem köré az énekhangom is; milyen
különös, hogy az enyém volt, hogy elhagyott. Itt énekel rá az ijedt
fejemre, itt dobol, szökell a dobhártyámon, hallom a csendülését, a
sárkányos magasbaszárnyalását, a lejtős könnyedségét, a
kieresztett zengő síkját és ömlő ezüstjével, illatos szilajságával
befutja a fáradó szívemet…

A meleg kísértéskor a templomos délutánokat is látom, a hívők


künn vannak a városban, komoly, csöndes emberek és csöndes
gyerekek a szentély előtt a próbára várakoznak, a homályban
egyetlen vastag gyertya gyújtogatja a repkedő világosságot, két
fehér ujjával a kántor megvonja a hangvillát és a süppedt, hűvös
nyugalomban, félénken hosszú elhangzással búg a bántott érc…
mintha rámsóhajtana a messziség, hallom… mintha neszelne a sűrű
fátyolosság és alóla felejtett öreg arcok fölmerülnek. Egy mélyhangú
emberre emlékezem, úgy mondták, Oroszországból jött, járt
Varsóban, Krakkóban, a szakállas, barna arca mindig szomorú volt,
senkivel sem beszélt, a fejét lehajtotta, elgondolkozva járt a szigeti
sétányokon, mikor pedig a templomban láttam, hallgatagon ült az
emberek között, a próbák pihenője alatt föl-alá járt az oltáros
szőnyegen, néha fölszegte a fejét és beledalolt az álmos csöndbe.
Tompa, mély hangja volt, mely emelkedni is tudott, de a
magasságban is valami fojtó burok volt az énekén, ami nem volt
melódia, csak föl-alá harmonikázó, örvénylő hangok, percekig így
énekelt a magányosságban, alul zúgott a zsúfolt hangja, a nyaka
idegesen meg-megrándúlt, a mélységből fölívelt az éneke, föl-
fölkapta a sörényes fejét, bánatos magasságban járt a hangja, alá
nem ejtette és zúgott, bongott a lihegő szomorúsággal, mint a
harang, amelyet leborítanak a gyászlepellel, mint a gordonka, ha a
magas húrjait szólaltatják és megdöbbenti eszméletünket a
fájdalmas emberi beszéd… Ilyenkor mindig eszembe jutottak a titkos
mendemondák, amiket az énekesről suttogtak, a lakására soha
senkit be nem enged, lankadt este néha különös hangokat lehet
hallani az ablaka alatt… szívbeteg… fél a szívétől… a hangvilla
ágairól tütült az árva zendülés, hegy-völgy nélkül, csak egyformán
bágyadt a sóhajtó halkulás és szakadtan, gyöngülten elbóbiskolt a
sötét árkádok alatt… fölvert lélekkel újra érzem, a templomi
homályban kirajzoltan láttam az énekes dülledt, összehorpadt,
elakadó beteg szívét…

A bűvös ködből azért elém, rámbukkan egy vidor ábrázat is, a


segédkántoré. Hegyes, szőke szakála volt, csillámló csigákkal, a
szőkeségnek hallatlan színeivel, a makulátlan sápadtságtól, a
lármás aranyig s ez a lágy körzet óvatos-nyírottan fölhuzódott az
arcának gyermekes, piros húsáig, alatta pedig egy kicsi emberke
fürgélkedett, karcsú, vékony dereka, ha mozdult, majdnem riszált,
apró lábait mindig lakkcipő diszítette, mellét a városi séták idején,
színes mellény burkolta, formás, ügyes egész testét pedig a nyitott
Ferencz-József kabát kísérte, szellős hetyke lebbenésekkel.
Szerették. A hangjáról is azt kellene mondani, hogy szőke volt,
világos, vékony tenor, bátor csilingeléssel, mely szivárványlott a
világosság színeiben, mint a kecskés szakálla és bizonyos
életretermett temperamentum volt, mert az asszonyok, leányok,
péntek este korán megjelentek a templomban, ha ő volt soros a
dalolásban; foszlánymesék el is jutottak hozzám, mint kellett a
virgonc férfiúnak Prágából eliszkolnia, mert a gettóban jámbortalan
dolgokat mívelt az asszonynéppel, énekelt Krakkóban s mire innen
is elinalt, valaki elborult leányféle utána halt a nagykedvű
kisembernek. Talán nálunk is megvoltak számlálva napjai, de amíg
itt volt, sürgött, fénylett, öreg, tanult zsidókat is megbabonázott;
különös volt az énekmódja. A síróskedvű, lassan nyíló, szent
melódiákat máskép dalolta, mint a többi kántorok; ahol borongott az
ének, ott frissült a hangja, vontatott akkordoknál gurgulázva trillázott,
az ájtatos, nehéz melódiákat, könnyed vidámsággal vidította, a
könyörgést, vezeklést hangguirlandjaival bohókásan körüldiszítette,
az éneklő iramban, két kis kezével a taktust is ütögette, keserves ősi
dalok mezében szokatlan férfiú csattogott, lármázott a hívők előtt, de
szép volt, zavarodó lelküeknek is jóleső…

Búg a sülyedt üvegharang…


rámfüttyent a segédkántor gyönyörű tillárom-trillázása, elbong
fölém a betegszívű énekes magafeledt dalolása és az énekes
verőfényben áll, hazajáró gyermeklelkem előtt egy széles vállú,
hengermellü, aranypápaszemes ember, a főkántor. Izgalom,
megindúltság volt, amikor közénk jött; Palesztinából, Jeruzsálemből
sodorta felénk a fuvalom, amely a jerichói rózsát is viszi a
zarándokútra, mely gyökerezés nélkül vonul át a térségeken és ahol
megáll, egyetlen virágjával kilángol és illatot küld az emberekre,
hogy gyöngéd lesz tőle még a gonosz is…

Őriző, megajándékozott, jól ellátott szekrény: rossz füleim… a


kóbor hangot visszahallom… az íze, az ereje édes és kívánatos,
mint az elhagyott szőllőgerezdek mustja, amiket kemény szálfák
alatt roskadozó rabszolgák vittek le a forró hegyoldalról a hűvös
gádorokba…
a zománcos csendülése tiszta, könnyű és áradva áradó, mind a
hajdani napsütés, mely nyitott érlelő legyező, a büszke cedrusok,
bújálkodó lótuszok, az Isten küszöbén várakozó lelkek fölött…

Ma már tudom, nem voltak rendes emberek.

A templomi homály, el nem bocsájtóan egészen magához ölel és


megtelik a kör a fejem körül kergetődző énekhangokkal: borzongó
gégék rikkantanak, vágyas szájak gusztussal megnyílnak és céltalan
örömmel a hangot kiküldik, fölküldik; a vékonyabb, mint a hirtelen
gyík meghempereg a csöndben, a szélesebben zengő megbontja
fényét és szitakötők villanak, ívelnek a sugárzásban; gyerekek az
üde boldogsággal kacérkodnak, felesel, összerikolt, ostoros
pattogással össze-összezendül a trillázó, skálázó ének; gyerekek a
pubertas részegségével verik félre kicsi, elcsent harangjaikat,
pipiskélnek, seregélyes vigalommal, lépcsős nekifutással
fölkacagnak; a betegszívű, mélyből született magasbaszálló hangja
elindúl, súgva lendül, búgva szárnyal s orgonálva szálldos a
társtalan horizontban; a segédkántor szőke csőréből fölfut, a
függélyes szökőkúttal a hiú tenor, paradicsommadár teste riszál,
tollászkodik, billegve erősködik, fütyül, dalol a hangja a szökkelő
magasságban és megzeng a »bájdalú«, a palesztinai vándor s ölelő
énekében földalol minden, ami tükrös a könnyben.

Nem voltak rendes emberek…


a szüntelen mindenük: éneklő kedvük, a vándorló sorsuk, a
titokzatos testiségük, elmondja hangtalanul maradt magamnak,
valamikor költöző, éneklő madarak közt éltem…
SZEMEK TÜKÖRÉN.

Füstös éjszakán néha körémhalkul a világ. A zajló élet megtalált


magányosságában eljátszadozik az ember eszével az
önkéntelenség és különös, pihenő öröm, szándékosság nélkül
megnézni a magukból kifordult testvéreket, a vastagembert, aki a
karcsúak érzésével táncol a parketten, a kopasz, lompos embert, aki
bíztató nőcskék között – igaz hittel – megfürtösödik, gavallérosan
megszépül e befűtött éjszakán, az okosan könyörtelen, héjja-lányok
megbolondulását, amint a rossz szívük, mint az írós vaj, megpuhul.
Kifeszült, táncos, zenezajos csöndben, valamelyik asztalnál ül egy
spanyol leány, a másik asztalnál egy orosz nő, a harmadiknál
feketeségében őszintén elborult néger asszony. A magam céltalan,
őgyelgő tekintése rámegy a néger nő szemeire. Majdnem dülledő,
széles fehérségbe merült a révedező, fekete szeme. Ezek a szemek,
amelyek most itt, a villámos csillárok déli verőjében únottan
elcsudálkoznak, ezek a szemek most itt vannak; tegnap, egy fél év
előtt, azelőtt, erre és arra, másfelé is elbámészkodtak;
fölszippantották idegen tájékok arcait, illetgetve verték talán Afrika
vízeit, erdőit, ronáit; két szemgolyó végtelen mélyében más arcú,
más agyvelejű más szomorúságu emberek szunnyadoznak – két
szemnek tükörén milyen csudálatosságok vannak…

Szeretem az ember szemét, a fáradtat, a villámosat, az ijedtet, a


rajongót, a kacagót, az elborulót és az izgalom emeli a
képzelődésemet, mert a senkiember szemén is emlékesen átfutott
valaha a rémület, az ujjongás, a vonagló élet. Néha azt érzem, hogy
az embert azért ültették tele vérengzéssel, óhajjal, kétségbeeséssel,
szerelemmel, hogy a két szemnek tükörén meglássa, mért történik
minden; azt érzem, hogy a bolonduló össze-vissza fejét, a lélekező,
jajgató nagy mellét a kívánkozó derekát és a boldogságtól,
másroskadástól reszkető lábait, csak körülépítették a szeme körül; itt
árad, itt lüktet, itt sír, itt jön ki minden. Milyen borzasztó lehet
világtalannak lenni.

A szemek tükörén… szeretném látni minden ember szemét a


pillanatkor, amikor szédül az élettől; a zarándok koldusét, akinek
hajtott fejéből rámered a szeme a megtalált forintra; a halálra szánt
emberét, amikor a nyöszörgő készülődés után körülnéz és befut a
szemébe az érett érzés; a munkás szemét a pillanatkor, amikor
átborzong rajta a forróság és már érti: a tőke a hóhér; a gyáva
zsidót, amikor szijasan imádkozik és az átkos hajnalon
összelövöldözi a gyerekeit; a gőgicsélő, nászos asszonyt, amikor a
szeme először rácsudálkozik a Márkus-térre; a vasfejű embert,
akinek egyszer csak, hirtelen, elesik az esze; a régi rabot, kit az
éjszakában megkeres az asszonyi szag és belebámul a
feketeségbe; a magam szemeit, amikor kicsi inas koromban
megütött a segéd…

A szemek tükörén… mely ringat, mint a hallgató hegyi tavak fölött


az árnyékos árnyék, mely kigyúl, mint szűz lányoknedves ajkán a
hajnali óhaj, mely megtörik, mint az írói lélek, amelyben halálos
egymásmellett őrjöng a gőg és nyomorúság…

Szeretem az ember szemét, kitárult tükörén integet az


örökmagunk vágyódása; ez az a szem, mely békés passzióval
képtárak gyönyöreit ízlelgeti és félre nem csúszott soha a Mona Lisa
arcáról, a Rembrandt öreg fejéről, Tizian húsairól; ez az a szem,
melynek villanása átmér mint a villám és pénz, földek, jószág és
minden fűszer neki illatozik; ez az a szem, mely látta a Bebelt és
továbbéleti a fehér fejét, a gyönge kezeit…

Szemek sűrűjében járok és fölhevült izgalommal el akarom fogni


a pillanatot; a pillanatot, mely vad sodrással belefut az idők
messziségébe, a pillanatot, mely lobog a fejünk fölött mint a nap,
félelmes, mint a születés és az elmúlás; millió szemek tükörén ég a
világosság és ráveszem az eszemre a lángos pillanatot.
Proletárszemek tükörén álmodik a jövendő…
MI VOLT EZ?…

Az apám régen meghalt, az anyám öregen néha beszél


fiatalságáról, a felejtés ködével eltünedező történeteiről. Egyszer a
régi szüretekre emlékezett, amikor még nem volt filokszéra, a
szőlőhegyek fröccsentek az édes musttól, apám csak későn tért
haza, pincéről-pincére járt és megvette a termést, anyám elbeszélte,
hogy valamelyik ilyen este apámat megtámadták. Egy pincében
alkudozott, fizetett és meglátták a bugyelárisát, melyben sok pénz
volt.
(Anyám nehezen beszél és amíg elmerülten a másik mondatát
megtalálta, a szünet alatt kíváncsi izgalom kapta el képzeletemet.)
Az apám kiment a pincéből, késő este volt, indult már haza felé.
Hegyoldalon, a szőlők között vezetett az útja, nagyon sötét volt már,
egyszerre csak három ember az apám elé állott.
– Láttad a bugyellárisát?… szólt az egyik paraszt.
(Anyám fáradt arca megélénkült, a barázdák megszűkültek rajta,
nehéz keze megfrissült és téveteg mozdulattal a levegőbe rajzolta a
három ember útonállását. Szemem előtt állt az a sötét szüreti este.)
A három ember megszóllította az apámat és rákiáltottak:
– Pénzt vagy életet…
(Én láttam ezt a jelenetet. Láttam a sötét ég alatt megrettenni az
apámat. Állt a város fölött, a csillagok halottas súgárzásában,
messzibbről ideneszelt a hazatérő szüretelők ittassága, a némult
levegőben, mint vastag kígyó csavarodott a pincék szaga, madár
nem rebbent, diófa nem rezzent, elrémült magánosságban csak állt
a három gonosz között az apám és szívét meglegyintette az
otthonülő családjának illata…)
A három ember leteperte a földre az apámat.
(Gyönge kicsi emberke volt és rajta a csattogó, sietős csizmás
parasztok… Szép kerek arcából, hogy felkönyörögtek a szemei,
könyörgős szemeiből, hogy rimánkodott a pillantás a magasba,
angyalhoz, Istenhez és forró, fáradt teste meggyúrtan a hideg
talajon…)
A mellére térdepeltek és az egyik paraszt kést rántott elő.
(Az anyám ujjai beletépnek a levegőbe és az ósdi, jól őriző
függönyök lehullanak…)
– A mellére térdepeltek és az egyik paraszt kést rántott elő…
(Mellkasában hogy szétömlött a szíve és szomorúság,
imádkozás, vágy, fogadkozás hörgött a hörgésében… Cipelő
szegény válla bizonyára rúgta a nyirkos földet, harcos, próbált karja
lökte az aljas halált, gyávult lábai labdásan keresik a futást, ledőlt
dereka síklik a kínok vesztőjében, ámuló feje forog a szőlőbokrok
avarán, fulladt nyaka fújtat a húshurkok között és megbűvölt szeme
előtt szabdal a bicska, mint íziglen bűnhődők fölött a Jehova
bárdja…)
Az anyám elpihegi:
– Szüretelők jöttek és a rablók elfutottak…

Megmarkolt eszemről, pattanó idegeimről szörnyű súlyok


görögnek le…

Mi volt ez?

Itt ülök vénülő anyám mellett, az apám tizenöt éve porlad a rákosi
földben és én őszülő fejjel, fölnevelt értelemmel visszazárulok a
gyermekhüvelybe, az iszonyat belégyökerez a szőlőbarázdába,
apám régi alakja vergődik előttem s sikolt a gyerekszívem:
– Őlik az apámat.
HORIZONT.

Egy ember ült az erkélyablakban, fegyverrel a forró kezében és


vesződött az érzéssel, meghalni… amikor a gondolatait nem győzte,
föl-föltekintett, csüngő fejét ijedten fölpeckelte, az utca zajló képeit
céltalanul megbámulta… jobbfelől, a szomszéd ablakban
embervonalak kúszálódtak, asszony és férfiforma egymás mellett
vesztegeltek, bókos mozdulattal egymás felé megnyugtalankodtak,
vad gyávasággal, akadozva tusakodtak… az ember az
erkélyablakban idegen tekintetét a nehéz szemeibe visszavonta,
fegyverének kecses, éles rajzát a gyönge tenyerében újra érezgette,
a megszakgatott vágyat az akarat pislogó világoságában, tovább
gyöngyölítgette, meghalni… a nagy fáradtságnak a befejező
tudattalansággal megágyazni, az elfeketült kedvnek készülten
engedelmeskedni, a szükölő érzést a megoldással engesztelni,
vállait, olmosodó lábait, iromba cepelő mellét a békével
megnyugtatni, a zürt, zavart széteső eszében lecsöndesíteni,
éretten, kívánkozva, meghalni… a rossz arcot eltolni, az anyókás
ráncos arcot, amint kirévül belőle a két gyöngült zöldes szem,
itthagyni, két gyöngült zöldes szemnek sikoltó sugarát nem látni, az
árva szegény fejnek szegett csuklását nem tudni, a sírást mely az
oltalomra szoruló lélek életrevaló bátorságát kimosni fogja, nem
hallani… meghalni, itthagyni… mindent itthagyni… a képeket lezárni,
a csupasz tavaszi fákat az utcán nem látni, karcsú kopár fák sorát,
amint a mákonyos gondolattól a dühödő gondolatig elébe-szemébe
állanak, fakadó testük rügysebeit mutogatják s ujjong a köny, hetyke
örömbe hajlik át szomorúság, kong bong a messzi harang,
meghalni… két szemnek sugara, amik már áthaladtak a kárpiton,
esküdten fölsóhajtanak a magasságba, tavaszi fák csupasz koronáin
ágak cikkcakkja ágbogaskodik, ágak zöldelő karjából növendékágak
küllősödnek, ágak sűrűjéből száraz, vékony kezek fölmerülnek és
finom hajolt ujjaik, egy gyökérből, mint rezgő tenyérről kulcsolódva
összeérnek, könyörögnek… az anyám…

– Az anyám…
az ember az erkélyablakban fölkapta a fejét, gyászoló szemeit a
döbbenet fölgyujtotta, rebbent, kapkodott az esti térségben a
tekintete… alatta a völgyben tömeg morajlott, bolonduló emberek
egymás hegyén-hátán riogtak, vad rendőrök ugró lovaikkal
sikátorokat gázoltak maguk elé a sokaságban, karok, botok a
magasságot vágták, olcsó asszonyi kendők bomoltak, repkedtek a
szélcsöndes levegőben, hörgött a zaj, rikácsolt, kikiszilajodott,
fölföltántorgott a kaoszból a kiáltás:
– Jogot…
– Jogot…
az ember az erkélyablakban a lelkével megölelte magát, a bús
búcsút fölbuzdult kívánsággal tovább gondolgatta, az éltéből
fölkísértő fantomokat szomorkodással megfürkészte, elváló éveit,
eseményeit a könyek rezgésében sajnálgatta, öreg, sokat használt
arcát az igazi formájában meglátta… gyér haját a terülő homloka
fölött a baj csimbókosan kitépdeste, két nagy szemét az orra fölé
csüngősen kitologatta, a keserü íz a szájától a halántékáig az
ijesztgető vonalak ráncait a húsára rávölgyelte, a szégyen, a
nyomorúság a szép arcára a csúfságot rácsunyította, meghalni… a
szorongást a találkozó utcán, az olvasmányos kávéházban, a meleg
orfeumban, mások szemének kérdő, bántó pillantását nem tudni,
alvás előtt a fölrémülő rosszat, gyilkosság? meghalás? elvinné a
számonkérőt? nem érezni, a jeleket, amint átokra hajlik a jóérzés,
gonoszsághoz bőszül a szelidség, gyalázásba rondul az imádság,
felejteni, álló nyugalomban mint a napsütés, elmerülni, meghalni…
ez a szem, amely most lezáródik…: örült a tavasznak, csudálta a
képet, nézte a korzót, követte a folydogáló Dunát, csillant a
gyerekekhez, álmélkodott a csillagokhoz, ez az arc, mely most
átmerevül a maszkba…: melegedett a simulástól, kacagott a
büszkeségtől, szédült a virágbódulattól, keménykedett a bátorságtól,
ez a mell, vállak, derék, ami most átdől a dermedésbe…: borzongott
a nőtől, törte az erdőt, szelte a tengert, ételt, levegőt, nyujtózó
lustálkodást habzsolva maga köré zsákmányolt… sugdosó, nehéz
élet… az ember az erkélyablakban, megkísértett fejében a millió
sejttel, a gyávult távolt karolgatta, nyíló tekintetét völgyben,
magasságban tévelyegve meghordozta… az integető ház egy másik
ablakában kötényes emberek serénykedtek, villámfényben a hosszú
asztalon gipsz- és acéllábak ágaskodtak…

Az ember az erkélyablakban, ült a terhek alatt, síró szíve előtt a


májusi fák ágbogas kezei föltűztek s az anyja kezével könyörögtek,
az önző düh megrázta, elrongyolt értelmét a kín, a gonoszság
elborította s az ágak cikkcakkját nyöszörgő kéjjel a szemére emelte,
a fölébe került erdőt éhes indulattal megkémlelte, fölfordult lelkének
kirajzolta…
nyitott, lármás, mohó kezek ütöttek föl a fák koronáiból az égbe s
vékony, görbe ágaikkal beletéptek az Istenbe…
az ember az erkélyablakban fölállt, ernyedt keze öklöző
szorítással a fegyvert megszorította és odaemelte a halántékához.

Az utolsó pillanat fölforrt, a harc, a parancs körbe vitte birkozó


testét, a szomszéd ablak felé billent, a veszekvő asszonyférfi-forma
elcsöndesültek, egydarabban összemerültek…
költöző tekintete megsúrolta az utcát, gyerekek, emberek
rendőrlovak alatt gombolyogtak, egy bolt égett, villámoskocsik
kitépett, csavaros belükkel fölfordítva trillásan csenegtek,
fegyverdörgésnek, kardcsörömpölésnek zengéséből kibődült: jogot,
jogot…
az ember az erkélyablakban a másik ablak irányában zökkent,
forduló teste a cselekedettel itt megcövekesedett, a villámfényes
szobában izgatott emberek az érclábukat kapcsolták, himbálták,
velük földobbantak s mint hibás szarkák, apró útjaikon rézsút
szökdécseltek…
az ember az erkélyablakban megdőlt… milyen lehet a halálra vált
ember szeme, amikor tekintet-csápjai az élet képeiről lesíklanak?

You might also like