József Attila

József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.) Posztumusz-, Baumgarten- és Kossuth-
díjas magyar költő. A magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja. Félárva, szegény munkásosztálybeli gyermekként fiatal kora
tele volt lemondással. Felnőttként korszaka egyik legkiválóbb költőjeként kellett szembesülnie a meg nem értéssel és a politikai
elnyomással. Öngyilkosságra utaló halálának pontos körülményeit sohasem sikerült tisztázni. Tanárnak készült a Szegedi
Tudományegyetemen, de megírta a Tiszta szívvel című versét, ami miatt kirobbant jobboldali tiltakozások okán Horger Antal
professzor eltanácsolta. Ezután Bécsben hallgatott előadásokat, majd Párizsban tanult és tökéletesítette nyelvtudását. Közben
megismerkedett a francia és német költészettel, melyek közül főleg Villon volt rá nagy hatással. Édesapja József Áron, szappanfőző
munkás volt, édesanyja Pőcze Borbála, mosónő volt, napszámos munkát végzett. Budapesten 1900. december 23-án kötöttek
házasságot. Hatodik gyermekként született, három testvére meghalt még az ő születése előtt. Hároméves korában az apja elhagyta a
családot. Édesanyja csak nagy nehézségek árán tudta gyermekeit eltartania. Nagy nehézségek miatt, úgy döntött, hogy 1910
februárjában két legkisebb gyermekét, Attilát és Etelkát, a Gyermekvédő Liga gondjaira bízza. A gyerekek 1910. márciusában
Öcsödre kerültek nevelőszülőkhöz, Gombai Ferenc parasztgazdához. Attila az 1911/12-es tanévben, az öcsödi református iskolában
kezdte meg tanulmányait. Attila és Etel 1912. június 19-én tértek vissza Öcsödről, bár a család továbbra is szegénységben élt
Budapesten. József Attila napjai nagyrészét az utcán töltötte, de már gyermekkorában fizikai munkát is vállalt, hogy a családján
tudjon segíteni. Sokat volt beteg, de 1913 év vége felé súlyos tüdőgyulladás támadta meg. 1914 év elején Jolán nővérével történt
vita után Attila megpróbált öngyilkos lenni. Lúgkővel tervezte megmérgezni magát, de tévedésből keményítőt ivott. Még ezen év
végén édesanyjuknál méhrákot állapítottak meg. A háború miatt a nyomor növekedett, anyjuk betegsége pedig rosszabbra fordult,
így folyamatosan romlott a helyzetük. Attila kivette részét a család eltartásából, ez idő tájt rikkancsként is dolgozott. József Jolán
szerint az első polgári végzésének idején keletkezhettek József Attila első versei, köztük a Kedves Jocó! című. Édesanyjuk 1917 őszén
kórházba került és munkaképtelenné vált. József Attila ekkor skarláttal feküdt a Szent László Kórházban. Anyjuk 1919 őszén egy
szükségkórházba került. József Attila életének meghatározó élményévé vált anyja halála, ezért költészetében is mély nyomot
hagyott. József Attilaaz őszt Szabadszálláson töltötte, majd később a makói gimnáziumba került internátusba. Itt megint
költeményeket írt, méghozzá az igazgató lányához, Gebe Mártához. 1920 júniusától nagykorúságáig Makai Ödön volt József Attila
gyámja. 1920 nyarán hajósinasként dolgozott. 1921-től kezdett folyamatosan verseket írni. József Attila költészete: 1921-ben hogy
anyagi helyzetén javítani tudjon, tanítást vállalt. 1922 elején verseit a helyi újságoknál próbálta megjelentetni – sikertelenül. Elment
Szegedre, hogy felkeresse Juhász Gyulát, akinek ajánlásával a Színház és Társaság című lap szerkesztőségébe került. Juhász Gyula
biztatására megjelent első verseskötete, a Szépség koldusa. 1923-ban a Werbőczy Gimnáziumban leérettségizett.
Egyetemi évei: 1924. szeptember 13-án a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem magyar–francia–filozófia szakos hallgatója
lett, majd 1925. november 24-én beiratkozott a bécsi egyetemre. 1927 Szeptemberében beiratkozott a budapesti egyetem
bölcsészkarára. Nagy Lajossal és Agárdi Ferenccel is kapcsolatba került. Az 1930-ban az illegális kommunista pártnak is tagja lett.
Összeköltözött Szántó Judittal. 1931. április 24-én József Attila szociáldemokrata lett és illegális pártmunkákban is részt vett. A
Nyugat 1933. április 1-jei számában ismét közölt József Attila-verset. Május elején a La Fontaine Irodalmi Társaság estjén is szerepelt
műveivel. 1934 elején válságossá vált József Attila és Szántó Judit kapcsolata.
Az utolsó évek: 1935 tavaszától Gyömrői Edittől kapott pszichoanalitikai kezelést, aki iránt szerelemre lobbant. A pszichoanalitikus
skizofréniát diagnosztizált József Attila esetében. Ősszel József Attila és Vágó Márta kapcsolata feléledt. 1936 első felében adták ki a
szlovák és cseh antológiáját. A költő fordítói munkáját június 24-én a prágai rádió is elismerte. 1936 nyarán József Attila véglegesen
szakított Szántó Judittal, majd megismerkedett Kozmutza Flóra gyógypedagógussal, aki mellett újabb szerelem kerítette hatalmába.
Ignotus Pál egyike volt azoknak, akik a legkorábban fedezték fel József Attila tehetségét. A költő közeli barátai közé tartozott. 1936-
ban megalapította a Szép Szó c. folyóiratot, melyet 1939-ig szerkesztettek, kezdetben József Attilával együtt. Cikkeiben harcolt a
jobboldali és fasiszta irányzatok ellen, de szemben állt a kommunista ideológiával is.
József Attila Halála: 1937 December 2-án a Szép Szó vezérkarának társaságában töltötte a napot. Indultak volna a csapattal Pestre,
de neki nem jutott hely az autóban.
December 3-án reggel fordításhoz készülődött, majd jó étvággyal elfogyasztotta az ebédet és jókedvűen sétálni indult. Zaklatott
magánélete felőrölte az idegrendszerét. A költő zavaros elmeállapotba került és a balatonszárszói vasútállomáson egy vonat kerekei
alá került és meghalt. Harminckét évet élt, és még így is a magyar költészet egyik legjelentősebb alakja lett.
Életében megjelent kötetei – Munkái:
Szépség koldusa (1922): Jelentős mérföldkőnek számít a magyar irodalomban. Az alkotások gyakran az elidegenedés, a szegénység és a
társadalmi igazságtalanságok témakörét járják körül.
Aratásban: a költő mély empátiával festi meg a földművesek kemény, ám megannyi szépséggel átszőtt mindennapjait. A versben a
természet és az ember közötti szoros kapcsolat jelenik meg, a magyar táj és a paraszti élet realisztikus ábrázolása mellett.
Éhség: A versben a szegénység, az éhség és az igazságtalanság éles képe rajzolódik ki, a költő rámutat a szegénység és az igazságtalanság
által okozott szenvedésre és reménytelenségre.
A jámbor tehén: a költő a háziállatok sorsát és az emberi kapcsolatokat elemzi, mélyebb értelmet keres az ember-állat világ kapcsolatában.
Kukoricaföld: lírai kisprózája, melyben a költő a természet közelségében, a kukoricaföldön való tartózkodás élményét örökíti meg. A mű a
természet és az emberi lélek kapcsolatát boncolgatja.
Csókkérés tavasszal: a költő az élet és a természet megújulását, a tavasz ünnepélyességét és a szeretet keresésének vágyát örökíti meg.
Nem én kiáltok (1925): A kötet már kifejezi a költő sajátos stílusát, az alkotások sokszínűsége és gazdagsága mellett áthatja őket a
társadalomkritika és az egyéni sorsok iránti empátia.