10.1.1. táblázat.

Az érzelem keletkezésére vonatkozó különböző elméletek

Elmélet
Perifériális elmélet
(James és Lángé)
Arckifejezés-visszajelentési
hipotézis (pl.: Tomkins, ill.
Zajonc)
Önészlelési elmélet (Bem)
Kétfaktoros elmélet
(Schachter)
Kognitív kiértékelés-elmélet
(pl.: Lazarus, ill. Arnold)
Kiemelt komponens
Fiziológiai válasz
Érzelemkifej ezés
Érzelemkifejezés/
Gondolkodási és
cselekvési tendenciák/
Érzelemre adott válasz
Fiziológiai válasz és Kognitív Fiziológiai arousal és annak
kiértékelés
Kognitív kiértékelés
Pontosabban
A helyzet által kiváltott ve-
getatív válaszból származó
visszajelzés
Arckifejezésből származó
visszajelzés
Saját megfigyelhető visel-
kedés
kognitív kiértékelése
A helyzet számunkra hordo-
zott jelentése
Vagyis...
„Azért félünk, mert el-
futunk.”
„Azért félünk, mert riadt az
arcunk.”
„Azért félünk, mert testi
izgalmat érzünk, és félelemre
utaló módon viselkedünk.”
„Azért félünk, mert testi
izgalmat érzünk, amit egv
ijesztő eseménynek tulajdo-
nítunk.”
„Azért félünk, mert a helyze-
tet fenyegetésként értelmez-
zük.”

A kognitív kiértékelés szerepére vonatkozó Tévesen informált csoport: irreleváns, az adrenaHa

kísérleti bizonyítékok
Schachter és Singer kísérlete
Schachter és Singer kísérlete (1962/1989) valódi klasszi-
kusnak számít, ezért részletesen ismertetjük (noha más
fejezeteinkben is előbukkan).
A kísérlet során a résztvevőknek - arra hivatkozva,
hogy egy vitaminkészítmény látásra gyakorolt hatását
kívánják vizsgálni - Suproxin-nak nevezett injekciót
adtak. Ez alatt a név alatt azonban a kísérleti és a kont-
rollcsoport tagjai más-más szert kaptak: a kontroll-
csoport placebo injekciót (hatását tekintve közömbös
fiziológiás sóoldatot), a kísérleti csoport pedig a szim-
patikus idegrendszer izgalmát okozó adrenalimnjek-
ciót. A kísérleti csoport három alcsoportra tagolódott
aszerint, hogy milyen információt kaptak az injekció-
val kapcsolatban:
Informált csoport: az injekció mellékhatásaiként az
adrenalin tényleges hatására jellemző tünetek (pél-
dául kézremegés, szívdobogás) lehetséges előfordu-
lásáról tájékoztatták őket.
hatásaként nem jellemző tüneteket soroltak fel
kik lehetséges mellékhatásként (például zsibbadas.
viszketés, fejfájás).
Nem informált csoport: nem tájékoztatták őket le
hetséges mellékhatásokról.
Az Informált csoport tehát megfelelő támpon
kai rendelkezett az adrenalin hatására fellépő testi 11
netek értelmezéséhez, míg a másik két csoport - akiktf
a várható tünetekről tévesen, illetve egyáltalán m
tájékoztattak - nem (lásd még a Módosult tudatálLi
tok és kogníciók című keretes részt). A kontrollcsopani
a Nem informált csoportnak megfelelő tájékoztatás-
ban részesült, vagyis nem tájékoztatták őket lehetseee*
mellékhatásokról (melyek az ő esetükben nem is vol:ii
várhatók).
Az injekció után következett a hangulati manipu-
láció, melynek során a kísérlet résztvevőit valamikéi
hangulati hatásnak tették ki. Ez úgy történt, hog^
minden résztvevő (egyesével) egy másik személy tii
saságába került, akit mint kísérleti személyt mutatta*
be neki, valójában azonban a kísérletvezető beéprten
segédje volt. A segéd intenzív érzelmi állapotot - ei

394 3. rész. Érzelmek

fórikus örömöt vagy dühöt - színlelt. A két feltétel a
következő volt:
Eufória: a kísérleti személynek 20 percig kellett vá-
rakoznia a beépített személlyel egy rendetlen szo-
bában, ahol mindenféle holmik hevertek. A segéd
ezeket használva eufórikusán viselkedett (például
papírrepülőt hajtogatott, csúzlizott).
Düh: a kísérleti személynek 20 perc alatt egy kér-
dőívet kellett kitöltenie a beépített személlyel egy
helyiségben. A kérdőív személyes és zavarba ejtő
kérdéseket tartalmazott (például „Hetente milyen
gyakran él nemi életet?”), melyeket a beépített sze-
mély egyre ingerültebben kommentált. Végül fel-
kapta a holmiját, és dühösen kirohant a teremből.
A kísérlet feltételeit, illetve menetét a 10.1.2. és a
10.1.3. táblázat foglalja össze.
A kialakult érzelmi állapot mérése kétféleképpen
történt. Egyrészt megfigyelés révén, aminek során a
résztvevők viselkedését detektívtükrön keresztül fi-
gyelték és jegyzőkönyvezték, másrészt a résztevőktől
származó önbeszámolók - a hangulat megítélésére
szolgáló skálák kitöltése - alapján. A kapott eredmé-
nyek szerint - a várakozásoknak megfelelően - azok a
személyek érezték magukat eufórikusabbnak (vagyis
azok hangolódtak rá jobban a beépített személy mo-
10.1.2. táblázat. Schachter és Singer (1962/1989) kísérleté-
nek feltételei, illetve a kísérletben résztvevő csoportok
Eufória Düh
Informált Informált
Nem informált Nem informált
Tévesen informált
Kontroll
O Kontroll
dórára), akik testi állapotukról nem rendelkeztek ki-
elégítő magyarázattal (vagyis a Nem informált és a
Tévesen informált csoport tagjai). A megfigyelés és az
önjellemzés révén kapott eredmények azonos mintá-
zatot mutattak (tehát az állapotukról adekvát magya-
rázattal nem rendelkező személyek megfigyelhető vi-
selkedésében és belső élményeiben egyaránt nagyobb
mértékben jelent meg az eufória), és hasonló tenden-
cia jelent meg a „düh” feltétel esetében is. Az adatok
mégsem feleltek meg tökéletesen az elvártaknak, mert
míg a Nem informált és a Tévesen informált csoport
tagjai (a várakozásoknak megfelelően) magasabb ér-
zelmi szintet mutattak az Informáltaknál, a Kontroll
csoport váratlanul viselkedett: adataik következete-
sen az Informált és a Nem Informált személyek adatai
közé estek. Az eredményeket a 10.1.3. és a 10.1.4. ábra
mutatja be.

10.1.3. táblázat. Schachter és Singer (1962/1989) kísérletének menete

Kísérleti csoportok Kontrollcsoport
Fedőtörténet Vitaminkészítmény látásra gyakorolt hatásának vizsgálata
Injekció Adrenalin Placebo (fiziológiás sóoldat)
Információ Három feltétel: Ugyanannyi, mint a hatásról nem in-
a hatásról helyesen informált formált kísérleti csoportnak
tévesen informált
nem informált
Hangulati manipuláció A résztevők együtt várakoztak egy beépített személlyel, akiről úgy tudták, hogy
ugyanebben a kísérletben vesz részt. Két feltétel:
a beépített személy eufórikus (pl.: örömmámorban papírgalacsinokat dobál a
szemetesbe)
a beépített személy dühös (pl.: dühösen kritizálja a kitöltendő kérdőívet)
Hipotézis Akiknek téves, vagy semmilyen magyarázatuk nincs a testi változásokra (Té-
vesen informált és Nem informált csoport), fogékonyabbak lesznek a beépített
személy által közvetített hangulati manipulációra (vagyis jobban átveszik a han-
gulatát)
Eredmény Az eredmények a hipotézist (részben) alátámasztották

10. fejezet. Az érzelmek pszichológiai aspektusai 395

 várt
<° tévesen nem informált kontroll
informált informált
10.1.3. ábra. Schachter és Singer (1962/1989) eufória hangulati manipuláció hatásának erősségével kapcsolatban várt és kapott
eredményei
csoportok
10.1.4. ábra. Schachter és Singer (1962/1989) kísérletének ered-
ményei: az eufórikusán viselkedő beépített személy hangulati
manipulációjának hatása, a résztvevők önbeszámolói alapján
Schachter és Singer kísérletének kritikái
ISI
co
'UJ
A Schachter-féle kétfaktoros elmélet, valamint az elmé-
cc let alátámasztására tervezett kísérlet óriási visszhangot
cö
keltett, és számtalan további kutatást inspirált, noha
nem maradt kritikák nélkül (Reisenzein 1983/1989).
Az alábbiakban először a kísérlettel kapcsolatos kriti-
kákat tekintjük át, majd ízelítőt adunk az általa indu-
kált munkákból.
Legelőször is, bár Schachter és Singer (1962/1989)
interpretációja szerint a kapott adatok támogatják hi-
potézisüket, az eredmények mintázata némileg eltért a
várttól. Ahogy már említettük, a kontrollcsoport tag-
jainak viselkedése és élményei nem feleltek meg a hipo-
tézisnek: adataik következetesen az Informált és a Nem
informált személyek adatai közé estek, az Informálta-
kéval megegyező pontszámok (vagyis csekély érzelmi
befolyásoltság) helyett. A csoportok közötti különb-
ségek továbbá nem minden esetben szignifikánsak,
különösen a „düh” feltétel esetében. Érdekes módon
egyébként a kísérlet nem vizsgálta a téves informáltság
396 3. rész. Érzelmek
kapott
tévesen nem informált kontroll
informált informált
hatását a „düh” feltételben, ebben a helyzetben tehat
az „eufória” feltétel négy csoportja helyett csak háro~
szerepelt (lásd a 10.1.2. táblázatot).
Fontos adalékkal szolgálnak az eredmények ér-
telmezéséhez azok a személyek, akiket Schachter és
Singer (1962/1989) „öninformáltaknak” nevez. Azok
a résztevők (eredetileg a Tévesen informált, illetve a
Nem informált csoport tagjai) tartoznak ide, akik a
kísérlet utáni interjún arról számoltak be, hogy - az
adrenalin hatására megjelenő - tüneteiket annak a
ténynek tulajdonították, hogy injekciót kaptak. Ok te-
hát találtak magyarázatot testi állapotukra, és a téves
információ, illetve az információ hiánya felülíródó*:
saját interpretációjukkal, ami inkább az Informált
csoport tagjaihoz tette őket hasonlóvá. A beépítem
személy viselkedése ennek megfelelően kevésbé be-
folyásolta hangulatukat. Ha ezen személyek adatait
kizárták az elemzésből, az eredmények jobban közelí-
tettek a várakozásokhoz.
Schachter és Singer eredményeinek megismétlésen
többen vállalkoztak, ezek a kísérletek azonban több-
nyire csak részben, vagy egyáltalán nem jártak sikerrel
A fiziológiai arousal és a kognitív kiértékelés kapcso-
latának vizsgálata azonban különböző kísérleti para-
digmák keretében folytatódott. Schachter elméletének
utóéletéről, az elmélet által inspirált kutatási párái g
mákról, és azok eredményességéről részletes összefog-
lalót ad Reisenzein (1983/1989).
A Schachter-Singer-kísérlet által inspirált kutatások
Schachter és Singer kísérlete általános szinten megfo-
galmazva a nem érzelmi forrásból (adrenalininjekcio
származó arousal érzelmi forrásnak (eufóriát, illetve