2023. 09. 13.

A pszichológiai fejlődés és
gyógypedagógiai vonatkozásai
BNGY23-ÁK-004/BLGY23-ÁK-004

ELTE-BGGYK 2023/24. TANÉV ŐSZI FÉLÉV

Oktatók
• Borsos Zsófia
• Dr. Jakab Zoltán
• Dr. Kálózi-Szabó Csilla–a kurzus koordinátora,kurzusfelelős, e-mail:
kalozi.szabo.csilla@barzi.elte.hu

Mindnyájan a Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet munkatársai

vagyunk. (ECSERI A épület, 1. emelet)
kapcsolattartás: alapvetően elektronikusan, azaz e-mail, Teams.

1
 2023. 09. 13.

A kurzus tartalmi céljai:

•alapvető eligazodás a pszichológiában
•a pszichológia szerepe a gyógypedagógiában
•a pszichológia legfontosabb alapfogalmai, szemléletmódja
•a tipikus fejlődésmenet alapvető jellemzői
•első betekintés az eltérő fejlődésmenet alapjaiba
•első betekintés:
az interdiszciplináris megközelítésbe
a kompetens, kritikus és reflektív gondolkodásba
elmélet és gyakorlat összekapcsolásának
fontosságába.

Követelmények, tárgy teljesítésének lehetőségei:

két lehetőség:

I. MEGAJÁNLOTT JEGY SZERZÉSE - a félév során 3 ZH megírása:

- 8 db igaz-hamis állítás (jó válasz 1 pont/ rossz válasz -1 pont)

- 8 db felelet-választós kérdés (jó válasz 1 pont/ rossz válasz -0,33 pont)

A megajánlott jegy szerzésének lehetőségei, feltételei:

 mindhárom ZH megírása
 mindhárom alkalommal a szerzett pontok száma eléri a minimális követelményszintet (50%), illetve a megajánlott jegy alapját képező összpontszám
tekintetében (3 ZH eredménye) legalább 65%-os teljesítményt ért el. A megajánlott jegyek a következőképpen alakulnak:
o 65%-74% - közepes (3) (31,2-35,9 pont)
o 75%-84% - jó (4) (36-40,7 pont)
o 85%-100% - jeles (5) (40,8-48 pont).
 A ZH-nak javítási lehetősége nincs.
 Orvosi kezelés alatt álló, orvosi igazolással igazolt pótlásra a félév végén az oktatókkal előre megbeszélt időpontban szóbeli vizsga keretében van
lehetőség.
 Igazolatlan hiányzás esetében a megajánlott jegy szerzésének lehetősége elveszik
 Amennyiben a megajánlott jegy nem volt sikeres, úgy a vizsgaidőszakban vizsga formájában tudja a tárgyat teljesíteni. Felhívjuk figyelmüket, hogy ez
esetben a ZH-n szerzett pontszámok felhasználására nincs lehetőség.

2
 2023. 09. 13.

Követelmények, tárgy teljesítésének

lehetőségei:
I. VIZSGAIDŐSZAKBAN, VIZSGA SORÁN SZERZETT JEGY
 a vizsgaidőszak során három alkalommal biztosítunk lehetőséget a kurzus teljesítésére.

 A vizsga felépítése:

- 20 db igaz-hamis állítás (jó válasz 1 pont/ rossz válasz -1 pont)

- 20 db felelet-választós kérdés (jó válasz 1 pont/ rossz válasz -0,33 pont)
 Ponthatárok:
o 0-49% elégtelen (0-19 pont)

o 50-64% elégséges (20-25 pont)

o 65-74% közepes (26-29 pont)

o 75-84% jó (30-33 pont)

o 85-100% jeles (34-40 pont).

Tematika: 3 nagy téma, sok altéma

1)Bevezetés
1. Hétköznapi vagy tudományos emberismeret: avagy miért kell a
gyógypedagógusnak a tudományos pszichológia?
2. A pszichológia tárgya, a pszichológia területei
3. A pszichológia gyökerei, a pszichológiai irányzatok és emberkép
4. A pszichológia módszerei
2)Kognitív fejlődés
3)Társas-érzelmi és személyiségfejlődés,
fejlődési kontextusok

3
 2023. 09. 13.

A kurzus tematikája, a kötelező és ajánlott irodalom

jegyzéke, valamint a követelmények letölthetők a
Neptunból
Az előadás-diasorok folyamatosan kerülnek fela
MOODLE4 felületre

Milyen kurzus is lesz ez?

Nem könnyű
Sokféle…
•…téma,
•…előadó.
Fontos.
Reméljük, érdekes.
Hasznos, a gyakorlatban is szükséges.

4
 2023. 09. 13.

Kérdések?
később: kalozi.szabo.csilla@barczi.elte.hu

Bevezetés a pszichológiába
Dr. Kálózi-Szabó Csilla
kalozi.szabo.csilla@barczi.elte.hu
2023/2024 őszi félév
A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai c. kurzus
ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Gyógypedagógia BA képzés

10

5
 2023. 09. 13.

Bevezetés a pszichológiába
1. Hétköznapi vagy tudományos emberismeret: avagy miért kell a
gyógypedagógusnak a tudományos pszichológia?
2. A pszichológia tárgya, a pszichológia területei
3. A pszichológia gyökerei, a pszichológiai irányzatok és emberkép
4. A pszichológia módszerei

11

Hétköznapi vagy tudományos

emberismeret: avagy miért kell a
gyógypedagógusnak a tudományos
pszichológia?

12

6
 2023. 09. 13.

Hétköznapi és tudományos emberismeret:

mindannyian jó pszichológusok vagyunk…

Melyik kép melyik lelkiállapotot idézi?

• örömteli
• dühös
• irigy
• rémült
• féltékeny
• szerelmes

13

Tehát: felismerjük más emberek érzelmeit, arckifejezésük és egyéb

jelek alapján.

14

7
 2023. 09. 13.

• Megértjük más emberek tetteinek

okait/indítékait:
Egyszerű eset:
Miért kotorászik Józsi a hűtőszekrényben?

Összetettebb:
Feri nem tudja, miért nem kedveli őt Éva (de
ismerőseik sejthetik, hogy pl. azért, mert nem
köszön neki, gyakran a szavába vág, stb.)

Még összetettebb:
Filmnézés közben: „Aha, gyanítja már, hogy az
anyósa hazudik a szeretőjének, aki viszont hisz
neki.”

15

Hétköznapi önismeret
„Ha idegeskedem valami miatt, nem tudok
egyszerűen csak egy jót nevetni rajta, pedig
egyes ismerőseim képesek erre”

„Egy jó buli mindig elcsábít a tanulástól, noha

ilyen esetek után gyakran rossz a kedvem.”

„Én más emberek lelki szemetesládája vagyok”

„Az élet apró örömei nagy hatással vannak

rám”

16

8
 2023. 09. 13.

Hétköznapi vagy tudományos emberismeret?

• Mindannyian jó emberismerők vagyunk
• Érzelmek felismerése
• Megértjük mások tetteinek okát, indítékát
• Hétköznapi önismeret

Empátia Manipuláció

17

Hétköznapi vagy tudományos emberismeret?

• https://admin.sli.do/event/hWwZ3DR9MAR3MSSCCyKiQF/pol
ls

18

9
 2023. 09. 13.

Hétköznapi vagy tudományos emberismeret?

• Csak mítosz, hogy az ember az agya csupán 10%-át használja.

• Az intelligencia kizárólag genetikailag meghatározott dolog,
ami egész életünkben változatlan.
• Az erőszakos elkövetők általában mentális betegek.
• A lelki stressz fizikai betegséget okozhat.
• Az újszülött agya „üres lap”, mindent, amit tud majd az élete
során a tapasztalat révén sajátítja el.

19

Mikor van szükséges a tudományos pszichológiára?

• Azokban az esetekben, amikor általánosabb összefüggések feltárása,
illetve a viselkedés okainak részletesebb megismerése a cél:
• Mi okozza a depressziót?
• Összefügg-e a gyermekkori figyelemzavar és hiperaktivitás kialakulása az
ólommérgezéssel?
• Mérési eljárások kidolgozása:
• intelligenciatesztek,
• személyiségvizsgáló eljárások
• Az agyműködés összefüggései a viselkedéssel, illetve pszichológiai
állapotokkal.
• Megismerés kutatása pl.: hogyan működik a látórendszer

20

10
 2023. 09. 13.

A pszichológia tárgya, területei

21

Mivel foglalkozik a pszichológia?

Érzelmek, motívumok
A megismerő ember A viselkedő ember
által hajtott ember
Hogyan épül fel a személyiség, A mozgásos válaszok
Kognitív nézőpont – értelmi
milyen érzelmek, motívumok szervezésétől a társas
fejlődés viszgálata
állnak a viselkedés hátterében viselkedésig

Általános pszichológia Személyiséglélektan Szociálpszichológia

Általános lélektan - nyelv és

Kognitív fejlődéslélektan Pszichopatológia
viselkedés

A pszichológia valójában a viselkedés és a mentális folyamatok tudományos

igényű vizsgálata.

22

11
 2023. 09. 13.

A pszichológia sajátos természete

A természettudomány és a társadalomtudomány
határán áll, hiszen
• az ember egyrészt biológiai lény
• másrészt társas lény

viselkedése és mentális folyamatai megértéséhez mindkét
tudományos megközelítés eszköztárára szükség van

23

23

A pszichológia területei

Alaptudomány – a pszichés • Általános lélektan

funkciókat vizsgálják, leírják a
törvényszerűségeket, és ezen
keresztül közelítenek az
emberi viselkedéshez.
• Fejlődéslélektan
• Személyiséglélektan
• Szociálpszichológia

Alkalmazott pszichológia
• Munka- és szervezetpszichológia
• Sportpszichológia
• Kriminálpszichológia
• Klinikai pszichológia
• Reklámpszichológia
• Gyógypedagógiai pszichológia

24

12
 2023. 09. 13.

Öröklés-környezet vita
• Az ember veleszületett tudásának • Születéskor az elme tabula rasa
és a valóság megértésének teljes (tiszta lap), melyre a tapasztalatok
fegyverzetével jön a világra. írják rá a tudást.
• Különböző képzetek (Isten, „én”, Ma már az a
tökéletesség) már születésünkkor fontos kérdés,
velünk vannak. hogy az öröklés
• A test olyan, mint egy gép, és és a környezet
működése épp úgy miként működik
tanulmányozható együtt.

nativizmus empirizmus

Rene Descartes John Locke

(1596-1650) (1632-1704)

25

A pszichológia gyökerei

26

13
 2023. 09. 13.

Már az ókori görög

is…
Hippokratész:
• Az abnormális viselkedés oka az agyban
keresendő, melyet a testben áramló négyféle
testnedv közötti egyensúly megbomlása idéz
elő:
• vér – szangvinikus nyughatatlan, állandó
mozgásban, szeszélyek
• fekete epe – melankolikus – tartózkodó, merev,
visszafogott
• sárga epe – kolerikus – vakmerő, indulatos,
haragos
• nyák – flegmatikus – passzív, óvatos, befelé
forduló, nyugalomra törekszik
• A lelki rendellenességek okait testi problémák
kezelésével orvosolta

27

A „sötét” középkor

• Megerősödik az egyház hatalma

– világi tudományok háttérbe
szorulnak, és előtérbe kerülnek a
babonák, vallásos hiedelmek.
• A deviáns viselkedés = gonosz
általi megszállás → elmebeteg
ember = ördög szövetségese
• XIII. sz. – Inkvizíció
• XV. sz. – börtönök
• Gyógyítás a papok feladata –
ördögűzés (több millió halott)

28

14
 2023. 09. 13.

XIX. század – pszichogén

megközelítés

• A tudomány fejlődése
• A patologikus működés fő
oka lelki eredetű.

29

A tudományos pszichológia kezdetei

• 1879 – Wilhelm Wundt – első hivatalos
pszichológiai laboratórium (Lipcse) – látás,
figyelem, emlékezet, érzelem
• Introspekció – saját észleleteink, gondolataink
és érzéseink természetének megfigyelése és
lejegyzése – önmegfigyelés és szisztematikus
kísérletek

• Strukturalizmus (Titchener) – mentális

struktúrák vizsgálata (észlelet – érzéklet)
• Funkcionalizmus (James) – kevesebb hangsúly
a tudat összetevőinek elemzésén, nagyobb a
tudat áramlásának, személyes jellegének
vizsgálatára – az elme miképp készíti fel az
élőlényt a környezethez való alkalmazkodásra.

Wilhelm Wundt (1832-1920)

30

15
 2023. 09. 13.

XX. század eleje

Behaviorizmus Alaklélektan (Gestalt) Pszichodinamikus pszichológia

• Watson (1920-as évek) • Wertheimer, Koffka, Köhler • Sigmund Freud

• Introspekció nélküli pszichológia
• A viselkedés nyilvános, a tudat
magánjellegű, a tudománynak a
nyilvánvaló tényekkel kell
foglalkoznia
• A pszichológiai jelenségeket
inger-válasz kategóriák
segítségével írták le → S-R
pszichológia
(1912)
• Elsődleges érdeklődés a
percepció: az észlelési élmények
az ingermintázattól és az élmény
szervezettségétől függenek.
• Az egész, mivel az egészlegesség
a részek közötti kapcsolaton
alapszik, nem egyenlő a részek
egészével.
• Nagy hatással volt a későbbi
modern szociálpszichológia
megalapíróira (Asch, Lewin)
• Elméletének középpontja a
tudattalan – tudaton kívüli
gondolatok, attitűdök, késztetések,
érzelmek, melyek a
gyermekkorban elfogadhatatlanok
voltak, de továbbra is befolyással
vannak ránk – nyelvbotlás,
modorosság, álmok
• Szabad asszociáció
• A tudattalanból származó vágyak
mögötti motivációs tényezők vagy
a szexualitás vagy az agresszió
köré szerveződnek

31

Behaviorizmus és
emberképe
• A környezetnek olyan ereje van, hogy az adott csecsemőből
bármilyen felnőtt válhat a környezeti, nevelési ingerek
hatására.
„Adjatok nekem egy tucat egészséges, ép gyermeket s az
általam megjelölt környezetet felnevelésükre, s garantálom,
hogy bármelyiket véletlenszerűen kiválasztva olyan szakembert
nevelek belőle, amilyet csak akartok - orvost, ügyvédet,
művészt, kereskedőt, főnököt, s akár koldust vagy tolvajt is,
függetlenül elődei tehetségétől, hajlamaitól, képességeitől,
foglalkozásától, s fajától.”

• tanulás = kondicionálás: a viselkedések olyan asszociációk

alapján rögzülnek, amelyekben az okok és a következmények
között megerősítések (jutalmak és büntetések) hatására jön
létre kapcsolat.
• klasszikus kondicionálás
• operáns kondicionálás
John Watson
(1878-1958)
32

16
 2023. 09. 13.

Alaklélektan (Gestalt pszichológia)

Az egész több, mint a részek összessége

(holisztikus szemléletmód)
Az észlelési szerveződés vizsgálata, főleg a látás területén

Sokkal később a hallásra, pl. a zene észlelésére is alkalmazták

(A. Bregman, 1990)

Az asszociációnál összetettebb szerveződési elvek a látásban

- globális mozgás;

- alak-, szín- és világosságkonstancia

Max Wertheimer (1880-1943)

Kurt Koffka (1886-1941)
Wolfgang Köhler (1887-1967)

33

Dinamikus pszichológia
Viselkedésünket szinte minden pillanatban egymás mellett
létező, gyakran egymásnak ellentmondó vágyak, érzések,
késztetések határozzák meg

- Szakítsak-e a partneremmel, vagy még ne?

- Szeretem a gyerekemet, de momentán nagyon dühös

vagyok rá

- A hétvégén tanuljak vagy bulizzak?

→ Késztetéseink e rendszere végső soron a személyiségünk

meghatározója

→ Egyes esetekben érzelmi problémák, krízisek forrása;

→ tudatos és tudattalan
Sigmund Freud
(1865-1939)

34

17
 2023. 09. 13.

XX. század közepe

Kognitív irányzat Humanisztikus pszichológia

• A számítógépek fejlődése a második • A szubjektív tapasztalatok fontossága

világháború alatt és után
• Az emberi elme, mint
információfeldolgozó rendszer
gondolata
• A mesterséges intelligencia és az
emberi problémamegoldás
számítógépes modellezése
• Személyiség központi eleme:
motiváció, de POZITÍV motiváció:
szeretet, önmegbecsülés,
önmegvalósítás
• Az emberek alapvetően jók
• Mentális zavar: egészségtelen
helyzetekből fakadó jelenség, nem
pedig beteg emberek tünetei

35

A XXI. század néhány megközelítése

• Idegtudomány
• Kognitív működés, affektív és társas folyamatok közben vizsgálja az agyi
tevékenységet
• Evolúciós pszichológia
• Pszichés mechanizmusok = biológiai mechanizmusok (természetes kiválasztódás)
• Genetikai tényezők húzódnak meg a háttérben
• Növelték a túlélés és a szaporodás esélyét
• Kulturális pszichológia
• Az egyént körülvevő kultúra, illetve annak nyelve, hagyományai, világszemlélete
miként befolyásolja a lelki folyamatokat és a viselkedést.
• Pozitív pszichológia
• Az emberi jól-lét (well being) hátterében álló tényezők empirikus vizsgálat

36

18
 2023. 09. 13.

Mire jó nekünk a pszichológia?

• Fejlődéslélektan
• Kognitív kutatás – értelmi fejlődés
• Öröklés-környezet viszonya a fejlődési zavarok kialakulásában
• Nyelvi zavarok
• Terápiás munka

DE NAGYON FONTOS, HOGY A KOMPETENCIA

HATÁROKAT SOHA NE LÉPJÜK ÁT!

37

A pszichológia módszerei

38

19
 2023. 09. 13.

A kutatás
módszerei

• Kísérlet
• Teszt
• Megfigyelés
• Kérdőív
• Klinikai interjú
• Esettanulmány

39

Kísérlet: feltételeket változtatják és megvizsgálják, hogy

különböző feltételek mellett az emberek hogyan viselkednek

Egy új tanítási típus mennyire hatékonyabb a

réginél?
egyik osztályban hagyományos tanítás – kontroll csoport
másik osztályban új tanítási típus – kísérleti csoport
 eredményeket összehasonlítjuk – változók közötti kapcsolat
vizsgálása – hipotézisek felállítása és alátámasztása
• független változó: az amit változtatnak – tanítási módszer
• függő változó: ami ennek függvényében változik
– a gyermekek iskolai eredménye
• külső vagy rejtett változók
– pl. ha az új módszerrel tanuló diákok esetében a szülők többet
foglalkoznak a gyermekkel  teljesítményük ezért jobb, nem a
módszernek köszönhetően, a tanár személyisége
40

20
 2023. 09. 13.

Teszt: előre kidolgozott feladatsorok, melyek valamilyen képességet,

teljesítményt, érzelmi állapotot vagy egyéb pszichológiai vonást mér

Tesztek céljai: szelekció, predikcíó

Tesztek tulajdonságai:
• Reliabilitás - megbízhatóság: többszörös
mérés során ugyanazt az eredményt kapjuk
• Validitás - érvényesség: a teszt azt méri,
amit valóban mérni szeretnénk

41

Tesztek osztályozása
Tartalmuk szerint Az itemekre adott választípusok alapján:
o intelligenciatesztek oesszé-típusú itemek
megadott válaszú itemek (zárt kédések)
o speciális képességeket vizsgáló teszteko
oválasztási típusú itemek
o projekciós tesztek oskálán történő válaszadású itemek
o itemek, melyekre a válaszadást különböző kritériumok alapján
Alkalmazásuk szerint: kell összehangolni
oegyéni
ocsoportos A teszttorzitás forrásai:
Válaszadási módjuk szerint: o Teszt felépítése
o A teszt alkalmazása
o Verbális o A teszt nem rendeltetéséből származó hibák
o nonverbális

42

21
 2023. 09. 13.

Megfigyelés
• Megfigyelés célja: ténymegállapítás, külső viselkedéses
megnyilvánulások rögzítése
• Mi figyelhető meg? cselekvés, viselkedés, beszéd, mimika,
érzelmi reakciók, teljesítmény, tevékenységek
• Megfigyelés típusai: mások megfigyelése
önmegfigyelés
• Alkalomszerű megfigyelés: nincsenek különösebb szabályai,
irányulhat önmagunkra, környezetünkre
• Rendszeres, tudományos megfigyelés:
• a tanulmányozott terület korlátozott, céltudatos
(meghatározzuk a megfigyelés tárgyát és célját)
• tervszerűen történik (előre meghatározzuk az
eljárásmódot)
• Rendszerességgel végezzük

43

Megfigyelés
Tanórai tevékenység alatt megfigyelt viselkedés
• Ahhoz, hogy a 1 2 3 4 5
megfigyelés minél Nem követi az instrukciókat
pontosabb legyen, Nem figyel, mikor hozzá beszélnek
illetve, hogy a
szubjektivitást Ellenállást mutat a tartós, mentális
kiküszöböljék a erőfeszítést igénylő feladatok esetében
tudományos A figyelem gyakori elvonása külső ingerek
megfigyelésben: által
• – több megfigyelő vanA hasonló feladatok egymásutánisága a
• - megfigyelési rácsotfigyelem csökkenéséhez vezet
használnak
Meggondolatlan, gyors és emiatt helytelen
válaszadás

44

22
 2023. 09. 13.

Kérdőív: kérdések sorozata, melyre a választ megfigyelés segítségével nem kapjuk

meg.  ahelyett, hogy megfigyelnénk kérdéseket teszünk fel

• Célja: előrejelzés
adatgyűjtés
• Mire irányulnak:
• Véleményekre
• fogyasztói prefenrenciákra
• közvéleménykutatásra
• Megfelelő felmérésekre: jól
megfogalmazott kérdésekre, kiképzett
kérdezőbiztosra, jól kiválasztott populációra
van szükség

45

Interjú: kérdések sorozata

Cél: információszerzés, állapotfelmérés, érzések, attitűdök,
hiedelmek megismerése
• Eredmény: az egyéni életút, probléma hátterének feltárása
• Előnye: egyéni viselkedés dinamikájának feltárása
• Hátrány: nem általánosítható
• Típusai:
• Strukturált interjú: standard kérdések, kötött sorrendben
• cél: pontos, valid és megbízható diagnózis felállítása
• Félig strukturált interjú: standard kérdések, rugalmas
sorrendben
• cél: pontos állapotfelmérés
• Strukturálatlan vagy klinikai interjú: kérdések egyénre
szabottak, a következő kérdést az előző válasz határozza meg
• cél: beteg fő problémáinak és érzelmi állapotának
felmérése

46

23
 2023. 09. 13.

Esettanulmány
• személyről szól,
• részletes,
• ismerteti a:
- a személy hátterét,
- jelenlegi körülményeit
- megnyilvánuló tüneteit
• Kiterjedhet: kezelés alkalmazásának és eredményességének
ismertetésére
problémák kialakulásának feltételezésének
ismertetésére

• Az esettanulmány módszere mélységi és hosszirányú vizsgálatot

tesz lehetővé egy meghatározott esettel kapcsolatban
• A kutató teljesebb képet nyerhet arról, hogy miért úgy történtek a
dolgok ahogy, és mit lenne még érdemes közelebbről is
megvizsgálni a jövőben

47

Keresztmetszeti/hosszmetszeti kutatás

hosszmetszeti kutatás Keresztmetszeti kutatás

• A gyerekek egy adott • Egy adott időpontban
csoportjáról gyűjt információt különböző életkorú csoportok
hosszabb időn keresztül, ahogy vizsgálata – pl. 4, 10, 20 és 60
növekszenek, 2 v. több évesekből álló minta
időpontban. emlékezetének vizsgálata
ismerős szavakra.

48

24
 2023. 09. 13.

Keresztmetszeti/hosszmetszeti kutatás

hosszmetszeti kutatás Keresztmetszeti kutatás

• Előnyök: • Előnyök:
• A fejlődés jól követhető • kevesebb idő, kevésbé költséges,
alacsonyabb elkötelezettséget kíván
Hátrányok:
költséges • Hátrányok:
bizonytalan kimenetelű • életkoron kívül biztosítani kellene,
hosszú távú elkötelezettséget igényel a hogy minden egyéb releváns
kutatótól tényező (pl. nem nemzetiség,
egyes szülők megtagadják gyermekük társ.helyzet, stb.) azonos szinten
részvételét az ilyen hosszadalmas legyen
kutatásokban
gyerekek egy része kiesik később a
kutatásból
tesztfelvételben szerzett jártasság

49

Mely kutatási módszert alkalmaznák az alábbi

feltevések megvizsgálására?
• A lélek a halál után is tovább él.
• A fiatal gyermekek és a visszaeső pszichotikusok a Rorsharch Tintafolt tesztben több állatot
azonosítanak, mint embert.
• Azok a személyek akiknek egy vagy több hobbijuk van elégedettebbek a munkájukkal, mint
azok a személyek, akiknek nincs hobbijuk.
• A nőtlen taxisofőrök többet beszélnek a kliensekkel, mint azok a taxisok, akik házasok.
• Az újszülött csecsemőknél a bűnre való hajlam velükszületett.
• Gazdasági krízis idején megnő a kereslet a nyugtatószerek iránt.
• A gyengén táplált alkoholisták több agyi károsodást mutatnak, mint a jól táplált alkoholisták
• Több nő, mint férfi álmodozik arról, hogy sok pénze legyen.
• A munkateljesítmény megnő, amikor az alkalmazottak flexibilis munkaprogrammal dolgoznak.
• Azok az óvodáskorú gyerekek, akinek minden nap mesét olvastak gazdagabb szókinccsel
rendelkeztek hasonló korú, mesét rendszeresen nem hallgató társaikhoz képest.

50

25
 2023. 09. 13.

Irodalom
Kötelező Ajánlott
• N. Kollár Katalin: A pszichológia • Atkinson, R. L. és Hilgard, E. R.
nézőpontjai, irányzatai és (2005). Pszichológia. Budapest:
módszerei. In: N. Kollár Katalin, Osiris Kiadó, 1. fejezet.
Szabó Éva (szerk. 2004):
Pszichológia pedagógusoknak.
Budapest, Osiris. 15-28. • Cole, M. - Cole, S. R. (2006).
Fejlődéslélektan. Budapest: Osiris
• Philip Zimbardo–Robert Johnson– Kiadó, 1. fejezet
Vivian McCann (2018): Pszichológia
mindenkinek, 1. kötet, 1. fejezet

52

52

Köszönöm szépen a figyelmet!

53

26
 2023. 09. 21.

A teljes humán
fejlődésmenet áttekintése

Borsos Zsófia
borsos.zsofia@barczi.elte.hu A/120b
Csuka Sára és Dr. habil. Győri Miklós előadásai nyomán
Kurzus: A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai c. kurzus
ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Gyógypedagógia BA képzés.

Irodalmak

Kötelező
• N. Kollár Katalin: A pszichológia nézőpontjai,
irányzatai és módszerei. In: N. Kollár Katalin,
Szabó Éva (szerk. 2004): Pszichológia
pedagógusoknak. Budapest, Osiris. 15-28.
• VAGY
• N. Kollár Katalin: A pszichológia nézőpontjai,
irányzatai és módszerei. In: N. Kollár Katalin,
Szabó Éva (szerk. 2017): Pedagógusok
pszichológiai kézikönyve. 1. Budapest: Osiris
Kiadó. 20-36.
Ajánlott
• Atkinson, R. L. és Hilgard, E. R.
(2005). Pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó, 1.
fejezet.
• Danis I. & Kalmár M. (2011). A fejlődés természete
és modelljei. In Danis I., Farkas M., Herczog M., &
Szilvási L. (szerk.), Biztos Kezdet Kötetek I. A
génektől a társadalomig: a koragyermekkori
fejlődés színterei. 2. fejezet

• Cole, M. - Cole, S. R. (2006). Fejlődéslélektan.

Budapest: Osiris Kiadó, 1. fejezet

1
 2023. 09. 21.

Az emberi pszichológiai
változatosság eredete;
a fejlődési kontextusok szerepe

Kulcsfogalmunk: a fejlődés

• A pszichológia számára az egyik kulcsfogalom;

• a gyógypedagógia számára talán a legfontosabb fogalom.
erről kezdünk most beszélni.

A fejlődés a kulcs az emberi változatossághoz is. Az emberi

változatosság mély megértése nélkül pedig a pszichológiai és a
gyógypedagógiai gyakorlat sem lehetséges.

2
 2023. 09. 21.

A fejlődés
• Fejlődés: a fogantatás és a halál közötti szisztematikus folyamatosság
és változások sora (érés és tanulás) az életünk során.
• Fejlődéslélektan: a pszichológia egyik ága, mely az életünk során
megmutatkozó változásokat és folyamatosságot azonosítja és
magyarázza.
• A fejlődéskutatók azt vizsgálják, hogy miért fejlődik az egyén úgy,
ahogy azt tipikus esetben teszi, és miért fejlődik sok személy eltérően
a tipikustól.
• A fejlődéslélektan alkalmazói, a pedagógus, a gyógypedagógusok a
fejlődés optimalizálására törekszenek.
5

A fejlődés
Főbb aspektusai, szintjei (egy gyakori felbontás, ezt követjük):

• Testi fejlődés
• Kognitív fejlődés
• Pszichoszociális fejlődés

Nem függetlenek egymástól, az egyik területen a változás erősen hat a másik terület
változására is => holisztikus szemléletmód.

Egész életen át tartó változások => egész életutat felölelő (life-span) szemléletmód.

3
 2023. 09. 21.

Középpontban az emberi fejlődés tanulmányozása

A FEJLŐDÉSLÉLEKTAN KP-I KÉRDÉSEI :

1. Folyamatosság (Folyamatos fejlődés, vagy
szakaszosság?)
2. A fejlődés forrásai (öröklés vs. környezeti hatások
szerepe, ld. részletesebben előző előadás)
3. Egyéni különbségek (Miért különbözünk, mennyire
állandóak az
egyéni jellemvonások?)
7

1. Folyamatosság a fejlődésben

a) Mennyire hasonlítanak az ember szellemi képességei más fajokhoz

képest (tkp. emberek és állatok között mekkora folyamatosság van)?
b) Egyéni fejlődés: kis mennyiségi változások fokozatos
felhalmozódása, vagy minőségi átalakuláson megyünk keresztül?
c) Folytonos-e a környezet hatása a fejlődésre, vagy vannak olyan
időszakok, amikor bizonyos tapasztalatok megszerzése
nélkülözhetetlen a további normális fejlődéshez? („kritikus” és
„szenzitív periódusok”)

4
 2023. 09. 21.

1.1 Egyediek-e az emberi fejlődés alapelvei?

• Filogenezis (törzsfejlődés): fajunk evolúciós története
• Charles Darwin: hitt a fajok közötti folyamatosságban (A fajok eredete,
1859)
• Génkészletünk kb. 99%-án osztozunk a csimpánzokkal (1996)
• Mik a megkülönböztető sajátosságok? (Tomasello, 1999)
• Kultúra: mesterséges tárgyak; a tudás e tárgyak készítéséről és
használatáról; a világról alkotott hiedelmek és az értékek felhalmozódása
• A kultúra és a nyelvszerű viselkedés elemei megtalálhatók főemlősöknél,
DE a kultúra és nyelvhasználat egy egységként minőségileg más az
embernél
• „A környezet „ember alkotta része”, amely minket születésünkkor fogad
(Herskovitz, 1948), és az az életminta, amelyet a közösségtől elsajátítunk
(Kluckhohn, Kelly, 1945)”

1.2 Folyamatos-e az egyéni fejlődés?

Ontogenezis (egyedfejlődés)
Mennyiségi változás (pl. szókincsnövekedés) vagy minőségi változás (pl.
mászásból járásba váltás)?
• Mennyiségi változások, folyamatos fejlődés → folyamatosságelméletek
• Minőségileg új mintázatok: fejlődési szakaszok, szakaszos fejlődés →
szakaszelméletek
• A fejlődési szakasz 4 alapvető kritériuma (John Flavell, 1971)
1. Minőségi különbségek jellemzik
2. Az átmenet egyszerre jelentkezik a viselkedés sok vonatkozásában
3. A váltás gyorsan megy végbe
4. Az egy szakaszra jellemző viselkedési és testi változások összefüggő mintázatot alkotnak
• Szakaszelmélet kritikája:
• Bandura: a fejlődés mechanizmusa ugyanaz → folyamatosság
• Siegler: a gyermeki gondolkodás folyamatosan változik, inkább fokozatosnak látszik, mint
hirtelen ugrásnak

10

10

5
 2023. 09. 21.

1.b Folyamatos-e az egyéni fejlődés

(ontogenezis: egyedfejlődés)

11

11

1.c Vannak-e a fejlődésnek „kritikus” és

„szenzitív” periódusai?
• Sajátos biológiai vagy környezeti eseménynek be
kell következnie a normális fejlődéshez

• Kritikus periódus: a környezeti ingerekre való

biológiai készenlét és érzékenység időszaka
(„minden vagy semmi” jelleg) Lorenz - kislibák

Konrad Lorenz (etológus) • Szenzitív periódus: optimális bizonyos

http://www.youtube.com/watch?v=v8 fejlemények bekövetkezése, a környezeti
c4iXaYNwo 2:10-3:19 hatások ekkor segítik a leghatékonyabban
(rugalmasabb pl: találkozás a nyelvvel)
• „kulturális szenzitív periódus” 12

12

6
 2023. 09. 21.

2. A fejlődés forrásai – nature-

nurture debate (ld.
részletesebben előző előadás)
•Öröklés (=egyén veleszületett képességei, lehetőségei) vs.
Környezet (=nevelés, a társas környezet egyénekre kifejtett hatása)

Miért fontos?
Modern pszichológia: gének+környezet közti kölcsönhatás –
élőlény és
környezete egyetlen életfolyamatot alkot

13

gének vagy tanulás?

a klasszikus öröklés/környezet vita

nativizmus empirizmus
• lényegi tulajdonságaink velünk • csak legalapvetőbb képességeink
születnek, születnek velünk,
• így tudásunk és képességeink is, • tudás nem,
• a tanulás valójában másodlagos. • tudásunk mind a környezetből jön, a
tanulás által.
• René Descartes (1596-1650) • John Locke (1632-1704)

14

14

7
 2023. 09. 21.

gének vagy tanulás?

a klasszikus öröklés/környezet vita
Híres pedagógiai esetek a klasszikus öröklés/környezet vitában

Victor „az aveyroni vadfi” (1788?-1828)

Jean-Marc Itard (1774-1838)

15

15

gének vagy tanulás?

a klasszikus öröklés/környezet vita
nativizmus empirizmus
• lényegi tulajdonságaink velünk • csak legalapvetőbb képességeink
születnek, születnek velünk,
• így tudásunk és képességeink is, • tudás nem,
• a tanulás valójában másodlagos. • tudásunk mind a környezetből jön, a
tanulás által.
• René Descartes (1596-1650) • John Locke (1632-1704)

Ma integráltabb és összetettebb szemlélet: a gének és a környezet (tanulás) bonyolult

kölcsönhatásokban formál minket. Ezeket a tényezőket (gének és környezeti hatások)
kell azonosítanunk és kölcsönhatásaikat megértenünk. 16

16

8
 2023. 09. 21.

gének és környezet:
egy sokat idézett modell

• CH Waddington (1905-1975):
az „epigenetikus táj” modellje

• pszichológia: Sameroff (1975)

• maga a golyó (a fejlődő egyén) is
aktívan befolyásolja, mit történik
vele => tranzakciós szemléletmód.

17

17

gének és környezet:
a fejlődési kontextusok szerepe
• Minden környezeti hatás befolyásolja
utunkat – azaz fejlődésünket.
• így a fejlődés minden kontextusa:
• Családi
• Intézményes
• Társadalmi
• stb.
• A modern pedagógia ott akar lenni
minden releváns kontextusban.

18

18

9
 2023. 09. 21.

3. Egyéni különbségek
•Három szinten értelmezhető
• Ugyanolyan, mint mindenki más
→ Ugyanannak a fajnak a tagjai vagyunk
• Olyan, mint néhány másik ember
→ Biológiai és kulturális jellemzők közös fejlődési jelleget adnak
• Egyedi
→ Minden ember testileg és lelkileg egyedi

19

19

3. Egyéni különbségek
Két kérdés:
• Miért különbözünk egymástól?
• Öröklésünk vagy környezetünk következtében különbözünk?
• Mennyire állandóak időben az egyéni jellemvonások?
• Milyen mértékben mutatja meg a múlt a jövőt?
• A pszichológiai jellemzők időbeli stabilitása függ a genetikai
felépítéstől és a környezet stabilitásától

20

20

10
 2023. 09. 21.

Elméleti megközelítések
Az elmélet szerepe

21

21

A pszichológia irányzatai, iskolái, nagy megközelítések

(előző előadáson)

Csak néhány, a gyógypedagógia számára is nagyon fontos

irányzat/iskola/megközelítés:

• Behaviorizmus
• Pszichoanalízis
• Kognitív pszichológia, kognitív tudomány
• Biológiai pszichológia, idegtudomány
• Pozitív pszichológia
• Kritikai pszichológia
22

22

11
 2023. 09. 21.

Nincs egyetlen átfogó elméleti nézőpont

1. Biológiai érési megközelítés
• Arnold Gesell, Sigmund Freud
• Belső/endogén okok
2. Környezeti-tanulási megközelítés
• J. B. Watson, B. F. Skinner
• Tanulás
3. Univerzális-konstruktivista megközelítés
• Jean Piaget
• Öröklés és környezet együtt
4. Kulturális megközelítés
• Lev Vigotszkij, Margaret Mead
• Öröklés és környezet a kultúrán keresztül
………
23

23

1. Biológiai érési megközelítés

• Változások forrása: endogén jellegű
• A fejlődés fő oka az érés: változások genetikailag meghatározott
mintázata
• Szakaszjellegű változások
• Sigmund Freud; Arnold Gesell
• A környezet szerepe másodlagos
• pl. a nyelvi képesség kapcsán csak „kioldó” szerepe van
• pl. a személyiség és intelligencia egyes vonatkozásaiban meghatározók az
örökletes tényezők

24

24

12
 2023. 09. 21.

2. Környezeti tanulási megközelítés

• Változások forrása: exogén jellegű
• A fejlődést biológiai tényezők alapozzák meg
• Fő mechanizmusa: tanulás: a viselkeés a tapasztalat
által módosul
• Fokozatos, folyamatos fejlődés
• J. B. Watson; B. F. Skinner

25

25

3. Konstruktivista megközelítés
• Öröklés és környezet egyaránt szükséges
• Jean Piaget (1896-1980) – univerzális konstruktivizmus
• A gyermekek bioszociális lények
• A gyermek magasabb szintű tudást konstruál abból, hogy
aktívan törekszik környezete feletti uralomra
• A környezeti befolyás a pillanatnyi fejlődési szakasztól
függ
• A fejlődési változások folyamatai a fajon belül
univerzálisak

26

26

13
 2023. 09. 21.

4. Kulturális megközelítés
• A biológiai és a tapasztalati tényezők befolyásolják egymást, és a gyermekek
maguk konstruálják fejlődésüket aktív részvételükkel (univerzális
konstruktivista nézőpont) DE egy 3. erő a kultúra
• Az öröklés és a környezet a kultúrán keresztül találkozik! → A kultúra sajátos
alakzatba rendezi a biológiai és tapasztalati tényezők kölcsönhatását
• Mindkét megközelítés szerint
• Megkülönböztethető szakaszszerű változások
• A fejlődés lehetetlen az egyén aktív részvétele nélkül
• Különbégek
• A gyermek és gondozói egyaránt aktív közreműködők („együtt konstruál”)
• Nem keres a képességekben és a viselkedésben szakaszjellegű megfeleléseket
• A fejlődési változások sorrendje, a szakaszok léte vagy nemléte függhet kulturális és
történelmi körülményektől
• Lev Vigotszkij – szociális konstruktivizmus
• „A külső körülmények csak a belső feltételek szűrőjén keresztül fejthetik ki hatásukat”

27

27

Cole & Cole (2006).

Fejlődéslélektan. 55. oldal

28

28

14
 2023. 09. 21.

Elméleti irányzatok (kiegészítés)

• Interakciós modell (Lewis, 1990): a fejlődés végül is a belső és
a külső feltételek közti kölcsönhatások folyamatos működésére
vezethető vissza
• Tranzakciós modell (Sameroff & Chandler, 1975): a fejlődő
egyén már környezetének, így saját fejlődési feltételeinek aktív
szervezőjeként jelenik meg, kétirányú folyamat
• „Illeszkedés/összeillés jósága (goodness of fit): amikor a gyermek képességei,
temperamentuma, szükségletei és motivációi megfelelőek arra, hogy követni tudják a
környezet lehetőségeit, és teljesíteni tudják annak elvárásait, illetve követeléseit.”
(Thomas és Chess, 1989b; id. Danis, Kalmár, 2011, p. 84.)
• Összeillés hiánya/gyenge illeszkedés (poorness of fit): ez esetben a gyermek
karaktere, illetve a maga által kialakított viselkedési stratégiája nem megfelelő a
környezet kihívásaival való megküzdésben (Thomas és Chess, 1989b; id. Danis,
Kalmár, 2011, p. 84.)

29

29

Tranzakciós modell: a tranzakció 3 típusa (Caspi, 1998)

• Reaktív interakció: egymástól különböző egyének ugyanazt a
környezetet különbözőképpen értelmezik
• Másként reagál egy szorongó gyermek a durvább szülőkre, mint egy nyugodtabb

• Evokatív interakció: személyiségünk sajátos válaszokat vált ki

másokból
• Gyermek személyisége formálja szülei nevelési stílusát

• Proaktív interakció: az emberek megválasztják, hogy milyen

helyzetbe kerüljenek, és különbözőképpen hatnak a különböző
helyzetek
• Társaságkedvelő gyermek inkább megy moziba a barátaival
30

30

15
 2023. 09. 21.

Bio-szocio-pszichológiai átmenetek
• Robert Emde (1976) bio-pszichológiai átmenetek: a fejlődés
azon pontjai, amelyeknél a biológiai érés és a viselkedésbeli
változások a gyermek életének újjászerveződéséhez vezetnek
• Az újjászerveződés a biológiai és pszichológiai tényezők
kölcsönhatásából emelkedik ki
• + a fejlődés társas vonatkozásai (a bio-pszichológiai átmenet a
gyermek és a társas világ kapcsolatának megváltozásával is jár
→ bio-szocio-pszichológiai átmenetek (Michael Cole és
Sheila Cole, 1989)
• Biológiai, társadalmi, viselkedéses és kulturális tényezők
szövedéke a változások folyamatában
31

31

A legfőbb bio-szocio-pszichológiai átmenetek a fejlődés során

Átmenet Új fejlődési szakasz
Fogamzás: a szülők genetikai anyaga egyesülve új egyedet alkot
Méhen belüli fejlődés: az alapvető szervek kialakulása
Születés: átmenet a méhen kívüli életbe
Korai csecsemőkor: összehangolódás a környezettel
2 és fél hó: kérgi-kéreg alatti agyi kapcsolatok kialakulása; társas
mosoly; anyai érzések új minősége
Középső csecsemőkor: megnövekedett emlékezet és szenzoros
képességek
7-9 hó: félelem az újdonságtól; félelem az idegenektől; kötődés
Késői csecsemőkor: szimbolikus gondolkodás; öntudat kezdetei
Csecsemőkor vége (24-30 hó): grammatikus nyelv
Kisgyermekkor (2 és fél-6 év): feltűnően egyenetlen teljesítmény; nemi
azonosságtudat; szociodramatikus játék
5-7 év: feladatokhoz rendelt felelősség felnőtt felügyelete nélkül; iskolai
oktatás
Iskoláskor: tevékenység kortárscsoportban; szabályjátékok; módszeres
oktatás
11-12 év: szexuális érés
Serdülőkor: a nem által meghatározott társas tevékenység; identitás
integrációja; formális gondolkodás
19-21 év: átmenet a saját és a jövő generáció iránti felelősségvállalás
irányába Felnőttkor (19+) 32

32

16
 2023. 09. 21.

Szakaszok egybevetése
Hazai és európai szakirodalomban Cole könyvben
• Csecsemőkor (0-1 év) • Korai csecsemőkor (0-2,5 hó)
• Középső csecsemőkor (2,5-9 hó)
• Kisgyermekkor (kisdedkor) (1-3) • Késői csecsemőkor (9-30 hó)
• Óvodáskor (3-6 év) • Kisgyermekkor (2,5-6 év)
• Iskoláskor (6-12 év) • Iskoláskor (középső gykor) (6-12 év)
• Serdülőkor (12-19 év) • Korai serdülőkor (12-14 év)
• Késői serdülőkor (14-19 év)
• Ifjúkor (19-24 év) • Felnőttkor (19-65 év)
• Felnőttkor (24-65 év)
• Öregkor (65- ) • Öregkor (65- )
33

33

Életkor „Általános” Jean Piaget Sigmund Freud Erik Erikson

(év) elnevezés Kognitív fejlődés Pszichoszexuális fejlődés Pszichoszociális fejlődés
0-1 Csecsemőkor Szenzomotoros Orális szakasz Alapvető bizalom vs.
intelligencia bizalmatlanság
1-2/3 Kisgyermekkor Műveletek előtti Anális szakasz Autonómia vs. szégyen és kétség
kor
3-6 Óvodáskor Fallikus szakasz Kezdeményezés vs. bűntudat

6-12 Kisiskoláskor Konkrét Latencia időszak Teljesítmény vs. kisebbrendűség

műveletek kora
12-19 Serdülőkor Formális Genitális szakasz Identitás vs. szerepzavar
műveletek kora
19-35 Fiatal Bensőségesség vs. elszigetelődés
felnőttkor
35-65 Felnőttkor Alkotóképesség vs. megrekedés

65+ Időskor Énteljesség vs. kétségbeesés

34

34

17
 2023. 09. 21.

A fejlődéslélektan
tudománya
A fejlődés kutatása – módszerek

35

35

A fejlődéslélektan tudománya / módszerei

• A tudományosság kritériumai
• Adatgyűjtési módszerek
• Kutatási tervek

36

36

18
 2023. 09. 21.

A tudományosság kritériumai (előző előadáson)

1. Objektivitás
2. Érvényesség /validitás
3. Megbízhatóság / reliabilitás
4. Megismételhetőség
5. Reprezentatív minták alkalmazása

37

37

A pszichológia néhány alapvető módszere (előző előadáson)

• Megfigyelés
• Kísérlet
• Kikérdezés (interjú)
• Pszichológiai tesztelés
•…
• Esettanulmány
• Dokumentumok elemzése
• Szakirodalom elemzése

38

38

19
 2023. 09. 21.

Adatgyűjtési módszerek
• Önbeszámolók – kikérdezés: interjúk, írásbeli kérdőívek,
viselkedéskatalógusok (pl. serdülők magukkal kapcsolatos
gondolataik, szülői fegyelmezési technikák)
• Természetes megfigyelések: csecsemőnaplók, etológiai, etnográfiai
megfigyelések (Darwin, 1877; Piaget, 1952b; 1954; Bronfenbrenner –
ökológiai megközelítés)
• Kísérleti módszerek: pl. vizuális szakadék (Campos és mtsai, 1992)
https://www.youtube.com/watch?v=p6cqNhHrMJA
• Klinikai interjúk: Kérdéseket az egyénre szabja (pl. Sigmund Freud;
Jean Piaget)

39

39

Humán ökológiai modell (Bronfenbrenner, 1979)

40

40

20
 2023. 09. 21.

Fejlődési mikrokörnyezet/fejlődési fülke

(Super és Harkness; 1997)
• A gyermek közösségben elfoglalt helye
• Minden fejlődési mikrokörnyezet (fejlődési fülke) 3 alkotórész
szempontjából elemezhető:
• A gyermek fizikai és társadalmi környezete
• A társadalom kulturálisan meghatározott gyermeknevelési és oktatási szokásai
• A gyermek szüleinek pszichológiai jellemzői

41

41

Szükséges alapfogalmak
• Korreláció; korrelációs együttható
• Kísérleti csoport; kontroll csoport
• Független változó; függő változó
• Véletlenszerű elrendezés

42

42

21
 2023. 09. 21.

Adatgyűjtési módszer Előnye Hátránya

Önjellemzések
Interjúk, Kérdőívek Gyors, sok információ, Rossz minőségű, nem őszinte adat
összehasonlítható adatok szolgáltatás, nem érti

Klinikai módszer Egyénre szabott kérdések, a Csak jól beszélő vsz., interpretációk
személy jól érti

Szisztematikus
megfigyelések
Természetes megfigyelés Természetes környezetben nyerünk Előre nem kiszámítható helyzet, vv.
információt jelenléte zavaró lehet

Strukturált megfigyelés Azonos környezetet biztosít Vsz. nem viselkedik természetesen

Esettanulmány Mély ismerete egy esetnek, sok
információ egy esetről
Etnográfia Kulturális értékek, hiedelmek,
hagyományok megismerése
Pszichofiziológiai Fejlődés biológiai hátterének
vizsgálata
módszerek
Az egyes esetek nagyon eltérnek
egymástól
Vv. saját hiedelmei befolyásolják,
túláltalánosítás
Más nem mért faktorok is
okozhatják az eredményeket
43

43

Kutatási tervek
• Hosszmetszeti (longitudinális) kutatás: ugyanazon személyek egy
csoportjáról gyűjt információt hosszabb időn át (pl. Kagan, 1994)
• Előnye: A fejlődést időben követi nyomon
• Hátránya: költséges, bizonytalan kimenetelű, kiesnek a vizsgálatból,
hozzászokás a tesztekhez
• Kohorsz: nagyjából egy időben született emberek népessége, akik olyan közös
tapasztalatokon osztoznak, melyek megkülönböztetik őket az előbb és később
születettektől
• Kohorszlánc-kutatási terv: több kohorsz vizsgálata hosszabb időn keresztül

44

44

22
 2023. 09. 21.

Kutatási tervek
• Keresztmetszeti kutatás: egy időben különböző korú személyekről
gyűjt információt
• Előnye: rövid idő alatt végrehajtható, kevésbé költséges, reprezentatív minta
• Hátránya: nem érzékeli a fejlődés folytonosságát, az életkoron kívüli tényezők
hatása közrejátszhat
• Mikrogenetikus módszerek: fejlődési változások folyamatainak speciális
vizsgálata → intenzív vizsgálatnak vetik alá a gyerek fejlődését viszonylag rövid
időn belül (néhány óra/nap), (nem pillanatfelvétel, hanem mozgófilm)
• Hátránya: az eredmények általánosíthatósága hosszabb időszakra

45

45

Etikai kérdések
• Mi káros, és hogyan mérjük fel a kockázatot?

• KUTATÁS ETIKAI BIZOTTSÁG

• ENGEDÉLY

46

46

23
 2023. 09. 21.

Vége

Borsos Zsófia
borsos.zsofia@barczi.elte.hu

A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai c. kurzus

ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Gyógypedagógia BA képzés

47

47

24
 Magzati érzékelés, tanulás. Az újszülöttek
érzékelési képességei, válaszfolyamatai.
Mozgásfejlődés.

Borsos Zsófia
borsos.zsofia@barczi.elte.hu
2023/24. tanév 1. félév
Csuka Sára előadása nyomán
A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai c. kurzus
ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Gyógypedagógia BA képzés

Szakirodalmak:
• Cole, M., Cole, S. (2006) Fejlődéslélektan. Budapest: Osiris. Méhen belüli fejlődés és születés. In:
Fejlődéslélektan. Budapest: Osiris, 100-142.
• Hédervári-Heller É., Németh T (2011) Alkalmazkodj a világhoz - Az újszülött és a csecsemő
alkalmazkodása. In: Biztos kezdet II. kötet - A génektől a társadalomig 70-77.
• Hédervári-Heller É., Németh T (2011) Alkalmazkodj a világhoz - Az újszülött és a csecsemő
alkalmazkodása. In: Biztos kezdet II. kötet - A génektől a társadalomig 100-142.
Ajánlott:
• http://www.koragyermekkor.hu/a_gyermek_fejlodese/1_2_ho
• http://www.koragyermekkor.hu/a_gyermek_fejlodese/9_12_ho/testi_fejlodes_es_mozgas/testi_fejlode
s_es_mozgas.html
• Schaffer D.R., Kipp, K. (2014) Developmental psychology Wadsworth, USA. Chapter 4., Infancy
132-153 p.

1
 Ajánlott webográfia

• http://www.koragyermekkor.hu/a_gyermek_fejlodese/1_2_ho
• https://www.youtube.com/watch?v=l_HFjQhj8nY 1 hó
• https://www.youtube.com/watch?v=xlL92t51Cv8 6 hó
• https://www.youtube.com/watch?v=-5LLnoXXQpw 9hó
• https://www.youtube.com/watch?v=k3viFVHbdAo 12 hó
• https://www.youtube.com/watch?v=rHnrxDcD2rQ 18 hó
• https://www.youtube.com/watch?v=7nW4xNAKT_I 24 hó

Tartalom:
Észlelés+mozgás kölcsönös kapcsolatban – ezért észlelünk, hogy
cselekvéseinkhez információt gyűjtsünk és azért cselekszünk, hogy több információhoz jussunk!

• A magzat érzékelési képességei, magzati tanulás – általános jellemzők

• Születés, újszülött (vizsgálata)
• A legkorábbi képességek és csecsemőkutatási technikák
• Korai képességek fejlődése: látás, hallás, szaglás, ízlelés, keresztmodális
észlelés,
tapintás
• Válaszfolyamatok a körülöttünk lévő világra (reflexek, érzelmek,
temperamentum)
• Alkalmazkodás a társas világhoz (alvás, etetés, sírás)
• A mozgás fejlődése (általános jellemzők, főbb mérföldkövei, mozgásfejlődés
későbbi fejlődési szakaszokban)
4

2
 A magzat érzékelési
képességei, magzati tanulás
– általános jellemzők

Magzati aktivitás
• 8 hetes korában kezdi a különféle mozgásokat
• 15 hetes: minden olyan mozgásra képes, amelyre újszülött
korában (James et al., 1995)
• 4. hónap végén: az anya is érzi a mozgásokat
Magzati aktivitás funkciója:
• Döntő a végtagok normális fejlődésében
• Gerincvelő, végtagok és az agy összeköttetéseit biztosítja
• Csirkeembrió kísérlet (Pittman, Oppenheim, 1979)
• „légzőmozgások”: bár a méhben nem lélegzik a magzat, de a
születés után a légzéshez szükséges izmokat biztosítja
• https://www.youtube.com/watch?v=gdJKRVAi9DM#t=34

3
 A magzat érzékelési képességei
1. Mozgás érzékelése:
➢ Középfülben vesztibuláris rendszer az egyensúlyérzék szerve → 5.
hónapban kezd működni
➢ A magzat érzékeli az anya testhelyzetének változását
2. Látás:
➢ 26. héttől reagál a fényre: megváltozik a szívritmusa és mozogni kezd
(Abrams et al., 1995)
➢ Macfarlane (1977) szerint a terhesség vége felé a magzat láthatja az anya
kifeszült hasfalán áthatoló fényeket

A magzat érzékelési képességei

3. Hallás
• 5-6. hónap: reagál a hangingerre (Shadidullah, Hepper, 1993)
• Méhben a zaj átlagos szintje 75 decibel (utcazaj zárt ablaknál)
• Hallja az anya gyomrán áthaladó levegő és a szívdobbanás hangját
• Különbséget tesz a kívülről jövő hangok között
• Anya beszédhangja hallható a legjobban → rövid mondatokra a
magzat szívritmusa nő (Lecaunet, Schaal, 1996)
• Születés után: anya természetes hangja, anya szűrt hangja, ahogy a
magzat a méhben hallhatja → csecsemők a másodikat preferálják
(Fifer, Moon, 1995)

4
 Magzati tanulás
Néhány, az anya testén belüli, illetve kívüli
esemény magzati tanulással jár:
•Lee Salk vizsgálata – újszülötteknek kül. ritmusú
szívverések – 1. 80 pulzus/perc (megfelel a
méhen belülinek), 2. percenként 120 – 3.
semmilyen hang – 1. csoport kevesebbet sírt, 2.
csop. izgatott lett
•DeCasper és Spence – szülés előtt 6 hétben
napi 2x jól ismert gyerekvers felolvasása →
szopási tempó a születés után az ismert
versre módosult
9

Születés: első bio-szocio-

pszichológiai átmenet

10

5
 A vajúdás szakaszai

• https://www.youtu
be.com/watch?v=Z
DP_ewMDxCo

• https://www.youtu
be.com/watch?v=x
yN48VnRYUY

• Erbore törzs:
• https://www.youtu
be.com/watch?v=g
0vct3KNigY
• 23 perctől

11

Az újszülött állapota
• Baba feje nagy a többi testrészhez viszonyítva
• A végtagok kicsik, feszesen hajlítottak
• Bőrét magzatmáz fedi
• Súlya: átlag 3200-3500 g (2500-4500 között normális)
• Hossza: átlag 52 cm (az anya méhének mérete határozza meg)
•Vegetatív reflexek: hányás, nyelés, köhögés, szopás, pislogó
•Fej deformált lehet a szülőcsatorna torzításától, bőre rózsaszínű,
testhajlatokban magzatmáz, magzati szőrzet, haj körvonalazódik,
végtagjai párnásak, körmök túlnőnek az újhegyein. Emlőbimbók és a
has kidomborodik. Fülkagylók porcosak, testnyílások átjárhatók.

12

6
 Csökkenő fej-test arány

13

Az újszülött életképességeinek felmérése

• Fizikai állapot: Apgar-skála

• Szülés után 1 majd 5 perccel pontozzák
Öt életjel 2-2 pont: → Legjobb: 10/10
1. szívverés,
2. légzési erőkifejtés,
3. izomtónus,
4. reflexválasz,
5. szín
• Viselkedéses állapot: Brazelton-skála
• Neurológiai állapot felmérése
• Tesztjei: csecsemő reflexei; mozgási képességei;
izomtónusa; tárgyakra, emberekre mutatott
válaszkészsége; viselkedésének, figyelmének kontrollja
• https://www.youtube.com/watch?v=tqc8gKuXs3s

14

7
 Az újszülöttek általános állapotának vizsgálata
- Virginia Apgar (1953) az Apgar-teszt – minden újszülöttel
- a születés után 1 és 5 perccel
Életjel 0 1 2
Pulzus Nincs pulzus 100/perc alatt 100/perc fölött

Légzés: Nincs légzés Szabálytalan Erőteljes sírás (és légzés)

Izom- Végtagok ernyedtek, Visszafogottabb mozgás, ill. A baba aktívan mozgatja a
tónus: petyhüdtek nem "áll ellen" a passzív végtagjait
mozgatásnak
Reflexek Nincs válasz Grimaszolás, fintorgás Tüsszentés, köhintés
(orrnyílás
ingerlésére)
Bőrszín: Kékes, lilás vagy sápadt szín A test rózsaszín, de a Rózsaszín
végtagok kékes színűek
(gyakori)
Összegzett eredmény:
8-10 pont: jó vagy kiváló eredmény, nincs teendő.

4-6 pont: további beavatkozás válhat szükségessé (oxigénmaszk, bőrstimuláció).

0-3 pont: súlyos-életveszélyes állapot, intenzív terápia.

15

Problémák és komplikációk
• Koraszülés:
• Kihordási idő: fogamzás és a szülés között eltelt idő
• Normális időtartam 37-43 hét
• 37. hét előtt született csecsemők koraszülöttek
• Veszélye: tüdő, emésztő-,immunrendszer
fejletlensége
• Nyelés, légzés koordináció gyenge: speciális berendezés a táplálásra
• Előfordulás:
• Az ikrek általában 3 héttel előbb születnek
• Fiatal nők, éretlen ivarszervek
• Egymás után közvetlenül több terhesség esetén
• A koraszülötteket ellátó perinatalis intenzív centrumok létrejöttével a
koraszülött babák túlélése nagymértékben javult, és a koraszülöttség
következtében kialakuló betegségek gyakorisága is csökkent.

16

8
 17

17

Problémák és komplikációk
• Kis születési súly:
• 2500 grammnál könnyebb csecsemők
• Visszamaradott növekedésűek: nem növekedtek
normális ütemben
• Okai: ikerszülés, méhen belüli fertőzés, kromoszóma-
rendellenességek, anya dohányzása, kábítószer használata,
alultápláltsága, méhlepény és köldökzsinór rendellenessége
• Fejlődési következmények
• A későbbi fejlődés veszélyeztetve van, de fejlődésük
kimenetele különbözik
• Háromszor akkora az esélyük neurológiai alapú fejlődési
fogyatékosságra
• Értelmi képességek csökkenése
• Fontos a támogató környezet!

18

9
 Újszülöttek elnevezése

•Koraszülött: 37.terhességi hét előtt,

• <2500 gramm születési súly: Kis születési súlyú koraszülött < 1500 gr. Igen kis
születési súlyú koraszülött < 1000 gr. Extrém kis születési súlyú koraszülött < 500
gr.
•Újszülött: 37-42. terhességi hét, >2500 gramm születési súly átlag:
• 3000-3500 gr.
•Túlhordott: 42. hét felett, súlya kisebb, már volt nagyobb, de fogyott,
hosszú, vékony újszülöttek, bőrük nagylemezesen hámlik

19

19

A legkorábbi képességek
•Minden érzékszervük működik, de érettségi fokuk különböző –
heterokrónia ekkor is (a különböző szervrendszerek eltérő ütemben
fejlődnek a gyerekkor folyamán) –vizsgálata – körny.
megváltoztatása- hogyan befolyásolja mindez a csecsemő
életfolyamatait, viselkedését.

20

20

10
 Hallás
• Hangos zajra egyperces csecsemő összerezzen, sír (Morrongiello et
al., 1994)
• Beszédhang: képesek megkülönböztetni más hangoktól (magas
hang, lassú, eltúlzott kifejezés,Werker, Tees, 1999)
• Érzékenyek a fonémák közötti különbségre (Eimas, 1985): 2
hónapos csecsemők
• Független változó: pa → ba szótag
• Függő változó: cumiszopás
• 6-8 hónapos korra leszűkül az anyanyelv fonémáira

21

Preferenciák
(Győri, 2007 összefoglalója alapján)

• Zaj < Emberi hang

• Emberi hang < Beszéd
• Beszéd < Anya hangja
• Anya hangja < Jól ismert szöveg
anyától

22

11
 Látás
• Szemlencse még éretlen
• Retinán keletkező kép homályos
• Két szem mozgása nem elég koordinált
• Retinából az agyba jutó idegpályák éretlenek (Atkinson, 1998, Martin,
1998)
1. Színlátás: két ugyanolyan világos színt nem különböztetnek meg. 2
hónapos korra kialakul (Kellmann, 1998; Teller, 1997)
• Vitatott, hogy pontosan mely színeket érzékelik, de úgy tűnik, hogy az alacsony
(kék, zöld) és magas (piros, sárga) hullámhosszú színek megkülönböztetésére
képesek, a finomabb árnyalatokat kevésbé tudják megkülönböztetni egymástól.
• ~3-6 hónapos korra felnőttekével egyező mértékű

23

Látás
2. Látásélesség: Mennyire rövidlátók? Fantz és mtsai.
(1962): sávozott látómező mozog a szem előtt
• 20/300-as látás, tehát: 20 méterről látják, amit
egy felnőtt 300 m-ről, tehát rövidlátóak
• 30 cm-re lévő tárgyakat látnak: ez az a távolság,
amire szoptatáskor anyja arca van →
szemkontaktus
3. Szemmozgás: Haith és mtsai (1980) szemmozgás-
követés
• Sötétben is letapogatják a környezetet → endogén
szemmozgás: aktív nézés, első primitív jelei
• Fényben: exogén nézés: a letapogatás leáll, ha egy
tárgyhoz ér

24

12
 Látás
4. Mintaészlelés:
Fantz (1961): „nézőkamra” 2 napos csecsemők
• Jobban preferálják a mintázott ábrákat:
arcok,koncentrikus körök
Bronson (1991, 1994, 1997) „V” alakok letapogatása: 2
hetes: kontraszt, 12 hetes: nagyjából letapogatja
5. Arcok észlelése:
Fantz (1961,1963): sematikus arc, összekevert arc
mekülönböztetése
Neonate imitation http://www.youtube.com/watch?v=k2YdkQ1G5QI 0:55

25

Látás
6. mozgás követése:
• Az egyhónapos csecsemő már képes a lassan mozgó tárgyat kb. 90 fokban, 3
hónapos korra pedig 180 fokban követni.
• 6-8 hónapos korra a csecsemő a tekintetével már folyamatosan kíséri a
tárgyakat, sőt ráhangolódik azok mozgására.

26

26

13
 Érzékelés

I. Látás
Bár van komplexitáspreferencia, az apró
részleteket még nem látja a kis
látásélesség miatt (kérgi eredetű)

27

Arcpreferencia

Ezen a grafikonon a
komplexitáspreferencia
egyértelmű, az arcpreferencia
kevésbé

Az arcoknak ennek ellenére

kiemelt jelentősége van (lásd
fönt – arc-séma vs. valódi arc)

28

14
 A nézőkamra (R. Fantz, 1961)

Preferenciális nézés

29

Szaglás és ízlelés
• Szaglás:
• Engen és mtsai (1963): aktivitásbeli különbség különböző szagú
vattapamacsra
• Macfarlane (1975): 5 napos csecsemő: fejüket az anyatejjel átitatott párna
felé fordítják; 10 napos saját édesanyjáét jobban preferálja
• Ízlelés: édes-savanykás ízt preferálják
• Ízekre adott reakció, hasonló a felnőttekéhez

30

15
 Tapintás, hőmérséklet, testhelyzet
• Már a méhen belüli időszakban
• Érintésre való reagálás (Field, 1990)
• Aktívabbá válnak a hőmérsékletcsökkenésre
(Pratt,1954)
• Középfülben működő testhelyzet érzékelését
szolgáló mechanizmus
• nehezen megnyugtatható csecsemők
megvigasztalásában segíthet, ha
hordozókendőbe tesszük őket, így az egész
testfelület érintést kap.

31

Érzéklet Képesség
Hallás Fonémák megkülönböztetésének képessége
Anyanyelv iránti preferencia
Látás Születéskor kissé homályos

Szaglás Születéstől kezdve jó szaglás

Ízlelés Születéstől kezdve jó ízlelés

Érintés Születéstől válasz az érintésre

Hőmérséklet Születéstől érzékenység a hőmérséklet-

változásra

Testhelyzet Születéstől érzékenység a test helyzetének

változására

32

16
 Kognitív fejlődés csecsemőkorban
Csecsemőkutatási technikák – néhány példa
•Nézéspreferencia vizsgálat: két ingert egyszerre mutatnak a
csecsemőnek, és ha az egyik ábrát többet nézi, nem csak a preferenciájáról
kapunk információt, hanem arra is következtethetünk, hogy a két ingert
különbözőnek látja.
•Habituációs technika: Habituáció= Azt a válaszmintát, amelyben az
újdonságra összpontosuló viselkedési figyelem az idővel csökken
habituációnak nevezzük, a tanulás legegyszerűbb formája.
•Ha a csecsemő érdeklődése az inger megváltoztatására felújul, a csecsemő
diszhabituációt mutat, mely arra utal, hogy érzékelte a változást.

33

Keresztmodális érzékelés – intermodális

integráció
•Az életben az egyetlen érzékszervi modalitásból érkező
ingerek ritkák
•általában egy tárgyról, vagy helyzetről egy időben érkeznek a
különböző ingerek (látás, hallás, tapintás, ízlelés, szaglás)
• A több, különböző helyről érkező információ elemzésének
és egymáshoz illesztésének képessége a keresztmodális
érzékelés.
•Pl.: Háromhetes csecsemő két cumi közül (gömb alakú vagy
dudoros) hosszabban nézegeti azt a cumit, amely korábban a
szájában volt. Képes tehát átvinni a tapintási ingert vizuális
ingerbe (Stern, 1985).

34

17
 Válaszfolyamatok: a körülöttük lévő
világra adott válasz

35

1. Reflexek

• Specifikus fajtájú ingerlésre adott specifikus, jól integrált,

automatikus (akaratlan) válaszok.

36

18
 Reflex Leírás Fejlődésmenet
Babinski Talp végigsimítására lábujjak 8-12 hó eltűnik
szétnyílnak, görbülnek

Elemi járás Felegyenesedve ritmikus 2 hó eltűnik

lábmozgások
Tenyér érintésére ujjai összezáródnak 3-4hó eltűnik
Fogó
Kereső Arc érintésére, fejfordítás, szájnyitás 3-6hó eltűnik

Mászó Hason, nyomás a talpra, ritmikus 3-4hó eltűnik

mozgásba kezd
Moro Ejtés után, karjait szétlöki, hát 6-7 hó eltűnik
homorít, karok vissza, kapaszkodik
Pislogó Szem gyors becsukása állandó

Szopó Szopni kezd, ha valamit a szájába Eltűnik

tesznek

37

Reflexek

• Zelazo (1983): a reflexek

eltűnése, átalakulása →
magasabb agykérgi működések
érése→ blokkolja az
alacsonyabb szintű reflexeket

38

19
 2. Érzelmek
1. Élettani vonatkozás: pl. szívritmus, légzés, hormonális működések
2. Kommunikatív funkció: arckifejezésen, viselkedésmódon keresztül
3. Kognitív vonatkozás: miként értékeljük
4. Cselekvéses vonatkozás: a kiértékelés alapján, miként cselekszünk

39

Érzelmek eredete
• Születéskor jelen vannak-e?
1. Ekman (1997) differenciált arckifejezések csecsemőknél → DE! a
kognitív kiértékelés nem egyenlő a felnőttekével
• Alapérzelmek érzelmek univerzalitása
2. Születéskor: pozitív (elégedettség); negatív (ínség) érzése → a többi
érzelem ezekből differenciálódik (Lewis, 1993)
• Öröm: 3 hónap; düh, félelem: 4 és 6 hónap;
• A gyerekek új módon kezdenek cselekedni
• Az érzelmi fejlődés egy komplex területe a szülőkhöz és más gondozó
személyekhez való érzelmi kötődési kapcsolat kialakulása (Bowlby,
1969

40

20
 Szociális mosoly
• Megelőzi:
• REM-fázisban fordul elő az első mosoly (Emde, 1976)
• 2. hét mosoly ébrenlétkor is, de nem kapcsolódik környezeti eseményhez
• Kritérium:
• Más mosolyával kölcsönös viszonyban
• 2 és fél 3 hónap között
• Új érzelem, az öröm jeleit mutatja
• Az agy megérik a szociális mosolyra
• (hagyomány navaho indiánok)
• Szociális visszacsatolás → másokkal való interakció
• Fraiberg (1974): vak gyerekek → tapintásra alapoz: többet bökdösi,
csiklandozza, dobálja a gyereket, gyerek mosollyal válaszol

41

3. Temperamentum
• Az egyén alapvető stílusa,amivel a környezetére reagál,
valamint uralkodó hangulata (Allport, 1937; Rothbart és
Bates,1998)
Chess és Thomas (1982): A temperamentum alapvető mutatói:
1. Aktivitásszint
2. Ritmikusság
3. Megközelítés-visszahúzódás
4. Alkalmazkodás
5. Válaszküszöb
6. Reakcióerősség
7. Hangulat
8. Elterelhetőség
9. Figyelmi terjedelem/tartósság

42

21
 Temperamentum
(Thomas és Chess, 1982)
• 9 mutató alapján 3 kategória:
1. Könnyű csecsemők: játékos, rendszeres biológiai
funkciók, készségesen alkalmazkodnak
2. Nehéz csecsemők: ingerlékenyek, rendszertelen
biológiai ritmus, negatív reakció az új helyzetekre,
elkerülés
3. Lassan felmelegedő csecsemő: aktivitása alacsony,
válaszai gyengék, visszahúzódás, több idő az
alkalmazkodáshoz
Más kutatások: Newman és mtsi (1997): 5 kategória: jól
alkalmazkodó, alulvezérelt, visszafogott, magabiztos,
gátlásos

43

Alkalmazkodás a társas
világhoz
Alvás, etetés, sírás

45

22
 Alvás
• Wolff (1966): 7 éberségi szint újszülötteknél
• REM alvás; Nem-REM alvás, szakaszos alvás; szendergés; éber nyugalom; aktív éberség;
izgatottság
• Születés utáni EEG vizsgálatok:
1. Gyors szemmozgásos (REM) alvás
2. Nyugodt, nem REM alvás
• 2-3 hónap után a sorrend fordul
• Alvásuk néhány óra – néhány perc hosszúságú szakaszokban → alvás és
ébrenléti szakaszok hosszabbodnak
• Első hétben 16,5 órát alszanak, a 4. hét végére már alig alszanak többet 15
óránál, 4. hó végére: 14 óránál kevesebb – leghosszabb alvásszakasz
• Időtartama 2-3 óra, a nappal és az éjszaka bármely pillanatában ébren lehetnek
– Super&Harkness: agy éretlensége--

46

Etetés
• Szülők szabályozzák az étkezéseket
• 40-es években: azt javasolták ragaszkodjanak az időpontokhoz (4
óránként)
• Igény szerint, általában 2-3 óránkénti etetés
• 2 és fél hónapos korra kb. 4 óránként
• 7-8 hónapos korra napi kb. 4 étkezés

• Szoptatás: Becslések szerint az anyák közel 90%-a képes gyermeke

szoptatására (Largo, 1995). Ideális körülmények szükségesek. Az előtej néhány
cseppje is sok immunanyagot tartalmaz, s a szoptatás első napjai egyben jó
gyakorlást is jelentenek mindkettőjük számára. A tejbelövellés a 3-4. napon
indul meg és a 2-3. héten stabilizálódik.
47

23
 Sírás
• Komplex viselkedés: légzés, hangszálak mozgása
• 0-6. hét: mennyisége növekszik majd csökken
• Kezdetben agytörzsi képletek → agykéreg → akaratlagos sírás
• Szülők reakciója: szívritmus-gyorsulás, vérnyomás-emelkedés,
szorongás
• Szoptatós anyáknál beindul a tejelválasztás
• Sírástípusok megkülönböztetése
• Nyugtatás: szoptatás, ringatás, paskolás, ölelgetés, bepólyázás

48

Sírás
• Típusai:
• Éles, tartós, sikító sírás rendszerint a fájdalom jele.
• Éles felsírás nyugtalan alvás közben pelenkacsere szükségességének a jele.
• Nyöszörgő, panaszos sírás rossz közérzet/betegség kezdetének a jele.
• Dühös, felháborodott, erőteljes sírás csalódás, hiábavaló várakozás jele.
(Éhségérzetet jelző sírás éhezéskor hallhatjuk, fokozatosan csendesedik.)
• Sírás megjósolhatósága hasonlóan lényeges – mennyire kitartó, nehezen
csillapítható és megmagyarázhatatlan?

49

49

24
 A sírás
-- A sírás komplex válasz –
légzőmozgások és hangszalagok
viselkedésének összehangolása
Irányítás:
→ anterior cingulum is
→ válasz a sírásra: az amygdala és
más előagyi struktúrák

- minél magasabb hangfekvésű és

minél rövidebbek benne a
szünetek, annál sürgetőbb
- mennyire váratlan, kitartó,
nehezen csillapítható? Ezek
jelentenek gondot inkább

50

Mozgásfejlődés

51

51

25
 A MOZGÁS FEJLŐDÉSE
Általános jellemzők:
• Fej-láb irányú mozgásfejlődés:a baba a fejhez közeli izmokat tanulja meg
előbb kontrollálni, aztán a felsőtestet, a karjait, a törzset és végül a lábait.
• Középről kifelé haladás: előbb a törzshöz közeli izmok felett nyer
akaratlagos kontrollt, majd ettől távolodva egyre későbbi időpontban tud
uralkodni az izmai fölött. Legkésőbb a kézujjak finommotorikája érik.
• Ennek következtében: nagymozgások (hely-, helyzetvált.) → hamarabb fejlődik
– Kézmozgások (manipuláció) →később fejlődik

52

52

A mozgásfejlődéshez szükséges

• Ép idegrendszeri szabályozás
• Ép mozgásszervek
• Optimálisan működő érzékszervek
• Megfelelő éberségi szint
• Jó figyelmi funkciók
• Adaptív magatartás

53

26
 Mozgásfejlődés mérföldkövei: 1. Újszülött-, és
csecsemőkorban
• Impulzív mozgások: mozgáskiváltás belső ingerek, testi állapotjelzések
hatására. Tagolatlan, nagykiterjedésű „motoros tömbök”, egész
vázizomzatra kiterjedő tömeges mozgások
• Izomtónus: fiziológiás hypertónia←extrapyramidális túlsúly
• Az újszülött testtartása szimmetrikus, a méhen belüli tartásnak
megfelelően a hajlítóizmai erősebben működnek (flexortónus dominancia). Ez 2
hó-ra már csökken, karját, lábát lazábban tartja, fejét szabadon mozgatja.
• ATNYR (Aszimmetrikus tónusos nyaki reflex) 3 hó-ra csökken
• –4. hónapos korig veleszületett mozgásminták uralkodóak-mászás, járás elemi
formái reflexként→ 4-8. hó: felegyenesedési reakciók (!!) a kisagy irányítása
alatt
• 1. fej emelése, 2. forgás, 3. gerinc emelése, 4. ülés, 5. támasz nélküli ülés, 6.
két lábra egyenesedés
54

54

A reflexek szerepe

Fontos építőkövei a későbbi élet komplex viselkedéses mintázatainak

• Egy részük eltűnik pl. Moro-reflex
• Más részük eltűnik, de később átalakulnak összetett viselkedéssé, érettebb
viselkedés részeként visszatérnek pl. elemi járás

55

27
 Reflexek
Reflex Leírás Fejlődésmenet
Babinski Talp végigsimítására lábujjak 8-12 hó eltűnik
szétnyílnak, görbülnek

Elemi járás Felegyenesedve ritmikus 2 hó eltűnik

lábmozgások
Tenyér érintésére ujjai összezáródnak 3-4hó eltűnik
Fogó
Kereső Arc érintésére, fejfordítás, szájnyitás 3-6hó eltűnik

Mászó Hason, nyomás a talpra, ritmikus 3-4hó eltűnik

mozgásba kezd
Moro Ejtés után, karjait szétlöki, hát 6-7 hó eltűnik
homorít, karok vissza, kapaszkodik
Pislogó Szem gyors becsukása állandó

Szopó Szopni kezd, ha valamit a szájába Eltűnik

tesznek
56

A mozgásfejlődés
csecsemőkorban

• 1-3. hónap: Fejét egyik oldalról a másikra fordítja, 3. hónap végére hason fekve fejét rövid
ideig megtartja, kezét a gravitáció ellenében középre emeli, elkezdi fixálni, játszani.
Megtanulja kezet a látásvezérlése alapján mozgatni (kialakul a szem-kéz koordináció), és kezd
a játékok felé is kinyúlni. Meglepő módon, a 3 hónapos csecsemő csak azokért a tárgyakért
nyúl ki, amelyek elérésére esélye van, azaz a távolság felbecsülésére és a saját térbeli
helyzetének megítélésére már rálátása van.
• 4-6. hónap: Oldalra fordulás, majd hasra, utána hátra fordulás. Szándékos, célirányult
mozgások kialakulása, kéz ‘felfedezése’, tárgyak után nyúlás, megfogás, elengedés még
nehezen megy.

57

28
 • 5 hónapos korra: a szem-kéz koordinációja már elég fejlett ahhoz,
hogy a közelébe helyezett tárgyakért pontosan nyúljon. Megtalálja a
lábfejét is és hosszasan játszik vele, lábujjait a szájába veszi. A fogása
már elég stabil ahhoz, hogy a tárgyakat rázza, ütögesse, kutató
manipuláció kezdete
• 6 hó: hüvelykujj opponálása, így sokkal ügyesebben tud fogni.
Szem-kéz koordinációja olyan fejlett, hogy már a tárgyak látása
alapján beigazítja az ujjait a fogásukhoz: a kisebb tárgyakat az
ujjaival, a nagyobbakat tenyérrel közelíti meg.
• 7-9. hónap: Látványos mozgásfejlődés: helyváltoztatás megjelenése,
kúszás, mászás. (négykézláb előre-hátra hintázik, majd elindul -
hátrafelé).
Négykézláb mászásnak fontos szerepe van a térlátás, a perspektivikus
látás, a mélység-és a távolságérzet kialakulásában, valamint a
tapintás és a finommozgás fejlődésében is.
58

58

• 7-9 hó (folyt.): Ülés. Amint a gyermek ülése stabilizálódik,

és mindkét keze
felszabadul a játékra, attól kezdve többnyire ülve játszik.
• 8 hónapos korában két tárgyat is megtart, a tárgyakat
egymáshoz és az asztalhoz ütögeti. Az apró tárgyakat a
hüvelykujja és a mutatóujj oldala közé fogja (éretlen
csippentő fogás).
• 9 hónapos korban a mutatóujj „önálló életet” kezd, a
csecsemő a mutatóujjával közelít a tárgyakhoz.
Mindent megtapint, mindenhova belenyúl, kapirgál.
• 10-12 hó: a gyermek négykézláb helyzetből térdre, majd
állásba húzza magát. Kezdetben a kezével erősen
kapaszkodva, terpesztett lábbal, behajított térddel,
gyakran a lábujjaival is kapaszkodva áll. Hamarosan
teljes biztonsággal fogja uralni a felállást, a leülést, és
megpróbálkozik kapaszkodva, az oldalirányú
lépegetéssel is.
59

29
 Első lépések: csecsemő → totyogó
• Járás : Az önálló járás igen összetett folyamat: Esther Thelen és mtsai – számos
képesség összekapcsolódása – álló helyzet, két külön dolgot kell végeznie úgy, hogy
közben a test ne billenjen ki egyensúlyából. Az agynak el kell jutnia arra a szintre,
hogy megtervezze es levezényelje a mozgássort.
A kezdeti járás még éretlen, széles alapú, teli talpas, miközben a gyermek könyökben hajlított
karjával egyensúlyoz, majd a következő hónapok során kifejlődik az érett járás.

60

60

• 10-12 hónap: A kézmozgás fejlődésével a manipuláció egyre finomodik: érett

oppozíciós fogás. Két ujjal apróbb tárgyakat felszedeget, cérnát húzogat, integet,
tapsol. Egyéves kor felett a finommozgás már elég fejlett az étkezésbe való
bekapcsolódáshoz.

• A fogás fejlődése a) 4 hónap – tenyérfogás; b) 8 hónap – éretlen csippentőfogás;

c) 12 hónap – érett csippentőfogás
https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Gyermekgyogyaszat/ch02s04.html

• 14 hónapos korára tanulja meg a tárgyakat olyan finoman elengedni, ami lehetővé
teszi az építést. Másfélévesen már 3 kockából, 2 éves korában pedig 5-6 kockából
épít tornyot.
Egyéni eltérések lehetősége a fejlődésben!
DE: 18 hónapos kor utáni járás-tanulás megkésett!

61

30
 •Kézügyesség: 12-30 hó között sokat javul a finommotoros
kézmozgások összehangolása
•Pl. 1 éves korban még csak gurítani, vagy esetlenül csapkodni
képesek a labdát, 2 és fél éves korban már azonban dobják,
gyűrés nélkül lapozzák a könyvet, ollóval vágnak, tűvel és
cérnával gyöngyöt fűznek, 6 kockából tornyot építenek,
kilötyögtetés nélkül tartják a bögrét és a kanalat, egyedül
öltöznek

62

62

A mozgásfejlődés mérföldkövei

63

31
 Szobatisztaság
• A záróizmok akaratlagos vezérléséhez a hólyagból és a végbélből eredő érzékelő-
pályáknak elég érettnek kell lenniük –korábban (1950-es évek), már egyéves kor előtt
megkezdték a szoktatást, 1970-es évekre a svájci szülők nagyobb része 36 hónapos
kor előtt nem kezdte el a szoktatást. A szoktatás korábbi kezdete nem befolyásolta azt
az életkort, amikor a gyerekek képesek voltak éjszaka is szárazon maradni → érés
irányítja
• 15-18 hónapos kor – Előbb ne!
• Szoktatás kezdése
• Két éves kor: a legtöbb gyerek képes napközben szárazon maradni, azonban ez
nagyfokú szülői odafigyelést kíván, EU-ban és Am-ban sok gyerek 4 éves koráig nem
képes szárazon maradni alvás közben.
• Ágytisztaság
A magzati tanulás, szenzomotorium

64

64

2. KISGYERMEKKORI MOZGÁSFEJLŐDÉS

• A 2 éves gyermek fut, székre mászik, lépcsőn mellélépve jár, labdát rúg.
• 2, 6 évesen páros lábbal ugrik, egy lábon néhány másodpercig megáll.
• 3 évesen triciklit hajt, lépcsőn váltott lábbal közlekedik.
• 4 évesen egy lábon ugrál, labdát felső dobással dob.
• 5 éves gyermek örökmozgó: a mozgás öröméért rohan, élvezi a
sebességet, ugrál, mászik, labdát pattogtat.
• A kezesség kialakulása a 3-4. évre tehető. A gyerekek többségénél a kézdominancia 5-6 éves
kor körül megszilárdul, ám vannak, akiknél ez a fejlődés átnyúlik 6-7 éves korukra.

65

32
 3.ÓVODÁSKORI MOZGÁS
• 3. év: látás szerepe nő –így függettlenedik a mozgási-tapintási tapasztalattól (de pontosabb a
rajz, ha végigtapogathatják a tárgyat)
• Szimulakrum = Leegyszerűsített mozgásvázlat, egy mozdulattal jelez egész cselekvéssort.
Ezek a cselekvésvázlatok az eredeti, a valódi gesztusokat őrzik, leegyszerűsített, sematizált
formában. (Például az áruszállításból az autó kormányzásának mozdulata, az ebédfőzésből a
kevergetés, a telefonálásból a tárcsázás). A szimulakrum összekötő, áthidaló funkciót tölt be a
játékfolyamatban.
• a testalkat arányosabb
• sok az önálló mozdulat - így koordináltabb lehet
• érzékszervek és mozgás összehangoltsága fokozódik, mozgás automatizálódik - ehhez:
valóban szükséges mozdulatok kiemelése szükségtelenek közül, együttmozgások leküzdése!
- széles kar-és testmozgások leszűkülnek.

66

66

4. MOTOROS FEJLŐDÉS
ISKOLÁSKORBAN
• Első alakváltozás, fogváltás
• Testsúly, testmagasság nő, harmonikus testarányok
• Fejlett a csontrendszere, de a porcos szöveteik aránya még nagy (11-12. Évre fejeződik be
csontosodás)
• Előbb egész testtel írnak - túl sok még kezdetben a felesleges mozdulat
• A mozgásritmus egyenetlen-lassabb és gyorsabb szakaszok váltakoznak, de mozgáskészség nő
• Erősebbek, fürgébbek, ügyesebb egyensúlyozás, gyorsabban fut, messzebb dobja a labdát
és el is kapja, megtanulnak korcsolyázni, biciklizni, vitorlázni, fára mászni…
• Nemek közti eltérések hangsúlyosabbá válnak
• pl. fiúk messzebbre ugranak, messzebbre dobják a labdát, rúgásban, cselezésben jobbak –
• oka: nagyobb izomtömeg, plusz magasabbak is valamivel (kb. 10.5 éves korukig, ekkor a lányok néhány
évre előnyre tesznek szert) + cselekvések kulturális fogalmai nagy szerepet kapnak – fiúkat jobban
biztatják ezen készségek elsajátítására, lányok kevesebb irányítást és támogatást kapnak ezzel
kapcsolatban.
• A magzati tanulás, szenzomotorium

67

33
 5.SERDÜLŐKORI MOZGÁSFEJLŐDÉS
•Második alakváltás (hosszanti növekedés, darabos
mozgás)
•Gyors növekedés 2-3 éve – fiúk 23, lányok 15-17 cm-vel
is magasabbá válhatnak, végére felnőtt magasságuk 98%-
át elérik. A testrészek eltérő mértékben fejlődnek,
először a láb hossza, majd törzs, utoljára váll, mellkas.
•Jellemzői: a mozgáskoordináltságot visszaveti

68

68

Ajánlott webográfia

• http://www.koragyermekkor.hu/a_gyermek_fejlodese/1_2_ho
• https://www.youtube.com/watch?v=l_HFjQhj8nY 1 hó
• https://www.youtube.com/watch?v=xlL92t51Cv8 6 hó
• https://www.youtube.com/watch?v=-5LLnoXXQpw 9hó
• https://www.youtube.com/watch?v=k3viFVHbdAo 12 hó
• https://www.youtube.com/watch?v=rHnrxDcD2rQ 18 hó
• https://www.youtube.com/watch?v=7nW4xNAKT_I 24 hó

69

34
 Vége

Borsos Zsófia
borsos.zsofia@barczi.elte.hu

A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai c. kurzus

ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Gyógypedagógia BA képzés

70

70

35
Észlelés és figyelem
 Érzékelés és észlelés
Érzékelés: proximális ingerreprezentáció jellemzi. Az
érzékszervek idegi jellé alakítják az őket érő megfelelő
ingereket, és részben feldolgozzák e jeleket Több 3 dimenziós tárgy hozhatja
Az inger tulajdonságaira vonatkozó értelmezést (korábbi létre ugynaazt a retinaképet, ezt
ismereteket) nem foglal magában, nem egyértelműsít (felső csak az észlelés folyamatai
ábra). egyértelműsítik
Egyes alapvető tudatos élményeket is szokás érzékelésnek
nevezni; a tudatos élmények létrejöttéhez az agykéreg
működése szükséges.

Észlelés: disztális reprezentációkat alkot.

 telerecepció: a retinaképből információfeldolgozás útján
rekonstruálja, hogy egy tőlünk bizonyos távolságra lévő tárgy az
inger
 ellentéte a kontakt recepció: pl. a tapintás vagy a
hőérzékelés a bőr felszínén (nem foglalja magában disztlis tárgy Alakkonstancia: az ajtót
azonosítását) akkor is téglalap alakúnak
észleljük, ha retinaképe
 az észlelésre konstanciák is jellemzőek (alsó ábra) egész más alakú
 Pszichofizika: küszöb, érzetfüggvény, jelészlelés

• Abszolút küszöb – a legkisebb még észlelhető

ingerintenzitás

Gyertyaláng koromsötétben 50 km-ről (mi ég a

világítótornyokban?)
Karóra ketyegése 6-7 méterről csendes szobában
Egy teáskanál cukor 8 liter vízben
Régen egy gyertya; ma egy
60-100 W-os izzó, speciális
lencsével erősítve

Az Augustin Fresnel által kifejlesztett

ún. Fresnel-lencse (18. sz.).
 Különbségi küszöb
• Melyik szakasz hosszabb?

És itt? Általános törvényszerűség: a különbségi küszöb

arányos az alapinger nagyságával.
Az érzetfüggvények problémája
Leírható-e matematikai függvényként a fizikai inger és a
hatására keletkező érzéklet közti összefüggés?
Akik ezzel foglalkoztak:
- Ernst Heinrich Weber (1795–1878)
- Gustav Theodore Fechner (1801-1887)
- Stanley Smith Stevens (1906-1973)

A Weber törvény: a különbségi küszöb arányos az alapingerrel

Weber-elv: I/I = C

A Weber-Fechner-féle érzetfüggvény a különbségi küszöböket

mérve logaritmusfüggvénynek találta az érzetfüggvényt

Stevens: az érzetfüggvények hatványfüggvények

 Ingertípustól függ, melyik igaz, pl:
- zenei hangmagasság: a Weber-féle elmélet igen jól leírja;
- hangosság, tárgyak látható mérete: Stevens-féle
érzetfüggvények
A Weber-Fechner-féle érzetfüggvény alakja

3
Érzet erőssége

0
0 1.3 2.6 3.9 5.2 6.5 7.8 9.1 10.4 11.7 13 14.3 15.6 16.9 18.2 19.5

-1

-2
Ingerintenzitás
A Stevens-féle érzetfüggvény példái
A hatványkitevőtől függ a
görbe alakja
Hangerő: b=0.67
A hangosságérzékletek szükebb
skálája a fizikai inger (hang-
nyomás) nagyon széles
tartományát fedi le
Hossz: b=1.1
A téri orientáció, mozgásirányítás
számára adaptív a közel lineáris
skála
Fájdalom: b=3.3
Veszélyes inger kis növekménye
nagy érzetnövekményt
eredményez
(1) Az észlelés: néhány általános megjegyzés
 Mi sem egyszerűbb, mint látni, hallani...
Ép észlelőrendszerekkel az észlelés nem igényel erőfeszítést

Azonban…
 …ami ilyen könnyűnek tűnik, valójában igen összetett
folyamat.

Honnan tudjuk?
-- Számos érdekes, és nehezen magyarázható jelenség
-- vakon született, és felnőttkorban látóvá vált személyek:
számukra már nehéz feladat a látás
 Látás és mentális reprezentáció
A látás két funkciója:
(i) Annak rögzítése, hogy mi hol található téri
környezetünkben; milyen fajta tárgyakkal,
jelenségekkel találkozhatunk; a benyomások
tárolása

(ii) A mozgás, cselekvés támogatása

(vizuomotoros koordináció)

Mentális reprezentáció: a környezet belső, agyi

modellje

 Hosszan fennmaradó, avagy rövidtávú

 Szelektivitás
Naiv benyomásunk: amikor körülnézünk, minden lényegeset látunk a
környezetünkban.

És a hallással hogy van ez? Mindent hallunk-e, amikor egy zenekart hallgatunk?

Find in the picture:

two metal hooks;

A footprint;

a five-pointed star;

two dices on top of each other

 Az észlelés kontruktív

(1) A látórendszer aktívan strukturálja a felvett

információt

(2) Érdekvezérelt torzítások –ugyanakkora

fizikai különbséget egyszer észreveszünk,
máskor nem, attól függően, hogy fontos-e
számunkra

A látórendszer
Színárnyalatok; beszédhangok strukturáló
erőfeszítését jelzi a
lépcső-illúzió, és a
perspektíva-illúziók is
 Különböző feldolgozási szintek az agyban
Illúziók; a világ nem olyannak tűnik számunkra,
mint amilyen

Az agyi feldolgozás nagyrésze nem férhető hozzá

a tudat számára – nem tapasztaljuk
közvetlenül; nem tudunk róla beszámolni
 Kognitív átjárhatatlanság

Lehetetlen-e a lehetetlen háromszőg?

 A korai tanulás szerepe
Bizonyos igen egyszerű sémák velünk
születettek lehetnek; ezek később terelik,
irányítják a tapasztalatgyűjtést

Az arcokról való vizuális ismereteink túlnyomó

többsége a tapasztalatból származik
Ezt nagyjából mindenki ismeri már...

Ínhártya
Üvegtestfluid
Szivárványhártya
Érhártya
Szaruhártya
Vakfolt
Pupilla
Makula/
Szemlencse sárgafolt
Kötőhártya
(ideghártya)

Sárgafolt:az éleslátás helye a retinában

A retina
Fényérzékeny sejtek

Interneuronok a retinában:
(i) Bipoláris sejtek (B)
(a fotoreceptorok jeleit a
ganglionsejtekhez továbbítják)
(ii) Horizontális sejtek (H)
(iii) Amakrin sejtek (A)
A laterális gátlás létrejöttében
játszanak szerpet
Ganglionsejtek (G):
Axonjaik alkotják a látóideget

Az érkező fény iránya

 A látópálya

Ventrális vizuális
rendszer
- alsó temporális
Látópálya
lebeny
(talamusz  - tárgyészlelés,
Látóideg látókéreg Elsődleges
vizuális élmény
szem Talamusz CGL látókéreg
Dorzális vizuális
rendszer
Vizuálisan vezé-
relt cselekvés
 A retinától a talamuszig: a pálya
felosztása
Magnocelluláris pálya:
Nagyobb méretű talamikus sejtek, nagyobb dendritfával
 Gyorsabb; gyengébb téri felbontás – téri szummáció
(vizuomotoros koordináció)
Parvocelluláris pálya: kisebb talamikus sejtek; jó téri, rossz
idői felosztás (idői szummáció)
(részletes alakészlelés)

M és P sejt a talamuszból
Mi a különbség a működésükben?
A látópálya további részei és a Colliculus Superior
 A szemmozgások típusai
Fixáció

Lassú követő szemmozgás

(láthatjuk a tükörben)

Szakkádok
(Sajátunkat nem láthatjuk)

Konvergens szemmozgások

Szakkádikus szuppresszió
 A coll sup szerepe
 A látásélesség korai fejlődése: idegi eredet
Az elsődleges látókéreg fejlődése a felelős
Ambliópia: a látásélesség kérgi eredetű leromlása (jellegzetesen
ingermegvonás következménye) – szemüveggel nem korrigálható
 Perceptuális integráció 1: alacsony szintű
perceptuális integráció
Az orientáció kritikusnak tűnik a nagyobb háttérzaj mellett
Irányszelektív sejtek az elsődleges
Az egyes elemek (ún. Gábor jelek)
látókéregben
detektálása nem igényel tanulást,
az elsődleges látókéregben megy
Látóvá vált vakoknál azonnal
végbe
működnek (Fine et al., 2003;
 összetettebb integrációs
folyamatok ellenben nem
Az elemekből a kör szintetizálása
már a percepció eredménye,
bár szintén nem igényel tanulást,
ezért alacsony szintű perceptuális
integrációnak nevezik.

I. Kovács, Vis. Res. 40 (2000), 1301-1310

További példák: Glass mintázatok és
illuzórikus kontúrok
 Integráció a kontúrokon – és a V1-en – túl
• Perspektivikus illúziók (M-L, Ponzo, Ebbinghaus)

• Gyerekeknél kevésbé intenzívek, mint felnőtteknél

• Látóvá vált vakoknál hiányoznak
 Tehát a tanulás szerepe alapvető a létrejöttükben (perceptuális tanulás)
Alakészlelés
 Alapvető jelenségek
Figura-háttér elkülönítés

Alakfelismerés

Konstanciák: nagyság-, szín- és alakkonstancia

Az alaklélektani elvek: csoportosítás, szerveződés

Szerveződési elvek, 1: A B C
Közelség és hasonlóság
A B Szerveződési elvek, 2:
A jó folytatás

D
Szerveződési elvek, 3:
Hiányos kontúrok kiegészítése
Szimmetria
 Konfliktusok is lehetségesek az elvek között
Az X és a pötty egy kontúron van-
X
e?
A közelség elve lerontja itt a
teljesítményt, pedig a X
kontúrfolytonosság is
érvényesülhetne
(Jolicoeur et al., 1986) X

Lassan persze ki tudjuk silabizálni

Perceptuális integráció 2: Magasszintű perceptuális integráció
Perceptuális tanuláson alapul – fejlődés éveken át

Gregory híres dalmát kutyájának felsimerése még 6-7 éveseknek sem könnyű –
nehezebb, mint nekünk
Mi van a képen?
Mi nem felejtjük el...
... de egy hatéves ezután sem ismeri föl az eredetit
 Három dimenziós alakok reprezentációja
Irving Biederman: 36 geon és ezek kombinációi a komplex alakok belső modelljének alapja.
Mennyire nézőponmtfüggetlen az alakfelismerés?
Rivális elméletek: a 3D reprezentációkat 2D nézetekből építjük föl
 ez korlátozottabb nézőpontfüggetlenséget jósol;
 A geonelmélet nagyfokú nézőpontfüggetlenséget

D. Marr korábban is megfogalmazta ezt az

elvet
 Kettős tagozódás a látórendszerben
• I. Két alrendszer, az agyban, működési szempontból:
 Percepció és akció

• Ugyanazt a bemenő információt eltérően dolgozzák föl

(David Milner and Melvyn Goodale, 1995)
• Szétválás az elsődleges látókéreg után

Kettős disszociáció a két rendszer között

Mélységészlelés
 Retinális diszparitás

Szereoszkópok

• Csak kb 10 m-ig működik

Ha csak egy szemmel látunk:

-- a ping-pongozásban nagy hátrány
-- síelésnél sokkal kevésbé
 A Julesz féle randompont sztereogram
• Nem szükséges alakészlelés a
mélység észleléséhez
• Pont fordítva, a mélység észlelése
segít az alakok észlelésében
 Mozgásparallaxis

A látószög változik a mozgással

-- a közeli tárgyakra gyorsabb
 

a b
 Statikus monokuláris ingerek

• Perspektíva

• Viszonylagos
magasság
• Árnyékolás

• Textúra grádiens
• Részleges
takarás
Színváltozás

• Méret és
verikális
pozíció
 Az Ames szoba – a retinakép többértelműsége
Agyunk a legvalószínűbb értelmezést választja, a gyakori tapasztalatok alapján:
a szoba élei párhuzamosak.
 Mi a trükk?
• Csak egy szemmel nézve, egy
bizonyos nézőpontból érvényesül

• A szoba szokatlan alakja nem

ábrázolódik a retinaképben
Két szemmel nézve kiderül a turpisság
Mozgásészlelés
Mit látunk a képen?
És most?

9 hónaposok
9 hónaposok már egyértelműen
sokkal tovább néznekpreferálják
A-ra, mintaz A ábrát
B-re vagy C-re
Lokális mozgásdetekció és integráció

Mozgásintegráció: a keret-probléma
Retinal cells

V1 cell

Reichardt-detector
temporal summation
A hallás
 Hanghullámok
Rezgések – szilárd testek  levegő

Longitudinális hullámok

A szilárd testek a levegő rezgését elnyelik vagy

visszaverik
Betonfal: 3%-os elnyelés
Szőnyegek: 25-30%

Frekvencia
Amplitúdó,
Fázis
A hangnyomás
A hangnyomás fogalma:
1. csönd,
2. hallható hang,
3. légköri nyomás,
4. pillanatnyi hangnyomás
 A decibelskála
Logaritmus skála – egy adott referencia hangnyomással.
-- A logaritmusskála széles hangnyomás-tartományt képes megjeleníteni
-- A Fechner-féle érzetfüggvényre emlékeztet
-- A referencia hangnyomásszint: az abszolút küszöb (20 mPa).
5

10

Érzet erőssége
2

0
0 1.3 2.6 3.9 5.2 6.5 7.8 9.1 10.4 11.7 13 14.3 15.6 16.9 18.2 19.5

-1

-2
Ingerintenzitás

130-150 dB
Vacuum cleaner (80 dB)
Two-person conversation (60 dB)
Nagyon széles hangnyomástartományt kell
lefednie a decibelskálának és a hallás érzet-
függvényének is
Hangnyomásértékben 1010-szeres különbség az
abszolút küszöb és a fájdalomküszöb között
 A decibelskála működése

10

Ha az aktuális hangnyomás (P1) 10-szerese a referenciaszintnek

(abszolút küszöb, P0):
P1/P0 = 10

log1010 = 1

LdB = 10* log1010 = 10 decibel

P1/P0 = 100 esetén 20 dB, stb.

 Frekvencia
 Hz – 1/sec

 Szinuszhang, összetett hanghullámok, és zajok

 Fourier analízis: összetett hanghullámok

felbontása szinuszhullám összetevőkre
A spektrogram Af ü rg e ba rna r ó k a á t ug orjaal u s t a kutyá t

Zene 3D spektrogramja

intenzitás

Hegedűhang, felharmonikusokkal
(az alapfrekvencia egész számú
többszörösei)
Fülkagyló: a hangspektrumot
Az emberi fül
változtatja, és a hanglokalizációt
segíti

A dobhártya: 2dB hangerejű

suttogás 10-8 cm amplitúdójú
rezgést okoz.
 A középfül
-- A hallócsontocskák

-- A dobhártyáról az ovális ablakra

továbbítják a rezgést

-- Az Eustach-féle fülkürt
 a középfültől az orrgaratig
 nyomáskiegyenlítés, szellőzés
 A csiga
A Corti-szervet tartalmazó csontos
képződmény

Félkörös ívjáratok - egyensúlyozás

Három hosszirányú, ék alakú kamra

Alap- és fedőhártya
 Vestibular canal
Ovális ablak

Cochlear duct

Kerek ablak
Tympanic
canal
 A Corti-szerv
Alap- és fedőhártya;

Külső és belső szőrsejtek

IHC (belső): ~3500, egyetlen

sorban, a fedőhártya alapjához
közel

OHC (külső): ~12000, 3-5 sorban

OHC: erősítő szerep OHC

IHC: a tényleges hangérzékelők

IHC
 A Corti-szerv működése - amiért Békésy
György Nobel díjat kapott
1. Frekvenciakódolás
-- kb. 3000 Hz-ig
2. Hely-kódolás
Az alaphártya egy pontján
maximális rezgési amplitúdó
 A hallóideg és a hallópálya
(1) Cochleáris magvak (nuclei cochleares)
Tonotopikus elrendeződés: szomszédos
frekvenciák egymás melletti helyeken – egy téri
skálán - vannak kódolva
 a tonotopikus elrendeződés megőrzött, sőt a
sejtek még a hallóideg rostjainál is precízebb
frekvenciakódolást végeznek.

(2) Coll. inf. – a középagyban – a

hanglokalizációban játszik szerepet

(3) CGM (talamusz)  a figyelem irányulására

hat; az ébrenléti szint hat az érzékenységre

(4) tonotópia még a hallókéregben is

A figyelem
 A figyelem általános természete
• Ingerek torzított versenye a feldolgozási kapacitásért
• Feldolgozás: alulról fölfelé és fölülről lefelé ható folyamatok
(Pl. fölülről lefelé: "A részeg lehunyta vérben forgó …"; "Szeretem a t*ltö** k*poszt*t.")
 Az észlelés elvárásaink folyamatos korrekciója a bejövő információ alapján; utóbbit a
figyelem szabályozza

Újabb felfogások: nem annyira ingerek szűrése, mint inkább extra feldolgozás a figyelem
fókuszában
Kapcsolata a tudattal: a figyelmi fókusz és a munkamemória
 a tudatosság szintje

TTTTTTTTTTTTTTTTTT
TTTTTTTTTTTTTTTTTT
TTTTTTTTTTTTTTTTTT
TTTTTTTTTTTTTTTOTT
TTTTTTTTTTTTTTTTTT
TTTTTTTTTTTTTTTTTT
TTTTTTTTTTTTTTTTTT
TTTTTTTTTTTTTTTTTT
 1. A figyelmi szűrés és a korai-késői dilemma
• Egy séma az információfeldolgozásról
• Hol helyezkedik el a figyelmi szűrő?
• Ez az ábra korai szűrést mutat – amire nem figyelünk, azt az idegrendszer fel sem dolgozza
 Figyelmi szűrés a hallás esetén
• A dichotikus helyzet

Egyiket hallgatja és utánamondja

A másiknak csak a fizikai jegyeire emlékszik.

A jelentésére nem.

Biztos ez?

Sajátnév hatás, kiegészítés

 Problémák a korai szűrő modellel
• A szűrő „lyukas” Jobb fülbe (ezt kell figyelni):
• Sajátnév-hatás
A Mount Everest fölött még soha
• A gyakorlás szerepe nem hajtottak végre zenéjével
ugrást.
• Áttérés a másik fülre
Bal fülbe:
Idős emberek magas vérnyomása
 Nem olyan merev a Mozart ejtőernyős csökkenthető.
korai szűrés – csak
csillapítás?
 A késői szűrés elmélet
• Deutsch és Deutsch (1963)

• Az összes ingert földolgozzuk – a jelentésüket is

• Ezután vagy nem rögzítjük emlékezetünkben a nem figyelt

anyagot, vagy nem tudatosítható az emléknyom
Változási vakság
 Változási vakság (change blindness)

• Levin (1997); Rensink, 2000

• A változás észrevételéhez figyelemre van szükség

• Két kulcsfontosságú tényező:

(1) lokális mozgás (ezt megszünteti a kísérleti eljárás),
(2) a kép jelentése, témája szempontjából központi elemek –
ezeknél sokkal könnyebb a változást észrevenni  figura ill.
háttér! Emberi alakok, arcok; a figyelmet magára vonó tárgy, stb.
A lokális mozgás árulkodó jel
 A figyelem koherenciaelmélete (Ronald Rensink, 2000)
felszínek
Az az általános benyomásunk, hogy iránya,
„mindent látunk, amit látni kell”, amikor görbülete
egy vizuális helyzettel szembesülünk

Koherens tárgyakat azonban mindig csak ott

észlelünk, ahová a figyelem irányul
csoportosítás
(viszont gyorsan váltogatjuk a figelmünket)

A nem figyelt részeken a vizuális feldolgozás

csak egy bizonyos szintig jut el

(Az igazság valahol a korai és késői szűrés

között van; figyelem hiányában csak kontúrkiegészítés
részlegesen dolgozza föl az ingert az
idegrendszer.)
 Vonásintegráció
Egy kis demonstráció…
82
Hol a kakukktojás?
 A vonásintegráció modellje (Anne Treisman):
A koherenciaelmélethez hasonló: konkrétan a vonásintegráció az a folyamat, amihez
Az egyes
figyelemre van vizuális vonásokat elkülönült mechanizmusok
szükség
(modulok) elemzik
E vonások
Emlékezeti tár összekapcsolása a figyelem következménye
Egységes
tárgyreprezentációk Az egyes tulajdonságokat
(pl, szín, alak, mozgás)
a látórendszer külön-külön
dolgozza föl, és utána
kapcsolja össze egymással
Színekre Irányokra Ez az összekapcsolás
vonatkozó vonatkozó eredményez látott
adatok adatok tárgyakat, és amik csak a
figyelem hatására állnak elő
 Vizuális keresés
 Sajátságkeresés illetve
konjunkciós keresés

 Sajátságkeresés: a zavaró
elemek számától nem függ a
válaszgyorsaság
Van kakukktojás Nincs kakukktojás
 Konjunkciós keresés: lineáris,
végig kell nézni az elemeket –
nem párhuzamos-automatizált

Reakcióidő

Reakcióidő
Zavaró elemek száma Zavaró elemek száma
 A téri figyelem és az idegrendszer
 A vizuális neglekt szindróma
 Főleg jobb oldali temporo-parietális
sérülésnél
 A figyelem áthelyeződését gátolja a
sérüléssel átellenes oldalra
 Van ugyanakkor feldolgozás a
„hanyagolt” oldalra vonatkozóan is
(Marshall és Halligan)
 Tárgyalapú neglekt
A figyelem két formája: téri figyelem, illetve tárgyra irányuló figyelem
-- Mindkettőre van evidencia
-- Sőt, a tárgyra irányuló figyelmet is érintheti a neglekt
Egy neuropszichológiai teszt: a virágrajz
Spontán és akaratlagos
figyelem
 3. Az orientációs reakció
 Spontán érdeklődést illetve figyelmet Szokatlan, össze nem
kiváltó ingerek illő, vagy bonyolult
ábrák

 Az elvárásainkkal ellentétes ingerek váltják

ki; ismeretlen, komplex, helyzetbe nem illő
(pl. kés avagy tornacipő az ebédlőasztalon)

Illetve olyan ingerek, melyeknek jelzőértékük

van (mobiltelefon csörgése).

Kollatív változók (Daniel Berlyne)

 Kitartó figyelem (vigilancia)
 A Mackworth óra
- másodpercmutató; időnként duplát ugrik,
akkor kell szólni/jelezni
- A találatok számával mérik a teljesítményt
A leromlás okai:
1. Figyelmi blokk (instabil szűrő – időnkénti
átváltás a környezetre
2. Habituáció – monoton ismétlődő ingerre
csökkenő válaszadás
3. Csökkenő motiváció – jutalom növelheti a
teljesítményt
Valódi élethelyzet: pl. radarernyő figyelése
 Éberség és teljesítmény
 Az agytörzsi aktivációs rendszer és a
kéreg ébrenléti állapota
egyszerű feladat
 A Yerkes-Dodson törvény

Teljesítmény
 Kapcsolata a figyelmi fókusszal:
Easterbrook (1959) bonyolult
feladat
magasabb aktivitási szint  szűkebb
figyelmi fókusz.
Összetettebb feladatok: a hatékony
Aktivációs szint
teljesítéshez közepesen tág fókusz kell – se
nem szétszórt, se nem egyetlen dologra
összpontosító.
Egyszerűbb feladatoknál a szűkebb fókusz az
előnyösebb
 ANGY-ÁK-0011

A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

vonatkozásai
c. kurzus

ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar,

Gyógypedagógia BA képzés
Kurzusindítás. „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 1
1. Az emberi fejlődésmenet
alapfogalmai
2020 szeptember 14
Jakab Zoltán

A pszichológia világképe 2
 Biológiai és pszichológiai fejlődés
-- A testi fejlődés mellett értelmi, érzelmi, és társas képességeink fejlődése

-- meglehetősen gyors folyamat, legalábbis ahhoz képest, hogy milyen összetett

-- az első 3-4 évben megtanulunk beszélni, öltözködni, mintha-játékokat játszani,

számolni (bizonyos mértékig).

-- 18-20 éves korra felnőtt szintű értelmi képességekre teszünk szert

 Mi a környezet szerepe a fejlődésben?
Az aveyroni vadfi esete
-- 1797-ben találtak rá
-- Jean-Marc Itard (1774-1838)
-- a felvilágosodás szerepe: mi a különbség
ember és állat között?
-- nyelv; érzelmi képességek (empátia?)

A nevelés korlátozott hatása Victorra – mi a

magyarázat?
-- értelmi fogyatékosság
-- a korai szociális depriváció megakadályozza
a tipikus fejlődést – kritikus periódusok
-- autizmus?
 A fejlődéslélektan gyökerei
-- Az ipari forradalom következményei
-- Gyermekmunka – embertelen körülmények; még a 20.
század első évtizedében is
Később: milyen hatással van a munka a gyermek
fejlődésére?
-- testi és szellemi szempontból is hátrányos
Darwin hatása: megismétli-e a gyerekek fejlődése a
törzsfejlődés egyes állomásait? Az ipari forradalom idején sok
gyerek már hétéves kortól
Mai nézet: a gyerekek jobb nevelése által jobb világot
napi 12-18 órát dolgozott.
teremthetünk
(i) ha gyermekként többet kap, később többet tud
visszaadni másoknak
(ii) társadalmi norma, és az egyes emberek számára
magától értetődő, hogy a gyerekeket nem használjuk ki
 A fejlődéslélektan ma
(1) Elméleti kérdések vizsgálata
-- A külvilág ingereinek hatása a magzatra
-- Hogyan fejlődik a látás?
-- Hogyan sajátítjuk el a nyelvet?
-- Miben különböznek az emberszabásúak nyelvi képességei az emberétől?
-- Hogyan befolyásolják a tapasztalatok az agy fejlődését?
-- Miért agresszívebbek a fiúgyerekek a lányoknál? Hogyan befolyásolható az agresszió
gyerekkorban?
-- Hogyan értik meg a gyerekek azt, hogy másoknak az övékhez hasonló pszichológiai
állapotaik vannak?
-- miben különbözik a gyerekek problémamegoldó gondolkodása a felnőttekétől, és hogyan
alakul ki a felnőttekre jellemző goldolkodás?
 A fejlődéslélektan ma
(2) Gyakorlati alkalmazás
-- a beszédfejlődés támogatása, ha szükséges
-- olvasás-, írás- számolási készségek fejlesztése
-- érzelmi problémák (pl. dühkitörések; szorongás)
kezelése
-- figyelemzavarok és az iskola
 A fejlődés általános természete
Szintén az elméleti kérdések közé tartozik

(1) Folyamatos-e a fejlődés, vagy szakaszok, ugrásszerű

átmenetek jellemzik?

(2) Mi a genetikai örökség illetve a környezeti hatások

szerepe a fejlődésben?

(3) Mi az egyéni különbségek, az egyes emberek egyedi

vonásainak eredete? Általános vonások és egyéni
különbségek kettőssége
 Szakaszok vagy folyamatosság?
Az egyed- illetve törzsfejlődés szintjén is felvetődik

(1) Minőségi vagy csak mennyiségi különbség van emberek és evolúciós rokonaik között?

(2) Folyamatos- e az egyedfejlődés, avagy viszonylag élesen elkülönülő szakaszok váltják

egymást?

(3) A környezeti hatások tekintetében vannak-e hirtelen változások a fejlődés során?

- pl. óvodába, iskolába kerül
 Törzsfejlődés
A minőségi különbség melletti hagyományos érvek:
-- nyelv
-- absztrakt gondolkodás
-- kultúra

Darwin és A fajok eredete:

-- Folytonosság a látszat ellenére

Későbbi felismerések:
-- génjeink 99%-a azonos a csimpánzokéval
-- a fenotipikus különbségek mégis jelentősek

 Bizonyos különbségeket tekinthetünk

minőségieknek is, ám ez nem mond ellent a
biológiai fejlődésnek
 Pszichológiai különbségek…
… az ember és a főemlősök között
Michael Tomasello (1999): mi az, amit a főemlősök természetes
környezetükben nem csinálnak:
-- tárgyakra való kommunikatív rámutatás
-- tárgyak felmutatása illetve odanyújtása egymásnak
-- egymás elvezetése érdekes helyekre, látnivalókhoz
-- szándékos tanítás (pl. anya és kicsinye)  dajkanyelv

Alkotott környezet: készített

tárgyak és felhalmozott tudás
átadása
 kultúra
 Kultúra emberszabásúaknál?
• Van utánzásos tanulás, de sokkal lassabb, mint
embernél
Krumplimosás makákóknál (Kawai, 1965)
Termeszhalászat,
Diótörés sziklán, kővel

Whiten és mts. (1999): 39, csimpánzpopulációk között

változó viselkedésforma.
A vita inkább arról szól, kultúra-e ez.
A fejlődés számos láncszeméről (emberelődök)
hézagosabb az információ – pl. csimpánzok és a
tűzrakás
 A nyelv szerepe a kultúra átadásában
-- Sokan a nyelvet tartják az igazi megkülönböztető jegynek
(ógörög hagyomány; Descartes)

A nyelv előzményei emberszabásúaknál: bizonyos összetevők megvannak, mások

hiányoznak, és az emberi nyelvi kommunikációhoz valamennyi összetevőre szükség van
-- szimbólumhasználat  megvan
-- gyors, hatékony szimbólumtanulási képesség  sokkal lassabb emberszabásúaknál
-- nyelvtani-kombinatorikai képesség  hiányzik
-- tanítás (szülő-gyerek)  néhány anekdotikus megfigyelés (Washoe és Loulis)
-- artikuláció, fonológiai kód (bár jelnyelv is működhet)  jelnyelv megvan
-- spontán tendencia a nyelvtani szabályok által szervezett kommunikációra (izolált ikerpárok,
szemben a vadon felnőtt gyerekekkel)  nincs meg
 Az egyéni fejlődés folytonossága
Mikor tekinthetjük szakaszoltnak a fejlődést?
John Flavell (1971): négy kritérium
1. Minőségi különbség megjelenése
-- járás a korábbi mászással szemben
-- elvont fogalmak, hipotézisek megfogalmazása az egyedi esetek elképzelésével szemben (a
problémamegoldás során)

2. Az átmenet a viselkedés sok aspektusát érinti

-- a járásra való áttérés a szülőhöz való érzelmi viszonyt is átalakítja – nagyobb önállósági
igény
-- Az egyszerű szimbólumhasználatról a műveleti szakaszra való áttérés a gondolkodás
számos területét érinti

3. Az áttérés gyors – pl. mászásból járásra kb 90 nap

4. Összefüggő mintázat az egy szakaszra jellemző viselkedésformák között

(pl. a 12. hónap körül: járás; mászás; tekintetkövetés; első szavak; a szülő-gyerek kapcsolat átalakulása)
 A szakaszelmélet kérdései
Az egyéni különbségek miatt nehéz teljesen univerzális és éles határokat vonni

Az átmenetekben mindig van némi fokozatosság

-- 4 évesen: egocentrikus gondolkodás bizonyos szempontból, míg a másik szempontjának
figyelembe vétele más szempontból
-- hamis vélekedések megértése 4 éves kor körül jelenik meg a nyelvi válaszokban – de
korábban is jelen van, a nem verbális feladatokkal vizsgáljuk
 A szakaszelmélet kérdései
(1) Az értelmi fejlődés során nagy változásokon mennek keresztül a gyerekek. Több
különböző periódus van, melyben a megismerési stílus eltérő.
(2) Az viszont kérdés, hogy az átmenet (i) mennyire hirtelen, (ii) mennyire átfogó (a
megismerés legtöbb területére kiterjed) és (iii) mennyire univerzális (ti. mindenkinél
pontosan ugyanabban a sorrendben jelennek meg a szakaszok) – ez viták tárgya.
Kritikus periódusok a fejlődésben
1. Imprinting (Konrad Lorenz)

2. Nyelvelsajátítás (Eric Lenneberg)

-- az anyanyelv elsajátítása és a későbbi idegennyelv-
tanulás közti különbség
-- nyelvtan (6-7 éves korig)
-- fonológia (az első évben)

3. Perceptuális fejlődés (vakon született, felnőttkorban

látóvá vált személyek látási teljesítménye)

Michael May
 Öröklődés és környezet
Az alapkérdés: mennyiben az egyik, mennyiben a másik határozza meg
felnőttkori képességeinket?
Vannak „öröklöttebb” illetve „tanultabb” képességeink
-- hogy milyen színeket látunk, az szinte teljesen öröklött
-- hogy milyen beszédhangokat tudunk megkülönböztetni, az jelentős részben
tanult
 Tanulás, korai tanulás, illetve genetikailag előprogramozott érés

Meghatározható-e a két tényező aránya egy konkrét képesség (pl. intelligencia;

egyes személyiségvonások) esetében?
 Egypetéjű ikervizsgálatok: teljesen azonos génállomány mellett a környezet
mekkora változatosságot képes okozni?
Genotípus és környezet egymásrahatása
Többféle hatás létezik a genetikai örökség és a környezet hatásai
között teljesítmény

Extrovertált
csoport
Interakció: eltérő genotípusú személyek eltérő válasza egyazon
környezetre (pl. intro- és extrovertált személyek teljesítménye Introvertált
zajos illetve kevésbé zajos környezetben). csoport

csöndes zajos környezet

Oksági összefüggések lehetséges típusai genotípus és

környezet között:
- passzív: nyelvi készség és könyvek száma otthon – a szülők
génjeik mellett a környezetet is adják gyermeküknek
- reaktív: a gyerek igénye a babusgatásra és az anya babusgató
viselkedése
- aktív: a szenzációkereső személyiség felkutatja a megfelelő
környezetet (pl. extrém sportok művelői)
 Állandóak avagy változóak-e a pszichológiai jellemzők?
„Az én fiam már babakora óta nagyon ambiciózus”
Hogyan értelmezhető csecsemőkre vonatkoztatva az,
hogy vki törekvő, ambiciózus?
Visszavetítés illetve önbeváltó jóslat
Újabb kutatások: Az értelmezési nehézség feloldható
egyes esetekben
-- félénk 20 hónapos csecsemők kora kamaszkorban
visszahúzódóbbak
-- A vizuális feldolgozás gyorsasága 7 és 11 hónapos
korban összefügg
Környezeti hatások: nevelőintézeti gyerekek
intelligenciája és személyisége  több figyelemre,
törődésre pozitív változás következik be
 A (fejlődés)lélektan, mint tudomány

A pszichológia kétarcúsága: magyarázó és megértő tudomány

 Általános törvényszerűségek megfogalmazása, empirikus és elméleti kutatás útján

 Egyedi esetek részletes vizsgálata – az egyediség, a többitől való különbözőség válik

központi kérdéssé
 I. Az objektív-tudományos megközelítés
Elméleteket fogalmazunk meg, és ezek helyességét empirikus vizsgálatokkal ellenőrizzük.

Az adatgyűjtés kritériumai:
(1) Objektivitás – a mérési eredményeket, megfigyeléseket ne torzítsák a kutatók
előfeltevései
-- egy példa: a kényszerválasztásos preferenciális nézési helyzet (Davida Teller, 1979)
 A tudományosság kritériumai, folyt.
(2) Megbízhatóság
(i) Ismételt mérés/megfigyelés az elsőhöz hasonló eredményt adjon
(ii) Független megfigyelők egyetértése – hova nézett a gyerek? Milyen típusú választ
produkált?

(3) Érvényesség
-- azt mérjük-e amit szeretnénk?

(4) Reprezentatív minták

 A pszichológia, mint megértő tudomány
Egy általános kritika:
Az emberi tudat lényege a szubjektivitás. Hogyan vizsgálható ez
objektív, tudományos módszerekkel?
Akinek segítünk, abban az egyedi személyt látjuk, s nem pusztán az
általános természeti törvényt

A megértő tudomány gondolata:

Wilhelm Dilthey (1833-1911)
Három fő jellemzője van:
(1) Történeti rekonstrukció
(2) Fizikai, mérnöki, illetve intencionális hozzáállás (Daniel Dennett)
(3) A hermeneutikai megközelítés:
Az olvasó is eredeti módon járulhat hozzá az értelmezéshez –
verselemzés; filozófusok műveinek továbbgondolása későbbi
korokban
Mérnöki hozzáállás és értelmezés:
Az intencionális hozzáállás:
Mire szolgált? Milyen céllal hozták létre?
Mire gondol?
Az adatgyűjtés módszerei
 (1) Önbeszámolók
Jellemzői:
-- potenciálisan gazdag információ
-- de a személy megszűrheti, mit mond el; az emlékezet is lehet szelektív – személyiséget érintő
-- problémamegoldás: ellentmondásos eredmények (Würzburgi iskola; protokoll-analízis; Nisbett-
Wilson)
Miről tudunk viszonylag megbízhatóan beszámolni:
- élményeink, pillanatnyi érzelmi állapotunk
- emlékeink, életünk eseményei
- céljaink, szándékaink
Miről nem vagy kevéssé:
- problémamegoldási folyamataink (intuitívról alig, logikai lépésekről részben)
- döntéseink alapjául szolgáló folyamatok (miért a polc széléről választottam?)
- viselkedéses válaszaink - miért csatlakoztam a vicces beépített személyhez? (Schachter-Singert, l.
Nisbett-Wilson, 1977)
 (2) Természetes megfigyelések
-- Darwin, Piaget
-- szóbeli megnyilvánulások gyűjtése
 a Child Language Data Exchange System (CHILDES)
-- etológia – az állatok viselkedése természetes környezetükben
(illetve akár emberi környezetben is, l. kutyák)
-- etnográfia – társadalmak és kultúrák megfigyeléses vizsgálata
 Megfigyelés több környezetben
Az ökológia a pszichológiában:
Az emberi élet szempontjából fontos helyzetek, szerepek, kihívások
A fejlődési mikrokörnyezet (Super és Harkness, 1997)
 A gyerek környezete a kulturális rendszerből származik
három összetevő:
(1) fizikai és társas környezet (pl. alvási szokások; lányok és fiúk elkülönülése)

(2) gyermeknevelési gyakorlat, szokásrendszer (elől illetve háton hordozás; testvérek szerepe a
gyermeknevelésben)

(3) a gyermeknevelő pszichológiai elgondolásai a gyermeknevelésről (elképzelések a szülő szerepéről a

járásban, mászásban, illetve a nyelvi fejlődésben)

A fejlődés ökológiai vizsgálata (Baker és Wright, 1955; Gaskins, 1999)

pl. a gyerekek teljes tevékenységi körének megfigyelése: egy nap folyamán milyen
tevékenységeket végeznek, milyen tárgyakat használnak, és milyen személyekkel kerülnek
interakcióba?
Gaskins, 1999: a maja gyerekek sokkal kevesebb szerepjátékot (mintha-játékot) játszanak, mint
az amerikaiak; ehelyett inkább a szüleik tevékenységét figyelik meg, s hamar bekapcsolódnak a
szülők napi munkájába.
 Megfigyelések speciális környezetben
Lisa Serbin, 1973: előmozdítja-e az óvónők
viselkedése a fiúk agresszivitását és a lányok
függő viselkedését?
-- a fiúk gyakrabban kaptak nyilvános fenyítést,
mint a lányok
-- lányok esetében a függőségi megnyilvánulásokat
(pl. közel ülés az óvónénihez) több figyelemmel
jutalmazták; a fiúknak szentelt figyelem
független volt az ülésrendtől.
 Más mintákat érdemes javasolni a
nevelőknek?
 A megfigyelések problémái
-- Információveszteség, avagy fáradságos adatrögzítés
-- A megfigyelés tudata hat a személy viselkedésére (pl. kedvező benyomást akar
tenni a vv-re)
-- Mérei Ferenc vizsgálatai: vezetési stílusok; szociális hálózatok, szociometria
 Kísérletek
-- Manipulált (független) és függő változók
-- a vizuális szakadék: mi határozza meg a
gyerek viselkedését?
-- korrelációs vizsgálatok és oksági
magyarázat: mi okoz mit?
 IQ együttjár az iskolai teljesítménnyel.
Melyik az ok, és melyik az okozat?
 Etikai kérdések
Alapelv: a beavatkozással nem árthatunk a vizsgálatban résztvevőknek.
-- ez felnőttekre és gyerekekre egyaránt érvényes.
-- sőt, alaposabban specifikálni is kell, mi az ártalmas (pl. milyen feltételekkel lehet félrevezetni a ksz-
eket)
-- a kutatóhelyeken etikai bizottságok döntik el, hogy egy-egy kutatási terv elfogadható-e

A vizsgálati személyekkel való bánásmód az egyik alapvető etikai kérdéskör

Egy másik: a plágium és az adatfabrikálás tilalma, a módszertani korrektség követelménye

A gyerekek helyzete különbözik a felnőttekétől:

-- szülői beleegyezés; a gyerekért felelős intézmények és személyek tájékoztatása
-- nagyobb érzékenység stresszre, pszichológiai beavatkozásokra
-- információ kiadása: pl. serdülőkorú gyerek és szülei közti lehetséges ellentét
 A klinikai módszer
Sigmund Freud – érzelmi- és személyiségproblémák
kezelésében a gyerekkori meghatározó tényezők
vizsgálata
Jean Piaget – az értelmi fejlődés jellegzetességeinek
feltárása

Alekszandr Romanovics Lurija: a gondolkodés

(osztályozás, következtetés) összefüggése a
társadalmi környezettel és iskolázottsággal
Iskolázatlan személyek az elvont kritériumokat illetve
összefüggéseket nem veszik figyelembe
 Dialógus egy gyerekkel (Piaget)
7 éves:
P: Tudod, hogy mi a gondolkodás?
Gy: Igen.
P: Akkor gondolj a házatokra. Mivel gondolkodsz?
Gy: A számmal.
P: Tudsz csukott szájjal gondolkozni?
Gy: Nem.
P: Csukott szemmel?
Gy: Igen.
P: Akkor most csukd be a szádat, és gondolj a házatokra.
Rágondoltál?
Gy: Igen.
P: Mivel gondolkodsz?
Gy: A számmal.
 Gyermeki realizmus
 Dialógusok, folyt.
11 éves:
P: Hol van a gondolat?
Gy: A fejben.
P: Ha valaki felnyitná a fejedet, látná-e a gondolatodat?
Gy: Nem.
…
P: Mi az álom?
Gy: Egy gondolat.
P: Mivel álmodsz?
Gy: A fejemmel.
P: Nyitva vagy csukva van a szemed?
Gy: Csukva.
P: Hol van az álom, amikor álmodsz?
Gy: A fejemben.
P: Nem előtted?
Gy: Olyan, mintha látnám.
 Hosszmetszeti és keresztmetszeti kutatás
(1) Hosszmetszeti (longitudinális) módszer:
-- Több éves, évtizedes követés
-- fontos összefüggések felismeréséhez vezethet (pl. ikrek intelligenciája; testvér-
rivalizáció és dominancia)
-- költséges, és a kieső vsz-eket nem lehet pótolni
-- az egy időben születettek ("kohorsz") hasonló történelmi környezete hasonló
tapasztalatokat eredményez (pl. háborús gyerekek félelmei)  keveredhetnek az
univerzális életkori és egyedi-történelmi hatások
(2) Keresztmetszeti kutatás:
-- könnyebben kivitelezhető
-- de itt is nehéz szétválasztani a csoportspecifikus tényezőket és az általános
pszichológiai összefüggéseket
 A mikrogenetikus módszer
Az előző kettő inkább leíró jellegű; de az oksági összefüggések is
érdekelhetnek bennünket
Pl. miért gyengébb a 70 évesek memóriája a 20 évesekénél?
- Öregedés?
- Vagy mert gyerekkorukban a mai 70 éveseket rosszabbul táplálták, mint Sok személy adatainak
átlagolásából kapott tanulási
a 20 éveseket? görbe
- Vagy mert a mai 20 évesek többet jártak iskolába, mint a mai 70
évesek?
- Vagy: főleg az újszerű eseményeket jegyezzük meg, ám az idősebbek
számára kevesebb újszerű életesemény van, annyi minden ismerős már
 Ugyanazokat a gyerekeket ismételten vizsgálják rövidebb időszakokon
belül (1-2 év; pár hónap; vagy akár néhány hét eltéréssel)
 A cél a változás folyamatát, és az azt befolyásoló tényezőket "elkapni"
(pl. tanulási folyamatoknál alapvető)

Az egyes gyerekek fejlődési pályája eltérhet egymástól, és teljesen más

lehet, mint a sok gyerek fejlődéséből számolt átlagos görbe (Leslie,
2016; Sandhofer és Smith, 1999) Egyes gyerekek tanulási görbéje
(Leslie, 2016)
2. A kognitív fejlődés mai
megközelítései; alapvető kognitív
képességek

A pszichológia nagy irányzatai 41

 Elméletek a tudományban
Az elméletek szerepe a tudományban általában: hogyan születnek, és mi a
szerepük?

Francis Bacon: A tudományos ismeret alapja a megfigyelés és indukció: az

elméletek az adatokból való általánosítás alapján születnek

Ámde: Francis Bacon

-- Egyazon adathalmaz mindig többféle elmélettel is magyarázható (1561-1626)

 Egy klasszikus példa következik a fizika világából…

Kurzusindítás. „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 43
 Elméletek a tudományban
Fejlődéslélektani példa ugyanerre: Piaget megfigyeléseinek újabb magyarázatai
 mikorra alakul ki a tárgyállandóság? Mi okozza az A nem B hibát?

Karl Popper: először az elméletet alkotjuk meg, utána tesszük próbára

(falszifikáció)
 hamis elmélet is produkálhat helyes jóslatokat (egyes esetekben, ha nem is
mindig)

Ha választani kell elméletek között: Karl Popper

(1902-1994)
 Az a jobb elmélet, amely több megfigyelést képes magyarázni

Ha ebben két elmélet nagyjából megegyezik, akkor a választás alapja lehet:

- egyszerűség, kevesebb előfeltevés: Occam borotvája
- ellentmondásmentesség
Relevancia a gyógypedagógia számára
A tudományfilozófia felismerései a pszichológiában és gyógypedagógiában is
érvényesek

Időnként a gyógypedagógiában is kiderül, hogy egy igaznak hitt elméletet az

újabb adatok hatására el kell vetni (pl.: az autizmus csak a társas képességek
zavara-e, vagy általánosabb képességzavar?)

Kutatási kérdéseinket az elméletekben való elmélyülésnek, illetve egyes esetek

alapos átgondolásának kell megelőznie

"Nem várhatjuk, hogy egy reggel maratoni futóként ébredjünk föl. A jó kérdések
feltételének képessége is tanulás, gyakorlás, oktatás eredménye" (Vale, 2013)

A pszichológia nagy irányzatai 45

 I. Biológiai érés
Néhány általánosabb jellemző:
-- a fejlődési szakaszok közti átmenetet a szervezet érése határozza meg, a
környezet hatása másodlagos (Arnold Gesell)
-- genetikai előprogramozottság
-- A környezet csak "paraméterbeállítást" végez, vagy aktiválja a szunnyadó
képességet (állati példa: az imprinting: Konrad Lorenz)

Példák:
(1) Az anyanyelv elsajátítása (Noam Chomsky; Steven Pinker)
A „nyelvi készülék” illetve egyetemes nyelvtan velünk született, és az
anyanyelvi környezet csak hangolja, beállítja – így jön létre a természetes
nyelvek nyelvtana.
(2) Fogalmi fejlődés, és a csecsemőkori fogalmi képességek
(3) A színlátás fejlődése
 Környezet és tanulás
A lényeg: minimális örökletes képességek alapján a környezeti
hatások alakítják ki a felnőttkori viselkedést.

Emlékezzünk a viselkedéslélektanra
 nem bizonyult helytállónak

A Skinner és Chomsky a nyelvelsajátításról – egy híres vita a 20.

században
 Konstruktivizmus
Mentális rendszerünk igen összetett, mégis az emberi elme fejlődése során a
környezeti hatások alapvető szerepet játszanak
-- interiorizáció (Piaget)
-- a szenzomotoros fejlődéstől az absztrakt fogalmakig

Összevetés a behaviorizmussal:
-- a behaviorizmus szerint a felnőtt, érett viselkedés is magyarázható
kondicionálási elvekkel (ez a feltevés vezetett végső soron az elméleti
kudarchoz).
-- Piaget szerint a fejlődés egyszerű tanulási elvekből indul, de ezekből az évek
során bonyolult sémák, fogalmak, gondolkodási műveletek alakulnak ki.
A végállapot (a felnőtt gondolkodás) már messze túlmutat a kezdeti egyszerű
elveken és szerveződésen
A gyermek aktív felfedező tevékenysége alapvető tényező a fejlődésben.
Ugyanakkor a fejlődési szakaszok egyetemesek, ami biológiai meghatározottságra
utal.
A magkogníció fogalma (S. Carey, 2009): a csecsemők is rendelkeznek bizonyos
absztralt fogalmakkal, de a felnőttkori fogalmakat nehéz munkával tanuljuk,
megalkotjuk magunkban
Michael Tomasello
Mentális modulok
Jerry Fodor (1935-2017)
Az észlelés és a nyelv az alapesetek
Kognitív átjárhatatlanság

A mentális modulok tulajdonságai:

(1) Gyors, automatikus, magába zárt (pl. kognitív
átjárhatatlanság)
(2) Területspecifikus (pl. látás vagy nyelv: egy modul egy
területtel foglalkozik)
(3) Éréssel alakul ki, az idegi alapjai örökletesen
rögzítettek; ez biztosítja, hogy a fejlődés során
megjelennek
 Ez később finomodott, például az ábrán mutatott
perspektívaillúzió kialakulásához szükségesek gyerekkori
tapasztalatok, fokozatos a fejlődése
A pszichológia nagy irányzatai 49
 A kultúra szerepe
A környezeten belül a kulturális környezetnek van alapvető
szerepe

-- a Piraha törzs Amazóniában: az egész számok fogalma nincs

jelen abban a kultúrában

-- brazil utcagyerekek pénzszámolásban jók, iskolai aritmetikai

feladatokban kevésbé

(1) Gyerek és nevelő együtt konstruálják a világ megértését

szolgáló fogalmakat, mentális struktúrákat

(2) Ha vannak is szakaszok, azok a kultúrától függenek, és nem a

biológiai éréstől – ezt állítja, de nem biztos, hogy a szakaszok
teljesen kultúrafüggőek lennének
Hogyan működik együtt a biológia és a kultúra?
A neurális reciklálás elve (Stanislas Dehaene)
Biológiai jellegzetességeink korlátozzák a kulturális sokféleséget

A biológiai, érési hatások és a társas-kultúrális szint rejtett összefüggései

A kultúra fejlődéséhez eredetileg más célra kifejlődött agyi rendszereket

használunk föl újra

Egy példa következik

TÁRGYFELISMERÉS: A KONTÚROK TALÁLKOZÁSA

Alapvető a kontúrok összefutási

mintázata a tárgyfelismerésben

- A bal vagy a középső oszlopot

könnyebb felismerni?
 A betűk előzményei
Lényegében minden írást használó kultúrában ugyanaz az agyi központ felelős a
betűfelismerésért…
…noha az írás-olvasás csak kb. 3000 éves fejlemény, így nem lehet biológiai evolúció
eredménye (a hangzó beszéd 50-100 ezer éve, vagy még régebben alakult ki)

Eredetileg más funkcióra létrejött idegrendszeri területek látnak el egy új feladatot

Az eredetileg tárgy/alakfelismerésre specializálódott agyi rendszer újrafelhasználása vezetett

a betűfelismerő rendszer kialakulásához
A különböző kultúrák írásrendszerei jellegzetes hasonlóságokat
mutatnak
A régebbi kódok piktografikusak voltak
Utána egyes képek elkezdtek szótagokat, hangokat jelölni – alfabetikus rendszer

Az árpa jelének legkésőbbi ismert megjelenése a mezopotámiai ékírásban (i.sz. 61 körül)- kiejtése kb: "si"
 Később szótagkóddá vált
 És…
2-4 vonásból, egyszerű grafikai elemből állnak az
írásjelek

A látórendszer formafelismerő alrendszereit

használja – ez az idegrendszeri korlát minden
kultúrában érvényesül
Egyetlen emberi kultúra sem fejlesztett ki ilyen
írásjeleket (csak gép tudja olvasni, kézzel írni
meg képtelenség):

Tehát: az írásrendszerek eme hasonlósága jól mutatja,

hogy a kulturális változatosságnak biológiai korlátai
vannak.
2. Alapvető kognitív képességek

A pszichológia nagy irányzatai 56

VI.1. Észlelés
VI. 1.1. Látás: néhány példa Mi látható a képen?

Látási szerveződés, I.
kontúrintegráció
Magasszintű perceptuális integráció:
(3-4 hónapos korban
Tárgyészlelési tapasztalat, felismerés
kimutatható)
kell hozzá – 6-7 éves korban is nehéz

A pszichológia nagy irányzatai 57

Mélységlátás: egyik ingere a
binokuláris diszparitás Hogyan vizsgáljuk? Dinamikus randompont korrelogram,
Fejlődési kezdetek: 10-16 hetes kor Markó et al., 2009, Journal of Vision

Zöld-piros szemüvegen át nézi a baba

 a piros-zöld ábra rivalizál, a sárga-fekete
nem
Szóbeli beszámoló helyett agyi elektromos
válaszok jelzik, hogy az agy összeveti a két
retinán megjelenő mintázatot

A pszichológia nagy irányzatai 58

VI.1.2. Hallás
A hallási ingerek is sajátos szerveződést mutatnak – az agy ún. hallási
jelenet elemzést végez (Bregman, 1990)
Célja?
(a) Hangforrások azonosítása, téri lokalizációja, majd jelentőségük
megtanulása (evolúciós eredet)
(b) A zene hallgatása is hallási szerveződést tételez föl (dallamok;
harmóniák – alapvetően kulturális gyökerek)

(c) A beszéd sajátos szerepe: lehetséges, hogy a beszédet más agyi

mechanizmus elemzi, mint más hallási ingereket (Remez és mts., 1994)

sws nat

A pszichológia nagy irányzatai 59

VI.1.3. Testérzékelés és modalitások közti integráció
A látás és testérzékelés összhangja 6 hónapos korra
- Bahrick & Watson, 1985;
VI.2. A figyelem
1. Egy csecsemőkori fejlemény: a
tekintetkövetés

2. Nagyobb gyerekeknél: meg kell

tanulni, hogy a releváns dolgokra
figyelni kell, és azt is, hogy az
irreleváns dolgokra viszont nem kell
figyelni (nehéz)

3. Spontán és akaratlagos figyelem

 az arcok pl. spontán figyelmet
váltanak ki, már csecsemőknél is
A pszichológia nagy irányzatai 61
VI.3. Az emlékezet
Igen összetett rendszer, többféle felosztás
1. Rövididejű és hosszúidejű emlékezet – átmenet egyikből a másikba
(i) Felidézés, felismerés – amit már tudunk
(ii) Ismétlés és beépítés a meglévő ismeretek rendszerébe – amit eddig még nem
tudtunk
2. A rövididejű emlékezet kiterjesztése: a munkamemória – dinamikus tárolás és
műveletek

3. a hosszúidejű emlékezet felosztásai:

(i) deklaratív (tudatos) illetve procedurális (készségek, szabályok, asszociációk)
(ii) A deklaratívon belül: szemantikus és epizodikus emlékek
Mi Törökország fővárosa?
Emlékszünk-e arra a helyzetre, amikor ezt megtanultuk?
Önéletrajzi emlékezet – epizodikus és szemantikus és szemantikus elemek ötvözete
A pszichológia nagy irányzatai 62
VI.4. Nyelv és fogalomalkotás
A nyelv többszörösen tagolt rendszer
(1) Fonológia - és beszédészlelés (emlékezzünk a szinuszbeszédre) anyanyelvi
kategóriák kialakulása 6-12 hónapos kor között (a gyagyogás fejlődése)
(2) Morfológia
Melyik a helyes:
(a) ökreim
(b) ökremek
Az Őrségben néhány évtizede még a (b) változat is használatos volt
Birtoktöbbesítő jel: -i- (Péteréi; jelöltjeink)
 Hibás használata gyerekeknél nagyon érzékenyen jelez bizonyos
nyelvfejlődési zavarokat
(3) Szintaxis: melyik a helyes:
(a) A jelölt be akarta folyásolni a bizottságot.
(b) A jelölt befolyásolni akarta a bizottságot.
Érezzük, azonnal tudjuk, melyik a helyes, még ha a szabályt nem is tudjuk
megfogalmazni  implicit tudás
A pszichológia nagy irányzatai 63
VI.4. Nyelv és fogalomalkotás
(4) Szemantika: szavak és mondatok jelentése
- szavak és kifejezések jelentése: a fogalmak
(a) A kisfiú betörte az ablakot a labdájával.
(b) The little boy broke the window with his ball.
A felszíni szerkezet mögötti mélyebb struktúra (tudás): a mondat általánosabb
logikai szerkezetét és a szerkezeti elemek jelentését tartalmazza
– a szójelentés tanulása sok fejlődéslélektani kutatás tárgya

(5) Pragmatika: a mondatoknak jelentésükön túlmutató szerepük van a

kommunikációban
- Be tudnád csukni az ablakot?
- Hajaj, nagyon penge vagyok ablakcsukásból!

A pszichológia nagy irányzatai 64

VI.5. Gondolkodás, problémamegoldás
Különböző életkorokban egészen mást jelent

(i) 9 hónapos korban: melyik kendő alatt van a játék?

(ii) Négyéves korban:

Mit gondol az a fiú, mi van a dobozban?

(iii) 12 évesen: Merre billen a kétkarú emelő? Mi az

általános szabály?

A legösszetettebb képesség, hosszú fejlődés eredménye

Keresés az emlékezetben, logikai következtetés,
képzelet, új kombinációk létrehozása
A pszichológia nagy irányzatai 65
Területspecifikus tudás
Területspecifikus képességek már a csecsemőkortól, de később is
megmaradnak – az alábbi példák mindegyikéről lesz még szó
Példák: er-
1. Naiv fizika – a fizikai világ alapvető törvényszerűségei (10-12 h) nyő

2. Biológiai "alapismeretek": pl. a szemek és az alak viszonya (2-3é)

– Jones, Smith, és Landau, 1991. Wilcox és Baillargeon, 1998)

3. A mennyiségek megértése csecsemőkortól

4. Társas megértés (szociális kogníció):
- a hamis vélekedés tulajdonítása csecsemőkorban Ez egy dax. - Ez is dax?
-Nem.
- Az ágencia (önindította mozgás, célok, esetleg vélekedések)

- Ez flox?
Ez egy flox.
- Igen.
A pszichológia nagy irányzatai 66
Területáltalános háttérképességek
(1) A munkamemória (rövididejű emlékezet és műveletvégzés, jellegzetesen a figyelem
fókuszában)
(2) A végrehatjó működések (a részképességek szervezése, kapacitáselosztás, viselkedésgátlás,
tervezés)
(3) Különböző tudásterületek kombinálása, következtetési, műveleti szabályok
A nyelvi készség kettős helyzete:
- egyes összetevői modularizáltak (implicit készségek), de a teljes rendszer kimenete tudatosan
alakítható
- Bármely témáról, tárgykörről tudunk fogalmakat alkotni és beszélni
- a nyelv a gondolkodás minden területét hatékonyan támogatja – két gyors példa:
- írásban (esetenként belső beszédben) megfogalmazzuk, pontosíthatjuk gondolatainkat
- olyan összefüggéseket lehet a nyelv útján érthetővé tenni, amit nyelv nélkül,
pl. kondicionálással aligha lehetne megtanítani

(4) Az emberi gondolkodás alapvető sajátossága: a pusztán lehetséges helyzetek elgondolása

(állatok csak sokkal kevésbé képesek
„A pszichológiai erre).
fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 67
Szakirodalom
Kötelező:
Cole és Cole (2003): fejlődéslélektan, Osiris Kiadó, 28-29;
38-39 (1.1. Szövegdoboz); 40-63

Ajánlott (fontossági sorrendben):

Csépe Valéria, Győri Miklós, Ragó Anett (2007) Általános
pszichológia, Osiris Kiadó, 229-298; 322-361

Pléh Csaba: Pszichológiatörténet - Gondolat Kiadó, 1992 -

32-41; 82-98; 116-119; 145-187; 217-223; 281-294

Kutrovátz Gábor, Láng Benedek, Zemplén Gábor: A

tudomány határai, Typotex Kiadó, 2008, 51-64 (esetleg
tovább, a 76. oldalig)
A pszichológia nagy irányzatai 68
Vizsgakérdések:
(1) Mi a klinikai módszer lényege, illetve célja?
(2) Mit nevezünk dinamikus pszichológiának?
(3) Mit jelent a magyarázó illetve megértő pszichológia
közti különbségtétel?
(4) Mire használható, és mire nem jó az introspekció
(önmegfigyelés)?
(5) Röviden jellemezze a megfigyelést, mint pszichológiai
módszert!
(6) Néhány példával mutassa meg az öröklés-környezet vita
összetettségét!
(7) Mi jellemzi a konstrruktivista felfogást? Miben
különbözik a viselkedéslélektantól?
(8) Mi jellemzi a mentális modulokat? Milyen példákat
idéztünk a modularizált működésre?
A pszichológia nagy irányzatai 69
Ezek a diák maradtak ki 2018 szept 17-én
• 34-44
• 50-69

Október 8-án:
- ebből a sorból 50-69
- a következőből 1-48
- Aztán, ha jut rá idő, akkor a babamatek

A pszichológia nagy irányzatai 70

A pszichológia nagy irányzatai 71
A pszichológia nagy irányzatai 72
A pszichológia nagy irányzatai 73
A pszichológia nagy irányzatai 74
 ANGY-ÁK-0011

A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

vonatkozásai
c. kurzus

ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar,

Gyógypedagógia BA képzés
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 1
Implicit és explicit kogníció;
mentális reprezentáció,
metareprezentáció, metakogníció

„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 2

I. Implicit és explicit kogníció

„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 3

Filozófiai gyökerek: tudni mit, és tudni hogyan
Gilbert Ryle
Példák a kétféle tudásra:
(1)
(a) Tudom, hogy mettől meddig uralkodott Mályás király. (ténytudás)
(b) Tudok keringőt táncolni. (motoros készség)

(2)
Egy hatéves gyerek nyelvtanilag hibátlanul beszéli anyanyelvét, de
annak egyetlen nyelvtani szabályát sem tudja megfogalmazni.
Gilbert Ryle (1900-1976)
Tanulság?
(1) Ténytudás szemben a motoros képességekkel – két alapvetően
különböző tudásforma

(2) Szabályok helyes elismétlése illetve helyes alkalmazása – itt is

hasonló a különbség: beszámolok az ismereteimről, avagy csinálok
valamit (ami nem a beszámolás), és azzal mutatom meg, mit tudok
Egy kicsit továbblépve
(3) (i) Egy kezdő sakkozó minden lépésnél végiggondolja, hogy az
szabályos-e, illetve, hogy van-e értelme meglépni. Viszonylag kevés
információt vesz figyelembe, de az tudatos, be tud róla számolni,
meg tudja fogalmazni.
(ii) Egy sakkmester villámgyorsan, és a kezdőnél sokkal
hatékonyabban dönt egy lépésről. Jóval több információt vesz
figyelembe, és erről nem feltétlenül tud beszámolni – ez a nagy
mennyiségű információ jellemzően nem tudatos.
 Két különböző folyamat, és két gondolkodási stratégia.
(i) Tudatos mérlegelés új feladatok esetén
(ii) Gyors, automatizált, sok előzetes tapasztalaton alapuló válaszadás Ő látja a problémát és a megol-
dást. A kevésbé tapasztalt
Valamennyire a kezdő is tud(ja hogy kell) sakkozni. Mindkét fajta sakkozók esetleg kikövetkeztetik.
tudásunkat fel tudjuk használni a játék során. Ténytudásunkat akkor, A szakértelem egyfajta absztrakt
mintázatfelismerési képességet
amikor tudatosan mérlegelünk, hogy mit érdemes lépni; gyors, is magában foglal.
automatizált képességeinket pedig sok gyakorlás útján fejlesztjük.  implicit tudássá válik a
Két különböző fajta kognitív folyamat, két gondolkodási stílus gyakorlás és automatizálódás
segíthet bennünket a problémamegoldásban hatására (mint az anyanyelv
nyelvtanának ismerete)
A kettősfolyamat (kettősrendszer) elmélet

1. rendszer 2. rendszer
Nem tudatos Tudatos
Gyors (párhuzamos feldolgozás) Lassú* (soros feldolgozás)
Automatikus Kontrollált: figyelemmel követett
Kis mentális erőfeszítés Nagy mentális erőfeszítés
Nagy kapacitás Kis kapacitás
Asszociatív, mintázatfelismerésen alapuló Szabályalapú
Intuitív Szándékos, átgondolt, mérlegelésen alapuló *
Kontextusfüggő Absztrakt, kontextusfüggetlen *
Kognitív torzításokra hajlamos Normatív (általánosan elfogadott szabályrendszerekhez
igazodó) érvelés (pl. logikai következtetési szabályok)*
Evolúciósan régi Evolúciósan új, leginkább az emberre jellemző
 implicit  explicit

* Legalábbis az esetek egy részében, de nem mindig

Még egy híres példa
Peter Wason nevezetes feladatai a feltételes következtetés
vizsgálatára

Ha-akkor típusú következtetések; egy feltétel teljesülésének

vizsgálata különböző helyzetekben

A pszichológia egyi igen híres kísérletsorozata, elsősorban

azért, mert váratlan eredményekre vezetett Peter Cathcart Wason (1924-2003)
 Négy bankcsekk

Szabály: ha a csekken lévő összeg meghaladja a 10 fontot, akkor csak a hátoldalán

aláírva érvényes. Mely csekkeket kell megfordítani, hogy mindegyikük érvényességét
ellenőrizzük?
 Absztrakt változat: négy kártya

E J 2 9

Szabály: ha magánhangzó van az egyik oldalon, akkor páratlan szám kell legyen a
másikon.

Mely kártyákat kell megfordítani, hogy a szabályosságukat ellenőrizzük?

Megfigyelések
1. A csekkes változat könnyebb, mint a kártyás
2. Pedig a két feladat logikai szerkezete azonos: ha-akkor típusú következtetés, ún.
kondicionális.
3. A csekkesnél szinte érzésre, "élettapasztalatból" mondjuk a választ

4. A kártyásnál sokan hibáznak, és a javítás során lépésről lépésre, tudatos erőfeszítéssel kell
ellenőriznünk magunkat, illetve végiggondolni a problémát.

Sokféle magyarázat született erre a jelenségre.

Az egyik alapvető ezek közül, hogy a két feladatvariáns esetén más-más gondolkodási stratégiát
alkalmazunk.
Csekkes feladat: gyors, automatikus, nem tudatos  1. rendszer, másnéven implicit kogníció
(tapasztalatainkon alapuló, automatizált, nem tudatos, stb., lásd a táblázatot!)
Kártyás feladat: lépésről lépésre, tudatos erőfeszítés útján jutunk el a megoldáshoz  2. rend-
szer, explicit kogníció (soros/lépésenkénti, kontrollált feldolgozás)
Egy fontos pszichológiai különbség
A tudatos mérlegeléshez, a 2. típusú gondolkodáshoz
szükség van a munkamemória használatára.

Munkamemória - ???!!!

- Szoros kapcsolatban áll a rövid távú memóriával, de

annál összetettebb rendszer
- alapvető szerepe van a tudat létrejöttében, és a
gondolkodás tudatosságában
- hamarosan részletesebben is előkerül

Az 1. típusú folyamatok nem veszik igénybe a

munkamemóriát
Mindkét folyamattípusnak több alfaja, változata van
Implicit (1. típusú) folyamat példái:
- felnőttkori automatizált képességek
- öröklött, már a csecsemőkorban megjelenő képességek (pl. baba-matematika; társas
megértés csecsemőkorban)

Explicit (2. típusú) folyamat példái:

- precíz szabálykövetésen alapuló, lépésről lépésre haladó stratégia (lassabb)
- egyszerű szabályokon alapuló ún. heurisztikus következtetés, mely az esetek nagyobb
részében helyes eredményt ad, de nem mindig.
(Pl. (i) "Inkább kocsival megyek munkába, az gyorsabb, mint busszal."; (ii) Mellkasi fájdalom
esetén inkább gyanakszunk szívinfarktusra, ha közelmúltban előfordult infarktus az ismeretségi
körünkben.  Minél könnyebben fel tudunk idézni rá vonatkozó konkrét példát, annál
valószínűbbnek ítélünk egy eseménytípust, ez is egyfajta heurisztika.)

A heurisztikák explicitek, mégis gyorsak, ráadásul kontextusfüggőek, és nem pontos logikai

következtetési szabályokon alapulnak (tehát nem eredményeznek teljes bizonyosságot).
 Ez illusztrálja, hogy miért vannak megcsillagozva a táblázat egyes cellái. Bár a kétféle
feldolgozási folyamat létezik, vannak "köztes" esetek.
Sőt, a tanulás és a hosszútávú emlékezet esetében is beszélünk explicit
és implicit formáról
Az implicit oldal (részben már ismerős, részben pedig még visszatérünk ezekhez):
- motoros készségek tanulása és azokra való emlékezés
- kondicionálás
- szótöredék-kiegészítés; szóasszociációk jelentés alapján
- szabályrendszerek, pl. mesterséges nyelvtanok tanulása a tudat megkerülésével
- felismerés, perceptuális kategorizáció tanulása (pl. botanikusok); a szóbeli instrukció (explicit
folyamat) is segíthet, de minden részletre nem lehet felhívni a tanuló figyelmét, túl sok van

Az explicit oldal:
- epizodikus és szemantikus emlékezet

 A tudatosság ezekben az esetekben is fő kritérium: az explicit emlékezet tudatos, az

implicit nem
 Az explicit emlékezet egy sajátos idegrendszeri területtel (a hippokampális rendszerrel, lásd
később) és egy ehhez kapcsolódó folyamattal (konszolidáció, vagy emléknyom-megszilárdulás)
is összekapcsolódik
A kétféle gondolkodás megjelenése a fejlődés során
Csecsemők fogalmait általában implicit jellegűnek gondolják:
Amikor a 11 hónapos baba meglepődve néz, ez valószínűleg nem
tudatos mérlegelés eredménye, hanem a látórendszerbe épített er-
mechanizmusok* jelzik, hogy valami furcsaság van (a két tárgy nyő
egyszerre nem fér el az ernyő mögött)

Felnőttek explicit mérlegelése: mi először kicsit meglepődünk,

aztán magyarázatot keresünk, megpróbáljuk elképzelni, mi
történhet
(pl. "Ja, amikor mindkét tárgy takarásban van, egymás mögött
helyezkednek el!")
 összpontosítjuk a figyelmünket, próbálunk egy lehetséges
helyzetet elképzelni, ami a látható eseményt előidézi

„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 14

Egy részletesebb példa: hogy is néz ki egy 9-10 hónapos
csecsemőkkel végzett kísérleti eljárás?

„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 15

 2. feltétel 4. feltétel
"blicket" "stad" "blicket" "blicket"
Susan Carey & Fei Xu (2005): 9 hónapos csecsemők

1. feltétel 2. feltétel

"blicket" "stad" "blicket" "stad"

A csecsemők itt 2 tárgyat várnak el Itt is kettőt

3. feltétel 4. feltétel

"blicket" "blicket" "blicket" "blicket"

Itt csak egy tárgyra számítanak Itt csak egyet
Honnan tudjuk, hogy mit várt el a csecsemő?
 A nézési időből (ha lényegesen hosszabban néz, azt meglepődésként értelmezik).
Következtetések
Kilenc hónaposan a különböző megnevezések alapján még akkor is két tárgyat várnak el az
ernyő mögött, ha a két külön-külön megjelent tárgy teljesen egyforma.
Látszólagos egyformaságuk ellenére a tárgyak különbözhetnek egymástól valamilyen rejtett
tulajdonságban. Úgy tűnik, mintha ezt érvényesítené a 9 hónapos baba. ("Ha másképp nevezik,
akkor nem ugyanaz, hiába néz ki ugyanúgy")

Még nem beszélnek, de már elvárásaikat befolyásolják a nyelvi címkék.

 De 9 hónaposoknál ez a hatás is implicit ( Nem tudatosan gondolja át a baba, pl. hogy
"Különböző nevük van, akkor biztos ketten vannak")

Örökletes eretede van a fajták/típusok általános fogalmának, Carey és Xu szerint

Ha nincs nyelvi címkézés, akkor még az 1-es/3-as feltétel mellett is csak 12 hónapos korra
várnak el két tárgyat.*
Mentális modulok és implicit kogníció
Jerry Fodor (1983): Az elme modularitása
- ez az eredeti feldogás: vannak a modulok – észlelés, nyelv – és a központi feldolgozó rendszer,
mely a területáltalános problémamegoldást teszi lehetővé és részben tudatos is.
- A központi rendszer strukturális alapja a gondolkodás nyelve (language of thought). Ez egy
mindenki elméjében létező, nyelvszerű, fogalmi kód, mely lehetővé teszi különböző anyanyelvő
beszélők számára, hogy azonos tartalmakat gondoljanak el
Pl. az alábbi három mondat tartalma alapvetően ugyanaz, a felszíni eltéréseik ellenére
1) Egy kisfiú alszik a szobában.
(2) A little boy is sleeping in the room.
(3) Pieni poika nukkuu huoneessa.
Egy viccesebb példa: Hogyan gondolhatta Kolumbusz, hogy a föld gömbölyű, ha nem tudott
magyarul?
 hát úgy, hogy portugál/spanyol nyelven gondolta el ugyanezt az állítást.
A modulok világa az implicit kogníció területe; a központi rendszer felelős az explicit
kognícióért, a tudatos gondolkodásért.
Későbbi megfigyelések
- A vizuális illúziók a modulok kognitív átjárhatalanságának
alapvető példái
- Később kiderült, hogy megjelenésükhöz jelentős korai
tapasztalatra van szükség

 4-5 éveseknél még nem olyan kifejezettek, mint

serdülőkorban (Kovács et al., 2007); látóvá vált született
vakoknál hiányoznak

Más esetekben viszont tényleg nem kell a korai tapasztalat:

- színlátás (látóvá vált született vakoknál azonnal megvan)
- retinális diszparitás (a mélységlátás egyik alapvető ingere)
már 16 hetes kortól kimutatható (Jandó G., Kovács I.)
 Genetikailag előprogramozott érés

Tehát amit örökletes modulnak tekintettünk, abba – egyes

esetekben – a tapasztalat is belejátszik
Progresszív modularizáció (Anette Karmiloff-Smith, 1996)
A kognitív rendszer fejlődésének szintjei:
(1) örökletesen adott ingerpreferenciák (pl. arcfelismerés; a beszédhangok jellegzetességei)

(2) modularizáció: környezeti hatásokra formálódnak meg a zárt, területspecifikus modulok

- pl. ornitológusok, botanikusok, vagy autószakértők gyors felismerési képességei a
szakterületükön;
- már a hétköznapi tárgyak formáinak felismerése is korai tanulást feltételez (felnőttkorban
látóvá vált született vakok erre képtelenek)
- a mélység és perspektíva észlelése is korai tanuláson alapul (4 éves gyerekeknél a
perspektívaillúziók még gyengébbek, felnőttkorban látóvá váltaknál hiányoznak)

(3) demodularizáció:
- a reprezentációs újraírás – kapcsolatok létesítése a mentális modulok között
- az információ újraelosztása a kialakult alrendszerek között, a létrejött kapcsolatok mentén
 Az újraírás absztraktabb reprezentációkat hoz létre, melyek az észlelés modalitásaitól
függetlenek, és a modulközi kommunikáció miatt tudatosak is.  explicit kogníció
Példák a demodularizációra: (1) a nyelvi rendszer hozzáfér a különböző modulok kimenetéhez
(pl. percepció); (2) a számegyenes fogalma a téri dimenziókből eredeztethető
Végrehajtó működések: a
területáltalános háttérképességek
alapvető típusai

Kurzusindítás. „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 22

 Végrehajtó funkciók
Azon kognitív folyamatok összessége, amelyek lehetővé teszik a
- viselkedés-gátlást
- figyelem irányítását
- tervezés
- problémamegoldás
- érvelés
- indulatok szabályzását
- a gondolkodás rugalmas alkalmazkodását az adott helyzethez
(Eslinger, 1996; Homack, Lee, & Riccio, 2005)
És még (Baron, 2004):
- hipotézisek megfogalmazása
- célok kitűzése
- munkamemória
- tevékenységek önálló kezdeményezése
- kritérium-váltás
- kreativitás
 Végrehajtó funkciók
Kognitív folyamatok szervezése és fenntartása egy adott cél elérése érdekében
A tudatos, figyelmi kontroll közös elem e feladatokban

Idegrendszeri háttér:
- a frontális lebeny: sérülése jellegzetesen a "magasabb kognitív" funkciók
leromlásához vezet
Például:
- akciótervezés valamely cél elérése érdekében
- instrukciók követése
- óvatlanság
- merev, inflexibilis viselkedés
- figyelmi váltás, viselkedésváltás nehézségei
- viselkedésgátlás (pl. szójátékok helyzethez nem illő módon)
 Mikor "kapcsolnak be"?
(1) Újdonság, ismeretlenség, komplexitás, váratlanság, kétértelmű ingerek –
ezeknek kiemelt szerepe van

(2) A legtöbb tevékenységünkben vagy aktív, vagy jó, ha aktív a tudatos

viselkedéskontroll, ellenőrzés
- főzés (hogy ne sót tegyünk a süteménybe)
- ne hagyatkozzunk automatizmusokra autóvezetés közben
- hangszerjáték: ha az előadó gondolatai elkalandoznak, "robotpilótára kapcsol",
ez növeli a hibázások esélyét (a motoros automatizmust tudatos figyelemmel kell
kísérni a sikeres előadáshoz)

Reaktív automatizmusok helyett a környezetet irányító, felelős hozzáállás

 VF és figyelem
- Szoros kapcsolatban állnak

- Figyelmünk alárendelt a VF rendszerének, illetve annak részét képezi

 szándékaink által vezérelve
 az irreleváns, elterelő ingereket gátolva
 a kitűzött feladat komponensei között egyensúlyozva (pl. olvasok, jegyzetelek,
kommentálok, továbblépek…)
irányítjuk az információk szelekcióját
 A VF összetevői
Faktoranalízis (Miyake, Friedman és mts, 2000): több különféle feladatban mutatott
teljesítmény között milyen együttjáró csoportok figyelhetőek meg?

Három részműveletet azonosítottak:

1. Munkamemória reprezentációk frissítése és monitorozása
(pl. hangmonitorozási feladat: magas, közepes és mély hangok random sorozatát hallva jelezni kell, ha az egyik
típusból 4 elhangzott; n-back feladat: pl. 3-vissza: sorban jönnek az ingerek – pl. betűk; akkor kell jelezni, ha egy
adott pillanatban megjelenő betű azonos a sorban visszafelé harmadikkal: …A F K G F )

2. Mentális halmazok/feladatok közötti, vagy figyelmi váltás

(pl. plusz-mínusz feladat: az első számhoz hozzá kell adni 3-at, a másodikból kivonni 3-at, s így tovább)

3. Domináns, automatikus vagy prepotens válasz gátlása

(Pl. stop-szignál feladat: 48 próba során a felvillanó szavakat kategorizálni kell [pl. állat-nem állat], majd a
következő blokkban hangjelzés esetén nem szabad válaszolni. VAGY a képernyőn megjelenő betűkre minél
gyorsabban gombnyomással válaszolni, kivéve, ha X nön, akkor nem kell válaszolni)

Fejlődési vonatkozás:
- A hármas tagozódás 9-12 éves kortól figyelhető meg
- Óvodásoknál még csak egy egységes VF faktor van.
 Fejlődésének időszaka
Meddig fejlődnek a végrehajtó működések?
A prefrontális kéreg mielinizációja a serdülőkorig eltart, talán a kora ifjúkorig is.
Pl. az indulati kontroll a korai serdülőkort követően általában még sokat javul

 Általános, átfogó, rendszerszintű fejlődés nagyjából a serdülőkor végéig

 Későbbi életkorokban is lehetséges javulás valamely részterületen, pl. kitartó gyakorlás

hatására, de ez minden képességre igaz, ezt már nem tekintjük az általános fejlődésmenet
részének – inkább az egyéni életpálya következménye.
II. Mentális reprezentáció, metareprezentáció,
metakogníció

„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 29

Mentális reprezentáció
A kognitív pszichológia és a megismeréstudomány egyik legfontosabb
alapfogalma

Először: a nem mentális reprezentációkról

Charles Sanders Peirce (1839-1914) jelelmélete (szemiotika)
Három összetevő:
(1) a jel, vagy (jelentés)hordozó
(2) a tárgy, amit a jel jelent
(3) értelmező viszony: a jel és tárgya közti kapcsolatot biztosítja
 három alapvető típusa van:
(i) ikon (jel és jelölt kapcsolatának alapja a hasonlóság: pl. színminta;
szemléltető ábrák)
(ii) index (téridői érintkezés, oksági összefüggés (pl. szélkakas; egy sikoly;
kép a tükörben
(iii) szimbólum (a jel-jelölt viszony alapja társas konvenció – feltételez egy
értelmezőt; pl. a nyelvi jelek; stoptábla)
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 30
És ehhez képest a mentális reprezentáció
A jelek valamely önmagukon túli dologra utalnak, arról információt
hordoznak

A jelekhez hasonlóan a mentális reprezentációk – és a pszichológiai

állapotok általában - mindig valamiről szólnak, tárgyuk van
 intencionalitás (Franz Brentano)

Az agy illetve elme feladata az, hogy információt gyűjtsön és

dolgozzon fel a külvilágról; ezzel járul hozzá az alkalmazkodáshoz,
túléléshez.

Az emberi gondolkodás modellalkotó jellegű; a környezet

megismerését és előrejelzését belső modellek segítségével éri el

A kognitív felfogás ezeket a belső modelleket nevezi mentális

reprezentációknak

„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 31

Hasonlóság és különbség a külső jelektől
(1) Mentális reprezentációk esetén nem tudunk
rámutatni a hordozóra ("jelre"); a mentális
reprezentációk agyi folyamatok illetve struktúrák,
kutatásuk a kognitív pszichológia és megismerés- Egy jel (jelentés-
tudomány fő feladata hordozó)
 elméleti fogalmak, mint pl. az elektron (elektront
se látott még soha senki)
 tárgyuk, jelentésük segítségével ragadjuk meg őket
(pl. "emlékeim tavaly nyárról")
Agyi aktivitás jelentés nélküli és
jelentéssel bíró mozgásra fMRI-ben
(2) nem ikonok (az agyi folyamat nem hasonlít a
tárgyához); nem is szimbólumok a peirce-i
értelemben: nem függ a jelentésük egy interpretáló
személytől se társadalmi konvenciótól

(3) indexikus jellegűek (mint pl. a szélkakas): a mentális

reprezentációk jelentését a környezettel való oksági
viszony (észlelés, viselkedés), illetve az agyban lezajló Szén- és hidrogénatomok elektron-
információfeldolgozási folyamatok határozzák meg mikroszkópos képe
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 32
Mentális reprezentáció: példák, típusok
I. Észleléses és képi reprezentáció

Melyik ábra tükörkép?

- Mentális forgatás (Roger Shepard)

Nézzük meg ezt a képet....

Hány ablak volt a házon?

 Fogalmi kódolás (az tudta, aki

megszámolta, és megjegyezte)

„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 33

Absztrakt, fogalmi reprezentáció
Mi a prímszám?

Mi a tudás Platón szerint?

Mit értünk igazság alatt?

 Észlelési tapasztalat, képzeleti képek

útján nem ragadható meg

„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 34

Kognitív sémák
Adrian DeGroot: sakkozók felismerési teljesítményei

 Mi magyarázza a teljesítményt?

 Igen sok jellegzetes sakkállást ismernek

 A sakkban tapasztalatlan személyek nem

Párhuzam: magyarul első hallásra megjegyzünk 6-7 szót, de

egy ismeretlen nyelven aligha

Egy szó a kiejtésével, jelentésével együtt egy komplex

tudás-egység; egy sakkjátszma-állás szintén

„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 35

Szkriptek
Roger Schank, Robert P. Abelson
Élethelyzetek ismerete
Mi várható, ha könyvtárba / étterembe / kerékpártúrára / iskolába / strandra / templomba
megyünk?
- Milyen más személyekkel találkozunk?
- Mit fognak tenni?
- Milyen tárgyi környezet lesz jelen?
- Mi a saját szerepünk, hogyan viselkedünk?

Mentális modellek
Philip Johnson-Laird
A problémamegoldás párhuzamos szituációk felépítése és összevetése – ezek a mentális
modellek – részben absztrakt, részben szemléletes

„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 36

Ha már értjük, mi a mentális reprezentáció…
… akkor a metareprezentáció már nem is olyan bonyolult

"Péter rájött, hogy a kabátját otthon felejtette"

Ági azt gondolja, hogy csokoládé van a dobozban
 metareprezentáció: mások pszichológiai állapotairól
gondolkozunk mentális reprezentáció
Sárga: pszichológiai állapotot kifejező ige (propozicionális
attitűd: a személy pszichológiai viszonyulásának módját ill.
a pszichológiai állapot típusát fejezi ki – észlelés, vágy, metareprezentáció
szándék, stb.)
Kék: a tartalom, amit a pszichológiai állapot képvisel,
hordoz

"A csoport fele hiányzik"

"Hogyan jutok el innen a vasútállomásra?"
 Ezeknél a gondolkodás tárgya nem pszichológiai
állapot
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 37
Metakogníció
Amikor a saját (vagy mások) kognitív képességeiről gondolkozunk, ezekről szerzünk általános
ismeretet (nem csak a pillanatnyi állapotaikról)

A saját képességeink megértése fejlődésükhöz is hozzájárul

 Ha tudjuk, mint kell tenni, hatékonyabban alkalmazhatjuk, gyakorolhatjuk

Példák:
(1) ötévesek már tudják, hogy bizonyos pszichológiai állapotaikat jobban ismerik, mint bárki
más (pl. hasfájás; mit szeretnék születésnapomra; a spenótot vagy a rántott húst szeretem-e
jobban?)  Mások csak akkor tudnak róla, ha én elmondom

(2) Ahhoz, hogy megjegyezzük új ismerősünk nevét, többször el kell ismételnünk magunkban,
és párszor felidézni  a rövidtávú memória (verbális munkamemória) 5-12 éves kor között
sokat fejlődik. Figyelem, emlékezet: a gyerekek gyakran előbb ismerik az elvet, mint hogy
alkalmazni tudnák (pl. NE figyeljünk a lényegtelen részletekre)

(3) Mások viselkedésének megértése, előrejelzése (illetve a saját viselkedésünk okainak

megértése)  szintén a metakogníció egy formája
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 38
Köszönöm a figyelmet

Kurzusindítás. „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 39

Irodalom (ehhez a diasorhoz, valamint a
Tanulás és emlékezet témához)
Kötelező:
Cole és Cole: Fejlődéslélektan: 203-227; 237-248

Ajánlott:
Bereczkei Tamás: Evolúciós pszichológia, 5.1. fejezet; ajánlott még az 5.2.
fejezetből: az 5.2.1.5.2.5, alfejezet (331-347)
Kovács Ilona, Szamarasz Vera Zoé (szerk.) Látás, nyelv, emlékezet. 125-169. oldal

Kurzusindítás. „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 40

Az implicit-explicit felosztás és a modulkoncepció
kapcsolata
Kiegészítő, az előadásban nem szereplő anyag

Kurzusindítás. „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 41

Kiindulópont: a mentális modulok
Jerry Fodor (1983): Az elme modularitása
- ez az eredeti feldogás: vannak a modulok – észlelés, nyelv – és a központi feldolgozó rendszer,
mely a területlátalános problémamegoldást teszi lehetővé és részben tudatos is.
- A központi rendszer strukturális alapja a gondolkodás nyelve (language of thought). Ez egy
mindenki elméjében létező (univerzális) nyelvszerű kód, mely lehetővé teszi különböző
anyanyelvő beszélők számára, hogy azonos tartalmakat gondoljanak el
Pl. az alábbi három mondat tartalma alapvetően ugyanaz, a felszíni eltéréseik ellenére
1) Egy kisfiú alszik a szobában.
(2) A little boy is sleeping in the room.
(3) Pieni poika nukkuu huoneessa.
Egy viccesebb példa: Hogyan gondolhatta Kolumbusz, hogy a föld gömbölyű, ha nem tudott
magyarul?
 hát úgy, hogy portugál/spanyol nyelven gondolta el ugyanezt az állítást.
A modulok világa az implicit kogníció területe; a központi rendszer felelős az explicit
kognícióért, a tudatos gondolkodásért.
Az elme "svájci bicska" modellje
Leda Cosmides és John Tooby (1997)
- A teljes elme felépítése moduláris, több száz (ezer) specializált
képesség alapját képezik a különálló modulok.
- Érvük: az evolúciós alkalmazkodás során a különféle helyzetekre
való gyors és hatékony alkalmazkodás élvez elsőbbséget a lassú,
területáltalános tanulási folyamatokkal szemben.
- Pl. a vérfertőzés elkerülésére hatékonyabb az automatikus negatív
imprinting, mint annak lassú megtanulása, hogy ha családtagtól lesz
az utód, az gyengébb, betegesebb lesz.
Példák a modulokra az evolúciós felfogás szeint:
- rokonfelismerés, idegenekkel szembeni ambivalencia, anya-utód
kötődés, öröklött félelmek (pl. kígyótól)
- arcfelismerés, utánzás, elme-elmélet
Problémák a svájcibicska felfogással
(1) Kicsit ad hoc jellegű, hogy minden új képességre egy modult feltételezünk.

(2) Az idegrendszeri alapokat is illene tisztázni, és ez egyes esetekben (pl. arcfelismerés) sikerül,
de az előbb említett társas viszonyok esetében kevésbé világos

(3) A magasabbrendű kognitív folyamatok, kreativitás, rugalmas problémamegoldás

magyarázatára az ingervezérelt modulok nem igazán alkalmasak.

Szükség van egy olyan rendszerre, amely a független, területspecifikus modulok működését
összehangolja; ehhez az összhanghoz nem elég csak a környezeti ingerek válaszkiváltó hatása
Megoldási javaslatok a fenti problémákra
(1) A magasabbrendű kognitív képességek modulok idegrendszeri hálózatára épülnek. Pl. a
társas cserék és szerződések idegrendszeri szabályozása kéregalatti területek (pl. amygdala) és
több kérgi központ együttműködésén alapul (l. Bereczkei, 2011, 5.1. fejezet).
(2) Alkalmazkodás a környezet változásaihoz. Pl. a gyors és autonóm kulturális változások olyan
új viselkedéseket hoznak létre, amelyek mögött nem áll idegrendszeri evolúciós változás
(Sperber, 2001)
- művészetek, vallások, főzési szokások, tudományos elméletek, szabályalapú játékok, a társas
viselkedés kultúrafüggő különbségei

Ezek hátterében áll Sperber szerint:

- a "neurális reciklálás"* elve: pl. a matematika, vagy a sakk a téri orientációs képességet
használja fel absztrakt szimbólumok átalakítására; a zene a hangmagasség és ritmus észlelésén,
létrehozásán alapul; az írásjelek észlelése a 3D formaészlelésen
- modulok integrált hierarchiája: az észlelésiek mellett fogalmi modulokat is feltételez
- a fogalmi modulok egymással összekapcsolódva hálózatot képeznek
Neurális reciklálás és kultúra
A kulturális környezet Sperber szerint új
információkkal árasztja el a meglévő modulokat, és
azok plaszticitási határain belül át is szervezi őket
 pl. a hallási észlelés specializálódhat zenei
képességekre, a formaészlelés betűfelismerésre, HA a
környezet nyújt ehhez megfelelő ingereket
Egy másik elméleti alternatíva
Anette Karmiloff-Smith (1996): a progresszív modularizáció fogalma
A kognitív rendszer fejlődésének szintjei:
(1) örökletesen adott ingerpreferenciák (pl. arcfelismerés; a beszédhangok jellegzetességei)
(2) modularizáció: környezeti hatásokra formálódnak meg a zárt, területspecifikus modulok
- pl. ornitológusok, botanikusok, vagy autószakértők gyors felismerési képességei a
szakterületükön;
- már a hétköznapi tárgyak formáinak felismerése is korai tanulást feltételez (felnőttkorban
látóvá vált született vakok erre képtelenek)
- a mélység és perspektíva észlelése is korai tanuláson alapul (4 éves gyerekeknél a
perspektívaillúziók még gyengébbek, felnőttkorban látóvá váltaknál hiányoznak)
(3) demodularizáció:
- a reprezentációs újraírás – kapcsolatok létesítése a modulok között
- az információ újraelosztása a kialakult alrendszerek között, a létrejött kapcsolatok mentén
 Az újraírás absztraktabb reprezentációkat hoz létre, melyek az észlelés modalitásaitól
függetlenek, és a modulközi kommunikáció miatt tudatosak is.  explicit kogníció
Miért alapvető az implicit tudás?
Lewis Carroll (1895) példája
P1. Ha két szám egyenlő egy harmadikkal, akkor egymással is egyenlőek.
P2. Ennek a háromszögnek a két befogója egyenlő az átfogójával.
 C. Ennek a háromszögnek a két befogója egyenlő.
De vajon miért kellene levonnunk a konklúziót (C) a premisszákból (P1, P2)?
Talán, mert van egy szabály, mely szerint :
P3. Ha P1 és P2 igaz, akkor C igaz kell legyen.
De vajon P1, P2, és P3 alapján miért kellene levonnunk C-t? Lenne egy
negyedik szabály?
 végtelen regresszus
A logikai következtetés procedurális (implicit) tudás, egy szabály szerint való
viselkedés, egy szabály alkalmazása
Az implicit tudás nem helyettesíthető tények, szabályok tudatos
ismeretével; csinálni, művelni kell
 pl. a megfelelő pillanatban a megfelelő módon következtetni
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 48
Implicit és explicit, területáltalános és területspecifikus
Az implicit tudás alappéldái a moduláris, területspecifikus képességek
- Például: csecsemőknél a mennyiségismeret vagy a hamis vélekedés megértése (később jön)
- Egyes esetekben talán az implicit tanulási képesség területáltalános is lehet: az implicit
szabálytanulás, pl. szeriális reakcióidő feladatban, a nyelvtani szabályok tanulásában,
fejszámolásban, rutinjellegú szabályalkalmazásban közös háttérmechanizmusok is részt
vehetnek (Darold Treffert példája a villámszámolás és a nyelvi képesség és a villámszámolás
összefüggéséről savant szindrómaában).  A nyelvelsajátításnál még visszatérünk erre

Az explicit kogníció alapvetően területáltalános:

- a munkamemória, mint területáltalános képesség szoros kapcsolatban áll a tudatos kontrollal
- Egyes szakterületek tanult absztrakt fogalmai specifikusak ugyan az adott területre, de
különböző területek fogalmai között kapcsolatot találhatunk, ami a kreatív problémamegoldás
szempontjából kulcsfontosságú (pl. Csonka János és a karburátor)
- Az automatizált, tanult szakértői képességek (pl. sakkmesterek, vagy mesterszintű
gyógypedagógiai diagnoszták esetén) területspecifikusak, (i) de gyorsak, (ii) nem tudatos (pl.
mintázatfelismerési) folyamatokon alapulnak, és (iii) rugalmatlanabbak is; ebben az értelemben
implicit jellegűek.
- A tudatos reflexió – amikor elgondolkozunk azon, hogy egy adott helyzetben miért nem
működnek a bevett automatikus sémáink – már explicit, viszont visszavezet a területáltalános
49
szintre, ahol a különböző területek fogalmai kapcsolódhatnak egymáshoz.
Végrehajtó működések: a
területáltalános háttérképességek
alapvető típusai

Kurzusindítás. „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 50

 Végrehajtó funkciók
Azon kognitív folyamatok összessége, amelyek lehetővé teszik a
- viselkedés-gátlást
- figyelem irányítását
- tervezés
- problémamegoldás
- érvelés
- indulatok szabályzását
- a gondolkodás rugalmas alkalmazkodását az adott helyzethez
(Eslinger, 1996; Homack, Lee, & Riccio, 2005)
És még (Baron, 2004):
- hipotézisek megfogalmazása
- célok kitűzése
- munkamemória
- tevékenységek önálló kezdeményezése
- kritérium-váltás
- kreativitás
 Végrehajtó funkciók
Kognitív folyamatok szervezése és fenntartása egy adott cél elérése érdekében
A tudatos, figyelmi kontroll közös elem e feladatokban

Idegrendszeri háttér:
- a frontális lebeny: sérülése jellegzetesen a "magasabb kognitív" funkciók
leromlásához vezet
Például:
- akciótervezés valamely cél elérése érdekében
- instrukciók követése
- óvatlanság
- merev, inflexibilis viselkedés
- figyelmi váltás, viselkedésváltás nehézségei
- viselkedésgátlás (pl. szójátékok helyzethez nem illő módon)
 Mikor "kapcsolnak be"?
(1) Újdonság, ismeretlenség, komplexitás, váratlanság, kétértelmű ingerek –
ezeknek kiemelt szerepe van

(2) A legtöbb tevékenységünkben vagy aktív, vagy jó, ha aktív a tudatos

viselkedéskontroll, ellenőrzés
- főzés (hogy ne sót tegyünk a süteménybe)
- ne hagyatkozzunk automatizmusokra autóvezetés közben
- hangszerjáték: ha az előadó gondolatai elkalandoznak, "robotpilótára kapcsol",
ez növeli a hibázások esélyét (a motoros automatizmust tudatos figyelemmel kell
kísérni a sikeres előadáshoz)

Reaktív automatizmusok helyett a környezetet irányító, felelős hozzáállás

 VF és figyelem
- Szoros kapcsolatban állnak

- Figyelmünk alárendelt a VF rendszerének, illetve annak részét képezi

 szándékaink által vezérelve
 az irreleváns, elterelő ingereket gátolva
 a kitűzött feladat komponensei között egyensúlyozva (pl. olvasok, jegyzetelek,
kommentálok, továbblépek…)
irányítjuk az információk szelekcióját
 A VF összetevői
Faktoranalízis (Miyake, Friedman és mts, 2000): több különféle feladatban
mutatott teljesítmény között milyen együttjáró csoportok figyelhetőek meg?

Három részműveletet azonosítottak:

1. Munkamemória reprezentációk frissítése és monitorozása
(pl. hangmonitorozási feladat: magas, közepes és mély hangok random sorozatát hallva jelezni
kell, ha az egyik típusból 4 elhangzott; n-back feladat: pl. 3-vissza: sorban jönnek az ingerek – pl.
betűk; akkor kell jelezni, ha egy adott pillanatban megjelenő betű azonos a sorban visszafelé
harmadikkal: …A F K G F )
2. Mentális halmazok/feladatok közötti, vagy figyelmi váltás
(pl. plusz-mínusz feladat: az első számhoz hozzá kell adni 3-at, a másodikból kivonni 3-at, s így
tovább)
3. Domináns, automatikus vagy prepotens válasz gátlása
(Pl. stop-szignál feladat: 48 próba során a felvillanó szavakat kategorizálni kell [pl. állat-nem állat],
majd a következő blokkban hangjelzés esetén nem szabad válaszolni)
 Mennyire függetlenek ezek az összetevők?
(1) A faktorokat mérő feladatok nem teljesen függetlenek egymástól (pl. a
hangmonitorozás és a plusz-mínusz feladat teljesítménye között pozitív a korreláció)
A faktorok nem merőlegesek egymásra, hanem valamennyire összefüggnek 
egységesség

(2) Különböző komplex feladatok megoldása más-más faktorral függött össze.

Példák:
- A Wisconsin kártyaszortírozási tesztben a váltás,
- a műveleti terjedelem tesztben* a frissítés játszik döntő szerepet
 faktorok elkülönülése

Fejlődési vonatkozás:
- A hármas tagozódás 9-12 éves kortól figyelhető meg
- Óvodásoknál még csak egy egységes VF faktor van.
* pl. betűket kell megjegyezni, miközben időnként számolási műveleteket is el kell végezni
 A VF fejlődésének elméletei
1) A gátlási mechanizmusok érése (Pl. Diamond):

- Pl. WCST-ben a fiatalabb gyerekek azért nem tudnak szabályt váltani,

mert ugyan a fejükben van az új hipotézis, de nem tudják elnyomni a korábbi
szortírozás tendenciáit

Gátló kontroll:
- A figyelem, gondolatok, érzelmek és viselkedés ellenőrzésének képessége
 belső, motivációs terelők, vagy külső csábítások kizárása a cél, valamely
fontosabb tevékenység végzése érdekében
 A VF fejlődésének elméletei
2) A munkamemória fontosságát hangsúlyozó felfogás (Case, Pascual-Leone,
Morton és Munakata):
A munkamemória kapacitásának növekedése a VF növekedésének alapja

Példa: WCST-ben az idősebb gyerekek jobban képesek az új hipotézis fejben tartására a

prefrontális kéregben fenntartott feladatspecifikus aktív memóriareprezentáció segítségével - a
kezdeti dimenziók (prepotens, okcipito-parietális területeken meglévő látens emléknyomok)
ellenére
 A munkamemória és a gátlás kapcsolata
Egymást támogatják

MM G: csökken a dizinhibíciós hiba esélye, ha koncentrálunk a szükséges

információk fejben tartására

G  MM: A gátló kontroll a disztraktorok (elterelő ingerek) elnyomásával segíti a

munkamemóriát
 A VF fejlődésének elméletei
3. Kapcsolatban áll a fogalmi fejlődéssel,
különösen a
szándék vagy a nézőpont fogalmának
elsajátításával

Kolov és Perner (2003): a gyermekeknél a kognitív

rugalmatlanság magyarázata, hogy nem képesek
megérteni, hogy egy ingert két különböző
perspektívából lehet látni. Hány gombát lát Törpapa?

 perspektíva- és szempontváltás: fogalmi

alapjai vannak, és a területáltalános végrehajtó
funkciókhoz járul hozzá

Tudja-e Zsuzsi, hogy a dobozban lévő

dobókocka gumiból van (ha nem
érinthette meg)?
 A VF fejlődésének elméletei
4. Kognitív komplexitási elmélet (Zelazo és mtsai,
2003)
A VF azért erősödik, mert a gyerekek egyre
összetettebb szabályokat képesek fejben tartani és
alkalmazni
 automatizációt is magában foglal; ha a szabály
követése figyelmet, aprólékos kontrollt igényel, akkor
nem hozzájárul a VF-hez, hanem igénybe veszi

Szakértelem és automatizáció: a végrehajtó

működések szempontjából is fontos
- ami egy kezdőnek hosszas gondolkodást igényel, arra
egy szakértő egy szempillantás alatt kész a válasszal

- mintázatfelismerés a lépésenkénti szabálykövetés

helyett
 A végrehajtó funkciók lokalizációja
A prefrontális kéreggel kapcsolatban áll
 Igaz-e, hogy a prefrontális kéreg a VF "székhelye"?
Egyes kutatók szerint igen (Baddeley – a munkamemória központi végrehajtója;
Norman és Shallice: ellenőrző figyelmi rendszer)

Ellenérvek e felfogással szemben:

- Klinikai esettanulmányok „frontális tünetegyüttesről” frontális sérülés
hiányában
- Funkcionális képalkotó eljárások: kiterjedt frontális hálózat működik EF feladatok
végzése közben
A frontális hálózat főbb elemei

Orbitofrontális kéreg:
Érzelmi szempontú
kiértékelés
Ventromediális prefrontális kéreg
Empátia, emleolvasás

Amygdala: Striátum (bazális ganglionok)

fenyegetés/jutalom Közelítő válasz intrumentális kond.
korai értékelése helyzetben Anterior insula
Érzelmek belsőszervi
komponensei
 Fejlődésének időszaka
Meddig fejlődnek a végrehajtó működések?
A prefrontális kéreg mielinizációja a serdülőkorig eltart, talán a kora ifjúkorig is.
Pl. az indulati kontroll a korai serdülőkort követően általában még sokat javul

 Általános, átfogó, rendszerszintű fejlődés nagyjából a serdülőkor végéig

 Későbbi életkorokban is lehetséges javulás valamely részterületen, pl. kitartó gyakorlás

hatására, de ez minden képességre igaz, ezt már nem tekintjük az általános fejlődésmenet
részének – inkább az egyéni életpálya következménye.
Észlelés és figyelem
 Érzékelés és észlelés
Érzékelés: proximális ingerreprezentáció jellemzi. Az
érzékszervek idegi jellé alakítják az őket érő megfelelő
ingereket, és részben feldolgozzák e jeleket Több 3 dimenziós tárgy hozhatja
Az inger tulajdonságaira vonatkozó értelmezést (korábbi létre ugynaazt a retinaképet, ezt
ismereteket) nem foglal magában, nem egyértelműsít (felső csak az észlelés folyamatai
ábra). egyértelműsítik
Egyes alapvető tudatos élményeket is szokás érzékelésnek
nevezni; a tudatos élmények létrejöttéhez az agykéreg
működése szükséges.

Észlelés: disztális reprezentációkat alkot.

 telerecepció: a retinaképből információfeldolgozás útján
rekonstruálja, hogy egy tőlünk bizonyos távolságra lévő tárgy az
inger
 ellentéte a kontakt recepció: pl. a tapintás vagy a
hőérzékelés a bőr felszínén (nem foglalja magában disztlis tárgy Alakkonstancia: az ajtót
azonosítását) akkor is téglalap alakúnak
észleljük, ha retinaképe
 az észlelésre konstanciák is jellemzőek (alsó ábra) egész más alakú
 Pszichofizika: küszöb, érzetfüggvény, jelészlelés

• Abszolút küszöb – a legkisebb még észlelhető

ingerintenzitás

Gyertyaláng koromsötétben 50 km-ről (mi ég a

világítótornyokban?)
Karóra ketyegése 6-7 méterről csendes szobában
Egy teáskanál cukor 8 liter vízben
Régen egy gyertya; ma egy
60-100 W-os izzó, speciális
lencsével erősítve

Az Augustin Fresnel által kifejlesztett

ún. Fresnel-lencse (18. sz.).
 Különbségi küszöb
• Melyik szakasz hosszabb?

És itt? Általános törvényszerűség: a különbségi küszöb

arányos az alapinger nagyságával.
Az érzetfüggvények problémája
Leírható-e matematikai függvényként a fizikai inger és a
hatására keletkező érzéklet közti összefüggés?
Akik ezzel foglalkoztak:
- Ernst Heinrich Weber (1795–1878)
- Gustav Theodore Fechner (1801-1887)
- Stanley Smith Stevens (1906-1973)

A Weber törvény: a különbségi küszöb arányos az alapingerrel

Weber-elv: I/I = C

A Weber-Fechner-féle érzetfüggvény a különbségi küszöböket

mérve logaritmusfüggvénynek találta az érzetfüggvényt

Stevens: az érzetfüggvények hatványfüggvények

 Ingertípustól függ, melyik igaz, pl:
- zenei hangmagasság: a Weber-féle elmélet igen jól leírja;
- hangosság, tárgyak látható mérete: Stevens-féle
érzetfüggvények
A Weber-Fechner-féle érzetfüggvény alakja

3
Érzet erőssége

0
0 1.3 2.6 3.9 5.2 6.5 7.8 9.1 10.4 11.7 13 14.3 15.6 16.9 18.2 19.5

-1

-2
Ingerintenzitás
A Stevens-féle érzetfüggvény példái
A hatványkitevőtől függ a
görbe alakja
Hangerő: b=0.67
A hangosságérzékletek szükebb
skálája a fizikai inger (hang-
nyomás) nagyon széles
tartományát fedi le
Hossz: b=1.1
A téri orientáció, mozgásirányítás
számára adaptív a közel lineáris
skála
Fájdalom: b=3.3
Veszélyes inger kis növekménye
nagy érzetnövekményt
eredményez
(1) Az észlelés: néhány általános megjegyzés
 Mi sem egyszerűbb, mint látni, hallani...
Ép észlelőrendszerekkel az észlelés nem igényel erőfeszítést

Azonban…
 …ami ilyen könnyűnek tűnik, valójában igen összetett
folyamat.

Honnan tudjuk?
-- Számos érdekes, és nehezen magyarázható jelenség
-- vakon született, és felnőttkorban látóvá vált személyek:
számukra már nehéz feladat a látás
 Látás és mentális reprezentáció
A látás két funkciója:
(i) Annak rögzítése, hogy mi hol található téri
környezetünkben; milyen fajta tárgyakkal,
jelenségekkel találkozhatunk; a benyomások
tárolása

(ii) A mozgás, cselekvés támogatása

(vizuomotoros koordináció)

Mentális reprezentáció: a környezet belső, agyi

modellje

 Hosszan fennmaradó, avagy rövidtávú

 Szelektivitás
Naiv benyomásunk: amikor körülnézünk, minden lényegeset látunk a
környezetünkban.

És a hallással hogy van ez? Mindent hallunk-e, amikor egy zenekart hallgatunk?

Find in the picture:

two metal hooks;

A footprint;

a five-pointed star;

two dices on top of each other

 Az észlelés kontruktív

(1) A látórendszer aktívan strukturálja a felvett

információt

(2) Érdekvezérelt torzítások –ugyanakkora

fizikai különbséget egyszer észreveszünk,
máskor nem, attól függően, hogy fontos-e
számunkra

A látórendszer
Színárnyalatok; beszédhangok strukturáló
erőfeszítését jelzi a
lépcső-illúzió, és a
perspektíva-illúziók is
 Különböző feldolgozási szintek az agyban
Illúziók; a világ nem olyannak tűnik számunkra,
mint amilyen

Az agyi feldolgozás nagyrésze nem férhető hozzá

a tudat számára – nem tapasztaljuk
közvetlenül; nem tudunk róla beszámolni
 Kognitív átjárhatatlanság

Lehetetlen-e a lehetetlen háromszőg?

 A korai tanulás szerepe
Bizonyos igen egyszerű sémák velünk
születettek lehetnek; ezek később terelik,
irányítják a tapasztalatgyűjtést

Az arcokról való vizuális ismereteink túlnyomó

többsége a tapasztalatból származik
Ezt nagyjából mindenki ismeri már...

Ínhártya
Üvegtestfluid
Szivárványhártya
Érhártya
Szaruhártya
Vakfolt
Pupilla
Makula/
Szemlencse sárgafolt
Kötőhártya
(ideghártya)

Sárgafolt:az éleslátás helye a retinában

A retina
Fényérzékeny sejtek

Interneuronok a retinában:
(i) Bipoláris sejtek (B)
(a fotoreceptorok jeleit a
ganglionsejtekhez továbbítják)
(ii) Horizontális sejtek (H)
(iii) Amakrin sejtek (A)
A laterális gátlás létrejöttében
játszanak szerpet
Ganglionsejtek (G):
Axonjaik alkotják a látóideget

Az érkező fény iránya

 A látópálya

Ventrális vizuális
rendszer
- alsó temporális
Látópálya
lebeny
(talamusz  - tárgyészlelés,
Látóideg látókéreg Elsődleges
vizuális élmény
szem Talamusz CGL látókéreg
Dorzális vizuális
rendszer
Vizuálisan vezé-
relt cselekvés
 A retinától a talamuszig: a pálya
felosztása
Magnocelluláris pálya:
Nagyobb méretű talamikus sejtek, nagyobb dendritfával
 Gyorsabb; gyengébb téri felbontás – téri szummáció
(vizuomotoros koordináció)
Parvocelluláris pálya: kisebb talamikus sejtek; jó téri, rossz
idői felosztás (idői szummáció)
(részletes alakészlelés)

M és P sejt a talamuszból
Mi a különbség a működésükben?
A látópálya további részei és a Colliculus Superior
 A szemmozgások típusai
Fixáció

Lassú követő szemmozgás

(láthatjuk a tükörben)

Szakkádok
(Sajátunkat nem láthatjuk)

Konvergens szemmozgások

Szakkádikus szuppresszió
 A coll sup szerepe
 A látásélesség korai fejlődése: idegi eredet
Az elsődleges látókéreg fejlődése a felelős
Ambliópia: a látásélesség kérgi eredetű leromlása (jellegzetesen
ingermegvonás következménye) – szemüveggel nem korrigálható
 Perceptuális integráció 1: alacsony szintű
perceptuális integráció
Az orientáció kritikusnak tűnik a nagyobb háttérzaj mellett
Irányszelektív sejtek az elsődleges
Az egyes elemek (ún. Gábor jelek)
látókéregben
detektálása nem igényel tanulást,
az elsődleges látókéregben megy
Látóvá vált vakoknál azonnal
végbe
működnek (Fine et al., 2003;
 összetettebb integrációs
folyamatok ellenben nem
Az elemekből a kör szintetizálása
már a percepció eredménye,
bár szintén nem igényel tanulást,
ezért alacsony szintű perceptuális
integrációnak nevezik.

I. Kovács, Vis. Res. 40 (2000), 1301-1310

További példák: Glass mintázatok és
illuzórikus kontúrok
 Integráció a kontúrokon – és a V1-en – túl
• Perspektivikus illúziók (M-L, Ponzo, Ebbinghaus)

• Gyerekeknél kevésbé intenzívek, mint felnőtteknél

• Látóvá vált vakoknál hiányoznak
 Tehát a tanulás szerepe alapvető a létrejöttükben (perceptuális tanulás)
Alakészlelés
 Alapvető jelenségek
Figura-háttér elkülönítés

Alakfelismerés

Konstanciák: nagyság-, szín- és alakkonstancia

Az alaklélektani elvek: csoportosítás, szerveződés

Szerveződési elvek, 1: A B C
Közelség és hasonlóság
A B Szerveződési elvek, 2:
A jó folytatás

D
Szerveződési elvek, 3:
Hiányos kontúrok kiegészítése
Szimmetria
 Konfliktusok is lehetségesek az elvek között
Az X és a pötty egy kontúron van-
X
e?
A közelség elve lerontja itt a
teljesítményt, pedig a X
kontúrfolytonosság is
érvényesülhetne
(Jolicoeur et al., 1986) X

Lassan persze ki tudjuk silabizálni

Perceptuális integráció 2: Magasszintű perceptuális integráció
Perceptuális tanuláson alapul – fejlődés éveken át

Gregory híres dalmát kutyájának felsimerése még 6-7 éveseknek sem könnyű –
nehezebb, mint nekünk
Mi van a képen?
Mi nem felejtjük el...
... de egy hatéves ezután sem ismeri föl az eredetit
 Három dimenziós alakok reprezentációja
Irving Biederman: 36 geon és ezek kombinációi a komplex alakok belső modelljének alapja.
Mennyire nézőponmtfüggetlen az alakfelismerés?
Rivális elméletek: a 3D reprezentációkat 2D nézetekből építjük föl
 ez korlátozottabb nézőpontfüggetlenséget jósol;
 A geonelmélet nagyfokú nézőpontfüggetlenséget

D. Marr korábban is megfogalmazta ezt az

elvet
 Kettős tagozódás a látórendszerben
• I. Két alrendszer, az agyban, működési szempontból:
 Percepció és akció

• Ugyanazt a bemenő információt eltérően dolgozzák föl

(David Milner and Melvyn Goodale, 1995)
• Szétválás az elsődleges látókéreg után

Kettős disszociáció a két rendszer között

Mélységészlelés
 Retinális diszparitás

Szereoszkópok

• Csak kb 10 m-ig működik

Ha csak egy szemmel látunk:

-- a ping-pongozásban nagy hátrány
-- síelésnél sokkal kevésbé
 A Julesz féle randompont sztereogram
• Nem szükséges alakészlelés a
mélység észleléséhez
• Pont fordítva, a mélység észlelése
segít az alakok észlelésében
 Mozgásparallaxis

A látószög változik a mozgással

-- a közeli tárgyakra gyorsabb
 

a b
 Statikus monokuláris ingerek

• Perspektíva

• Viszonylagos
magasság
• Árnyékolás

• Textúra grádiens
• Részleges
takarás
Színváltozás

• Méret és
verikális
pozíció
 Az Ames szoba – a retinakép többértelműsége
Agyunk a legvalószínűbb értelmezést választja, a gyakori tapasztalatok alapján:
a szoba élei párhuzamosak.
 Mi a trükk?
• Csak egy szemmel nézve, egy
bizonyos nézőpontból érvényesül

• A szoba szokatlan alakja nem

ábrázolódik a retinaképben
Két szemmel nézve kiderül a turpisság
Mozgásészlelés
Mit látunk a képen?
És most?

9 hónaposok
9 hónaposok már egyértelműen
sokkal tovább néznekpreferálják
A-ra, mintaz A ábrát
B-re vagy C-re
Lokális mozgásdetekció és integráció

Mozgásintegráció: a keret-probléma
Retinal cells

V1 cell

Reichardt-detector
temporal summation
A hallás
 Hanghullámok
Rezgések – szilárd testek  levegő

Longitudinális hullámok

A szilárd testek a levegő rezgését elnyelik vagy

visszaverik
Betonfal: 3%-os elnyelés
Szőnyegek: 25-30%

Frekvencia
Amplitúdó,
Fázis
A hangnyomás
A hangnyomás fogalma:
1. csönd,
2. hallható hang,
3. légköri nyomás,
4. pillanatnyi hangnyomás
 A decibelskála
Logaritmus skála – egy adott referencia hangnyomással.
-- A logaritmusskála széles hangnyomás-tartományt képes megjeleníteni
-- A Fechner-féle érzetfüggvényre emlékeztet
-- A referencia hangnyomásszint: az abszolút küszöb (20 mPa).
5

10

Érzet erőssége
2

0
0 1.3 2.6 3.9 5.2 6.5 7.8 9.1 10.4 11.7 13 14.3 15.6 16.9 18.2 19.5

-1

-2
Ingerintenzitás

130-150 dB
Vacuum cleaner (80 dB)
Two-person conversation (60 dB)
Nagyon széles hangnyomástartományt kell
lefednie a decibelskálának és a hallás érzet-
függvényének is
Hangnyomásértékben 1010-szeres különbség az
abszolút küszöb és a fájdalomküszöb között
 A decibelskála működése

10

Ha az aktuális hangnyomás (P1) 10-szerese a referenciaszintnek

(abszolút küszöb, P0):
P1/P0 = 10

log1010 = 1

LdB = 10* log1010 = 10 decibel

P1/P0 = 100 esetén 20 dB, stb.

 Frekvencia
 Hz – 1/sec

 Szinuszhang, összetett hanghullámok, és zajok

 Fourier analízis: összetett hanghullámok

felbontása szinuszhullám összetevőkre
A spektrogram Af ü rg e ba rna r ó k a á t ug orjaal u s t a kutyá t

Zene 3D spektrogramja

intenzitás

Hegedűhang, felharmonikusokkal
(az alapfrekvencia egész számú
többszörösei)
Fülkagyló: a hangspektrumot
Az emberi fül
változtatja, és a hanglokalizációt
segíti

A dobhártya: 2dB hangerejű

suttogás 10-8 cm amplitúdójú
rezgést okoz.
 A középfül
-- A hallócsontocskák

-- A dobhártyáról az ovális ablakra

továbbítják a rezgést

-- Az Eustach-féle fülkürt
 a középfültől az orrgaratig
 nyomáskiegyenlítés, szellőzés
 A csiga
A Corti-szervet tartalmazó csontos
képződmény

Félkörös ívjáratok - egyensúlyozás

Három hosszirányú, ék alakú kamra

Alap- és fedőhártya
 Vestibular canal
Ovális ablak

Cochlear duct

Kerek ablak
Tympanic
canal
 A Corti-szerv
Alap- és fedőhártya;

Külső és belső szőrsejtek

IHC (belső): ~3500, egyetlen

sorban, a fedőhártya alapjához
közel

OHC (külső): ~12000, 3-5 sorban

OHC: erősítő szerep OHC

IHC: a tényleges hangérzékelők

IHC
 A Corti-szerv működése - amiért Békésy
György Nobel díjat kapott
1. Frekvenciakódolás
-- kb. 3000 Hz-ig
2. Hely-kódolás
Az alaphártya egy pontján
maximális rezgési amplitúdó
 A hallóideg és a hallópálya
(1) Cochleáris magvak (nuclei cochleares)
Tonotopikus elrendeződés: szomszédos
frekvenciák egymás melletti helyeken – egy téri
skálán - vannak kódolva
 a tonotopikus elrendeződés megőrzött, sőt a
sejtek még a hallóideg rostjainál is precízebb
frekvenciakódolást végeznek.

(2) Coll. inf. – a középagyban – a

hanglokalizációban játszik szerepet

(3) CGM (talamusz)  a figyelem irányulására

hat; az ébrenléti szint hat az érzékenységre

(4) tonotópia még a hallókéregben is

A figyelem
 A figyelem általános természete
• Ingerek torzított versenye a feldolgozási kapacitásért
• Feldolgozás: alulról fölfelé és fölülről lefelé ható folyamatok
(Pl. fölülről lefelé: "A részeg lehunyta vérben forgó …"; "Szeretem a t*ltö** k*poszt*t.")
 Az észlelés elvárásaink folyamatos korrekciója a bejövő információ alapján; utóbbit a
figyelem szabályozza

Újabb felfogások: nem annyira ingerek szűrése, mint inkább extra feldolgozás a figyelem
fókuszában
Kapcsolata a tudattal: a figyelmi fókusz és a munkamemória
 a tudatosság szintje

TTTTTTTTTTTTTTTTTT
TTTTTTTTTTTTTTTTTT
TTTTTTTTTTTTTTTTTT
TTTTTTTTTTTTTTTOTT
TTTTTTTTTTTTTTTTTT
TTTTTTTTTTTTTTTTTT
TTTTTTTTTTTTTTTTTT
TTTTTTTTTTTTTTTTTT
 1. A figyelmi szűrés és a korai-késői dilemma
• Egy séma az információfeldolgozásról
• Hol helyezkedik el a figyelmi szűrő?
• Ez az ábra korai szűrést mutat – amire nem figyelünk, azt az idegrendszer fel sem dolgozza
 Figyelmi szűrés a hallás esetén
• A dichotikus helyzet

Egyiket hallgatja és utánamondja

A másiknak csak a fizikai jegyeire emlékszik.

A jelentésére nem.

Biztos ez?

Sajátnév hatás, kiegészítés

 Problémák a korai szűrő modellel
• A szűrő „lyukas” Jobb fülbe (ezt kell figyelni):
• Sajátnév-hatás
A Mount Everest fölött még soha
• A gyakorlás szerepe nem hajtottak végre zenéjével
ugrást.
• Áttérés a másik fülre
Bal fülbe:
Idős emberek magas vérnyomása
 Nem olyan merev a Mozart ejtőernyős csökkenthető.
korai szűrés – csak
csillapítás?
 A késői szűrés elmélet
• Deutsch és Deutsch (1963)

• Az összes ingert földolgozzuk – a jelentésüket is

• Ezután vagy nem rögzítjük emlékezetünkben a nem figyelt

anyagot, vagy nem tudatosítható az emléknyom
Változási vakság
 Változási vakság (change blindness)

• Levin (1997); Rensink, 2000

• A változás észrevételéhez figyelemre van szükség

• Két kulcsfontosságú tényező:

(1) lokális mozgás (ezt megszünteti a kísérleti eljárás),
(2) a kép jelentése, témája szempontjából központi elemek –
ezeknél sokkal könnyebb a változást észrevenni  figura ill.
háttér! Emberi alakok, arcok; a figyelmet magára vonó tárgy, stb.
A lokális mozgás árulkodó jel
 A figyelem koherenciaelmélete (Ronald Rensink, 2000)
felszínek
Az az általános benyomásunk, hogy iránya,
„mindent látunk, amit látni kell”, amikor görbülete
egy vizuális helyzettel szembesülünk

Koherens tárgyakat azonban mindig csak ott

észlelünk, ahová a figyelem irányul
csoportosítás
(viszont gyorsan váltogatjuk a figelmünket)

A nem figyelt részeken a vizuális feldolgozás

csak egy bizonyos szintig jut el

(Az igazság valahol a korai és késői szűrés

között van; figyelem hiányában csak kontúrkiegészítés
részlegesen dolgozza föl az ingert az
idegrendszer.)
 Vonásintegráció
Egy kis demonstráció…
82
Hol a kakukktojás?
 A vonásintegráció modellje (Anne Treisman):
A koherenciaelmélethez hasonló: konkrétan a vonásintegráció az a folyamat, amihez
Az egyes
figyelemre van vizuális vonásokat elkülönült mechanizmusok
szükség
(modulok) elemzik
E vonások
Emlékezeti tár összekapcsolása a figyelem következménye
Egységes
tárgyreprezentációk Az egyes tulajdonságokat
(pl, szín, alak, mozgás)
a látórendszer külön-külön
dolgozza föl, és utána
kapcsolja össze egymással
Színekre Irányokra Ez az összekapcsolás
vonatkozó vonatkozó eredményez látott
adatok adatok tárgyakat, és amik csak a
figyelem hatására állnak elő
 Vizuális keresés
 Sajátságkeresés illetve
konjunkciós keresés

 Sajátságkeresés: a zavaró
elemek számától nem függ a
válaszgyorsaság
Van kakukktojás Nincs kakukktojás
 Konjunkciós keresés: lineáris,
végig kell nézni az elemeket –
nem párhuzamos-automatizált

Reakcióidő

Reakcióidő
Zavaró elemek száma Zavaró elemek száma
 A téri figyelem és az idegrendszer
 A vizuális neglekt szindróma
 Főleg jobb oldali temporo-parietális
sérülésnél
 A figyelem áthelyeződését gátolja a
sérüléssel átellenes oldalra
 Van ugyanakkor feldolgozás a
„hanyagolt” oldalra vonatkozóan is
(Marshall és Halligan)
 Tárgyalapú neglekt
A figyelem két formája: téri figyelem, illetve tárgyra irányuló figyelem
-- Mindkettőre van evidencia
-- Sőt, a tárgyra irányuló figyelmet is érintheti a neglekt
Egy neuropszichológiai teszt: a virágrajz
Spontán és akaratlagos
figyelem
 3. Az orientációs reakció
 Spontán érdeklődést illetve figyelmet Szokatlan, össze nem
kiváltó ingerek illő, vagy bonyolult
ábrák

 Az elvárásainkkal ellentétes ingerek váltják

ki; ismeretlen, komplex, helyzetbe nem illő
(pl. kés avagy tornacipő az ebédlőasztalon)

Illetve olyan ingerek, melyeknek jelzőértékük

van (mobiltelefon csörgése).

Kollatív változók (Daniel Berlyne)

 Kitartó figyelem (vigilancia)
 A Mackworth óra
- másodpercmutató; időnként duplát ugrik,
akkor kell szólni/jelezni
- A találatok számával mérik a teljesítményt
A leromlás okai:
1. Figyelmi blokk (instabil szűrő – időnkénti
átváltás a környezetre
2. Habituáció – monoton ismétlődő ingerre
csökkenő válaszadás
3. Csökkenő motiváció – jutalom növelheti a
teljesítményt
Valódi élethelyzet: pl. radarernyő figyelése
 Éberség és teljesítmény
 Az agytörzsi aktivációs rendszer és a
kéreg ébrenléti állapota
egyszerű feladat
 A Yerkes-Dodson törvény

Teljesítmény
 Kapcsolata a figyelmi fókusszal:
Easterbrook (1959) bonyolult
feladat
magasabb aktivitási szint  szűkebb
figyelmi fókusz.
Összetettebb feladatok: a hatékony
Aktivációs szint
teljesítéshez közepesen tág fókusz kell – se
nem szétszórt, se nem egyetlen dologra
összpontosító.
Egyszerűbb feladatoknál a szűkebb fókusz az
előnyösebb
 Olvasnivalók
Kötelező:
Atkinson-Hilgard: Pszichológia, 4. és 5. fejezet, 131-217

Ajánlott:
Csépe-Győri-Ragó: Általános pszichológia I. kötet: Észlelés
és figyelem
 ANGY-ÁK-0011

A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

vonatkozásai
c. kurzus

ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar,

Gyógypedagógia BA képzés
Kurzusindítás. „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 1
A tanulás és az emlékezet
fejlődése
Jakab Zoltán

A tanulás és emlékezet fejlődése 2

I. Tanulás

Óra címe 3
Mi a tanulás általánosságban?
Próbálkozzunk meg egy definícióval:
1. A tapasztalat hatására bekövetkező idegrendszeri változás, mely az adaptív viselkedés
szolgálatában áll
Itt egy másik:
2. A tanulás tapasztalatok következtében kialakuló, viszonylag tartós viselkedésváltozás.
Mi a különbség?
(a) 2. szerint például a stressz hatására kialakuló pánikreakciók is a tanulás egy esetét jelentik,
1. szerint nem, mert a pánikreakció nem adaptív.
Sőt, pl. a kábítószerre való rászokás is kielégíti a második meghatározást, de az elsőt nem.
A stresszre kialakuló pánikreakciót tekinthetjük a tanulás egy speciális esetének* (kondicionálás,
szenzitizáció), de a kábítószerfüggőség kialakulásával kapcsolatban ez nem egyértelmű.***
(b) Mi áll a középpontban? Idegrendszeri változás vagy viselkedésváltozás? A viselkedés tartós
megváltozása** mögött szinte mindig idegrendszeri változások állnak.
Tanulságok?
(T1.) Érdemes úgy tekinteni, hogy a tanulás a későbbi sikeres alkalmazkodást szolgálja
(T2.) A pszichológiai (és más tudományos) jelenségeket nehéz pontosan definiálni, hiszen
folyamatosan új dolgokat fedezünk fel velük kapcsolatban, változik a szemléletünk.
A tanulás és emlékezet fejlődése 4
A tanulási jelenségek fajtái
I. Habituáció
Egy adott ingerre irányuló figyelem csökkenése az inger ismétlődése
következtében; megszokás
-- Ha sokáig építik az utat a házunk előtt, a végén már arra figyelünk föl,
hogy milyen nagy a csönd
Két fontos megjegyzés:
(1) Nem az érzékelési küszöb emelkedése következtében áll elő; specifikus
az adott ingerre.
(2) Ha a megszokott inger megváltozik, egyes esetekben – de nem mindig
– újra felkelti a figyelmünket. Ez a diszhabituáció, mely a csecsemők
vizsgálatában hasznos módszerként alkalmazható

Spelke, 1991 alapján

A tanulás és emlékezet fejlődése 5
 Szenzitizáció
• Erős ingerre adott válasz után gyengébb ingerre hasonló
intenzitású válasz
(1) váratlan fájdalmas áramütés az ujjunkra – utána enyhébb
tapintási inger is hasonló visszarántási reakciót okozhat,
ijedtséggel együtt.
(2) Periferiális példa: a bőr ismételt dörzsölése – bőrpír,
fájdalom
(3) Centrális hatások: a hippokampusz ismételt ingerlésére
epilepsziaszerű rohamok alakulnak ki
Mechanizmusa:
LTP (long-term potentiation): bizonyos idegsejtek közötti
szinaptikus kapcsolatok megerősödése – ez a tanulás
alapvető idegrendszeri mechanizmusa is egyben
(4) A gerincvelő hátsó szarvában lévő fájdalomérzékelő
neuronok szenzitizációja vezethet krónikus fájdalomhoz. hippocampus
Asszociatív tanulás

A tanulás és emlékezet fejlődése 7

Klasszikus kondicionálás
Az állatvilágban lényegében mindenhol megtalálható (egysejtűek;
méhek, emberek
- Feltételes és feltétlen ingerek; a feltételes a jelzőinger
- Feltételes és feltétlen válaszok: a jelzőingerre adjuk a feltételes
választ
- Differenciálás, kioltás
- Versengés: nem csak a kutató által szándékolt jelzőingerekhez I. P. Pavlov (1849-1936)
kondicionálódik a feltételes válasz

Vegetatív reakciók – pl. nyálazás, de mozgásos válaszokra is

kiépíthető
Operáns kondicionálás
Próba-szerencse tanulás:
- először a mozgásválasz jelenik meg
- Utána megerősítés: pozitív vagy negatív (kellemes vagy
kellemetlen következmény)
 a pozitívan megerósített válaszok gyakoribbá válnak

A viselkedésalakítás (shaping): lépésről lépésre bonyolult, az állat

eredeti viselkedésrepertoárjától nagyban eltérő viselkedések is
kialakíthatóak.
Skinner: a nyelv elsajátítása gyermekeknél szintén magyarázható Burrhus Frederic Skinner (1904-1990)

viselkedésalakítással
Noam Chomsky kritikája (1957)

Mindent mindennel lehet-e asszociálni?

A Garcia-effektus: íz jelezhet hasmenést, hang áramütést.
De íz áramütést, illetve hang hasmenést nem. Örökletesen
korlátozott, hogy milyen asszociációkat képesek az állatok kialakítani.
Kontingenciatanulás
Asszociációk kialakulhatnak
- ingerek között (a piros fény jelzi az ennivaló ízét);
- ingerek és válaszok között (jelzőingerre az etetőhöz megy)
- ingerek és megerősítések között (ingerre elvárja az ennivalót, még ha nem is megy sehová, pl.
mert mindig eléje teszik)
- válaszok és megerősítések között (elvárja, hogy ha lenyomja a pedált, akkor jönni fog a kaja)

 a kétféle kondicionálástípus közös alapmechanizmusa

Embereknél?
- A nyelv rövidre zárja a kondicionálást (egyszerűbb elmondani, hogy mi fog következni)
- lehet kondicionálni is. Pl. levegőráfújás a szemre szembecsukást vált ki – a levegőfújást lehet
pl. fénnyel/hanggal jelezni.

Állatoknál is lehet tudatosan közvetített a kondicionálás – pl. ha reggel kimegyünk a konyhába,

a macska leül a karma elé és nyávog. Ezt tekinthejük kondicionálásnak, de valószínűleg az állati
tudat, egyszerű szándék jelen van ebben a reakcióban, nem automatikus reflex csupán.
A tanulás és emlékezet fejlődése 10
A tanulás összetevői kondicionálásnál
(1) Asszociatív elem: kontingenciatanulás
(2) Ingertanulás: pontosan mire kell válaszolni? Pl. a kör A Yerkes- féle diszkriminációs
felé ugrani, mert akkor kaja lesz, de a háromszög felé doboz
ugorva lepottyan egy hálóba
(3) Mozgásválaszok (viselkedés-alakítás)
A habituáció melyik kategóriába tartozik?
Ingertanulás: méret és szín kiemelése könnyebb, mint
alaké; patkányok nem általánosítanak másik orientációra

?
Problémamegoldás más fajoknál
A galambok színlátása jobb, mint az emberé
• Négyféle színérzékeny sejttípus a retinában

Kondicionálási vizsgálatok segítségével kimutatták, hogy az

emberhez hasonlóan kategorikusan észlelik a színeket
Egy problémahelyzet galambok számára
(based on Zentall et al., 1981, 1986)

minta: Összehasoonlító inger:

helyes helytelen
Egyezési feladat: az azonosat kell
választani (megerősítésért)

Megkülönböztetési feladat: az eltérőt

Kell választani:

Melyik a helyes válasz itt?

Transzfer próbák: egyértelmű

ellentmondásos
Túl az asszociatív tanuláson
A huszadik század első felének nagy kérdése:

Visszavezethetőek-e a komplex tanulási formák asszociatív tanulásra?

Ma már tudjuk, hogy a válasz: NEM.

Miért is?
Néhány alapvető ellenpélda következik a visszavezethetőségre
 Belátásos tanulás (Wolfgang Köhler)

Nem próba-szerencse tanulás: előzetes tervet kell készíteni; elképzelni a megoldást

Újabb vizsgálatok a belátással kapcsolatban
N. J. Mulcahy and Josep Call
- emberszabásúakkal

(1) A víz, mint eszköz

(2) Célnak megfelelő szerszámok kiválasztása, és elraktározása a következő

napra

-- Tervezés
Tervezés és a szerszámok megtartása későbbi időre
Mulcahy és Call, 2006
-- bonobók és orangutánok

-- megtanulták, hogy melyik szerszám alkalmas egy

adott probléma megoldására (pl. pálcával egy
lyukon benyúlva nyomni meg egy gombot a
gépen, mely erre gyümölcslevet ad)

-- Utána egy másik helyiségben több szerszám

közül kiválaszthatták azt, ami előzőleg segített, és
később visszavihették magukkal a kísérleti
szobába, ahol újra használhatták.
 Ezt viszonylag könnyen meg tudták tanulni
mindét faj egyedei
Miért több ez, mint operáns kondicionálás?
Mulcahy és Call:
-- A késleltetés a fél napot is meghaladta – ez már tudatos tervezést igényel

-- Ha pusztán azért jutalmazták meg őket, hogy egy alkalommal visszavitték a szerszámot,
de használniuk nem kellett, akkor következő alkalommal már nem (kevésbé) vitték
vissza. Ha használni is kellett, akkor újra visszavitték. Tehát: nem a megerősítés hatott
önmagában, hanem a terv, melyet a sikeres használat hatására dolgoztak ki.

 Ezt már nem magyarázza meg az operáns kondicionálás

Evolúciós rokonaink
A bonobók a legközelebbi evolúciós rokonaink
Az orangutánok a legtávolibbak, az
emberszabásúak között. oran bono
gutans bos humans

Mindkét faj tervezett az előbbi kísérletben 7 M év

Tehát akkor feltehetőleg e két faj közös őse is, 14 M év

mely kb. 14 millió éve élt.
Téri tanulás
 Patkányok az útvesztőben
A helyváltoztatás és téri tájékozódás a
legfontosabb aktivitás a főemlős alatti
emlős fajoknál

-- táplálékkeresés; menekülés a veszélyek

elöl, elrejtőzés; szexuális partner keresése; a
környezet felfedezése

-- A hippokampusz relatív mérete az emberi

illetve patkányagyban
-- Szubprimátáknál a hippokampusz fő
funkciója a téri tájékozódás…
… de egyéb, memóriával kapcsolatos funkciói
is vannak.
Téri tanulás és kondicionálás
(1) A behaviorista magyarázat: az útvesztőtanulás és általában a téri tájékozódás az operáns
kondicionálás egy speciális esete, arra visszavezethető
Pl.: az elágazásokhoz jobb-bal fordulási választ társít az állat. Hat elágazásnál pl. JJBBJB, így
lehet eljutni a célba.

(2) Edward Chace Tolman: a kognitív térkép fogalma: a téri környzet reprezentációja az
agyban.

Parázs viták a 20. század első felében

Hogyan dönthetünk?
 Az egyszerű T útvesztő

Kétféleképpen érthették a kísérleti állatok:

-- pl. "fordulj jobbra"
-- VAGY: "Menj a B ágba".
 Ha tanulás után az ellenkező oldalról ("föntről") indultak, automatikusan ellentétes
irányba fordultak, és ismét a B ágba mentek.  Nem a jobbra forulást tanulták meg, hanem
a helyet
A látás segíti a tájékozódást, de pl. patkányok anélkül is
elboldogulnak

Ha kilátnak az útvesztőből, gyorsabb a tanulás, főleg, ha sok a tájékozódást

segítő inger
 Más fajok
Csimpánzok kreatívan keresnek; levágásokat,
új útvonalakat használnak

Patkányok illetve hangyák:

-- Hangyák egy 6 választásos útvesztőt 30-40
próbával tanultak meg;
-- patkányoknak 10-20 próba elég volt, és
utána visszafelé is rögtön tudták; a
hangyák nem
(Kardos, 1988).
 Helykonstancia
• Emlékezzünk pl. az alakkonstanciára

Ez az útvesztő nagyon nehéz patkányoknak

(i) 140 próba is kellhet

Ez lényegesen könnyebb (20-30 próba elég);

a választási pont nem ugyanazon a helyen van
(ii)

Következtetés:
Arra emlékeznek, hogy honnan hová jutottak el, de arra nem
nagyon, hogy milyen konkrét útvonalon
 Útvonalintegrál
A képlet csak illusztráció, nem kell megtanulni. Az ábra mutatja a lényeget; minden
pillanatban a kiindulópontból a tartózkodási helyre vezető irányra és távolságra emlékeznek.

t
Ex =  v(t)*cos(D(t)) dt
0

t
y
Resultant vectors at different points in the journey Ey =  v(t)*sin(D(t)) dt
0

t az idő;
D(t) az irány;
Path
v(t) a sebesség, adott
időpillanatban

x
 A kognitív térkép
A patkányok kognitív térképe téri vektorok hálózatából áll, ennyit
bizonyíthatóan meg tudnak tanulni

- milyen messze vannak pl. a fészküktől a fontos helyek (táplálék,

vízlelőhely, akadályok, veszélyes pontok)

2nd junction

1st junction

3rd junction

Goal
A Morris-féle vízi útvesztő
- tejjel átlátszatlanná tett víz
- A víz alatt egy helyen pad, amire fel tudnak mászni, ennek helyét
kell megtanulni
- Külső látható tereptárgyak hatékonyan segítik a tanulást
A tér rendben van, de az időt értik-e az állatok?
Madarakkal (bozótszakjó, Aphelocoma Californica) végzett kísérlet:

• Különböző táplálékfajták elrejtése szemük láttára: (1) mogyoró, (2) sáska, illetve (3)
kukac. Ebben a sorrendben egyre romlékonyabbak, ugyanakkor egyre jobban kedvelik
őket (kukac a kedvencük). A romlott kukacot (kb. egy nap után) nem eszik meg.

• Bizonyos idő elteltével megkereshették a táplálékokat (4, 28, és 100 óra múlva).
1) A helyekre emlékeztek.
2) 4 óra elteltével a kukacokat preferálták, 28 óra után a mogyorót és a sáskát, 100 óra
után csak a mogyorót keresték fel.
• Kontrollcsoportok: Nem a romlott inger szaga vezette a válogatást (kontrollcsoportban
az állat tudta nélkül friss kukacra cserélték a romlottat – nem befolyásolta a
preferenciát.).
 124h
4h

Forrás: http://staff.science.uva.nl/~michiell/docs/Do%20animals%20have%20MTT.ppt

Tehát az állatok a táplálék helyére, típusára, és raktározásának idejére

is emlékeztek.
Utánzásos tanulás
Piaget az utánzás fejlődéséről
• Számos szakaszon keresztül fejlődik az első két életévben
Andrew Meltzoff: már újszülötteknél kimutatható reflexes utánzás;
szájnyitás, nyelvkiöltés, ajakcsücsörítés
 Piaget eredeti felfogása

1-8 hó.: saját viselkedés ismétése, ha egy modellnél látja

8-12 hó.: új viselkedések utánzása, de még pontatlanul

12-18 hó.: Új viselkedések szisztematikus azonnali utánzása; késleltetett utánzás.

18-24 mon.: Bonyolultabb viselkedések késleltetett utánzása

 Utánzás: későbbi megfigyelések
• Piaget szerint a késleltetett utánzáshoz mentális szimbólumok kellenek (ezek
lényegében hosszab távra elraktározott, felidézhető emlékek, melyek pl. mások
viselkedéséről rögzülnek a gyermekben). Ilyen stabil emléknyomok csak
kétéves kor körül, vagy az után alakulnak ki; ezért tart ilyen sokáig az utánzás
fejlődése.

• Andrew Meltzoff
 Újszülöttek utánzása: 42 perces - 72 órás (!) élettartam között.

Az intermodális transzfer bizonyítéka: összekapcsoljuk a különböző érzékszervi

modalitásokból szerzett információt, és bizonyos mértékig erre már
örökletesen képesek vagyunk.
 Az újszülött baba a modellt, és saját arckifejezésére leképezi a látott mimikát
(ha bizonytalanul is).
Késleltetett utánzás korábbi életkorokban
• Meltzoff 14 hónapos korban is talált
késleltetett utánzást egy hét után

Vagyis korábban, mint Piaget gondolta

Mi a helyzet az emberszabásúakkal?
Úgy tűnik, szintén képesek késleltetett
utánzásra
(Bjorklund et al., 2001)
- emberi környezetben felnőtt csimpánzok
- emberi modellek akcióinak utánzását
figyelték
 A tükörneuronok
-- Egysejt-regisztrátumok makákómajmokban
-- fMRI rögzítés embereken
Ugyanazok az agyi területek aktiválódtak, amikor Tükörneuron-aktivitás az
emberi agy különböző területein
-- végrehajtottak egy adott cselekvést (pl. elővették
a kaját egy papírzacskóból)
neurotypical
-- ugyanezt a cselekvést megfigyelték egy modellnél
-- csak a papírzacskó csörgését hallották Autism
A tükörneuronok feltételezett szerepe: spectrum
disorder
-- utánzásnál
-- nyelvelsajátításnál difference
-- empátia, társas megértés eseteiben

Giacomo Rizolatti és munkatársai

A csimpánzok jól utánoznak, de az embergyerekek jobban
• Winthrop and Luella Kellogg (pszichológusok), 1920-as
évek, Egyesült Államok
• Gua a csimpánzlány bekerül a családba

• Abban az időben Indiában találtak egy testvérpárt, akik

farkasok közt nőttek föl, és az ő viselkedéseiket tanulták
meg

• A Kellogg házaspár feltételezése: emberi környezetben

ellenben e csimpánz veszi föl az emberi
viselkedésformákat
• Sajnos Donald, a kisfiú többet utánozta a csimpánzlányt,
mint a csimpánz őt, így az aggódó szülők 9 hónap után
véget vetettek a kísérletnek
És végül: perceptuális tanulás

- Magas szintű perceptuális integráció

- A perspektívaillúziók fokozatosan alakulnak

ki/erősödnek meg kisgyermekkorban

- Vakon született és felnőttkorban látóvá vált

személyek nehézsége a vizuális felismerésben, téri
tájékozódásban

Richard Gregory

A tanulás és emlékezet fejlődése 45

Vizuális perceptuális tanulás…
…illetve amikor nincs erre szükség Mi látható a képen?

Látási szerveződés, I.
kontúrintegráció
Magasszintű perceptuális integráció:
(3-4 hónapos korban
Tárgyészlelési tapasztalat, felismerés
kimutatható)
kell hozzá – 6-7 éves korban is nehéz

A pszichológia nagy irányzatai 46

Perceptuális tanulás a hallás esetén
A hallási ingerek is sajátos szerveződést mutatnak – az agy ún. hallási
jelenet elemzést végez (Bregman, 1990)
Célja?
(a) Hangforrások azonosítása, téri lokalizációja, majd jelentőségük
megtanulása (evolúciós eredet)
(b) A zene hallgatása is hallási szerveződést tételez föl (dallamok;
harmóniák – alapvetően kulturális gyökerek)

(c) A beszéd sajátos szerepe: lehetséges, hogy a beszédet más agyi

mechanizmus elemzi, mint más hallási ingereket (Remez és mts., 1994)

sws nat

A pszichológia nagy irányzatai 47

II. Az emlékezet

A tanulás és emlékezet fejlődése 48

 Az emlékezet vizsgálata: két hagyomány
• Hermann Ebbinghaus (1850-1909)
- Értelmetlen szótagok tanulása
- Az előzetes ismeretek hatásának kiküszöbölése a cél –
csak a kísérleti körülmények és a késleltetési idő hatása
- Felejtési görbe Helyes felidézés %
 Egy nagyon különböző megközelítés
• Sir Frederic Bartlett (1886-1969)
• Különböző kultúrkörből származó történetek
olvasása, majd felidézése rövidebb-hosszabb idő
után
• Kihagyások és betoldások – nem véletlenszerű

• A séma fogalma (előzetes ismereteinken alapuló

elvárásrendszer)
Az emlékezet összetett rendszer
- Rövid- és hosszútávú emlékezet
- további típusok mindkettőn belül
- és azon kívül: ikonikus memória

 a munkamemória fogalma
Hosszú távon: explicit és implicit emlékezet
Az expliciten belül:
 Epizodikus és szemantikus emlékezet
 Önélerajzi emlékezet
 A implicit emlékezet típusai
 készségek és tudás elsajátítása
 Alapfolyamatok, és eljárások
Az emlékezés három szakasza:
- Rögzítés
- Tárolás
- Előhívás

Az emlékezeti megtartás mérésémek általános módszerei

- felidézés (szabad vagy kötött)
- felismerés
- újratanulás
Rövid- és hosszútávú emlékezet: egy klasszikus megfigyelés

A tanulás és emlékezet fejlődése 53

Egy jellegzetes inger emlékezeti vizsgálatra: a szólista
• Figyelem...
autó
zsömle
kalapács
gitár
felhő
csésze
kalap
virág
harcsa
füzet
boríték
csempe
Utána: elterelő feladat

143+36=?

A végén szabad felidézés – a sorrend tetszőleges

Két jellegzetes hatás szabad felidézésnél
• Recencia és elsőbbségi hatás
 a rögzítés módja eltér a lista eleji és végi elemekre, erre a
megtartás különbözőségéből következtetünk
 Rövid- és hosszúidejű emlékezet
• George A. Miller (1920-2012)

7±2: becslés a rövididejű memória kapacitására

Különböző egységekre teljesül (számjegyek, betűk,

rövid és toldalék nélküli szavak, történelmi
évszámok, stb.)  memóriaszer-veződési
egységek...

Későbbi vizsgálatok kicsit alacsonyabb becsléseket

adtak
 Hosszú idejű emlékezet
• Kapacitáskorlátja igen nagy, becslése jóval bonyolultabb

• Idői korlátja is sokkal nagyobb – a felejtés lassabb

Személyes adataink, életünk meghatározó eseményei, kedvenc

regényünk, versünk, a szorzótábla, stb.
 Túl a rövid-hosszú megkülönböztetésen:
Ikonikus memória (G. Sperling, 1960)
-- részleges felidézés

A 1 K 3
E O 9 J
N T 6 H
Igen rövid megtartási idő (<1s)
- de azon belül részletes, kiterjedt
Az utókép

*
 Az ikon tehát...
• Nyers, kategorizálatlan

• Vizuális természetű nyom

• Viszonya az utóképhez: ott kiegészítő színeket látunk (erős piros fény utóképe zöld), az
ikonikus nyomra ez nem jellemző.

• Egyik szemre inger, a másikra maszk – lerontja az ikonikus nyomot.

Inter-okuláris transzfer: arra utal, hogy az emléknyom nem a retinában, hanem az

agynak azon területein van, ahol a két szemből származó információ már kapcsolatba
kerül egymással.
A rövididejű emlékezet
Az 1960-as évektől tőbbféle elmélet

(1) Egy speciális alrendszer (rövididejű tár) felelős a rövididejű megtartásért (R.C. Atkinson &
R.M. Shiffrin, 1968)

(2) A feldolgozás mélységétől függ a megtartás (Craik és Lockhart, 1972); ha az inger jelentésére
is figyelünk, jobban fogunk rá emlékezni, mintha csak a felszíni formára (milyen betűvel van
írva) vagy a fonológiai tulajdonságokra (pl. rímelnek-e a bemutatott szavak egymással)

(3) A mai felfogás: a rövididejű emlékezet összetett rendszer, melynek alapvető jellemzőse az
aktív jelleg: a megtartás figyelmet, mentális erőfeszítést igényel, akárcsak az egyéb mentális
műveletek, amiket a tudatos gondolkodás során végezhetünk
 A munkamemória fogalma

A tanulás és emlékezet fejlődése 62

A már említett három fázis

1. Kódolás
2. Megtartás
3. Előhívás

A kódolásról:
 Az ingerről több szintű reprezentációt alakítunk ki
2. A tárolás sem passzív; saját folyamatai vannak (konszolidáció; elhalványulás)
3. Rendelkezésre állás és hozzáférhetőség különbsége
 Kódolás
Több szintű
 Perceptuális
 Modalitásközi (pl. egy látott tárgy felismerése
tapintás útján)
 Absztrakt-fogalmi
 Minél alaposabban kódoljuk az ingert, annál
könnyebb lesz később előhívni

A zene kódolása például hallási-perceptuális, de a

zeneértők esetében absztrakt, fogalmi jellegű,
szabályalapú kódolás is van
 A munkaemlékezet (Alan Baddeley)
• A rövididejű emlékezet nem egységes – alrendszerei
vannak.
• Ezen kívül aktívan tartja fönn, esetleg át is alakítja az
információt – nem passzív „raktár”.

Bemutatkozik nekünk egy szimpatikus újdonsült ismerős,

és a telefonszámát is megmondja.

Mit kell tenni, ha meg akarjuk jegyezni?

Ismételgetés – szubvokális artikuláció

 Fonológiai hasonlósági és artikulációs elnyomási hatás

• FHH: mássalhangzó lista azonnali felidézése esetén...

• ...többet hibázunk, ha hasonló mássalhangzókból áll a lista (pl. b,p,t), mintha
különbözőkből (pl. k, z, cs, f).
• Vizuálisan bemutatott mássalhangzókra is megjelenik

• AEH: Néhány másodperc késleltetés alatt eltűnik az FHH, ha közben

megakadályozzuk az ismételgetést (szubvokális artikulációt).
• Pl. ha vizuálisan bemutatott mássalhangzók megjegyzáse közben egy szótagot kell
monoton ismételgetni.

• Szóhosszúsági hatás: hosszabb szavakra kisebb a rövididejű magtartás (pl. azonnali

felidézés).
 A fonológiai hurok (FH)
FH

fonológiai tár artikulációs frissítés

(rövid ideig ismétel- stabilabb megtartás-
getés nélkül is hoz – pl. telefonszám
fennmarad a hallási megjegyzése – már
emléknyom) aktív ismétlésre és némi
figyelemre is szükség van.

Vizuális bemutatásnál először spontán szubvokális artikuláció jelenik meg, s ez

eredményezi a fonológiai nyomot (hallási benyomást...)
 Téri-vizuális vázlat

F
• Feladat: képzeletben körbejárni az F betűt,
és ha felső vagy alsó sarokhoz érünk, „igen”-
t, más sarkoknál „nem”-et mondani.

• Párhuzamos feladat: becsokott szemmel egy

fénysugárral eltalálni egy ingát VAGY
• Szavakról eldönteni, főnevek-e vagy igék
 Interferencia
• Az inga-eltalálást (valójában ez volt a főfeladat) jobban
lerontotta az F betű képzeletbeli körüljárása, mint a
szófaj-döntés.

• Azonos rendszert igénybe vevő párhuzamos feladatok

jobban zavarják egymást, mint különböző rendszereken
alapuló feladatok.

• Irreleváns kézmozgások zavarják a téri információk

rövididejű megjegyzését.

• Corsi-kockák (aktív fenntartó komponens a

munkamemória vizuális szegmensében is)
 A munkamemória központi végrehajtója
• A figyelem megosztása alapvető szereppel bír abban, hogy mi marad fönn
tovább a munkamemória tartalmai közül.
• Rutinviselkedés: nem igényel figyelmet
• Újdonság, veszélyes helyzet, vagy mérlegelést, döntést igénylő helyzetek
esetén figyelmünk válogat a munkamemória tartalmai között
• (pl. ha magunkban verset mondván ráébredünk, hogy eltévedünk a pláza
folyosóin – a friss téri benyomásokra koncentrálunk, s a verset elfelejtjük).

• Kapacitás- ill. figyelemmegosztás az alrendszerek között

• Prepotens válaszgátlás
• Tervezés
• Rugalmasság, stratégiaváltás, amikor szükséges
 A hosszúidejű emlékezet tagolódása
• Explicit emlékezet:
A tudatossággal jól definiálható: amit fel tudunk idézni, és be
tudunk róla számolni – emlékképek, érzések, versek, elméleti
tudás, stb.
gyümölcs betegség

• Implicit emlékezet:
ep____
Motoros készségeink: kerékpározás, teniszezés, hangszertudás
Egyebek:
- kondicionálás („Az egyenruhák szorongást váltanak ki bennem”
– kellemetlen élmények utóhatásaként)
- priming (pl. szótöredék-kiegészítés előhangoló inger hatására).
- nyelvtan, ahogy mindannyian ismerjük (szabályokat követünk,
melyeket nem tudunk leírni)
 Az explicit emlékezet altípusai (Endel Tulving)
• Mi Törökország fővárosa?
• Emlékszünk-e arra a helyzetre, amikor ezt megtanultuk?

• Emlékezés élményekre, melyek helyhez-időhöz kötöttek, azaz

megtörtént események emlékei (sajátként éljük át)
 Epizodikus emlékezet

• Ténytudás, a forrás/elsajátítás felidázhetősége nélkül, melyet nem

saját élményként, ám ismerősként élünk ét, mikor felidézzük
 Szemantikus emlékezet
 Az önéletrajzi (autobiografikus) emlékezet
• Saját életünk eseményeire való emlékezetünk epizodikus és szemantikus
emlékek együttese
• A számunkra jelentősebb eseményekre részletesebben emlékszünk – a
pontosság kérdéses
• Esetenként konstruktív (pl. szüleink, barátaink emlékei egy régi, közösen
átélt eseményről azonosak-e a miénkkel?)
• Az első három életévről alig vannak tudatos emlékeink (gyerekkori amnézia
– az idegrendszer éretlensége – hippokampusz, homloklebeny – játszhat
ebben szerepet)
• Az elmúlt néhány évből több mindenre emlékszünk (hosszú távú
recenciahatás)
• Kamaszkorból és fiatal felnőttkorból (10-25 év) több emlékünk marad, mint
a többi életszakaszból
 Az ifjúkor emlékei
• Többféle módszerrel is vizsgálhatóak
- Fontos életesemények bejelölése egy időtengelyen (többet jelölünk az
ifjúkorban)

- Szabad felidézés (a személy mesél életéről – kamasz- és ifjúkorból több,

hangsúlyosabb emlék)

- Hívószavas módszer (Francis Galton): egy adott szóra az első eszünkbe jutó
személyes élményt kell felidézni)

- Huszonéves korban egybeesik a két periódus (recencia, ifjúkor), később

azonban szétválnak – két csúcspont van
 Összefoglalás: kapcsolat az emlékezeti rendszerek
között

kódolás
figyelem
Ikonikus tár munkamemória
felidézés Hosszúidajű
emlékezet
A kódolás: hosszú távra akkor jegyzünk meg ingeranya-
got, ha alaposan feldolgozzuk. Megértés (szemben pl.
a gépies felolvasással), az előzetes ismereteink rendsze-
rébe való beépítés – akár vizuális, akár absztrakt termé-
szetű – egyaránt támogatják a hosszúidejű megtartást.
 A felejtés típusai
• Több emlékezeti rendszer – többféle felejtési mechanizmus
• Rendelkezésre állás és hozzáférhetőség különbsége

Nyomelhalványulás – a rövididejű memória jellemzője elsősorban. Ami innen

kiesik, elvész.

Interferencia: Hová is parkoltam ma reggel? Mit ettem tegnapelőtt vacsorára?

Egymást zavaró emlékek – retroaktív interferencia (a későbbi zavarja a
korábbit) – a hasonlóság fontos tényező
Proaktív interferencia – a hasonlóság zavaró hatása időben előre is
megmutatkozhat.
 Konszolidáció
• A rövididejű emlékezetből a hosszúidejűbe való átmenet folyamata.
• Ezt előbb kódolásként írtuk le; de más folyamatok is részt vehetnek az emléknyom-
megszilárdulásban, melyeket nem kísér az adott emlékekre irányuló mentális
aktivitás.

Az alvás hatása a megőrzésre

- Fiziológiai módszerekkel is kimutatható állatoknál (B.L. McNaughton, 1996):
mikroelektródás rögzítés patkány agyából labirintustanulás alatt, és az azt követő
alvás során)
- Embereknél: gyakorlás – alvás – gyakorlás – hatékonyabb, mint ugyanannyi gyakorlás
egy napba sűrítve, alvás nélkül.
 A konszolidáció idegrendszeri háttere
• A hippokampusz – a halántéklebenyben
található terület
• H.M. esete

• Anterográd amnézia
• Az explicit emlékezetre van hatással –
epizodikus és szemantikus

• Implicit tanulás megmarad

• Állatoknál a téri tanulás képessége sérül
 Implicit memória
 A személy számára nem világos, hogy emlékezetét használja
Implicit memória tesztek: nem tudatos forma

Roedinger & McDermott, 1993

(1) Észleléses implicit memória
-- szótöredék-kiegészítés .ec..h.r
-- Töredékes perceptuális ingerek
-- szóazonosítás nagyon rövid idejű bemutatásnál de..i.e
 perceptális, nem szemantikus jegyek
.eny
(2) Fogalmi implicit memória
-- szemantikus jegyek határozzák meg a választ
-- szóasszociációk
-- példák egy kategória tagjaira
 Mesterséges nyelvtanok tanulása
Felnőtt változat
A nyelvi képességek alapos vizsgálatának egyik (Knowlton & Squire, 1996)
eleme lehet
-- Kevés vizsgálat gyerekekkel; sok felnőttekkel

Tréning fázis: "helyes", grammatikus

szekvenciák bemutatása, esetleg
memorizálása*

Teszt fázis: helyes és helytelen szekvenciákat is Gyerek változat (10-11é;

mutatunk, a feladat a csoportosítás Pavlidou et al., 2009)
 Egy gyors példa
Tréning elemek: Teszt elemek: melyik helyes,
melyik nem?
Helytelen: kör-négyzet-rom-
busz-kör után nem lehet kilépni
Helyes (látjuk az ösvényt?)

Ez is helyes

Helytelen – ez könnyű
 Szeriális reakcióidő feladat
https://www.youtube.com/watch?v=4Vl9
QVEUzJQ

A személy tudtán kívül az ingerek

megjelenési sorrendje nem teljesen
véletlen, hanem van benne ismétlődés,
rendszer

Ritka
Alternáló szeriális reakcióidő feladat: pl. hármas
minden második elem véletlen; a
szekvencia még rejtettebb
Gyakori
hármas
Vizuális előfeszítés (priming)
Mi látható az ábrán?
 Emberi és állati emlékezet
• A téri tanulás az állati emlékezetben hangsúlyosabb, mint
embernél (a tájékozódás központi jelentőségű) – pl.
labirintustanulás.

• Az idő reprezentációja kérdésesebb, nevezetes

labirintustanulóknál (pl. patkány) kimutathatóan rosszabb az idői
szekvenciák tanulása, mint a téri teljestmény

• Más állatfajoknál sikerült kimutatni az eltelt időre vonatkozó

nyomot is.
 Ehhez képest az emberi emlékezet…
1) Időileg szervezett (az emlékezett események sorrendi viszonyai
fontosak – gondoljunk az önéletrajzi emlékezetre)

2) Fogalmi kategorizáció (absztrakció) és egyedi élményekre való

emlékezet kettőssége a jellemző.

3) Képzeleti manipuláció is lehetséges – lehetőségek elgondolása

(állatoknál feltehetőleg elég korlátozott, bár gondoljunk Köhler
belátási kísérleteire)
 Emlékezeti rendszerek

Ikonikus
hosszúidejű eml.
munkaemlékezet
(rövididejű eml.)

Deklaratív (explicit) Implicit

Központi végrehajtó

Epizodikus Szemantikus
Fonológiai hurok

Téri-vizuális
Más:
Fonológiai tár Artikulációs „vázlattömb”
-kondicionálás,
(hallási ikon?) frissítés (csöndes -priming,
artikuláció) Procedurális -nyelvtan
Passzív tároló és
aktív frissítő (motoros
komponens? készségtanulás)
Az emlékezet fejlődése

A tanulás és emlékezet fejlődése 89

 A gyermekkori amnézia
Három éves kor előttről szinte semmilyen tudatos emlékünk nincs

Hogy vizsgálható? – Szülőket és a gyereket (4, 6, 8, 12 éveseket) kikérdezték egy korai

nevezetes eseményről (pl. kistestvér születése). - Sheingold és Tenney, 1982
 Három éves kor utáni élményekre sokkal pontosabb emlékek, függetlenül a kérdezés
korától

Mi okozza az infantilis amnéziát?

 Az emlékezet fejlődése, átstrukturálódása
 Pl. ha 3 éves kor előtt nem alakulnak ki a későbbi értelemben vett önéletrajzi emlékek,
akkor nincs mit felidézni később – Ez-e a magyarázat?
 A gyermekkori amnézia
Ami már van csecsemőkorban: implicit és explicit emlékezet
Játék-mobil-mozgatási paradigma (Rovee-Collier, 1989)
A teljesítmény olyan tényezőktől függ, amelyek inkább az
explicit emlékezettel vannak kapcsolatban:
- a baba életkora
- késleltetési idő (2 hónaposan 2 nap; 3 hónaposan 1 hét)
- kontextus (akik kockákat tartalmazó mobillal tanultak, nem
reagáltak a pillangós mobilra)

Késleltetett utánzás (Meltzoff, 1985): 14 hónaposoknál

megfigyelhető; később 6 hónaposoknál is kimutatták (Hayne,
1999)
A késleltetett utánzáshoz deklaratív emlékezetre van szükség.
 Felnőtt amnéziás betegek, akinél a deklaratív emlékezet
sérült, de az implicit ép, rosszul teljesítenek késleltetett
utánzásban
 Gyermekkori amnézia
Explicit és implicit emlékezet: idegrendszeri területek

Az implicit emlékezet idegi háttere:

- a striátum (bazális ganglionok)
- kisagy
- agytörzs

Az explicit emlékezeté:
- hippokampális rendszer
- prefrontális kéreg (késleltetett felidézés)
- intenzív mielinizáció az első életévben ( hatékonyabb
információfeldolgozás)
 Gyermekkori amnézia
Vannak-e 3 éves kor előtt önéletrajzi emlékek?
- személyes emlékek, melyeket a gyerek sajátjaként él meg
Esettanulmány (Nelson, 1988): Emily elalvás előtti monológjai 21-36 hónapos kor között
- strukturálatlan emlékfelidézések, nem kapcsolódtak jelentős eseményekhez
- 24 hónapos kortól általánosítások, szabályszerűségek megjelenése
A másik módszer: szülő-gyerek párhuzamos kikérdezések, fontos eseményekről
Az utólagos emlékek megléte erősen függött attól, hogy mennyire jól tudott a gyerek
beszélni az esemény megtörténtekor, be tudott-e számolni róla akkor.
Nemverbális módszerek: a "kicsinyítőgép" (Simcock és Hayne, 2003). 3 féle tesztet
alkalmaztak: (1) szóbeli beszámoló, (2) képről választás, (3) megmutatni, hogyan működik a
szerkezet
 (2) és (3) esetében sokkal jobb teljesítmény – már 27 hónaposok sikerrel jártak;
beszámoló csak kb 33 hónapos korban
Tehát: VAN önéletrajzi, személyes jellegű emlékezet - már kb 2 éves kortól kezdve
kimutatható
 Gyermekkori amnézia
De akkor mi magyarázza az infantilis amnéziát?
Freud magyarázata: a fenyegető élmények elfojtása
 általános magyarézatnak semmiképpen sem jó – miért nem emlékszünk semleges vagy
pozitív korai élményeinkre?
Két elmélet
(1) A kognitív szelf kialakulása: az éntudat szükséges feltétele a hosszútávú önéletrajzi
emlékek kialakulásának (Howe és Courage, 1997)
- a tükör teszt: 21-24 hónapos kortól
- önfelismerés, személyes névmás használat (én, engem…) ÉS: a mintha játékokban való
részvétel – 2 éves kor körül
 ezek egybeesnak ez önéletrajzi emlékezet megjelenésével
 Az önfelismerés 15-23 hónapos kor között a nyelvi képességtől függetlenül is bejósolja a
személyes eseményekre való emlékezést (ugyanolyan korú és nyelvi szintű gyerekek közül
azok emlékeztek jobban, akik önfelismrésre is képesek voltak)
 DE miért felejtjük el később a 2-3 éves kor kozötti önéletrajzi emlékeinket? Howe és
Courage szerint azért, mert nem idézzük föl őket rendszeresen ebben a korban; később ez
sokkal gyakoribb
 Gyermekkori amnézia
(2) Szociokulturális elmélet
Ha a szülők rendszeresen beszélgetnek gyermekeikkel a közös múltról, a gyerekeknek
várhatóan több gyermekkori emlékük lesz. (Fivush és Nelson, 2004)
A jelen élményeket a korábbiakhoz kapcsoló szabad beszélgetés hatékonyabb ebben, mint a
gyakorlatiasabb, a tárgyak funkciójáról, anyagáról szóló beszélgetés
Nyelvi készségek az esemény bekövetkezésekor (Simcock és Hayne, 2002):
2-3 év közötti gyerekeket kértek meg, hoyg mesélják el egy játékkal kapcsolatos élményiket
különböző késleltetésekkel (az utolsó felidézés 12 hónappal később volt)
 csak olyan szavakat használtak a felidézéskor, amelyeket már az eseméyn megélésekor
ismertek – pedig az eltelt időben több száz új szót is tanulhattak
 ha a megéléskor egyálatlán nincs nyelvi kódolás, utólag szervezni, kódolni már nem tűnik
lehetségesnek.
Kultúrközi különbségek: nyugati kultúrákban többet beszélnek a szülők a gyerekekkel a múltról,
és a felnőttkori önéletrajzi emlékek korábbi időszakból származnak, mint keleti kultúrák
esetében.
Amerikai gyerekeknek kidolgozottabb és érzelemgazdagabb korai emlékeik vannak,mint kínai
vagy koreai gyerekeknek (Han, Leichtman és Wang, 1998).
A két elmélet nem zárja ki egymást, inkább kiegészítő viszonyban lehetnek
 Emlékezeti fejlődés
 3-6 éves kor között még a felismerés jobb, mint a felidézés
 Ezután a felidézés fejlődik nagymértékben – egészen a serdülőkorig

A memóriafejlődés tényezői:
1. A tárolási kapacitás és feldolgozási sebesség fejlődése a rövididejű
emlékezetben
2. Az emlékezeti stratégiák fejlődése: kódolás; rejtett artikuláció
3. Ismeretek az emlékezet működéséről (ismétlés, visszamondás, gyakorlás)
4. A világról való ismeretek bővülése  az emlékezeti sémák rendszere
(felidézési egységek is)
 Tárolási kapacitás
 A rövididejű emlékezet fejlődik
elsősorban
 Számterjedelem: összefügg az
anyanyelvben a számnevek
hosszával is (kínai-angol
összehasonlítás; Chen és
Stevenson, 1988)

 Számolási terjedelem:
műveleteket, forráselosztást
kíván; nehezebb feladat

5é 9é 12 é

Számolási 2 3 4
terjedelem
 Terjedelem és sebesség
- A számterjedelemmel mérhető pl.
Két tényező: (i) az adott idői sorrendet megtartani (ii) de ehhez meg
kell nevezni a számjegyeket)
 A megnevezés sebessége korrelál a számterjedelemmel
 A számterjedelmet az adott nyelv számneveinek hossza is
befolyásolja (angol és kínai gyerekek közti különbség);
 A válaszadás sebessége: (a) előhívási sebesség (amíg megszólal),
(b) a név kimondása (amíg befejezi a kimondást)
6 és 11 éves kor között (a) ötszörösére nő
 A tudásbázis bővülése
-- Aki többet tud, könnyebben tanul

Az ismeretek egy területen gyorsan, hatékonyan működő egységekbe,

sémákba szerveződnek  hatékonyabb felidézés,
helyzetfelismerés, és újabb kapcsolódó fogalmak tanulása

A rövididejű emlékezet kapacitása és a séma fogalma:

Számjegy, szó, mondat, morféma is lehet az egység

 A tudásbázis bővülése
Az emlékezet egységének kérdése – betű/szó/mondat
Chi (1978): jól sakkozó 10 éves gyerekek és gyengén sakkozó
főiskolások emlékezetének összevetése:
(i) sakkállásokra
(ii) számokra
 (i)-ben jobb volt a 10 éves csoport, (ii)-ben nem volt eltérés
 Véletlenszerűen a táblára állított sakkfigurák helyére való
emlékezetben kisebb volt a különbség
2. Emlékezeti stratégiák
1. Ismételgetés

2. Automatikus fogalmi kategorizáció

3. Elaboráció – közvetítő asszociáció

4. A sémák fejlődése (szavak; mondatok;

történetsémák; szabályrendszerek – pl.
sakk; forgatókönyvek, stb.)

5. Társadalmi-kulturális hatások
 Kulturális hatások az emlékezet fejlődésére
Cole és mts., 1971, 1977: libériai gyerekek – életkori csoportokban,
mindegyik csoport fele iskolába járt, másik fele nem.
Hétköznapi tárgyak bemutatása (20): utána felidézési feladat
Iskolába nem járó gyerekek: 10 elemre emlékeztek az első, ~12
elemre a 15. próba után
Az iskolába járók teljesítménye jobb volt, és 9-10 éves kor után is
jelentősen javult (a másik csoporté alig).
-- spontán csoportosítás már az első próba után
-- az iskolába nem járók nem csoportosítottak!
Tehát:
(1) A konkrét szakasz műveletei a mindennapi tevékenységekhez,
gondolkodáshoz kapcsolódnak
(2) Ugyanakkor pl. az emlékezeti stratégiákat az iskolai oktatás is
befolyásolja.
 Metamemória
Mit tudnak a gyerekek a saját emlékezetükről?
5 évesek: tudják pl., hogy rövid szólistára könnyebb emlékezni, mint
hosszúra, hogy könnyebb újra megtanulni valamit, amit már tudtak,
s hogy könnyebb az előző nap történtekre emlékezni, mint egy
hónappal azelőttre.
 De nem tudják őket olyan hatékonyan alkalmazni, mint 8 éves kor
körül
Pl.: irreleváns információt ignorálni kell ahhoz, hogy a relevánsra
jobban emlékezzenek.

Fabricius és Hagen (1984): 6-7 éves gyerekek  ha tudatos a

szervezési stratégia, akkor később is alkalmazzák; ha nem, kisebb
ennek az esélye
 A munkamemória (performanciatényező) és a számolási
készség (kompetencia) egymásra hatása
Case és mts., 1998: 6, 8, és 10 éves ksz-ek
Számolási feladatok: 4 típus, eltérő
memóriaterheléssel:
T1. „A 7 nagyobb-e, mint a 8?”
T2. „Milyen szám jön a 9 után?” „A kártyán
lévő számok közül melyik jön először a 4, 9, 2,
6, 11
számolásban?”
T3. „Hány szám van a 3 és a 9 között?”
T4. „A 3 és 9, vagy a 2 és 8 között van-e
több szám?” 6é 8é 10é
T1 100 100 100
Számolni már a 4 évesek is tudnak, de…
T2 89 97 99
Eredmények a táblázatban (megoldási T3 28 66 86
siker %-a) T4 4 24 49
 Az iskolai oktatás hatása a kognitív fejlődésre
-- Az iskola specifikus kognitív stratégiák elsajátításában segít
Emlékezeti felidézés: elsősök jobbak, mint ugyanolyan korú óvodások – az ok az aktív
ismételgetési stratégiák használata (Morrison és mts., 1997)

Számolási képesség illetve konzerváció: a számolási képesség (összeadás) az

iskolázottság függvényében fejlődött; a konzerváció az életkorral, függetlenül az
iskolától

 Piaget: a mennyiségállandóság alapfogalmai külön tanítás nélkül is kialakulnak 5-7

éves kor között.
További fejlődési szempontok:
tanulás, emlékezet

A tanulás és emlékezet fejlődése 106

 Szenzomotoros fejlődés a második életévben
6. alszakasz A szimbolikus reprezentáció kezdete (18-24 hónap)
Az 5. alszakaszig a jelen, a pillanatnyi környezet határozza meg a cselekvést. A 6. alszakaszban a
cselekvéseket már a korábbi tapasztalatok felidézett emlékei alapvetően befolyásolják.

Viselkedéses evidencia Piaget szerint:

(1) Jelen nem lévő tárgyak elképzelése (az elrejtett tárgyak szisztematikus keresése – pl. az ágy alá
begurult labda pályájának elővételezése alapján 2 évesen már az ágy másik oldalára megy, és
ott várja a megjelenést)
(2) problémamegoldás (a bot behúzása az ágy rácsán keresztül: az 5. alszakaszban próba-
szerencse jellegű, és csak lassan ismeri föl a törvényszerűséget; a 6. alszakaszban gyors
belátásos tanulás
(3) A mintha-játék megjelenése
(4) Késleltetett utánzás
 A képek mint reprezentációk
J. DeLoache, 1998:
K1. kép alapján az ábrázolt tárgy megtalálása
K2. Szobák képei alapján mutatták meg, hol van elrejtve a tárgy, amit
aztán az igazi szobában kellett megtalálni.
-- 2 évesen nem ment jól, 30 hónaposan már igen.

K3. Ugyanez szoba makettel: 30 hónaposoknak sem ment, három

évesen már igen.
 A makettet összetévesztik az igazi tárggyal, ez okozza a zavart.
Nem tudják egyszerre tárgynak és másvalami szimbólumának is
tekinteni.
 A nyelv és a cselekvés viszonya
-- Másfél évesen 100-200 a gyerekek szókincse
-- 20-22 hónaposan viszonylag összetett utasításokat képesek végrehajtani
Kapcsolat a nyelv és a mintha-játék között:
-- az egyszavas szinten a mintha-játék is egy-egy cselekvésből áll.
-- kétszavas kombinációk: ezzel egyidőben a mintha-játékban is egyszerűbb
cselekvéskombinéciók jelennek meg.
Lifter és Bloom (1989): az első szavak megjelenése egybeesik azzal, amikor
módszeresen keresni kezdik az elrejtett tárgyakat  a szimbolikus
reprezentáció jelzője mindkettő
Gopnik és Meltzoff (1997): a szótárrobbanás egybeesik a tárgyak két
csoportba osztásának képességével; és a kifinomult keresési
stratégiákkal (A nem B hiba; láthatalan áthelyezés)
Olvasnivalók
Kötelező:
Alan Baddeley-Michael W. Eysenck – Michael C. Anderson (2010): Emlékezet, Akadémiai Kiadó,
17-41; 401-435

Ajánlott:
A fenti kötet további részei
Kovács Ilona, Szamarasz Vera Zoé (2006): Látás, nyelv, emlékezet, 125-167

A tanulás és emlékezet fejlődése 110

Vége

A tanulás és emlékezet fejlődése 111

 ANGY-ÁK-0011

A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

vonatkozásai
c. kurzus

ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar,

Gyógypedagógia BA képzés
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 1
A gondolkodás és
problémamegoldás fejlődése:
Piaget felfogása és ennek kritikái

„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 2

Piaget rendszere: a szenzomotoros szakasz 0-2.5é
Az első hónapokban reflexeken alapuló aktivitás

Elsődleges cirkuláris reakciók (1-4 hónap):

- Nem pusztán reflexek
- Cirkuláris = ismételgetett
- A saját test a fókusz
Már az elsődleges cirkuláris reakciókban is
megjelenik az asszimiláció és akkomodáció,
a tanulás két alapfolyamata (lásd még alább)
Példák:
Asszimiláció: pl. a szopási reflex új helyzetekben
is megjelenik (takaró csücske; játékok)
Akkomodáció: (1) az újfajta tárgyak Buborékfújás: jellegzetes
megragadása; (2) a buborékfújás elsődleges cirkuláris reakció
 Másodlagos cirkuláris reakciók (4-8 hónap)
-- A fókusz átirányul a külvilágra a saját testről
-- A külvilág testtől független létezését kezdi felismerni
A célvezérelt viselkedések

Gyakorlás és motoros képességek: korai gyakorlás kicsit

előre hozza az egyes készségek (pl. járás) megjelenését, de
az érést nem írja felül – korai mozgáskorlátozást is
behoznak
A szenzomotoros sémák koordinálása (8-12
hónap):
- Több elemi akció kombinálása egyszerű
célvezérelt viselkedésekké
Példa: a takaró alá rejtett tárgy megszerzése
- Két mozdulatot kell kombinálni (takaró
felemelése; a tárgy megragadása; a
problémamegoldás legelső formája

Harmadlagos cirkuláris reakciók (12-18 hónap):

- Aktív, önállóan kezdeményezett kísérletezés a
környezettel.
- A csecsemő kíváncsiságát, tanulási motivációját
jelzi.
A szimbolikus problémamegoldás felé (18-24 hónap):
- Megkezdődik a cselekvések interiorizációja – viselkedési sémák
kialakítása problémamegoldási céllal. Egyszerű belátásos tanulás
jelei (pl. a sütit egy hosszú fakanállal húzza magához, ha kézzel nem
éri el).
- Szavak jelentésének megértése
Két fontos esemény a csecsemőkori fejlődés során:
tárgyállandóság és utánzás

„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 7

 Piaget felfogása
1-4 hónaposok az érdekes tárgyakat nem keresik
tovább, ha azok nem láthatóak (mintha már nem
is létezne)
4-8 hónap: Részlegesen rejtett tárgyakat
megszereznek, de teljesen elrejtettet nem.
8-12 hónap: A, nem B hiba: a tárgyakat ott keresik,
ahol előzőleg már (többször) megtalálták, s nem
ott, ahol legutóbb eltűnt  Mintha a tárgy a
kontextus, cselekvés része lenne csupán.
12-18 hónap: követik a látható mozgást, ott keresik
a tárgyat, ahol eltűnt, de a láthatatlan áthelyezést
(pl. zárt kézben) még nem értik
 18-24 hónap: eddigre értik meg a
tárgyállandóságot.
https://www.youtube.com/watch?v=4jW668F7HdA
 Az utánzás fejlődése
1-8 hónap.: a saját viselkedés ismétlése, ha valaki más
utánozta
8-12 hónap: elkezdődik az új válaszok ismétlése, de még
pontatlan

12-18 hónap: Új akciók pontos ismétlése;

- a késleltetett utánzás megjelenése a második év vége
felé
Kapcsolat az észleléssel: az intermodális transzfer

Kétéves korra: összetettebb viselkedések késleltetett

utánzása
 Újabb megfigyelések;
Meltzoff nevezetes kísérlete

Kicsit később (Meltzoff megfigyelései):

-- 6 hetesek már azonnal utánozzák a nyelvkiöltést
-- sőt, 24 óra után, ha újra meglátják a modellt,
kiöltik rá a nyelvüket.
 Felismerés és felidézés: a késleltetett utánzás
Piaget szerint a késleltetett utánzás mentális szimbólumokon
alapul, ezért csak a második év vége felé jelenik meg.
Andrew Meltzoff (1988):
14 hónaposok egyszerű cselekvéseket egy hét késleltetéssel is
utánoztak
 Lényegesen előbb, mint Piaget gondolta

Meltzoff és Hanna (1993): 14 hónapos korra egymást is

utánozzák a csecsemők
1. Bölcsődében a szociábilis gyerekek mutattak be akciókat
megfigyelőknek, eszközökkel
2. Két nap múlva a megfigyelők otthon megkapták az eszközöket
 határozott utánzási tendencia
Utánzás és emlékezet csecsemőkorban
Mobil rugdosása:
2 hónaposan 24 óra múlva emlékeztek rá
3 hónaposan 8 nap után igen, 13 nap után nem
6 hónaposok: 14 nap után igen, 21 nap után
már nem.

Emlékeztető (a k.v. kezével megmozgatja a

mobilt) – hosszabb idő után is újra rugdosni
kezdenek
 Az utánzást befolyásoló tényezők
Meltzoff, 1995:
-- 18 hónaposan olyan akciókat utánoznak, ahol a
modellnek célja, szándéka volt

-- sikeres és sikertelen modellt is utánoztak – a sikertelen

helyett tkp. befejezték a cselekvést

Emberi illetve robot modell:

- az emberi modellt utánozták a gyerekek az ugyanazon
akciót végző mechanikus szerkezetet nem.

„Olyan mint én” elv, mint az utánzás feltétele

DE: cél/szándék tulajdonításának nem feltétele az "olyan,

mint én" kategorizáció!
Kisgyermekkor (kétéves kortól az iskolakezdésig)

„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 14

 A művelet előtti szakasz (2-7 é)
A mentális szimbólumok használatának növekedése alapvető jellemző (szavak
és mentális képek) - tárgyak és események reprezentációja a gyermek
környezetében.
Piaget arra összpontosított, hogy mire nem képesek még a gyerekek ezen a
szinten:
 művelet előtti  még nem sajátították el al logikus gondolkodáshoz
szükséges mentális műveleteket.
Egyoldalúság: egyetlen szempontra fókuszálnak (centrálás; 3-5 éves kor)
Felosztás: Művelet előtti szakasz

Prekonceptuális szakasz (2-4 é) intuitív szakasz (4-7 é)

 A prekonceptuális szakasz
- A szimbolikus gondolkodás megjelenése: szójelentés és a
mentális képek  a két alapvető mentális szimbólum
fajta
- A téri-vizuális szemlélet nagy hangsúlya
- Ugyanakkor a nyelvi fejlődésben nagy előrelépés

Piaget felfogása nyelvi és értelmi fejlődésről:

 A kognitív (általános értelmi fejlődés) hajtja a nyelvi
fejlődést, és nem fordítva – nem a nyelv az elsődleges
Evidencia: a csecsemőkori kategorizáció fejlődése (pl.
Roberts, 1988) A Roberts-féle vizsgálatban használt ingerek
- 9 hónapos csecsemőkkel
- diszhabituációs módszerrel
 Egocentrizmus
(1) téri nézőpontváltás: a három hegy feladat
(2) egocentrikus beszéd
Kollektív monológok egymás mellett; mi elég információ a másiknak, hogy megértse a
szándékunkat?

(3) mások vélekedésének megértése

 és az ezzel kapcsolatos későbbi felfedezések
 Két további jellemző
(1) Animizmus: élőkre jellemző tulajdonságok tulajdonítása élettelen
tárgyaknak, különösen, ha mozognak

(2) Prekauzális következtetések: az együttes előfordulás az oksági

következtetés alapja; hatékony oksági érvelés még nincs

A felnőtt fikcióra már nem nagyon jellemző a tárgyak pszichológiai tulajdonságokkal

való felruházása – kivételek persze vannak (pl. A gyűrűk ura)
A látszat és valóság megkülönböztetésének hiánya
Cica a kutya maszkkal: 3 évesen még azt gondolják, hogy tényleg kutya
lett (DeVries, 1969)
Modalitásközi különbségek (Flavell) – pl. jégkocka kesztyűben tartva – 3
évesek megértik, hogy bár hideg, nem érezzük annak kesztyűben

Ami meglepő: 3 évesen már elkülönítik a mintha játékot a valóságtól. A

látszat-valóság feladat mégis nehéz.

Magyarázat?
 A saját cselekvés a mintha játékban: talán segíthet a gyereknek,
hogy a mintha játékban saját cselekvés van, és azzal kapcsolatban kell
megértenie, hogy "csak játék".

 Ez a támpont nem áll rendelkezésre a kutya maszkot viselő cica

esetében – ott egy elvontabb elvet kell megérteni – az esszencializmus
Az intuitív periódus (4-7 é)

Még művelet előtti szakasz, de javul a

decentrálás és a közös tulajdonságokon
alapuló kategorizáció.

Piaget szerint ebben a szakaszban a

gondolkodás még a látszaton alapul, és a
logikai képességek még gyengék.

A mennyiségmegmaradás
 Mi az oka a konzerváció hiányának?
Piaget: bizonyos kognitív műveletek hiányoznak
még.

(i) Kompenzáció

(ii) Reverzibilitás
 Újabb megfigyelések
Piaget, úgy tűnik, alábecsülte a gyerekek kognitív
készségeit ebben az időszakban.

Decentráció: A perceptuális perspektívaátvételnek már

3 éves korban is van nyoma. (John Flavell)
Fogalmi feladatok: pl. félrevezetéses játék. 3 évesek
még nem túl jók; 4 éves kortól sokkal ügyesebbek a
játékos becsapásban

Az egocentrizmus elhagyása fokozatosan történik.

 Oksági következtetések
Ebben a korban van már fogalmuk a gyerekeknek az okságról
- Már 10 hónaposan is jobban figyelnek az egymást mozgásba hozó
billiárd-golyókra, mint a véletlenszerűen mozgókra
- Az okság közvetlenül az észlelés által felismerhető (Albert Michotte)
https://www.youtube.com/watch?v=e_jKNlC2YKo

- A cél- illetve szándékvezérelt okozást is meg tudjuk különböztetni a

fizikai okozástól (Heider és Simmel, 1944 klasszikus demonstrációja)
https://www.youtube.com/watch?v=VTNmLt7QX8E
 preferenciális nézési helyzetben 9-10 hónapos korban már
kimutatható

2 évesen időnként egyszerű nyelvi reflexiók,

pl. "nyomtam a gombot és kikapcsolt"
 Az ok-okozati viszonyok megértése 3-5 éves korban
Bullock és Gelman, 1979

-- melyik golyó ugratta ki a bábut?

-- A kérdés: tudják-e 3 évesek, hogy az ok megelőzi
az okozatot?
3-5 éves gyerekek vettek részt
- „Melyik golyó ugratta ki?” – ez mindkét
korcsoportnak ment

Magyarázat kérése: csak az 5 évesek magyaráztak

helyesen (az ok megelőzi az okozatot); a 3 évesek
inadekvát magyarázatokat adtak.
 Konzerváció: későbbi megfigyelések
1. Tanítás
El lehet magyarázni 4 éveseknek az alapelveket
Ha nem veszünk el, nem adunk hozzá, akkor a mennyiség
nem változik.
„Visszacsinálható”
Négyévesek megértik és használják is ezeket az elveket, a
magyarázat hatására.

2. Elmeolvasás és konzerváció?
Jacques Mehler és Tom Bever, 1967 (!)

2;6-3;2 – ksz-ek megoldották a korongos feladatot; 3;4-4;6

között nem, utána ismét igen

Csokikkal a középső csoport is megoldotta (de ott más

megfogalmazást használtak)
(1)

(2)

M&M M&M M&M M&M

(3)
M&M M&M M&M M&M M&M M&M
 Mehler és Bever: magyarázatok
Más megfogalmazás: Mehler és Bever a korongos változatban azt kérdezték, hogy melyik
sorban van több; a csokis változatban ellenben azt mondták, hogy az egyik sort
kiválaszthatja, és megeheti. Itt nem tévedett egyik korcsoport sem.
M&B: Piaget verziója túl nehéz volt; talán bizonyos pragmatikai, társalgási szabályokat nem
tudnak még a gyerekek
Piaget: az első korcsoport sűrűségre alapozta a döntését (Mehler és Bever összesűrítették az
egyik korongsort, ÉS hozzá is tettek); a második korcsoport a hosszra alapozott, ezért vallott
kudarcot; a harmadik korcsoport 1:1 hozzárendelésre alapozva oldotta meg sikeresen.

S. Dehaene (2011): Az elmeolvasás fejlődése intereferál a helyes ítélettel. Másodszorra

ugyanaz a kérdés a gyereknek – 4 évesen azt gondolja, hogy más választ várnak el tőle,
különben nem kérdeznék meg még egyszer ugyanazt
 Ez okozhatja az átmeneti leromlást 4 éves kor körül – okosabbak lesznek társas
szempontból
 Később még okosabbak lesznek (a logika kényszere [1:1 hozzárendelés alapján
ugyanannyi van] felülírja a társas megértés furcsaságait ["De akkor meg miért kérdezi még
egyszer – talán próbára akar tenni?"])
A kultúra hatása
Sémák és forgatókönyvek (l. a képeket a jellegzetes
élethelyzetekről)

(i) az egyéni cselekvést irányítják,

(ii) a csoportok tagjai közti együttműködést teszik lehetővé,
(iii) Az absztrakt fogalmak alapjául szolgálnak
 Kultúra és egyenetlen fejlődés
1. A kulturális környezet bizonyos tevékenységeket nyújt,
másokat nem
2. A gyakorlás hatása: a Bali gyerekek 4 évesen tudnak
táncolni (a táncra nincs külön fejlődési szakasz; a járáshoz
szükséges nagymotoros képességek tovább finomítha-
tóak gyakorlással)
3. Különböző tevékenységek összekapcsolása (pl. agyagozás
már az óvodában; az agyagedény-készítés fázisainak
tanulása bányászattól fényezésig)
4. A gyerekek szerepének szabályozásával  irányított
részvétel – és a legközelebbi fejlődési zóna
Egyéni különbségek is okozhatnak horizontális eltolódást:
egyazon fejlődési szakasz az egyik gyereknél korábban,
egy másiknál valamivel később jelenik meg
A kultúra a különféle tanulási formák támogatásán
keresztül szintén hozzájárulhat ehhez
Összefoglalás: a fejlődés eddig bemutatott alapelvei
1. Piaget a kisgyermekkori értelmi fejlődésről
- Szimbolikus szakasz: prekonceptuális és intuitív
- decentrálás
- oksági következtetés
- konzerváció
 területáltalános rendszerek állnak az értelmi fejlődés hátterében

2. Piaget után:
- területspecificitás; kompetencia-performancia
- A szakaszelmélet kérdései: horizonális eltolodás illetve felcserélődés
- A decentrálás, okság, mennyiségmegmaradás későbbi fejleményei
- társas megértés
Iskoláskor

„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 31

 A konkrét műveleti szakasz általános jellemzői
(1) Lehetségessé válnak a mentális műveletek

(2) Ezek belsővé tett cselekvésekből erednek

(interiorizáció)

-- tárgyak és cselekvések fejben való összerakása,

szétválasztása, átalakítása, sorbarendezése.

-- Konkrét, mert a résztvevő tárgyak jelenlétében,

segítségével történnek, de legalábbis ismert
tárgyak elgondolása útján.
 Jellegzetes műveletek példákkal
(i) Decentrálás: a tárgyak egyszerre több tulajdonságának figyelembevétele, kategorizáció
több/új szempont alapján

(ii) Csökkenő egocentrizmus

-- hatékonyabban kommunikálnak olyan tárgyakról, amit a hallgató nem láthat
-- Szociális nézőpontváltás: el tudják képzelni, milyennek látják őket mások

(iii) Konzerváció

(iv) Logikai szükségszerűség:

- látszat és valóság elkülönítése (esszencializmus)
- A szükségszerűség megértése (Susan Carey vizsgálata) – lehetetlen és valószínűtlen
megkülönböztetése 8 éves korra

(v) A társas viszonyok fejlődése

-- a szabályok szerepe és a szabályjátékok
-- az erkölcsi (morális) alapelvek megértése
 Az erkölcsi alapelvek megértése
Művelet előtti szakasz (2-7 év)
- Az erkölcs külső előírásoktól függ
- a szándékot nem veszi figyelembe
- heteronóm moralitás: jó és rossz a felnőttek reagálásától függ
- A szabály betűje, illetve a tettek eredménye számít, nem a szándék, illetve a szabály
szelleme (pl. vigyázni kell, hogy ne törjük össze az edényeket – de ha segítés közben történik
a baleset?)

Konkrét műveleti szakasz (6-11. év)

- a szabályok megértése és autonóm moralitás (a szabályok egyezmények)
- a szándékok figyelembe vétele szemben az eredménnyel
- arányosság
 A sorbarendezési feladat
• Összetett logikai művelet, több elemből épül föl

• Jellegzetes hibákat mutat 8-9 éves kor előtt

• Tornasorba állás: harmadikosoknak már megy, elsősöknek még nem

A konkrét műveleti
Nem teljes Helytelen szakaszban (8-9é)
sorbarendezés pozíció már helyes megoldás
 Konkrét műveleti szakasz: mik a korlátok?
• Logikai műveletek: még csak valós, vagy létezőként elgondolt tárgyakon képesek
végrehajtani. Leginkább manipulálható tárgyakra alkalmazva
(mennyiségállandóság, reverzibilitás, sorbarendezés, osztályozás – osztály-alosztály
figyelembe vétele)

• Absztrakt entitások, pl. változók kezelése még nehéz

-- több tényező párhuzamos figyelembe vétele (mely tárgyak süllyednek el?  súly és
térfogat)
-- kétkarú emelő
-- inga: mitől függ a lengési idő?

• Tényellentétes helyzetek elgondolása: ha hétköznapi helyzetre emlékeztet 

mintha-játék.
• Szokatlan, fantasztikus helyzetek: még nem keltik föl az érdelődést
A formális műveleti szakasz
(1) A háromszem-feladat (David Schaffer, 1973)  szokatlan
helyzetek kreatív kezelése, és érdeklődés irántuk
(2) Hipotetikus-deduktív érvelés: több tényező független változtatása
és hatásuk vizsgálata

Kétkarú emelő:
Fel kell fedezni a szorzat-elvet
-- tényezők vizsgálata
-- általános szabály megfogalmazása
-- 12-15 éves korra maguktól is felismerik, vagy
könnyen megértik
 Az inga periódusideje
• Az alábbiak közül melyik befolyásolja a
lengési időt?
 A súly nagysága
 A zsinór hossza
 Az indítási magasság
Kísérletezés: a három tényezőt
változtatgatjuk: de egyszerre csak egyet,
míg a többi állandó. Jean Foucault ingája Párizsban
(ép. 1851; a padló viszont újabb:
Roger Penrose aperiodikus
csempe-rendszere).

Source of the picture: http://www.ups.edu/Images/ScienceCenter/PendulumFull.jpg

 Piaget eredeti elképzelése
Asszimiláció és akkommodáció – a tapasztalatok beépülése

Későbbi kritika (Klahr, 1982): ezek nagyon általános fogalmak, nincs róluk
kidolgozott elmélet

A kognitív pszichológia alternatívája:

-- több alrendszer van, mindegyik speciális funkcióval
 emlékezet, ismeretek gyarapodása, szabályok megalkotása és alkalmazása;
területspecifikus gondolkodási stratégiák, és általánosabb tényezők
(munkamemória; figyelem, az észlelés fejlődése)
 A performancia hatása
Az általános kognitív képességek javulása is magyarázhatja a teljesítmény javulását
- Végrehajtó működések; a munkamemória kapacitása korlátot jelenthetnek korábbi
életkorokban
 bonyolult összefüggések átlátását megnehezítik

Példák: (1) Pálcikákat hossz szerint sorbarendezni könnyebb, mint absztrakt entitásokat
fejben
Juli magasabb, mint Vili, Vili magasabb, mint Paula. Ki a magasabb, Paula vagy vagy Juli?

(2) Több változó egyidejű mérlegelése, egymásra való hatásuk hasonló problémákat vet föl:
Pl. a nehéz tárgyak elsüllyednek, a könnyűek lebegnek. De a fatuskó nehezebb a kulcsnál,
mégis a kulcs süllyed el.
 Területspecifikus szabályok: a kétkarú emelő
• Robert Siegler, 1981
• Négy szabályt azonosított:
Sz1. Csak a súlyok számítanak (4-5 é)
Sz2. Csak a súlyok, kivéve, ha egyenlőek (7-8 é)
Sz3. Nem tökéketes kombináció (11-12 é)
Sz4. A helyes elv (14-20 é)
• Egy adott személynél épp melyik működik? – megfelelően tervezett
feladatokkal dönthető el
Fogalmi fejlődés I.

„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 42

Első kérdés: Mik a fogalmak?
 Mentális reprezentációk
De milyen fajta mentális reprezentációk? (láttuk, hogy többféle is van)
 Sok elmélet született erről; néhány fontos példa

(1) A fogalmak klasszikus elmélete (Platóntól a 20. századig):

A fogalmakat szükséges és elégséges kritériumok megértése útján sajátítjuk el; a
fogalmak definíciók
Tudás: igazolt igaz vélekedés
Nagymama: felnőtt nő, akinek unokája van.
Agglegény: felnőtt nőtlen férfi

Sajnos ezek mindegyikére van ellenpélda; a platóni a leghíresebb (Gettier, 1953)

asztal, madár, jármű, stb.  nem definiálhatóak
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 43
Akkor milyen mentális reprezentációk a fogalmak?
(2) A prototípus-elmélet (Eleanor Rosch):
Életlen kategóriahatárok:
Mennyire "jó" madár a pacsirta? És a pingvin?
 tipikalitás

Definíciók helyett valószínűségi kritériumok, jellegzetes

vonások.
- madár: repül, tolla van, fészket rak, stb. Attól, hogy a strucc
vagy a pingvin nem repül, vagy a kakukk nem rak fészket,
még madarak, csak kevésbé tipikusak.
- családi hasonlóság (Ludwig Wittgenstein)
- hierarchikusan rendeződő kategóriák
 A legtöbb hétköznapi fogalmi kategóriára érvényes
megállapítások

Értékelés: a prototípus fontos pszichológiai jelenség, de nem

ad magyarázatot számos fogalmakkal kapcsolatos jelenségre
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 44
Tipikus és kevésbé tipikus kutyák

Egy nem tipikus nagymama

Családi hasonlóság
Kurzusindítás. „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 45
(3) A fogalmak két alapvető funkciója: referencia
és tudástárolás

(1) Referencia
A fogalom kapcsolódik a tárgyához, "eléri" azt
- Ha látunk egy példányt, felismerjük; a neve alapján ki
tudjuk választani.

- megfelelő viselkedéses reakció (ha krokodil, fuss; ha

medve, akkor ne)

- társas tényező: ha nem tudom megkülönböztetni az

aranyat a réztől, szakértőtől kérek segítséget
Melyik réz, és melyik arany?
- stb.  összetett ok-okozati kapcsolat (indexikus
viszony) fogalmak és tárgyuk között, észlelésen és
viselkedésen keresztül, ez a referencia
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 46
A fogalmak két alapvető funkciója: referencia és tudástárolás
(2) Tudástárolás
Ha a fogalom és tárgya közötti kapcsolat adott  "tudjuk,
miről beszélünk", akkor elkezdhetünk ismereteket gyűjteni
a fogalom tárgyával kapcsolatban.

- tanulás;
- felfedezés,
- következtetések,
- olvasás, stb.

 A referálás garantálja a fogalom meglétét, még akkor is,

ha csak keveset tudunk a tárgyról.

Összefoglalva: a fogalom áll egy tárgyához kapcsolódó

mentális szimbólumból, és egy ismereti tárból
"mentális mappa": Fodor, 1998, 2008; Recanati, 2013)
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 47
 A fogalmak szerkezete a mentális mappa elmélet alapján

Mentális mappa

Észlelési prototípus; Mentális

Észlelés a felismerést szimbólum,
segítő tapasztalat referáló
A fogalom tárgya belső "jel"

Elképzeljük a tárgyat
elvont ismereteink
alapján Észlelési tapasztalatainkat
Absztrakt ismeret nyelvi, absztrakt formában
kódoljuk (emlékezzünk
a ház ablakaival kapcsolatos
példára...)
A fogalmi fejlődés menete

„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 49

 Hogyan fejlődnek a fogalmak?
Piaget konstruktivista felfogása
A konstruktivista felfogás összetett tanulási folyamatokat tételez föl
 több, mint egyszerű kondicionálás
Új sémák elsajátítása a régiek újjászervezésével.
Kognitív alapfolymatok
(veleszületett)

Adaptáció Újraszerveződés
-- a sémák szintjén

Asszimiláció Akkommodáció
Kognitív folyamat  Mit jelent? Példa

Nincs ellentmondás a Eddig csak madarakat látott

Egyensúly létező sémák és pillanatnyi repülni – úgy gondolja, minden
tapasztalatok között repülő dolog madár

Asszimiláció Az új tapasztalatot a régi Lát egy repülőt, és madárnak nevezi,

sémához kapcsolja madárként osztályozza.

Akkommodáció Módosítja meglévő sémáit, Észreveszi az ellentmondást, pl.

hogy jobban megértse az új nincs tollaa, nem csapkod
jelenséget a szárnyaival

Újraszervezés Sémáit komplexebb Repülő dolgok

struktúrákba szervezi
madár repülőgép
A tárgyállandóság
Erről már volt szó
- Piaget szerint kétéves korra válik tökéletessé (A nem B hiba; láthatatlan áthelyezés)

- Az újabb eredmények (R. Baillargeon): diszhabituációs helyzteben már 4 hónaposok is

mutatják a tárgyállandóság jeleit

Értelmezés:
- területspecifikus tudás és rendszerek
- kompetencia és performancia elkülönítése

„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 52

 Mai felfogás: „bölcsek a bölcsőben”
• Renée Baillargeon (1987)
Újabb bizonyítékok: tárgyállandóság sokkal
hamarabb, mint Piaget gondolta.

Igen, de a módszerek is alaposan

megváltoztak

 Diszhabituáció és preferenciális nézés

 Baillargeon tárgyállandósági kísérlete
• Ksz-ek életkora: 3½ - 4½ hónap.

• Habituáció az előre-hátra mozgó merev laphoz

• Tesztesemények: C. Lehetetlen B. lehetséges.

• Szelektív diszhabituáció a lehetetlen eseményhez.

 A csecsemők elvárták, hogy a lemez beleütközik a

mögötte lévő téglába

A, nem B hiba: gyenge motoros válaszgátlás

következménye is lehet, nem a tárgyállandóság
fogalom hiányáé
 a válaszgátlás még felnőtteknél is probléma lehet
Egy másik kísérlet
Karen Wynn, 1992
Ksz-ek: 4 hónapos csecsemők
 Egy általános tendencia Piaget eredményeinek
újraértékelésében
• „A mai babák mintha mindent sokkal előbb tudnának”
 De ez félrevezető, a régi idők csecsemői is ugyanolyan okosak voltak

Mi a magyarázat?
 Piaget meglehetősen bonyolult válaszokat várt
A diszhabituáció lényegesen egyszerűbb, automatikus válasz

Kompetencia és performancia:
-- Piaget nem tett köztük különbséget
 Felfogása a területáltalános összetevőkön alapuló kognitív fejlődésről.
 Ma már megkülönböztetjük a kettőt: a specifikus ismeret (pl. tárgyállandóság) nem tud
megmutatkozni, ha túl nehéz a válasz (pl. előbányászni a párna alól) az adott kor
területáltalános képességeihez mérve
Referencia és a szavak jelentése
A Quine-féle paradoxon
Willard van Orman Quine (1908-2000)

Az antropológus és a törzs nyelve…

(Mi mindent jelenthet abban a helyzetben a "gavagai"
szó?)

… és a gyerek a reggelizőasztalnál Gavagai

("Mi lehet az a bögre?")

A többértelműség feloldásában több tényező segít

„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 58

1. Emlékezzünk a közös figyelemre
10-12 hónapos korra készen áll - tipikus
fejlődés esetén

(Atipikus esetekben nem feltétlenül)

Ugyanoda néznek, amikor az új szó elhangzik

(esetleg rámutatás is kíséri)
 így már sokkal könnyebb

„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 59

A fejlődéslélektan válasza Quine paradoxonjára
1. Az új szó – új tárgy elv Add ide a diffet!
 a jobb oldalit választja
2. Teljestárgy-korlát (Ellen Markman): az új név a teljes
új tárgyra vonatkozik, nem egy részére vagy
tulajdonságára

3. Markman & Hutchinson, 1984: új név használata "Ez egy dax.

tematikusból taxonomikus irányba tereli a Mutass nekem
csoportosítást 3-5 éveseknél egy másik daxot!"
- Új szó bevezetése: 65% taxonomikus osztályozás (pl.
kutya-cica); 35% tematikus (kutya – csont)

- Új szó nélkül ("Látod ezt? Tudnál egy másikat

mutatni?")  23% taxonomikus (=típus szerinti)
csoportosítás; a tematikus dominált (kutya-csont)

18-24 hónaposoknál is (Backsheider & Markman, 1990):

Nincs címke: 32% típus szerinti; címke: 77%
További felfedezések
Ugyanakkor a gyerekek képesek megtanulni tárgyak
részleteit, anyagát, és egyéb tuajdonságait is (bár a színét
pl. meglepően nehezen).
4.  A kölcsönös kizárási elv
“Minden egész tárgynak csak egy neve van” (Markman,
1990)

5. Az alakok központi szerepe a típusazonosságban (Landau,

Smith, & Jones, 1998)
- 3-4 éveseknél (még kevés absztrakt tudással
rendelkeznek)
- moduláló tényezők: szemek; az arc kiemelt szerepe

6. A magkogníció – egyszerűbb, ám veleszületett fogalmi

struktúrák léteznek csecsemőkorban, melyekből a későbbi
fogalmak kialakulnak
Fogalmi esszencializmus

„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 62

Látszat és valóság megkülönböztetésének hiánya
Cica kutya maszkkal

 Annak megértése, hogy belső, rejtett tulajdonságok okozzák a

látható, felszíni jegyeket

A fogalmi esszencializmus:
- Nagyóvodás, kisiskolás korra

- megértik, hogy a dolgok látható tulajdonságait általában belső,

rejtettebb tulajdonságok határozzák meg, ezek okozzák az
észlelhető tulajdonságokat (Susan Gelman)
- ezért nem lesz a mosómedvéből bűzborz, ha átfestik a szőrét
Az esszencializmus
A gyerekek tehát hallgatólagosan feltételezik, hogy a dolgoknak van meghatározó,
alapvető, de rejtett természetük, még ha egyelőre nem is ismerik azt
 csak annyit tudnak róla, hogy az észlelhető tulajdonságokat meghatározza

Példák az esszenciális tulajdonságokra:

- a víz kémiai szerkezete okozza azt, hogy szobahőmérsékleten színtelen,
szagtalan, íztelen folyadék
- az arany atomszerkezetéből következik, hogy sárga színű fém
- Az élőlények esetén a gének játszanak hasonló szerepet

DE: mesterséges, ember készítette tárgyakra nem érvényes - ott a funkció az

esszencia
 a ceruza tulajdonságait az határozza meg, hogy írni tudjunk vele (cél, funkció)
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 64
 Esszencializmus: a „Felfedezés” kísérletek
Frank Keil vizsgálatai
- Tárgyak képeit mutatták a személyeknek
- „A tudósok egy különös dolgot fedeztek föl ezzel az állattal
kapcsolatban”
Példa: Egy ló képe; azt mondja róla a kísérletvezető, hogy nyerít, és
lovagolnak is rajta.
A "meglepő felfedezés": Viszont a belső szervei, csontjai, vére, mind
olyan, mint a teheneké, szőt a szülei is tehenek voltak, és borjakat
is szült.
Question: Akkor ez most ló vagy tehén?
Ember készítette tárgyak: pl. egy kulcs, melyet zárnyitásra is
használnak, de pénzérmék beolvasztásával készült.
Akkor ez most egy kulcs?
Eredmények: (1) A mesterséges tárgyak esetében nem befolyásolta a
gyerekeket a rejtet tulajdonság illetve előtörténet. (2) A
természethez tartozó tárgyak esetében igen. Kisiskolások (2.
osztályosok) már a „tudósok véleménye” szerint ítéltek; óvodások
inkább a megjelenés alapján.
 Az esszencializmus eredete
Susan Gelman: The Essentialist Child

Nem az iskoláztatás eredménye; már előbb is

megjelenik (másodikosoknak sem nagyon
tanítják még)

A szülők általában nem magyarázzák el

közvetlenül a nem megfigyelhető
tulajdonságokat a gyerekeiknek, de sok áltanos
információt adnak egyes típusokról
- A hangyák a földben élnek; a kiscicák szeretnek mozgó
dolgokat kergetni; a mókusok magokat gyűjtenek télre;
stb.
A számfogalom fejlődése; a „baba-
matematika”
 A számfogalom kulturális háttere
- Lényegében minden kultúra kifeljesztett számolási
rendszereket
- néhány kivétel (Piraha, Mundurukú)
Két összetevő:
- számszimbólumok
- számolási műveletek

Három általános vonás:

V1. A környezet elemeit szimbólumként használja (pl.
kavicsok), vagy szimbólumokat vezet be (pl.
számjegyek)

V2. A szimbólumokkal absztrakt logikai-matematikai

viszonyokat jelenít meg ( reprezentál): pl. halmazok
különbsége

V3. A szimbólumok a műveletvégzés eszközei (pl.

összeadás, kivonás)
Piaget a számfogalom fejlődéséről
- Nincsenek területspecifikus rendszerek, csak néhány területáltalános alapképesség

A fejlődés epigenetikus természete: gének és környezet kölcsönhatása.

(i) Genetikailag meghatározottak a fejlődés minőségileg különböző szintjei és az absztrakciós
képesség, mely fokozatosan alkul ki.
(ii) A környezeti hatások segíthetik vagy gátolhatják a fejlődést

A legfontosabb jellemzők:
- Szenzomotoros aktivitással, közvetlen célok elérésével kezdődik a fejlődés
- kisiskolás korra visszafordítható konkrét műveletek (pl. hozzáadás-kivonás);
- ezek alapja az interiorizáció (osztályozás, csoportosítás, nagyság szerinti sorbarendezés, 1:1
hozzárendelés) – a négy alapművelet megértésének alapja
 A meghatározó tényezők
(i) Részben biológiai érés eredménye (a fejlődés fő szakaszai)
(ii) A tapasztalat hatása a „tiszta lapra” ír, mint az empiristák gondolták
(iii) Társas, kulturális hatások is alapvetőek

A kognitív egyensúly elérésében e három tényező együttműködik

szenzomotoros szimbolikus/művelet előtti

konkrét műveleti formális műveleti

 A mai felfogás felé
Későbbi megfigyelések az állatok és az emberi csecsemők
numerikus képességeivel kapcsolatban
-- Két független területspecifikus, azaz mennyiségekre
specializálódott rendszer már 10-12 hónapos korban
-- A kulcs ismét a performanciaterhelés csökkentése, ez teszi
lehetővé, hogy a babák megmutassák képességeiket

A „magkogníció” (core cognition) fogalma: bizonyos absztrakt

fogalmak velünk születettek…
 Ez eltér Piaget felfogásától
-- …ugyanakkor a többi absztrakt fogalmat ezekből
konstruáljuk tapasztalati úton
 Ez meg hasonlít Piaget felfogására

Elizabeth Spelke, Susan Carey, Karen Wynn, Lisa Feigenson

A két csecsemőkori mennyiség-specifikus rendszer
(1) Analóg nagységbecslés (állatoknál is)

(2) Kis elemszámú halmazok számosságának pontos becslése (parallel

individuation) – Lisa Feigenson kísérletei (kekszek a vödörbe)
Szubitizáció: kb 3-ig halmazok számosságának igen gyors, leszámolás nélküli
felismerése. Az alapja (2) lehet; előzményei 10-12 hónapos kor körül (a
Feigenson kísérletek)
 (1) Analóg nagyságbecslés
- A leszámolástól független; folytonos mennyiségek
becslése

- A Weber törvény érvényessége: 1 ill. 2 könnyebben

megkülönböztethető, mint 7 és 8 (a várható átlagos
hiba nagysága arányos a mennyiség nagyságával)

- állatkísérletekben is kimutatható (pl. patkánynak ötször

kell nyomni a pedált a jutalomért:
 Analóg nagyságbecslés csecsmőknél
Xu & Spelke: diszhabituáció
- 6 hónaposoknál kétszeresére kell emelni a pöttyök
számát
- 9 hónaposoknál másfélszeresére is elég, de
egyharmaddal való emelés már nem elég.
11 hónapos kor körül már 6 vs 8 megkülönböztetése is
sikeres
 Gyorsan javuló megkülönböztetés

A fejlődés jele a Weber konstans csökkenése

KW = [változás]/[alapérték]
11 hónaposokra: 8 és 6 megkülönböztetése esetén
Az alapérték 6, a növekedés 2; KW = 2/6 = 0.3333
11 hónaposok a nagyságrendi viszonyokat felismerik:

A) Habituációs inger: 2, 4, majd 8 elemű halmazok sorban.

B) Teszt: 3, 6, majd 12 elemű sorozat, illetve 12, 6, 3 elemű.

Utóbbi váltott ki diszhabituációt . (Elizabeth Brannon)

 Nagyságrendi viszonyok általánosítása analóg

*
nagyságbecslés alapján
 Még a felnőttek is…
Hány pötty van az ábrán?
(Gyors választ kérünk)

Vagy: kopogjunk gyorsan az asztalon, 42-t

Esetleg: kopogjunk 42-t úgy, hogy közben az

"asztal" szót ismételgetjük

- A Weber elv alapján teljesítünk

 A csecsemőkori numerikus képességek nem

tűnnek el, a felnőttkorban is megvannak
(2) Párhuzamos tárgyreprezentáció
(a második csecsemőkori numerikus alapképesség)
- Kb 3-ig, esetleg 4-ig
- a szubitizáció számköre ez
Hangjelekre, tárgyakra, és más jelenségeke is
megfigyelnető
Nincs Weber törvény: pontosak a válaszok
Itt gyorsan megmondjuk,
 nem arányosan csökken a pontosság 4 alatt, hanem hogy mennyi
ugrásszerűen megnő

3-4 fölött ellenben bizonytalanabb lesz:

- a tévesztés valószínűségét a különbségi küszöb határozza
meg, Itt már számolni kell
- a különbségi küszöb pedig az alap-számossággal arányos
 Majmok és csecsemők: két vizsgálati módszer
Lisa Feigenson
1. módszer: két vödör; vsz látja hány kekszet tesznek a vödrökbe –
odamehet ahhoz, amelyikhez akar
 a nagyobb számot preferálja

2. módszer: egy vödör, látja, hogy 2 tárgyat tesznek bele.

Odamegy, kivesz egyet, nyúl a másodikért
 csak nyúlhatott, bele nem láthatott
 Hosszan keres, ha nem találja a másodikat (trükkös helyzet) – a
másodikra vonatkozó elvárásra a hosszú keresési időből
következtethetünk

- 3 (4) fölött leromlik a teljesítmény

Véletlenszerűen mennek oda valamelyik vödörhöz
5 autó betétele után csak egyet vagy kettőt keresnek, azzal
elégedettek
 Műveletek kis számosságú halmazokkal

Feigenson & Carey, 2003

Egy az egyhez hozzárandelés: ahány autót betettek, annyiszor nyúl
(háromig)

A méret nem számít:

- két kis autót tesznek be
- először belenyúl, kihúz egy kétszer akkorát
- nem érdekli, nyúl a másodikért
- harmadikat már nem keres
Hogyan működik ez a képesség?
Halmazok a rövididejű emlékezetben
Minden tárgynak külön emléknyom, tárgyreprezentáció felel meg
- Nem közvetlenül számfogalmat használ a csecsemő, hanem a számosság a
halmazban implicit módon van reprezentálva – azzal, hogy hány tárgy van a
figyelem fókuszában
 Összegzés: két veleszületett rendszer
A kis számosságú precíz rendszer implicit módon reprezentálja a számokat: nincsenek
számosságot kifejező szimbólumok, csak egyedi tárgyak reprezentációi.  kis
számosságú halmazok reprezentációja elemeik útján

Egy új tárgyreprezentáció felvétele a rövididejű emlékezetbe: megfelel annak, hogy egyet

hozzáadunk a meglévő számhoz.

A nagyobb számokat az analóg rendszer reprenentálja.

Az első két évben e két rendszer működik.

- Eltérő "pszichofizikai markerek": Weber tv, illetve szigorú felső korlát
 átváltás egyikről a másikra: nem könnyű*
 További fejlődés: az egész számok
megértése
 A két csecsemőkori alapképességből alakul ki az egész számok fogalmának
létrejötte 2.5-4 éves kor között

Ezt már tanulni kell; az egész számok fogalmát az emberen kívül egyetlen más
álltafajnál sem sikerült eddig kimutatni
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 82
 Empirikus evidencia
1. Alapfeladatok:
F1. Adj egy számot
F2. Mi van a kártyán
F3. A számoló báb
Korrelációk a teljesítményben e három feladatban

Fejlődés:
2.5 és 4 éves kor között
- egy-tudó;
- kettő-tudó
- három-tudó-
- kardinalitás-ismerő (itt lehet egy nagyobb ugrás)
 A tanulás kérdése
1. Honnan tudjuk, hogy tényleg tanult?

(a) Ugyanakkor egy a legtöbb gyerek számára nehéz tanulási folyamatot feltételez

(b) Kultúrafüggő, bár a ma létező kultúrák szinte mindegyikében kialakul

2. Pontosan milyen tanulási folyamat segítségével sajátítják el a gyerekek az egész

számok fogalmát?
 Az egész szám fogalmának kritériumai
Rochel Gelman és Randy Gallistel három kritériuma a
számok megértésével kapcsolatban: ‘öt’
(i) Szimbólumok stabil sorendejének megtanulása (egy,
kettő, három…)
‘négy’
(ii) 1:1 hozzárendelés a megszámolandó halmaz elemeihez
(iii) Kardinalitás: a leszámolásban használt utolsó számnév
a teljes halmaz számosságát jelenti
‘három’

Milyen alkotói vannak:

1. A rákövetkező szám (n+1) fogalma ‘kettő’

2. Új szimbólumok hozzáadása a rendszerhez

‘egy’
Emberszabásúak, úgy tűnik, nem teszik meg ezt a lépést
– majmok: nagyobb számok becslésénél mindig érvényes
a Weber elv, és nincs jele a számolásnak a ‘egy’ ‘kettő’ ‘három’ ‘négy’ 'öt'
viselkedésükben Az alapvető belátás, mely az egész
számok fogalmához vezet
 A kisszámú halmazok korai reprezentációjának
"továbbfejlesztett" változata
A számnevek sorrendben:
-- Nyelvelsajátítás előtt: két kis számosságú halmaz 'egy', 'kettő', 'három', 'négy', 'öt', 'hat', …
összehasonlítása egy az egyhez megfeleltelés
alapján – a kekszes-vödrös kísérletek (Lisa
Feigenson)  minden látott belerakási aktushoz "Ha ezt megszámolom,
rendel egy belenyúlást és kivételt eljutok a sorban egy
számnévig ('öt')…
Sőt, azt is meg kell érteni, hogy ha egy új elemet
hozzáteszünk egy hamazhoz, akkor megkapjuk a
következő számnak megfelelő számosságú
halmazt …hozzáteszek még egyet…
…és újra megszámolom,
 Akárhány labdánk van, hozzátehetünk még akkor a számnevek sorában a
egyet következőhöz jutok el

-- Négy-ötéveseknél ez kezdetben implicit tudás

 Még későbbi fejlődés
Törtek
-- Sokkal később: 9-10 évesen: az iskolai oktatás
alapvető szerepe

Ami sok gyereknek nehéz:

-- két egész szám között további számok vannak
-- a közönséges törtekben a két számjegy egyetlen
mennyiséget fejezi ki
-- minél nagyobb a nevező, annál kisebb a szám
-- 1/n (n  ) sohasem éri el a nullát, csak egyre
jobban megközelíti.
Irodalom
Kötelező:
Cole és Cole, Feljődéslélektan: 203-221; 340-367;
Ajánlott:
A. Gopnik, A., N., Meltzoff, P. K. Kuhl (2001): Bölcsek a bölcsőben, Typotex Kiadó,
15-104
Jakab Zoltán (2014). Jelentés: referencia és fogalmak, In: Pléh Csaba, Lukács
Ágnes (szerk.) Pszicholingvisztika, Akadémiai Kiadó, 659-742
Pléh Csaba (1998): Bevezetés a megismeréstudományba, Typotex Kiadó, 11-57;
109-154

„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 88

Vizsgakérdések
(1) Miben hasonlít és miben különbözik a mentális reprezentáció a hétköznapi
értelemben vett jelektől?
(2) Mondjunk két példát az implicit tudásra, és kettőt az explicitre!
(3) Mi a kompetencia és a performancia? Miért nem illik ez a megkülönböztetés
Piaget rendszerébe?
(4) Mik a fogalomtanulás alapfolyamatai Piaget rendszerében?
(5) Miben különböznek a csecsemőkori fogalmi kategóriák a nagyobb gyerekek és
felnőttek fogalmaitól?
(6) Mi a referencia?
(7) Mi a fogalmak általános szerkezete a mentális mappa elmélet szerint?
(8) Mi a fogalmi esszencializmus?

„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 89

A kihagyott diák egy része

„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 90

A szabályokat különböző problémákra alkalmazva különböző
megoldásokat kapunk. A gyerekek szabályhasználatát a válaszaik-
ból következtetjük ki.
Az egyes feladatok tökéletes megoldásához melyik szabály ismerete elégséges?
Melyik feladat jelzi speciálisan a 3. szintet?
Egy gyerekről hogyan mondhatjuk meg biztosra, hogy a 3. szinten van?
Szabály és eredmény

Probléma: Helyes válasz

egyensúly

bal le
bal le

bal le

bal le

egyensúly
Válasz a 3. kérdésre: Több olyan feladatot is adunk egy gyereknek, amelyben az
1. illetve a 2. stratégia által sugallt megoldás egybeesik a tökéletes (4. strat által sugallt)
megoldással.

Ha e feladatok egy részében hibázik, akkor a 3. szinten van.

Pl. 4b: bal oldalon 4 súly 2 egység távolságra (8), jobb oldalon 3 súly 2 távolságra (6);
bal le; de a súlyok önmagukban is ezt sugallják

Ez a 1, 2, 4. stratégiával megoldható;
 ha bizonytalankodik, akkor
3-as szint
 Kódolás és a kritikus műveletek
(1) 5 és 8 évesek közül olyanokat válogattak ki, akik Sz1-et alkalmazták.
(2) Mindkettőjüknek elmagyarázták, miért nem megfelelő Sz1.

(3) Az 5 évesek nem léptek tovább, a 8 évesek igen, Sz2/Sz3-ra. Magyarázat?

Egy kiegészítő kísérlet: mindkét fenti csoport tagjai nézegethettek mérlegfeladatokat.
Utána emlékezetből reprodukálni kellett. A súlyokra mindkét csoport emlékezett; a
távolságkra csak a 8 évesek.
 Mivel emlékeztek rá, az instrukció hatására tudták is hasznosítani
 Kódolás illetve problémaspecifikus szabály alkalmazása – ez a Piaget-i rendszeren
túlmutat
Absztrakt és szemléletes különbsége: a Wason feladat

Szabály: ha a csekken több, mint 10 font szerepel, akkor csak a

hátoldalán aláírva érvényes
 A másik változat
.

E J 2 9
Ha az egyik oldalon magánhangzó van, akkor a másikon páratlan szám.
Mely kártyákat kell megfordítani az ellenőrzéshez?

Az absztrakt forma nehezebb, mint a szemléletes, pedig a logikai forma ugyanaz,

legalábbis elsőre úgy tűnik
 Az absztraktabb mintázatot a szemléletesből kell kiemelni; a szabály pontos
megfogalmazásával
 L. Sz. Vigotszkij
A fejlődés korai szakaszában a beszéd és gondolkodás függetlenül
fejlődik
Később a nyelv a gondolkodás eszközévé válik, és a társas hatások is
rajta kereszül érvényesülnek.

Spontán fogalmak: a gyerek saját aktivitásából (pl. gyöngysor másolása

1:1 hozzárendeléssel)

Tudományos fogalmak: ehhez már tapasztaltabbakkal való interakció

kell (pl. a tízes számrendszer és az abban való számolás)
Lev Szemjonovics Vigotszkij
- Vigotszkijnál a hangsúlyos elem a szimbólumhasználat és a társas (1896-1934)
hatások
- Piaget-nál a belső megkonstruálás
Végrehajtó működések
A kognitív működések területáltalános szabályzó funkciói
A frontális/prefrontális kéreg szerepe
Mely funkciók tartoznak ide?
(1) Gátló kontroll
- figyelem: ne figyeljünk arra, ami nem fontos
- a kognitív folyamatok kontrollja (pl. ne ábrándozzunk tanulás közben)
- érzelmek kifejezésének szabályozása (pl. indulatkitörés)
- viselkedéses válaszok kontrollja, szelekciója (emlékezzünk az A nem B hibára)
- a jutalom késleltetése (pillecukor kísérlet)
(2) Feladatok elosztása a munkamemóriában (ismétlgetés és műveletek)
(3) Kognitív flexibilitás – és fluid intelligencia (újszerű problémák megoldása)
- mások perspektívájának fölvétele;
- stratégiaváltás a problémamegoldás során (pl. kártyaszortírozás);
- kétértelmű ábrák mindkét értelmének felismerése
Gopnik és Rosati, 2001: 4-5 éves kortól kétértelmű ábrák és szortírozási szempontváltás is
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 97
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 98
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 99
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 100
 ANGY-ÁK-0011

A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

vonatkozásai
c. kurzus

ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar,

Gyógypedagógia BA képzés
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 1
III. Elmeolvasás: a társas
megértés fejlődése

„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 2

 Témák
(1) A hamis vélekedések és a társas megértés
(2) A mentális állapotok tulajdonításának fejlődési előzményei
(3) Az elme-elmélet alkotóelemei és fejlődésük
(4) A hamis vélekedés feladat változatai
(5) Elméletek
Háttér
1) A másik elme problémája: a szubjektivitás
Descartes: Honnan tudjuk, hogy másoknak is van elméjük,
tudatuk?
 Élményeiket mi nem élhetjük át, honnan tudjuk, hogy
nem robotok, hanem érző lények?
Mai válasz: analógiás érvelés – alapvető hasonlóságok
embertársainkkal
 Nagyon valószínű, hogy nekik is van szubjektivitásuk

(2) Ha ezt elfogadjuk, akkor előkerülnek az emberek közti

különbségek
Honnan tudjuk, hogy egy adott másik személy éppen mit
érez, gondol, milyen tervei vannak?
 Erre a viselkedésből és az adott helyzetből
következtetünk
Háttér: emberszabású rokonaink
2) David Premack és Guy Woodruff (1978)
csimpánzok elme-elméleti képességéről.
Elme-elmélet  pszichológiai állapotokat
tulajdonítunk másoknak – és magunknak.

Miért elmélet?
(i) A mentális állapotok nem közvetlenül
megfigyelhetőek
(ii) A viselkedés előrejelzése a cél Sarah, a csimpánz a
Premack-Woodroff kísérletben

Gyermeki realizmus (Piaget)

 Mit tesz érthetővé a mentális realizmus?
Aha – AZT
gondolja,
Hóvihar van
ott.
arrafelé.

-- ha tényleg ott van egy hóvihar

Az értelmező személy (jobb oldalon) észreveszi a valóság releváns részét, és annak
elgondolását tulajdonítja a másik személynek.
Az értelmezett személy gondolata közvetlenül a valóságot jeleníti meg
A valóságtól tartalmában eltérő mentális állapot tulajdonítására nincs szükség
 És a hamis vélekedés?
Miről beszél?!
Arra száll egy méretes
turulmadár.

Eltérés a valóság és a beszélő által mondottak tartalma között.

Az értelmezés lehetősége: olyan gondolatot tulajdonítunk a személynek, ami, bár van értelme, hamis.
Ez magában foglalja valóság és belső reprezentáció éles elkülönítését  a realizmus ezt már nem
tudja megmagyarázni.
Egy elgondolást (reprezentációt) alakítunk ki valaki más gondolatáról (mentális állapotáról) 
metareprezentáció
 Mikortól tulajdonítanak a gyerekek hamis vélekedést?
• Heinz Wimmer és Josef Perner (1983): A Sári-
Anna feladat
A Smarties feladat (Perner, Leekam & Wimmer,
1987 )

Ezeket a feladatokat 3-4 évesek még nem oldják

meg, 4-5 évesek azonban már igen.
Témák
(1) A hamis vélekedések és a társas megértés
(2) A mentális állapotok tulajdonításának fejlődési előzményei
(3) Az elme-elmélet alkotóelemei és fejlődésük
(4) A hamis vélekedés feladat változatai
(5) Elméletek
Csecsemőkor
(1) Arcfelismerés
• Az első életév végére a gyerekek már egyes arckifejezéseket (pl.
öröm, ijedtség) is felismernek.
• Az érzelemtulajdonítás alapja
• Sőt: a mentálisállapot-tulajdonításé is általában
• Tomasello: „Olyan, mint én”
Mi látható ezen a mozgó ábrán?
 A biológiai mozgás felismerése
• 9 hónapos korban már egyértelmű jelei vannak
• Az ágensek felismerésének legkorábbi módja: önindította mozgás
• Később kifinomultabb kritériumok (pl. célok tulajdonítása, racionalitás, majd mentális
állapotok
Már ismerős: a közös figyelem
A szülő tekintetének követése 12 hónapos kortól
Szociális referencia:
A közös figyelemnek a szótanulásban van alapvető
szerepe
Wetherby és mts, 2004: a tekintetkövetés 20 hónapos
korban a 3 éves kori nyelvi teljesítmény egyik bejósló
tényezője

- Bizonyos fejlődési zavarokban érintett, nem vagy

kevésbé figyelhető meg
 Protoimperatív és protodeklaratív mutatás
• Melyik melyik a képen?

• Különböző implikációk a mentálisállspot-tulajdonítás

vonatkozásában
 a protoimperatív mutatás operáns kondicionálásként is
értelmezhető
 proto-deklaratív: a jutalma az, hogy a felnőtt figyel rá,
illetve érdekes dolgokat fog mondani (ez feltételezi a
mentálisállapot-tulajdonítást)

• Proto-interrogatív (Csibra & Gergely, 2010) – kérdező

kontextusban is megjelenik – arra mutat a gyerek, amit nem
ért, s a szülőtől vár magyarázatot
Témák
(1) A hamis vélekedések és a társas megértés
(2) A mentális állapotok tulajdonításának fejlődési előzményei
(3) Az elme-elmélet alkotóelemei és fejlődésük
(4) A hamis vélekedés feladat változatai
(5) Elméletek
 A kilenc hónaposok „szociál-kognitív forradalma”
(Gergely Gy,. Csibra G.)
• Célok és hozzájuk vezető viselkedések
szétválasztása
• A célattribúció alapja
• Piaget: már ebben a korban értik a
gyerekek, hogy egy cél különböző
módokon érhető el.
• A Csibra-Gergely kísérlet (1995)
 Célok és eszközök
• Az elemes lámpa fölgyújtása homlokkal
Meltzoff és Tomasello (2002).
• 14 hónaposok késleltetett utánzása egy
hét késéssel
• Ez egy látszólag irracionális akció.
• Ha már a 9 hónaposok is
megkülönböztetnek célokat és oda vezető
utakat...
• …akkor miért nem választanak egy
„racionálisabb” utat a mechanikus
utánzás helyett?

Gergely és mtsai, 2002

Miért különítjük el a cél-tulajdonítást a mentális
állapot tulajdonítástól?
• Gergely:
(1) Parszimónia: a céltulajdonítás kevesebbe tételez föl – a célokat
környezeti terminusokban is le lehet írni, nem kell hozzá mentális
állapotot mint olyat tulajdonítani.

(2) 9-12 hónapos korban a hagyományos mentálisállapot-

tulajdonítási tesztek egyike sem ad még pozitív eredményt.
Későbbi fejlemények
Mintha-játék
Leslie (1987): Mennyivel több, mint a késleltetett utánzás?
(1) Megértés és produkció egyszerre jelenik meg kétéves kor
körül
(2) Kettős igazságkritérium
(3) Kreatív jelleg

Összetett aktivitás:
-- elképzelt helyzetek részleteire való emlékezés,
-- viselkedés összehangolása a játszótársakkal
-- 30 hónapos kor után egyre gyakrabban társas tevékenység
-- játékok felruházása szereppel (pl. a nagy baba eteti a kicsit)

És a felnőttek?
- A fikció fontos szerepe az életünkben: irodalom, filmek, stb.
- Intellektuális érdeklődés és érzelmi igények
Észlelés és észlelési hiba
A kő-szivacs kísérlet (Flavell és Green, 1983)
Viszonya a hamis vélekedés feladathoz

Mások nézőpontjának rekonstrukciója:

Performancia-korlátok: egyszerűbb változatokat már háromévesek is
megoldanak, nehezebbeket csak később
 (3) Vágyak
• Repacholi és Gopnik (1997): a brokkoli-süti kísérlet:
18 hónaposok értik, hogy mások vágyai eltérhetnek
az övéktől
• 15 hónaposan ennek még nem mutatják jelét

• Kétéves korban a vágyakról már sokat értenek a

gyerekek (Wellman, 1995)
-- használják a megfelelő nyelvi kifejezéseket
-- ismerik a teljesült és teljesületlen vágyak
következményeit
 Miért értik meg a gyerekek előbb a vágyakat, mint a
hamis vélekedést?
• A vágyak erőteljesebb élménnyel járnak együtt –
Pillow, 1988

• A vágyak közvetlenebbül kapcsolódnak a

viselkedéshez (kérés; önálló kísérlet a cél elérésére)

• A vélekedések megértése elvontabb,

-- nyelvi-kommunikációs tapasztalatot igényel annak
megértése, hogy másoknak is vannak gondolataik,
melyek a valóságtól független tartalmúak lehetnek -
Harris, 1996
(4) Szándékok megértése

• Janet Astington: négyéves kor előtt a

gyerekek nem tudják elkülöníteni a
szándékot mint mentális állapotot az
abból eredő viselkedéstől.
Témák
(1) A hamis vélekedések és a társas megértés
(2) A mentális állapotok tulajdonításának fejlődési előzményei
(3) Az elme-elmélet alkotóelemei és fejlődésük
(4) A hamis vélekedés feladat változatai
(5) Elméletek
 Változatok
• Az alapeljárás azt mutatta, hogy 3 évesek még nem
tudják a hamis vélekedést értelmezni.

• Egyszerűbb változatok esetén viszont igen.

-- Performanciakorlát?

Karen Bartsch és Henry Wellman (1989): magyarázat

ill. jóslás

Michael Siegal and K. Beattie: kis változtatás a

kérdésen lényeges változást eredményezett a
teljesítményben: hol fogja Maxi először keresni a
csokit?
 A performanciakorlátok szerepe a hamis vélekedés
feladatban
• Hogyan magyarázhatóak az előbbi eredmények?

- A jóslás bonyolultabb következtetési láncot tételez föl, mint a magyarázat

- A nyelvi komplexitás is a nehézség forrása lehet
- memóriaterjedelem
- A tényleges helyzet ragadja meg a figyelmet – nehéz ignorálni a tényleges
helyzetről való tudást

Ezek általános kognitív tényezőknek felelnek meg, nem specifikusan a hamis

vélekedés fogalmát érintik.
 A hamis vélekedés implicit megértése
csecsemőkorban?
• Kristine Onishi és Renée Baillargeon (2005): Diszhabituációs eljárással
vizsgálva már 15 hónaposok is megoldották a hamis vélekedés feladatot
Vélekedés indukció
Feladat: felidézni, hol van a
játék dinnye?

Igaz vélekedési próbák: az

asszisztens látja a játéktárgy
mozgását

Hamis vélekedés próbák: Az

asszisztens nem látja a tárgy
mozgását, vagy csak az egyik
részét
Teszt-feltétel
• Négy vélekedés indukciós feltétel
(A, B, C, D):
-- mind a négy csoportot elfelezték
-- Az egyik fél az első (fölső), a másik
a második (alsó) teszthelyzetet
látta

Mi határozza meg a 15 hónapos ksz.

nézési preferenciáját?
-- Saját vélekedése, vagy
-- az asszisztensnek tulajdonított
hamis vélekedés?
 Eredmények
Igaz vélek. zöld doboz  a csecsemők a sárga
dobozba nyúlás hatására lepődtek meg
Igaz vélek. sárga doboz: A zöld doboz választása
okozott meglepetést
Hamis vél zöld doboz: a sárga dobozba nyúlás
lepte meg a csecsemőt, aki maga tisztában
volt vele, hogy a játék a sárga dobozban van
Hamis vél sárga doboz: hasonló eredmény
Magyarázható hamis vélekedés tulajdonítással
 Van-e alternatív magyarázat?
• Egyszerűbb feltételezés:
 Asszociatív tanulás
Egy tanulási szabály: Ha a csecsemő látja az asszisztenst és a tárgyat
mozgásban, akkor később azt várja el, hogy az asszisztens ott keresi a tárgyat,
ahol a mozgás véget ért.
A csecsemő emlékezetében az asszisztens azzal a dobozzal kapcsolódik össze,
amelyiknél egyszerre látta (i) az asszisztenst és (ii) a tárgy eltűnését.

 Egyszerű asszociatív tanulási elv, mely nem tételezi föl a hamis vélekedés
tulajdonítását.
 Lehet, hogy soha nincs szükség hamis vélekedés
tulajdonításra??
• Alkalmazható-e ez az elv más hamis vélekedési feladatokra?
 Úgy tűnik, nem.
• A preferenciális nézés egyszerű válasz.
Előnye: nem eredményez performancia-korlátot.
Hátránya: Igen kevés információt nyújt.  Nem nagyon segít az alternatív
magyarázatok kiszűrésében

• Szóbeli válaszok (pl. Bartsch & Wellman): A gyerek magyarázatot ad a

protagonista viselkedésére, olyan kifejezésekkel, mint „gondol”, „azt hiszi”,
stb. Ez valószínűbbé teszi a mentalizációs magyarázat helyességét.
 Milyen általános tendenciát sugallnak a
csecsemővizsgálati eredmények?
Csibra és Southgate, 2009

17 hónaposok értelmezik a referenciális váltást:

L1. Látja, hogy a játékot a megfigyelő (M) szeme láttára az 1. dobozba teszik.
L2. M kimegy, asszisztens (A) bejön, átteszi a 2. dobozba.
L3. A kimegy, M visszajön, és a ksz-hez fordul: „Azt a ___-t szeretném, ami
ebben van (az 1. dobozra mutat).
L4. A ksz. (17 hónapos!) ekkor a 2. dobozhoz meg, kiveszi és odaadja M-nek.
 A releváns kompetencia már jóval 4 éves kor előtt megvan a hamis
vélekedés értelmezésére
Egy fontos vitatott kérdés: egy vagy két rendszer létezik a
mentálisállapot-tulajdonításra a fejlődés során?
A két rendszer felfogás (Apperly & Butterfill, 2009):
Létezik egy első/korai csendszer csecsemőknél, amely a hamis vélekedés feladatot
metareprezentációk nélkül (hagyományos mentális reprezentációkkal) képes
megoldani
Két alapvető relációra érzékenyek a csecsemők eszerint a felfogás szerint:
(1) ÉSZLELT TALÁLKOZÁS: Egy adott T tárgy jelen van a figyelt A ágens vizuális
mezőjében
(2) REGISZTRÁCIÓ: T korábban jelen volt A vizuális mezőjében, de már nincs.

E két reláció segítségével kezelhető az Onishi-Baillargeon (2005) féle feladat: a tárgy

(dinnye) helyére vonatkoző hamis vélekedés.
A Csibra-Southgate (2009) kísérletben is működik ugyanez a magyarázat
 A kétrendszer-elmélet működése 15 hónaposoknál
Igaz vélekedés – sárga doboz feltétel:
Középső kép: az asszisztenst a csecsemő úgy reprezentálja,
hogy találkozik a dinnyével – amint az éppen a sárga dobozba
megy be.

Később az asszisztensnek a dinnye regisztrálását tulajdonítja a

baba (előtte volt a dinnye, de most már nincs).
 a hamis vélekedés feltételeknél pont ez hiányzik.

Tehát a regisztrációs viszony helyettesíti a vélekerés

tulajdonítását ("Azt gondolja, hogy a dinnye a sárga dobozban
van" helyett "Előtte volt a dinnye")
 A csecsemők elvárása az, hogy az asszisztens ott fogja
keresni a dinnyét, ahol utoljára regisztrálta (a szeme előtt
volt).
Később, 4-5 éves kor körül a gyerekek átváltanak valódi
vélekedéstulajdonításra (ez a második rendszer – tehát a
metareprezentációs fázis)
 Mire NEM képes a korai rendszer?
Intenzionalitás: egyazon tárgyat különböző személyek eltérő
módon reprezentálhatnak, és erre a reprezentációs módra
vonatkozóan is lehetséges hamis vélekedés.
Kísérleti helyzet: Egy dobozban van egy dobókocka kinézetű radír (Apperly &
Robinson, 1998)
1. A gyerek ksz belenéz a dobozba, és egyetértenek a kísérletvezetővel, hogy
egy dobókocka van a doborban.
2. A gyerek ksz megérinti a dobókockát, és rájön, hogy puha gumiból van –
megbeszélik a kv-vel, hogy az egy radír (is).
3. Egy Zsuzsinak nevezett báb belenézhet a dobozba, de nem érintheti meg a
tárgyat
Ezután három kérdés következik:
K1: Látja Zsuzsi a radírt a dobozban?
Helyes válasz: IGEN  azt nem tételezi fel a kérdés, hogy radírnak látja, csak A kettős identitású tárgy
hogy látja jelen van/volt a báb
látóterében
K2: Tudja Zsuzsi, hogy a dobókocka egy radír? Az észlelt találkozások  ez semmit nem mond arról,
(NEM) illetve regisztrációk nem hogyan látja, reprezentálja
K3: Tudja Zsuzsi, hogy van egy radír a dobozban? segítenek K2-t és K3-at Zsuzsi a tárgyat
(NEM) megválaszolni  Pedig pont ez a kritikus
kérdés
 Az egy rendszer felfogás
Carruthers, 2015a, 2015b
 Erős nativista álláspontot tételez föl a metareprezentációval kapcsolatban
Már a 15 hónaposok is metareprezentációt használnak (csak sajna, ők még nem tudnak
"minek észleli" típusú kérdéseket megválaszolni (mint K2 és K3 az előző példában)
 csak egy rendszer létezik, a hamis vélekedés tulajdonításának képessége veleszületett, és
korán megjelenik

A korfüggő teljesítménykülönbségek a hamis vélekedés feladat különböző változatai

esetében alapvetően performancia különbségeknek, illetve az elvárt válaszok nehézségének
köszönhetőek.
Témák
(1) A hamis vélekedések és a társas megértés
(2) A mentális állapotok tulajdonításának fejlődési előzményei
(3) Az elme-elmélet alkotóelemei és fejlődésük
(4) A hamis vélekedés feladat változatai
(5) Elméletek
 (1) Elmélet-elmélet
Allison Gopnik:
A fejlődés során a gyerekek egy olyan elméletet dolgoznak ki fokozatosan, amely
lehetővé teszi a mentálisállapot-tulajdonítást.
 Alapvetően explicit kogníció, mely később, a gyakorlattal automatizálódik

Miért elmélet? Azért mert a gyerekek tudása kielégít néhány általános kritériumot,
amivel a (pl. tudományos) elméleteket jellemezzük:
- Nem közvetlenül megfigyelhető dolgokról szól
- Törvényszerű kapcsolatot tételez föl az elmélet entitásai között
- Célja a magyarázat és a viselkedés előrejelzése
- Nem közvetlenül tapasztalt, hanem konstruált
- Módosítható, elvethető, későbbi evidencia függvényében
 A gyermeki elme-elmélet fejlődése
• A fejlődés fokozatos

Kétéves kor: az észlelés és vágyak megértése

- A vágyak tárgyakra vonatkozó késztetések
- Az észlelés közvetlen kapcsolat a tárgyakkal (látszat és valóság nem válik még
ketté)
- A vágyak központi szerepe a kétévesek pszichológiájában
3 éves kor:
- A mentális fogalmak tára kibővól (tud, álmodik, gondol, emlékszik)
- Részben megérti a különbséget álmok, képzelet, és valóság között, de még
bizonytalan
- pl. a szivacs-kő helyzetben még nem következtet helyesen

Egy előzetes, realista fogalom a vélekedésről:

 a vélekedés a világot tükrözi, a világ közvetlenül meghatározza, hogy mit
hiszünk – azt, ami az igazság
A hamis vélekedés kezelése még nem lehetséges

 Háromévesek azt sem értik, hogy a vélekedéseknek különböző forrásuk

lehet (láttam; mondták; kikövetkeztettem)
 A tudás és vélekedés forrásai
• Észlelés; mások beszámolói; következtetés

• Ezt még a háromévesek nem értik tökéletesen

• Gopnik and Graf (1988)

• Beszéd- és gondolat-buborékok: a 3-4 évesek

már értik, mit jelentenek (S. Hulme)
 (2) Szimulációs elmélet
• Kitüntetett hozzáférés saját mentális állapotainkhoz az introspekció útján
• Tudjuk, illetve kikövetkeztetjük, hogy mi magunk hogyan reagálnánk
különböző helyzetekre
• Amikor látunk valakit egy helyzetben, akkor elképzeljük, hogy mi magunk
hogyan éreznénk/tennénk abban a helyzetben, és arra következtetünk, hogy a
látott személy is hasonlóan érezne/viselkedne. Magunkon szimuláljuk a másik
személy helyzetét.

Idegrendszeri háttér: a tükörneuronok

- Az érzelmet szabályozó rendszerekben és
a mozgatórendszerben is
Giacomo Rizolatti és mtsai
 A mentális szimuláció példái
1. Nyelvhelyességi ítéletek:
Az anyanyelvi beszélő nem tudatos nyelvtani ismeretei
alapján dönt, hanem készségszintű (moduláris, implicit)
tudása alapján.

2. Érzelmek: Elképzeljük, mi hogyan éreznénk magunkat a

modell helyzetében.
 Az empátia, mint információforrás

3. Mozgásos elővételezés (benyúl a dobozba, ahol a süti van 

a sütiért nyúl (tükörneuron-aktivitás a mozgatórendszerben,
mintha mi nyúlnánk az édességért
 Az introspekció és az elmélet-elmélet
• Az introspekció képessége hosszan fejlődik, és saját mentális állapotainkhoz
való hozzáférést ugyanúgy tanulnunk kell, mint mások megértését

• Magunk és mások megértésében alapvatő hasonlóságok vannak.

• Evidencia: a felnőttek introspekciós készsége messze nem csalhatatlan.

(Nisbett and Wilson, 1977).
Elmélet és szimuláció
A mentális szimulációnak vannak nyilvánvaló esetei, de
következtetésre is szükség van mások megértéséhez

Egy középutas álláspont: a mentális szimulációt is ki kell egészítenünk

következtetésekkel (Goldman, 2006)
-- Látjuk a szenvedő másikat
-- rosszul érezzük magunkat (empátia)
-- ARRA KÖVETKEZTETÜNK, hogy a másik is rosszul érzi magát.
 (3) Innátizmus és modularitás
• Jerry Fodor és Alan Leslie
Fodor szerint a gyerekek fogalmi képességei örökletesen
adottak

Gyerekek ée felnőttek közti különbség mentalizáció terén:

-- A mentális állapot-fogalmak differenciálódnak a fejlődés
során (remény; sejtelem; gyanakvás, stb.)
-- A hamis vélekedés verbális formájának késői megértését
performanciakorlátok magyarázzák
 Egy kísérlet a területspecifikus jelleg igazolására
• A. Leslie (1994): létezne egy területspecifikus elme-elméleti rendszer, amely az első
két életévben érik, és szelektíven sérülhet – pl. autizmusban.
• A Sára-Anna feladat:

• Egy változtatás: Sára a kosárba helyezi üveggolyóját, majd kimegy.

• Egy polaroid kamera fölülnézetből képet készít a kosárról.
• Anna áthelyezi a golyót a dobozba
• Tesztkérdés: a képen hol van az üveggolyó?
 Eredmény és értelmezés
Ebben a feladatban hamis vélekedés helyett elavult fényképet használtak
Egyébként a feladatok logikai szerkezete marad a régi
Eredmények: 3-4 évesek mindkét feladatban rosszul válaszolnak
4-5 évesek mindkettőt (ham vél; kamera) megoldják
Autizmussal élő gyerekek a hamis vélekedési feladatot rosszul oldják
meg, a kamerás változatot viszont helyesen.
Leslie következtetése: két különböző mechanizmus működik.
1. Elme elméleti modul
2. Válasz-szelekciós
mechanizmus Mintha Nem mentális
Mentális
játék reprezentáció
reprezentáció

EEM Vsz
Vál.szel
3 év igen nem
ElmElm mech Nem 4 és yes igen
Mod mentális aut. nem igen
reprezentáció
A kamaszkor és felnőttkor felé
Mi fejlődhet még?

(1) Másod- és harmadrendű tulajdonítások – a kapacitáselosztás és a végrehajtó működések

szerepe
- "Tudom, hogy Anna elvesztette a telefonját"
- Tudom, hogy tudod, hogy Anna elvesztette a telefonját"
- "Tudom, hogy tudod, hogy Anna anyukája dühös, amiért Anna elvesztette a telefonját"
Bonyolult helyzetek értelmezése (pl. filmek)

(2) Az intenzionalitás megértése – mások másképp gondolhatak ugyanarra a dologra, mint én

(Sarah Hulme, 2006; verbális feladatokban 6-7 éves korra)

(3) Az empátia fejlődése – a kamaszkor végéig (vagy azon is túl)

„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 51

Irodalom
Kötelező:
Cole és Cole, Feljődéslélektan: 171-185; 340-374; 470-503; 643-669

Ajánlott:
Stanislas Dehaene: A számérzék, Osiris, Budapest, 2003
Márkus Attila: Számok, számolás, számolászavarok, Pro Die, Budapest, 2007
Piaget, J. Szimbólumképzés a gyermekkorban, Kairosz / Paulus Hungarus, Budapest, 1999,
illetve Gondolat, Budapest, 1978
Kiss Szabolcs: Elmeolvasás, Új Mandátum Kiadó, Budapest, 2005
A. Gopnik, A., N., Meltzoff, P. K. Kuhl (2001): Bölcsek a bölcsőben, Typotex Kiadó, 145, 223
(illetve a nyelvről szóló részt is érdemes elolvasni: 105-144)
Pléh Csaba, Kovács Gyula, Gulyás Balázs (szerk.) : Kognitív idegtudomány, Osiris, Budapest,
2003, 285-325

„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 52

Vizsgakérdések
(1) Miért alapvető a társas megértés szempontjából a hamis vélekedés tulajdonítás?
(2) Milyen módszerekkel vizsgálhatjuk a hamis vélekedés tulajdonítást, és mely életkorokban
kapunk ezekkel a módszerekkel pozitív eredményt?
(3) Igaz-e, hogy a mintha-játék lényegét tekintve a késleltetett utánzás egy formája?
(4) Mit jelent a kilenc hónaposok szociálkognitív forradalma?
(5) Mi az analóg nagyságreprezentáció?
(6) Mi a párhuzamos tárgyreprezentáció?
(7) Milyan alkotó részei vannak az ötévesek számolási képességének? (Milyen részképességeket
tételez föl?)
(8) Milyen heurisztikák segítik a 2-5 éves gyerekeket a fogalomtanulásban? (Mondjunk két
példát, rövid magyarázatta.)

„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 53

„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 54
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 55
„A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 56
 ANGY-ÁK-0011

A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

vonatkozásai
c. kurzus

ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar,

Gyógypedagógia BA képzés
Kurzusindítás. „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 1
A nyelv és kommunikáció
fejlődése
Jakab Zoltán

A nyelv és kommunikáció fejlődése 2

Témák
(1) A nyelv szintjei
(2) A beszéd észlelése
(3) A nyelvelsajátítás elméletei
(4) A nyelv feldolgozása – szóösszetételek és mondatok
(5) Nyelv és kommunikáció
(6) A nyelvelsajátítás folyamata

A nyelv és kommunikáció fejlődése 3

-- Mi ki tudjuk fejezni gondolatainkat; a kutyák
nem – pedig valószínűleg szeretnék (Csányi V.)
-- információt tudunk adni a környezetről, a
világról, és saját magunkról másoknak
-- Szóbeli válaszok (pl. teljesítményfeladatokban):
információt adnak arról, hogy hogyan működik
az elme
 pl. hamis vélekedés feladatban a gyerek
verbális válaszából tudhatom, hogy képes-e már
hamis vélekedést tulajdonítani

A nyelv és kommunikáció fejlődése

(1) A nyelv egy absztrakt rendszer, mely
szimbólumokból és szabályokból áll
(2) Ezt a rendszert ismerjük, birtokoljuk;
tudásunk része
(3) A nyelvet használjuk is;
kommunikációra, és gondolkodásra
 Implicit és explicit tudás együttese

A nyelv és kommunikáció fejlődése

Többszörösen tagolt rendszer
(i) fonológia
(ii) morfológia
(iii) szintaxis
(iv) szemantika
(v) pragmatika

6
A nyelv és kommunikáció fejlődése
Fonológia (hangtan)
Beszédhangok és fonémák: a fonémák olyan elvont
hangkategóriák, melyeknek jelentésmegkülönböztető
szerepük van.
 gyakran az ábécé betűivel jelölik őket, de vannak
kivételek (pl. az angol)
 fonológiai transzparencia: a hang-betű-hang
megfeleltelések konzisztenciája (egyes
betűkombinációknak lehetséges-e többféle kiejtése, ill.
egyes hangokhoz többféle betűkombináció is rendelhető-
e); nevezik sekély ill. mély ortográfiának is
 allofónok: ugyanazon fonéma alá tartozó
beszédhangok.
Pl. magyarban a /p/ fonéma egyetlen allofónja a [p].
Azonosnak tűnik, de különböző: pl. 'madár' ill. 'hamvas';
'nép', 'pénz', 'bank'; 'sír', 'színház', 'eper', 'erre' A /di/ és a /du/ szótagok spektrogramja
A fonetikában az allofónokat önálló jellel jelölik Figyeljük meg a /d/ fonémának megfelelő
allofónikus különbségeket, melyek
A jelentés akkor változik, ha fonémaváltozás van; allofón beszédészlelésünk számára egyáltalán nem
váltásnál nem: pl. 'megkérek' és 'mögkérök" ugyanazt nyilvánvalóak.
jelenti, de a 'még kérek' nem
Az allofónok különbségei: a spektrogram
A nyelv és kommunikáció fejlődése 7
Magánhangzók és mássalhangzók

Az emberi beszéd spektrogramja

A magánhangzókban 3-4 fő frekvencia van (a formánsok). A mássalhangzók zajszerűbbek.

A nyelv és kommunikáció fejlődése 8

Magánhangzók és mássalhangzók
A magyarban 39 fonéma van: 14 magánhangzó, 25 mássalhangzó

A nyelv és kommunikáció fejlődése 9

Fonotaxis
- Egy adott nyelvben nem akármilyen hangsor jöhet létre, mint szó.
Nyelvspecifikus korlátok
 Milyen hangalakú lehet egy szó?
 Milyen sorrendben követhetik egymást a fonémák?

Jellegzetes korlátok:
egyiptomi arab: minden hangsornak mássalhangzóval kell kezdődnie
japán: szinte csak CVCVCV szerkezet
finnugor nyelvek: szó elején nem kedvelik a msh-torlódást, de magyarban pl. nem abszolút
tilalom
strucc, kristály, stratégia, sztrájk, sztráda: jövevény- illetve idegen szavak
Szláv eredetű szavaink módosulása: dvor → udvar, brat→ barát
Bezzeg a cseh nyelvben: zmrzlina (fagylalt); krtek; (vakond)

A nyelv és kommunikáció fejlődése 10

Morfológia (alaktan)
A morfémák a legkisebb jelentéssel bíró egységek
Szabad morfémák (szótövek) és kötött morfémák (toldalékok)
Szemben a hangtannal és a mondattannal (szintaxissal; lásd alább); nem minden nyelvnek van
morfológiája.
A nyelv által kifejezett viszonyok egy részét "elviheti" a morfológia; a maradék a szintaxisra,
mondatszerkezetre marad. Az "osztozás" nyelvenként változik, pl.
'házainkban' vs. 'in our houses';
'it is raining' vs. 'esik'.
(Az angolban összetettebb az igeidők rendszere, és kötelező a létige használata; a második eseben ez is oka a
szerkezeti különbségnek.)
A magyar agglutináló nyelv, mely a toldalékokat egymás után illeszti a szótőhöz:

meg+emlék+ez+és+nek könyv + e + i + m + et

tő birtokviszonyjel birtoktöbbesítő jel birtokos személyjel esetrag

igemódosító tő képző képző esetrag

A nyelv és kommunikáció fejlődése 11

Szintaxis (mondattan)
A frázisszerkezet – alapja olyan véges szabályrendszer, mely egy nyelv helyes, jólformált
mondatait különbözteti meg a helytelenektől. Minden helyes mondat struktúrája
származtatható e szabályok segítségével.  generatív szabályrendszer
Szerkezeti elemek (csak a jelen esetre):
S  NP, T, VP
NP  Det,N
N  John, lawyer
V  is

Hierarchikus összetevős szerkezetet

előállító szabályrendszerek (Kálmán és
Trón, 2007)

A nyelvek közti hasonlóságokat és

különbségeket is kifejezheti (itt:
névelőhasználat; létige)
A nyelv és kommunikáció fejlődése 12
Egy fontos szempont: topik-predikátum tagolás a magyarban
Topik: amiről/akiről állítunk valamit (és amit a beszélő és a hallgató által is ismertnek
tételezünk)
Predikátum: amit állítunk

(1) [topikCsilla][predikátumrajzolt egy cicát.]

Indexelés a bal oldali fában:

A személy (Csilla) a topik, de ugyanakkor az ige bővítménye is,
ahhoz is tartozik, bár kiemeltük az igei csoportból. Ezt a
származási kapcsolatot jelzi az indexelés.

Topik nélküli mondatok:

Fúj a szél. Dörög az ég. Havazik. Ég a tűz.
A topik nem alany a hagyományos értelemben,
hanem egy individuumot nevez meg, melyről
állítunk valamit. Nem mindig tartalmaz egy ilyen
individuumot a kijelentésünk.

A nyelv és kommunikáció fejlődése 13

Nyelvtani és logikai alany
A nyelvtani alany a hagyományos értelemben vett alany, nyelvtani szerepe van
A logikai alanynak kommunikatív szerepe van (ezt írja le a topik-predikátum tagolás)
A logikai alany lehet (nyelvtani) alany, tárgy, részeshatározó, stb.
Grammatikai szerep és kommunikatív funkció független egymástól
(1) [topikAzt a fekete kutyát] [predikátumelkergette a gazdája.]
Mit állítok? Elkergette a gazdája.
Miről állítom? A kutyáról; az a topik, de nem nyelvtani alany
Nyelvtani állítmány: elkergette; nyelvtani alany: a gazdája; tárgy: a kutyát
(2) [topikMari] [predikátumelvitte a gyerekeket az óvodába.]
Mit állítok? Nyelvtanilag azt, hogy elvitte, de
kommunikációs szempontból azt, hogy elvitte a gyerekeket az óvodába.
(3) [topikFeri] [predikátumalszik.] – itt egybeesik a nyelvtani és a logikai alany

A nyelv és kommunikáció fejlődése 14

Felszíni struktúra, mélystruktúra
(i) [Mari] [elvitte a gyerekeket az óvodába.]
(ii) Mari az óvodába vitte el a gyerekeket.
 'az óvodába' itt fókusz – vagyis közvetlenül az ige előtti pozícióban van
Mondatszerkezeti transzformációk: egyazon dolgot másképpen (pl. más hangsúlyokkal)
mondunk el.
Néha azonban egyazon felszíni mondatszerkezet (felszíni struktúra) többféle módon
értelmezhető (mélystruktúra).
A kisfiú látta a rendőrt a távcsővel.
S S

NP VP NP VP

NP Adv NP
V V

Det N N Det N Adv

Det N Det Det N

Det N
A kisfiú látta a rendőrt a távcsővel A kisfiú látta a rendőrt a távcsővel
A nyelv és kommunikáció fejlődése 15
A jelentés vizsgálata (szemantika)
A jelentés természete: három megközelítés
(1) A jelentés = referencia (pl. a 'Hold' szó jeletése maga az égitest)
(2) A jelentés = fogalom (pl. a 'piros', 'négyzet alakú', 'hideg', 'víz' jelentése az a mentális
reprezentáció, mely közvetít a szó és a referenciája között)
(3) A jelentés = helyes használat ("Jó reggelt!"; "Egészségedre"; "Megígérem, hogy…")

Mindhárom elmélet más-más kifejezéstípusokra működik a legjobban, de mindhárom igyekszik

kiterjeszteni hatáskörét a nyelvi kifejezések teljes tartományára.

A kognitív pszichológia és fejlődéslélektan (1)-re és (2)-re alapoz: a mentális reprezentációk

(köztük a fogalmak) fejlődésére, működésére, és a világhoz való kapcsolódására ( referencia).

Ugyanakkor a mesterséges intelligencia mai nyelvi modelljei (pl. chatGPT) a használatelmélet

egyfajta megvalósításának is tekinthetőek. (Nem foglalkoznak a referenciával és a fogalmak
szerkezetével, csak azzal, hogy egy adott szószekvenciának, mondatnak, szövegnek mi a
legvalószínűbb folytatása.)

A nyelv és kommunikáció fejlődése 16

Szójelentés és kontextus
"Én azt a nagy piros dobozt szeretném megkapni a sarokban, most rögtön!"

'én', 'most', 'azt', 'ott': két csoport:

(i) 'én', 'most': indexikus kifejezések: adott kontextusban, adott személy által használva
rögzített a referenciájuk ('én'  a beszélő; KIVÉVE A SZÓ SZERINTI IDÉZÉST)

(ii) demonstratív kifejezések: 'azt', 'ott'; ki kell őket egészíteni a használat során egy
demonstratív gesztussal, pl. mutatással, ahhoz, hogy jelentést nyerjenek.

Kifejezéseink egy része csak a használat kontextusában nyer referenciát, de jelentése lehet egy
függvény (pl. az 'én' kifejezéshez az azt kiejtő személyt rendeli referenciaként)

A nyelv és kommunikáció fejlődése 17

Fogalmak és szójelentés
Ezt már megbeszéltük

A fogalmaknak két funkciójuk van:

(1) referencia – lehorgonyzás a külvilágban
(2) tudástárolás – jórészt független a referenciától

Téves ismeretek: pl. "A víz a négy alapelem egyike"; "A delfinek halak"
 A referenciális elmélet szerint ilyen esetekben is ismerjük a fogalom jelentését, csak még
helyesbíteni kell a tudásunkat.
 Akkor is rendelkezhetem az ARANY fogalmával, ha nem tudom az aranyat
megkülönböztetni a réztől (de tudom, hogy kitől kell ehhez segítséget kérni)  deferenciális
fogalmak

A nyelv és kommunikáció fejlődése 18

Pragmatika
A mondatoknak igazságértékükön túlmutató szerepük van a kommunikációban.

(1) El fog botlani benne.

(i) Betű szerinti jelentés: egy emberi lény lába a közeljövőben várhatóan beleakad egy bizonyos
tárgyba, s ennek következtében kibillen az egyensúlyából.

(ii) A közlés kontextusával kiegészítve: tudjuk, hogy ki a konkrét személy, és azt is, hogy melyik a
veszélyt jelentő tárgy (pl. egy másik jelenlévő személy táskája).
"Kovács Petra el fog botlani Nagy Józsi táskájában."

(iii) Egy további szint: (1) kiejtésével tkp. felszólítunk valakit (pl. a táska tulajdonosát), hogy
legyen szíves arrébb vinni a holmiját.
 Ez nem a mondat jelentésében van kódolva; azon túlmutat – ez egy példa a mondatok
pragmatikai értékére

A nyelv és kommunikáció fejlődése 19

Pragmatika
Egyéb példák:
P1. Irónia
"De szép kirándulóidő van ma!" (Kinéz az ablakon, zuhog az eső.)
P2. Implikációk (P. Grice): Kovács úr ma épp józan.
 Azt sejtetem, hogy amúgy gyakran ittas.
P3. Metaforikus használat
 Itt megoszlanak a vélemények; egyes felfogások szerint a metaforikus használat is
pragmatikai jellegű; más értelmezések szerint a szójelentés világába tartozik.
"Eldurran az agyam"
 a betű szerinti jelentésében sohasem használjuk, csak abban az értelemben, hogy vki
nagyon dühös (ez a jelentése)
"Akkor most lelépek" (betű szerinti értelem: a járda szélén áll, és elindulna; metaforikus
értelem: meglógni készül valahonnan)  Itt még mondhatja valaki, hogy a 'lelépek'-nek két
jelentése van, tehát a metafora a jelentés szintjéhez tartozik
Az új metaforák viszont először pragmatikai értékként lépnek be (pl. figyelemfelhívás; vicc), s
csak később válnak esetleg önálló jelentéssé
serdülő: "Megyek, kiglettelem a fajanszot"
 a nagydolgát megy végezni
20
A pragmatikához még visszatérünk -   …
1. Paul Grice a jelentésről és társalgásról

2. Beszédaktus-elmélet (John L. Austin: How to Do Things with Words)

3. Relevanciaelmélet (Dan Sperber; Deirdre Wilson)

21
(2) A beszéd észlelése

A nyelv és kommunikáció fejlődése 22

A mássalhangzók kontextusfüggő jellege

• Ezt már láttuk (Werker és Tees, 1992)

• ‘di’ és ‘du’.
 A /d/-nek megfelelő zörejkomponens eltér a két szótag
esetében
 Ennek hatása már a korai hallási feldolgozásban is
megjelenik

Ennek ellenére ugyanazt a hangot halljuk a két esetben

A "beszédszintézis kezdetei" Magyarországon
• Kempelen Farkas (1734-1804)
Orgonasípok átalakításával építette beszélőgépét
• Egy fújtatóval működtetett, billentyűvezérlésű
hangszintetizátor volt, mesterséges hangréssel,
szájüreggel. Jónéhány magán- illetve mássalhangzót
produkált, rövid mondatokat „mondott” franciául,
latinul is. Kezelése nem volt könnyű.
Még sikertelenségeivel is máig ható elméleti
felismeréseket eredményezett a beszéd észleléséről és
az artikulációról.
 Pl. a hangátmenetek (koartikuláció) megsejtése.
Rekonstrukció: Nikléczy Péter,
Ilyeneket a gép nem tudott, de Kempelen a szimulált Olaszy Gábor, BME, 2001
beszéd tökéletlenségeiből következtetett rá, hogy
létezniük kell.
A gagyogás fejlődése az első életévben
Gőgicsélés (kb. 0-6 hó): csak magánhangzók

Gagyogás: a 6. hónaptól: szótagok

- eleinte egzotikus hangzókat (főleg mássalhangzókat) is produkál, melyek nem figyelhetőek
meg az anyanyelvi környezetben
- 11-12 hónapos korra szelekció: ekkor már csak az anyanyelvi környezet hangjai figyelhetőek
meg a gagyogásban (és rövidesen jönnek az első szavak)

Párhuzamosan halad a beszédészlelés fejlődésével: 6 hónaposok többféle beszédhangot tudnak

megkülönböztetni, mint egyévesek
- Pl. 6 hónapos angol csecsemő a /d/ és a /g/ előfordulásaitól el tudja különíteni a /gy/-t, de 12
hónaposan már nem

 A percepciós bázis: kialakul az anyanyelvre jellemző hangrendszer, észlelés és produkció

szintjén is

A nyelv és kommunikáció fejlődése 25

David B. Pisoni és munkatársai nevezetes kísérlete
- /pa/ és /ba/ szótagok: miben különböznek fonetikailag? Az ajakfelpattanás (AP) és a
hangszalagrezgés (HR) kezdete közti idői viszonyban.
- Tíz szótagból álló szintetizált sorozat, fokozatos idői átmenettel AP és HR között
(1) A személyek csak a kategóriahatáron tudtak diszkriminálni; ugyanazt a fizikai
különbséget kategórián belül nem vették észre.
(2) A felismerésben sem volt fokozatosság; a sorozat első öt tagját /pa/-ként, a többit /ba/-
ként azonosították.
Valószínűség Szaggatott vonal:
Két szomszédos inger közti diszkrimináció valószínűsége
 A kategóriahatáron a legmagasabb
1
Folytonos vonal: a /pa/ döntés valószínűsége

0
PA BA
Szintetizált szótagok
 A kontextus hatása
Broadbent and Ladefoged (1975):

‘Kérem, mondja meg, mi ez a szó’ (Please say what this word is)
Mély vagy magas hangfekvésben játszották le a személyeknek

Célszó: Egy és ugyanaz a szintetizált egyszótagú szó

 Mély hangú bevezető után 'bit'-nek vagy 'bet'-nek, magas hangú bevezető mondat után
'but'-nak ítélték
Automatikusan és gyorsan ráhangolódunk a beszélő hangfekvésére, ez alapvető a
beszédészlelésben (forrásnormalizáció; speaker normalization).
Pl. egy gyerek által kiejtett /u/, ha felnőtt férfi beszélőtől halljuk, akár /i/-nek is hangozhat
 Számítógépes beszédfelismerő rendszereknek (pl. Windows) még ma is igen nehéz
feladat
Látás és hallás kölcsönhatása: a McGurk effektus
Látjuk a beszélő ajakmozgásait, miközben a beszédet halljuk. Ha kongruens a kettő, akkor
segít (pl. hallássérülésnél), ha inkongruens, akkor:
 Jellegzetes hibák az észlelésben
(i) Amit hallunk: ‘ba’; ajakmozgás: ‘ga’  gyakran ‘da’-t hallunk
(ii) Hallott: ‘tough’, ajakmozgás: ‘hole’  a személyek ‘towel’-t hallottak

(iii) Női hang kiejti a ‘ba’-t, közben férfi ajakmozgása: ‘ga’  még mindig ‘da’-t hallottak a
kísérleti személyek, bár észrevették az össze nem illést

Öthónapos csecsemők azokat az arcokat preferálják, melyek mozgása összhangban áll az

egyidejűleg hallott beszéddel.
Szegmentáció: Hogyan bontjuk egységekre a hallott beszédet?
• A szavak között hallott szünet illúzió (nagyon lelassítaná a természetes beszédet)
• A kontextus, egyes felismert egységek jelentése segítheti a további szegmentálást
 Tagmondat- és mondathatároknál tényleg vannak szünetek

 Az intonáció is jelezheti a nagyobb egységek közti határokat.

Olvasástanulás előtt szótagokra már képesek felbontani a hallott beszédet a gyerekek

 A szótagok beszédhangokra bontása, mint képesség az olvasástanulás hatására alakul ki
(3) A nyelvelsajátítás elméletei

A nyelv és kommunikáció fejlődése 30

(1) Burrhus Frederic Skinner viselkedéslélektani
felfogása
Verbal Behavior (1957)
-- Viselkedésalakítás (shaping) a nyelvelsajátítás
alapja; az utánzásnak is van szerepe
-- A hangok szavakká, majd a szavak mondatokká
"kondicionálódnak".
-- A megerősítés a szülői figyelem…
-- Illetve egyfajta kommunikációs nyomás is
motiválja a gyerekeket
Noam Chomsky nevezetes bírálata

Az utánzás, megerősítés, kommunikációs nyomás játszik

némi szerepet, de…
…a szintaxist jellegzetesen nem a szülők alakítják
…a gyermekek kreatív nyelvhasználók
- pl. csak akkor utánoznak egy nyelvtani szabályt, ha már
spontán módon is alkalmazták

A nyelvi környezet "szegényessége": az a beszédanyag, amit

a gyerekek hallanak a környezetükben, nem magyarázza
meg nyelvi produkciójuk komplexitását és jellemzőit

A háttérben szóló rádió/TV nincs hatással a nyelvi

fejlődésre, csak a gyermekre figyelő, vele kommunikáló
felnőtt közlései
 Gyermeknyelvi hibák
• Hozzál még kőt!
• Aludunk!
• Nem felmegyünk
• Keresztülmentem Brúnót.
• Betakaróztatlak.

Angolban:
• Mama teached me talk
• Daddy go
• He hitted me!
• No eat cake
• It's raining, where is the underbrella?
• Give me the beach-lookers! (binoculars)

 Az angol példáknál a szórend pl. helyes – alapvető nyelvtani eszköz

 A kreatív nyelvhasználatra, a szabályok önálló kiemelésére utalnak e példák.
(2) Innátizmus
Noam Chomsky (1968)

Örökletesen adott az agyunkban/elménkben egy

nyelvelsajátító rendszer (language acquisition device; LAD).

E rendszer kódol egy ún. egyetemes nyelvtant (universal

grammar); ez egy olyan szabályrendszer, mely minden
nyelvben közös.

Az egyetemes nyelvtan alapozza meg a természetes nyelvek

nyelvtanának elsajátítását, melyre, úgy tűnik, csak az
ember képes.

A nyelvelsajátításnak minden kultúrában hasonló szakaszai

vannak.

A nyelv és kommunikáció fejlődése 34

Az egyetemes nyelvtan gondolata
Néhány példa az univerzális szabályokra:
(1) Szintaktikai kategóriák (ige, főnév, melléknév, határozók, stb.)
(2) Korlátozások a természetes nyelvtanokban lehetséges szabályokkal kapcsolatban, pl:
(i) Struktúrafüggőség (structure dependence): minden nyelvtani szabálynak szintaktikai kategóriákra kell
vonatkoznia; nem lehet olyan szabály pl., hogy
"Állításból kérdést az állító mondat első két szavának felcserélésével képzünk"
 Az "első szó" nem szintaktikai kategória, és valóban egyetlen ismert nyelvben sincsenek ilyen fajta, a szavak
sorrendjén alapuló szabályok.
Angolban pl. az alany és a segédige felcserélésével képezhetünk kérdést (That teacher is very good.  Is that
teacher very good?)
Magyarban: lehet szórendváltozás, de ezt fölülírhatja, hogy mit hangsúlyoz a kérdés (Józsi jó tanár.  Jó tanár
Józsi? VAGY Józsi jó tanár?)
(ii) Esetkijelölés (case filter): Egy mondatban minden főnévnek rendelkeznie kell esettel, még ha ez nincs is jelölve.
Pl. A pulóverem eltakarta a kabátom.
 Kétértelmű, részben pont a kötelező esetkijelölés miatt!
(3) Implikációk: pl. ha egy nyelvben a főneveknek van nemük, akkor a névmásoknak is; ha nincs
(pl. a magyarban), akkor egyik csoportnak sincs.

A nyelv és kommunikáció fejlődése 35

Hogyan jönnek létre az egyetemes nyelvtanból az egyes természetes nyelvek
nyelvtanai?

Egyetemes elvek és paraméterbeállítás – az utóbbit a nyelvi környezet hozza

létre.
Példa 1: a nyelvtani alany elhagyhatósága. Magyarban elhagyható, angolban
nem.

It is raining.
Esik. [Rain-3rd-singular]

Are you guys hungry?

Éhesek vagytok? [Hungry-plural is-2nd-plural]
 Példa 2: Alapszórend
Angolban: SVO (subject-verb-object) – John eats pizza.

Magyarban összetettebb az alanyi és tárgyas ragozás miatt:

Jani pizzát eszik. (SOV)
Jani eszi a pizzát. (SVO)

Francia és olasz: SVO ha a tárgy főnévvel jelölt; SOV ha névmás jelöli a tárgyat.
Je prends un stylo.
Je le prends.

A biológiai örökségünket behangolja a nyelvi környezet e felfogás szerint.

• Pubertáskor előtt a gyerekek spontán módon elsajátítják azokat a nyelveket, melyek
környezetükben előfordulnak.
 Bezzeg az idegennyelv-tanulás később…
• A beszédközpontokat érintő gyermekkori agysérülés prognózisa sokkal jobb 3 éves, mint 10
éves korban
• Több szenzitív periódus is lenne?
A fonológiai rendszer kb 1 éves korra kialakul
A nyelvtan szenzitív periódusa csak 6-7 éves kor körül zárul le.
Hogyan aktiválja a tapasztalat a veleszületett nyelvtani
kategóriákat?
A tanult szavak jelentése igen hasznos ebben
A korai szókombinációkat szemantikai (jelentésen alapuló)
heurisztikus elvek alapján konstruálják a gyerekek. Pl.

Az igék cselekvést fejeznek ki, ez az, amit állítunk;

A cselekvő lesz az alany;
A főnevek dolgok nevei (amiken pl. végrehajtunk cselekvéseket)  tárgy.

Ezek a kezdetleges elvek később finomodnak, és a jelentés

hozzáférést nyújt a mondattani szerepekhez.
• Nyelvi izoláció (Susan Goldin-Meadow and Carolyn
Mylander, 1984)
• Tíz siket gyermeket figyeltek meg, 1.5 é 3 éves kor között.
• Mindegyikük szülei hallók voltak, és nem ismerték a jelnyelvet

• E gyerekek spontán módon vezettek be igéket,

főneveket, mellékneveket; mondatokat formáltak
meg (spontán jelnyelvet alakítottak ki)
-- Bár ez a rendszer kezdetlegesebb volt a kialakult
természetes nyelveknél, a nyelvtan nyomait is
magán viselte.
• Derek Bickerton, 1983.
Hawaii vendégmunkások az 1870-es években
- legalább öt különböző anyanyelv képviselői keverednek

Pidgin: a felnőttek igen korlátozott kódja a munka során

-- A gyerekek soha nem beszélték a pidgin nyelvet
-- Egymás közt egy jóval gazdagabb nyelvi kódot
fejlesztettek ki; ez a kreol nyelv
-- Új nyelvtani szabályok jelentek meg
-- Ennek nyelvtana a nyelvelsajátítás mintázatait, a
gyermeknyelvi hibák nyomait viselte magán (pl.
kérdések szórend-transzformáció nélkül; "Where he is
going?"; kettős tagadás angolban "I haven't got none")
-- Hasonlóságok a világ kreol nyelveinek nyelvtana között
(pl. a szórend elsődleges szerepe a toldalékoláshoz
képest)
A dajkanyelv
A közös figyelem szintjei:
- a gagyogás időszakában beszélgetésre emlékeztető szerepcserék –
figyelem egymásra
- 9 hónapos kor körül tekintetkövetés
- egy-másfél éves kortól koordinált tárgymanipuláció a szülővel;
közös érdeklődési fókusz
A dajkanyelv:
Lassú beszéd, magas hangfekvés, egyszerűbb közlések, melyek a
gyermek adott fejlődési szintjéhez igazodnak, könnyen
ismételhetőek
A komplexitás fokozatosan növekszik
A szülő célja a hatékony kommunikáció, nem a nyelvtan tanítása
Gy.: Daddy not a girl, she a boy.
Sz.: That's right.
Gy.: Santa lives next door.
Sz.: No he does not.
Az árnyoldal: korlátozott nyelvi kód
Basil Bernstein (1972)
- Kidolgozott illetve korlátozott nyelvi kód
Kidolgozott kód: részletes szintaxis, gondosan megválogatott
szókincs, alá- és mellérendelő összetett mondatok, téri-idői
viszonyok pontos kifejezése

Korlátozott kód: rövid, grammatikailag egyszerű, gyakran

befejezetlen mondatok, pontatlan viszonykifejezés;
utasítások; az együttérzés sematikus igénye ("Nem igaz?"
"Ugye?")
 következményei lehetnek az oktathatóságra

Bár "ösztönösen" ismerjük a gyerekekhez szóló nyelv

sajátosságait, alacsony iskolázottságú illetve motiválatlan Káros következményei lehetnek a nyelvi
szülők ezt nem feltétlenül nyújtják gyermeküknek fejlődésre, ha kommunikáció helyett
okostelefont nyomunk a gyerekek kezébe

A nyelv és kommunikáció fejlődése 43

Az innátizmus kritikái
(1) Nem világos, hogy olyan bonyolult rendszerre van szükség a nyelvelsajátításhoz, mint azt
Chomsky és követői elgondolták. Az absztrakt nyelvtani kategóriák létezésére nincs evidencia a
gyermeki elmében.
 S hogyan jöhetett létre a nyelvi modul az evolúció során? Egy döntő mutáció eredménye
valamikor az utóbbi 5 millió évben?
(Kb. 5-6m éve élt az a faj, mely az ember és a csimpánz közös őse lehetett. Ma a csimpánzok a
legközelebbi evolúciós rokonaink, és ők még nem képesek strukturált nyelvtan tanulására.)
Erről keveset tudunk.

(2) Ennél egyszerűbb, általánosabb mechanizmusok is megmagyarázhatják a nyelvelsajátítást.

A nyelv és kommunikáció fejlődése 44

Interakcionista felfogások
George Miller (1970-es évek):
- a kondicionáláson alapuló magyarázat túl szimpla
- az innátista viszont túl sokat tételez föl, ezért misztikus, hihetetlen

Az interakcionista középút:
-- Örökletes tényezőknek fontos szerepük van a nyelvelsajátításban, de a nyelvi rendszer nem
ennyire autonóm, önformáló.
Két tényező segítheti az elsajátítást:
(a) Általános megismerési képességek; kategorizáció, emlékezet, figyelem,
(b) Kulturális tanulás, és ezen alapuló konstruktivzmus; a kognitív fejlődés előkészíti a nyelvi
fejlődést, míg a szociokulturális hatások tartalommal töltik meg

A nyelv és kommunikáció fejlődése 45

Interakcionizmus #1: kognitív fejlődés
Gopnik és Meltzoff (1997):
A nyelvhasználat fejlődése 18 hónapos kor körül tükrözi a Piaget által jelzett átmeneteket, pl.
a tárgyállandóság megerősödését. Míg addig főleg jelenlévő dolgokról beszélnek ('itt van'; 'pá-
pá'), utána távollévőkről is ('elment') illetve sikertelen kísérleteiket kommentálják mintegy azt
jelezve, hogy más volt a terv

A nyelvtan tanulása - Elizabeth Bates és mts szerint: két tényező hatására

- a szókincs gyarapodása
- egyre bonyolultabb gondolatok kifejezésének igénye
 gazdag szemantikai tartalom, de a kifejezés módja a beszéd fizikai-pszichológiai
természetéből kifolyólag korlátozott (szavak idői sora; a rövidtávú memória korlátozottsága; az
artikuláció sebessége)
 ezek a korlátok is befolyásolják a létrejövő nyelvtani rendszereket
 és az általános szemantikai tulajdonságok is, pl. hogy cselekvéseket, cselekvőket, tárgyakat
és azok tulajdonságait, téri viszonyokat, stb. kell kifejezni; ez a szavak megfelelő
összekapcsolása, elrendezése útján érhető el

A nyelv és kommunikáció fejlődése 46

A kognitív tényező: egy illusztráció
A nyelvtan elsajátításának magyarázatához elég lehet az a képesség,
hogy implicit tanulás útján bonyolult szabályrendszereket és
mintázatokat sajátítsunk el általában – nem csak specifikusan a
nyelvtannal kapcsolatban.

Egy példa: a savant szindróma

Darold Treffert: Extraordinary people
- pl. az autizmussal élők kb 1%-a
- saját általános képességszintjéhez, vagy akár a tipikus szinthez képest
is kiugró teljesítmény egy szűk területen (memória; fejszámolás; néha
képzőművészet, zene)

Például egy savant fejszámoló, aki a nyelvi kommunikációra kevésbé

motivált (vagy egyéb aspektusait - pl. szemantika, pragmatika - nem
képes elsajátítani) implicit szabálytanuló rendszerét a számolási
műveleteken edzi.
Ezt tipikusan fejlődő személyek igen unalmasnak találnák, de képesek
lennének megtanulni, ha rávennék magukat.
A nyelv és kommunikáció fejlődése 47
Interakcionizmus #2: A kultúra hatásai
Egy példa: a néptánc tanulása
- bonyolult mozgások, szabályos lépésrend, stb.

- konvenció alapú helyességi normák  ha nem jól lépi a fiatal, az

idősebbek szólnak, hogy "hogyan kell".  Falusi környezetben a
szociális beilleszkedés feltétele lehet a szabálytartás pl.
serdülőkorban, de a tánctanulás kisgyeremekkorban elkezdődhet

 Aligha van veleszületett "néptánc-elsajátító készülék" a

fejünkben; társasan szabályozott motoros szekvenciák tanulására
viszont képesek vagyunk.
A motoros szekvenciák és az absztraktabb szabályszerűségek
tanulásában részben átfedő idegrendszeri területek vesznek részt
(pl. a bazális ganglionok)

A nyelvtan, mint kultúrális termék: Michael Tomasello felfogása

A nyelv és kommunikáció fejlődése 48
Nincs veleszületett területspecifikus rendszer a
nyelvtan elsajátítására
Területáltalános kognitív mechanizmusok
állnak a háttérben

Nincs egyetemes nyelvtan; bár vannak

egyetemes hasonlóságok a nyelvek között,
ezek túl általánosak ahhoz, hogy nyelvtannak ”Universal grammar is dead”
nevezzük őket
A nyelvtan történelmi-kulturális termék

Piaget-éhoz hasonlóan konstruktivista felfogás;

felépítjük a nyelvet a kultúra és az általános
kognitív erőforrások segítségével
Kognitív-funkcionális nyelvészet
- A nyelvi szerkezet a nyelvhasználat során alakul ki
- Elsődleges eleme a szimbólumhasználat
 ennek fokozatos strukturálódása a nyelvtani rendszer

 Kijelentéseink egy része elmezhető, kompozicionális

Pl. A nagypapa megitta a kakaót; Peti megitta a málnaszörpöt; egyazon ige eltérő
bővítményekkel

Ugyanakkor számos idiomatikus kifejezés van minden nyelvben, melyek nem elemezhetőek
ilyen módon, hanem jelentésbeli egységet képeznek.
"Egyszer volt Budán kutyavásár"  NEM jelenti ugyanazt, mint: "Egyetlen alkalommal
rendeztek a középkori Magyarország fővárosában ebvásárt."
Amit jelent: egy adott eseménnyel, cselekvéssel kapcsolatban a beszélő azt fejezi ki, hogy nem
kívánja megismételni.
Idiómák: van hasonlóság a metaforákkal – pl. hogy egy nagyobb nyelvi egységnek van a
részekből nyelvtani elemzéssel nem származtatható jelentése
A nyelv és kommunikáció fejlődése 50
Milyen kognitív folyamatoknak van kulcsszerepük?
Tomasello szerint alapvetően kettőnek:

F1. Bizonyos elmeolvasási készségek: célok, szándékok felismerése; közös figyelem, utánzás,
kulturális tanulás)
F2. Mintázatfelismerés (kategóriák, sémák kialakítása, analógiák megértése és kitalálása, téri
illetve idői-gyakorisági mintázatok felismerése).

A konstrukció fogalma:
A nyelvtanulás szavak/egyedi szimbólumok elsajátításával kezdődik

Szerkezetek absztrakciója, általánosítása később.

A struktúraképzésnek kommunikációs szerepe van – a hajtóereje a gondolataink kifejezésének
szándéka

A nyelv és kommunikáció fejlődése 51

A konstrukciók fokozatos kialakulása
Ún. ige-szigetekkel kezdődik jellegzetesen
- Eszik
- Apa eszik; Peti eszik… stb.
- Anya vezet
- Anya vezeti autó
Később egyre több bővítmény
- Peti adott Áginak ajándékot
 Az absztraktabb "transzfer" funkció általánosítása:
- Ági elmondott Petinek egy titkot
 ez már analógiás gondolkodást feltételez: az 'ad' és az 'elmond' tartalmaznak egy közös
elemet – átvitel ágenstől recipiens felé

A nyelv és kommunikáció fejlődése 52

Hogyan támogatja mindezt a nyelvi környezet?
Cameron, Faulkner, Lieven, Tomasello (2003): anyukák közléseinek elemzése 2-3 éves
gyermekeikhez
-- Aktív kommunikáció időszakaiban 6-700 közlés per óra (!)
-- 25-35 százalékuk kérdés
-- >20% töredékesek, nem teljes mondatok
-- ~25% felszólítás
-- csak ~15% rendelkezett komplett SVO formával, ezek 80%-ában a tárgy névelő volt.
-- Leginkább kétszavas/két morfémás közlések
-- Sok ismétlődés
 A gyereknek több tucat alapvető konstrukciót kell elsajátítania ebből a repetitív mintából.
Az anyai közlések 65%-a 156 szó valamelyikével kezdődött. 45% az alábbi 15-
17 lexikai elem valamelyikével: What; That; It; You; Are/Aren’t;
Do/Does/Did/Don’t; I, Is, Shall, Can, Who, Where, There, Come, Look, Let’s
Újra felveti a kérdést, hogy mennyire is szegényes a nyelvi input
(4) A nyelv feldolgozása:
szóösszetételek és mondattan
 Kétféle megközelítés
A nyelvi feldolgozás és produkció pszichológiai vizsgálatai során a már említett elméleteket
teszik próbára:

• A generatív nyelvtan (Chomsky felfogása)

• A lexikalista felfogás; interakció és megszorítások (a kognitív felfogások és a kultúra

hatása)
 A generatív nyelvtan
• A mondattan (szintaxis) a feldolgozás központi eleme

• A feldolgozás szintjei elkülönülnek, sorban követik egymást: fonológia;

szóösszetételek (morfológia); szintaxis, és végül a jelentés (szemantika)
szintje
A mondatok frázis-szerkezete:
A mogorva autószerelő és szorgalmas segédje megjavították a piros Ferrarit.
[A mogorva autószerelő] és [szorgalmas segédje] [[megjavították] [a piros
Ferrarit]].
*[A mogorva] [autószerelő és szorgalmas] [segédje megjavították] [a piros
Ferrarit].
 S

NP VP

V NP
Péter
Det N
vett
egy autót
• E mondat generatív szabályok segítségével származtatható:
S  NP, VP
NP  Det, N
VP  V, NP
N  Péter, autót
V  vett
Det  egy
• Azt a generatív szabályrendszert keressük, mely egy adott természetes nyelv valamennyi
helyes mondatát és csak azokat származtatja.

E formális rendszer pszichológiai föltételezésekkel is kapcsolódik:

• A nyelvi feldolgozás moduláris, magába zárt, s a szintek (fonológia, morfológia, szintaxis,
szemantika) szigorú sorrendben követik egymást.
 Az alternatíva
• A pszicholingvisztikai kísérletek nem erősítették meg ezt a felfogást.

• A szabályalapú levezetéseket nem sikerült egyértelműen igazolni

• Különösen nem a szintek egymástól izolált feldolgozását
• A mondatmegértés során a feldolgozás „opportunista”, azaz egyszerre használ mindenféle
információt, ami rendelkezésére áll.
• A jelentés nem választható el a nyelvtantól
Az "opportunista" feldolgozás
Az alábbi két mondat közül vajon melyiket értjük meg hamarabb?
(1) A macska kergeti a kutyát.
(2) A kutyát kergeti a macska.
És ezek közül?
(3) A kutya rágja a csontot.
(4) A csontot rágja a kutya.

(2)-t lassabban dolgozzuk fel, mint (1) – et (átlagos olvasási idő vizsgálatok).
DE: (3) és (4) között a feldolgozási idő különbsége kisebb, mint (1) és (2) között.
Szemantikai támpontok: Inkább elöl keressük a cselekvőt, de tudjuk, hogy csontok nem
rágnak kutyákat, és e szemantikai támpont leállítja a részletes szerkezeti elemzést (itt a
tárgyrag megkeresését).
Az elemzés egyszerre több vonalon halad; minden elérhető információba
"belekapaszkodik". (Dan Slobin)
 A morfológiai feldolgozás
• Morfémák: a legkisebb jelentéssel bíró egységek
Szabad morfémák: önállóan is szavak lehetnek
Kötött morfémák: képzők és ragok

Képzők:
megváltoztathatják a szó faját, és ezen keresztül a jelentését
Nagyobb változatosságot mutatnak, a ragokhoz képest megjósolhatatlanabb jeletésváltozást
(alkotás, alkotmány, vonás, vonat)
A rag mindig az utolsó elem. A ragok mondattani viszonyokat fejeznek ki. Pl. névszók által
kifejezett mondatrészek esetében (ilyen a mutató névmás és főnév egyeztetése; abban a
házban)
 Kérdések a kísérleti kutatás számára
• Az összetett morfémák (pl. meg-alap-ít-tat-ás) egészben tárolódnak a memóriában, vagy
mindig a tőből és a bővítményekből rakjuk őket össze, szabályok segítségével? (Azaz: a
generatív nyelvtan szabályai pszichológiailag is valósak-e, vagy csak belelátjuk őket a
fejünkbe?
• A holisztikus tárolás költségesebb, viszont az analitikus, elemenkénti tárolás bonyolult
előállítási szabályokat feltételez

• Hogyan vizsgálható kísérletileg?

Például: azonos szótagszámú egymorfémás szavak illetve többmorfémásak feldolgozási ideje
különbözik-e? Ha nem, az az egészleges tárolás mellett szól.
Kísérleti eljárás: lexikális döntési paradigma – el kell dönteni egy felvillantott betűsorról, hogy
létező szó-e.
 Tovább tart-e eldönteni, hogy szó-e a 'megcsináltat', mint azt, hogy szó-e az 'anakonda'?
 Ha morfológiai elemzés szükséges a döntéshez, akkor feltehetőleg igen.
• Egy másik módszer: az előfeszítés
Ha egy A inger egy másik B inger feldolgozási idejét befolyásolja (pl. lerövidíti),
akkor feldolgozásuk valamilyen kapcsolatban áll egymással.

előhangoló inger célinger

kalapokat  kalap
ajtóimat  ajtó

Ha ilyen irányú előhangolás van, az arra utal, hogy a komplexhez is a tövön

keresztül férünk hozzá, s az összetétel mintegy előaktiválja, könnyebben
hozzáféretővé teszi a tövet.
 Konkrét modellek
• Nyelvek közti különbségekre mutattak rá, de az analitikus jelleg gyakran
megjelenik.
Taft és Forster:
Tovább tartott elvetni a létező morfémákból álló, de nem használt prefixum-szótő
párokat, mint azokat, ahol már a tő sem létezett a nyelvben:

fel-lepődik
meg-lebbel

Magyarázat: elemek hozzáférése + összerakás a modell, és ha a tő nem létezik,

akkor már az előhívásnál előjön a hibajelzés.
Sok hasonló szóinger átlagában megmutatkozó, 10-100 milliszekundum közötti
reakcióidő-különbségekről van szó ezekben a vizsgálatokban!
 Mondattani feldolgozás
A transzformációk pszichológiai relitása (Miller és McKean):
1. A ló kergeti a tehenet.
2. A tehenet kergeti a ló. (1. trf.: a tárgy fókuszba emelése)
3. Nem a tehenet kergeti a ló? (3 trf.: fókuszba emelés, kérdés, tagadás)

Feladat a kísérleti személyeknek:

Alapmondat olvasása, transzformációk végrehajtása, és az eredmény keresése egy listában.

A RI lineárisan függött a transzformációk számától.

Ámde: független-e ez a hatás a szemantikától? Nem igazán; l. az opportunista feldolgozást
(D. Slobin)

Ha van olyan szemantikai jelzés, mely segít a szintaktikai transzformációk

egyértelműsítésében, akkor nem jelentkeznek a szintaktikai komplexitási hatások.
Emlékezzünk:
(1) 'A macskát kergeti a kutya' illetve (2) 'A csontot rágja a kutya' eseteire; fókuszba emelés
történik, vagy a tárgy megváltozása? A jelentés segít (2) esetén, (1)-nél nem annyira
 A feldolgozás egységei
A hallott nyelvi anyag tagolása: a hangzó beszédben a
szavak között nincsenek szünetek (nagyon lelassítaná a
beszédet). A mondatok végén viszont vannak. (A
középkori kódexekben sok esetben az írott szavak között
sem voltak szóközök.)

A kattanás kísérletek  tagmondathatárra „toljuk”

emlékezetben a hallott kattanást.

Önütemezett olvasási helyzet: összetett mondatok

olvasásakor a tagmondathatárokhoz közeledvén
növekszik a szavak közti késleltetési idő.
 Becsali (garden path) és kétértelmű mondatok
A barátnőm tanult nagynénje sokat segített a
felkészülésben.
(becsali)
A diktátorok bírálata veszélyes.
Az igazgató jól látta a diákot a szemüveggel.
Szenes Kató férje jogdíjaiból tartotta fenn a családot.
(kétértelmű)
Lelassítják az olvasást és megértést.
Különbség: a kétértelmű mondat a teljes kiolvasás
után is kétféleképpen értelmezhető; a becsali egy
kritikus ponton átértelmeződik, s onnan
egyértelmű.
Tisztán szintaktikai illetve szemantikai támogatást
feltételező magyarázatok.
Szintaktikai magyarázat
A szintaktikai szerkezet felépítése során különböző elveket használunk.

Pl.: Az elemzés alatt álló szót lehetőleg kapcsoljuk ahhoz a csoporthoz, amelyen épp dolgozunk.

A barátnőm tanult nagynénje sokat segített a felkészülésben.

[A barátnőm tanult]… ahogy halljuk a mondat további részét, az érvényteleníti az addigi
elemzést; újra kell elemezni

A barátnőm [tanult nagynénje] … segített  kiderül, hogy más lesz a predikátum, mint elsőre
gondoltuk

Egy másik elv: funkciószónál kezdjünk új frázist építeni. Ebből az következik, hogy a funkciószók
elhagyása nehezíti a feldolgozást:
• A kisfiú megkérdezte az anyját merre találja.
• A kisfiú megkérdezte hogy az anyját merre találja.
A nyelv és kommunikáció fejlődése 68
 Szemantikai hatások
A lány tanult nagynénje sokat segített a felkészülésben.
(becsali)

A lány tanult barátnője hibájából. (nem az)

Az asztal tanult mesteremberek munkája volt. (ez sem)

Szemantikai okokból nem várjuk el, hogy az ‘asztal’-ra vonatkozzon a ‘tanult’

predikátum.

A lány tanult… szemantikailag koherens értelmezést kaphat, és ezért elterelő az első

eset, ahol ez mégsem a helyes értelmezés.
(5) Nyelv és kommunikáció

A nyelv és kommunikáció fejlődése 70

(5.1) Társalgási/közlési implikációk: Paul Grice

Kurzusindítás. „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 71

Emlékezzünk a pragmatikai érték fogalmára
A közlés legfontosabb tartalmi eleme túlmutat a betű szerinti jelentésen
Eddigi példáink: kérés, kérdés, irónia, metafora.
- Be tudnád csukni az ablakot? ( Légy szíves, csukd be az ablakot)
- El fog botlani benne. ( Légy szíves, vedd el az útból a táskádat.)

Példák állítás jellegű implikációkra:

(1) Kovács úr a ma nem rúgott be.

A betű szerinti jelentés világos.

De mit sugallunk ezzel?
 A mai nap kivétel lehet, Kovács úr vszleg kedveli az italt.
Hogy működik ez az implikáció? Mitől kezdünk gyanakodni, (1)-et hallván?*
 Ha sose rúgna be, akkor (1)-nek nem lenne újdonságértéke, tehát abból, hogy elhangzik,
arra gyanakodhatunk, hogy ez az állítás újdonságot közöl a nevezett személy szokásairól.
Hogy ez az újdonság mi lehet, az, ebben az esetben, viszonylag könnyen kikövetkeztethető.
72
Egy másik példa
(2a) Hogy boldogul Pityu az új munkahelyén?
(2b) Hát, egyelőre még nem került börtönbe.

Mi lehet itt az implikáció?

(i) Lehet, hogy Pityu nem tisztességesen jár el, bár a munkahelyi feladata önmagában
törvényes.
(ii) Lehet, hogy Pityu illegális munkát végez.
– Mindkét esetben, Pityu vszleg nem egy becsületes ember
Viszont: Az implikáció, a betű szerinti jelentésen túlmutató kommunikációs szerep alapja itt
is a váratlanság, a kapott információ újdonságának feltételezése.
 A legtöbb munkavállaló/munkahely esetében fel se tételeznénk, hogy onnan egyenes út
vezet a börtönbe.
 Pityu és munkája esetén viszont ez közlésre érdemes új információ (ha nem lenne az,
feltehetőleg nem hangzana el).

73
Paul Grice: betű szerinti jelentés és implikáció
Az implikációk létrejötte:
Grice szerint a társalgás egy együttműködésen alapuló, kooperatív erőfeszítés
 De hogyan működnek együtt a beszélők?

Közléseinket úgy alakítjuk, hogy az épp folyó beszélgetés céljának, irányának megfeleljenek.

A kommunikáció kooperativitásának elve:

(C1) Azt mondjuk/közöljük a beszélgetés során, ami elvárható.
(C2) Akkor és olyan módon közöljük ezt, amikor és ahogyan elvárható.

Ezt az általános elvet (i) mi magunk igyekszünk betartani, és (ii) feltételezzük, hogy
beszélgetőpartnerünk is betartja.

74
Igen ám…
…de ebben a formában a kooperativitási elv kicsit túl általános (túl homályos)
Mit értünk alatta pontosan?

Grice négy konkrétabb alkategória bevezetésével tette ezt érthetőbbé:

(K1) Mennyiség: annyit közöljünk, amennyit szükséges, se többet, se kevesebbet.
Pl.:
Hegymászó1: Milyen idő lesz holnap a csúcs közelében?
Hegymászó2: Jó. (- ??? – túl kevés)
Hegymászó3: Délelőtt napos, felhőtlen, hideg. Délután 2 körül hóvihar jöhet. (kb. pont elég)

(K2) Minőség: Igyekezzünk igazat mondani; olyat ne mondjunk, amit hamisnak gondolunk.
Lehetőleg olyat se, amit nem tudnánk evidenciával alátámasztani (azaz megbízhatatlan
információt ne közöljünk).
 Tehát pl. a hazugság, félrevezetés nem elégíti ki a Grice-féle kooperativitási elvet

75
Alkategóriák, folyt.
(K3) A közlésfolyamathoz való viszony: amit mondunk, az a beszélgetés szempontjából legyen
releváns (≈legyen újdonságértéke, és tartalmában kapcsolódjon az addig elhangzottakhoz).

(K4) A közlés módja: a közlés legyen világos, jól érthető, rendezett; kerülje a kétértelműségeket,
fölösleges bőbeszédűséget

Ez mind nagyon szép, de –

 Mi köze van e négy kategóriának az implikációkhoz?

Ennek megértéséhez idézzük föl a második példát:

(2b) Hát, egyelőre még nem került börtönbe.

Ennek implikációja: Pityu nem egy becsületes ember.

Hogyan érti meg a hallgató ezt az implikációt?

76
Mi játszódhat le a hallgató fejében?
A hallgató feltételezései:
(F1) A közlő betartja a kooperativitás elvét
(F2) Ha csak annyit akarna mondani, hogy Pityu még nem volt börtönben, semmi többet,
ezzel nem tartaná be a kooperativitás elvét ( mert ez nem releváns: bár lehet
újdonságértéke, de tartalmában nem kapcsolódik a kérdéshez)
Ezzel tehát a hallgató felfedezte, hogy a közlésnek kell legyen valamilyen implikációja.
Igen, de mi ez az implikáció?
A hallgató valahogy kikövetkezteti, hogy
(köv1): Ha a beszélő arra gondolna, hogy Pityu nem becsületes, ezzel betartaná a
kooperativitás elvét*
(köv2): (köv1) a legvalószínűbb közlendő; nem könnyű másra gondolni a hallottak alapján,
ami ugyanilyen jól kielégítené a négy követelményt
Tehát: ha a hallottak betű szerinti jelentése nem tűnik megfelelőnek a beszélgetés
szempontjából, akkor keresünk implikációkat
– általában ez egy gyors, automatikus (implicit) folyamat, bár bonyolultabb esetekben
tudatossá, explicitté is válhat ("Mit akar ezzel mondani?") 77
Háttér: Grice jelentéselmélete
A jelentés két alaptípusa (Grice, 1957):
(T1) Természetes jelentés/jelzés
(a) Ezek a kiütések bárányhimlőt jelentenek/jeleznek.
(b) A gomolyó füst az erdő fölött tüzet jelent/jelez.
Két fontos jellemző:
(i) ha füst van, akkor tűz is van (ugyanez a megfelelő fajta kiütésekre);
(ii) nem kommunikatív szándék közvetíti; puszta korreláció, természeti jelenség
(T2) Nem-természetes jelentés
(c) Az ajtócsengő hangja azt jelenti, hogy valaki van a bejáratnál.
(d) Az a megjegyzés, hogy 'Éva él, mint hal a vízben', azt jelenti, hogy Éva jól boldogul az
életében.
És itt:
(i) Lehet téves a jelzés (pl. egy ugró mókus ütközött a csengőgombnak; Éva csak látszólag érzi jól
magát a bőrében)
(ii) kommunikációs szándék közvetíti (valaki elkészítette a csengőt, azzal a céllal, hogy a
látogatókat jelezze)
A nyelv vizsgálata szempontjából a nem-természetes jelentés az érdekes
78
A nem-természetes jelentés fajtái
Erről már volt szó, csak más néven

(F1) A nyelvi kifejezés(típus) jelentése

(F2) Egy konkrét használatkor, adott kontextusban keletkező jelentés
(F3) Implikáció, pragmatikai érték; a beszélő tényleges üzenete

(1) El fog botlani benne.

(F1) Betű szerinti jelentés: egy emberi lény lába a közeljövőben várhatóan beleakad egy
bizonyos tárgyba, s ennek következtében kibillen az egyensúlyából.

(F2) A közlés kontextusával kiegészítve: tudjuk, hogy ki a konkrét személy, és azt is, hogy
melyik a veszélyt jelentő tárgy (pl. egy másik jelenlévő személy táskája).
"Kovács Petra el fog botlani Nagy Józsi táskájában."

(F3) Pragmatikai szint: felszólítjuk a táska tulajdonosát, hogy legyen szíves arrébb vinni a
holmiját. 79
Miféle dolog a jelentés, Grice szerint?
Grice szerint egy kommunikációs gesztus nem-
természetes jelentése az a vélekedés, amit a
használatával létre akarunk hozni a hallgatóban.
Pl.:

"15-e és 20-a között rossz idő lesz" – ezzel az állítással

pont ebben a mondatban megfogalmazott tartalmat
szeretnénk vélekedésként kialakítani a hallgatóban.

Sőt: ugyanezt a vélekedést tudjuk kialakítani a

hallgatóban azzal, ha a számítógép képernyőjére
mutatunk, amelyen ez látható:
 tehát ennek a rámutatási gesztusnak is ugyanaz a
jelentése, az adott kontextusban (közlőként ezt tudom
üzenni vele)

80
Jelentés és manipuláció
De a vélekedés-indukció önmagában a manipulációra is
jellemző: vélekedést indukálok valakiben de ezt eltitkolom

Pl. Kovács József igazolványát elcsórom, és egy bűntett

helyszínén hagyom, hogy ezzel rá tereljem a gyanút.

Vélekedést indukálok lopva, titokban.

 ez még nem jelentés Grice szerint.

Hanem:
(i) vélekedést indukálok a hallgatóban/befogadóban, és
(ii) ezt a számára nyilvánvalóvá is teszem
Közlésem jelentése az a tartalom, gondolat, amit nyílt,
nem rejtett módon igyekszem a befogadóban létrehozni
Ez a jelentés, Grice szerint.

81
5.2. A beszédaktus elmélet

Kurzusindítás. „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 82

Nyelv és filozófia a 20. században
A korábbi időszakokhoz képest a 20. századi filozófia
sajátossága, hogy a filozófusok nagy érdeklődéssel
fordultak a nyelv felé:
- a nyelvi rendszer tulajdonságai
- mi a jelentés a szavak és mondatok esetében –
hogyan kapcsolódik a nyelv a világhoz, hogyan írja le
azt?
- milyen funkciói vannak a nyelvnek, mire használjuk? Gottlob Frege Bertrand Russell
(1848-1925) (1872-1970)
A korai nyelvfilozófiai felfogások a nyelv leíró
funkciójára és a szavak, mondatok jelentésére
összpontosítottak
 nyelvi közléseink alapvető funkciója, hogy
igazságértékük van; minden igaz állításhoz tartozik egy
tény, amiről az szól.
Későbbi kritikák: a világ leírása csak a nyelv egyik
funkciója; a nyelvnek sok más funkciója is van
W. V. O. Quine Ludwig Wittgenstein
(1908-2000) (1889-1951)
83
A két hagyomány
A nyelvi rendszert elemző, és a nyelv leíró szerepét
hangsúlyozó felfogások nagy hatással voltak az emberi
megismerés vizsgálatára, a kognitív tudomány
kialakulására.
 S így az értelmi fejlődés vizsgálatára is, a mai
napig. (Ezekből származik a jelentés referenciális
illetve fogalom-elmélete.)
 Erről már volt szó. Noam Chomsky Jerry Fodor
(1928-) (1935-2017)
Wittgenstein kritikája: félrevezető a nyelv szavaira úgy
gondolni, hogy mindegyik valamit - tárgyat, fajtát,
tulajdonságot, cselekvést, stb. - megnevez.

A nyelvet sok más célra is használhatjuk.

Paul Grice
(1913-1988) John L. Austin
84
(1911-1960)
Wittgenstein a nyelv használatáról
Mire használhatjuk a nyelvet?
- tények állítására
- utasítások adására és követésére
- tárgyak, dolgok leírására
- leírás alapján elkészíteni tárgyakat
- beszámolni egy eseményről
- hipotéziseket megfogalmazni és megvizsgálni
- történeteket kitalálni, elolvasni
- kánont énekelni
- mintha-játékot játszani (pl. színielőadást tartani)
- rejtvényeket kitalálni és megfejteni
- vicceket mesélni
- egyik nyelvről a másikra fordítani
- kérni, megköszönni, káromkodni, üdvözölni, imádkozni
stb.
 Innen származik Wittgenstein jelentés-elmélete: az ért egy kifejezést, aki azt bármely
nyelvi környezetben helyesen tudja használni

85
És végül: a beszédaktusok
John Langshaw Austin
Wittgensteinéhez hasonló bírálat – a nyelv szerepe nem pusztán tények kifejezése

Sőt: vannak olyan aktusok, cselekvések, melyeket csak nyelvhasználat útján lehet elvégezni.
- egy szög beverése nem ilyen, ahhoz nem kell nyelvhasználat
- megígérni valamit már csak nyelvi úton lehet, szavak nélkül nem

További példák:
- "Ezennel önöket házastársaknak nyilvánítom."
- "Elnézését kérem, hogy nem mentem el a megbeszélésre!"
- "Ezt a hajót Deák Ferencről nevezem el."
- "Fogadjunk két sörbe, hogy holnap esni fog!"

86
A beszédaktusok működése
- nem írnak le semmit a világban

Pl.: "Ígérem, hogy holnap megadom a tartozásomat." – ezzel nem azt állítom, hogy van
bennem egy szándék valaminek a megtételére, hanem végrehajtok egy cselekvést
 tkp. felelősséget vállalok egy jövőbeli tettemért

Vagy: "Elnézését kérem, hogy …" – nem azt állítom, hogy sajnálatot/megbánást érzek,
hanem bocsánatot kérek valamiért

Nem belső, pszichológiai állapotokkal kapcsolatos tényeket állítunk, hanem cselekszünk

ilyen esetekben.

87
Érvényességi feltételek (felicity conditions)
Nem akárki
- keresztelhet meg egy csecsemőt
- adhat össze két embert
- nevezhet el egy hajót 'Deák Ferenc'-nek
- nevezhet ki valakit szingapúri nagykövetnek
- rangsorolhatja (hivatalosan) egy tehetségkutató verseny részvevőit
stb.
Ezeknek a beszédaktusoknak a végrehajtásához bizonyos érvényességi feltételeknek is
teljesülniük kell.

Az érvényességi feltételeknek több fajtájuk is van.

88
Az érvényességi feltételek fajtái
(i) társadalmi státusz (a kereszteléshez papi státusz szükséges, nagykövetet a külügyminiszter
nevezhet ki)

(ii) társadalmi konvencióknak való megfelelés (pl. Magyarországon nem eredményez érvényes
válást, ha vki háromszor azt mondja a házastársának, hogy "elválok tőled")

(iii) őszinteség, valódi szándék (Pl. amikor ígérek, az a szándékom, hogy be is tartom.)
Bizonyos beszédaktusok felelősségvállalás jellegűek, és a megfelelő mögöttes szándék hiánya
azt valószínűsíti, hogy meg fogom szegni az ígéretemet, eskümet, stb.
Más esetekben (pl. lemondás) az aktus akkor is működhet, ha vki nem gondolja komolyan,
hirtelen felindulásból teszi, de a másik fél komolyan veszi.

(iv) nem külső kényszer hatására cselekszünk (pl. fenyegetés hatására vallok be valamit)

(v) kijelentésemet nem játék (pl. színházi előadás) keretében teszem, hanem a valóságra
vonatkoztatva, "komolyan".
89
Illokúció
- Austin által bevezetett kifejezés, mára bevetté vált
- A 'beszédaktus' szinonimája
Illokúciós erő:
Egyes esetekben a látható-hallható viselkedésből nem egyértelmű, milyen szándéka van a
beszélőnek – milyen beszédaktust is akar végrehajtani
"Mostantól pontosabb leszel."
– Jóslás? Utasítás? Fenyegetés? További, a kontextusból származó ismeretek szükségesek annak
eldöntéséhez, hogy a háromféle lehetőség közül milyen illokúciós ereje van
Egy másik eset:
"Ígérem, hogy elolvasom azt a könyvet."
- ha komolyan gondoljuk, ígéret
- de ha ironikusan mondjuk ezt, egy vacak könyvről, akkor épp azt jelezheti, hogy dehogy
olvassuk el.
 a betű szerinti jelentés önmagában nem szükségképpen határozza meg az illokúciós erőt,
vagyis a kijelentésünk beszédaktus-értékét.
 De azért többnyire, jellegzetesen meghatározza – pl. az 'ígér' igével általában ígérünk (annak
az általunk való megtételét jelezzük előre, amit a beágyazott mellékmondatban mondunk)
Ez tehát a pragmatikai érték egy speciális esete 90
Perlokúció
Perlokúció: az illokúciós aktusoknak van céljuk: befolyásolhatják
a hallgató gondolatait, motivációját, vagy cselekvéseit).
Egy személynek szóló utasítás, egy házasság megkötése, vagy
egy névadási procedúra is rendelkezik ilyen céllal; ezt nevezzük
perlokúciónak.
Pl. "Ezt a hajót ezennel Deák Ferencről nevezem el."
 ennek perlokúciója (célja): minden érintettbe beleplántálni
ezt az ismeretet; ezek után hívják ezt a hajót Deák Ferenc-nek

Különbség illokúció és perlokúció között:

(P1) Felszólítom, hogy lépjen le a biztonsági sávról!

- A felszólítás a megfelelő ige (felszólít) használatával
elvégezhető (de akár anélkül is!)
 A felszólítás tehát illokúció, beszédaktus, melynek van
perlokúciós ereje, célja: hatni a hallgató viselkedésére

91
Illokúció és perlokúció, folyt.
Egy másik eset: a meggyőzés

(P2) Ezennel meggyőzöm önt, hogy lépjen le a biztonsági sávról - ?????????

- a kulcsige (meggyőz) használatával NEM érhető el meggyőzés  tehát a meggyőzés nem

beszédaktus, nem illokúció

A meggyőzés lényege, hogy létrehozzunk valamely vélekedést, motivációt, viselkedési

tendenciát a hallgatóban (pl. "Megéri nem sétálgatni biztonsági sávon.")

A meggyőzés többféle viselkedéssel is elérhető*, és tkp. ezeknek a viselkedéseknek a célja,

illetve ezt a célt szolgáló aktus, perlokúciós aktus

Tudnánk-e más példát mondani perlokúciós aktusra?

* Pl. érveléssel; érzelmek kifejezésével; kritikus információ adásával ("Tűz van!") 92

(5.3.) A relevanciaelmélet

Kurzusindítás. „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 93

Grice-i gyökerek
Relevanciaelmélet: Dan Sperber és Deirdre Wilson (1995)
(1) Grice kategóriarendszeréből (Mennyiség; Minőség; Relevancia; Közlésmód) egyedül a
relevanciát hagyja meg, tehát Grice rendszerét egyszerűsíteni igyekszik

(2) Grice szerint az implikációkat kikövetkeztetjük a hallottakból; a következtetés szerepét a

kommunikációban a relevanciaelmélet is megőrzi
- a betű szerinti jelentést a nyelvi dekódolással (mondatszerkezet feltárása és az egyes
elemek jelentése) érjük el
- a pragmatikai értéket viszont már következtetés útján fejtjük meg.
- viszont e következtetésekben a többféle Grice-féle maxima helyett egyedül a relevancia
elve szerepel premisszaként (kiindulópontként).

De mi a relevancia, Sperber és Wilson szerint?

94
Relevancia
Két összetevője van:
- a feldolgozáshoz szükséges mentális erőfeszítés
- a feldolgozott tartalom által elért kognitív hatás

Ezek jellemzik a beérkező üzeneteket a következőképpen:

(i) Minél kisebb erőfeszítéssel feldolgozható, annál relevánsabb
(ii) Minél nagyobb a kognitív hatása (pl. új információ, mely kapcsolódik a témához), annál
relevánsabb.

Egy példa következik

95
Példa a relevancia két összetevőjének alkalmazására
(2a) Hogy boldogul Pityu az új munkahelyén?
(2b) Hát, egyelőre még nem került börtönbe.

(Impl1): Ha a beszélő arra gondolna, hogy Pityu nem becsületes,

- ezzel betartaná a kooperativitás elvét (Grice) illetve
- komoly kognitív hatása is lenne – a becstelenség fontos információ (relevanciaelmélet).
- Sőt, a következtetés is kézenfekvő, könnyen elérhető (aki börtönbe is kerülhetne, az
valószínűleg nem becsületes).
Ugyanakkor nem lehetetlen más implikációra gondolni, pl.
(Impl2): Pityu börtönőrnek jelentkezett, de sokáig tart a kiképzése, és még nem volt éles
bevetésen, a rabok között.
DE:
- Ez ritkább, valószínűtlenebb eset, ezért kisebb a jelentősége, kognitív hatása
- Ezzel összefüggésben egy ilyen lehetőséget végiggondolni több mentális erőfeszítésbe is kerül.
Nem jut spontán módon eszünkbe, tudatos, explicit gondolkodást igényel*
 Tehát, kevésbé releváns, mint az első

96
Még egy különbség Grice-tól
Az együttműködési elv betartása helyett a relevanciaelmélet fontosabbnak tartja a beszélő
képességeit és preferenciáit.

Példa: Két barát, Ági és Gabi, egy közös franciaországi út részleteit beszélik meg. Mindketten
tudják, hogy Gabi szeretne találkozni egy kint élő barátjával, Péterrel, feltéve, hogy ez nem
kerül túl sok időbe.
Ági: Hol lakik Péter?
Gabi: Valahol Dél-Franciaországban.

Grice-féle értelmezés: Gabi láthatólag nem tartja be a Grice-féle Mennyiség elvet.

Ági következtetése: Gabi valószínűleg együttműködő, csak nem tudja pontosan, hol lakik Péter.
(vagyis Gabi betartja a Minőség elvet: nem mond olyasmit, amivel kapcsolatban bizonytalan.

Relevanciaelméleti értelmezés: lehet, hogy Gabi tudja, csak nem akarja megmondani.
Tehát a kooperativitási elv nem mindig teljesül, viszonylag gyakori ez a fajta zárkózott
hozzáállás.*
Felismerjük a beszélő hozzáállását közlése alapján – ez a hozzáállás nem biztos, hogy
kooperatív.  Lényeges eltérés Grice-tól 97
 Nyelv és kommunikáció: összefoglalás
1. Austin beszédaktus felfogása a jelentés használat-elméletének világába tartozik
2. Grice, Sperber és Wilson rendszerei azonban egyáltalán nem – ez utóbbiak szerint a jelentést
az elménkben lévő szándékok és kognitív állapotok határozzák meg.
- Grice szerint egy nyelvi közlés jelentése az, amit vélekedésként indukál a közlő a hallgatóban –
ez NEM a helyes használati módnak felel meg.

Ami mégis összeköti Grice-t és a beszédaktus-elméletet az a pragmatikai szint (implikációktól a

beszéddel való cselekvésig):
(i) A jelek jelentése és a kombinációs szabályok alapján származtatható betű szerinti jelentés
nem mindig meríti ki az összetett szimbólumok jelentését – annak minden szintjét
(ii) egy további szint is van, ami jellegzetesen a kommunikációbeli, konvenciókon alapuló
használattal függ össze.
- A kognitív felfogások szerint a nyelvi dekódolást követő következtetések segítségével jutunk el
a pragmatikai szinthez
Emlékezzünk vissza:
a nyelv egy rendszer, melyet ismerünk és használunk
98
(6) A nyelvelsajátítás folyamata

A nyelv és kommunikáció fejlődése 99

Ennek egy részéről már volt szó
A fogalmak tanulásával kapcsolatos kutatások

A Quine-féle probléma

A pszichológusok válasza: a közös figyelem és a gyerekek átlalános heurisztikus elvei

- a teljestárgy korlát (Markman és mts.,)
- új szó- új tárgy címkézési elvek (Gleitman s Landau)
- fogalmi esszencializmus (Susan Gelman)

A nyelv és kommunikáció fejlődése 100

A nyelvelsajátítás nyelvfüggeten állomásai
0-6. hét Vegetatív hangadások
16. hét Nevetés
16. hét-6. hónap játék a hangokkal, gőgicsélés
6-11 hónap Gagyogás
10. hónap-1.5 év Egyszavas (holofrasztikus) fázis (adide; nemkell); Egyszerű kérdésekre
utasításokra válaszol (Hol a baba? Hozd ide a könyvet!)
1.5-2 év Kétszavas kombinációk; szótárrobbanás. A szavak még keverednek az
érthetetlen beszéddel. 10-20 aktívan használt szó mellett sokkal többet
megért
2-3 év telegrafikus stílus; a toldalékok, nyelvtani jelölők jó részének hiánya.
Kb. 300 szavas szókincs; Mondatok utánzása; kételemű utasítások
végrehajtása (Pl. Hozd ide a könyvet, és add oda apának!)
3. évtől: Egyre bonyolultabb mondatok megértése. A hangzóhibák fokozatosan
eltűnnerk. Túláltalánosítási hibák
A nyelv és kommunikáció fejlődése 101
A beszédhangok észlelésének fejlődése
- A csecsemők születésétől kezdve biológiailag hangolva vannak a beszéd feldolgozására és a
kommunikációra
- A bal agyfélteke már az élet első hónapjaiban erőteljesebben válaszol a beszédre, mint a jobb

- Megkülönböztetik a beszédet más hangoktól; kitüntetett figyelemmel kísérik

- Kedvelik a dajkanyelvet; előnyben részesítik édesanyjuk hangját (a hallórendszer már a

terhesség utolsó néhány hetében funkcionál)
 Ha a mamák ekkor egy mesét olvastak föl ismételten a babáknak, akkor kétnapos korban
erre a mesére a babák kiemelten figyeltek (buzgóbban szopták az érzékelővel ellátott cumit,
mint egy másik mesére).

- A kategoriális észlelés jellegzetességeit már egy hónapos korban mutatják

- Három hónaposan szociális mosoly; valamivel később gagyogás
 egy éves kor vége felé a gagyogás abbamarad; az anyanyelvre jellemző hangsorok
létrehozására törekszik; felismeri a hangok jelentés-megkülönböztető szerepét
A nyelv és kommunikáció fejlődése 102
Szókincsfejlődés
- Iskoláskorra tipikusan fejlődő gyerekek 8-14000 szót tudnak
- Az első szavak használata 10-15 hónapos kor körül; a gyerekek észreveszik, hogy
figyelemfelkeltésre lehet őket használni, és felnőtteket cselekvésre lehet velük bírni.

- 12-18 hónapos kor között lassú haladás

- 18 hónaposan: a szótárrobbanás  annak felismrése, hogy mindennek neve van.

 A kategorizáció megjelenése

- Különböző kultúrákban is az első szavak inkább főnevek. A tárgyak felismerése egyszerűbb,

mint a cselekvéseké; utóbbiak komplexebbek, absztraktabbak.

Jelentéstartományok a holofrasztikus fázisban: kiugró, ismerős, fontos dolgok, pl. étel, ital,
játék, ruha, bútor, mozgás, hely, helyváltoztatás

A nyelv és kommunikáció fejlődése 103

Szókincsfejlődés: példák szavakra és kategóriákra

Referáló kifejezések: típusnevek kutyus; baba

Referáló kifejezéek: tulajdonnevek Dédi; Peti
Cselekvések csikiz; alszik; sétál
Tulajdonságok, állapotok, minőségek nincs; föl; piszkos
Társas, pragmatikai kifejezések nem, kérek
"Fagyott" frázisok adide; nemkell; ezmiez

A nyelv és kommunikáció fejlődése 104

Szókincsfejlődés
Alapszintű kategóriák használata:
Eleanor Rosch nyomán különítünk el alapszintű, alá- illetve fölérendelt kategóriákat

Alapszintű: pl. kutya, macska, asztal, stb. Nagy hasonlóság a kategórián belül, nagy különbségek
a kategóriák között (pl. két macska elég hasonló a kutyák és macskák különbségeihez képest)
Alárendelt: spániel; íróasztal – kategóriákon belül és kategóriák között is nagy hasonlóság (az
íróasztalok egymásra és más asztalokra is eléggé hasonlítanak)
Fölérendelt: búror – itt már a kategórián belül is nagy a heterogenitás

 2-3 éves korig a leggyakoribb az alapszintű kategóriák használata; ezek a leghasznosabbak,

legfeltűnőbbek

Alul- és túláltalánosítás: utóbbi gyakoribb; egyes esetekben pragmatikai szerep  azért mond
"kutyá"-t az orrszarvúra, hogy helyesbítsék, mondják meg neki a "rendes" nevét

A nyelv és kommunikáció fejlődése 105

Nyelvtan
Nem tanítjuk expliciten, mégis megtanulják
- A szülők nem javítják a nyelvtani hibázásokat; ha mégis, annak a gyerek ellenáll

Gy.: Megetettük a mókusot.

Sz.: Nem, megetettük a mókust.
Gy.: Megetettük a mókusot.
 A gyermek nem tudja, mit csinál rosszul, mit kellene javítania
 Érv az utánzásra alapozó nyelvelsajátítási elméletek ellen.
 Az adott szabály felismerésével magától elhagyja a hibás formát.

- A holofrasztikus időszakban egy szó egy egész gondolatot hivatott közölni (pl. "Getti", esetleg
mutatással kísérve := Kérek még spagettit)

A nyelv és kommunikáció fejlődése 106

Nyelvtan
Példák a kétszavas kombinációk típusaira:
Ágens + cselekvés Apa ül
Cselekvés + tárgy Vezeti autót
Ágens + tárgy Anya zokni
Cselekvés + hely Ül szék
Entitás + hely Játék szőnyeg
Tulajdonos + tulajdon Én macim
Entitás + tulajdonság Ceruza nagy
Mutatószó + entitás Ezt telefont

A nyelv és kommunikáció fejlődése 107

Nyelvtani viszonyok
Nem biztos, hogy a korai szókombinációk szemantikai viszonyai olyan általánosak, mnt a
felnőttekéi; valószínűleg nem.
 esetfüggőbb, részlegesebb, jelentésreprezentáció valószínűbb
 pl. a tulajdonos-tulajdon viszonyból nem feltétlenül tudja, hogy milyen fajta dolgok
lehetnek tulajdonosok, és milyenek tulajdonok.

A kétszavas fázis után gazdagodik a használt szerkezetek és az általuk kifejezett viszonyok köre
 megjelenik a szabályok túláltalánosítása
Pl. kenyért, lót, csők, hós; aktív szabálykiemelésre utalnak

A szemantikai produktivitás jelei:

hidegít – hűt
törős – törékeny
jegybácsi – kalauz (Pléh, 2003)
Általánosítás az igék argumentumszerkezetében: Keresztülmentem Brúnót (áttolja a
plüsskutyán az autót)  a tárgyeset általánosításából az ige pontos argumentumszerkezetének
elsajátítása vezet ki. A nyelv és kommunikáció fejlődése
108
Vizsgáló módszerek, 1.
A VUG teszt (Berko, 1958): nyelvtani szabályok
általánosítása álszavakra
Magyar változat is létezik

A nyelv és kommunikáció fejlődése 109

Vizsgáló módszerek, 2
A spontán beszéd gyújtése és elemzése (Roger Brown, 1973)
A CHILDES adatbázis (Child Language Data Exchenge System; MacWhinney és Snow, 1985)
- specifikus keresések szótípúsokra, szabályokra
- több különböző nyelven (csak a gyűjtéstől függ hányban)
- hibázások elemzése
- specifikus hipotézisek tesztelése adott gyerekcsoport nyelvfejlődésével kapcsolatban
Gyermeknyelvi tesztek magyarul (nem az összes):
KOFA (Kommunikációs Fejlődési Adattár): a Communicative Development Inventories [CDI]
magyar nyelvő változata CDI: Brian McWhinney & Elizabeth Bates; magyar változat: Kas és
mts. 2010, 2017) 2-4 éves kor között; szülői beszámolón alapul; szókincs, nyelvtani hibák,
mondathasználat
SZÓL-E: 5-6 éves kori nyelvi fejlettséget vizsgál (Kas, Lőrik, Bogáth, & Mályi, 2012)
MAMUT (Magyar Mondat-utánmondási teszt; Kas és Lukács, 2011)
TROG (test of reception of grammar; mondatok alapján képek kiválasztása (Lukács, Győri és
Rózsa)
GMP (Gósy Mária)
Magyar Álszóismétlési Teszt (Racsmány, Lukács, Németh, & Pléh, 2005) 110
Irodalom
Kötelező:
Cole és Cole: Fejlődéslélektan, Osiris Kiadó, 301-339.

Ajánlott:
Csépe V., Győri M., Ragó A. (szerk, 2007). Általános pszichológia, 3. kötet (Nyelv, tudat,
gondolkodás) Osiris Kiadó – a nyelvvel kapcsolatos fejezetek
Kovács Ilona, Szamarasz Vera Zoé (2006). Látás, nyelv, emlékezet, Typotex Kiadó, 59-124
Kálmán László, Trón Viktor (2007): Bevezetés a nyelvtudományba
Austin, J., L. (1990): Tetten ért szavak. Akadémiai Kiadó

A nyelv és kommunikáció fejlődése 111

Kimaradt diák

Kurzusindítás. „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 112
 madár hamvas

Példák allofónokra: 1

Kurzusindítás. „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 113
eper erre

Példák allofónokra: 2

Kurzusindítás. „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2017. 114
115
 2023. 11. 08.

KOGNITÍV FEJLŐDÉS:
Játék, rajz, mese

JÁTÉK

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

1
 2023. 11. 08.

JÁTÉK AZ IDŐK FOLYAMÁN

Platón (Kr.e 427-347): „a játék az életre való felkészítésnek az eszköze
(leendő harcos lovagoljon, leendő építőmester építsen)”

Arisztotelész (Kr.e. 384-322): „Játékkal megelőzhető a tunyaság, a lustaság

kialakulása”

Szent Augusztinusz (354-430): A játék fölösleges, haszontalan tevékenység

J. A. Comenius (1592-1670) „a játék éppúgy használ a test egészségének,

mint a lélek gyarapodásának”

F. Fröbel (1782-1852) „Minden jónak forrása a játék. Az a gyermek, aki

szívvel, lélekkel, magatevékenyen, csöndesen, kitartóan, a testi elfáradásig
kitartóan játszik, egészen biztosan szívvel-lélekkel, csöndesen, kitartóan
dolgozó és a mások s a maga javát önfeláldozóan művelő emberré fog
válni.’’

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

JÁTÉK A TUDOMÁNY FONALÁN

• Filozófiai magyarázatok
• Biológiai magyarázatok
• Antropológiai magyarázatok
• Pszichológiai magyarázatok

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

2
 2023. 11. 08.

Filozófiai magyarázat: Johan Huizinga

(1872-1945)

 Homo ludens – 1938

 első átfogó játékelemzés
 játék: másodlagos tanulás, megvalósított önkéntes
cselekvés kötött térben és időben, szabályok szerint,
előre látható véggel, önmagában feszültség és öröm
kíséri
 tartalmazza a biológiai, társas-érzelmi, pszichológiai
vonatkozásokat

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

Filozófiai magyarázatok

• Groos: gyakorláselmélet – az életre való felkészülés

eszköze
• Hall: gyermekjátékokban az emberiség történet
ismétlődik meg
• Spencer: játék segítségével szabadulunk meg felesleges
energiáinktól

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

3
 2023. 11. 08.

Biológiai magyarázatok
Játék, mint adaptív funkció – luxusfunkció?

?
Kérdés: Hogyan lehetne vizsgálni azt, hogy a játék valóban luxusfunkció?
Kérdés: Éhség, jóllakottság/játék között van-e kapcsolat?
Kérdés: Anya jelenléte/hiánya befolyásolja-e a játék intenzitását?
Grastyán Endre (1924-1988) - macskák viselkedésének megfigyelése: az anyaállattal együtt
tartott kiscicák evés előtt gyakrabban játszottak, mint utána
 közepes tápláltsági szint: monotonan növekvő, majd egy konstans szintű és tartalmú
játékperiódus
 Anya jelenléte: robbanásszerű változás
 Jóllakást követően: játékszint anya jelenlétében is minimumra csökken
 Éheztetés: játék intenzitását fokozza

Játék megjelenésének feltétele: averzív feszültség

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és
gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

Biológiai magyarázatok
„A játékot olyan funkcióként definiálhatjuk, amelyben az organizmus egy
kívánt, természetes vagy kreált cél elérése elé saját maga állít akadályokat es
ezzel az intenzív örömérzés indukciójának tetszés szerint reprodukálható
feltételeit teremti meg.”
(Grastyán, 1985, 57. o.)

„A játék akkor veszíti el örömszerző funkcióját, amikor a cél elérést

akadályozó, feszültségteremtő elem a tapasztalat és gyakorlás révén
megszűnik akadály lenni, vagy mikor leküzdhetetlenül nehéz … nem a
játékkészség szűnik meg felnőttkorban, hanem a gyermeki játékok veszítik el
örömszerző funkciójukat a feszültségteremtő elemek hatásosságának
kimerülése miatt”
(Grastyán, 1985, 58. o)

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

4
 2023. 11. 08.

PSZICHOLÓGIAI MAGYARÁZATOK: ANALITIKUS

MEGKÖZELÍTÉS
• BÜHLER: funkcióöröm, a „jó működés” érzése
• FREUD: feszültség levezetése, katarzis
• ADLER: kompenzációs mechanizmus

Énfejlődés szakaszai Szorongás oka megoldás

A test játéka gyermek ügyetlen, nem tud ügyességi játékok
bánni a testével
preödipális kapcsolat elveszíti anyát utánzásos játékok = azt
az anyával teszi, amit anya tenne

ödipális szakasz gyermek nem élvezheti azt, szerepjáték

amit felnőttek igen
posztödipális szakasz felettes én csapatjátékok = társak felé
fordul
Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és
gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

10

PSZICHOLÓGIAI MAGYARÁZATOK: KOGNITÍV

MEGKÖZELÍTÉS
Piaget : „két világ elmélete”
1. játék világa – első évek:játékot vágyak vezérlik, örömelvű, világ
érzelemvezérlésű, képzelete tagolatlan
2. realitás világa - felnőtt kényszeríti a gyermekre, valós világ

Az alkalmazkodás formái:
- akkomodáció = gyermek magát idomítja a világhoz, új
ismereteket vesz át, formája: utánzás
- asszimiláció = világot hasonlítja magához, valóságot köti
meglevő ismeretekhez, formája: játék
→ játék: helyzetmegoldó alkalmazkodás – aktív ismétléssel segíti
az új helyzetek megértését
Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és
gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

11

5
 2023. 11. 08.

PSZICHOLÓGIAI MAGYARÁZATOK: SZOCIÁLIS

MEGKÖZELÍTÉS
• WALLON: az együttműködés, a társas jelleg hangsúlya
• VIGOTSZKIJ: legközelebbi fejlődési zóna: játék
biztosítja a teret a fejlődéshez, és egyben a fejlődés
forrása

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

12

Játék. Fontos?
Csíkszentmihályi (1975)
„a következő két napon viselkedjenek a lehető legtermészetesebben, de
viselkedésüket a lehető legnagyobb mértékben tudatosítsák és
regisztráljanak mindent, amit saját szórakoztatásukra tesznek, főleg azokat
a dolgokat, amiket ‚önfeledten’ csinálnak”

Egy héttel később..

„Holnap reggeltől, amikor felkelnek, 21.00 óráig viselkedjenek úgy, mint
általában, végezzenek el mindent, amit el kell végezniük, de közben
szigorúan kerüljék a játékos vagy játéhoz hasonló dolgokat: „Csak hasznos
cselekedeteket végezzenek!”

Álmosnak, kevésbé egészségesnek és kipihentnek érezték

magukat, fejfájás, kevésbé barátságosnak és kreatívnak
jellemezték önmagukat, csökkent koncentrációképesség
Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és
gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

13

6
 2023. 11. 08.

Miért is?
 korai fejlődés
 a játékformák változása a fejlődés során
 kettős tudat – mentális reprezentációk fejlődése
 mintha-játék – reprezentációk magasabb szintre emelése
 szabályozó funkció: a játék, játszás korai tanulás változatos formáival,
sok funkciójával hat az értelmi-érzelmi fejlődésre,
viselkedésszerveződésre
 szerepe van az intelligencia fejlődésében

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

14

„A játék mindig spontán és önkéntes. A

kisgyermeket a játékra belső feszültség
készteti, amely elsődlegesen fiziológiai-
pszichikai érésből fakad, de erre nagyon nagy
hatással van a szociális környezete s a
felnőttek magatartása is.”
Méhes Vera

Játék: BIO-PSZICHO-SZOCIO EGYSÉGBE

ÁGYAZOTT

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

16

7
 2023. 11. 08.

Kognitív komplexitás változása a játéktevékenységben óvodáskorig (Howes

& Matheson, 1992)

Játéktípus ÉLetkor Leírás

Párhuzamos játék 6-12 hónapos kor Két gyermek hasonló játékot játszik, anélkül, hogy
egymásról tudomást vennének.

Párhuzamos, tudatos játék 1 éves kor A párhuzamos játék során a gyermekek néha
egymásra tekintenek, röviden figyelik egymás
játékát
Egyszerű mintha játék 1-1,5 éves kor A gyermekek hasonló játékban vesznek részt
miközben mosolyognak, játékot adnak át, vagy
máshogy kapcsolódnak.
Komplementer és reciprok 1,5-2 éves kor Cselekvés-alapú játékokban kapcsolódnak:
kukucsjáték, fogócska, incselkedős játékok
játék
Kooperatív társas mintha- 2,5-3 éves kor A gyermekek egyszerű szerepjátékokat, mintha-
játékokat játszanak (pl. papás-mamás), anélkül,
játék hogy terveznék vagy értelmeznék a szerepeket.
Komplex társas mintha-játék 3,5-4 éves kor A gyermekek aktívan tervezik a mintha-játékot,
kijelölik a szerepeket, forgatókönyvet állítanak elő,
megállítják a játékot és módosítják a
forgatókönyvet

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

17

Játéktípusok

a) Funkciójáték

b) Szimbolikus játék

c) Szerepjáték

d) Szabályjáték

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

18

8
 2023. 11. 08.

a, Gyakorló (funkció-)
játék

19

A gyakorló játék
Jellemző életkor: csecsemő- és kisgyermekkor (0-2 éves kor között)
 Gyermek első játékai: saját testtel, hangokkal, mozdulatokkal
 helyváltoztatás: mászás, gurulás, kúszás mozdulatai
 manipuláció tárgyakon, tárgyakkal; tárgyak szétszedése; "romboló játék"
különféle anyagokkal (homok, víz...)
 megjelenésének feltétele: a fogóreflex oldódása
 a koordinált szem és kézmozgás
Célja:
 1. érzékszervi – mozgásos összerendeződés segítése.
 Alapja: a fejlődésben az érés feszültséggel jár → szervi változások cselekvésre
ösztönöznek

 2. érlelődő funkciók bejáratása: funkciógyakorlás: közben feszültség oldódik,

funkcióöröm – pl. sikerül hátáról hasra fordulni – erre örül, nagyokat kiált

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

20

9
 2023. 11. 08.

A gyakorló játék mozzanatai (Millar)

 exploráció (= felfedezés, felderítés) tapasztalatok szerzése, a megértésre
irányuló cselekvés
https://www.youtube.com/watch?v=eXbzDZYZrn8
 manipuláció (= kézzel végzett cselekvés)
pl. egyszerű gyakorlás: nyomogatás, csapkodás, bökdösés, simítás, gyűrés,
húzás, lökés, töltés-öntés, szétszedés-összerakás...
https://www.youtube.com/watch?v=czS5E-SFIZk
 ismétlődés, variációk:
a már begyakorolt készségét bonyolultabb formában is kipróbálja, nehezíti
(alighogy megtanult járni, egy nehéz táskát cipel, hátrafelé lépeget…)
https://www.youtube.com/watch?v=p2g9mHijhyw
 jellemző öröme: funkcióöröm – "az vagyok, amit működtetni tudok"
 az új képességek tudatosodásának öröme (a szem és kézmozgás
összehangolása...)
 eredménye: a saját tevékenység és a megjelenő változás között összefüggés
felfedezése
Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és
gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

21

b, Szimbolikus játék

22

10
 2023. 11. 08.

A szimbolikus játék
szimbolikus játék = „mintha” játék
Jellemzői:
 "kettős tudat"
 helyettesíti a dolgokat és a helyzeteket;
 eltávolodik saját konkrét cselekvésétől;
 fantáziája segítségével keres pótlást ott, ahol a valóság
megértésében hézag van;
 megjelenít, megeleveníti a gondolatokat, érzéseket.

Alapja: környezet feltérképezésének feszültsége

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

23

c, szerepjáték

24

11
 2023. 11. 08.

A szerepjáték
Alapja: felnőttek tevékenységének megfigyelése
 kisóvodáskor: a környezetben látott cselekvést utánoz
 4-5 év: a téma a tárgyhoz kapcsolódik pl. vasaló kell, ha vasalni akar
 5-7 év: legfontosabb a szerep – előtérbe kerülnek a szociális funkciók:
a gyermek igazodik a szerepviselkedést meghatározó szabályokhoz;

jellemző életkor: óvodáskor (3-7 év)

 öröme: az illúzió, az utánzás az alkotás, az átváltozás, a másnak lenni érzése, a titok
a feszültsége
 "az vagyok, aminek el tudom képzelni magam.”

https://www.youtube.com/watch?v=R0LDGfwf_7c
Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és
gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

25

d, Szabályjátékok

26

12
 2023. 11. 08.

Szabályjátékok
Jellemző életkor: kisiskoláskortól, de kb. 8 éves kortól uralkodó
A szabályok eredete:
1. átörökített
2. spontán
A szabályjáték feltétele:
 a szabály megértése, észben tartása (intellektuális fejlettség);
 a decentrálás képessége, szociális nézőpont-váltás;
 frusztrációtűrés.
Jellemző öröme: a győzelem a szabály betartásával + együttműködés a társakkal. Nő az
együtt játszók száma és a játék időtartama is
A siker függ
1. a képességektől (a funkció öröme: testi vagy/és szellemi);
2. a véletlentől (a várakozás, a kaland öröme társul hozzá)
A jutalom: valóságos vagy jelképes.

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

27

Ha túl nehéz a játékfeladat

 a szabály nem ösztönöz cselekvésre
 megnő a kudarctól való félelem
 kényszeres igazodás léphet a játéköröm helyébe
Következmény: a gyermek kilép a játékhelyzetből:
 valóságos kilépés – abbahagyja a játékot, elhagyja a
játék terét;
 csalással kivonja magát a játékszabályok alól – tagadja
a játék értelmét

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

28

13
 2023. 11. 08.

Játék és gyógyítás
A játék a gyerek önkifejezésének eszköze, tehát ha valami probléma van, az tükröződik a
játékban.
Mire érdemes figyelni?
 a játékban való elmélyülés
 játékszerekkel való bánásmód
 a játék eredménye
Figyelemfelhívó jelek:
 Megtapadás
 Kapkodás a játékok között
 Agresszió: játékeszköz felé
társa ellen
önmaga ellen
Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és
gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

29

Játékterápiák
Alapja: a játék projektív felületet képez, kötetlen helyzetében a gyermek
kivetíti saját belső tapasztalatait, meglévő mintáit, gondolkodásmódját
(úgy viselkedik pl. egy mackócsaláddal, ahogyan a saját családjában
megtapasztalt különböző dolgokat)
Hogyan gyógyít a játék?
•a gyerek megszabadul belső feszültségeitől
•újra lejátssza, de más lesz a játék kimenete, mint ahogyan a valóságban
történt
•a játék hozzásegíti őt, hogy jobban megértse a világot
• segíti az élmények(+/-) feldolgozását, érzelmek szimbolikus átélését

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

30

14
 2023. 11. 08.

RAJZFEJLŐDÉS

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

31

A rajz…
 feszültségoldó, feszültségfeldolgozó: az élmények feldolgozásának eszköze
 a belső folyamatok közvetlenül, cselekvésben jelennek meg
 önmagáért való, a tárgyi jutalmazás negatívan hat – Lepper és mtsai, 1973
 1. csoport jutalomért rajzolt
 2. nem számítottak jutalomra

Jutalmazott gyerekek
később
kevésbé voltak lelkesek

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

32

15
 2023. 11. 08.

Rajzolás előfoka 1-1,5 év

Tud ceruzát fogni
Felfedezi, hogy nyomot hagy: mozgás öröme
A mozgás még nem alkalmazkodik a papír adta kerethez
Hasonló a korai gagyogáshoz: jelentés nem kapcsolódik még hangokhoz

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

33

SZAKASZOK
1-3 év: firka korszak – mozgás, nyomhagyás
öröme

3-9 év: ideovizuális rajzolás/intellektuális

realizmus: rajztevékenység csúcspontja

9-15 év: jelenségszerű vagy szemléleti realizmus

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

34

16
 2023. 11. 08.

Firka korszak
1. év: a mozdulatot gyakorolja, nem veszi figyelembe a papír határait, az egész teste
részt vesz a rajzolásban. szem-kéz koordináció gyenge (kéz vezeti a szemet)

1,5 év: lengőfirka – megjelennek a csomók, spirálok. kezdi megnevezni a rajzot,

gyakorolja a szimbolizációt.

2-3 év: tömbfirka - még mindig a mozgás dominál, de finomodik. Egyre inkább
kontrollálja a mozdulatokat, nem fut ki a lapról. A forma még nem fontos.
Zártfirka megszületnek a „krumplik”. A rajznak címet ad.

Jellemzői:
• Jelentést kérdés alapján tulajdonít
• Nem a valóság ábrázolásának igényét fejezi ki
• Az alkotáshoz kapcsolt jelentés önkényes,
bármikor megváltoztatható

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

35

Ideovizuális ábrázolás

3-4 éves kor

 megjelenik az ábrázolás szándéka

 körök, ellipszisek , két dimenzió

 ábrázolás: tagolatlan egészet lát, de csak részletet

rajzol, ami számára önálló egész (egy fej=ember),
hiányzik az egybetartózás igénye: Luquet: szintetizálás
képtelensége

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

36

17
 2023. 11. 08.

Rajz sajátosságai 3-4 éveseknél

Juxtapozíciók (ábrázolási furcsaságok):

- aránytalanság - pl. virág nagyobb, mint a gyerek

- érintkezés, bennfoglalás ábrázolásának képtelensége - pl. arcon

kívül van a szem, kalap lebeg a fej fölött

- véletlenszerű irányok - pl. tető a ház belseje felé néz

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

37

Ideovizuális ábrázolás

4-8 éves kor:

 Második legkedveltebb időtöltése, önmagáért van

 Együltő helyükben akár 15-20 rajzot is készítenek

 növekszik a valósághű ábrázolás igénye

 Luquet: intellektuális realizmus: a szemlélet alá van rendelve

az ismereteknek, pl. csésze

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

38

18
 2023. 11. 08.

Rajz sajátosságai 4-8 éveseknél

⁻ Átlátszóság/transzparencia – pl. ház falán látható, mi van
benn
⁻ Többszempontú ábrázolás – pl. ház egyszerre több
oldalról is látható
⁻ Emocionálisan felnagyított részletek – pl. óriási fej kis
testen
⁻ Szalagszerűen vezetett eseménysor – időben egymást
követő részletek egymás mellé kerülnek
⁻ Dinamikus mozdulatok: a lendület vezeti, így vonalai
túlszaladhatnak

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

39

Rajz sajátosságai 4-8 éveseknél

⁻ Színek nyújtotta öröm – élénk, szokatlan színezés, kontrasztos
színhasználat.
⁻ Aránytalanság
⁻ Zsúfoltság: benyomásokban igen gazdag belső mintát követ
(irtózás a semmitől, üres felülettől)
⁻ Túldíszítés: érzelmi megtapadás egy témánál
⁻ Téri dimenziók: 7-8 év: „fent”, lent”
⁻ Nemi különbségek: 6-8 év

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

40

19
 2023. 11. 08.

Szemléleti realizmus

9-10 éves kor:

 Ideovizuális ábrázolás vége
 azt akarja lerajzolni amit lát, úgy ahogy látja
 Egyre több sablon, megtanult technika
 Kedvelt tevékenység: másolás
 hosszú ideig: kétdimenziós
 Megjelenik az egyre több korrigálás, javítás, gyakori
radírhasználat
 Munkával való elégedetlenség
 Napokig, hetekig is eltarthat egy-egy rajz elkészülése
 12-14 év: lezárul a gyermekrajzok korszaka
Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és
gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

41

A rajz sajátosságai 9-10 éves korban

⁻ Többszintű ábrázolás: egymás alá-fölé helyezi el az egyes
elemeket, ezzel fejezi ki a térbeli közelség-távolság dimenzióit
(magasabb szint = messzebb)

⁻ Előtér-kiképzés - pl. házat járda veszi körül, vagy kert, mintha a

ház hátrébb lenne

⁻ Elkanyarodó út - mélység kifejezője, időnként nincs az úton

semmi, csak mélységet ad a tájnak

⁻ Dombábrázolás: oldalára házak, fák, emberek kerülnek→

domb magassága = messzebb (alapot a domb ferde oldala ad)

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

42

20
 2023. 11. 08.

A rajz sajátosságai 9-10 éves korban

⁻ Részleges takarás → mélység kifejezője pl. felhő

mögé fél napot rajzol  téri ábrázolás képessége
jelentősen fejlődik, s a gondolkodás fejlődésének
megfelelően egyre nagyobb szerepet kap

⁻ Mozgásábrázolás – ízületekben, kifejező testtartás, pl.

száguldó ló

⁻ Színharmóniára való törekvés

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

43

4 éves lány rajza

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

44

21
 2023. 11. 08.

6 éves lány rajza

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

45

9 éves fiú rajza

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

46

22
 2023. 11. 08.

Rajz és a kognitív fejlődés…

 tükrözi az értelmi fejlődést, valóságról való tudást, aktuális

élményeket, érzelmeket, indulatokat.
 Emberábrázolás
 Szem-kéz koordináció fejlődés
 Finommotorika fejlődés

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

47

Emberalak ábrázolás

Florence Goodenough (1886-1959): emberrajz-teszt

4 év: legfontosabb testrészek: fej (99%), láb (98%), szem (96%), törzs (82%), kar (75%)….
szempilla (10%)
5 év: kar (92%), száj (89%), orr (86%)
6-7 év: ruha (93%) ujjak (82%), haj (69%), szemöldök, szempilla (72%)
6-7 éves korig: szembenálló rajzok
7-9 év: stabil emberalak rajz nyakvonal, térd, váll, sarok
8 év: többségük próbálkozik a profilrajzzal, de gyakori az arcprofil és a szembenálló törzs
45%, helyes profilrajz: 9%
10 év felett: jó nívójú rajzokat csak a tehetséges gyermekek készítenek. A gyermekek
nagy része megmarad az egyszerűbb, begyakorolt rajzoknál
Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és
gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

48

23
 2023. 11. 08.

A ceruzafogás fejlődése

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

50

7-8 hónapos-1 éves gyermek: a ceruzát marokra fogja, a szájába veszi,

ütöget vele, de spontán nem firkál, nem érti a papírral való
összefüggést

1, 5- 2 éves gyerek: az írószert marokra fogva, hegyét ferde szögben tartva

kezdetben erőteljesen, majd fokozatosan finomodó
nyomatékkal, teljes vállövvel cikk-cakk vonalat rajzol, jobb és
bal kézzel egyaránt végzi.

Kb.26 hónapos: három ujjal: a hüvelyk-, a mutató- és a középső ujjal

fogja a ceruzát és a papírra merőlegesen tartja.

3,5-4 éves gyerek: ceruzafogását és –vezetését már a mutató- és a hüvelykujj

tevékenysége kontrollálja. A ceruzát a hegyéhez egészen
közel fogja meg.
4,5-7 éves gyerek: a rajzeszközt helyesen fogja, jó helyen stabilizálja és
mozgásvezérlés fókusza a mutatóujjhoz kerül.
Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és
gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

51

24
 2023. 11. 08.

7 éves kislány
Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés
és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

54

6 éves kisfiú
Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés
és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

55

25
 2023. 11. 08.

MESE

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

57

Hogyan kezdődik…?

 2 éves gyerek: adekvátan képes bánni a könyvvel

 Tárgyképeskönyv
 kép és a tárgy azonosítása → öröm
 a „mi ez?” kérdéssorozata
 éntudat fejlődése („én ezt is tudom” élménye)

 3 éves gyerek: legszívesebben a saját életének vagy szülei hétköznapjainak kis

történeteit hallgatja – enyhíti a szülők távolléte által okozott feszültséget
 Versek: ritmus, zeneiség, az ismétlődés ragadja meg őket

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

58

26
 2023. 11. 08.

Hogyan folytatódik…?
4-5 éves gyerek
 mondókák ritmus vezeti, nagyobb részeket megjegyeznek, tartalmi elemekre is
 versek figyel/helyettesíti, de elsődleges a hangzás

 képeskönyvek rövid történetekkel

 „tündérmesék”
Kialakul „mesét hallgató” viselkedésmód: a mesélés kezdetekor felvesz egy bizonyos
magatartást, kilép a hétköznapokból, várja a csodát (másik tudatszint) – „beállítódás a
mesére”
„Kettős tudat” (Bühler), „elvarázsolt tudat”(Satre): a mesébe való teljes beleélés nem zavarja a
valóságtudatot, a realitás tudatában az irreális elfogadása

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

59

A mese elemei
 minden lehetséges
 Átváltozás, átalakulás – gyermeki gondolkodásban mindent lehet
 ellentétek preferenciája - törpe-óriás, jó-gonosz, rút banya-szépséges királylány
 az ismétlés folyamatosságot és biztonságérzetet ad, ezért gyakori:
 cselekvések (próbák, találkozik egy öregemberrel)
 ismétlődő szócsoportok („egyszer volt, hol nem volt...”, „…és még ma is élnek, ha meg
nem haltak...” „…szerencséd, hogy öreganyádnak szólítottál...”);
 motívumok (hármas/hetes szám; legkisebb királyfi; gonosz mostoha, három próba, stb.);
 veszély és megmenekülés motívuma: a hősök kemény csatákat vívnak, hosszú,
nehéz küzdelem után nyerik el a királykisasszony kezét - e motívum oldja a
gyermek kicsinységét.
 elégtétel, kompenzálás: a gyermek kompetenciája, hatalma még kicsi, a mesében
ez a léthelyzet jelenik meg, és kompenzálódik – mindig a gyenge, a kicsi nyer
 a mágikus világban minden vágy teljesülhet: eltűnik, felbukkan, stb.

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

60

27
 2023. 11. 08.

Milyen a "jó mese„?

 mese nem didaktikus, nem direkt közvetíti az erkölcsi tanulságot.

 a mese mindig sugall alapvető erkölcsi normákat, kategóriákat, és
ezek az erkölcsi tartalmak beépülnek a gyerek személyiségébe
→segítik az erkölcsi-etikai rend kialakítását és a szocializációt
 a népmesék tökéletesen megfelelnek ennek a funkciónak → őrzik a
nép kollektív tapasztalatait, az adott nemzet összegyűjtött
tapasztalatait, archetípusait
- a rossz anya archetípusa például a gonosz mostoha vagy a
boszorkány.
- a nő, mint pozitív személyiség a királykisasszonyban jelenik meg.

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

61

Mese és a kognitív fejlődés…

 szókincsbővülés Logan és mtsai, 2019: nincs mese: 4662 szó,
hetente 1-2 alkalommal 63 570 szó,
 emlékezet hetente 3-5 alkalommal: 169 520 szó,
naponta: 296 660 szó,
 képzelet naponta öt mese: 1 483 300 szó.

 felnőtt kérdéseket tesz fel, kiegészíti információkkal, bíztatja a

gyereket az összetettebb formákban való mesélésre végül
képes lesz a gyerek az egész történetet elmondani a maga módján

 Későbbi önálló olvasás iránti érdeklődés

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

62

28
 2023. 11. 08.

Olvasás
8-9 éves kor:
 már nem fogadja el a csodát,
 megjelenik az igény: valóság és az olvasmány tartalom összekapcsolódására
 igazi történetek: megtörtént, de mégis rendkívüli
 beleéli magát a szereplő helyébe, vágyakat valóságos lehetőségek mentén kell
elérni
 Kettős tudat átalakul: csoda/ valóság helyett lehetséges/valóság
10-12 éves kor
 Erre a korra eldől kiből lesz „könyvmoly”
 Kedvelt könyveik, kedvelt hőseik vannak
 Hősök: saját ideált alakítják – hősök helyzetébe beleéli magát, tulajdonságait
magára öltheti, tetteit végrehajthatja
 Nemi különbségek

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

63

Mese helyett (rajz)film?

 Fizikai és társas világ működésére vonatkozó

ismeretek: személyes tapasztalatok Szűrt tartalmak,
 XIX sz. vége-XX. sz. közepe: védett gyerekkor – felnőtt világba történő
világ megismerése: személyes tapasztalat + fokozatos „belépés”
olvasás
 XX. sz. közepétől: televízió
A felnőtt világba történő
azonnali „belépés”: nem az
igazság uralkodik, nem a
becsületes, jó győz, sok az
erőszak, szexualitás

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

64

29
 2023. 11. 08.

Mit értenek a gyerekek a filmekben

látottakból?

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

65

Mit értenek a gyerekek a

filmekben látottakból?
A gyerekek sok esetben másképp értelmezik a filmben, tv-ben
látottakat, mint a felnőttek!!!!
 Életkori különbségek
 Filmes technikák: ráközelítés, gyors vágások, visszapergetés,
pl: a szereplő felidézi a múltat: képsorok homályosabbak vagy
„elúsznak”; arc megnagyobbodik: a kamera ráközelít
- ezeket a gyerekek nem értik, összezavarodnak tőlük, ezeknek a
technikáknak az értelmezését is tanulni kell
- kb. 7-8 éves korukig nem tudják ezeket helyesen értelmezni
- még a 9-10 éveseknél is előfordulnak nehézségek

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

66

30
 2023. 11. 08.

Mit értenek a gyerekek a

filmekben látottakból?
 Mi az, ami valódi?
– Kisebb gyerek: képernyő „mágikus ablak” – a valóságnak egy
szelete látszik, a szereplők a dobozban élnek és ők is ugyanúgy
látják a gyereket, mint ahogy a gyerek látja őket – valóságként
értelmezik a látottakat
– 7 évesnél fiatalabbak: még nem tudják, ha lelövik a filmben a
rosszat az nem hal meg – ez nem korlátozódik a gyerekekre,
néhány felnőtt a szappanoperák kapcsán él át ilyet
– 7-9 év: megérti, hogy a tartalom nem a valós élet része,
hanem kitalált jelenet, amit színészek játszanak el

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

67

Tv nézési családi minták

Huston és Wright (1996) szülői befolyás
 Szabályozza a TV előtt töltött idő mennyiségét
 Megfelelő műsor kiválasztása
 Szülő és gyermek együtt nézi a tv-t (megbeszélik, értelmezik a
látottakat)

Jerome és Singer (2001)

 Erősen agresszív gyermekek – sok tv-nézés, késői lefekvés, kevés
kulturális családi program
 Kevésbé agresszív gyermekek – korlátozott tv-nézés (gyermek és
ismeretterjesztő műsorok), korábbi lefekvés, több kulturális
program

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

68

31
 2023. 11. 08.

Összefoglalás

 a TV- mese nem pótolja a mesélt mesét

 a rajzfilmek videón való nézése nem hordoz gyógyító,
személyiség-, és képzeletfejlesztő hatásokat, UGYANKKOR
 Nem megfelelő tartalom esetén növeli az agresszív viselkedést
 a kisgyermekek nem értik a televíziós technikákat,
összezavarodnak a gyors helyszínváltozásoktól.
 a rajzfilm kész vizuális paneleket nyújt, a képzeleti képek
áramlását megakadályozza. ez hosszú távon a kreativitást
károsítja, és az olvasásról is leszoktatja a gyereket.

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

69

Nemzeti média és hírközlési hatóság

László Kinga és Puhl Gábor Gyerekek a képernyő előtt - Szülők gyermekeik tévénézési
szokásairól - online kérdőíves felmérés (2013. augusztus-szeptember)

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

70

32
 2023. 11. 08.

Nemzeti média és hírközlési hatóság

László Kinga és Puhl Gábor Gyerekek a képernyő előtt - Szülők gyermekeik tévénézési
szokásairól - online kérdőíves felmérés (2013. augusztus-szeptember)

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

71

Digitális világ

72

33
 2023. 11. 08.

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

73

Generációk
▪ X generáció 1965-1975/80; „digitális bevándorlók” (Marc
Prensky)
▪ Y generáció 1975/80 és 1994 között születettek
▪ Z generáció 1995 után születettek; „digitális bennszülöttek”
(Marc Prensky)
▪ Alfa generáció 2010 után születettek

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

74

34
 2023. 11. 08.

Alfa-generáció
2010 után születettek

Pintér Marianna:
- azonnali inger-válasz reakcióhoz szokott gyerekek
- elengedhetetlen a megfelelő digitális tananyag, illetve
fejlesztőjáték
- a „szokásos” iskolai információátadási mintákat elavultnak
minősítik, zavarja őket a „statikus” anyag
- Szükség van az aktív közreműködésre és az azonnali
kommunikációról

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

75

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

76

35
 2023. 11. 08.

A hagyományos játékok hanyatlása –

Pintér, 2016
Kérdőív: 95 óvodáskorú gyermek szülője
 dominó
 dobókockás játék Számfogalom kialakulása, gyorsolvasás
Gyerekek: 50%-a sosem játszott

• memóriajáték Gyerekek: 43,6%-a sosem játszott

• Kártya- és stratégiai játékok Gyerekek: 73,4%-a ritkán vagy sosem játszott

• építőjátékok Gyerekek: 89,4% gyakran játszott

• Játékpénzt igénylő játékok Gyerekek: 71,3%-a ritkán vagy sosem játszott

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

77

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

78

36
 2023. 11. 08.

Dancs, Pintér, 2015

95 magyar óvodás, kérdőíves vizsgálat

Másfél év alatt: 50%

találkozott digitális
eszközzel

3 év: 81% rendszeres

használó – hetente
többször vagy
naponta

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

79

Nemzeti média és hírközlési hatóság

LAKOSSÁGI INTERNETHASZNÁLAT ONLINE PIACFELMÉRÉS - 2014

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

80

37
 2023. 11. 08.

Problémák az internettel

 válogatás nélkül özönlik az információ

 a fellelhető információk minőségi ellenőrzése nem szabályozott
 a fiatalok már jobban kiismerik magukat a virtuális világban, mint szüleik
 elmagányosodás, személyes kapcsolatok helyett virtuális kapcsolatok
 internetfüggőség
 Cyber-bullying
 pornográfia
 6 éves kor előtt a fiúk 5%, a lányok 4% látott már pornográf tartalmakat
 anorexiás weboldalak
 net-öngyilkosságok

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

81

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

82

38
 2023. 11. 08.

Vége
Dr. Kálózi-Szabó Csilla
kalozi.szabo.csilla@barczi.elte.hu

A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai c. kurzus

ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Gyógypedagógia BA képzés.

83

Kötelező irodalom

 Cole, M., Cole, Sh. (2006). Fejlődéslélektan. Budapest: Osiris. 367-374, 446-
453
 Páli, J. (2011): Játssz, tanulj és érezd jól magad! – a kisgyermekkori játék
fejlődése. In. Biztos kezdet II. kötet - A koragyermekkori fejlődés természete
– fejlődési lépések és kihívások. 270-307.
 Mérei, F., V. Binét, Á. (1997). Gyermeklélektan. Budapest. Medicina. 122-
138., 186-190, 239-254.

 Ajánlott:
 B. Méhes V. (2018). Az óvónő és az óvodai játék. Debrecen: Móra Ferenc
Ifjúsági Könyvkiadó.
 Feuer Mária (2000). A gyermekrajzok fejlődéslélektana. Budapest:
Akadémiai Kiadó

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Játék, rajz, mese c. „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2023

84

39
 2023. 11. 15.

ÉRZELMI, MORÁLIS FEJLŐDÉS

DR. KÁLÓZI-SZABÓ CSILLA
kalozi.szabo.csilla@barczi.elte.hu
2021/2022 ŐSZI FÉLÉV
A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai c. kurzus
ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Gyógypedagógia BA képzés.

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai

fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

Korábbi előadások… Pszichés működés

Konáció:
• érzékelés akarat,
Kognitív
• észlelés motiváció
• figyelem területek,
• tanulás kogníció:
• emlékezet megismerő Affekció:
• gondolkodás képesség érzés,
• nyelv
érzelem
Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai
fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

1
 2023. 11. 15.

• https://admin.sli.do/event/6XY1APpKrYiyDy1DfMKzDc/polls

Érzelem….
Fehr és Russel (1984) – 200 egyetemista:
386 érzelmet írtak le, 196-ot legalább ketten említettek
Leggyakoribb:

boldogság harag szomorúság

„Mindenki tudja, hogy mi az érzelem, amíg nem kell meghatározni”

(Fehr és Russel, 1984, fordította: Lukács Ágnes)
Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai
fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

2
 2023. 11. 15.

• Miben különböznek más lelki folyamatoktól?

• Milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy érzelemről
beszélhessünk?
• Egységes jelenség-e az érzelem?

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai

fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

Miben különböznek más lelki folyamatoktól?

• Kognitív folyamatok: nem nehéz elválasztani
• Motiváció
movere (latin) = mozogni, motio = mozgás → mozgat, kimozdít, aktivitásra késztet,
cselekvésre ösztönöz
Viselkedésünk energizálásáért és irányításáért felelős tényezők
összessége
Több tényező
- vágy vagy szükséglet érzése
- vágy/szükséglet kielégítését célzó viselkedés
- szükséglet érzésének csökkenése
Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai
fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

3
 2023. 11. 15.

A cselekvést aktiváló erő forrásai

Belső (intrinzik) motiváló tényezők – késztetés (drive-) elmélet

Külső (extrinzik) motiváló tényezők – incentív elmélet

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai

fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

Belső motiváló tényezők – késztetés (drive-) elmélet

• szükségletek:
– biológiai: homeosztázis (a szervezet azon törekvése, hogy a változó külső
környezettel szemben megőrizze belső környezetének állandóságát) megbomlása
- pszichológiai: bennünk lévő lehetőségek kibontakozására irányuló
szükségletek: pl. tudásszükséglet, önmegvalósítási szükséglet
- társas: a valahova tartozás vágya, az intimitásszükséglet
• kognitív reprezentációk: gondolatok, elképzelések célok motiváló hatása
• emóciók

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai

fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

4
 2023. 11. 15.

Külső motiváló tényezők – incentív elmélet

• külső környezetből érkező ingerek, melyek megközelítésre vagy elkerülésre késztetnek
• események és helyzetek (pl táncol, akkor is, ha nem szokott)
• társas közeg légköre (pl. agresszív légkörű társaságban az is rombolni kezd, aki nem
szokott)
Incentív cél = jutalom , élvezet , elérésére irányuló viselkedés megerősítése
Incentív célok:
- elsődleges megerősítők: pl. édes víz, szexuális élmény
- másodlagos megerősítők: pl. pénz, érdemjegy (tanulási folyamat)

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai

fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

10

A két motivációs mechanizmus kapcsolata:

Szokások motívummá válása: pl. reggeli ébredés, fogmosás
Lepper, Greene és Nisbett, 1973
Óvodásokat rajzoltattak:
1. vizsgálati csoport: rajz – jutalom (csokoládé)
2. vizsgálati csoport: rajz – nincs jutalom
A későbbi megfigyelés: kevesebbet rajzoltak, akiket jutalmaztak – elvész az intrinzik
motívum szerepe: túlzott igazolás – akkor lép fel, ha a jutalom független a
teljesítmény minőségétől

Jutalom általában három hatást tud gyakorolni a motivációra:

1. Olyasmit is megcsinálunk, amit egyébként nem akarunk – pl. lenyírjuk a füvet
2. Erősíti az intrinzik motivációt, amennyiben a jó teljesítményért adják
3. Gátolhatja a belülről fakadó motivációt, ha teljesítménytől független
Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai
fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

11

5
 2023. 11. 15.

Képzeljük el, hogy vizsgaidőszakban vagyunk: megéheztünk,

elhatározzuk, hogy eszünk és utána nekiállunk tanulni.
Éppen fő a víz a tésztának, amikor sms-t kapunk a legjobb
barátunktól, hogy öltözzünk, menjünk inkább bulizni, lent
vár a kapunál…

Hogyan döntünk?

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai

fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

12

Abraham Maslow (1908-1970)

szükséglethierarchiája
Kritikák:
⁻ művészek
⁻ tűzoltók
⁻ extrém sportok űzői, stb.
Douglas és mtsai., 2010:
- A szükségletek hierarchiája
állandóan változik: személyen
belül is, személy fejlődése
során is Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai
fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

13

6
 2023. 11. 15.

Motiváció és érzelmek kapcsolata

Érzelem Motiváció Kritikák

Szubjektív élmény Nem társul tudatos Nem mindig jelenik meg

élménnyel tudatos élmény az érzelmek
átélésekor
Külső környezet Belső környezet Ösztönzők motiváló szerepe
Emlékezeteinkből származó
emlékek

Aktiválják a vegetatív IR-t Nem aktiválják a vegetatív A motiváció is aktiválhatja

IR-t

érzelem (energizálja és irányítja a viselkedést) = motívum

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai
fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

14

Most azt képzeljük el, hogy nyugodtan, már-

már szinte bóbiskolva ülnek a helyükön, a
tanár nagyon monoton hangnemben beszél,
érezzük, hogy szemeink lassan lecsukódnak
…... Körülöttünk nagy csend, nyugalom….
Megnyugtató zene szól….

Mi történik? Mit éreznek? Mit gondolnak?

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai
fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022

15

7
 2023. 11. 15.

Miből állnak az érzelmek?

ATKINSON & HILGARD és mtsai. (2005) Pszichológia. Budapest: Osiris, 417. old.
Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai
fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

18

Mi a különbség az érzelem és a hangulat között?

Érzelem Hangulat
Nyilvánvaló oka van: pl. mérges „szabadon lebegő diffúz állapot”
vagyok a postásra Atkinson, 418 o.
Percekig tart Órákon, napokon, heteken át tart
Több összetevőből állnak Szubjektív élmény
Kategóriákba lehet sorolni Pólusai vannak
A viselkedésünkre hatnak A kognícióra hatnak

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai

fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

19

8
 2023. 11. 15.

Hogyan keletkeznek az érzelmek?

William James (1890): „azért érzünk szomorúságot, mert sírunk, azért vagyunk
mérgesek, mert odacsaptunk, azért félünk, mert reszketünk”

James-Lange érzelemelmélet: az érzelmet kiváltó inger testi reakciót

provokál, ez pedig érzelmet generál

Cannon-Bard elmélet: az érzelmek az inger kognitív értelmezésén alapulnak

Schachter és Singer (1962): az érzelmek kéttényezős elmélete

„Az érzelmek az aktuális vegetatív aktivációs szint megváltozásával járnak, az

átélt érzelem minőségét az határozza meg, hogy hogyan magyarázzuk a
vegetatív változást.”
Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai
fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

20

Az érzelmek klasszikus kétfaktoros elmélete (Schachter és

Singer 1962):
Inger

általános fiziológiai arousal

az arousal kognitív kiértékelése

az érzelem szubjektív élménye

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai

fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

21

9
 2023. 11. 15.

Schachter és Singer (1962) kísérlete

Kísérleti csoportok kontrollcsoport

Fedőtörténet Vitaminkészítmény látásra gyakorolt hatásának vizsgálata
Injekció Adrenalin Placebo (fiziológiás sóoldat)
Információ Három feltétel Mint a Nem informált csoport
• hatásról helyesen informált esetén
• tévesen informált
• nem informált
Hangulati manipuláció A résztvevők együtt várakoztak egy beépített személlyel, akiről úgy
tudták, hogy ugyanabban a kísérletben vesz részt. Két feltétel:
A beépített személy eufórikus – jókedvűen papírgalacsinokat dobál a
szemetesbe
A beépített személy dühös – dühösen kritizálja a kitöltendő kérdőívet
hipotézis Akiknek téves vagy semmiféle magyarázatuk nincs a testi változásokra
fogékonyabbak lesznek a beépített személy által közvetített hangulati
manipulációra – azaz jobban átveszik a hangulatát
Eredmény Részben támasztják alá a hipotézist
Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai
fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

22

Schachter és Singer (1962) eredményei

Emocionális állapot
a viselkedés megfigyelése
(detektív tükör) és önbeszámoló
alapján
Csoportok eufória düh
1. kísérleti (adrenalin + kis mértékű kis mértékű
helyes info a hatásról)

2. kísérleti (adrenalin + nagyobb nagyobb

nincs info a hatásról)

3. kísérleti (adrenalin + legnagyobb

téves info a hatásról) Nincs adat

kontroll (placebo + nincs kis mértékű kis mértékű

info a hatásról)
Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai
fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022
2021

23

10
 2023. 11. 15.

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai

fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

24

Schachter és Singer (1962) : Kritikák

• Az eredmények mintázata némileg eltért a várttól, pl.: a
kontrollcsoport viselkedése és élményei nem feleltek meg a
hipotézisnek
• A csoportok közötti különbségek nem minden esetben
szignifikánsak, kimaradt feltétel (téves info + dühös beépített
személy)
• Eredeti eredményeiket nem sikerült megismételni

A KOGNITÍV KIÉRTÉKELÉS FONTOSSÁGA!!

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai
fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

25

11
 2023. 11. 15.

Kognitív kiértékelés – Zajonc és Lazarus vitája

• Zajonc: kognitív folyamat nélkül is keletkezhet érzelem – pl. ízekre, szagokra adott
veleszületett reakciók
• Lazarus: elsődleges/másodlagos kiértékelési folyamat
• Elsődleges: a helyzet személyes jelentőségének, jóllétünk szempontjából való relevanciájának felmérése –
automatikus módon, a tudat közreműködése nélkül is megtörténhet: eldől, hogy fenyegetést/kihívást
hordoz
• Másodlagos: a helyzet alaposabb elemzése, a megküzdés lehetőségeire vonatkozó felmérés – kinek/minek
tulajdonítható a helyzet, milyen érzelmet élünk át, hogyan cselekedünk

Öhman (2000) – fóbiás személyeknek képek

1. helyzet – tudatos felismerés
2. helyzet – maszkolás – rövid ideig feltüntetett inger, ami nem teszi lehetővé a tudatos
felismerést

Hasonló fiziológiás reakciók

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai
fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

26

A vita megoldása: Joseph LeDoux (2000)

Idegkutatások – két egymástól elkülönülten működő érzelemvezérlő rendszer:
• Tudattalan érzelmek
⁻ gyors reagálású rendszer
⁻ tudattalan szinten működik,
⁻ folyamatosan vizsgálja a körülöttünk lévő környezetet
⁻ vészhelyzet esetén azonnali reakcióra késztet, még mielőtt elérné tudatosságunk határát (pl kígyó
látvány – azonnal elugrunk)
⁻ implicit memóriával van kapcsolatba – pók, kígyó fóbia: „ősrégi ellenségeink”

• Tudatos érzelemvezérlés:
⁻ lassabb reagálás
⁻ explicit memóriára támaszkodik

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai

fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

27

12
 2023. 11. 15.

MIÉRT VANNAK
ÉRZELMEINK?

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai

fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

28

Az érzelmek funkciói
1. az érzelmek növelik az egyed túlélési
esélyeit – evolúciós szemlélet
2. befolyást gyakorolnak a kognitív funkciókra
3. viselkedésszabályozó, motiváló funkció

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai

fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

29

13
 2023. 11. 15.

1. AZ ÉRZELMEK
NÖVELIK AZ EGYED
TÚLÉLÉSI ESÉLYEIT

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai

fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

30

Plutchik (1994): az érzelmek evolúciós

funkciója
1. az érzelmek adaptív válaszokkal kapcsolódnak
össze: növeli az egyén túlélési esélyeit megfelelő
válasz előhívás

2. Szerepet játszik a társas kapcsolatok

szabályozásában: pl. csecsemő sírása, mosolya
szülőből érzelmi, fiziológiai reakció kiváltása
Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai
fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

31

14
 2023. 11. 15.

Az érzelmek és funkcióik Plutchik (1994)

Helyzet Érzelem Viselkedés Funkció
Fenyegetés Félelem Menekülés Védelem
Az akadály elhárítása,
Akadály Harag Támadás elpusztítása
Lehetséges társ Öröm Párosodás Reprodukció
Fontos személy
elvesztése Szomorúság Sírás Reintegráció
Csoporttag Kurkászás, érintés,
megjelenése Elfogadás simogatás Befogadás
Gusztustalan tárgy Undor Hányás Visszautasítás
Új territórium Elvárás Körbejárás Exploráció
Váratlan tárgy Meglepődés Megállás Orientáció
Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai
fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

32

ÉRZELEM ÉS
KOMMUNIKÁCIÓ

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai

fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

33

15
 2023. 11. 15.

Mimika szerepe az érzelmek kommunikációjában

Darwin (1872): Az érzelem kifejezése az embernél és az állatnál
• Öröklött jelenség, a fajok számára túlélési értékkel bíró funkció
• Elsődleges szerep a cselekvésre való felkészülés (pl. menekülés, támadás)
• Kommunikatív funkció

Ekman (1982)
• Egyes kifejezések egyetemes jelentéssel bírnak

Tomkins (1962)
• Az érzelemkifejezés hat az érzelmi élményre
Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai
fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

34

Öröm, düh és undor kifejezése egy kaukázusi nőnél és egy új-guineai férfinél.
Ekman (1982) nyomán SPEAR, P. D., PENROD, S. D., BAKER, T. B. (1988) Psychology: Perspectives on
behavior. New York, etc.: John Wiley & Sons 535. old.
Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai
fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

35

16
 2023. 11. 15.

Mimika tanult elemei: kimutatási

szabályok
Kultúránként változik – pl. gyász
• Egyes kultúrákban: szomorúság, hangos siratás, visszatérésért fohászkodás
• Más kultúrákban: éneklés, tánc, jókedv

Ekman (1972) kísérlet – japán/amerikai résztvevők: gusztustalan film

1. egyedül: nagyon hasonló arckifejezések
2. tekintélyszemély jelenlétében: a japánok hajlamosak voltak undorukat
mosollyal elfedni

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai

fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

36

Az érzelemkifejezés hat az érzelmi élményre:

mimikai visszacsatolás hipotézise (Tomkins, 1962)
• Arckifejezések kommunikatív funkción túl az érzelmi élményhez is hozzájárulnak
• Arckifejezésünkről is visszajelzést kapunk, ami fokozhatja az átélt érzelem
intenzitását

Strack és mtsai (1988) kísérlet – mulatságos rajzfilm nézése

1. csoport: toll a fogak között (mosoly)
2. csoport: toll az ajkak között (szigorú kifejezés)
Eredmény: a tollat a fogak között tartók mulatságosabbnak ítélték a rajzfilmet

Tehát az érzelmi folyamatok beindíthatók egy arckifejezéssel is. DE: nem ez az érzelmek
lefutásának tipikus módja!
Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai
fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

37

17
 2023. 11. 15.

2. AZ ÉRZELMEK
KOGNITÍV FUNKCIÓKBAN
JÁTSZOTT SZEREPE

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai

fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

38

Az aktuális érzelem szerepe

• Negatív érzelmek: határozott specifikus válaszra késztetnek, beszűkítik
gondolkodásunkat, cselekedeteinket
• Félünk: menekülünk
• Dühösek vagyunk: harcolunk

• Pozitív érzelmek: kitágítják gondolatvilágunkat, cselekedeteinket

• Kreatív tevékenység
• Szokásosnál nagyobb bevonódás a tevékenységbe
• Szokatlan, újszerű aktivitások, tevékenységek
• Életben való lét intenzív megélése

Fredrickson és Branigan (2002) – 5 eltérő érzelmet kiváltó film

Lista készítése, hogy mit szeretnének éppen csinálni
➢kettő pozitív érzelem (öröm, elégedettség) Pozitív érzelmeket nézők sokkal több mindent felsoroltak,
mint a másik két csoport
➢kettő negatív érzelem (félelem és harag)
Negatív érzelmet átélő csoportnak a kontrollcsoporthoz
➢semleges érzelem képest is sokkal kevesebb dolog jutott eszébe
Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai
fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

39

18
 2023. 11. 15.

Az aktuális érzelem és a hangulat

• meghatározza az információfeldolgozást, befolyásolja:
⁻ a figyelmet, észlelést, emlékezete
Bower (1981) - hipnózissal
1. Jó hangulat Történet felolvasása egy jókedvű és egy rosszkedvű ember találkozásáról
2. Rossz hangulat
Eredmény: jó hangulatba hozott személyek a jókedvű szereplővel, a rossz hangulatba hozott személyek a
rosszkedvű szereplővel azonosultak
Későbbi megfigyelés: több dolgot jegyeztek meg az érzéseiknek megfelelő eseményekből

⁻ tanulást
Watkins és mtsai., (1992)
1. depressziós személy csoport
2. kontroll csoport szólista tanulás: semleges/depressziós szavak vegyesen
Eredmény: depressziósok depressziós szavak sokkal nagyobb
arányban
⁻ érvelést Későbbi megfigyelés: gyógyult depressziós: nincs különbség
⁻ ítéletalkotást

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai

fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

40

3. AZ ÉRZELMEK TÁRSAS
KAPCSOLATOKBAN ÉS
VISELKEDÉSSZABÁLYOZÁSÁ
BAN JÁTSZOTT SZEREPE
Az érzelmek kialakulása, fejlődése,
érzelemszabályozás, érzelmi intelligencia,,
kötődés
Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai
fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

41

19
 2023. 11. 15.

Érzelmek kialakulása, fejlődése

Születéskor jelen vannak?/Tanuljuk?

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai

Caroll
fejlődés és Izard ésvonatkozásai”
gyógypedagógiai mtsai., 1994 kurzus. Elte BGGYK, 2022
2021

42

Belső, öröklött tendenciák - az érzelmi kifejezések

veleszületett jellegét bizonyító utánzásos vizsgálatok

Öröm, bánat és meglepődés utánzása 36 órás csecsemőknél.

FIELD, K. M., WOODSON, R., GREENBERG, R. & COHEN, D. (1982) Discrimination and imitation of facial expression by neonates.
Science, 218, 179-181. Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai
fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022
2021

43

20
 2023. 11. 15.

Alapérzelmek…
Lewis (1993): pozitív, negatív – ebből differenciálódik a többi érzelem
öröm: 3 hónap; düh, félelem: 4 és 6 hónap
Caroll Izard (2007): 6 alapérzelem: érdeklődés, öröm/boldogság, szomorúság, harag,
undor, félelem
Paul Ekman: 7 alapérzelem: harag, undor, félelem, boldogság, szomorúság, megvetés,
meglepődés
Robert Plutchik (1980): 8 alapérzelem,
az egymással szomszédos érzelmek
kombinálódva bonyolultabb
érzelmeket eredményeznek

DE! a kognitív kiértékelés nem egyenlő a felnőttekével!

További biológiai érés és tapasztalatszerzés szükséges!
Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai
fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

44

Szociális mosoly
• Megelőzi:
• REM-fázisban fordul elő az első mosoly (Emde, 1976)
• 2. hét mosoly ébrenlétkor is, de nem kapcsolódik környezeti eseményhez
• Feltétel:
• Látásélesség, vizuális információt feldolgozó agyi területek érése
• Másokkal való interakció
• Kritérium:
• Más mosolyával kölcsönös viszonyban
• 2 és fél 3 hónap között

• Az első bio-szocio-pszichológiai átmenet része

Fraiberg (1974): vak gyerekek - tapintásra alapoz: többet bökdösi, csiklandozza,
dobálja a gyereket, gyerek mosollyal válaszol

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai

fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

45

21
 2023. 11. 15.

Másodlagos érzelmek

Egyetértés, hogy:
1 év vége: hat alapérzelem átélése és nonverbális
kommunikációja
18-24 hónap között: újabb érzelmek: pl. zavar, büszkeség,
szégyen – másodlagos, tudatos, társas érzelmek

Kialakulásának feltételei:
Kognitív funkciók fejlődése: megfelelő normák, a szabályok elsajátításának
képessége
Pl. büszkeség – a gyereknek más szemével kell nagyszerűnek ítélnie tettét
Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai
fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

46

Érzelemszabályozás
• Csecsemők: ujjszopás, cumi, takaró, ringatózás
• 2-6 év: behunyják szemüket, befogják fülüket, elfordulnak, aktív elfoglaltság

Kognitív fejlődés:
Szocializáció: mások érzelmi
Közvetlen állapotainak felismerése
Példán keresztül Helyzet kognitív
átértékelése

• Az érzelmek helyes kinyilvánítása

• Érzelmek elkendőzése
Kulturális, nemi különbségek
• Elkendőzés felismerése
Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai
fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022
2021

48

22
 2023. 11. 15.

Érzelemszabályozás
• Jelentősége: a gyerekek érzelemszabályozási képessége egész további szociális
boldogulásukra hatással van
Kísérlet: a kontrollálás képessége negatívan korrelált a későbbi viselkedési
problémákkal (Cole, Zahn-Waxler és Smith, 1994 – kiábrándító ajándék)

• Érzelmekre adott (automatikus vagy tudatos) válaszok az érzelmek többi összetevőjét

is befolyásolják közvetlenül vagy közvetve

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai

fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

49

Érzelemszabályozó stratégiák (Parkinson és Totterdell, 1999)

Kognitív Viselkedéses
Távolodás
Elkerülés Kiverjük a fejünkből Elkerüljük a helyzetet

Figyelemelterelés Lekötjük magunkat Elmerülünk valamiben

(szellemi) (fizikai)
Közeledés
Érzelemvezérelt Újraértékeljük a helyzetet Megosztjuk másokkal
érzéseinket, támaszt
keresünk
Helyzetvezérelt A megoldáson törjük a Igyekszünk tenni
fejünket valamit a probléma
megoldása érdekében
Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai
fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

50

23
 2023. 11. 15.

Nemi különbségek
• Fischer (2000): A nők és a férfiak az érzelmek kifejezésében különböznek, és nem az átélésében
– ez igaz a verbális megnyilvánulásokra és az arckifejezésekre
• „Nő vagyok, a nők érzelmesek, tehát érzelmesnek kell mutatkoznom.”
• „Férfi vagyok, a férfiak nem érzelmesek, tehát nem szabad nekem sem érzelmeket
mutatnom.”
• Nemi különbségek okai: szocializációs szokások, nemi sztereotípiák

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai

fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

51

Naoko Takahashi, japán

Kulturális különbségek futó, olimpiai bajnok

„Itt van mellettem a világ
legjobb edzője, a világ
• Kollektivista felfogás: legjobb menedzsere és az
• Az érzelmek a kapcsolatokhoz tartoznak (Mesquita, 2001) engem támogató
• az én a kapcsolatokon belül nyer értelmet (mi-szelf) rengeteg ember – mindez
együttesen tette
• A célok is ennek megfelelően alakulnak
lehetővé, hogy
• Beilleszkedés és személyközi harmónia
aranyérmet nyerjek.
• Pl: Japán emberek akkor érzik jól magukat, ha kedvesek, Egyedül biztosan nem
barátságosak (Kitayama,Markus és Kurakowa, 2000) ment volna.”
• Individualista felfogás:
• Az érzelmek személyhez tartoznak (Mesquita, 2001) Misty Hyman, amerikai
uszónő
• Az egyén elkülönül (én-szelf)
„Úgy érzem, sikerült végig
• Egyéni célok összpontosítanom. Eljött az
• Függetlenség és egyediség ideje, hogy megmutassam a
• Pl: USA-ban a tömegből való kiemelkedés a jó, ha valaki világnak, mire vagyok képes.
büszke lehet a teljesítményére (Kitayama,Markus és Nagyon boldog vagyok, hogy
Kurakowa, 2000) sikerült.”
Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai
fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

52

24
 2023. 11. 15.

Érzelmi intelligencia- EQ
Salovey és Mayer, 1990 – az alábbi 4 képesség keveredése
• Az érzelmek észlelésének képessége – az illető képes detektálni és értelmezni a saját és mások
érzéseit
• Az érzelmek használatának képessége – képes az érzéseit a gondolkodás és a
problémamegoldás szolgálatába állítani
• Az érzelmek megértésének képessége – felfogja az érzelmek közötti összetett kapcsolatokat –
pl. gyász és harag
• Az érzelmek kezelésének képessége – képes uralni saját érzéseit és befolyásolni másokét

Magas EQ: ráhangolódik mások és saját érzéseire, ugyanakkor megfelelően kezeli negatív
érzéseit, impulzusait kordában tudja tartani

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai

fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

53

Érzelmi intelligencia előrejelzése

Walter Mischel – impulzuskontroll prediktív
mályvacukorteszt: azonnal elfogyaszthatták, DE felhívták a figyelmüket, hogy, ha
kivárják, míg visszajön a k.v. 1 helyett 2 cukrot kapnak– 15-20 perc
- már a 4 évesek közül is volt, aki kivárta a 2 cukrot – elterelő magatartás: behunyták
szemeiket, összefonták karjukat, énekeltek, beszéltek magukhoz
https://www.youtube.com/watch?v=QX_oy9614HQ

- Későbbi megfigyelés - fiatal felnőttkor:

• Akik kivárták: magabiztosabbak voltak, jobban funkcionáltak a társas
kapcsolatban, jobban tanultak, sikeresebben kezelték a stresszt
• Akik nem várták ki: problémás párkapcsolatok, szégyenlőség,
döntésképtelenség, önmagukról rossz vélemény
- Későbbi vizsgálat: agyi eltérések
Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai
fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

54

25
 2023. 11. 15.

Érzelmi intelligencia mérése és fejleszthetősége

- EQ tesztek
- Joseph Durlak – több mint 200, EQ-fejlesztését célzó
program eredményét:
- Javulás: társas és emocionális készség, viselkedés,
önmagukhoz és az iskolához való hozzáállást
- Csökkent: agresszivitás, szorongás, depresszió

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai

fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

55

A GYERMEK ÉS GONDOZÓI
KÖZÖTTI KAPCSOLATOK
FEJLŐDÉSE: A KÖTŐDÉS

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai

fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

56

26
 2023. 11. 15.

A kötődés magyarázatai

• 3 fő magyarázat:
Sigmund Freud – drive-redukciós magyarázat

Erik Erikson – pszichoszociális magyarázat

John Bowlby – etológiai magyarázat

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai

fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

57

Sigmund Freud drive-redukciós magyarázata

• Gyerek-gondozója közötti interakció: személyiség, társas kapcsolatok fejlődését

• Biológiai késztetések (biológiai drive-ok) motiválják az embereket, pl.: éhség,
szomjúság
• Az élvezet: a drive csökkenésének (redukciójának) az érzése
• Amikor a szükséglet kielégül, a szervezet a biológiai egyensúly állapotába tér vissza
• A csecsemők azokhoz fognak kötődni, akik kielégítik táplálékigényüket (orális szakasz)

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai

fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

58

27
 2023. 11. 15.

Erik Erikson pszichoszociális magyarázata

Emberi életet 8 stádiumra osztja (1963)

• 1. stádium (0-1 év): bizalom / bizalmatlanság

- kötődés azokhoz fog kialakulni, akik megbízhatóan gondoskodnak
szükségleteik kielégítéséről

• 2. stádium (1-3 év) autonómia / szégyen és kétely

- ha az előző szakaszban minden rendjén lezajlott, megtanulja az elszakadást -
elszakadás alapja: bizalom
- önálló cselekvés problémájával néznek szembe: akaratuk irányítása,
kontrollálása/kétségek, szégyenlőség

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai

fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

59

John Bowlby etológiai magyarázata

• II. vh.: családjuktól elválasztott gyerekekről készült feljegyzések

• Amikor a gyereket elválasztják anyjuktól (pl. kórházba kerülnek)
– tiltakozás: tomboló félelem, sírás, dühroham
- kétségbeesés szakasza – azt az illúziót kelti, hogy a gyermek megnyugodt, de valójában
reményvesztetté, szomorúvá válik – érzéseit elfojtja, nem kér és nem fogad el segítséget; magába
fordul: ujjszopás, ringatózik, stb.
- leválás – mintha elfelejtette volna anyját, anya látogatásakor elutasítóan viselkedik

Kötődés kialakulásának a mechaniszmusa:

• egyfajta SZABÁLYOZÓRENDSZER - termosztátként
• A kötődés egyensúlyt teremt a gyerek biztonság iránti szükséglete és tapasztalatszerzési vágya között
• 4 szakaszban fejlődik ki

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai

fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

60

28
 2023. 11. 15.

Kötődés kifejlődésének 4 szakasza – 0-2 év

1. Kötődés előtti szakasz (születés - 6. hét):

• gyerekek szoros kapcsolatban maradnak a gondozójukkal, nem keserednek el,
ha egy idegen vigyáz rájuk

2. Kötődés keletkezése (6. hét - 6-8 hó):

• gyerekek másképp reagálnak ismerős és ismeretlen emberekre, ismeretlen
láttán félelem jelei, de lefogadja az idegent

3. Tiszta kötődési szakasz (6-8 hó - 18-24 hó):

• szeparációs szorongás jellemző, feldúlttá válik, ha a gondozó kimegy
• Az anya biztonságos hátteret nyújt

4. Kölcsönös kapcsolatok szakasza (18-24 hó):

• anya-gyerek időnként megszakítja a tevékenységet, és megújítja a kapcsolatot

Biztos kölcsönös érzelmi kapcsolat – biztonságérzet fenntartása elváláskor

is . A szimbolikus reprezentáció fejlődésével a szülő-gyerek kötődés belső
munkamodellé válik, a gondozókkal és a másokkal folytatott interakciók
mentális normájává válik fejlődés
Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai
és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

61

Kötődéselmélet négy fontos jellemzője

1. Közelségkeresés: elsődleges gondozó közelsége, tudhassa, láthassa,
kontaktusban legyen vele
2. Biztonságos menedék: az elsődleges gondozó megnyugvás, támogatás,
megerősítés forrása
3. Szeparációs tiltakozás: az elválás disztresszreakciót vált ki
4. Biztonságos bázis: biztonságot ad a környezet felfedezéséhez

A fejlődés során a kötődés tárgya változik: elsődleges gondozó, kortársak,

felnőttkori partnerek, párkapcsolat

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai

fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

62

29
 2023. 11. 15.

Állatkísérletekből származó bizonyítékok:Harlow majmai

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai

fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

63

A kötődés drive-redukciós elméletét

tesztelése
• 8 majomkölyök elválasztása néhány óra után
• Ketrecben: „drótanya, szőranya”
• 4-t szőranya táplált, 4-t drótanya táplált
• 195 nap után: mind ugyanannyit ivott, és
ugyanolyan gyorsan növekedett, DE előnyben
részesítették a szőranyát
• Ezzel cáfolja Freud drive-redukciós elméletét
• TEHÁT a testi érintkezés és az azonnali vigasz
fontos
Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai
fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

64

30
 2023. 11. 15.

A kötődés etológiai elméletének próbája

• A pótanyához való kötődésnek van-e hatása a felderítő viselkedésre?
• „doboló, lépegető mackó”
• Eredmény: a megrémült kölykök a szőranyához rohantak, megnyugvás után
kíváncsiság jelei
http://www.youtube.com/watch?v=OrNBEhzjg8I&feature=related (0; 2:13; 4:00)

Mennyire tartós a kialakult kötődés?

• „pedál benyomása – szőranya/drótanya/doboz”
• Eredmény: a szőranyát nézték, a szőranyához való kötődés akár 1 éves
elválasztás után is kimutatható

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai

fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

65

Elegendő-e az egészséges fejlődéshez a megnyugtató tapintási érzet?

• Eredmény: más majmokkal szemben közömbösség, erőszakosság, nem képes

normális szexuális kapcsolatra
• társas kapcsolataik nem alakulnak normálisan
• TEHÁT a szőranya nem biztosítja a normális fejlődést
• A pótanya NEM ringat, kommunikál, büntet, választ le
• A szabályozás kétoldalú folyamat, az egészséges érzelmi fejlődés érdekében
társas interakciót igényel

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai

fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

66

31
 2023. 11. 15.

A kötődés mintázatai
Mary Ainsworth (1967, 1982) → anya-gyerek interakció mintázatainak
kutatása
• „idegen helyzet kísérlet” – egyedül van anyjával, anya kimegy, idegen meg Mary Ainsworth
akarja vigasztalni, anya visszajön 1913-1999
• az anya visszatérésére adott reakció a kulcsmozzanat
• Biztonságosan kötődés (65%)
• Szorongó/elkerülő kötődés (23%)
• szorongó/ellenálló kötődés (ambivalens) (12%)

Main és Solomon (1990)

• Rendezetlen/dezorganizált
• https://www.youtube.com/watch?v=QTsewNrHUHU

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai

fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

67

A kötődési minták változatainak

okai

• szülői viselkedés
• Anyák válaszkészségében mutatkozó különbségek
• Anya és csecsemő közötti nagyfokú összhang a kulcsmozzanat

• a gyermek jellemzői
• A gyermek képességei, temperamentuma
• Ellentmondásosak az eredmények

• a család befolyása
• Alacsony társadalmi-gazdasági helyzet, családi viszály

• kulturális hatások
• Más elvárások az anya-gyerek kapcsolatban
• (izraeli kibucokban nevelt gyerekek: csak 37%-uk biztonságosan kötődő)

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai

fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

68

32
 2023. 11. 15.

A TEMPERAMENTUM

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai

fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

69

Temperamentum
• Már az ókori görögök is…
• Az idők folyamán: alkati típusok kutatói,
személyiséglélektan, fejlődéslélektan
• Egyetértés:
• egyének közötti különbségeket meghatározó
személyiségjellemző,
• biológiai háttere van,
• jellemzője a tartósság
• temperamentumdimenziók: viselkedéstendenciákra
vonatkoznak, nem pedig egyes cselekedetekre
Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai
fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

70

33
 2023. 11. 15.

Alexander Thomas es Stella Chess: úttörő munkái

• 1950-es években – 141 gyerek hosszmetszeti kutatása:
• Kezdetben: szülőknek kérdőívet kellett időnként kitölteniük
• Később: gyerekeket + pedagógusaikat is bevonták

9 viselkedésjellemző:
1. Könnyű csecsemők: játékos,
1. Aktivitásszint
biológiai funkcióik rendszeresek,
készségesen alkalmazkodnak
2. Ritmikusság
3. Megközelítés-visszahúzódás 2. Nehéz csecsemők: ingerlékenyek,
4. Alkalmazkodás rendszertelen biológiai ritmus, negatív
5. Válaszküszöb reakció az új helyzetekre, elkerülés
6. Reakcióerősség
3. Lassan felmelegedő csecsemő:
7. Hangulat aktivitása alacsony, válaszai gyengék,
8. Elterelhetőség visszahúzódás, több idő az
9. Figyelmi terjedelem/tartósság alkalmazkodáshoz
Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai
fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022
2021

71

További kutatások
Denise Newman és mtsai. (1997): 5 temperamentumjellemző
• jól alkalmazkodó,
• alulvezérelt,
• visszafogott,
• magabiztos,
• gátlásos;
Rothbart és Bates (1998):3 dimenzió - „profil”
• Válaszkészség
• Érzelmi töltés
• Önszabályozás

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai

fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

72

34
 2023. 11. 15.

Erkölcsi fejlődés
Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai
fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

73

Az erkölcs „eredete”
• Nativista nézőpont: erkölcsösség az előre huzalozott
emocionális diszpozíciókból származik, velünkszületett
válaszok prediszponálnak arra, hogy etikusan viselkedjünk –
pl. az empátia már csecsemőknél – „érzelmi fertőzés”
• Tanuláselméleti nézőpont: megfigyelés, utánzás, jutalom –
erkölcsös cselekedet: kontextusfüggő
• Kognitívfejlődési megközelítés: az intellektuális fejlődés
szerepe
• Piaget
• Kohlberg
Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai
fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

74

35
 2023. 11. 15.

Piaget: Moralitás fejlődése kognitív fejlődés

Első szakasz – kb. 2-5 év
Heteronóm erkölcs
Második szakasz – kb. 5-7 év
Autonóm erkölcs
Harmadik szakasz – kb. 7-12 év
Negyedik szakasz – 12 éves
kortól
gyerekek egymás mellett eljátszanak, külön saját szabályokat
követnek, melyek bármikor megváltoztathatók, nem szolgálnak
olyan közös célokat, mint együttműködés vagy versengés
Szabályok kényszeres követése
Felsőbb tekintélytől származnak (pl. szülő/Isten),
megváltoztathatatlanok
Következményetika: a bűn mértékét az okozott kár nagysága
határozza meg
Azt, hogy mi rossz, azt az dönti el, hogy mi tiltott és büntetendő
kezdik felismerni, hogy a szabályok egyetértésen alapuló társadalmi
konvenciók, melyeket bármikor meg lehet változtatni
Szándéketika: a bűn mértéke függ a szándéktól
Gondolkodásuk ideologikussá válik, az énről – társadalomra tevődik át
a hangsúly: a tágabb társadalmi kérdésekben újabb szabályok alkotása
Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai
fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

75

Lawrence Kohlberg: erkölcsi fejlődés

Heinz-dilemma

Egy asszony halálos rákbeteg. Létezik egy orvosság, amely az orvosok szerint megmenthetné az életét: a
rádium egyik formája, amelyet a város egyik gyógyszerésze nemrég fedezett fel. Az orvosság előállítása
drága, ráadásul a gyógyszerész az előállítási ár tízszereséért árulja. 200 dollárt fizet a rádiumért, és kis
mennyiségért 2000 dollárt kér. A beteg asszony férje, Heinz, összejárta minden ismerősét kölcsönért, de csak
1000 dollárt tudott összeszedni, és ez az orvosság árának csak a fele. Mondta a gyógyszerésznek, hogy a
felesége haldoklik, és kérte, hogy adja olcsóbban a gyógyszert, vagy legalább engedje, hogy később fizessen.
De a gyógyszerész ezt válaszolta: „Nem, az orvosságot én fedeztem fel, és meg akarok gazdagodni belőle.”
Így Heinz kétségbeesésében azt fontolgatja, hogy betör a gyógyszertárba, és ellopja az orvosságot a
feleségének.
Kérdések:
1.Heinz ellophatja-e a gyógyszert? Miért?
2. Helyes vagy helytelen dolog az, ha ellopja a gyógyszert? Miért?
3. Kötelessége-e ellopnia a gyógyszert? Miért?
4. Ha Heinz nem szereti a feleségét, akkor el kell-e lopnia számára a gyógyszert? Mást kell-e tennie, ha szereti a feleségét, mint ha
nem szereti? Miért?
5. Képzeljük el, hogy a haldokló nem a felsége, hanem egy idegen. El kell-e lopnia a gyógyszert egy idegen számára? Miért?
6. Képzeljük el, hogy a kedvenc állata haldoklik. El kell-e lopnia a gyógyszert, hogy megmentse az állatot? Miért?
7. Fontos-e, hogy az emberek megtegyenek minden tőlük telhetőt, hogy megmentsék mások életét? Miért?
8. Heinz egy törvénytelen dolgot tesz, ha lop. Erkölcsileg is rosszat tesz? Miért?
9. Általában az embereknek minden tőlük telhetőt meg kell tenniük azért, hogy engedelmeskedjenek a törvénynek? Miért?
10. Ha visszagondolunk a dilemmára, Heinz mikor cselekszik
Dr. Kálózi-Szabó a leginkább
Csilla: felelős
Érzelem, morális módon?
fejlődés Miért?
c. „A pszichológiai
fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022
2021

76

36
 2023. 11. 15.

Lawrence Kohlberg: erkölcsi fejlődés

Karl és Bob-dilemma

Két fiatalember, akik testvérek voltak, komoly bajba kerültek. Sietve és titokban el kellett hagyniuk a várost, és
pénzre volt szükségük. Karl, az idősebbik, betört egy boltba, és ellopott ezer dollárt. Bob, a fiatalabbik elment
egy nyugdíjas idős emberhez, akiről tudta, hogy segíteni szokott az embereknek a városban. Azt mondta az
idős embernek, hogy nagyon beteg, és ezer dollárra lenne szüksége, hogy kifizethesse a műtétjét. Bob
kölcsönkérte a pénzt, és megígérte, hogy visszafizeti, amikor meggyógyul. Valójában nem volt beteg, és nem
is állt szándékában, hogy visszaadja a pénzt. Bár az idős ember nem ismerte jól Bobot, odaadta neki a kért
összeget. Így Bob és Karl meglógtak a városból ezer-ezer dollárral a zsebükben.

Kérdések:
1. Melyik a rosszabb: lopni, ahogy Karl tette, vagy csalni, ahogy Bob? Miért?
2. Mit gondol, mi a legrosszabb az idős ember becsapásában? Miért?
3. Általában miért kell betartani az ígéretet?
4. Meg kell-e tartani az ígéretet egy olyan valakinek, akit nem ismerünk jól, és esetleg nem is látjuk többé? Miért?
5. Miért nem szabad lopni egy áruházból?
6. Mi a jelentősége a tulajdonjognak?
7. Meg kell-e tenni mindent azért, hogy engedelmeskedjünk a törvénynek? Miért?
8. Vajon az idős ember felelőtlen volt, amikor pénzt adott kölcsön Bobnak? Miért?

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai

fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

77

Kohlberg: indoklás alapján - erkölcsi

fejlődés 6 szakasza
Első szint – prekonvencionális
1.szakasz: Heteronóm erkölcs
2.szakasz: Individualizmus, instrumentális erkölcs, csereelv

Második szint – konvencionális

3.szakasz: Kölcsönös személyközi elvárások, viszonyok és személyközi igazodás
4.szakasz: Társadalmi rendszer és lelkiismeret

Harmadik szint - posztkonvencionális

5.szakasz: Társadalmi szerződés (hasznosság és egyéni jogok)
6.szakasz: Egyetemes etikai elvekDr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai
fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022
2021

78

37
 2023. 11. 15.

Prekonvencionális szint – 10 éves kor alatt

1. szakasz: heteronóm erkölcs – büntetésorientáció
• az óvodáskor vége, iskoláskor kezdete
• Egocentrikus nézőpont: azt hiszi mindenki az ő nézőpontjában osztozik
• a cselekvés jósága ill. rosszaságát a hatalmon lévők reakcióiból szűrik le, engedelmeskednek a büntetéssel támogatott szabálynak
• Pl. ha ellopja a gyógyszert, börtönbe kerül, a tett tehát rossz

„Nem teszem meg, mert nem akarom, hogy megbüntessenek”

2. szakasz: instrumentális erkölcs - jutalomorientáció

-7-8 év – 10 év között
• Egocentrikus nézőpont: de már felismeri, hogy másnak más nézőpontja van, saját szükségleteit
kielégítheti, egy olyan világban ahol másoknak is megvannak a maguk érdekei
• Az igazságot csererendszernek tekintik, ugyanannyit adj, amennyit kapsz
• Pl. igen ellophatja a gyógyszert, mert a férj is lehet rákos, s akkor majd neki is szüksége lesz rá, hogy
valaki ellopja számára az orvosságot
„Nem teszem meg, mert jutalmat akarok kapni”

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai

fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

79

Konvencionális szint – kb. 10 – 20+ éves kor

között
3. szakasz: kölcsönös személyközi viszonyok – jógyerek orientáció
• A bizalom és érzelmi kötődések meghatározó szerepe
• Az egocentrizmus meghaladása
• Az aranyszabály: „Bánj úgy másokkal, ahogy Te szeretnéd, ha veled bánnának
„Nem teszem meg, mert azt akarom, hogy szeressenek”

4. szakasz: társadalmi rendszer és lelkiismeret - tekintélyorientáció

Csoportérdek, a személyközi egyeztetések helyett
Csoportos léthez alkalmazkodtunk, érdekünk a csoport/ társadalom integritásának
fenntartása
„Nem teszem meg, mert akkor megszegném a törvényt”
Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai
fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

80

38
 2023. 11. 15.

Posztkonvencionális szint – 20+ éves kortól

5. szakasz: társadalmi szerződés
• Bizonyos szabályok viszonylagosak, de ettől még érvényesíteni kell őket, mert részei a tágabb társadalmi
megegyezésnek, az elfogulatlanság, egyenlő bánásmód részei
• Más szabályok (jellegzetesen az erkölcsiek) abszolútak („ne ölj”, „ne lopj”).

„Nem teszem meg, mert kötelezettséget vállaltam, hogy nem teszem”

6. szakasz: társadalmi rendszer és lelkiismeret - tekintélyorientáció

• az erkölcsi elvek a társadalom törvényei felett állnak
• az univerzális erkölcsi elvekből vezethetőek le a társadalmi viszonyok.

„Nem teszem meg, mert - függetlenül attól, hogy mások mit mondanak – nem
helyes.”

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai

fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

81

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai

fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

82

39
 2023. 11. 15.

AGRESSZÍV
VISELKEDÉS

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai

fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

83

Az agresszió/agresszív viselkedés
Számos tudományág foglalkozik a kérdéssel:

• Pszichológia
• Etiológia
• Biológia
• Pedagógia Meghatározása sokrétű
• Szociológia
• Antropológia
• Kriminológia

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai

fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

84

40
 2023. 11. 15.

Mi az agresszió?
pszichológiai megközelítésben

Harag, düh Félelem

alapérzelmek

Viselkedés
célja: mások SZÁNDÉKOSAN okozott kár, szenvedés,
önmagunk ami nem szolgálja a célszemély javát

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai

fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

85

Az agresszív típusai
Megnyilvánulás szerint:
• Aktív:
➢ Verbális
➢ Kisebb-nagyobb testi sértés
➢ Életet veszélyeztető
➢ Autoagresszivitás

• Passzív

Iránya szerint:
• Közvetlen
• Közvetett

Férfi/női agresszió

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai

fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

86

41
 2023. 11. 15.

Reaktív/indulati/érzelemvezérelt Proaktív/instrumetális agresszió

agresszió

• provokáció váltja ki (vélt/valós) célirányos•

• nem tervezett tervezett •
• erős érzelmek (pl. harag) • érzelmek „takarékon”
• erős stressz válasz • hiányzó, vagy enyhe stressz válasz
• „bűnbánat” • Nincs bűntudat, “én vagyok a király”
érzés
Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai
fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

87

Az agresszió fejlődése

• Annak megértése, hogy ő mások fájdalmának okozója

lehet
• Instrumentális agresszió megnövekszik 2 éves kor körül,
mikor a gyerekek kezdenek törődni „tulajdonosi jogukkal”
• Testi agresszió és csúfolódás 18 hónapos korig egyenlő
arányban, majd a csúfolódás gyakoribb lesz

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai

fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

88

42
 2023. 11. 15.

? Van-e különbség a nemek között az agresszív

viselkedésben?
• Fiúk: nagyobb valószínűséggel: löknek, ütnek, sértegetnek, fenyegetnek
veréssel

• A fiúk agresszívabbak a lányoknál ez a különbség 2-3 év körül jelenik meg

• Lányoknál: kapcsolati agresszió: a másik gyerek barátságát veszik célba,

kizárják a csapatból

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai

fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

89

Mi magyarázza?
• Nemi szerepek elsajátítása
• Anne Cambell: férfiak és nők másképp vélekednek az agresszióról

Nők Férfiak
Önkontroll probléma Mások kontrollálásához szolgáló eszköz

• Későbbi kutatás: 3-6 éveseknél ezt a különbséget nem tudták kimutatni

különbség

Kultúra, nevelés, szocializáció

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai
fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

90

43
 2023. 11. 15.

Mi okozza az agressziót?
1. Evolúciós érv:
➢ Az agresszió az állati evolúció szükséges velejárója (Lorenz, 1966)
➢ Darwin (1859): a faj fokozatosan felveszi legsikeresebb egyedei
tulajdonságait
➢ Harc a többiekkel az önfenntartásért, szaporodáshoz szükséges
erőforrásokért
2. Agresszió, mint drive (pszichoanalitikus elmélet)
3. Agresszió, mint frusztrációra adott válasz
4. Az agresszió jutalmazása (szociális tanulás elmélet)
➢ Patterson et al. (1967): óvodások megfigyelése
➢ Esetek ¾-ben az agresszió pozitív következményekkel járt: az
áldozat vagy megadta magát vagy visszavonult
5. Utánzás: (szociális tanulás elmélet)
➢ Bandura et al. (1963) Bobo baba kísérlet

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai

fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

91

Mi az agresszió? – etológiai/evoluciós megközelítésben

Veleszületett, adaptív ösztön, biológiai célokat szolgál:
• Ön és fajfenntartás
• Terület védelme
• Hierarchia kialakítása
• A fajfenntartásra a legrátermettebb hím
kiválasztása
Konrad Lorenz
modern etológia
megalapítója

60-as évek: állat-ember: agresszivitást kontroll alatt tartó

mechanizmussal

Későbbi kutatások: gyilkosság, nemi erőszak, gyerekgyilkosság

Csányi: primaták között az ember a legkevésbé agresszív

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai
fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

92

44
 2023. 11. 15.

Az agresszió magyarázata
Pszichoanaltikus elmélet

Freud (1920, 1923)

-kezdetben: eszköz – örömelv frusztrációjára adott válasz
-később: életösztön (erosz)
ellentétes erők
halálösztön (thanatos)
Agresszió: ösztönös – hidraulikus elv
agresszív viselkedés csökkenti jövőbeli agresszív megnyilvánulásokat –
társadalom számára elfogadható módon is kiélhető - katarziselmélet
• Elaboráció
• Szublimáció
Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai
fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

93

Az agresszió magyarázata
Frusztráció-agresszió hipotézis

Dollard és Miller (1939):

Agresszió: külső tényezőre adott reakció
Amennyiben a személy nem szembesül frusztráló helyzettel, nincs agresszió!
Kísérlet: 2 csoport gyerek: 1. csoport: frusztrált (vonzó játékok elkerítése)
2. csoport: játszhattak a játékokkal
1. Csoportban sokkal több agresszió

Frusztrációra adott válasz: korábbi minták, tapasztalat

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai
fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

94

45
 2023. 11. 15.

Az agresszió magyarázata
Szociális tanuláselmélet
Agresszió: tanult viselkedési forma
Bandura (1973):
1. csoport: előben látta, amint a felnőtt műanyag Frusztráció
bábuval agresszív
2. csoport: ugyanez filmen
3. csoport: rajzfilmszereplő agresszív a bábuval
4. csoport: nem agresszív modellt láttak játékszoba
5. csoport: nem volt modell
Eredmény: első 3 csoport esetén sokkal több agresszív viselkedés

Szó sincs katarzisról!!!! Az agresszó végrehajtása, látványa agressziót szül!!!

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai
fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021
https://www.youtube.com/watch?v=6gcH_s9vQkw

95

ÖSZTÖNÖS VS. TANULT?

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai

fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

96

46
 2023. 11. 15.

Az agresszió biológiai alapjai

Macska: hipotalamusz szerepe: hátsó területének ingerlése:
vészhelyzetekben jellemző testi és viselkedéses reakciók
megjelenését idézte elő:
• a vérnyomás megemelkedett,
• a légzés gyorsult,
• az állat háta meggörbült,
• szőre felállt,
• morgott
Walter Rudolf Hess • fújt
Eredmény: támadás/menekülés
Később: további állatoknál, illetve embernél is kimutatták Az agresszió „kódolva van” a hypothalamusba

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai

fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

97

Igen, ám…
Majmok hipotalamuszának ingerlése: Magasabb rendű emlősöknél és az
embernél az agresszió ösztönös
Domináns hím: mintázatai az agykéreg szabályozása
alatt állnak és a tapasztalat nagy
mértékben befolyásolja őket

Hierarchia alacsony
Környezetét és múltbeli
fokán elhelyezkedő
tapasztalatait figyelembe
egyed:
véve alakította ki válaszát

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai

fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

98

47
 2023. 11. 15.

De mi van az embernél?
• Olweus: 76 12 éves és 51 16 éves fiúk és családja: az agresszív viselkedés
mintázatát 4 faktor befolyásolja:
• Anya negativizmusa
• Anya ráhagyó magatartása az agresszióval szemben
• Anya és apa nevelési módszerei
• Fiúk temperamentuma (korai években)

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai

fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

99

?? KÉRDÉSEK???

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai

fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

100

48
 2023. 11. 15.

VÉGE
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

KÁLÓZI-SZABÓ CSILLA
kalozi.szabo.csilla@barczi.elte.hu
A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai c. kurzus
ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Gyógypedagógia BA képzés.

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai

fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2021

102

Kötelező irodalom
• Atkinson et al. (2005). Pszichológia. Harmadik javított kiadás. Budapest: Osiris Kiadó. 108-118,
416-451.
• Cole,M., Cole, Sh. (2006). Fejlődéslélektan. Budapest: Osiris. 248-265, 268-295, 404-422, 567-572
• Urbán Róbert: Érzelmek. In: N. Kollár Katalin, Szabó Éva (szerk. 2017): Pedagógusok pszichológiai
kézikönyve. 1. Budapest: Osiris Kiadó. 221-230.
• Zimbardo, P., Johson, R., McCann, V. (2018). Pszichológia mindenkinek 3, Budapest: Libri Kiadó, 8-
72.

Ajánlott:
• Ferenczi S., G. (2011): A szülő és a gyermek adottságai: temperamentum, személyiség – az
egymásra hangolódás lehetőségei. In. Biztos kezdet I. kötet - A génektől a társadalomig. 282-315.
• Tóth, I. (2011)Az érzelmi-társas kapcsolatok fejlődése: korai gondozás és kötődés. In. Biztos kezdet
I. kötet - A génektől a társadalomig. 320-357.
• Lakatos K. (2011): Mutasd meg érzéseidet, de szabályozd viselkedésedet! – az érzelemszabályozás
fejlődése. In. Biztos kezdet II. kötet - A koragyermekkori fejlődés természete – fejlődési lépések és
kihívások 146-173.

Dr. Kálózi-Szabó Csilla: Érzelem, morális fejlődés c. „A pszichológiai

fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” kurzus. Elte BGGYK, 2022 2020
2021

103

49
 2023.11.29.

A személyiségfejlődés elméletei, a self

fejlődése, identitás
2023/24/1
BNGY23-ÁK-004 A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai

Borsos Zsófia
borsos.zsofia@barczi.elte.hu

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

1
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Szakirodalom
Atkinson et al. (2005). Pszichológia. Harmadik javított kiadás. Budapest: Osiris Kiadó. 118-127; 479-
518.

Cole,M., Cole, Sh. (2006). Fejlődéslélektan. Budapest: Osiris. 382-395, 669-681.

Kőrössy Judit: Az „én” fogalma, az énfejlődés elméletei. In: N. Kollár Katalin, Szabó Éva (szerk.
2017): Pedagógusok pszichológiai kézikönyve. 1. Budapest: Osiris Kiadó. 97-122.

N. Kollár Katalin: Az identitás alakulása: Mi dől el serdülőkorban? In: N. Kollár Katalin, Szabó Éva
(szerk. 2017): Pedagógusok pszichológiai kézikönyve. 1. Budapest: Osiris Kiadó. 189-218

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

2
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

1
 2023.11.29.

1. A személyiségfejlődés
elméletei

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

3
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Személyiséglélektan helye

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus.

4
ELTE BGGYK.

2
 2023.11.29.

Mi a személyiséglélektan?
A lélektan személyiséggel foglalkozó ága.

Rendben, de akkor mi a személyiség?

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

5
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Köznapi értelemben
• az, amit az ember tesz és mond, és az, ahogyan
mindezt teszi.
• állandóság és folyamatosság
• következetesség = konzisztencia
• emberben rejlő erő (amit tesz, az belülről fakad)
• jellemző tulajdonság

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

6
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

3
 2023.11.29.

A személyiség munkadefiníciója
Gordon Allport (1980, 39.)

„A személyiség azoknak a pszichofizikai

rendszereknek a dinamikus szerveződése,
amely az egyén jellegzetes viselkedés-,
gondolat-, és érzésmintáit hozza létre.”

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

7
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

A személyiséglélektan két alapkérdése

Egyéni különbségek • Egyénen belüli
(interperszonális) (intraperszonális)
működések

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

8
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

4
 2023.11.29.

A személyiség leírásának dimenziói

1.Az emberi lét alapvető természete
2.A személyiség struktúrája
3.A személyiség fejlődése
4.További alkalmazási területei
5.Kiértékelése

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

9
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Kutatás szerepe
• Az elméletek legyenek ellenőrizhetők (tesztelhetők)

Változások ELMÉLET Előrejelzések

KUTATÁS

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

10
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

5
 2023.11.29.

Az elméletek csoportosítása
• A személyiségelméletek több csoportot alkotnak
• Nézőpont; perspektíva; megközelítés
• Metateória: a valóságról alkotott irányító tájékozódó
feltevések rendszere, amely megszabja, hogy
milyenfajta elképzelések használhatók fel az
elméletalkotásban

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

11
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

A személyiséglélektan nézőpontjai
Több lehetséges felsorolás létezik!
1. Diszpozicionális
2. Pszichoanalitikus, Neoanalitikus
3. Tanuláselméleti (Behaviorista megközelítés)
4. Kognitív önszabályozási
5. Humanisztikus
6. Evolúciós

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

12
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

6
 2023.11.29.

Diszpozicionális nézőpont
A személyiség az ember tartós, stabil tulajdonságainak,
hajlamainak (diszpozícióinak) rendszere.
Típusok és Vonások
• Melyek az alapvető lényeges vonások?

• Egyénekre jellemező kapcsolat a helyzetek és a viselkedés

között  személyiség állandósága, folytonossága

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

13
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

• Nagybányai-Nagy Olivér, 2022Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

14
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

7
 2023.11.29.

• Nagybányai-Nagy Olivér, 2022 15

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai • Nagybányai-Nagy Olivér, 2022 16

vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

8
 2023.11.29.

A személyiség mérése
1. A személyiségvonások készletének meghatározása, amely
alkalmas a személyiség változatosságának meghatározására

2. Megbízható (reliábilis) és érvényes (valid) eszközökkel

3. Empirikus eszközök használata az összefüggések

megállapítására

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

17
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Egy példa: személyiségvonások

• Allport és Odbert (1936):
• 18 000 szó, amely a viselkedés jellemzőire utal
• 4500 szóra szűkítették
• Alcsoportokat hoztak létre
• Raymond Cattel (1957, 1966):
• Allport-Odbert lista 200 szóra csökkentése
• Faktoranalízis: 16 faktor
• Hans Eysenck (1953):
• 2 személyiségfaktor:
• INTROVERZIÓ-EXTRAVERZIÓ
• ÉRZELMI LABILITÁS – STABILITÁS (NEUROTICIZMUS)
• (PSZICHOTICIZMUS)
Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai
18
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

9
 2023.11.29.

Faktoranalitikus irányzat
A személyiség 4 szinten szerveződik:

4. Személyiségtípus

3. Személyiségvonások

2. Habituális viselkedéses tendenciák

(szokások)

1. Specifikus viselkedésegységek, reakciók

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai
19
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

NYITOTTSÁG LELKIISMERETESSÉG

Személyiségvonások:
Ötfaktoros Modell

EXTRAVERZIÓ
NEUROTICIZMUS

Costa &
Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai McCrae,
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.
BARÁTSÁGOSSÁG 2001 20

10
 2023.11.29.

Az öt vonásfaktor (McCrae & Costa, 1987; (In: Atkinson (2005, 483.o)

• Nyitottság:
• Konvencionális – eredeti • Neuroticitás
• Bátortalan – merész
• nyugodt – szorongó
• Konzervatív – liberális
• Szívós – sérülékeny
• Extraverzió
• Magabiztos – bizonytalan
• Visszahúzódó –
társaságkedvelő • Barátságosság
• Csendes – bőbeszédű • Ingerlékeny – jókedélyű
• Gátlásos – spontán
• Könyörtelen – Lágyszívű
• Lelkiismeretesség • Önző – önzetlen
• Gondtalan-gondos
• Megbízhatatlan-megbízható
• Hanyag- lelkiismeretes

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

21
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Az ötfaktoros modell:
„nagy ötök” vagy „Big Five”
 Kb. 50 éve gyűlnek emellett a bizonyítékok
 Különböző kultúrákban sokféle nyelven gyűlt adat
Nem mindig ugyanaz az öt faktor
Különbségek oka:
 Nem mindig ugyan azok a vonások kerülnek vizsgálat alá
 Eltérő adatokat vetnek össze agymással
 Faktoranalitikus eljárás különbözősége
 Ízléseltérések
Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai
22
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

11
 2023.11.29.

Személyiség-kérdőívek
• Az egyének bizonyos helyzetekre adott reakcióit, illetve
érzéseit igyekeznek feltárni.
• Állításokat és kérdéseket fogalmaznak meg bizonyos
személyiségjegyekkel kapcsolatban, s a személy maga ítéli
meg, hogy az egyes tételek mennyire jellemzőek rá.
• Skálák: összetartozó tételek együttes értéke adja az adott
vonás skáláján mért pontszámot
• Elméleti alapon történő összeállítás vagy empirikus
szerkesztési módszer
Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai
23
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

24
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

12
 2023.11.29.

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

25
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

DISC személyiségteszt
• Megalkotója Dr. William Moulton Marston amerikai pszichológus
• DISC modell egy mozaikszó, amely az alábbi négy kifejezés első
kezdőbetűjéből tevődik össze:

• Dominance – dominancia (piros),

• Influence – befolyásolás (sárga),
• Steadiness – kitartás (zöld)
• Compilance – szabálykövetés (kék).

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

26
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

13
 2023.11.29.

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai • Nagybányai-Nagy Olivér, 2022 27

vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai • Nagybányai-Nagy Olivér, 2022 28

vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

14
 2023.11.29.

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

29
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. • Nagybányai-Nagy Olivér, 2022

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

30
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. • Nagybányai-Nagy Olivér, 2022

15
 2023.11.29.

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai • Nagybányai-Nagy Olivér, 2022 31

vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai • Nagybányai-Nagy Olivér, 2022 32

vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

16
 2023.11.29.

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

33
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. • Nagybányai-Nagy Olivér, 2022

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai • Nagybányai-Nagy Olivér, 2022 34

vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

17
 2023.11.29.

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai • Nagybányai-Nagy Olivér, 2022 35

vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai • Nagybányai-Nagy Olivér, 2022 36

vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

18
 2023.11.29.

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai • Nagybányai-Nagy Olivér, 2022 37

vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Személyiség-kérdőívek
• MMPI (Minnesota Multiphasic Personality Inventory)
• Empirikus szerkesztési módszerrel készült
• Néhány állítás:
• „Nem szoktam kizárólag a veszély kedvéért belevágni dolgokba”
• „Ritkán álmodozom nap közben.”
• „Néha a gondolataim olyan gyorsan kergetik egymást, hogy ki sem
tudom mondani őket.”
• Skálák: pl.
• Depresszió
• Szociális introverzió-extraverzió
• Hazugság, Gyakoriság, Korrekció
Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai
38
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

19
 2023.11.29.

Személyiség-kérdőívek
• CPI (California Psychological
Inventory)
• Dominancia, szociabilitás,
önelfogadás, felelősség,
szocializáltság
• Q-rendezés
• 100 kártya rendezése: személyiségre
vonatkozó megállapítások („Széles
érdeklődésű”; „Önsorsrontó”)
• 9 csoportba rendezi az alapján
mennyire tartja önmagára
jellemzőnek

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

39
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

A személyiséglélektan nézőpontjai
Több lehetséges felsorolás létezik!
1. Diszpozicionális
2. Pszichoanalitikus
3. Tanuláselméleti (Behaviorista megközelítés)
4. Kognitív önszabályozási
5. Humanisztikus
6. Evolúciós

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

40
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

20
 2023.11.29.

Pszichoanalitikus megközelítés
• Pszichoanalízis/mélylélektan/dinamikus pszichológiai
irányzat

• tudományos személyiségelméleti irányzat, terápiás

módszer, gondolati irányzat

A pszichoanalízis történeti háttere:

• Korai írások késő viktoriánus időszakban 1800-as évek
végén
• 1900-as évek elején antiszemita társadalom
• Hatással voltak:
• Darwin: túlélési és fajfenntartási ösztön
• Korabeli fizikai és kémiai felfogás: megmaradás elve

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

41
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Sigmund Freud
(1865-1939) • Pályáját neurológusként kezdte
• Hipnózissal foglalkozott
• Szabad asszociáció módszere
• A lélek topografikus modellje
• A személyiség strukturális modellje
• A személyiség dinamikája
• A személyiség pszichoszexuális
fejlődése
• Elhárító mechanizmusok

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus.

ELTE BGGYK. 42

21
 2023.11.29.

A lélek topografikus modellje

• Tudatos: amiről éppen tudomásunk van, amire figyelmünk irányul
• Tudatelőttes: mindazon információk, amelyekre az adott pillanatban
nem gondolunk (nincsenek a tudatunkban), de szükség esetén
tudatossá tehetők
• Tudattalan: A tudatunkon kívüli gondolatok, attitűdök, késztetések,
motivációk, kívánságok és érzések.
• A tudat számára hozzáférhetetlenek
• Elfojtott tartalmak
• Az álmokat „a tudattalanba vezető királyi útnak” nevezte

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE 43
BGGYK.

A lélek topografikus modellje

Jéghegy modell
Tudatos
Tudatelőttes

Tudattalan

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus.
ELTE BGGYK.
44

22
 2023.11.29.

A személyiség strukturális modellje

• Id (Es, ösztönén, ősvalami):
• A személyiség legprimitívebb része, később ebből fejlődik ki az ego és a
szuperego
• Születéskor jelen van
• Alapvető biológiai impulzusokat, hajtóerőket (drive) foglalja magában: evés,
ivás, ürítés, fájdalom elkerülése, szexuális örömszerzés, agresszió
• A szexuális és agresszív hajtóerők egész életünk legfontosabb
ösztönmeghatározói
• Örömelv alapján működik: ösztönimpulzusok azonnali kielégítése 
elsődleges folyamatok

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE 45
BGGYK.

A személyiség strukturális modellje

• Ego (én, Ich)
• Az ösztönénből nő ki, de függetlenül működik
• A gyermek megtanulja a valóság követelményeit figyelembe venni  ekkor
jelenik meg a személyiségben ez az új tartomány
• A valóságelvnek engedelmeskedik:az ösztönimpulzusok kielégítésével várni
kell a megfelelő környezeti feltételek kialakulásáig  másodlagos folyamatok
• A személyiség végrehajtószerve:
• Szabályozza, hogy az id milyen késztetései elégíthetőek ki
• Közvetít az id a valóság és a szuperego között
• Énerő: az ego mennyire hatékonyan tud működni az összeütköző erők
követelményei között
Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és
gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE 46
BGGYK.

23
 2023.11.29.

A személyiség strukturális modellje

• Szuperego (Felettes-én, Über-Ich)
• A társadalom értékeinek és erkölcsi normáinak belső internalizált
képviselője
• Az egyén lelkiismeretét és az erkölcsi szempontból tökéletes
embert (énideál) képviseli
• Szülők értékrendjének átvétele  introjekció
• Gyerek átveszi a viselkedése feletti kontrollt
• A normák megsértése szorongást vált ki, amit bűntudatként
élhetünk át
1. Teljességgel legátolja az ösztönén impulzusait
2. Megpróbálja rávenni az ént, hogy morális alapon cselekedjen
3. Igyekszik a személyt az abszolút tökéletességre irányítani
Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és
gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE 47
BGGYK.

VALÓSÁG FELETTES ÉN
Kényszerei követelményei

ÉN

ÖSZTÖNÉN
késztetései

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE 48
BGGYK.

24
 2023.11.29.

Elhárító mechanizmusok
• Szorongást csökkentő jórészt tudattalan stratégiák
• Sigmund Freud és lánya Anna Freud leírásai
• Mindnyájan használunk olykor elhárító mechanizmusokat

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

49
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Elhárító mechanizmus Definíció

Elfojtás (represszió) A túl ijesztő vagy fájdalmas

impulzusokat vagy emlékeket kizárjuk a
tudatunkból

Racionalizáció Logikus vagy szociálisan kívánatos

motívumokat tulajdonítunk
cselekedeteinknek

Reakcióképzés Úgy próbálunk valamilyen motívumot

önmagunk előtt is leplezni, hogy az
ellentétes motívumokat hirdetjük
fennhangon

Intellektualizáció Elvont, intellektuális kategóriák

segítségével próbálunk kilépni a
stresszes helyzetből

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE 50
BGGYK.

25
 2023.11.29.

Elhárító mechanizmus Definíció

Tagadás Adott esemény bekövetkezésének vagy

fennállásának elutasítása
Regresszió A megküzdés érettebb módjait
feladjuk valamely primitívebb és
infantilisebb forma kedvéért

Eltolás Az adott módon ki nem elégíthető

motívumokat más mederbe tereljük

Szublimáció Az ösztönén impulzusainak átalakítása

szociálisan elfogadható cselekvéssé

Projekció Saját elfogadhatatlan impulzusainkat

vágyainkat vagy tulajdonságainkat
valaki másnak tulajdonítjuk

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE 51
BGGYK.

Pszichoszexuális fejlődéselmélet
Orális szakasz 0-1 év Száj: élvezet elsődleges forrása;
szopási, táplálkozási szükségletek

Anális szakasz 1-3 év Székelésben szerepet játszó

simaizmok feletti kontroll
megszerzése
Fallikus szakasz 3-6 év Nemi szervek: az élvezet
elsődleges forrása; Ödipális
komplexus; azonosulás; nemi
identifikáció
Latenciaszakasz 6;7 – Nemi vágyak elnyomódnak;
szexuális energia technikai
11;12 év készségek elsajátítására
fordítódik, melyek felnőtt korban
lesznek szükségesek
Genitális szakasz Pubertás Nemi érés kezdete, felnőtt
szexualitás kezdete
kor
Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai
52
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

26
 2023.11.29.

Fixációk a pszichoszexuális fejlődés első

három szakaszában
Fixációs szakasz Személyiségjegyek

Orális Bekebelező: függő, hiszékeny, féltékeny

Szadisztikus: szarkasztikus, verbálisan agresszív

Anális Kiürítő: rendetlen, kegyetlen, destruktív

Visszatartó: önfejű, tiszta és rendes, szurkálódó

Fallikus Férfiaknál: agresszív macsószexualitás, túlzott

karriertörekvés vagy szexuális és szakmai impotencia
Nőknél: kacér, csábító viselkedés, mely nem vezet szexuális
kapcsolathoz

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

53
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Freud elméletének előnyei

(Emde, 1992)
• A felnőtt személyiség magyarázatának fejlődési elemzésen
kell alapulnia
• Tudományos általánosításokhoz, az egyedi emberek
tanulmányozásán keresztül kell eljutni
• Egyént egészében kell tanulmányozni
• Tudattalan, tudatos és a fantázia közötti dinamika

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

54
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

27
 2023.11.29.

Nemi identitás
Folyamat Elméletalkotó Kulcsszavak

Differenciáció Freud Ödipális konfliktus,

differenciáció,
Affiliáció
affiliáció
Chodorow Lányok: affiliáció,
intimitás; Fiúk:
differenciáció,
intimitáselutasítása
Megfigyelés Bandura Utánzás, jutalmazás
utánzás
Megismerés Kohlberg Állandó séma

Vegyes Martin; Halverson Megfigyelés, utánzás,

mechanizmusok sémaformálás
Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai
55
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Neoanalitikus megközelítés

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE 56
BGGYK.

28
 2023.11.29.

Riválisok
• Szexualitással szemben a motivációs erőkre helyezik a hangsúlyt
• Erősebben hangsúlyozzák az ego szerepét; kognitív folyamatokkal
kapcsolják össze
• Carl Gustav Jung
• Alfred Adler
• Harry Stuck Sullivan
• Erich Fromm
• Erik Erikson: Pszichoszociális fejlődéselmélete
• Tárgykapcsolat-elmélet: az ember másokhoz való kötődéseivel
kapcsolataival foglalkozik
Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai
57
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Carl Gustav Jung(1875-1961)

• 1913/14-ben szakít Freuddal  saját irányzat: Analitikus vagy komplex pszichológiának
• Freud alábecsülte az embere szellemi-spirituális világát  az emberi lét alapvető
aspektusa
• Asszociációs teszt: lelassult reakcióidőből a pácienseknek a hívó szóval kapcsolatos
komplexumaira következetett
• Kollektív tudattalan: „faji emlékeink” : olyan emlékek, melyek őseinktől maradtak ránk,
az archetípusok alapját képezik
• Archetípusok: a világnak azok a vetületei, amelyek észlelésére és felismerésére az
emberek öröklött adottságokkal rendelkeznek (születés, halál, hatalom, egység, Isten,
self)
• Személyiségben rejlő alternatív fejlődési utak
Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és
gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE 58
BGGYK.

29
 2023.11.29.

Harry Stuck Sullivan (1892-1949)

• Amerikai pszichológus
• Interperszonális kapcsolatok
• A személyiség „soha nem független azoknak a
személyközi kapcsolatoknak a bonyolult
együttesétől, amelyben él és tevékenykedik”
(Sullivan, 1953, 10)
• Perszonifikációk: önmagunkról és másokról
megfogalmazott mentális képek
• Jó-én, rossz-én, nem-én
• A személyiség gyermekkor után is fejlődik

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

59
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Erik H. Erikson (1902 - 1994)

Pszichoszociális fejlődéselmélet:
Az életút során bekövetkező társas jelenségek
személyiségfejlődési hatásaival foglalkozik
A személyiség az egész életút során fejlődőképes
Énidentitás: a társas valósággal való kölcsönhatás
nyomán kialakuló, tudatos énélmény
Pszichoszociális krízis/konfliktus: fordulópontot jelent,
mely növekedési lehetőséget rejt magában, ám
egyben fokozott sérülékenységet
Pozitív kimenetel esetén: énminőség, énerő, erény

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE 60
BGGYK.

30
 2023.11.29.

Erik Erikson: A pszichoszociális fejlődés 8 lépcsője

1. Ősbizalom – ősbizonytalanság (1év) Remény
2. Autonómia – szégyen, kétely (2-3év) Akarat
3. Kezdeményezés – bűntudat (3-5év) Szándék
4. Teljesítmény – kisebbrendűségi érzés (6-11év) Kompetencia
5. Identitás – szerepkonfúzió (12-20év) Hűség
6. Intimitás – izoláció (25év-) Szeretet
7. Alkotóképesség – stagnálás (60év) Gondoskodás
8. Én-integritás - kétségbeeséssel (60év-) Bölcsesség

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE 61
BGGYK.

Mérési lehetőségek: Projektív tesztek

• Többértelmű ábrákkal dolgoznak, melyekre többfajta
értelmezés adható
• Példák:
• Rorschach-teszt
• Hermann Rorschach
(1884-1922)
• Válaszok értékelése
• Lokalizáció
• Determinánsok
• Tartalom

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

62
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

31
 2023.11.29.

Projektív tesztek
• Tematikus Appercepciós Teszt (TAT) CAT: Child Apperception Test
• Henry Murray (1930) Bellak & Bellak (1949)

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

63
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

A pszichoanalitikus megközelítés értékelése

• Szabad asszociáció
• Viselkedésünket vágyaink és félelmeink közti küzdelem irányítja
• Szorongás és az elhárítómechanizmusokról alkotott elmélete
• Kritika:
• Fogalmai homályosak
• Objektíven nem lehet mérni
• Gyermekkori szexuális bántalmazás tényének kezelése
• Saját elvárások behelyettesítése
• Freud és kora szexuális elfogultsága a nőkkel szemben
• Strukturális, pszichoszexuális elmélet és pszichikus energia fogalma

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

65
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

32
 2023.11.29.

A személyiséglélektan nézőpontjai
Több lehetséges felsorolás létezik!
1. Diszpozicionális
2. Pszichoanalitikus
3. Tanuláselméleti (Behaviorista megközelítés)
4. Kognitív önszabályozási
5. Humanisztikus
6. Evolúciós

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

66
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Bevezető gondolatok
• A személyiség viselkedéses tendenciák összessége.
• A viselkedés a tapasztalatok nyomán előre jelezhető módon változik.
• A tanulási folyamatokat vizsgálták alacsonyabb rendű fajoknál.
• A tanulás szabályai érvényesek az emberi viselkedés magyarázatára is.
• A viselkedés jellemzőiért, a személyiség egyediségéért a tanulási
folyamatok a felelősek
• Minden ember személyisége valamilyen megerősítéstörténet egyedi
terméke

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

67
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

33
 2023.11.29.

Kondicionálás
• Klasszikus kondicionálás: egy adott helyzet egy
adott következményhez kapcsolódik (érzelmi,
fiziológiás válaszok)

• Példa:
• Viselkedés (feltételes inger) +büntetés (feltétlen
inger)  Szorongás (feltétlen válasz)
• Később Viselkedés (feltételes inger)  Szorongás
(feltételes válasz)

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

68
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Kondicionálás
• Operáns kondicionálás: viselkedésünk és
bizonyos következmények közötti
asszociáció létrejötte
• Tanulási tapasztalok, nevelés

• Generalizáció, diszkrimináció, kioltás

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

69
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

34
 2023.11.29.

Behaviorista emberkép
• A viselkedés környezeti
meghatározóira koncentrál
(kevés szerep a biológiain)
• John Watson: csecsemőből
bármit képes nevelni
• „Kicsi Albert”
• Szociális tanuláselmélet:
• Környezet megválasztása
• Kevéssé aktív szerep:
(aktívabb mint a
pszichoanalitikus)
Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai
70
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Behaviorista megközelítés értékelése

• Túlhangsúlyozza a helyzeti tényezőket

• DE! Felhívta a figyelmet a személyiség helyzeteken átívelő

konzisztenciájára

• Nagy hatás a kognitív elméletalkotókra

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

71
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

35
 2023.11.29.

A személyiséglélektan nézőpontjai
Több lehetséges felsorolás létezik!
1. Diszpozicionális
2. Pszichoanalitikus
3. Tanuláselméleti (Behaviorista megközelítés)
4. Kognitív önszabályozási
5. Humanisztikus
6. Evolúciós

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

72
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Kognitív megközelítés
• Az emberek miként dolgozzák fel az önmagukról és a
világról szóló információt
• Szociális-kognitív tanuláselmélet: behaviorizmussal való
szakítás
• Albert Bandura (1925- )
• Viselkedés külső meghatározói: jutalom, büntetés
• Viselkedés belső meghatározói: vélekedések, gondolatok,
elvárások
• Megfigyeléses tanulás
VISELKEDÉS, KOGNÍCIÓ KÖRNYEZET
Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai
73
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

36
 2023.11.29.

Szociális-kognitív tanuláselméleti megközelítés

Bonyolult emberi viselkedéseket (pl. nyelvtanulás) nem lehet nem lehet
pusztán alapvető tanulási mechanizmusokkal megmagyarázni.
Kiegészítő gondolatuk:
• Megfigyeléses tanulás
• Mentális folyamatok hangsúlyozása
• Megerősítők:
• Közvetlen: kézzel fogható jutalom, társak helyeslése/helytelenítése
• Szociális: elfogadás, mosoly, ölelés, dicséret, egyetértés, érdeklődés, mások figyelme
• Behelyettesítő (vikariáló): más kap jutalmat vagy büntetést
• Saját magunkra mért: öndicséret, önkorholás

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

74
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Szociális tanuláselmélet: azonosulás megfigyeléssel

és utánzással
• A viselkedést a gyerekek közvetlen megfigyelés
és megerősítés révén sajátítják el (Bandura,
1969, Mischel, 1966)
• Gyerekek hipotéziseket állítanak fel
• A fiúkat és a lányokat másért jutalmazzák
• A megfigyelésen alapuló tanulás függ (Bandura,
1969, 1986):
1. Hozzáférhetőség
2. Figyelem
3. Emlékezet
4. Mozgásreprodukció
5. Motiváció Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai
75
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

37
 2023.11.29.

Behelyettesítő (vikariáló) klasszikus kondicionálás

Behelyettesítő (vikariáló) érzelmi arousal: empátia: valamely

erős érzelem megfigyelőiként magunk is átéljük ugyanazt az
érzelmet
• Megteremti a tanulás lehetőségét
• Tehát az érzelmet nemcsak a közvetlenül tapasztalt inger
válthatja ki, megjelenhet behelyettesítő úton is

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

76
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Behelyettesítő (vikariáló) megerősítés

• Ha megfigyelünk valakit, aki olyan tevékenységet végez, amit

megerősítés követ, valószínűbb, hogy mi magunk is hasonlóan
cselekszünk (Bandura, 1971)
• Implicit és explicit elvárás – mentális modell – kialakítása a
cselekvések és megerősítők közötti kapcsolatról

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

77
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

38
 2023.11.29.

Kognitív megközelítés: szociális tanulás

elmélet
• Walter Mischel (1973, 1993):
Kognitív változók a szociális tanuláselméletben
1. Kompetencia: intellektus, társas, fizikai készségek, egyéb
tulajdonságok
2. Kódolási Stratégia: információ szűrése
3. Elvárások: várható következmények
4. Szubjektív értékek: mennyire fontos számomra
5. Önszabályozó rendszerek és tervek: hogyan érjük el

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

78
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

KOGNITÍV MEGKÖZELÍTÉS

• SZEMÉLYES KONSTRUKTUMOK ELMÉLETE

• George Kelly (1905-1967)
• Személyiség: azoknak a mentális struktúráknak a szerveződése,
melyeken keresztül a személy a valóságot látja
• Kognitív folyamatok szerepe
• az egyének önmaguk és társas világuk értelmezésére saját maguk
alkalmaznak személyes konstruktumokat

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

79
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

39
 2023.11.29.

Az emberek intuitív tudósok

• Kelly szerint az emberek „naiv tudósok”,

• mert:
• szeretnék előre jelezni az eseményeket
• megérteni mindazt, ami az eseményekkel jár
• elméleteket alkotnak a világ „működéséről”
• „Esemény” fogalma: minden, ami a személy tapasztalatában
előfordulhat (lehet személy, érzés, tárgy, fizikai történés stb. )

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

80
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

A konstrukciók alkalmazásának folyamata

• 1. Hipotézisalkotás: azt feltételezzük, hogy a konstrukció alkalmazható az adott
eseményre

• 2. Hipotézis tesztelése: a konstrukció alkalmazása és a következmények

előrejelzése

• 3. Eredmény:
• A, az előrejelzés igazolódik: a konstrukciót megtartjuk, mert „hasznos”
• B, az előrejelzés nem igazolódik: Újragondolhatjuk a konstrukció alkalmazási körét
• Felülvizsgálhatjuk a konstrukció tartalmát
• Lemondhatunk a konstrukció alkalmazásáról
Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai
81
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

40
 2023.11.29.

Szereprepertoár-teszt
Rep-teszt
Mátrix
• Az egyén számára fontos személyek,
köztük az „én” és az „ideális én” is
szerepel rajta

• Soronként 3 kör
• Jelölje meg azt a kettőt, akik nagyon
hasonlítanak egymásra, de különböznek
a harmadiktól
• Mi az amiben nagyon hasonlítanak
ketten? (Konstruktum) Mi az amiben
különböznek a harmadiktól? (Kontraszt)
Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai
82
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

A személyes konstrukciók

• sokszor ismétlődő tapasztalataink nyomán személyes,

egyedi, csak ránk jellemző elképzeléseket alakítunk ki
(=konstruálunk) a valóságról és annak működéséről – és ez
meghatározza viselkedésünket, gondolatainkat, érzéseinket

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

83
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

41
 2023.11.29.

Énsémák (Markus, 1999)

• Séma: olyan kognitív struktúra, amely az információk észlelésében,
feldolgozásában és hasznosításában segít
• Időben viszonylag állandók
• Egyénenként változnak  magyarázat a személyiségbeli
különbségekre
• ÉNSÉMA: a múlt tapasztalataiból leszűrt, azon kognitív
általánosításokból áll, amelyek az énnel kapcsolatos információk
feldolgozását szervezik és irányítják
• Pl: az énsémánkkal kapcsolatos szavakra jobban emlékszünk
• Kultúra szerepe
Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai
84
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

A kognitív megközelítés értékelése

• Empirikus kutatásokra épül
• A vonások azonosításán túl a kognitív struktúrák segítségével a
viselkedés egyéni különbségeire ad magyarázatot

• Kritika:
• Homályos fogalmak: személyes konstruktum vs. séma

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

85
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

42
 2023.11.29.

A személyiséglélektan nézőpontjai
Több lehetséges felsorolás létezik!
1. Diszpozicionális
2. Pszichoanalitikus
3. Tanuláselméleti (Behaviorista megközelítés)
4. Kognitív önszabályozási
5. Humanisztikus
6. Evolúciós

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

86
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Bevezető gondolatok
• Humanisztikus pszichológia/mozgalom az emberi lehetőségek
kibontakoztatására
• Fő feltevéseik:
• Szubjektív élményeket átélő ember áll a központban
• Önmegvalósítás, kreativitás, választáslehetősége
• A jelentésteliségnek meg kell előznie az objektivitást
• A személy méltósága a legfőbb érték
• 1962 Humanisztikus Pszichológiai Társaság megalakulása

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

87
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

43
 2023.11.29.

Carl Rogers
(1902-1987)

• Alapgondolata:
• a világot egy alapvetően
pozitív és szociális erő
mozgatja.
• Kliensközpontú terápia

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

88
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Önmegvalósítás
Carl Rogers (1902-1987)
• Megvalósulás/aktualizáció: növekedésre irányuló tendencia, amely
fenntartja vagy növeli a szervezetet
• Önmegvalósítás/önaktualizáció: amikor az aktualizáció az én fenntartását
vagy kiteljesítését szolgálja
• Az önmegvalósítás a személyen belüli összhang (kongruencia) irányába
hat: egészlegesség, integráció
• Organizmikus értékelő folyamat: szervezet automatikusan értékeli
tapasztalatait és cselekedeteit, vajon előmozdítják-e az aktualizációt
• Teljességgel működő személyiség: önmagát megvalósító ember
Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai
89
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

44
 2023.11.29.

Carl Rogers: Az én (self)

• Énfogalom: észlelet, érték, „mi vagyok én”; „mire vagyok képes”
• Ideális én: „milyen szeretnék lenni”
• Jól alkalmazkodó én  összhang (kongruencia): gondolat, élmény,
viselkedés

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

90
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Carl Rogers: Az én (self)

• Énfogalom: észlelet, érték, „mi vagyok én”; „mire vagyok képes”
• Ideális én: „milyen szeretnék lenni”
• Jól alkalmazkodó én  összhang (kongruencia): gondolat, élmény, viselkedés

• Kétfajta konfliktus: össze nem illés (INKONGRUANCIA)

1. ÉN- VALÓSÁG-
FOGALOM ÉSZLELÉS

2.
REÁLIS-ÉN ÉNIDEÁL

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

91
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

45
 2023.11.29.

Carl Rogers
• Pozitív értékelés szükséglete: jelentős mások elfogadjanak bennünket; háttérbe
szorulhat az önmegvalósítás
• Ilyen elismerés a pozitív figyelem vagy elfogadás
• Önértékelés: önelfogadás az önmagunkkal szemben támasztott értékfeltételek
megvalósulása esetén
• Feltétel nélküli pozitív elfogadás: minden kikötés nélküli szeretet
• Feltételhez kötött pozitív elfogadás: szeretni foglak és elfogadlak, de csak akkor,
ha bizonyos módon cselekszel
• Értékfeltétel: azok a feltételek, amelyek alapján a személyt pozitív értékelésre
méltónak ítélik
• Ha hosszú éveken át feltételeket támasztanak velünk szemben azért, hogy
cserébe szeressenek, akkor az önértékelés is feltételekhez kötött lesz. 
feltételhez kötött önelfogadás
Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai
92
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Abraham Maslow
(1908-1970)

Alapgondolatai:
• Önmegvalósítás
• Csúcsélmény
• Szükséglethierarchia

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

93
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

46
 2023.11.29.

Önmegvalósítás és a Maslow-féle
motívumhierarchia
• Maslow (1908-1970)
• Ő is az önmegvalósítás fontosságát
hangsúlyozta
• Motiváció fogalmát és a motívumok szerveződését vizsgálta
• hierarchiát alkotnak a szükségletek
• Maslow-piramis (vagy szükséglethierarchia): szükségletek különbözőek
abban, hogy
• mennyire igényelnek kielégítést
• milyen erősségűek

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

94
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Növekedés-alapú
szükségletek

Hiány-alapú
szükségletek

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

95
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

47
 2023.11.29.

Az önmegvalósító személy jellemzői

Csúcsélmény
Önmegvalósító személy
• Hatékonyan észlelik a valóságot
• Spontánok, autonómak
• Problémaközpontúak
• Életet friss szemmel értékelik
Transzcendens önmegvalósító: egyetemes értékek, célok motiválják őket (egység,
igazság)
Csúcsélmény: az intenzív önmegvalósítás pillanatai
Csíkszentmihályi: áramlás (flow): adott tevékenységbe való teljes belemerülés
élménye
Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai
96
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

A humanisztikus emberkép
• Biológia és környezet egyaránt fontos + az egyén szerepe saját
sorsának alakulásában

• Az ember alapvetően jó.

• Az önmegvalósító ember lehet pszichológiailag egészséges

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

97
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

48
 2023.11.29.

A humanisztikus megközelítés értékelése

• Egészséges ember a központban, pozitív, optimista szemlélet

• Új módszerek az énfogalom mérésére

• Mit tud kezdeni az elmélet a hátrányos helyzetű emberekkel?

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

98
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

A személyiséglélektan nézőpontjai
Több lehetséges felsorolás létezik!
1. Diszpozicionális
2. Pszichoanalitikus
3. Tanuláselméleti (Behaviorista megközelítés)
4. Kognitív önszabályozási
5. Humanisztikus
6. Evolúciós

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

99
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

49
 2023.11.29.

Bevezető gondolatok: Evolúciós megközelítés

• Előzmény: Darwin (1859) Evolúciós elmélet

• Evolúcióspszichológia

• Jellemző témái:
• Túlélés, szaporodás, adaptivitás
• Párválasztás, versengés

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

100
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Partnerválasztás nemi különbségei

David Buss és David Schmitt (1993):
Téma Nő Férfi
Szaporodási korlátok Korlátozott számú utód Korlátlan szaporodás

Optimális szaporodási stratégia A „legjobb” férfi megkeresése, Gyakori közösülés a lehető legtöbb
megtartása nővel

Potenciális partnertől elvárt Erőforrásokkal rendelkezzen Képes legyen gyermeke

tulajdonság kihordására

Partner értékelésének alapja Keresőképesség, státus, tulajdon, Fizikai vonzerő, egészség, fiatalság
nagylelkűség

Féltékenység kiváltó oka
A partner érzelmi kötődése más A partner szexuális hűtlensége
nőhöz
Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai
101
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

50
 2023.11.29.

Az evolúció és az emberi viselkedés

• Szociobiológia: a társas viselkedés evolúciós alapjainak tanulmányozása
• Szociális interakciók mintázatai közül számos az evolúció terméke
• Etológia: az állatok természetes környezetükben való tanulmányozása
• Imprinting: az a mód, ahogy számos faj kicsinyei anyjukhoz kötődnek
• Az állatok territóriumot kijelölő területvédő magatartása
• Altruizmus: másokról való gondoskodás, akár saját jólétünk feláldozásával
• Az evolúció nem csak az egyedi túlélést támogatja, döntő a génkészlet, melyet a populáció egésze
hordoz
• Reciprok altruizmus: mások segítése azzal az elvárással, hogy a segítséget előbb-utóbb
viszonozzák
• Inkluzív fittness (kiterjesztett alkalmasság): gének továbbörökítése a rokonok túlélése révén
(rokonszelekció)

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

102
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Hasonlóságok a partnerkeresésben

• Jó humorérzék
• Kellemes személyiség
• Érzelmileg stabil
• Intelligens
• Kedves és szeretetteljes

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

103
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

51
 2023.11.29.

Az evolúciós emberkép
• Adaptív viselkedések a faj fejlődése szempontjából

• Génekbe kódolt

• Környezet változásához való alkalmazkodás sikeressége

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

104
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Az evolúciós megközelítés értékelése

• Kedélyeket felkavaró: pl. nemi különbségek

• Megkérdőjelezhető módszerek

• Többen az evolúció az agy kognitív struktúráira gyakorolt hatását

vizsgálják

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

105
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

52
 2023.11.29.

A személyiség genetikája
• Viselkedésgenetika vagy magatartásgenetika: genetikus tényezők
viselkedésre gyakorolt hatását vizsgálja
• Ikerkutatások:
• Monozigóta (egypetéjű) ikerpár: egyetlen sejtből származnak, s így
genetikailag teljesen azonosak
• Heterozigóta (kétpetéjű) ikerpár: Átlagosan 50 százalékban közös genetikai
háttérrel rendelkeznek
• Korrelációs értékek összehasonlítása
• Örökletesség (heritabilitás): az adott jellemző mentén megfigyelhető
változatosság genetikai tényezőkkel magyarázható része
• Minél magasabb az örökletesség becsült értéke annál nagyobb súllyal esnek
latba genetikus tényezők az egyéni különbségek meghatározásában
Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai
106
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Személyiség és környezet közötti

kölcsönhatások
• Reaktív interakció: egymástól különböző egyének ugyanazt a környezetet
különbözőképpen értelmezik
• Másként reagál egy szorongó gyermek a durvább szülőkre, mint egy nyugodtabb

• Evokatív interakció: személyiségünk sajátos válaszokat vált ki másokból

• Gyermek személyisége formálja szülei nevelési stílusát

• Proaktív interakció: az emberek megválasztják, hogy milyen helyzetbe

kerüljenek és különbözőképpen hatnak a különböző helyzetekben
• Társaságkedvelő gyermek inkább megy moziba a barátaival

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

107
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

53
 2023.11.29.

A személyiséglélektan nézőpontjai
Több lehetséges felsorolás létezik!
1. Diszpozicionális
2. Pszichoanalitikus
3. Tanuláselméleti (Behaviorista megközelítés)
4. Kognitív önszabályozási
5. Humanisztikus
6. Evolúciós

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

108
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

2. Az „én” (self) fogalma és

fejlődése

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

109
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

54
 2023.11.29.

Társas fejlődés
• Szocializáció: társadalmi normák, értékek, ismeretek elsajátítása
• Születéskor megkezdődik
• Társadalom többi tagjával való érintkezés
• Felnőttek és gyerekek egyaránt aktív szerep
• Társadalmi szerepek: személyek jogaira, feladataira,kötelességeire, megfelelő
magatartására,viselkedésére vonatkozó elvárások
• Személyiség kialakulása
• Temperamentum, érzelmek, érdeklődés, szellemi képességek
• Énkép: gyerekek magukat másokhoz való kapcsolataikban értelmezik
• Szocializáció, személyiségformálás, biológiai érés, kognitív fejlődés
egymással párhuzamosan megy végbe
Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai
110
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Én (Szelf) fogalma
• Személyiség egy fontos aspektusa
• Tapasztalatokat szervezi
• Én-élmény kialakulása:
• Ismeretek az énről – énkép „Me” (William James, 1890)
• Cselekvő én – „I” (William James, 1890)

• Én kutatása során képzett fogalmak:

• Én (szelf), énfogalom, énkép, önbecsülés, önértékelés, énpercepció,
énreprezentáció, énséma

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

111
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

55
 2023.11.29.

Én (Szelf) fogalma
• „A személy mentális reprezentációja a saját tulajdonságairól, társas
szerepeiről, múltbeli tapasztalatairól, jövőbeli céljairól.” (Kőrössy, 2004, 52.)
• Egésszé integrálódik
• Sokrétű, dinamikusan szerveződő mentális struktúra
• Területspecifikus szerveződésű:
1. Fizikai megjelenés
2. Értelmi képesség
3. Társas viselkedés
4. Érzelmek
• Tartalmazza: társas identitás, szerepidentitás, nemi identitás
• Gazdag repertoár
• Éppen elérhető énfogalom: munka-énfogalom (Fiske, Taylor, 1991)
• Énséma: fontosnak tekintett tulajdonságok készlete, énfogalom magja
Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai
112
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Az én funkciója (Carver, Scheier, 1998)

1. Jelentést teremt, értelmet ad az egyén tapasztalatainak

2. Szervezi a gondolatokat, érzelmeket, a viselkedést

3. Motivál a cselekvésre: tervet készít, ösztönzőket biztosít

4. Mércét állít az egyén számára

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

113
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

56
 2023.11.29.

Az énkép dinamikája
• Énerősítés: önmagával való elégedettség fenntartása, énbecsülés
fokozása mások pozitív értékelése, elismerése, sikeres cselekvés
eredménye

• Énkonzisztencia: fenntartjuk a korábban kiépített önértékelést,

függetlenül attól, hogy pozitív vagy negatív (információfelvételt
befolyásolja)

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

114
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Az énideál működése
• Segítheti a személyiség fejlődését, kibontakozását

• Vágyott, értékesnek tartott tulajdonságok összegyűjtése

• Ha távol van az aktuális önjellemzéstől negatív önértékeléshez

vezethet

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

115
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

57
 2023.11.29.

Az énreprezentációk három eleme

(Higgins, 1987)
1. Az aktuális énkép: azok a tulajdonságok, amivel épp jellemezük
magunkat
• Azonos az énfogalommal

2. Az ideális énkép: azok a tulajdonságok, amiket épp birtokolni szeretnénk

• Énirányító
• Két perspektíva: saját és a jelentős másik személyek

3. A kell(ene) énkép: azok a tulajdonságok, amiket kell vagy kellene

birtokolnunk
• Énirányító
• Két perspektíva: saját és a jelentős másik személyek
Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai
116
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Éndiszkrepancia-elmélet (Higgins, 1987)

I. Az aktuális és az ideális énkép diszkrepanciája

AKTUÁLIS IDEÁLIS
ÉN ÉN

• Saját szemszög: csalódás, elégedetlenség, szomorúság, frusztráció,

beteljesületlen vágyak

• Mások szemszöge: szégyen, zavar, mások megbecsülésének elvesztése

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

117
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

58
 2023.11.29.

Éndiszkrepancia-elmélet (Higgins, 1987)

II. Az aktuális és a kell(ene) énkép diszkrepanciája

AKTUÁLIS KELL(ENE)
ÉN ÉN

• Saját szemszög: kötelesség mulasztása, bűnösség, vétkesség, bűntudat,

értéktelenség

• Mások szemszöge: félelem, fenyegetettségérzés, félelem a büntetéstől,

harag, neheztelés
Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai
118
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Szociális kép és önértékelés

• Szociális kép (Gilly, Lacour, Meyer, 1976): mintha a másik ember
szemével néznénk önmagunkat, értékelési minta, én motívumai,
igényei, torzítások

• Önértékelés: azaz értékítélet, amit az egyén megfogalmaz önmagáról,

hosszabb ideig fenntart
• Helyeslési vagy helytelenítési attitűd

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

119
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

59
 2023.11.29.

Az éntudat kialakulása
• Csecsemőkorban: Testkép kialakulása hozzájárul
• Testséma: fizikai létezés érzése és tudása: „én létezem, más vagyok, mint a
külvilág tárgyai, emberei”; proprioceptív feedback (Meltzoff, 1990)
• 2-6 hónapos kor: személyes ágencia kezdete: szemlélődés, nyúlás
• 9-12. hónapos kor: „én, aki cselekszem, aki hatással vagyok a külvilágra”
• 12-15. hónapos kor: a másik személy önálló, aktív cselekvőként azonosítása
• 15-18. hónapos kor: saját tükörkép felismerése, tükörben látott kép+belső
testkép
• 2. életév: éntudat szimbolikus reprezentáció, fogalom: saját név használata,
személyes névmás megjelenése
• 3. életév: énkép kezdetleges jelzői; nemi identitás: tudja, hogy fiú vagy lány;
testkép
Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai
120
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Az éntudat kialakulása
• Éntudat = „én” tudása
• A tükörbeli önfelismerésnek
több szakasza van
• 3 hó előtt – kevés érdeklődés
• 4 hó – nyúl, megérinti a tükröt,
ha játék, személy látható, de
nem érti
• 10 hó – maguk mögé nyúlnak,
ha ott egy tárgyat leeresztenek,
de nem törlik le az orrukról a
foltot
• 18 hó – némelyik megpróbálja
letörölni vagy azt kérdezi: mi • http://www.youtube.com/watch?v=vJFo3trMuD8 (3:54-
az? 5.14)
• Néhány hónap múlva – ki az?
kérdésre „én” Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai
121
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

60
 2023.11.29.

Az énkép fejlődése
• Az énreprezentáció kognitív és szociális konstrukció
eredményeképpen jön létre (Harter, 1999)
• Konstrukciós folyamat: az egyén aktívan alkotja meg a tapasztalatok
sokaságából a világról szóló elméleteit
• Szocializációs közeg: pl. család, iskola, kortárs kapcsolatok

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

122
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Az énkép fejlődése: Óvodáskor

• 3-4 éves kor: konkrét és megfigyelhető kategóriák, preferenciák,
birtokolt tárgy: „Barna a szemem, erős vagyok, gyorsan szaladok”
• Még nincs koherens kép: egyesről, egyesre következtet (Harter,
1999); pozitív tulajdonságok
• Minden vagy semmi gondolkodás: irreális pozitív énreprezentáció

• Szocializáció környezet (Higgins, 1991):

• Identifikáció: szülővel való azonosulás korai alapja: Azt teszem,
amit anya/apa
• Felfedezi, hogy viselkedése reakciót vált ki szüleiből, szülők
helyeslése
Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai
123
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

61
 2023.11.29.

Az énkép fejlődése: Óvodáskor

• 5-7 éves gyerekek: pozitív énkép, túlértékeli képességeit, általános leíró
kategóriák, egydimenziós gondolkodás: pl. ellentétpárok: jó-rossz, szép-
csúnya

• Szocializáció környezet (Higgins, 1991):

• Szülők, gondviselők elvárásainak felismerése
• Még nem tudnak ezzel a nézőponttal azonosulni
• Még nincs önkritika, önértékelés
• Korlátozott szociális összehasonlítás („Most gyorsan futok, amikor
kisebb voltam, még nem tudtam.”)
• Mit tudnak a kicsik és a nagyok
• Szülői nevelés minősége
Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai
124
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Személyes identitás
• James Mark Baldwin (1902):
• Én (I): szubjektív oldal,kifelé tekint a világra, időben létező, cselekvő,
megtapasztaló személy
• Magam (me): kívülről tekint önmagára: észlelt tulajdonságok, külső
megjelenés, képességek és személyes vonások
• Személyes narratíva: autobiografikus emlékezet
• Pl: a felnőttek segítenek felidézni és értelmezni azokat az
eseményeket, amelyekben a gyerekek részt vettek (Fivush,
1998)
• Mindig teljesen pozitív jellemzést adnak magukról (Harter,
1999)

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

125
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

62
 2023.11.29.

Az énkép fejlődése: Iskoláskor

• 8-11 éves gyerekek: kompetenciák felsorolása, személyközi kapcsolatokban
megjelenő tulajdonságok, személyiségvonások helyzettől függően,
önértékelés megjelenése
• Árnyaltabb tudás önmagáról, izolált tulajdonságok integrálódnak,
differenciáltság
• Reálisabb kép, önkritika

• Szocializáció környezet (Higgins, 1991):

• Internalizáció: mások értékelésének, elvárásának belsővé tétele
• Szülők, tanárok értékelése
• Szociális összehasonlítás
• Személyes kompetenciák azonosítása
Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai
126
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Az énkép fejlődése: Serdülőkor

• Fizikai-testi; kognitív; szociális; emocionális funkciók változása
• 15-16 évesen: identitáskrízis: énazonosság válsága: Ki vagyok én? 
önismereti igény: legjellemzőbb tulajdonságok, képességek,
gyengeségek, motivációk
• Szakasz végére: énazonosság érzése

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

127
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

63
 2023.11.29.

Az énkép fejlődése: Serdülőkor

• Korai serdülőkor: 13-15 éves kor
• Differenciáltabb énkép: egyre több tulajdonság, szociális és kognitív képesség
• Többszörös énreprezentációk a szociális kapcsolatok, szerepek viszonylataiban
• Kognitív fejlődés sajátossága
• Környezet szociális hatásai

• Szocializáció környezet:
• Érzékenység a kortársak és a felnőttek véleményének különbségére

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

128
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Az énkép fejlődése: Serdülőkor

• Középső serdülőkor: 15-17 éves kor
• Introspektív gondolkodás
• Tulajdonságok közötti ellentmondások; pszichés konfliktusok, instabilitás

• Szocializáció környezet:
• Kortársak és felnőttek „szociális tükrök”: eltérő értékelések
• Higgins (1991): az énideál és a valóságos én gyakori
összehasonlítása

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

129
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

64
 2023.11.29.

Az énkép fejlődése: Serdülőkor

• Késői serdülőkor és fiatal felnőttkor: 17-19 éves kor
• Belsővé vált személyes nézetek, morális sztenderdek
• Megjelenik a jövőbeli énkép mint személyes cél, saját választás
• Megfelelő alkalmazkodás a helyzethez

• Szocializáció környezet:
• Segít megérteni az ellentmondásokat
• Ellentétek integrálása, magasabb rendű fogalmak
• Pozitívabb önértékérzés
• Az ideális és reális kép közötti különbség csökken
• Nagyobb autonómia, önálló választás
Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai
130
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Az érett személyiség (Allport, 1980)

1. Az én érzésének kiterjesztése: funkcionális autonómia, a külvilág
dolgai iránti belső érdeklődés
2. Meghitt viszonyok másokkal: mások megértése, tisztelete, intimitás
3. Érzelmi biztonság, önelfogadás: saját érzelmek, motivációk
elfogadása, frusztrációtűrés, késleltetés, alapvető bizalom
4. Valósághű percepció, a feladatok elvégzésének képessége: a
visszajelzések torzításmentes elfogadása, munkában való elmélyülés
5. Önismeret és humor: reális és szociális énkép összehangolása

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

131
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

65
 2023.11.29.

3. Az identitás

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

132
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Az identitás alakulása
• Két feltétele:
1. Az éntudat kialakulása: értelmi fejlődés, szocializációs folyamatok,
kötődés, környezettől való fokozatos önállósodás
2. Énképünk elfogadása: környezet visszajelzései

A személyiség alakulása nem ér véget a felnőttkorral

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

133
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

66
 2023.11.29.

A kontroll kérdése mint személyiségjellemző

• Rotter: KÜLSŐ-BELSŐ KONTROLL személyiségdimenzió
• Külső kontrollos személy: külső tényezők határozzák meg a
boldogulást, szerencse, környezeti tényezők
• Belső kontrollos személy: hatékonyan képes irányítani a vele
kapcsolatos történéseket
• Reális mértékű belső kontroll érzése: hatékonyság, pontosabb
percepció
Kialakulásában szerepet játszik:
• Szülői nevelés, szülői minta befolyásolja
• Kompetenciaélmény
Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai
134
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Erik Erikson: A pszichoszociális fejlődés 8 lépcsője

1. Ősbizalom – ősbizonytalanság (1év) Remény
2. Autonómia – szégyen, kétely (2-3év) Akarat
3. Kezdeményezés – bűntudat (3-5év) Szándék
4. Teljesítmény – kisebbrendűségi érzés (6-11év) Kompetencia
5. Identitás – szerepkonfúzió (12-20év) Hűség
6. Intimitás – izoláció (25év-) Szeretet
7. Alkotóképesség – stagnálás (60év) Gondoskodás
8. Én-integritás - kétségbeeséssel (60év-) Bölcsesség

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és

gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE 135
BGGYK.

67
 2023.11.29.

Identitáskrízis megoldása I.
Erikson – 4 feltétel
Identitásképzés  szilárd személyes identitás
kialakításának ideje. (Elmaradás: különböző
pszichológiai problémák a későbbiekben.)
Feltétele: korábbi 4 megoldott fejlődési krízis feldolgozása.
/Erikson/ 
1. Bizalom megalapozása: olyan személyek keresése,
akikben hihet, akiknek saját megbízhatóságát
bizonyíthatja.
2. Autonómia megalapozása: Szülők döntései helyett
saját döntésekre való támaszkodás igénye.
3. Kezdeményezés igénye: Új nagyravágyó álmok,
melyek megvalósítására törekszenek.
4. Teljesítmény igénye: Önálló célmeghatározás, saját
munka minőségéért vállalt felelősség.
Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai
136
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Identitáskrízis megoldása II.

Serdülőkor krízise: Identitás vs. szerepkonfúzió
Folyamata: Megfigyelés és önmegfigyelés a mentális működés minden
szintjén  mások ítélete és önmaguk ítélete alapján, melyek kölcsönösen
egymástól függenek.
Erikson személyiség fejlődés elmélete összhangban van Piaget formális
műveleti gondolkodás leírásával.
Hogyan ítélnek meg másokat
Mások hogyan ítélik meg őket
Miként vélekednek mások ítéleteiről
Mennyire képesek szem előtt tartani a kulturális társadalmi kategóriákat
amikor másokról ítélnek
Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai
137
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

68
 2023.11.29.

Az identitáskrízis megoldása
• Erikson alapján James Marcia  mennyiségi mérhetőség az identitásképzés
különböző állapotaiban
• Erikson  érett identitáshoz krízis/feltárás + elköteleződés
• Krízis/feltárás = jövőbeli lehetőségek, szülők választásának vizsgálata 
alternatívák
• Elköteleződés = célok, értékek, nézetek személyes tapasztalata 
pályaválasztás, politika, vallás
A Marcia-féle identitásállapotok
Elköteleződés
Nem Igen
Krízis/ Nem Diffúzió Korai zárás
feltárás Igen Moratórium Elért identitás 138

Az identitás alakulás mai felfogása

• Alakulása egy életen át tartó folyamat,
• amelyben a keresés és elköteleződés dinamikus változásai
(rugalmasság) közt,
• különböző alapszükségleteink (pl. folytonosság, egyediség,
kapcsolódás) kielégítése felé haladva,
• társas interakcióinkon, közvetlen és közvetett környezetünk
(társas, kulturális, történelmi kontextus) hatásaival együtt
fejlődik identitásunk.
• Németh, Á. (2020). A szexuális identitás társas konstrukciója: folyamatok, kontextus, specifikus változók. In:
Hevesi, K., Rigó, A., Urbán, R. szerk. Szexuálpszichológia. Budapest: ELTE Book.
Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai
139
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

69
 2023.11.29.

Serdülőkre váró feladatok (Havinghurst)

1. A testkép elfogadása, biológiai változásokhoz való alkalmazkodás
2. Azonosulás a nemi szereppel
3. Kortárskapcsolatok
4. Érzelmi függetlenedés a szülőktől és a felnőttektől
5. Felnőtt társadalmi szerep kialakítása, pályaválasztás
6. Párválasztás, felkészülés a családalapításra
7. Felelősségteljes viselkedés
8. Ideológiai és morális elköteleződés

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

140
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Hajduska (2020) a serdülőkor jellegzetességei közt három fő

tendenciát emel ki:

• a szülőkről való leválási folyamat elindulását

• a szexuális szerep identitás személyiségbe való

beépítését, intim kapcsolatba lépést (az önálló én
sérülése nélkül)

• valamint a jövendő társadalmi szerepre való

szocializációt (pl. pályaválasztás).

70
 2023.11.29.

Serdülőkor 12-19 év vagy….

• Piaget: a problémán belül minden logikai kapcsolatot
végiggondol. Érdeklődik az elvont eszmék, magának a
gondolkodásnak a folyamata iránt.
• Freud:genitális szakasz, felnőttre jellemző nemi vágyak
kielégítésére való törekvés.
• Erikson: identitás avagy szerepkonfúzió, Egyfajta
személyes identitást alakítanak ki a csoport részeként, vagy
összezavarodnak abban a tekintetben, hogy kik is ők és mit
akarnak az életben.

Bio-pszicho-szociális átmenet

• Kb. 12-19 éves korig tartó időszak

• Az alábbi területeken életkoronként más-más
hangsúllyal
• Biológiai vonatkozások Bors
os
• Pszichológiai történések Zsófi
a:
• A társas kapcsolatok alakulása „A
pszi
chol
ógiai
fejlő
dés
és
gyóg
yped
agóg
iai
143
vona
tkoz

71
 2023.11.29.

Biológiai vonatkozások

• A pubertás – nemi érés – időszaka

• Testi növekedés hirtelen fölgyorsulása
• Alkati aránytalanság
• A felnőtt méret elérése
• Elsődleges és másodlagos nemi jellegek
kialakulása
• A biológiai szaporodás képessége

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

144
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Pszichológiai történések
• A kognitív fejlődés formális
műveleti szintje
• A hormonális változások
pszichológiai hatásai
• Hullámzó érzelmek és indulatok
• Lelki alkalmazkodás az átmeneti
időszakhoz
• Identitásképzés – identitás vagy
szerepkonfúzió

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

145
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

72
 2023.11.29.

Pszichoszexuális átalakulás
Elkezdődik a nemek egymástól való függőségén alapuló énkép
kialakítása.
Az ödipális konfliktus újra feldolgozása  társadalmi korlátozások
elfogadásával a családon kívül keres ellentétes személyt, akit
szerethet. Szexuális vágyak újra felszínre kerülnek.  Új társas
viselkedési módokat kell megtanulnia, érzelmeket áthelyezni szülőkről
kortársakra  Családtól való fájdalmas érzelmi elszakadás.
S. és A. Freud: Pszichológiai egyensúly visszaszerzése  ego
egyensúlya a szuperego és id hatásai alatt.

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

146
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Nemhez kapcsolódó fogalmak

• A biológiai nem az élőlényeknek a szaporodást szolgáló, fajon belüli
genetikai, nemi szervek és alaki különbözősége.

• A társadalmi nem vagy gender (más írásmóddal dzsender) olyan

tanult (nem biológiai) tulajdonságok, szerepek, viselkedésmódok
halmaza, amelyet a társadalom elvár az egyéntől biológiai neme
alapján

• A nemi identitás (vagy nemi önazonosság) minden ember mélyen és

egyedi módon megélt társadalmi neme.

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

147
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

73
 2023.11.29.

Szexuális orientáció, szexuális identitás, szexuális viselkedés

• A szexuális orientációhoz tartozik az egyén részéről egy másik ember felé a másik ember neme és nemi
jellegzetességei szerint érzett szexuális, romantikus és érzelmi arousalja és vágyai. (APA, 2009). A szexuális
orientációhoz olyan egyéni élettani drive-ok kapcsolódnak, melyek nem állnak tudatos irányítás vagy választás
alatt, és erős érzelmi válaszokkal járnak együtt.
• A szexuális identitás a szexuális orientáció tudatos felismerése és internalizálása, mely egy konstrukciós
folyamat révén jöhet létre. Jaspal (2019) megfogalmazásában: ”az egyén a szexuális identitását a szexuális
orientációja felismeréséből, értékeléséből és címkézéséből alakítja.” (p. 39)
• A szexuális viselkedés külön kategóriaként kezelése, mivel önmagában szintén nem feltétlenül megbízható
indikátora sem a szexuális identitásnak, sem a szexuális orientációnak (Robinson, 2011)
• A nemi és szexuális kisebbségekhez tartozó emberek speciális életvezetési kihívásai, illetve az azokra adott
csoportspecifikus válaszok megismerésével foglalkozik a nemi és szexuális sokszínűség pszichológiája.

Németh Á. (2020). A szexuális identitás társas konstrukciója: folyamatok, kontextus, specifikus változók. In: Hevesi,
K., Rigó, A., Urbán, R. szerk. Szexuálpszichológia. Budapest: ELTE Book.
Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai
148
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Szexuális identitás alakulása

• Dillon et al., 2011: Szexuális Identitás Fejlődésének • A modell öt szexuális identitás fejlődési státuszban írja
Egyesítő Modellje - folyamatelmélet le a szexuális identitás fejlődését:
• A szexuális identitás egy összetett konstruktum, • (1) kompulzív heteroszexualitás,
amely a következő hat dimenzióból épül fel:
• (2) aktív exploráció,
• (1) az észlelt szexuális szükségletek,
• (3) diffúzió,
• (2) a preferált szexuális aktivitások,
• (4) elmélyülés és elköteleződés,
• (3) a szexuális partnerek preferált jellegzetességei, • (5) szintézis.
• (4) szexuális értékrend,
• A modellben a státuszok nem-lineárisak, rugalmasak és
• (5) a szexuális orientáció felismerése és az azzal fluidak, tehát nyitva marad a lehetőség a cirkularitás és
való identifikáció és az egyes státuszokhoz való visszatérés lehetősége
figyelembe véve az identitáskonstrukció egyéni
• (6) a szexualitás kifejezése.
sokszínűségét

Németh Á. (2020). A szexuális identitás társas konstrukciója: folyamatok, kontextus, specifikus változók.
149
In: Hevesi, K., Rigó, A., Urbán, R. szerk. Szexuálpszichológia. Budapest: ELTE Book.

74
 2023.11.29.

Az etnikai identitás
• Kisebbséghez tartozók két különböző identitásának összeegyeztetése
+ diszkrimináció, előítéletek
• Phinney – etnikai identitás kialakulásának állomásai
• Nem vizsgált etnikai identitás  többségi társadalom értékeinek elfogadása  kisebbségi
kultúra negatívabb megítélése – korai zárás
• Az etnikai identitás keresése  sokkoló élmény, mert származása miatt visszautasítják 
szembeszegülő identitásképzés  minél inkább különbözni a többségtől
• Az etnikai identitás elérése = internalizáció  saját etnikumuk elfogadása, pozitív énkép

• Kultúrák között különbségek az identitásképzésben  Markus és

Kitayama  független önmeghatározás (nyugati, egyéni célok) és
kölcsönös függőségen alapuló önmeghatározás (keleti, mások céljai)
Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai
150
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Erikson: felnőttkor 3 szakasza

1. Fiatal felnőttkor:
Intimitás  izoláció (20-35 év):
énerő: szerelem, szeretet intim kapcsolatok
ha   nem akarja megélni az én-vesztést és elszigetelődik
2. Középső felnőttkor:
Gyarapítás  stagnálás (35-65 év):
énerő: másokkal való törődés + saját tapasztalatok átadására
törekszik
ha   énközpontú viselkedés
3. Időskor:
Integritás  kétségbeesés (65-on túl):
énerő: bölcsesség, elégedetten tekint vissza a múltjára 
elfogadja az öregség és a halál tényét;
ha   nem elégedett, kétségbeesés, bölcsködés, csak azért,
mert öreg, mindent jobban tud

75
 2023.11.29.

A fiatal felnőttkor krízisei

Leválás a származási családról
• Előfeltétele a pszichoszociális érettség, felnőtt identitás – leválás szubjektív
érzése
• Érzelmi függetlenedés, lojalitás a leendő partner felé (saját értékítéletek,
normák)
• Jogi értelemben vett leválás (nagykorú, büntethető üzletet köthet)
• Közös fedél alól történő leválás (pénzügyi önállóság)
• Leválás a döntések területén (önálló döntéshozatal, önkontroll)
Elégtelen leválás:
Éretlen személyiség, érzelmi függőség a szülőktől, párkapcsolati kötődési
problémák, lojalitáskonfliktus, identitásproblémák, szülőszerep megoldási
gondok, társ. Intézményes rednszerébe bekapcsolódási problémák)
Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai
152
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

A fiatal felnőttkor krízisei

A munkába állás mint krízis
• Querterlife krízis: kapunyitási pánik: nagy reményekkel indított kezdés után
megtörtség, kiégettség
• Az első munkábaállás mint krízis
A párválasztás mint krízis
Az elköteleződési válság

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

153
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

76
 2023.11.29.

„quarterlife crisis” a „kapunyitási pánik”

Robbins és Wilner
Az az életszakasz váltásból eredő feszültség, amellyel a kezdődő
felnőttkorban lévő fiatalok találkozhattak.

„fordulópont, sorsdöntő életszakaszt, az alkotóerő és/vagy a

meghasonlottság forrása, amely a nagyfokú sérülékenység, de az
óriási fejlődési lehetőségek időszaka is egyben” (Révész, 2007,
pp.224 -243.).

Robbins és Wilner úgy gondolja, a kapunyitási krízis szorongás,

enyhe depressziót hoz magával, a reménytelenség érzését, a
bizonytalanságot az elveszettséget szüli.
Hazai sajátosságként a kapunyitási pánikot nálunk pályakezdési krízis
fogalomként használják.

Kapunyitási krízis csoportjai.

Forrás: Robbins, 2004.

A húszas éveik elején A húszas éveik végén járók

járók Már elhelyezkedtek
(dolgoznak, tovább
Dönteni kell, milyen tanulnak), de most jönnek
szakmát, milyen szakot rá, hogy más elvárásaik
válasszon, milyen szakmai voltak a felnőtt élettel, a
gyakorlatot keressen, munkájukkal és önmagukkal
milyen munkát keressen. kapcsolatban is.

Szorongás érzése a realitás

Szorongás a lehetőségek és az elképzelt jövőkép
sokfélesége és a fontos meghiúsulása miatt.
döntések súlya miatt.

77
 2023.11.29.

kapuzárási pánik kapunyitási pánik

A „kapuzárási pánik” sémájára alkották meg a „kapunyitási
pánik” elméletet, amely szintén egy életciklus váltáshoz
kapcsolódik és kihat az élet összes területére. Azonban míg
a kapuzárási pánik egyik kulcs tényezője a stabilitástól és
lezárult lehetőségektől való szorongás, a veszteségek
megjelenésére és az idő múlására való rádöbbenés (Bagdy,
2005),addig a kapunyitás krízis jellemzője a túl sok
lehetőség kiszámíthatatlansága, bejósolhatatlansága, az
állandó változás és a döntési helyzetek sora okozta
sebezhetőség érzése, illetve a huszonévesekben
szakadatlanul megkérdőjeleződő identitásuk és a
karrierválasztásuk (Robbins A. &. Wilner, A. 2001, 2.old).

Emerging adulthood – A kibontakozó felnőtt

Jeffrey Jensen Arnett 2000
a életszakasz kialakulásának több okai:

• Demográfiai: házasságkötések ideje kitolódott, és az első

gyermek vállalása is jóval későbbre tevődött.
• a mindenki számára elérhető és általános felsőoktatás.
(Mégis 2005 után fogynak a hallgatók: sok szak fizetőssé vált, másrészt a
röghöz kötő szerződéstől megrémültek a fiatalok. De demográfiai változásokkal
is indokolható, hiszen csökken a népesség, kitolódnak a középiskolai évek
(nulladik évfolyam, nyelvi évfolyam), és akit elsőre nem vesznek fel, az elmegy
világot látni és majd később próbálkozik.

Az „emerging adulthood” „szakasz” megjelenése az egyén életében nem egy az

ember életében szükségszerűen megjelenő szakasz, hanem egy olyan jelenség,
amely a XXI. század terméke.

78
 2023.11.29.

Kibontakozó felnőttkor mint külön periódus

Arnett (2007b):
1. Identitás keresés kora
2. Instabilitás kora
3. Selfre fókuszálás kora
4. Köztes állapot (serdülőkor és felnőttkor között)
5. Lehetőségek kora (nyitottság)

• A legheterogénebb időszak
• Legkevésbé strukturált!!!
• Kitágítja az időt és a teret az identitás alternatívák számára:
• karrier,
• kapcsolatok,
• szexualitás,
• életfilozófia,
• vallás és spiritualitás

Emerging adulthood – A kibontakozó felnőtt

Jeffrey Jensen Arnett 2000

• Nem "kitolódott serdülőkor", mert lényegesen

különbözik a serdülőkortól („adolescence”) sokkal
lazább ekkor már a szülői kontroll, sokkal inkább az
egyéni felfedezések időszaka jellemzi.
• Nem igazán nevezhető "fiatal felnőttkornak" („young
adulthood”) sem, hiszen ez a megfogalmazás azt
sugallja, hogy az egyén felnőtt, pedig ebben az
időszakaszban az egyén még közel sem nevezhető
felnőttnek a fogalom szociológiai értelmében.

Lisznyai alapján készülődő felnőttségnek (Lisznyai S. , 2010, 9-

24.old), vagy kezdődő felnőttkornak nevezhetnénk.

79
 2023.11.29.

A fiatal felnőttkor krízisei

Leválás a származási családról
• Előfeltétele a pszichoszociális érettség, felnőtt identitás – leválás szubjektív
érzése
• Érzelmi függetlenedés, lojalitás a leendő partner felé (saját értékítéletek,
normák)
• Jogi értelemben vett leválás (nagykorú, büntethető üzletet köthet)
• Közös fedél alól történő leválás (pénzügyi önállóság)
• Leválás a döntések területén (önálló döntéshozatal, önkontroll)
Elégtelen leválás:
Éretlen személyiség, érzelmi függőség a szülőktől, párkapcsolati kötődési
problémák, lojalitáskonfliktus, identitásproblémák, szülőszerep megoldási
gondok, társ. Intézményes rednszerébe bekapcsolódási problémák)
Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai
160
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

A fiatal felnőttkor krízisei

A munkába állás mint krízis
• Querterlife krízis: kapunyitási pánik: nagy reményekkel indított kezdés után
megtörtség, kiégettség
• Az első munkábaállás mint krízis
A párválasztás mint krízis
Az elköteleződési válság

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

161
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

80
 2023.11.29.

Felnőttkor
• A családalapítás krízise

• Szülői-szerep krízise

• Családi életciklusok (következő előadás)

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

162
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Az életközép krízise – társadalmi okai

(Hajduska, 2020)
• Megnőtt élettartam
• Kitolódott az aktivitással eltöltött életszakasz
• Javult az élet minősége
• A specializáció monotonabbá tette a munkafolyamatokat
• Kreatív hobbik háttérbe kerülnek
• Média felületeken élethelyzetek összehasonlítása
• Férfi, női szerepek összemosódása
• Előtérbe került az „én” boldogsága
• A család, csoport iránti felelősségvállalás gyengült.
Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai
163
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

81
 2023.11.29.

Az életközép krízise
(Hajduska, 2020)
• Carl Gustav Jung: Az ember életútját a Nap pályájához
• Ambivalencia hasonlítva azt fogalmazta meg, hogy életünk zenitjén
• Kielégítetlenség, érdektelenség túljutva a külső terjeszkedés, gyarapodás helyett
“sugarainkat” befelé fordítva, belső kincseink,
• Célok bizonytalanná vagy unalmassá válnak bölcsességünk keresésére fókuszálva tudjuk
harmonikusan folytatni életünket.
• Önértékelési zavar, tett-e eleget
• Hiányérzés • A fejlődési krízisek megfogalmazásáról ismert Erik
Erikson szerint ez az időszak az alkotóképesség és
• Menekülés a monotónia elől stagnálás harcáról szól, arról, hogy saját
szükségleteinken túllépve képesek vagyunk-e létrehozni
• Centrumba szeretne kerülni olyat, ami túlmutat rajtunk, ami pozitívan hat a jövőre.
• Hiányzik a siker, elismertség • Levinson szerint ez az időszak az, amikor a bennünk
• Kevés a pozitív visszajelzés lévő ellentétek, polaritások feloldására a legjobb
lehetőség kínálkozik. Ekkor van már elég tapasztalatunk,
• Új dolgokat szeretne megvalósítani ekkor “éltünk már eleget” ahhoz, hogy a fiatalság-
öregség, alkotás-rombolás, kötődés-eloldódás és a
• Kreatív munka, siker, kihívás vágya férfiasság-nőiesség kettősségében egyensúlyt teremtve
• Önértékelés megingásának korrigálása személyiségünk kiteljesedjen.

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

164
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

Az idősödés krízise
(Hajduska, 2020)
• Erikson: én-integritás vs. kétségbeesés
• Szerepvesztések, veszteségélmények sorozota
• Munkaerőpiacról való kikerülés
• Társadalmi aktivitás, hasznosságérzés, produktivitás, jövedelem, idő strukturálása,
társas kapcsolatok
• Hanyatlás élettani jelei
• Társas kapcsolatok megfogyatkozása
• Családi szerepváltás
Jellemző a visszahúzódás, depresszió, korai elöregedés, betegségek, görcsös
bizonyítása az aktivitásnak
Kreatív szerepmegoldások: részmunka, hobbik, aktív nagyszülőszerep,
karitatív munka
Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai
165
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

82
 2023.11.29.

A sikeres idősödés Lawton-modell szerint:

• - „Jóléti” pszichológiai jellemzők

• - Szubjektív érzékelt körülmények
• - Magatartás kompetenciák
• - Objektív körülmények és feltételek

• A sikeres öregedés holisztikus modellje, függ:

• az egyéntől ( biológia, genetika,test, lélek,értelem, életmód, életstílus magatartás),
• családi környezettől, mesterséges környezettől (pszicho-szociális gazdasági környezet, lakás,
fizikális környezet, közösségi hatások)
• munkától, tevékenységtől, ápolástól, gondozástól, kultúrától, bioszférától

Szempontok a sikeres idősödéshez

(Atchley, 2003; Whitbourne, 2001)

• Jó fizikai és mentális egészség megőrzése

• Pénzügyi biztonság
• Az autonómia és a függetlenség érzete
• Pozitív kilátások
• Választások (pl. képesség az élet terheinek
csökkentésére);
• Optimalizálás (pl. a készségek kiemelése);
• Kompenzálás (pl. lelassítás).

83
 2023.11.29.

Hanyatlás vagy folyamatos fejlődés?

• Mindkettőre van érv és
ellenérv is
• Hanyatlás: biológiai és
kognitív hanyatlás
• Fejlődés: új
tapasztalatok,
bölcsesség
+ szubjektíve is úgy
érezzük folyamatosan
fejlődünk
„ A jó pap is holtig
tanul.”

Köszönöm a figyelmet!

Borsos Zsófia
Borsos.zsofia@barczi.elte.hu

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai

169
vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK.

84
 2023.12.06.

Család és fejlődési környezet

2023/24/1
BNGY23-ÁK-004 A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai

Borsos Zsófia
borsos.zsofia@barczi.elte.hu

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 1

Szakirodalom

• Cole,M., Cole, Sh. (2006). Fejlődéslélektan. Budapest: Osiris. 266-289.,

378-396., 418-465., 508-524., 616-637.
• Danis I., Kalmár M. (2011). A fejlődés természete és modelljei. In.
Biztos kezdet I. kötet - A génektől a társadalomig 76-121.
• Danis I. (2021) A változó család – Alkalmazkodás és változás térben és
időben In: Bátki A., Ribiczey, N. szerk.: Családhatározó – A sokszínűség
pszichológiája. Budapest: Open Books. Pp. 9-54.

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 2

1
 2023.12.06.

Tartalom

• Humánökológiai nézőpont
• Család
• rendszerszemlélet, fejlődési környezet
• szülőség, nevelés,
• testvérek
• változatos családformák

Borsos Zsófia: „A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai” c. kurzus. ELTE BGGYK. 3

Humánökológiai nézőpont
A koragyermekkori fejlődés tudománya
• A gyermeki fejlődés egy rendkívül változatos, dinamikus folyamat,
melynek során
• az egyed jellemzői, képességei, készségei, és
• a szűkebb valamint tágabb környezet jellemzői folyamatosan és
kölcsönösen hatnak egymásra
• A modern fejlődéslélektan a fejlődést befolyásoló tényezők kapcsán
• rizikó és védőfaktorok összjátékáról,
• sérülékenységről, valamint rezilienciáról beszél, és
• ez a szemlélet egyre inkább teret nyer
• a koragyermekkori intervenciók
• az intézményes nevelés
• a pedagógiai munka
• a családokkal való együttműködés alapvetéseiben, kialakításában,
tervezésében, valamint megvalósítási gyakorlatában is
4

2
 2023.12.06.

A gyerek aktív résztvevője saját fejlődésének

TRANZAKCIÓS modell (Sameroff & Chandler, 1975): A
fejlődő egyén már környezetének,így saját fejlődési
feltételeinek aktív szervezőjeként jelenik meg. Kétirányú
folyamat.
• „Illeszkedés/összeillés jósága (goodness of fit): amikor a gyermek képességei,
temperamentuma, szükségletei és motivációi megfelelőek arra, hogy követni
tudják a környezet lehetőségeit, es teljesíteni tudják annak elvárásait, illetve
követeléseit.” (Thomas es Chess (1989b; id. Kalmár, Danis, 2011, p. 84.)
• Összeillés hiánya/gyenge illeszkedés (poorness of fit) : ez esetben a gyermek
karaktere, illetve a maga által kialakított viselkedési stratégiája nem megfelelő
a környezet kihívásaival való megküzdésben. (Thomas es Chess (1989b; id.
Kalmár, Danis

Borsos Zsófia: Alapvető szocializációs folyamatok és az oktatás. Neveléslélektan. c. kurzus ELTE BGGYK. 5

Humánökológiai nézőpont
• Sameroff és Chandler tranzakciós modell (1970-es évek)

• A fejlődés sokszereplős, dinamikus folyamat:

• a gyermek biológiai adottságai (temperamentuma, kognitív
képességei), és már megszerzett készségei, jellemzői, valamint
• a környezet (a szülők, a társadalom és a kultúra) jellemzői
folyamatosan és kölcsönösen hatnak egymásra
• Bronfenbrenner (1970-80-as évek): ökológiai perspektíva

• Agykutatások: az agyfejlődés szempontjából nem csak a fizikai környezet

ingergazdagsága és a stimuláció, hanem a szociális ingerlés, a társas kapcsolatok és
érzelmek is meghatározóak
6

3
 2023.12.06.

Kölcsönhatás három formája:

(Scarr-McCartney, 1983)
• Reaktív (visszaható, válaszoló) interakció: egymástól különböző egyének
ugyanazt a környezetet különbözőképpen értelmezik
• Másként reagál egy szorongó gyermek a durvább szülőkre, mint egy nyugodtabb

• Evokatív (megidéző) interakció: személyiségünk sajátos válaszokat vált ki

másokból
• Gyermek személyisége formálja szülei nevelési stílusát

• Proaktív (előreható) interakció: az emberek megválasztják, hogy milyen

helyzetbe kerüljenek és különbözőképpen hatnak a különböző
helyzetekben
• Társaságkedvelő gyermek inkább megy moziba a barátaival

Borsos Zsófia

Fejlődési kimenetet meghatározó tényezők

Egyén és környezet – bioökológiai modell
Bronfenbrenner, 1979)

Borsos Zsófia: Alapvető szocializációs folyamatok és az oktatás. Neveléslélektan. c. kurzus ELTE BGGYK. 8

4
 2023.12.06.

Egyén és környezet – bioökológiai modell

Bronfenbrenner, 1994)
• Mikrorendszer: az egyén fejlődését, életét közvetlenül befolyásoló tapasztalatok
világa; biológiai adottságok, személyes jellemzők, fizikai környezet, közösségi
kapcsolatok, társas minták, aktivitások, rutinok
• Mezorendszer: Meghatározza a mikrorendszer elemeinek száma, hány csoport
tagja, mennyire differenciált, elemek között lévő kapcsolatok természete,
erőssége
• Exorendszer: A mindennapi életet indirekten befolyásoló tényezők együttese: pl.
szülők munkahelye, család társadalmi pozíciója, tömegkommunikáció, társadalmi
intézmények, oktatás-nevelés
• Makrorendszer: társadalmi berendezkedés, kultúra, életmódok sajátos
konfigurációja, rítusok, történelem, nyelvhasználat, társadalmi klíma, életpálya
lehetőségek, többi kultúrával való viszony
• Kronorendszer: harmadik dimenzió: idő → egyedfejlődés ideje, egyéni életút,
családi idő, történelmi idő; jelenség időtartama (pl. munkanélküliség); folyamat
állomásai (válás hatása); időben kibontakozó változások (pl. testvérek száma)
Borsos Zsófia: Alapvető szocializációs folyamatok és az oktatás. Neveléslélektan. c. kurzus ELTE BGGYK. 9

Cirkuláris oksági viszonyok

• Cirkuláris okság elve: különböző tényezők kölcsönös függésben állnak
egymással, szétválaszthatatlanul egymásra hatnak, folyamatában alakítva a
jelenségeket
• Pl. pedagógus osztályába járó gyermek szülője alkoholista; a gyermeknél
figyelmi nehézségek, agresszió az iskolában megfigyelhető
• Elegendő-e egy okot keresni?
• Biológiai, testi szint
• Pszichés szint
• Szociális szint
• Társadalmi-kulturális szint

Borsos Zsófia: Alapvető szocializációs folyamatok és az oktatás. Neveléslélektan. c. kurzus ELTE BGGYK. 10

5
 2023.12.06.

Szocializáció
• „Szocializációnak nevezzük az egyén oldaláról minden folyamatot,
amely révén társadalmi lénnyé válik, a másokkal való interakciók és a
környezettel való találkozás során.” (Kourilsky-Augeven 2010; id. N.
Kollár, Szabó 2017, 65. o.)
• A társadalom felől: az elvárások és a normák direkt tanítása és
indirekt közvetítése a felnövekvő egyed számára
• Mikor kezdődik?

Borsos Zsófia: Alapvető szocializációs folyamatok és az oktatás. Neveléslélektan. c. kurzus ELTE BGGYK. 11

Szocializáció

• „…társas-társadalmi érintkezések egész életen át tartó folyamata,

amely révén az egyén bevezetődik egy adott társadalomba, miközben
kialakítja személyes identitását” (N- Kollár, Szabó 2017 65. o. )

Borsos Zsófia: Alapvető szocializációs folyamatok és az oktatás. Neveléslélektan. c. kurzus ELTE BGGYK. 12

6
 2023.12.06.

A szocializáció színterei és szereplői

• Elsődleges szocializációs folyamat: életünk első legmeghatározóbb éveire
tehető, első sorban családi-rokonsági kapcsolatok révén, illetve azokhoz a
személyekhez kapcsolódik, akikhez a gyermek kötődik (érzelmi kötelék) :
„szignifikáns mások” közvetítik, szűrik a tapasztalatokat, beleszületik az
egyén. A gyermek internalizálja a tanultakat, tanulási mechanizmusa az
azonosulás.
• Másodlagos szocializációs folyamat: minden későbbi tapasztalat, amely új
valóságokkal ismerteti meg az egyént és bevezeti a társadalom egy új
metszetébe. Referencia személyek, csoportok, itt is fontos az azonosulásos
tanulás. „Generalizált másikkal” azonosulás → általánosítja tapasztalatait.
Választható környezet. Főként intézmények ( legfontosabb az iskola)
• Harmadlagos szocializáció: valamely szempontra külön fókuszálva:
életszakasz; pályatanulás, munkavállalás, mikroközösségekben való
részvétel)
Borsos Zsófia: Alapvető szocializációs folyamatok és az oktatás. Neveléslélektan. c. kurzus ELTE BGGYK. 13

Szociális tanulás – a szocializáció

mechanizmusai
• Mikor eredményes a szocializáció?
• Társadalom ágensei: szülők, testvérek, pedagógusok, barátok,
intézmények
• Direkt és indirekt példamutatás; nyelvi és nem nyelvi eszközök;
szándékos és nem tudatos módon, egyéni vagy intézményesített
formában
• Közvetett módokon: társas együttlét minden formája, tárgyi
környezet, társalgási beszélgetések, kulturális szokásokon keresztül,
látott-halott meséken, filmeken, könyveken keresztül

Borsos Zsófia: Alapvető szocializációs folyamatok és az oktatás. Neveléslélektan. c. kurzus ELTE BGGYK. 14

7
 2023.12.06.

Szociális tanulás – a szocializáció

mechanizmusai
Közvetlen nevelés: direkt tanítás
• Nyelvi ráhatások: tiltások, felszólítások, szóbeli utasítások,
iránymutatások pl. nyelvi úton: „programozás”, „recepteket” tanít,
életre vonatkozó alapelvek: „az élet szép”; „ne bízz senkiben, csak
magadra számíthatsz”, „soha ne add fel”
• Jutalmazás és büntetés: (részletesebben lásd Tanulás fejezet)
• Büntetés: szorongást vált ki, a helyzet elkerülését
• Jutalmazás: pozitív érzések, referens személlyé válik a jutalmazó
• Időzítésen múlik: kontingencia

Borsos Zsófia: Alapvető szocializációs folyamatok és az oktatás. Neveléslélektan. c. kurzus ELTE BGGYK. 15

Család
• Rendszerszemlélet, fejlődési környezet
• Szülőség, nevelés,
• Testvérek
• Változatos családformák

16

8
 2023.12.06.

Család (Danis, 2021)

• Biológiai értelemben: genetikailag kapcsolatban álló egyedik csoportja
• Jogi értelemben: a jog által meghatározott kapcsolati rendszer
• Közgazdasági értelemben: fogyasztási és beruházási döntések egysége a család
• Demográfiai: szociodemográfiai változók mentén értelmezett sokszínűség
• Pszichológiában: A család egy magasabb szerveződési szint, mint elsődleges
társas környezet befolyásolja az egyén fejlődését és az egyénen belüli
pszichológiai folyamatokat
• „A család olyan egyének csoportja, akik érzelmi, kognitív, viselkedéses szinten
kapcsolódnak egymáshoz, attól függetlenül, hogy milyen jogi kötelék fűzi őket
egymáshoz és hol élnek fizikailag …” (Crosbie-Burnett – Klein, 2009, 38. o. id.
Danis, 2021)
17

Család fogalom
• Szociális konstrukció:
• Bizonyos kultúrkörben, történelmi időszakban az emberek bizonyos csoportjai
alkotják megfigyeléseik és interakcióik révén, ezzel adva jelentést a társas
kapcsolataiknak, a körülöttük élőknek és a közvetlen környezetüknek (Cheal,
2008, id. Danis, 2021, 13. o. )
• Származási család: az a környezet, ahová az egyén beleszületik
• Saját (létesített) család: az egyén által kialakított, többnyire
valamilyen párkapcsolati formán alapuló, (vérségi vagy fogadott)
gyermeket nevelő családra vonatkozik

18

9
 2023.12.06.

A család szerepe, funkciói és jelentősége

• Biológiai funkció: reprodukció és a társadalom utánpótlása
• Gazdasági funkció: jövedelemből gazdálkodó közösség mely a családon
kívül és belül gazdasági haszonnal és költségekkel működik
• Érzelmi szükségleteket kielégítő funkció: kapcsolódás, kötődés,
összetartozás, elfogadás, megbecsülés
• Támogató, énkép és az identitás fejlődését elősegítő funkciók
• Szocializáció, nevelési funkció és a társadalmi státus fenntartása
• A betegek ellátása, idősekről való gondoskodás
• A családtagok életének irányítása és ellenőrzése
• Kulturális hatások irányítása

19

Stanton, 2009: Családi rendszerek működése

Egyéni tényezők Kapcsolati tényezők Környezeti tényezők
Egyéni fejlődés a környezetben A család fejlődése Szocioökonómiai státusz
Kognitív folyamatok és intelligencia Családi életciklusok Munka
Kötődés és vagy intrapszichikus Párkapcsolatok Kulturális különbségek
jellemzők

Személyiség Szülő-gyermek kapcsolatok Politika – politikai erők

Gender, életkor, szexuális Testvérkapcsolatok Egészségügy
orientáció, testi jellemzők

Pszichobiológia Családi folyamatok Fizikai környezet

Neuropszichológia A család erősségei, erőforrásai Biztonság: bűnözés, terrorizmus
Személyes erősségek, erőforrások Családi konstruktumok Közösségi szervezetek
Pszichopatológia Társas háló - támogatás Vallás – vallási szervezetek
Személyes hiedelmek Média (internet, televízió, újságok,
meggyőződések magazinok) 20

10
 2023.12.06.

A CSALÁD
Család - Rendszerszemlélet, fejlődési környezet
A változás elmélete
• A gyermekek első életéveiben fejlődésük szempontjából az egyik legmeghatározóbb
tényező a szüleikkel, elsődleges gondozójukkal kialakított kapcsolatuk. Ez a kapcsolat
fejlődésüket nagyban befolyásolja

• A család egy összefüggő, dinamikus egység

• A család egy élő rendszer,

• ahol minden családtag viselkedése, gondolkodása, személyisége hatással van a többi
családtag viselkedésére, gondolkodására, személyiségére,
• ahol közösen alakítják a családi szokásokat, a kommunikációt, a konfliktusok
megoldását, a feszültségekkel való megküzdést, a családi szerepeket.
• Változatos család típusok
• nukleáris család
• többgenerációs család,stb.

Család - Rendszerszemlélet, fejlődési környezet

Minden családban fellelhetők a rendszerek sajátosságai:

• Az egész több, mint a részek összessége, azaz minden családban kialakul valamilyen egység, és
rend, a család működését nem tudjuk úgy megérteni, ha tagjait, tulajdonságaikat egyszerűen
egymás mellé helyezzük.
• A családi rendszer alrendszerekből áll, melyek maguk is jellemezhetők rendszerfolyamatokkal. Az
alrendszerek között határok vannak, melyek akkor jók, ha egyértelműek, jól érzékelhetőek,
ugyanakkor rugalmasak is.
• Interakciós mintázatok, szabályok írhatók le, melyek azt határozzák meg, hogy a családtagok
hogyan érintkeznek egymással.
• A család szabályozza saját működését, változások esetén egyensúlyra törekvő folyamatok
jellemzik.
• Alkalmazkodik a változásokhoz, optimális esetben nyitott rendszerként, aktívan reagál a
megváltozott körülményekre.

11
 2023.12.06.

Család
• Rendszerszemlélet, fejlődési környezet
• Szülőség, nevelés,
• Testvérek
• Családi életciklusok, Változatos családformák

23

Család - Szülőség, nevelés

• Nevelési környezet
• Robert Le Vine (1988) – gyermeknevelési szokások tanulmányozása,
kultúrközi összehasonlítás, szülői célok
• Túlélési cél: egészség, biztonság (prioritás!)
• Gazdasági cél: készségek átadása a gazdaságilag eredményes felnőttség
érdekében
• Kulturális cél: alapvető értékek és normák elsajátítása
• Célelérés érdekében
• Napirend, átlátható, forgatókönyv szerű cselekvéssorok
• Rutinok és módszerek (társadalmi-, gazdasági- és kultúra függő)

24

12
 2023.12.06.

Családkutatásokban vizsgálandó témakörök

1. egyéni szint: a család minden tagjának személyiségjellemzői, adottságai;
2. szülői alrendszer: a szülők házastársi kapcsolata, különös tekintettel a
munkamegosztásra, a szerepekre és a kommunikációs mintákra;
3. szülő-gyermek alrendszerek: kapcsolati minőség az egyes szülők és a
gyermekek között, valamint a hármas interakciók során;
4. intergenerációs hatások: kapcsolati háló a nagyszülők, a szülők és az
unoka/gyermek között;
5. mezo- és exorendszer-hatások: kapcsolatok a nukleáris család tagjai és a
családon kívüli személyek, illetve intézmények (munkahely, iskola stb.)
között. Ide tartozik a különböző stresszfaktorok és a támogató rendszerek
kérdésköre is

25

26

13
 2023.12.06.

27

28

14
 2023.12.06.

Család - Szülőség, nevelés

• Gyereknevelési szokások, stílusok
• Diana Baumrind, 1971
• „Madarat tolláról” elve alapján
• Gyermekek óvodai viselkedésének megfigyelése
• 7 dimenzió
• Ellenséges-barátságos
• Ellenálló-együttműködő
• Hatalmaskodó-engedékeny
• Uralkodó-alázatos
• Céltudatos-céltalan
• Teljesítményorientált-nem teljesítményorientált
• Önálló-befolyásolható

29

Diana Baumrind (1971,1980)

Nyert adatok:
1. Óvodai megfigyelések: 7 csoport:
 Pl.: ellenséges-barátságos; ellenálló-együttműködő stb.
2. Szülőinterjúk: gyereknevelési elvekről, szokásokról
3. Otthoni megfigyelés: családi interakciók
Ezek alapján:

Nevelési stílus Óvodai viselkedés

Tekintélyelvű Szociális készség hiánya, ritkán
kezdeményez…
Irányító Önállóság, önkontroll, bátrabb új
helyzetben…
Engedékeny Éretlenség, nem uralkodik az
indulaton, önállótlan… 30

15
 2023.12.06.

Család - Szülőség, nevelés

Kritikák az 1990-es évektől kezdődően
• Korrelációs összefüggések, nem ok-okozati magyarázat
• Egyirányú hatást feltételez (Nevelési stílus Gyermeki viselkedés)
• Régóta tudjuk, hogy tranzakciók zajlanak a nevelésben
• Egyéb hatásokat figyelmen kívül hagyja
• Ugyanazon hatásokra különböző emberek különbözőképpen reagálnak
• Reaktív, proaktív, evokatív gén-környezet interakció
• Baumrind: a temperamentum valóban nem figyelmen kívül hagyható
• Mintaválasztási hiányosságok: zömében kertvárosi, fehér, középosztálybeli kétszülős
családok
• Nem veszi figyelembe a családszerkezetből, gazdásági körülményekből, kulturális háttérből
otthoni élettérből adódó különbségeket (ld. fentebb guszik és észak-amerikaiak összehasonlítása)

31

Család - Szülőség, nevelés

• Gyereknevelési szokások, stílusok
• Eleonor Maccoby és Martin, 1983 – Dimenziók (érzelmi és kontroll) és szülői
stílusok

Elfogadó, érzékeny Elutasító, érzéketlen,

gyerekközpontú szülőközpontú
Parancsoló, Irányító – kölcsönös, Tekintélyelvű,
kontrolláló kétirányú kommunikáció hatalomérvényesítő
Nem követelő, Elnéző Gondatlan, elhanyagoló,
kevésbé korlátozó közömbös, érdektelen

32

16
 2023.12.06.

Család
• Rendszerszemlélet, fejlődési környezet
• Szülőség, nevelés,
• Testvérek
• Családi életciklusok, Változatos családformák

33

Család - Testvérek
• A szocializáció nem kizárólag szülő – gyerek kapcsolat
• Nemi szerep, identitás, proszociális viselkedés, agresszió –
Társas közegben alakul
• Testvérek szerepe nyilvánvaló
• Társadalmi berendezkedés függő a hatása, de!
• Általában az idősebb testvér
• Szerepmodell - utánzás
• Mester vagy helyettes
• „Gazdag adatbázissal szolgálnak mások mentális folyamatainak
megértéshez” (Perner et al., 1994)

34

17
 2023.12.06.

Család - Testvérek
• Testvérkapcsolatok
• Ambivalencia
• Számos faktor befolyásolja
• Korkülönbség
• Temperamentum
• Nem (vegyes eredmények)
• Család érzelmi légköre
• Szülői kivételezés
• Szülői beavatkozás gyakorisága
35

Család
• Rendszerszemlélet, fejlődési környezet
• Szülőség, nevelés,
• Testvérek
• Családi életciklusok, változatos családformák

36

18
 2023.12.06.

Család - Rendszerszemlélet, fejlődési környezet

• A családok az idő előrehaladtával folyamatosan változnak, fejlődnek. Az egyes újabb szakaszok,
életciklusok új feladatokat hoznak magukkal, és a családi rendszeren belül is változásokra van
szükség

• A család életciklusai:

1. Otthon elhagyása, egyedül élés

2. Pártalálás, házasság (elköteleződött együtt élés)
3. Első gyermek születése, kisgyermekes család
4. Serdülőkorú gyermekes család
5. Gyermekek kirepülése, „üres fészek”
6. Késői szakasz

38

19
 2023.12.06.

Családi életciklus
• Szakaszos
• Többgenerációs perspektíva
• A családi kapcsolatrendszer folyamatos újradefiniálása
• Adott társadalmi osztály életstílusa és kulturális helyzete nagyban
meghatározza a család haladását
• Fejlődési feladatok
• Szerepelvárások

39

Életciklus szakasz Az átmenet érzelmi A fejlődéshez szükséges másodrendű

folyamata
Elköltözés otthonról: Az egyén felelős érzelmi és
egyedülálló fiatalok pénzügyi függetlenségének
elfogadása
Új pár: családok Elköteleződés az új
összekapcsolódása rendszer mellett
Család kisgyermekkel A rendszer új tagjainak
elfogadása
változások
a) Elkülönülés a származási családtól
b) Bensőséges kortárs kapcsolatok
c) Az egyén megalapozza önmagát a
munkában és anyagilag
a) A házasságban
b) A tágabb családhoz és barátokhoz
fűződő kapcsolatok, a házastárs
bevonásával
a) A házastársi rendszer átalakulása,
teret adva a születő gyermek(ek)nek
b) A gyermeknevelés, anyagi és
háztartási feladatok közös vállalása
c) A tágabb családhoz fűződő kapcsolat
átalakul, a szülők, nagyszülők
bevonásával 40

20
 2023.12.06.

Életciklus szakasz Az átmenet érzelmi A fejlődéshez szükséges másodrendű

folyamata változások
Család serdülőkkel A család határai a) A szülő-gyerek kapcsolatokváltozása,
rugalmasabbá válnak, lehetővé téve a serdülők mozgását a
illeszkedve a serdülők rendszeren kívülre és vissza
függetlenedéséhez és a b) Több figyelem irányul az életközépi
nagyszülők gyengüléséhez házassági és karrier-feladatokra
c) Előtérbe kerül az idősebb generáció
gondozása
A fiatalok elindítása A családi rendszerből való a) Házastársi rednszer diáddá alakul
az életben ki- és visszalépések b) A nagykorú gyerekek és a szülők
elfogadása között felnőtt-felnőtt kapcsolatok
alakulnak
c) Átalakulnak a házastárs szüleihez és
az unokákhoz fűződő kapcsolatok
d) A szülők (nagyszülők) betegségének
és halálának kezelése 41

Életciklus szakasz Az átmenet érzelmi A fejlődéshez szükséges másodrendű

folyamata változások
Családok a végső Generációs szerepek a) A működés fenntartása a testi
életszakaszban változása hanyatlás ellenében, új családi és
társadalmi szereplehetőségek
felfedezése
b) A középső generáció központi
szerepének támogatása
c) Az idősek bölcsességének és
tapasztalatának hasznosítása, és
támogatásuk, az önállóság csorbítása
nélkül
d) A házastárs, testvérek, kortársak
halálának elfogadása, felkészülés a
halálra

42

21
 2023.12.06.

Család - Változatos családformák

• Egyszülős családok
• Fiatal, hátrányos helyzetű anyák (alacsony iskolázottság,
rossz lakhatási körülmények, munkanélküliség)
• Kevésbé felkészültek, verbális kommunikáció hiánya
• Társadalmi elszigeteltség

Gyermekek (temperamentum függő): agresszívabbak, gyengébb

önkontroll és értelmi képességek óvodáskorban (Furstenberg et al., 1992)

43

Család - Változatos családformák

• Egyszülős családok
• Elvált szülők
• Nem a válás, hanem a konfliktus a fő hatás
• Gyengül a szülői odafigyelés
• Kevésbé hatékony, akár ellentétes kommunikáció és elvárások
• Ingerlékenység
• Negatív változások a gazdasági helyzetben, időbeosztásban
• Átalakuló társas közeg és támogatás
Gyermekek (temperamentum függő): kétszeres a valószínűsége az iskolai problémáknak,
depressziónak, boldogtalanságnak, alacsonyabb önértékelés és kompetenciaszint, indulatkezelés
problémák. De! A legtöbb gyerek végül alkalmazkodik és kompetens felnőtté válik.
44

22
 2023.12.06.

• Mozaik család:
• azokra a családokra mondjuk ezt a kifejezést, ahol az egyedülálló szülő egy új partnerrel alkot családot
gyermekeivel. Az új partnernek is lehetnek gyermekei. A mozaik metaforája találóan írja le ezt a
családtípust. Egy mozaik kisebb darabokból áll össze, amelyek korábban egy másik egység vagy kép részei
voltak.
• A minta hiánya, sok esetben nem tudnak a környezetükhöz tapasztalatért fordulni
• Egy ilyen családdá alakulás folyamatos változásokból áll össze.
• Szülők, párok, felnőttek: nyílt kommunikáció, őszinteség
• Gyerekek: bevonhatók kisebb döntésekbe, de nem súlyozhatjuk rájuk a nagyobb kérdéseket
• Ha a szülők türelmesen, magabiztosan megbékélve döntésükkel élnek, akkor ez a nyugodt légkör
idővel meghozza a családba a kiegyensúlyozottságot.
• Ismeretlen szerepek: mostohaapa, mostohaanya, szülő-társ, mostoha testvér, féltestvér
• Miért nehéz egy parentifikált gyermeknek elfogadnia az anya új társát, és milyen
következményei lehetnek, ha a szülőtársak eltérően nevelnek, illetve ha csak „saját” gyermekeik
nevelésére tartanak jogot?
• szabályok, szokások és rendszeres rituálék
• a külső határok és a családban a belső határok tisztázása
• lojalitáskonfliktus
• Sztereotípiák, előítéletek 45

• Mitől mozaik egy család?

• Milyen szerepet szánnak egymásnak a
szülők az új családban?
• Hogyan érdemes kezelniük a szülőknek a
nem vérszerinti testvérek közötti
konfliktusokat?
• Hogyan egyesítsék a két családból jövő
szabályrendszereket?
• Hogyan alakítsák ki a szülők a család külső
és belső határait, és miért van erre olyan
nagy szükség?

46

23
 2023.12.06.

Család - Változatos családformák

• Nagycsalád
• Szülők, gyerekek, egyéb rokonok, távoli hozzátartozók
egy háztartásban
• Természetes stratégia (védőfaktor)
• Kulturális és gazdasági háttértényezők a létrejöttében
• Szociális háló jelentősége

47

Család - Változatos családformák

• Egynemű szülők
• Az USA-ban jó néhány millió meleg és leszbikus szülőpár
• Többségüknek volt korábbi heteroszexuális kapcsolata/házassága
• A gyermekek több mint 90%-a (csakúgy, mint a heteroszexuális szülők
esetében) heteroszexuális orientációval fel
• Kognitív és érzelmi érettségben sem találtak a gyerekcsoportok között
különbséget
• Golombok et al. (2003) az anya (heterosz.) által vezetett egyszülős
háztartásban felnőtt fiúk
• Kevésbé mutatnak tradicionálisan maszkulin viselkedést mint a
kétszülős (akár homosz. akár heterosz.) családban felnövekvő fiúk

48

24
 2023.12.06.

Az egyén életminősége – kockázati és

védőfaktorok
• Sérülékenység – vulnerabilitás: biológiai hajlamaink (perdiszpozíciók)
hajalmosabbá tesznek minket bizonyos betegségekre, érzékenyebbé
környezeti stresszforrásokra
• Fejlődési rizikófaktorok (kockázati tényezők): hosszú távon, tartósan
fennálló vagy átmeneti tényezők; kapcsolódhat: gyermek sajátosságai;
szülő jellemzői; család és a párkapcsolat problémáihoz; a család
szocioökonómiai státuszához; a társas támogatottsághoz; lakóhely
gondjaihoz; intézményekhez; társadalmi, gazdasági, politikai
feltételekhez; természeti tényezőkhöz
• Hatásuk függ az eltérő feltételektől!
• Pl. érzelmi és/vagy viselkedéses problémák; intellektuális, figyelmi, nyelvi
következmény, társas problémák
Borsos Zsófia: Alapvető szocializációs folyamatok és az oktatás. Neveléslélektan. c. kurzus ELTE BGGYK. 49

Az egyén életminősége – kockázati és

védőfaktorok
• Protektív faktorok – védőtényezők: fejlődést pozitívan befolyásolják
• Pl. támogató család, érzelmi kiegyensúlyozottság; biztonságos kötődés, jó
problémamegoldó képesség, egészség, egyértelmű keretek, alacsony konfliktusszint,
világos elvárások
• Ellensúlyozni tudják a káros hatásokat kioltják vagy kompenzálják azokat!
• Immunizálás: rizikófaktorok védőfaktorokká válása; korábban
megtapasztalt nehézségek később segíthetik a hasonló gondokkal való
megküzdést
• Lélektani rugalmasság – reziliencia: az a képesség, hogy az egyén a
fennálló nehézségek ellenére megbirkózik a problémákkal kudarcokkal,
kihasználva saját képességeit és erősségeit a nehéz kihívásokkal szemben
• A reziliencia nem szünteti meg a stresszt, nem tünteti el a nehézségeket!
• Részben veleszületett, részben tanult, fejleszthető stratégia

Borsos Zsófia: Alapvető szocializációs folyamatok és az oktatás. Neveléslélektan. c. kurzus ELTE BGGYK. 50

25
 2023.12.06.

Rizikó- és védőfaktorok a fejlődésben

• Életesemények és stressz
• Fejlődési rizikó
• Védőfaktorok, reziliencia

51

Rizikófaktorok Védőfaktorok vagy optimális lehetőségek

Tartós környezeti faktorok
Tartós szegénység Biztonságos gazdasági státusz
Etnikai státusz Többségi státusz
Lakóhely
Zsúfolt Kényelmes (pl.: külön szoba a gyermek/ek/nek)
Gyakori költözés Stabil lakhely-ritka költözés
Alacsony minőségű szomszédság (pl.: nem biztonságos) Stabil, biztonságos, segítőkész szomszédság
Elszigeteltség Összetartó, támogató közösség
Családszerkezet, házastársi kapcsolat
Egyszülős család Stabil család mindkét biológiai szülővel
A gyermek több családban él A gyermek a biológiai családjában él
Jelentős házastársi distressz Alacsony házastársi distressz
Három vagy több 6 év alatti testvér Testvérek nem túl kicsi korkülönbséggel
Szülő pszichés állapota, egészsége
Anyai depresszió Mentálisan egészséges anya
Anya magas szorongás szintje Anya alacsony/kezelhető szorongási szintje
Alkohol/drogfogyasztás Nincs alkohol/drogfogyasztás
Családon belüli kriminalitás Mintaértékű társadalmi magatartás 52

26
 2023.12.06.

Rizikófaktorok Védőfaktorok vagy optimális lehetőségek

Gyermekvállalás
Serdülőkorban szülőség Fiatal felnőttkorban vállalt gyermek
Nem kívánt terhesség Tervezett és/vagy örömmel fogadott gyermek
Gyermek sajátosságai
Alacsony születési súly/koraszülöttség Érett, megfelelő súlyú újszülött
Problémák a magzati és/vagy újszülött korban Problémamentes terhesség és újszülöttkor
Gyermek „nehéz” temperamentuma Könnyen kezelhető gyermeki temperamentum
Szülői viselkedés
Rigid szülői attitűdök Rugalmas szülői attitűdök
Korlátozó, elhanyagoló, bántalmazó nevelés Támogató, érzékeny, szabályokat felállító nevelés

Alacsony válaszkészség a gyermekkel folytatott Magas válaszkészség a gyermekkel folyó

interakciókban interakciókban
Alacsony mértékű stimuláció otthon Magas fokú, de mértéktartó stimuláció
Stressz
Számos stresszes életélmény Kevés stresszes életélmény
Alacsony társas támogatottság (elszigeteltség) Kiterjedt társas háló és támogatás 53

Rizikó- és védőfaktorok a fejlődésben-

Életesemények és stressz
• Szegénység
• A családi élet minden mozzanatát befolyásolja (lakás, oktatás, egészségügy, biztonságérzet,
stb.)
• Hajlamosít a tekintélyelvű, korlátozó nevelési stílusra
• Az engedelmesség fontos erény, ami segít boldogulni a világban
• Megemelkedett feszültségszint – stressz
• Kevésbé gondoskodó
• Testi fenyítésre hajlamosító
• Kevésbé következetes interakciók
• Stressz nem kizárólag a szegény családoknál, de növeli a stresszhatások valószínűségét
• Munkanélküliség pszichés hatásai

54

27
 2023.12.06.

Rizikó- és védőfaktorok a fejlődésben-

Életesemények és stressz
• Elhanyagolás, bántalmazás
• Nem új keletű probléma, de reflektorfénybe az utóbbi évtizedekben került
• Nincsenek megbízható adatok, a napvilágra került eseteket sok szakember csak a jéghegy
csúcsának tarja
• Nagy különbségek annak megítélésben, hogy mi számít bántalmazásnak (kulturális,
társadalmi normák különbözősége)
• Fő kérdések
• Kiket bántalmaznak?
• Kik követik el a bántalmazást?
• Mi a bántalmazás valószínűsége?
• Mik a bántalmazás hatásai?
• Mit lehet tenni ellene?

55

Rizikó- és védőfaktorok a fejlődésben-

Életesemények és stressz
• Elhanyagolás, bántalmazás
• Kiket bántalmaznak?
• alacsony életkor, rossz egészségi állapot, rizikó csecsemők, kisebb érzelmi válaszkészség, ingerlékenység,
hiperaktivitás, passzivitás (elhanyagolás valószínűbb), alacsony SES (legalábbis, amik kiderülnek)
• Kik követik el a bántalmazást?
• Kisebb részük pszichiátriai beteg, nagyobb részük nem, kisebb része maga is bántalmazott volt, nagyobb
része nem,
• A bántalmazás valószínűsége?
• Extra stressz, fiatal anya, alacsony iskolai végzettség, testi fenyítés eldurvulása, büntetés eszkalálódása,
váltakozó partnerek
• Mik a bántalmazás hatásai?
• Intellektuális, társas és érzelmi következmények
• Mit lehet tenni ellene?
• Ismert kockázatok célba vevése – nem annyira hatékony, szülőségre való felkészítés, VÉDŐFAKTOROK!

56

28
 2023.12.06.

Rizikó- és védőfaktorok a fejlődésben

• Életesemények és stressz
• Fejlődési rizikó
• Védőfaktorok, reziliencia

57

Rizikó- és védőfaktorok a fejlődésben -

Fejlődési rizikó
• Egyéni/biológiai rizikó
• Súlyos sérülés, veszélyeztetett fejlődés (pre-, peri és posztnatális faktorok, pl.: súlyos
koraszülöttség, fejlődési zavarok, fogyatékosságok)
• Önkorrekciós tendencia
• Környezeti rizikó
• Szülő környezet (hideg, nem gondoskodó, konfliktusok)
• Disztális faktorok (iskolázottság, elszigeteltség, hátrányos helyzet)
• Összetett kölcsönhatások a fejlődésben
• Halmozott (kumulatív) vagy többszörös (multiple) rizikó

58

29
 2023.12.06.

Rizikó- és védőfaktorok a fejlődésben

• Életesemények és stressz
• Fejlődési rizikó
• Védőfaktorok, reziliencia

59

Rizikó- és védőfaktorok a fejlődésben -

Védőfaktorok, reziliencia
Az eddigiekből következően a korai intervenció középpontjába egyre inkább a védőfaktorok
kerülnek a rizikófaktorok helyett.

Például (Stagner & Lansing, 2009):

a gyermekbántalmazás és a védőfaktorok erősítésére és a

elhanyagolás szülők támogatására, a család
rizikófaktorainak, valamint a felépítésére fókuszálás, a
szülők hiányosságainak és gyermekgondozási- és nevelési
gyengeségeinek azonosítása képességeiket erősítendő

60

30
 2023.12.06.

Rizikó- és védőfaktorok a fejlődésben -

Védőfaktorok, reziliencia
• Sérülékenység: az egyén, vagy család érzékeny a rizikótényezőre, a
rizikó jelenlétében valószínű a negatív kimenetel

• Reziliencia: a rizikófaktor(ok) jelenléte ellenére az egyén fejlődési

kimenetele kedvezőnek mondható, azaz az nehéz körülmények közötti
alkalmazkodás pozitív mintázata

• Szülői reziliencia: a stresszhatások ellenére a szülői viselkedés megtartott, a

gyermeket megóvja a stressztől, pozitívan viszonyul a gyermekhez és a
neveléshez

61

Rizikó- és védőfaktorok a fejlődésben -

Védőfaktorok, reziliencia
• Az optimális fejlődés biztosításában alapvető védőfaktorok

• Szülői reziliencia
• Társas kapcsolatok
• Szülői neveléssel és a gyermeki fejlődéssel kapcsolatos ismeretek
• Konkrét támogatás szükséghelyzetben
• A gyermekek társas és érzelmi kompetenciái

62

31
 2023.12.06.

Rizikó- és védőfaktorok a fejlődésben -

Védőfaktorok, reziliencia
A reziliencia pozitív alkalmazkodás jelentős megpróbáltatások ellenére
• A reziliencia egy folyamat és egy eredmény, nem pedig
személyiségvonás
• A rezilienciát befolyásolja a környezet, az idői, kulturális és társas
tényezők
• A reziliencia az egyén pozitívan alkalmazkodó viselkedésmintázata,
mellyel jelenlegi vagy korábbi kockázati tényezőkre vagy
megpróbáltatásokra reagál
• A reziliencia az egyén fejlődését és pozitív változásokat eredményez

63

Rizikó- és védőfaktorok a fejlődésben -

Védőfaktorok, reziliencia
• Nem egy egyedi jellemző
• Az emberek reziliensek lehetnek bizonyos fajta környezeti veszélyekkel szemben,
másokkal szemben pedig nem
• Vannak olyan kimenetek, amelyekkel szemben reziliensek lehetnek, és vannak,
amelyekkel szemben pedig nem.
• A reziliencia az idő előrehaladtával folyamatosan változik, és fejlődik: az emberek
reziliensek lehetnek életük egy adott időszakában, máskor pedig nem.
• Nem csak az egyén szintjén, hanem tágabban, a családokra (és közösségekre)
vonatkoztatva is értelmezhetjük: a család képes eredményesen szervezni az
életét, illetve, hogy egy jelentős krízis, életesemény esetén megfelelően tud
alkalmazkodni és működni

64

32
 2023.12.06.

Rizikó- és védőfaktorok a fejlődésben -

Védőfaktorok, reziliencia
• Születésünktől fogva mindannyiunkban benne van a lehetőség,
kapacitás a rezilienciára, reziliens viselkedésre

• Akik a nehézségekre reziliensen válaszolnak:

• Egészségesebbek, és tovább élnek

• Boldogabbak a kapcsolataikban
• Sikeresebbek az iskolában és a munkájukban
• Kevésbé valószínűen lesznek depressziósak

65

Rizikó- és védőfaktorok a fejlődésben -

Védőfaktorok, reziliencia
• A kisgyerekek optimális fejlődését támogató tevékenységek és
környezet rezilienciájukat is erősíti:

• Gondoskodó felnőttel való biztonságos kötelék

• Pozitív szerepmodellekkel való kapcsolat
• Lehetőség a készségek fejlesztésére
• Lehetőség értelmes tevékenységekben való részvételre

66

33
 2023.12.06.

Rizikó- és védőfaktorok a fejlődésben -

Védőfaktorok, reziliencia
KÜLSŐ TÁMOGATÁS
A reziliencia erősítéséhez külső Közösségi erőforrások
támogatás és belső erősségek is
szükségesek. BELSŐ ERŐSSÉGEK
Pozitív Gondoskodó
• Önszabályozás
szerepmodellek kapcsolatok
• Gondolkodási
mód
• Bizalom
• Pozitív szemlélet
• Felelősség/
Részvétel
Pearson, J., Kordich Hall, D. (sa): Building Resilience
in Young Children. Best Start Resource Centre, 67
Toronto

Vége

Borsos Zsófia
borsos.zsofia@barczi.elte.hu

A pszichológiai fejlődés és gyógypedagógiai vonatkozásai c. kurzus

ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Gyógypedagógia BA képzés.

68

34