12. Ismertesse a gyógypedagógia fogalmát, tárgyát, célját!

Mutassa be a
gyógypedagógiai tankötelezettség főbb jellemzőit! Értelmezze az alábbi fogalmakat:
különleges bánásmód, BTMN, SNI, integráció, inklúzió, szegregáció.

A gyógypedagógia fogalma: Az a tudomány, mely a fogyatékkal élő emberek életének

tanulmányozására támaszkodva, az ő oktatásuk, nevelésük, rehabilitációjuk kérdését
vizsgálja, életvezetésük segítésének problematikáját tanulmányozza az elméletben és a
gyakorlatban egyaránt.

A gyógypedagógia tárgya: A gyógypedagógiai segítést, nevelést, oktatást, terápiát,

rehabilitációt igénylők körének meghatározása; a gyógypedagógiai tevékenység közös
specifikumainak feltárása; a gyógypedagógiai alapfogalmak definiálása és rendszerbe
foglalása; a gyógypedagógiai tudományterület fejlődésének és más tudományokhoz való
viszonyának vizsgálata, elméletképző modellek leírása.

A gyógypedagógia célja:

 Minél előbb felismerni, és minél jobban megismerni a fogyatékosok lelki

sajátosságait; - Elősegíteni a korrekciót és a rehabilitációt
 Minél alaposabban kidolgozni és alkalmazni a speciális pszichológiai módszereket,
eljárásokat és terápiát
 Minél jobban kidolgozni, és a legmegfelelőbben alkalmazni a speciális oktatási
módszereket, eljárásokat, technikákat
 Megkönnyíteni a fogyatékosoknak a családba, az iskolába, a munkába és a
társadalomba való beilleszkedését.

A gyógypedagógiai tankötelezettség főbb jellemzői

2020-ban törvénymódosítás történt, melynek következtében a magán tanulói státusz eltörlésre

került, helyette egyéni munkarendet vezettek be. A tankötelezettség 3 éves korban az
óvodával kezdődik. Szakértői Bizottságtól kérhető halasztás. SNI gyermekek esetén a
Szakértői Bizottság javaslatot tesz, hogy hol és milyen formában valósulhat meg a gyermek
oktatása.
Különleges bánásmód fogalma: Minden gyermek egyedi, megismételhetetlen, különleges,
minden gyermeknek egyéni nevelési-oktatási szükségletei, igényei, lehetőségei vannak. A
gyermekek közötti különbségek, különbözőségek óriásiak lehetnek, egyesek alulteljesítenek,
mások messze meghaladják bizonyos területen a többi társukat Vannak olyan gyermekek,
akiknek állandó vagy átmeneti jelleggel fizikai, biológiai, pszichikai, intellektuális, családi
vagy szociokulturális okok miatt egyéni, sajátos nevelési-oktatási szükségleteik vannak, ezért
a speciális nevelési-oktatási szükségletekhez, sajátosságokhoz egyénenként igazodó
bánásmódot igényelnek az iskolában.

Sajátos nevelési igényű gyermek: Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, akit a

szakértői bizottság véleménye alapján mozgás, érzékszervi, értelem, beszéd, halmozottan
sérült, autizmus spektrumzavar, egyéb fejlődési zavarral, (tanulási,figyelem-vagy magatartás-
szabályozási zavarral küzd). Speciális fejlesztésük a gyógypedagógia szakterülete.

Beilleszkedési, Tanulási, Magatartási nehézségekkel küzdő tanuló: Az a különleges

bánásmódot igénylő gyermek, akit a szakértői bizottság véleménye alapján életkorához
viszonyítottan jelentősen alul teljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartási
nehézségekkel küzd, közösségbe illeszkedése nehezített, de nem sajátos nevelési igényű.

Integráció: beolvadás Nem puszta együttlét, hanem együttes tevékenység, közös játék,
tanulás, közös kommunikáció. Az integráció egyik fontos mozzanata az alkalmazkodás.

Inklúzió: befogadás. A cél, hogy a legtöbb sajátos nevelésű gyermek a lakóhelyéhez közeli
többségi intézménybe kerüljön, melyek mindegyike felkészült erre a feladatra. Az is jellemzi,
hogy valamennyi gyermek szüleit aktívan bevonják az iskola életébe, közösségi feladataiba,
programjaiba.

Szegregáció: elkülönített. A sérült személy címkét, diagnózist kap, majd a károsodástól függő
kezelés, oktatás a kórházi kezelés analógiájára elkülönült intézményben történik. Ezáltal
sérülés és életkor szerint is homogén csoportokat hoznak létre. De egy normális csoport akkor
sem homogén, ha kiemelik onnan a fogyatékosokat!
13. Mutassa be a szakértői bizottság tevékenységét és a gyógypedagógiai diagnózis
felállításának lényeges jellemzőit! Ismertesse a korai fejlesztés és gondozás fogalmát,
feladatát, tartalmát!

A szakértői bizottságok feladatai

 Vizsgálat keretében a gyermek képességeinek orvosi, pszichológiai és

gyógypedagógiai szempontú elemzése, diagnózis felállítása történik különböző
tesztvizsgálati módszerek alkalmazásával
 Első részében anamnézist vesznek fel a szülővel. Ebben kitérnek a terhesség, szülés
körülményeire, adaptációra, a gyermek mozgás-, és beszédfejlődésének alakulására,
betegségeire, csecsemő, óvodai-, iskolai éveire
 Ezt követően elvégezik a szükséges vizsgálatokat. 3 év alatti gyermekek játékos
helyzetben, amely a mozgás, a beszéd, a manipuláció, a szociabilitás területeire terjed
ki
 A tankerületi szakértői bizottság komplex vizsgálatán átesett gyermekek, tanulók
kiegészítő vizsgálaton vesznek részt a megyei szakértői bizottságnál abban az esetben,
ha a tankerületi vizsgálaton sajátos nevelési igény gyanúja merül fel. Ez jelentheti a
mentális képességek vizsgálatát, a nyelvi készségek, az írásbeli munka, a számolás, a
matematikai gondolkodás vizsgálatát. A vizsgálat időtartama kb.1,5-3 óra, ettől eltérő
esetben a vizsgálat időtartamát az azt vezető szakember állapítja meg. A szakértői
vizsgálat befejezését követően a szülőt tájékoztatják a szakértői vizsgálat
megállapításairól, a szakértői vélemény várható tartalmáról, a szülői jogokról és
kötelezettségekről.
 Javaslatot tesznek a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló ellátására, az
ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai
szakszolgálatok típusaira, a szükséges szakemberre és annak feladataira. A
tájékoztatás tényét, a tájékoztatási kötelezettség teljesítését írásba kell foglalni és a
szülővel alá kell íratni. A szakértői véleményt – a vizsgálat lezárását követő
huszonegy napon belül – kézbesíteni kell a szülőnek. A szülőnek – a kézhezvételétől
számítva – tizenöt nap áll rendelkezésre a szakértői vélemény felülvizsgálatának
kezdeményezésére. A kézbesítés történhet postai úton vagy személyesen.
Szakemberek feladata a szakértői bizottságokban

Gyógypedagógus

 Felveszi és nevelési szempontból értelmezi a gyermek élettörténetét/az anamnézist.

 Vizsgálja a gyermek teljesítményeit és tudását:
 vizsgálja a teljesítményt annak tükrében, hogy a gyermeket/tanulót/ifjút milyen
óvodai, iskolai pedagógiai kedvező/kedvezőtlen hatások érik
 vizsgálja a tágabb szociális, kulturális, nyelvi,környezet befolyásoló szerepét
 vizsgálja társuló fogyatékosságok meglétét;
 vizsgálja a különleges figyelem és bánásmód szükségességét gyógypedagógiai
vizsgálati eszközökkel
mozgás, rajz, játék megfigyelése különböző helyzetekben, beszéd, általános
tájékozottság, az eredményes tanuláshoz szükséges iskolai képességek, iskolai
teljesítmények ún. académiai képességek, (írás, olvasás, számolás készségek,
képességek, szociális érettség stb.);
 vizsgálja a kedvező fejlesztési/nevelési-oktatási/terápiás színtér, intézmény
lehetőségét, majd kijelöli azt;
 vizsgálja és megítéli a felzárkóztatás lehetőségeit;
 vizsgálja a taníthatóság mértékét, a segítségnyújtás típusát és felhasználásának
mértékét.
 Meghatározza az SNI fennállását vagy elveti azt és konkrét javaslatot tesz a
pedagógus, gyógypedagógus által alkalmazandó fejlesztési, nevelési tennivalókra;
 javaslatot tesz a többlettámogatások biztosításához.
 Biztosítja a kapcsolattartást az ellátó intézményekkel, szakemberekkel

Pszichológus

 A pszichológus kompetenciája a sajátos nevelési igény megállapítása céljából végzett

értékelés, komplex vizsgálati tevékenység során:
o A vizsgálat során gyűjtött adatok pszichológiai szempontú értelmezése.
o A pszichológiai próbamódszerek (tesztek) alkalmazása.
o A próbamódszerek minőségi értékelése.
 o A teljesítményprofilok értelmezése.
o A teljesítmények mögött álló pszichés mechanizmusok megismerése.
o A teszteredmények összehasonlítása: a különbözőségek és azonosságok
értelmezése.
o A pszichológiai vizsgálat eredményeit összeveti a gyógypedagógiai és az
orvosi vizsgálat eredményeivel. A pszichológus a gyermek/tanuló/fiatal
megítélésekor arra törekszik, hogy optimális feltételek (kellő motiváció,
bizalmi légkör, tárgyi körülmények) mellett derítse ki a teljesítménybeli
maximumot és minimumot, valamint azt, hogy az aktuális teljesítmények
hátterében milyen képességek, személyiségjegyek, illetve milyen teljesítményt
befolyásoló egyéb körülmények állnak fenn.
o Pszichológiai szempontból elemzi és értékeli a gyermek fejlődésében pozitív
és negatív módon szerepet kapó kapcsolati tényezőket (család, kortárs
kapcsolatok, pedagógusok, tágabb szocializációs színterek).
o Részt vesz a végső vélemény megalkotásában, a szakértői vélemény
megírásában, amelyet aláírással hitelesít.

Orvos

A rendelkezésre álló anamnesztikus adatok, zárójelentések, orvosi szakvélemények

értékelésével hozzájárul a kóreredet megállapításához.

 Feltárja és jellemzi az általános egészségi, szomatikus, érzékszervi és idegrendszeri

állapotot.
 Áttekinti a gyógypedagógus-pszichológus által felvett anamnézist és kiegészíti az
orvosi szempontból szükséges (kóreredetre, a gyermek biológiai-környezeti fejlődési
feltételeire utaló) információkkal.
 Tanulmányozza a korábban bekért/hozott orvosi vizsgálati dokumentumokat (például
a gyermekkel kapcsolatos kórházi zárójelentéseket);
 elvégzi az „alap” (a gyermek egészségi státuszával kapcsolatos) vizsgálatokat, illetve
az „alap” neurológiai, pszichiátriai státusz leírásához szükséges vizsgálatokat.
 Diagnózist állít fel, leírja az orvosi státuszt, véleményt, a BNO, DSM–IV szerint
kódol.
 BNO (Betegségek Nemzetközi Osztályozása)
DSM–IV: (Pszichiátriai Kórképek Diagnosztikája)
 További vizsgálatot, szakvizsgálatot, esetleg további hosszan tartó szakorvosi
vizsgálatot javasol/kér.
 Orvosi szempontú tanácsot ad, illetve orvosi terápiás eljárásokat javasol.
 Hatáskörét meghaladó orvosi feladatok felmerülésekor javaslatot tesz megfelelő
kiegészítő szakorvosi vizsgálatok elvégzésére.
 A közvetlen hozzátartozóknak a gyermekkel kapcsolatos további teendőkről
tájékoztatást nyújt, a gyermek életmódjára vonatkozó egészségügyi tanácsokat ad.
 Konzultál a gyógypedagógusokkal, pszichológusokkal a szakértői véleményről.

A szakértői bizottságok a pedagógiai szakszolgálat részeként szerveződnek. A pedagógiai

szakszolgálatokat az állami intézményfenntartó központ tartja fent. A szakértői bizottság
komplex pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, orvosi vizsgálat alapján szakértői
véleményt készít.

A szakértői vélemény tartalma

 A gyermek, tanuló adatai,

 A vizsgálat rövid leírása
 Az alkalmazott vizsgálómódszer
 SNI megállapítása vagy kizárása
 alátámasztó tények, BNO kódok
 A többi tanulóval együtt, vagy elkülönítetten az e célra létrehozott gyógypedagógiai
intézményben történik az ellátás, (integrált, vagy szegregált intézményt javasolnak)
 Hogyan teljesíti tankötelezettségét (magántanulói státusz)
 Kijelöli és nevesíti az intézményt
 meghatározza a fejlesztés feladatait
 A neveléssel, oktatásával kapcsolatos sajátos követelmények, tantárgyak,
tantárgyrészek alóli mentesítéseket nevesíti
 Tájékoztatást nyújt az eljárással, annak megállapításaival kapcsolatos szülői jogokról
 A felül vizsgálat időpontját rögzíti
Korai fejlesztés: A 0-6 éves korú, eltérő fejlődésű gyermekek tervszerűen felépített
programja, amely magába foglalja a család segítését, szűrést, a komplex diagnosztikai
vizsgálatot, a gyógypedagógiai fejlesztést, tanácsadást, különböző terápiás szolgáltatásokat
figyelembe véve a gyermek állapotát és a család körülményeit, valamint egyedi igényeiket.
A korai fejlesztésben nagyon fontos a TEAM munka, ahhoz, hogy a gyermekek a lehető
legkomplexebb fejlesztést kapják. A team tagjai a gyógypedagógus (minden területre
kiterjedően), neurológus gyermekgyógyász, pszichológus, konduktor, gyógytornász,
gyógypedagógiai asszisztens, logopédus és a gyógytestnevelő.

Feladata:

 A komplex koragyermekkori intervenció és prevenció.

 Az ellátásra való jogosultság megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek
fejlődésének elősegítése
 A család kompetenciáinak erősítése
 A gyermek és a család társadalmi inklúziójának támogatása.

Formái:

 Komplex diagnosztikai vizsgálat

 Gyógypedagógiai fejlesztés
 Terápiás szolgáltatások.

EGYMI: Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény. Az alap ellátáson túl utazó

gyógypedagógiai hálózatot is működtet, szakszolgálati feladatokat is ellát.
14.Mutassa be a tanulásban akadályozottság fogalmát, okait, tüneteit, valamint a
tanulásban akadályozott gyermek/tanuló nevelésének-oktatásának intézményrendszerét
a köznevelés rendszerében! Jellemezze a tanulásban akadályozott gyermek /tanuló
tanulási folyamatait! Fejtse ki az önálló életvitel lehetőségeit a tanulásban
akadályozottak körében!

A tanulásban akadályozottság: az idegrendszer biológiai és vagy genetikai okból gyengébb

funkcióképességű illetve átfogó tanulási nehézségű, tanulási képességzavart mutat. A tanulási
nehézség egy-egy tanulási helyzetre vonatkozik: írásban, szóban nehezen teljesít. Tanulási
akadályozottság esetén több területet érintő, mélyreható, tartós és súlyos pedagógiai
problémáról van szó, amely erősen megnehezíti, vagy lehetetlenné teszi a hagyományos
általános iskolai feltételek közötti fejlesztést.

Tanulási nehézség Általában csak egyes iskolai tanulási helyzeteket érint átmeneti jelleggel
(hosszabb betegség miatti lemaradás, családi problémák miatt bekövetkező tanulási
visszaesés), és többnyire a hagyományos pedagógia eszközeivel is megszüntethető
(korrepetálás, differenciált fejlesztés).

Tanulási zavar Ha a gyermeknél egy képességterület működésében – különösen az olvasás,

írás, számolás elsajátításával – tartós és súlyos problémák jelentkeznek (diszlexia, diszgráfia,
diszkalkulia) Csökkentéséhez és korrekciójához általában speciális szakemberre valamint
speciális terápiás eljárások alkalmazására van szükség.

Enyhe értelmi fogyatékosság Az értelmi fogyatékosság egyik alcsoportját képezik. Az

enyhén értelmi fogyatékosok személyiségfejlődési zavara, akadályozottsága az idegrendszer
enyhe, különféle eredetű, örökölt vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy
funkciózavarával függ össze. Általában arányos, ép megjelenés jellemzi őket. Felnőttkori
beilleszkedésük sikeresnek mondható – családot alapítanak, dolgoznak –, általában önálló
életvitelre képesek.

A tanulásban akadályozottság viszonya az enyhe értelmi fogyatékossághoz és a tanulási

nehézségekhez:
A tanulásban akadályozottak a hazai gyógypedagógia új szakkifejezése, amelyet az enyhén
értelmi fogyatékos, valamint a nehezen tanuló gyermekek csoportjának megjelölésére
kezdenek használni. Kialakulásának hosszú folyamata van.

A fejlődést akadályozó okok nem kizárólag a gyermek biológiai pszichológiai adottságaiban

keresendők, hanem igen gyakran a családi, iskolai, szociális- kulturális környezet kedvezőtlen
hatásaiban. Ők azok, akik az általános iskolába járó nehezen tanuló gyermekek közül a
leggyengébbek, illetve azok, akik a tanulási sikertelenségeik súlyossága folytán többnyire az
eltérő tantervű általános iskolában tanulnak. A tanulási akadályozottság változtatható állapot.

A folyamatosan ható kiváltó okok feltárásával, ezek kedvező irányú befolyásolásával a

tanulási akadályozottság részben megelőzhető, részben súlyosságának mértéke csökkenthető.
Az enyhe értelmi fogyatékosság (IQ: 50-70), a mai terminológia szerint intellektuális zavar,
azonban nem, visszafordíthatatlan állapot, viszont egyéni tanrenddel, differenciálással,
egyéni, kiscsoportos fejlesztéssel jól szinten tartható, jól fejleszthető. Továbbtanulhatnak
szakiskolában, több szakmát is elsajátíthatnak, képesek önálló életre, családot alapíthatnak.

Okai:

 szomatikus okok, pl. idegrendszeri funkciózavarok, érzékszervi sérülések

 pszichikus okok, pl. késztetés gyengeségek, figyelemkoncentrációs zavarok
 szociális okok, pl. családi miliő, tanulási szokások
 iskolai okok, pl. teljesítményközpontúság, módszertani hiányosságok, stb.

Tünetei: a tanulási akadályozottság tünetei generalizáltan, a tanulás minden területén

átfogóan, súlyosan és tartósan jelentkeznek. Minden esetben hosszan tartó fejlesztő
intézkedésekre, terápiás eljárásokra van szükség.

A tanulásban akadályozottak nevelésének-oktatásának főbb jellemzői

Kiemelkedő fontosságú a gyermekek számára szilárd struktúrák és rituálék kialakítása,

gyakoroltatása. Például: a reggeli beszélgetőkör szabályai, a munkavégzés szakaszainak
kialakítása, taneszközök előkészítése, napirend.
A tanulásban akadályozott gyermekek részére nincsenek speciális, csak az ő részükre készített
taneszközök. Gyakran inkább arra van szükség, hogy ezek az eszközök többször és hosszabb
ideig álljanak rendelkezésére a gyermeknek, vagy éppen arra, hogy több eszközből tudjon
választani. Az írástanulás során célszerű a ceruzafogó használata, amely a helyes ceruzafogás
kialakulásában segít. A szemléltető képek kiragasztására alkalmas a gyurmaragasztó, hiszen
bármilyen felületen használható. A gyengénlátó gyermekeknél használt széles vonalazású
füzetek a tanulásban akadályozott gyermekeknél is jól alkalmazlhatóak.

Egyéni életútjuk:

A tanulásban akadályozott gyermekek egy része enyhén értelmi fogyatékos minősítést kap a
tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottságtól. Az enyhén értelmi fogyatékosok az értelmi
fogyatékosok egyik alcsoportját képezik. Személyiségfejlődési zavaruk, akadályozottságuk az
idegrendszer enyhe, különféle eredetű, örökölt vagy korai életkorban szerzett sérülésével
és/vagy funkciózavarával függ össze.

Az általános iskola elvégzése után a továbbtanulásban speciális szakiskolai képzésre van

lehetőség. Ez lehet 3-4 évfolyamos, akár „rendes” szakmunka elsajátítása is. 9. évfolyamon
csak közismereti tárgyakat tanulnak, majd 10. évfolyamon belépnek a szakmai tárgyak is,
majd 11-12 évfolyam életkezdéshez, munkavállaláshoz szükséges lehetőségek Továbbtanulási
lehetőségként választhatnak: például, Abc eladó, állatgondozó, asztalosipari szerelő,
gyorsétkeztetési eladó, lakástextil varró, - javító, park gondozó, konyhai kisegítő, kőműves,
szobafestő, virágkötő szakmák közül, amellyel szakképesítést szerezhetnek.

Tanulásban akadályozott gyermek tanulási folyamatainak jellemzői:

 gyenge érzékelés
 sajátos figyelem
 az emlékezet problémái

A tanulási akadályozottság elsősorban az iskolai teljesítményhez szükséges alapképességek

területén tapasztalható. A problémák mind az 1)észlelést, mind a 2)kivitelezés-végrehajtást,
mind az 3)érzelmi szférát érinthetik.

1) Az észlelés eltérései közé sorolhatók az egyensúly, a taktilis-kinesztetikus, az auditív, a

vizuális észlelés és az emlékezeti funkciók zavarai.
 a) Az egyensúlyészlelés zavarai lehetnek például bizonytalanság a nehézségi erő
észlelésében, illetve az egyensúlyingerek elégtelen vagy túlzott észlelése.
b) Taktiliskinesztetikus észlelés eltérései közé tartozik, ha a gyermek feltűnően kerüli az
érintést, illetve túlzottan keresi a taktilis ingereket.
c) Az auditív észlelés (hallási) terén eltérések mutatkozhatnak az irányhallásban, a
hangok differenciálásában az alak-háttér észlelésében a forma –és térészlelésben a
szerialitásban (sorrendiség).
d) Vizuális észlelés eltérései az optikus differenciálásban az alak-háttér észlelésében a
forma –és térészlelésben, a szerialitásban, esetleg látótér kiesésben jelentkezhetnek.
e) Az emlékezeti funkciók terén problémát jelenthet a tartós figyelem, az emlékezeti
teljesítmény csökkenése, a munkamemória és a tartós memória kapcsolatának
gyengesége.
2) A kivitelezés –végrehajtás problémái elsősorban motorikus területen jelentkezhetnek. Ide
tartoznak
a) az izomtónus zavarai, az izomzat gyenge, petyhüdt vagy ellenkezője feszes, görcsös.
A mozgások kivitelezése mindkét esetben fárasztó.
b) A nagymozgások zavarai főként a testtartásban, az állásban, az egyensúly terén jelenik
meg.
c) A finommotorika problémái közül a legfeltűnőbbek a kéz és az újjak mozgásának
eltérései. Emellett nehézkes lehet a szájkörnyéki izmok működése, valamint a
szemkörnyéki izmok mozgatása.
d) A cselekvés tervezését és irányítását befolyásolhatja gyengén fejlett testséma, a saját
testen való tájékozódás nehézsége.
e) A kialakulatlan laterálitás, jobb-bal kezesség dominanciája a motorikus ( mozgás)
hiperaktivitás vagy épp a motoros gátoltság, a mozgások kivitelezésének lelassulása.
3) Érzelmi szféra problémái:
a) A szociális-emocionális területen mutatkozó eltérések részben okai, részben
következményei is lehetnek a tanulási nehézségeknek. Az általános pszichés
állapotban zavarok keletkezhetnek: levertség, szorongás. A motiváció területén
motiválatlanság.
b) A késztetések területén apátia, passzivitás, túlérzékenység, hiperaktivitás. A
munkavégzésben gyors kifáradás, vontatott tempó, impulzivitás.
c) Az önkiszolgálásban érdektelenség, az önértékelési zavarokban kisebbségi érzés,
hiányos énkép vagy túlzott elbizakodás, egocentrizmus jellemző. Szociális
 beilleszkedési problémák: elszigeteltség, kapcsolatteremtési nehézségek, túlzott
ragaszkodás, a belátás hiánya. Bármely pszichikus tevékenység akkor okoz számukra
nehézséget, amikor a személyiségnek fokozottan aktívvá kellene válnia. Lehetőleg
mindig elkerülik az erőfeszítést kívánó tanulási tevékenységet, ennek következtében
pszichikus funkcióik nem gyakorlódnak megfelelően. Praktikus gondolkodásuk
általában fejlettebb, mint verbális logikus gondolkodási folyamataik.

Önálló életre való alkalmasság, az életvitelbeli következetlenségek megsegítése:

A tanulásban akadályozottság érintheti az egész személyiséget és ennek hatására személyiség

szerkezete és fejlődése együttesen változhat. A fejlődési tempó lehet átlagos vagy lelassult.
Mindez jelentősen meghatározza az önálló életvitel lehetőségeit. Az önkiszolgálás
fejlesztésének célja, hogy legyen mindenki számára természetes, önmaga és a környezete
rendben tartása. Önkiszolgáló munka körében a tanuló személyében felszerelésére, közvetlen
környezetük gondozására irányuló rendszeres munkatevékenység tartozik. Önkiszolgálás
területei: testápolás, étkezés, egészségügyi szokások, rendrakás. A pedagógusnak nevelő
tevékenysége során fokozatosan biztosítani kell a gyerek számára az öntevékenységet, az
érzelmileg motivált cselekvést. Gondoskodik a gyermek biztonságáról, megfelelő tárgyi
feltételekről. A pedagógus nem hagyja magára a tanulót tevékenységei során, de fokozatosan
egyre kevesebb segítséget adhat, biztosítva a tevékenységhez a megfelelő időt. A tanulásban
akadályozott gyermek esetében a pedagógus állandó támpontot nyújt a tájékozódáshoz,
állandó helyet biztosít a saját eszközei számára. Felhívja a figyelmet minden olyan
körülményre, amely korlátozott ismeretszerzés miatt spontán módon nem tanul meg a gyerek.
15. Mutassa be az értelmi akadályozottság fogalmát, okait, tüneteit, valamint az értelmi
akadályozottak nevelésének, oktatásának, főbb jellemzőit! Ismertesse a gondozásuk
speciális feladatait!

Az értelmi akadályozottság fogalmát új fogalom, az intellektuális képességzavar fogalma

váltja fel. Így az intellektuális képességzavar azokra a személyekre alkalmazható, akik az
intellektuális kognitív működések, valamint a kortárs csoportokhoz viszonyított adaptív
magatartás jelentős akadályozottságával jellemezhetők.

Intellektuális képességzavar: Az intellektuális képességzavar mind az intellektuális

működés, mind az adaptív magatartás jelentős korlátozottságával jellemezhető. Az adaptív
magatartás kifejezhető a fogalmi, a szociális és a praktikus adaptív készségekben. Ez a
képességzavar a felnőttkor előtt (18.életév) keletkezik.
Intellektuális képességzavar lehet genetikailag öröklött, veleszületett, korai életkorban
keletkezett.
Maradandó, visszafordíthatatlan állapot, mely kihat az egész személyiség fejlődésére (hiszen
értelmi képesség az átlagtól elmarad)

Kialakulásának okai:
 egyetlen gén rendellenessége,∙ kromoszóma-rendellenesség (pl. Down-szindróma)
 hiányos táplálkozás magzati korban
 az anya terhesség alatti fertőző betegségei (pl. rubeola, HIV, szifilisz)
 az anya terhesség alatti szerhasználata (pl. drog, alkohol)
 koraszülöttség
 születés utáni ólomnak való kitettség
 születés utáni agyvelőgyulladás vagy agyhártyagyulladás
 születés utáni koponyasérülés
 súlyos elhanyagolás
Tünetei:
 Nehezen induló lassú fejlődésmenet, a fejlődési tempó nagyfokú lelassulása
 A mozgásfejlődés során bizonyos fázisok kimaradása (pl. nem kúsznak)
 Megkésett beszédfejlődés, beszédészlelés és beszédmegértési zavarok. Különböző
mértékben.
 Környezetre adott reakciók halványabbak, kifejezéstelenebbek lehetnek
  Alacsony pszichés aktivációs szint miatt nehezen motiválhatók, figyelmük gyorsan
elterelődik, rövid ideig képesek koncentrálni
 Játékuk a kortársaikhoz képest monotonabb, kevésbé fantáziadús
 A személyiségfejlődésben ellentmondó akarati sajátosságok megjelenése
 Érzékelés és észlelés differenciálatlansága (pl. a tárgyak megfigyelésénél kevesebb
jegyet, különbséget tudnak észrevenni, nem tudják megkülönböztetni a lényegest a
lényegtelentől). A látási észlelési folyamat fejlődésének lelassulása, beszűkülése
 A rövid és hosszú távú emlékezés alapvető funkcióival, a bevésés, a megőrzés és a
felidézés lehetőségeivel rendelkeznek, azonban ezek a funkciók az életkori
sajátosságokhoz képest lényegesen gyengébbek
 Gondolkodás∙ Ezen a téren figyelhető meg a legnagyobb eltérés az ép fejlődésű
társaiktól∙ Nagyfokú konkrétság (pl. a labda pöttyös, mert ő eddig még csak pöttyös
labdával találkozott).
Következetlenség: a figyelem szórtsága miatt nem tudnak huzamosabb ideig egy
dologra összpontosítani
Gondolkodásukból hiányzik az előzetes tájékozódási szakasz. Feladatmegoldás esetén
nem ismerkednek a konkrét feladattal, hanem azonnal cselekednek

Az értelmileg akadályozott gyermek fejlődési sajátosságai, megkésett

fejlődési vonalak:

Nagymozgások
 Térben bizonytalanul tájékozódnak.
 Bizonytalanul ismerik fel a téri relációkat.
 Mozgásuk összerendezetlen, ügyetlen, bizonytalan és lassú
Kézmozgások
 Mozgásos ügyetlenség, a kézhasználatban is megjelenik.
 A ujjmozgások fejlődése lassú.
 Megfigyelhető a szem-kéz koordináció zavara.
 A háromujjas fogás kialakulása késik.
 Nehézséget okoz a két kéz együttmozgása.
 Az ábrázolás sajátossága: alaktalan firka, nehezen felismerhető vonalak, kezdetleges
emberábrázolás.
Játéktevékenység
 Általában nem kezdeményezik a játékot, igénylik a felnőtt irányítását.
 Kedvelik a mozgásos játékokat, sokszor sztereotipen rakosgatnak, szájukba veszik
vagy dobálják a játékeszközöket, ki-be pakolnak.

Beszéd, kommunikáció
 A beszéd tartalmilag szűkös, gyakran alig érthető és hibás a hangképzés.
 A beszédmegértés gyenge.

Szocializáció
 Az értelmileg akadályozott gyermekek az elemi szintű szabályokat sok gyakorlás után
tanulják meg.

Az értelmi akadályozottság és tankötelezettség

A hatályos közoktatási törvény értelmében ezek a gyermekek 0–3 éves korukig korai
fejlesztésben vesznek/vehetnek részt, illetve 3–18 éves koruk között tankötelezettség helyett
képzési kötelezettséget kell teljesíteniük fejlesztõ felkészítés keretében.
1. Ambuláns korai fejlesztés (Pedagógiai Szakszolgálatok, Korai Fejlesztő Központ)
2. Bölcsődei nevelés (a Pedagógiai Szakszolgálat gyógypedagógusa által) Célja:
- új emberek elfogadása, a közösség elfogadása,∙ új szabályok elfogadása (pl
osztozkodni kell)
-család utáni szocializációs fordulópont
-önállóságra nevelés
3. Óvodai nevelés
Célja:
-önellátás másik szinten való továbbfejlesztése
-környezeti tájékozódás módszerének megismerése
-számfogalom kialakítása
-a környezet megismerésének tanítása
4. Iskolai nevelés
Pedagógiai célja:
 önmaga megismerése, mire van tehetségem?, mi érdekel?
 társak és környezet megismerése
  helyem az iskola rendszerében
Gyakorlati célja:
 önmaga ellátása főzés, palántázás,stb
 fizikai cselekvőképesség
 közlekedés,
Emberi, etikai célja:
 társadalmi értékek képzése
 kultúrtechnikák elsajátítása
 írás, olvasás, számolás elsajátítása a saját szintjén

A gyógypedagógia Intézmény rendszer a Közoktatás rendszerében valósul meg Eü.

Kapcsolatok (orvosi kivizsgálás, esetleg kórházi ellátás), illetve esetleges szociális ellátás
mellett.
Ezek lehetnek:
 nappali ellátás Pl. Fejlesztő Napközi Otthon
 tartós bentlakás- kis közösségek (pl. lakóotthonok, bentlakásos intézmények)
 foglalkoztatás- védő munkahelyek (munkába állás segítő bevonásával)

Az értelmi akadályozott egyéni életútja

Az értelmileg akadályozott kisgyermek játékfejlődése is – miként egyéni fejlődésmenete is –

az egészséges fejlődés modelljétől jelentősen eltér. A játéktanulás egyes fázisait lényegesen
(évekkel) később érik el. Kevés kreativitás, a spontaneitás szűkössége, a passzivitás, a
szétszórtság jellemzi játék tevékenységüket.
A fenti játékfejlődés hiányai, zavarai a nevelésben is jelen vannak.
Az értelmileg akadályozott gyermekek oktatása és nevelése során kitűnik, hogy a játék és
játékeszközök kitüntetett szerepet kapnak. Kiemelt tanulási út a tapintás, fizikális
megismerés.
Az értelmileg akadályozott gyermekeknek meg kell tanítani az eszközhasználatot a
legegyszerűbb esetekben is, pl. étkezésnél a kanál vagy a pohár használatát. Elmondhatjuk,
hogy az értelmileg akadályozott gyermekek tanításához nagyon sok tárgyi segítségre
(szemléltetésre) van szükség. Ezek:
 A köznapi élet tárgyai
  Játékeszközök
 Az oktatást segítő szemléltetőeszközök
 Speciális taneszközök (ezek használatára akkor kerül sor, ha a figyelmi állapotot, pl. A
látási figyelmet különleges füzet használatával kell kompenzálni, a kéz manipulációs
zavarainak leküzdéséhez különleges íróeszközök szükségesek stb.)
 Technikai eszközök, pl. számítógép, valamint az audiovizuális eszközök (szerepük
kiemelten a motiválásban és a szocializáció megsegítésében van)
Az értelmileg akadályozott gyermekek oktatásának, nevelésének elsőrendű célja: a gyermek
meglévő képességeinek minél intenzívebb fejlesztése, illetve a hiányzó képességek
kialakítása, minél magasabb fokú önállóságra nevelés a gyermek felnőtt koráig vagy ameddig
fejleszthető.

Taneszközök (játékeszközök) az értelmileg akadályozott tanulók oktatásának-

nevelésének megsegítésére például
 Családi hangok lottó - Az auditív figyelem és differenciálóképesség fejlesztésére
 Ujjcintányér - Akusztikus ingereket keltő és hallási figyelmet fejlesztő eszköz
 Szivárvány geotáblák - A vizuális figyelem fejlesztésére
 Kék logikai készlet - A vizuális differenciálóképesség fejlesztésére
 Mini torzó - A testséma, a lateralitás kialakítására
 Mackómérleg
 Billentyűadaptációk, speciális billentyűzetek, egérkiváltó eszközök
 A taneszköz megfelelő helyzetben tartására szolgáló eszközök: Csúszásgátló fólia,
Lap- és füzetrögzítő csipeszek, Laprögzítő alátét
 A nem beszélő gyermekek számára alkalmazott jelrendszer használatára alkalmas
eszközök:
-Bliss-eszköztár
-A nem beszélő gyermekek számára alkalmas különböző beszédszintetizátor
-Kommunikátor

Speciális gondozási feladatok értelmi akadályozottak körében

Jó anya gyermek kapcsolat esetén az önállóságban sikereket lehet elérni.
Fontos a helyes napirend, korhoz, szükségletekhez, évszakhoz, időjáráshoz, higiénés
szokásokhoz alkalmazkodottan.

Az intellektuális képességzavarral élők betegségtudata:

A betegségtudatot nem biztos, hogy tudja érzékelni, értelmezni, megfelelően jelezni.

A terápia gyógykezelés fegyelme, nehézsége

Gyógyszer adagolás nem bízható rá, támogatás szükséges, hiszen emlékezeti funkciói
sincsenek rendben. Önálló gyógyszer szedés nem bízható rá sem gyerek, sem felnőtt korban.

A diéták betartásának nehézségei

Diéta esetén nem tudja mit ehet, sőt az sem biztos, hogy felismeri az ételeket. Mindenképpen
támogatás szükséges.

A gyógyszerszedés nehézségei
Tárolásuk a gyermekek számára el nem érhetően, zárható szekrényben történik. Fontos
rendszeresen ellenőrizni a gyógyszerek szavatossági idejét.
16. Ismertesse a látássérülés fogalmát, okait, csoportjait, nevelésük, oktatásuk főbb
jellemzőit! Mutassa be a tanulás és tájékozódás speciális eszközeit, valamint a kiemelt
egészségügyi feladatokat! Jellemezze a vak gyermek mozgásfejlődésének és nyelvi
fejlődésének sajátosságait!

A látássérülés fogalma: A látássérülés a szem, a látóideg vagy az agykérgi központ sérülése

következtében kialakult állapot, amely jelentősen megváltoztatja a megismerő tevékenységét,
alkalmazkodóképességét, személyiségét.
Látás élesség: V (visus) retina felbontó képességét mérő szám.
Látásélesség mellett egyéb tényezők is szerepet játszanak a látássérülés egyes
csoportjainak megkülönböztetésére. Pl. látássérülés ideje, oka, az adott szembetegség
prognózisa, milyen a szem alkalmazkodó képessége.
Figyelembe kell venni a gyerek életkorát, általános idegrendszeri és értelmi állapotát.
Személyre szabott, hogy mire hangsúlyozunk a fejlesztésben

Csoportjai:

Gyengénlátók:
 teljes látás 1/10-1/3-a a látásélesség
 közösségben is jól boldogul
 csak 30 cm-ig lát
Okai:
 fénytörési rendellenességek
 szaruhártya betegség
 tompa látás

Aliglátók:
 ép látás 10%-ig
 fényt érzékelnek
 a látásmaradvány fejleszthető
Kategóriái:
 fényérzékelők: fény irányának megállapítására képesek.
  ujjolvasók: 2 méteren belül megszámolják a feltartott kéz ujjait
 nagytárgylátók: mozgó, a háttérből kiemelkedő nagyobb objektumokat észreveszik

Vakok:
 W0
 nem látnak
 fényt sem érzékelnek
Okai:
 örökletes
 genetikai
 veleszületett
 agydaganat
 szerzett: oxigénhiány, fertőzés

Lereagáló mozgások: Azok a jellegzetes mozgások, amelyeket a vak gyerekek gyakran

végeznek, pl. a fejük forgatása, szemgolyó nyomkodása.

Nevelésük, oktatásuk főbb jellemzői:

Tapasztalati úton történő, struktúrált felépítésű tanítás alkalmazandó náluk, hiszen a hallási
információ nem kötődik jól a látássérülés miatt. Pl: Tavaszi zöldségek fogalmának
megtanítása. Az ezen fogalomkörbe tartozó zöldségek megtapintása, ízlelése, szaglása után
nyer értelmet a fogalom.

 A vak gyermekek mozgásfejlődésének és nyelvi fejlődésének sajátosságai:

Mivel látássérülése miatt a térérzékelése, térészlelése akadályozott, így nevelői feladat
a térben való mozgás megtanítása.

A tanulás, tájékozódás speciális eszközei:

Önálló közlekedés tanulásakor:

A vezetősáv vakok és gyengénlátók számára biztosít információt, hozzájárul a térben való
haladásukhoz olyan helyen, ahol ennek hiányában elvesztenék tájékozódóképességüket.
Taktilis jelrendszer: A taktilis jelek a burkolat szintjéből kiálló, kidomborodó jelet
tartalmazzanak.
Taktilis (letapogatásos) olvasássegítők vakoknak
 pontírásos (Braille) könyvek, valamint gépek és írókészülékek
 taktilis oktatóeszközök: földgömbök, atlaszok stb.
 tájékozódást segítők: elsősorban a „vaktapogató botok” különböző kivitelben, a
„vaktámasz botok” és forgalmi védőjelzések.

Vakok verbalizmusa: Verbalizmus tárgyi tudás hiányát vagy kellőképpen meg nem értett
ismereteket tükröződő üres beszéd, szóáradat. Sokszor a kifejezés mögött nincsenek
tapasztalatokon alapuló fogalmak. Fontos, hogy az illető meggyőződjön arról, hogy melyek
ezek a szavak, és ha lehetőség van rá, pótolja azokat.

Látótípus és tapintó-halló típus sajátosságai

Látó-halló életmód:amikor csak lehet ezt alkalmazzuk elsődlegesen, hiszen fontos a vizuális
megjelenítés. Csak akkor fordulunk a tapintó-halló fejlesztés felé ha nem lehet vizuális
megjelenítést alkalmazni. Gyengén és aliglátók terápiás eszköze.

Tapintó-halló életmód: aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért

kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes. A vakok a tapintó-halló életmódot
tanulják.Ezesetben közvetlen tapasztalatgyűjtés kapcsán bővítjük a szókincset.

Az aliglátás esetében mindig alapos vizsgálat kell, hogy megelőzze annak eldöntését, hogy
a fejlesztés a vakok vagy a gyengénlátók között történjen-e. Szükséges annak megállapítása,
hogy a látásmaradvány elégséges-e a vizuális ismeretszerzéshez. Amennyiben igen, akkor a
gyengénlátók között oktatható. Az ilyen aliglátókat alacsony vízusú gyengénlátóknak is
nevezzük.

Az olvasás-írástanítás speciális eszközei:

 Nagy hatrekeszes doboz
 kis hatrekeszesdoboz
 gombás tábla
  szöges tábla
 Pontírótábla vagy Braille-tábla, pontozóval
 Braille-írógép

Braille írás:Egy speciális technikát alkalmazó ábécé, amelyet a francia Louis Braille alkotott
meg 1821-ben a vak emberek számára. Segítségével a vakok számára is lehetővé vált az írás
és olvasás elsajátítása.

Az önkiszolgálás problémái, a támpontrendszerű közlekedés

Önkiszolgálás szempontjából fontos, hogy:

 saját eszközei legyenek, amihez senki sem nyúl
 Mindennek állandó helye legyen
 az intézmény kívül, belül akadálymentesített legyen
 Ismeretlen területek ne legyenek
 Tudja a segédeszközök használatát, karbantartását
 Fontos a rendszeresség kialakítása- a napirend, a sorrendiség, hiszen ezzel
oldjuk a bizonytalanságát
 Olyan eszközöket kell kiválasztani ami segíti az önállóságot- tányérnál
magasabb perem
 fontos, hogy csak a nagyon szükséges segítséget adják a szülők, hogy
fejlődhessen az önállósága A tanításnál mögötte álljon egy személy

Látásfogyatékos tanuló speciális higiéniája

Mosakodásnál informáljuk mi történik. Figyeljünk oda, hogy a sorrendiség ne változzon.
Az alvás-ébrenlét viszonya szempontjából, délutáni alváshoz más érzetű ágyneműt húzzunk,
mint éjszaka, mivel a napszak változásait így érzékeli.
Szobatisztaságra szoktatáskor: állandó helye legyen a bilinek, stabil legyen, ne
csússzon el.
17. Ismertesse a hallássérülés fogalmát, okait, tüneteit, csoportjait! Mutassa be a
hallássérültek nevelésének, oktatásának, gondozásának főbb jellemzőit, valamint a
kiemelt egészségügyi feladatokat! Ismertesse a hallássérülés hatásait a gyermek
személyiségére!

A hallás jelentősége: A környezettel való kapcsolattartásban a hallásfunkció fontos szerepet

játszik, ezért e képesség elvesztése a biztonságot nyújtó háttérzajtól fosztja meg részben, vagy
teljesen az embert.
A hallás szerepe: A külvilág megismerésében, tájékozódásában, ingerek feldolgozásában
játszik szerepet.
A hallássérülés fogalma: A hallássérülés a hallószerv valamely részének veleszületett vagy
szerzett sérülése, mely az éptől eltérő hallásteljesítményt eredményez. A még éppen
meghallott hangoknak az észlelése mutatja meg a hallásküszöböt. A hallássérülés mértékétől
függően a hallásküszöb megemelkedik.
A hallássérülés gyűjtőfogalom, ide tartoznak a nagyothallók, a siketek és a cochleáris
implantátumot viselők.

Hallás fogyatékosság fajtái:

 nagyothallás (30-70 dB közötti hallásveszteség)
 siketség (70 dB- nél nagyobb hallásveszteség)

A hallássérültek csoportosításának szempontjai:

1.Idegi jellegű hallássérülés: A belső fülben lévő csiga (Cochlea) szőrsejtjeit és az agyhoz
vezető idegrostokat érinti a károsodás.
Tünetek csökkentése:
 hallókészülékkel
 hallásneveléssel
 műtéttel.
Hallássérülés oka:
 Öregedés
 Sérülés
 Túlzott zajexpozíció
  Vírusos fertőzések, pl.: kanyaró, mumpsz
 Ototoxic gyógyszerek, amelyek károsítják a hallást
 Agyhártyagyulladás
 Diabétesz
 Stroke
 Kifejezett magas, elhúzódó láz
 Meniere-betegség
 Akusztikus daganatok
 Öröklődés

2. Vezetéses hallássérülés
Lehet: eseti vagy maradandó.
Általános oka a külső vagy a középfül zavarai, vagyis a hangvezető rendszer károsodása.
Konkrétabban az okai lehetnek: • A hallójárat, középfül fertőzése • Folyadék a középfülben •
Fülzsír kirakódása • Szokatlan daganatok vagy tumorok a fülben • Otosclerosis, rendellenes
csontkinövés a középfülben

Jellemzői: gyenge, halvány hang észlelése és a hallássérülés mértéke nem haladja meg a 60
dB-t. Orvosilag valamint műtéti úton jól kezelhető.

3. Kevert hallássérülés
Néhány embernél mind a kéttípusú hallássérülés jelen van.
A hallássérülés gyakran fokozatosan alakul ki és nem azonnal észlelhető az érintett személy
számára.

A hallássérülés súlyosságának meghatározása, decibel (dB) alapján, a

következő:
 Enyhe: 25-40 dB hallásveszteség
 Közepes: 40-60 dB hallásveszteség
 Súlyos: 60-90 dB hallásveszteség
 Átmeneti sáv a súlyos nagyothallás és a siketség között: 90-110 dB
hallásveszteség
 Siketség: 110 + dB hallásveszteség. (dr. Perlusz, p.38)
A hallásveszteség lehet egyoldali, vagy kétoldali, annak mértéke szerint pedig
beszélhetünk nagyothallásról, illetve siketségről:

Nagyothallók: akiknek a hallásküszöb értéke mindkét fülön 30-70 dB között van.

A nagyothallók között vannak enyhe, középsúlyos és súlyos fokú hallássérültek.
A nagyothallókat segíti a beszédben hallásmaradványuk. Hallókészülékek igénybevételével
tudnak kommunikálni

Siketek: akiknek a hallásküszöb értéke mindkét fülön 70dB felett van, továbbá nem
rendelkeznek hasznosítható hallásmaradvánnyal. A siket embereknek a jelnyelv segít az
önkifejezésben, számukra speciális oktatási intézményeket tartanak fent, ahol a beszédre
is tanítják őket.

Keletkezési időpontja szerint is csoportosíthatjuk:

A hallássérülés kialakulásának időpontja fontos, mert ez meghatározza
nyelvhasználatukat és kommunikációs képességüket.

Prelingvális,nyelvelsajátítás előtti: a hallás sérülés miatt a szókincs spontán gyarapodása

akadályozott, külön tanítást igényel. Jelentős szerepe van a jelnyelvnek.

Posztlingvális, nyelvelsajátítás utáni. A beszéd fejlesztése támaszkodhat a hallássérülés

előtt megszerzett szókincs

A hallás hiányának következményei, hatásai a személyiségfejlődésre

 A hallássérülés következménye a nyelv, a beszéd elsajátításának zavara vagy a

beszéd hiánya. A hallássérülés a meglassúbbodott nyelvfejlődésen túl az
artikulációt (a helyes kiejtés), a szupraszegmentális elemeket (hangsúly, hanglejtés,
ritmus, tempó, dinamika), a szókincset és a grammatikát is érinti.
 A hallássérülés másodlagos következményei:
-szociális alkalmazkodás területét érintik.
- a súlyos fokú hallássérültek gyakran nem értik a körülöttük zajló eseményeket
vagy azok minden előzmény nélkül, váratlanul törnek rájuk.
 -tájékozódó magatartásukra jellemző az időnkénti jobbra, balra, hátra tekintgetés.
Ezt a magatartást a környezet gyakran félreérti, és ideges, nyugtalan, ingerlékeny,
bizalmatlan személyiségű embert feltételez.
-siket ember számára hiányoznak a környezetből jövő szóbeli háttér információk
és a magatartást szabályozó verbális utasítások, szabályok. Ezért gyakran nem érti
a körülötte zajló eseményeket, s a környezet számára teherként jelentkezik az
állandó félreértések tisztázása, az állandó magyarázás, meggyőzés. A súlyos fokú
hallássérülés negatív szociális következményei lényegesen csökkenthetők a nyelvi
kompetencia kialakításával, fejlesztésével.

Kommunikációs csatornák a hallássérültek kommunikációjában

A hallássérültek nem hangok, hanem jelnyelv, szájról olvasás, testbeszéd, szemkontaktus

útján kommunikálnak
Jelnyelv: vizuális kódrendszer legfejlettebb formája, melyet elsősorban a siket emberek
használnak. A jelnyelvnek is van egy sajátos hangtana, alaktana és mondattana
Szájról olvasás: az a technika, amivel az alkalmazója vizuálisan, a szájmozgások alapján
ismeri fel a beszédet. Az így látható mozgássorozat a szájkép.
Testbeszéd: nem verbális jelek használata. Fajtái: mimika, vokális kommunikáció, tekintet,
mozgásos kommunikáció, testtartás, térköz. Hangulatot, érzelmeket "olvasunk ki" vagy ha
nem értjük mit akart mondani a másik, akkor ennek segítségével próbáljuk kikövetkeztetni
(pl. a jegyellenőr lefelé néz, tartja a kezét - várja a jegy átadását).
Szemkontaktus: a szemünkkel úgymond hívjuk egymást, nézve "mutatunk" egy tárgyra,
személyre stb.

A hallássérültek gondozása, nevelése:

 Csak a rendszeres hallókészülés viselés során tud elkezdődni az a folyamat amely

segíti a hangokra való felfigyelést, a differenciálást, a hangokkal teli világ felé
fordulást.
 információk szerzésében nagy szerepet játszik a vizuális csatorna, ezért a látás
védelme, a szemészeti ellátás a fülészeti gondozással azonos fontosságú.

 folyamatos audiológiai ellátás

  a hallásukat a hangos beszéd kialakulása után elvesztett tanulók esetében fontos a
mentálhigiénés gondozás, a pszichológiai ellátás.
 A fogalmi gondolkodás fejlődésére és a lelki élet egészére kihat a szakszerű
hallásfejlesztés, a meglévő hallásmaradvány aktivizálására alapozva, a technikai
lehetőségek felhasználásával.
 A helyes ejtés kialakítása gyógypedagógiai módszerekkel történik.
(szurdologopédia – tükör alkalmazása, tapasztalati tanítás, Hangok könyve) A
beszéd-, nyelvtanulási és egyéb tanulási zavar tüneteit mutató tanulók komplex
korrekciója az iskoláztatás végéig szükséges.
 Hallássérült fejlesztése:
-hallásfejlesztés
-a hangos beszéd használatának építése:
-beszédértés fejlesztése
-szájról olvasás készség fejlesztése
-érthető kiejtésre nevelés
-legalább 3-400 szó
 Speciálisan a hallássérültek számára kitalált, saját készítésű, egyénre szabott
eszközök: Napló, egyéni lexikon

Kiemelt egészségügyi feladatok:

A hallókészülék kisméretű hangerősítő berendezés, melyhez egy gondozószett is tartozik.

ennek a részei: Pumpa, párátlanító készülék, szárító kapszulák vagy patronok. A
készülékben lecsapódó pára és nedvesség eltávolítására használatos eszközök. A
hallókészülék mindennapos karbantartást igényel.
Az elemmérővel megállapítható az elem állapota. Amennyiben az elem már nem teljes
kapacitással működik, az kihat a hallás minőségére, amelynek következtében a hangerő
csökken, vagy egyes területeken az erősítés nem megfelelő. Fontos, hogy a pedagógus is
rendelkezzen tartalékelemmel az azonnali csere végett.
A sztetoklippel ellenőrizhető a hallókészülék működése. Ha a gyermek viselkedése
(figyelme, kooperációja) megváltozik, a pedagógus gondolhat arra, hogy a készülék
elnémulása miatt nem tudja a hallássérült gyerek az események menetét követni. Ekkor
használhatja a készülék működésének ellenőrzésére a sztetoklipet.
Cochlea implant Műtéti eljárással ültetik be az elektródákat, amelyek a csiga elhalt
szőrsejtjeinek működését pótolják. Két részből áll:
 Belső egység: implantátum, a koponyába beépített vevő és a csigába vezetett
elektróda, amelyet műtét során helyeznek be.
 Külső egység: mikrofon, beszédprocesszor, a fejen mágnessel rögzített adótekercs.
A beszédproceszszor lehet dobozos és fül mögötti.
Külső kezelőrészei típustól függőek. A beszédprocesszor beállítását a műtétet követően
gyakrabban, későbbiekben félévente szakemberek végzik. Működésüket tölthető
akkumulátorok, illetve elemek biztosítják.
FM rendszerű adó-vevő készülék: Az adó-vevő egy mikrofonnal ellátott adóból – amit a
beszélő, a pedagógus visel – és egy vevőből áll, amely a hallássérült gyermek
hallókészülékéhez vagy a CI beszédprocesszorához csatlakozik. Az adó egy adott
frekvenciasávon rádióhullámon sugározza a jeleket a hallássérült gyermek vevőjéhez. A
gyermek a vevőn beállíthatja, hogy csak az adó mikrofonjába beszélő hangját hallja, vagy
egyszerre működjön a hallókészülék mikrofonja és az adóé is. Az adó hatótávolsága kb. 30
m. Ez a technikai eszköz nem erősít, hangátvitel a szerepe, ugyanakkor hatékonyabbá teszi
az erősítést. Alkalmazásánál a tanárnak lehetősége van olyan tanulásszervezési módokat is
választani, amelyeknél nem kell figyelembe vennie azt, hogy irányító, szervező
munkájában milyen távol van a gyerektől. Az FM-készülék segítségével a hallássérült
gyermek is követni tudja a többieket a tanulási folyamatban úgy, hogyha egy osztálytárs
beszél hosszan, ő viseli az adót. Mivel ez egy elektonikai eszköz, tölteni kell.
Fül higiénéje:
 fülkagyló és külső hallójárat tisztán tartása
 a váladék eltávolítása ameddig az ujjbegy beér.
18. Ismertesse a mozgáskorlátozottság fogalmát, okait, típusait! Mutassa be a
mozgáskorlátozottak nevelésének, oktatásának, gondozásának főbb jellemzőit, speciális
eszközeit, valamint a kiemelt egészségügyi feladatokat! Ismertesse a
mozgáskorlátozottság hatásait a személyiség fejlődésére!

A mozgáskorlátozottság fogalma: A mozgáskorlátozottság többnyire idegrendszeri eredetű,

tehát a mozgások kivitelezésében részt vevő idegrendszeri struktúra sérülése, vagy
megbetegedése következtében létrejött mozgászavar.
Jellemzői a tartási –és mozgató funkciók tartós vagy maradandó hiánya. A nagymozgások
járás, futás, kúszás, mászás-koordinálatlansága és ennek következtében a finommozgások
kivitelezésének nehézségei.
Okai:- örökletes- születés előtti ártalom- születés utáni ártalom

Csoportosítás a klinikai kép alapján:

1) Végtagok mechanikus károsodása, végtagredukciók

okai: - fejlődési rendellenesség - ritkábban baleset vagy betegség
Jellemzői: Ízületi instabilitás, mozgáskorlátozottság, izomgyengeség
Kezelése:
a) műtét
b) művégtag (protézis használatának korai megtanítása)
c) szomatopedagógiai módszerek (mozgásfejlesztés)
2) Petyüdt bénulást kiváltó kórformák
A gerincvelő mozgató idegsejtjeinek károsodása. A bénulás egy izom vagy egy
izomcsoport működésképtelenségét jelenti. Ahol az érintett testrész érzéketlenné válhat.
Az izomzat tónusa kórosan csökkent.
Okai: A gerincvelő motoros neuronjainak fejlődési rendellenessége, sérülése, betegsége
A rendellenesség helyétől függően alakul ki bénulás és érzészavar az alsó
gerincszakaszon vagy a lábon. A rossz vérkeringés miatt fekélyek alakulhatnak ki az
érintett területen.
a) A leggyakoribb izombetegség az előrehaladó izomsorvadás
Szimmetrikusan bénítja le a vázizmokat. A testtartás és a mozgás jellegzetes
elváltozása jellemzi. Ez a betegség jelenleg gyógyíthatatlan.
b) gyermekbénulás (Heine-Medin kór)
 c) baleseti gerincvelő-sérülések
d) szülési felsővégtag-bénulás (paralisis obstetrica)

Jellemzői:
-izomerő csökkent vagy egyáltalán nincs mozgás
-érzészavar, vegetatív funkciók zavara, végtagokon növekedésbeli visszamaradás
-érzések és akaratlagos mozgás hiánya, széklet- és vizeletürítési zavar
- gerincferdülés, jelentős elhízás
- társadalmi életben való részvétel akadálya
Kezelése: - enyhe: gyógyszeres kezelés - torna, de ne legyen túlterhelő - protézis -
kerekesszék, lélegeztető készülék – műtét
3) Agykárosodás utáni állapotok
A mozgás rendellenességének típusa az agy sérülésének helyétől függ.
4) egyéb kórformák
Az eddigi csoportokba nem sorolható, a gyermekkorban leggyakrabban előforduló,
veleszületett vagy szerzett megbetegedések csoportja.
Például:
- reumatológiai elváltozások (krónikus sokízületi gyulladás) - ortopédiai elváltozások
(dongaláb)

A mozgáskorlátozottság hatása a személyiségfejlődésre

Veleszületett rendellenességek hatása a személyiségfejlődésére

A mozgássérülés megváltoztatja a testsémát, hátráltatja a cselekvést, beszűkíti az érzékelés, a

tapasztalatszerzés lehetőségeit. Még a hőháztartásra is kihat: a mozgássérültek nehezebben
alkalmazkodnak a hőmérséklet változásához, mint a többi ember. Az önellátás nehezebb, és
állandóan segítségre szorulhatnak. A mozgás korlátozottsága nehézséget okoz a
közlekedésben, az öltözködésben, az étkezésben, a rendtartásban és a testi higiénia
biztosításában. Még az egyszerű finommozgások is akadályozottak lehetnek. Előfordulhat
gyűlölködés, agresszió a külvilággal szemben, vagy szorongás, visszahúzódás a
fogyatékosság szégyellése miatt.

Szerzett rendellenességek hatása a személyiség fejlődésére

Ha egy alapvető, fiziológiai szükséglet nincs kielégítve, akkor ezek elvonják a figyelmet és
gátolják a folyamat előrehaladását. Ha viszont az alap szükséglet kielégül, a hierarchia
következő szintjére kerülhet sor és így tovább szintenként. Ha ez nem történik meg, az kihat a
személyiség fejlődésre.
A biztonság szintje: Az életfélelmet, a halálfélelmet gyakran úgy fogalmazzuk meg, hogy
szorong vagy bizalmatlan, elutasító azonban a személyek szembesülhetnek életük
törékenységével, személyük sebezhetőségével.
A következő szint, az érzelmeknek szintje. Agysérülés esetén számtalanszor előfordul, hogy
a beteg nem motivált, nem érzékeli szükségleteinek hajtóerejét. Szervezetlenné, esetlegessé
válnak az addig jól működő a szükségletekkel, társas viszonyokkal, magasabb értékekkel
összefüggő kapcsolatrendszerek. Míg az első szinten a szorongás, ezen a szinten a
közömbösség, a kötődések hiánya vagy éppen a függőség és a szégyen lesznek azok a
tudatállapotok, amelyekre nagyobb hangsúly kerül.
Majd az önbecsülés, elismerés szintje következik.
Továbblépve az akarat, önmegvalósítás és az ezzel összefüggő cselekvés szintjére
pillantsunk rá. Alapvető, hogy emberként a vágyamat, a szükségletemet, ki tudjam fejezni,
meg tudjam tartani, mint célt, és ennek a célnak megfelelően képes legyek szándékaim szerint
cselekedni. Nagyon mindennapi és magától értetődő helyzet, ha pl. valaki el akar menni WC-
re, akkor azt képes megtenni. Az agysérült beteg nem biztos, hogy ki tud menni, hiába akar.
Az is lehet, hogy elindul, de nem elég gyors. Az is megtörténhet, hogy szólni akar
valakinek, hogy segítsen neki, de nem tud. Ekkor gyakran az akadályozottságot düh,
szomorúság, kétségbeesés vagy kiszolgáltatottság kísérheti. Az agysérülések következtében
megjelenő agresszió vagy regresszió gyakran másodlagos válaszok, és nem köthetőek
bizonyos jól körülhatárolt területek sérüléséhez

Speciális eszközök

Tantermi berendezések: Speciális, állítható asztalok és székék szükségesek a

mozgáskorlátozott tanulók sokfélesége miatt, hogy egyénre szabható legyen a berendezés.
Bizonyos esetekben szükséges lehet dobogó, lábtartós dobogó, állítható-lapozható tábla
használatára.
Taneszközöket tekintve speciális füzetek, nagyméretű írószerek, marokkréta, betű- és
számkockák, speciális ollók
Tanulást segítő eszközök: Ceruzafogók, Csúszásgátlók, tapadó alátétek, Könyvtámasz,
Tárgyrögzítő csipeszek-sinek, Asztali kapaszkodók, Könyöktámasz, csuklótámasz,

A mozgásfejlesztő eszközök: a különféle formájú, felületű és nagyméretű Bobath-

labdák, Boccsa-cső (A boccsa speciális sportjáték, paralimpiai szám, különösen súlyosan
sérültek részére javasolható), Guruló zsámoly, Billenő zsámoly, Különféle idomok
mozgásfejlesztéshez, Járókorlát járásgyakorláshoz, Kéz- és lábsúlypánt, Súlymellény, Ayres-
eszközök, Golyófürdő, Háromkerekű kerékpár,

Mozgást fejlesztő és gyógyászati segédeszközök A gyógyászati segédeszközök testközeli

eszközök, a mozgáskorlátozottak tartási és mozgási funkcióinak javítására, korrekciójára
szolgálnak
Kerekesszékek, Állító eszközök, Járókeretek, Ültető modulok, Speciális, állítható székek,
járógépek, művégtagok (ortézisek), ortopéd cipők, a gerincet támasztó készülékek, fűzők,
egyéb rögzítő-támasztó eszközök -, amelyeknek használata szakorvosi javaslatra történik.

Kommunikáció: A sérült ember nonverbális úton fejezi ki magát: hangjelzések, gesztusok,

manuális rendszerek, jelnyelv és/vagy kommunikációs táblák vagy kommunikátorok
segítségével.
Augmentatív kommunikációs eszközök: Bliss-jelképszótár és –jelképek, Kommunikátorok,
PCS kommunikációs képrendszer és képszótár, Bliss-abc, Aktop program speciális egerek,
speciális billentyűzetek, esetleg billentyűzetrács, fejpálca

Önkiszolgálást, önálló életvitelt segítő eszközök az étkezést, toalett-higiéniát segítő

kiegészítők. Ilyenek például: Nyeles vagy tapadókorongos tisztálkodási eszközök, kádlift,
betegemelő, toalett emelők, kapaszkodók, speciális tányérok, poharak, evőeszközök, etetőgép

Az akadályozott kommunikációt segítő eszközök

Speciális billentyűzetek, fejpálcák, egeret kiváltó eszközök. Augmentatív kommunikáció
lehetősége.
Minden alternatív, augmentatív kommunikációs rendszer több, egyénre szabott
kommunikációs eszközből áll. Bliss jelképrendszer, PECS képkommunikációs rendszer,
„beszélő gép"
19. Ismertesse a beszédfogyatékosság fogalmát, okait, típusait, a beszédfogyatékosok
nevelésének, oktatásának, gondozásának főbb jellemzőit, speciális eszközeit, valamint a
logopédiai munka higiénés feladatait! Mutassa be a beszédfogyatékosság hatásait a
személyiség fejlődésére!

Noha a szóbeli tétel továbbra is a beszédfogyatékosságról kérdez, a kifejezés elavult.

Nyelvi fejlődési késés, nyelvi fejlődési zavar a jelenlegi terminológia.

Súlyosság szerint megkülönböztetnek beszédhibákat, beszédzavarokat és

beszédfogyatékosságot.

Beszédhiba: a beszéd valamely tényezőjének enyhébb zavara, a beszédbeli akadályozottság

legenyhébb formája. Ide tartoznak a beszédhangok képzésének eltérései, amikor a hiba
hátterében a beszéd és a nyelvi fejlődés lassúsága, a beszédszervek ügyetlensége, a hallási
észlelés gyengesége valószínűsíthető. Tünetei a hangzó beszéd artikulációs hibáiban, a nyelv
érési folyamatainak lassúságában nyilvánulnak meg. A beszédhibás gyermekeket célszerű
logopédiai kezelésben részesíteni, eredményesen fejleszthetők.

Élettani beszédhibák: az ép gyermekek beszédfejlődésének hároméves kor körül megjelenő

fejlődési jelenségei. Az élettani beszédhibák különösebb kezelés nélkül rendeződnek.
 Élettani pöszeség
 Élettani dadogás

Beszédzavar: elsősorban a beszédszervi központ fejlődési és működési akadályozottsága

következtében jön létre, ami egyidejűleg érinti a kommunikációs teljesítmények több
területét, a hangzó-kifejező beszédet és a nyelvi működést is. Hátterében sok ok állhat, a
tünetei pedig különféle kombinációkban, különböző életkorban jelennek meg, és általában
hosszan fennmaradnak. A beszédzavarok közé tartoznak a korán feltűnő beszédfejlődési
elmaradások, majd a beszéd alakulásának későbbi szakaszában fellépő artikulációs és
ritmuszavarok, valamint a nyelvi fejlettség eltérései. A fejlesztés logopédus vezetésével
történik

A beszédfogyatékosság: a beszéd- és nyelvi teljesítmények súlyos zavarai, amelyeknek a

hátterében elsősorban biológiai, funkcionális okok állnak, és csak intenzív, szakszerű
segítségnyújtással javítható. A beszédfogyatékosság megjelenhet a beszédfejlődés kiterjedt és
hosszan tartó elmaradásában, a beszédfolyamatosság, a beszéd- és hangképzés sérüléseiben,
valamint az olvasás, írás megtanulásának és alkalmazásának akadályozottságában. Kizárólag
azt a személyt tekintjük beszédfogyatékosnak, akit a szakértői bizottság a komplex vizsgálata
alapján annak minősít. Az érintett nyelvhasználati terület alapján megkülönböztethetünk
receptív és expresszív zavarokat.

Specifikus beszéd-nyelvfejlődési zavar: A nyelvi fejlődés elmaradása számos fejlődési zavar

vagy szindróma velejárója lehet. Ide tartoznak az értelmi fogyatékossággal járó fejlődési
zavarok, pl. a Down szindróma, a hallássérülés és az autizmus.
Ebben az esetben specifikus beszéd-nyelvifejlődési zavarokról beszélünk. Ezek „olyan
zavarok, melyekben a nyelvelsajátítás normál folyamata már a kora életszakaszban zavart
szenved. A zavar nem tulajdonítható közvetlenül neurológiai vagy beszéd illetve, érzékszervi
károsodásnak, vagy környezeti okoknak”.

Okai:
A beszédhibáknak többféle oka is lehet, amik külön-külön, vagy akár együtt is
jelentkezhetnek. Lehetnek a rossz minta követésének következményei, vagy szervi,
funkcionális okai is. A szervi okok érinthetik a hallást, a beszélőszerveket vagy az agyi
beszédfeldolgozó és beszédet irányító központokat. Az agyi központokat érintő okokat
központi, a többi szervvel és beidegződésükkel kapcsolatos okokat periférikus okoknak
nevezik. Mindegyik lehet veleszületett, vagy szerzett. Okozhatja fizikai bántalom, fertőzés,
mérgezés, gyógyszerek, keringési zavarok, az idegpályák károsodása, és általában minden,
ami rossz hatással van a beszélőszervekre, a hallásra és a megfelelő agyi központokra.

Beszédzavarok típusai:
 Kiejtési zavarok:pöszeség; raccsolás, selypítés, orrhangzós beszéd
 Beszédritmus zavarok: hadarás, dadogás, pattogás, skandálás, mutizmus
 Hangképzési zavarok: diszfónia és fonaszténia
 Kapcsolódó nyelvi zavarok: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia
 Általános beszédzavarok: fejlődési diszfázia, afázia
A különféle beszédzavarok keveredhetnek is, és nem mindig lehet eldönteni, hogy melyik az
elsődleges.
Integráció lehetőségei:
Alapvetően bármilyen intézménybe járhat beszédfogyatékos, de ez mindig személyre szabott.

A beszédhibák, zavarok és fogyatékosság esetén alkalmazott nevelés, oktatás, gondozás

sajátosságai, speciális eszközei:
Attól függően, hogy milyen állapottal állunk szemben más-más terápia alkalmazandó,
speciális eszközökkel.
A hangadás rendellenessége: diszfónia esetén a Disztonométre alkalmazandó, amely: speciális
műszer a diszfónia-terápia számára szerkesztve. A műszer a beteg beszédszerveinek mozgását
érzékelve színes kijelzőn mutatja, hogy az adott hang képzése megfelelő volt-e vagy nem
(préselt, erőltetett). Segítségével a betegek maguk is tudnak gyakorolni, hiszen egyértelmű
visszajelzést kapnak beszédteljesítményükről. A készülék tartozékai: alapgép, amelybe a
kijelzőt építették, nyakpánt, amely a gége és hangszalag működését érzékeli, mikrofon, amely
a hangminőséget érzékeli.
Afázia esetén pl – Bliss-jelkártyák
Az artikuláció zavarai esetén Fonetikai tükör, Rau-féle S-vas

Kiemelt higiénés feladatok a logopédiai munkában

A logopédiai foglalkozások végeztével az eszközök, a tükör, az asztal, a helység megfelelő
tisztántartásáról kell gondoskodni. A már említett Speciális logopédiai szondákat mint pl a
Rau-féle S-vas sterilizálni kell. A foglalkozáson használt spatulákat, fogvájókat veszélyes
hulladékként kell kezelni.

A beszédfogyatékosság hatása a személyiség fejlődésére

A beszédében sérült gyermek fogalmi gondolkodása nagyon merev lehet, magatartási zavar
alakulhat ki.
20. Ismertesse az autizmus spektrumzavar fogalmát, kóroktanát, kritériumait,
nevelésük, oktatásuk főbb jellemzőit! Ismertesse az autizmus spektrumzavar
pszichológiai hátterét, sajátosságait! Mutassa be a protetikus környezet fogalmát,
eszközeit, módszereit!

Autizmus spektrum zavar: Heterogén élethosszig tartó idegrendszeri fejlődési állapot

viselkedésbeli eltérésekkel, melyek érintik a szociális kommunikációt és a rugalmas
viselkedésszervezést. A tünetek megjelenési formája és súlyossága jelentősen különbözik.
Egységességét az úgynevezett „autisztikus triász/diád” adja (BNO-10; DSM-5)

Kóroktana:
 genetikai érintettség
 biológiai okok

Kritériumai:
1) minőségi eltérés a szociális-kommunikációs készségekben (3/3)
a) 1. társas-érzelmi kölcsönösség hiánya: vigaszt keres, vigaszt nyújt (megérti saját és
mások érzelmeit); saját érzelmek, érdeklődés spontán megosztása, figyelem felhívása
őt érdeklő dologra (szk-mutatás-hangadás ötvözése); bevonhatóság más örömébe;
szociális interakciók kezdeményezésének hiánya/válaszok hiánya; kölcsönös társalgás
hibái
b) nonverbális kommunikáció a szociális interakció szabályozásában. gyengén integrált
verbális és nonverbális kommunikáció; szemkontaktus eltérései; mimika
használatának/értésének eltérései; gesztusok használata/megértése; testtartás,
térközszabályozás
c) kortárskapcsolatok kialakítása, fenntartása, megértése, a kapcsolatok minősége:
barátai vannak-e? mit csinál velük? érdeklődik-e irántuk?; szerepjátékban való
részvétel, annak minősége, kezdeményezés, bevonódás; illemszabályok, viselkedési
formák a különböző szociális helyzetekben
2) rugalmatlan, repetitív mintázat az aktivitás, a viselkedés és az érdeklődés területén (2/4)
a) repetitív motoros mozgások: manirok; tárgyak sorbarendezése; tárgyak dobálása, nyit-
csuk, le-fel kapcsol; echo, idioszinkrázia
 b) ritualizált viselkedés (verbális és nonverbális): ragaszkodás az állandósághoz (pl
útvonal); afunkcionális rutinokhoz; változásnak való ellenállás;
tevékenységváltás/átmenetek nehézsége; merev gondolkodásminták
c) korlátozott, szűk körű, nem az életkornak megfelelő érdeklődés: tárgyában
abnormális; intenzitásában abnormális; szokatlan tárgyakhoz való erős ragaszkodás
d) szenzoros ingerekre adott túlzott vagy csökkent reakció: elkerülés; szokatlan
érdeklődés

Az autizmus spektrum zavar pszichológiai háttere, Az autizmus kognitív pszichológiai

magyarázatai:
A tüneti kép, a meghatározó kognitív sérülések, valamint a speciális szükségletek, eszközök
és módszerek, együtt adnak számunkra teljes képet az autizmus spektrum zavarról.
A viselkedéses kép magyarázatában ma meghatározó pszichológiai elméletek: a naiv
tudatelmélet és a végrehajtó működések zavara, valamint a gyenge centrális koherencia
(sajátos kognitív stílus).
Az e területeken végzett empirikus kutatások által feltárt okok nemcsak a specifikus tünetek,
speciális szükségletek megértésében, hanem a gyakorlati munkára nézve is meghatározóak.
1. A naiv tudatelmélet hipotézise
A naiv tudatelmélet az a kognitív-viselkedéses képességünk, amellyel
- elmeműködést feltételezünk
- magunknak és másoknak különböző mentális állapotokat tulajdonítunk pl. vágy,
szándék, vélekedés, remény stb.
- a mentális állapotok és a viselkedés között oki kapcsolatot feltételezve magyarázni,
értelmezni, előre jelezni vagy éppen befolyásolni, manipulálni tudjuk mások
viselkedését.
Korlátozott képessége vagy teljes hiánya következtében az állandóan változó társas
világ érthetetlen, kiszámíthatatlan és félelemkeltő az autizmussal élő emberek
számára. Az ő reakcióik pedig számos esetben éppolyan érthetetlenek,
kiszámíthatatlanok, félelemkeltőek is mások számára.
Ez a legintenzívebben kutatott terület, sok és sokféle eredmény támasztja alá, hogy
meghatározó zavar az autizmusban. Számos aspektusból máig a legnagyobb
magyarázó erővel bíró hipotézis.
Sérülése az „autisztikus triász” mindhárom területén megjelenő tünetekre
magyarázattal szolgál, de kiemelkedő jelentősége a szociális és a kommunikációs
 területeken megjelenő nehézségek szempontjából van.
A személyi és tárgyi környezet kiszámíthatóvá tétele, a „tananyag” egyénre szabott
módosítása alapvető fontosságú. Ennek szolgálatában áll a protetikus környezet és
eszközrendszer, a vizuális támogatás, a kognitív és viselkedésterápiás megközelítés,
valamint az alternatív kommunikációs eszközök használata is.
A fejlesztés középpontjában a szociális és kommunikációs készségek sokoldalú
fejlesztése áll.
2. A végrehajtó működészavar hipotézise
A végrehajtó működések tudatos erőfeszítés nélkül működő olyan funkciók, amelyek
egy jövőbeni cél elérése érdekében fenntartanak és működtetnek egy megfelelő
problémamegoldó rendszert, tehát lehetővé teszik a célvezérelt viselkedések
kivitelezését. Olyan működések tartoznak közéjük, mint például a tervezés, az
impulzus kontroll, a kézenfekvő, de nem megfelelő válaszok gátlása, a figyelem
irányítása, a szekvenciális viselkedésszervezés, a valóság és saját cselekvés
monitorozása, a beállítódás fenntartása, a gondolkodás és a cselekvés rugalmassága,
valamint a munkaemlékezet.
Összességében olyan működésekről van szó, amelyek minden komplex viselkedéshez,
azok rugalmas és adaptív alkalmazásához nélkülözhetetlenek, „feladatuk” a viselkedés
célszerű szervezése és összerendezése.
Sérülése elsősorban a triász harmadik területére ad magyarázatot, de a komplexebb
szociális és kommunikációs viselkedéshez is elengedhetetlen, tehát szerepe van az e
területeken megnyilvánuló egyes tünetekben is.
Ennek ismeretében értelmezést nyernek az olykor érthetetlen viselkedések és
nehézségek, melyekkel a szülők és szakemberek nap, mint nap szembesülhetnek.
Továbbá néhány olyan beavatkozási technika, módszer és eszköz hatékonyságát is
világossá teszi, melyek a gyakorlati munkában nem újkeletűek, annak évtizedek óta
meghatározó pillérei. Ezek valójában e zavar kiküszöbölését célozzák. Emiatt is
meghatározó jelentőségű a napirend alkalmazása és a munkaszervezés, de ilyenek
például az algoritmusok és folyamatábrák használata is.
Továbbá a végrehajtó működések zavara olyan területek és készségek fejlesztését
indokolja, mint például a problémamegoldás, tevékenység szervezése, tervezés,
kivitelezés, általánosítás, az állandósághoz való ragaszkodás és a repetitív
viselkedések feloldása.
3. Gyenge centrális koherencia hipotézise
A centrális koherencia az információk feldolgozása során a beérkező
részinformációknak a kontextus függvényében való jelentésteli egésszé szervezése,
mely minden területen, minden feldolgozási szinten jellemzi az emberi megismerést.
Az autizmussal élő személyek sajátos feldolgozási stílust mutatnak. Ilyenek például az
észlelési sajátosságok, a beszűkült érdeklődés, a képességek megőrzött szigetei és a
savant képességek, az azonossághoz való ragaszkodás vagy a tárgyak részletei iránti
intenzív érdeklődés.
Mindebből kiindulva a beavatkozás során meghatározó a feladatok, tevékenységek
szempontjából fontos, releváns ingerek kiemelése valamint ezek tanítása, a
lényegkiemelés és a tartalmak összefoglalásának fejlesztése, a szigetszerű készségek
hasznosítható tudássá szervezése. Az ingerek minimalizálásának érdekében az egyéni
fejlesztési helyzetek előnyt élveznek, mely során a kommunikációban is a lényegre
törő, rövid megfogalmazásra kell törekedni minden esetben, minden modalitásban.

Protetikus környezet: akadálymentesített környezet.

A protetikus környezet követelményei:

- A tér-idő szervezése nyújtson átlátható és érthető információt arról, hogy: mit kell,
illetve lehet csinálni
- hol történnek az egyes tevékenységek (pl. szobában, udvaron, mosdóban)
- mennyi ideig tartanak
- mi lesz a következő tevékenység.
- Az autizmussal élő személy biztonságérzetének megalapozása oly módon is, hogy
számára jól érthetően előre jelezzük az aktivitásokat
- A zökkenőmentes, önálló tevékenységváltás biztosítása.
- A biztonságnyújtás mellett az azonossághoz való ragaszkodás csökkentése, a
változások elfogadtatása speciális eszközökkel.
- Az állandóság érzetének biztosításával a változatos tevékenykedés kialakítása.
- A viselkedésproblémák megelőzése (pl. zavaró elemek eltávolítása, változáshoz való
fokozatos szoktatás, előrejelzés).
Elemei:
 A tér strukturálása
 Az információk vizuális megjelenítése, folyamatábrák
  Napirend (tér-idő struktúra)
 Munkaszervezés
 Munkarend.

Az autizmussal élők nevelésében, oktatásában, fejlesztésében alkalmazott eljárások:

Az idő strukturálása
Az autizmussal élő gyermekeknek problémát okoz a szimbolikus, elvont, átmeneti, láthatatlan
információk feldolgozása. Érthető, hogy súlyos nehézséget jelent számukra a "láthatatlan idő"
fogalma, mely rendkívül elvont. Bizonytalansághoz, félelemhez vezethet, hogy nem tudják, a
nap folyamán mi fog történni, egy-egy tevékenység mennyi ideig tart, meddig kell várakozni,
lesz-e kedvelt tevékenység, esemény.
A tevékenységek sorrendiségének (pl. szokásrend) kialakításával, valamint az egyén aktuális
fejlettségi szintjének megfelelő szimbólumrendszer alkalmazásával (forma és kiterjedés
tekintetében), amely a nap tevékenységeit sorrendben bemutatja (minden tevékenységnek
külön szimbóluma van), előre bejósolhatóvá válnak a napi tevékenységek. Ennek segítségével
csökkenhetnek a váratlan események okozta szorongások, félelmek, és megelőzhetőek
lehetnek a súlyos viselkedésproblémák.
A napirend: tér-idő szervezés
A tér-idő szervezése vizuális információhordozókkal legyen megjelenítve (napirend,
folyamatábrák, munkaszervezés, munkarend, képi segédeszközök, az augmentatív
kommunikáció eszközei).
A napirend ismeretlen helyzetekben is alkalmazható változások előrejelzésére, az új
aktivitások napi rutinba történő fokozatos beillesztésére.
Alkalmazása kezdetben rugalmatlan, a környezet alkalmazkodik a gyermek szokásaihoz,
kedvelt tevékenységeihez. Szükséges a tevékenységek gyakori váltása, hogy a gyermek minél
hamarabb megtanulja a tevékenységet a megfelelő térhez kötni, és a napirendet használni.
A napirend egyénre szabott az alábbi szempontok szerint:
A gyermek számára biztosan érthető formát kell használni, amely a szimbólumok
megértésének szintjétől függ.
Ennek alapján a napirend lehet tárgyas, ezen belül használhatóak a tevékenységben
használatos konkrét tárgyak, miniatűr játékeszközök. Az alkalmazás feltétele, hogy a gyermek
tudjon tárgyat tárggyal egyeztetni. A tárgymetszet átmeneti forma a tárgy és a kép között. A
napirendi kártyák a gyermek fejlődésével változhatnak.
Képes napirend: ezen belül használhatóak lényeget ábrázoló fotók, színes képek szóképpel,
piktogrammok szóképpel, csak szóképek. Az alkalmazás feltétele a tárgy-kép és a kép-kép,
illetve kép-szókép egyeztetés képességének kialakulása a gyermeknél.
Idő (napirend hossza): minden esetben csak a gyermek számára átlátható szakaszt jelezzük
előre. Ennek fokozatai a következők:
- csak a soron következő, aktuális tevékenységet jelezzük
- soron következő két aktivitást jelezzük
- napszakot, fél napot jelezzük
- egész napot jelezzük
- heti beosztást jelezzük.
Elhelyezését tekintve a napirend lehet rögzített vagy hordozható, de a gyermek számára
mindig láthatónak vagy elérhetőnek kell lennie.
21. Ismertesse a diszlexia, diszgráfia és a diszkalkulia fogalmakat, jellemezze a
tüneteket, valamint nevelésük, oktatásuk főbb jellemzőit! Mutassa be a Meixner –
módszer sajátosságait!

Diszlexia: Az olvasás nehézségét diszlexiánk nevezik. Diszlexiás az a gyerek, aki jó értelmi

képességgel rendelkezik, azonban az általános iskolában, a megszokott idő alatt és az ott
szokásos gyakorlás mellett nem tanul meg olvasni. Nehéz elkülöníteni a valódi diszlexiát az
olvasásgyengeségtől. A diszlexiás tünetek (betűcserék, betűkihagyások, betűbetoldások,
szótagkihagyások, szótagbetoldások, reverziók stb.) következtében lényeges pontokon sérül
a megértés. Így végső soron a diszlexiás gyermek tanulási zavarban is veszélyeztetett.
Diszgráfia: A gyermekek jó része írásában is mutatja a sajátságos tüneteket. A diszgráfia
nem a külalak zavara, elsősorban tartalmi tekintetben érinti az írást. Íráskor is
megjelenhetnek ugyanis a betűcserék, kihagyások, betoldások, reverziók, mindamellett,
hogy a helyesírás zavarai is jelen vannak.

A diszlexia és a diszgáfia terápia tartalma A terápia két irányt vehet: Az olvasás/írás

tanulás előtt, illetve közvetlenül a megkezdés után prevenciót végzünk.

Az oktatásban alkapmazandó speciális eszközök

– - Tárgyak, tárgysorozatok, képek, képsorozatok, betű és szótagkártyák
– – Írásvetítő, fólia
– –Diafilmek, magnetofon, mikrofon
– – Metronóm, stopperóra
– –Háromszög alakú ceruza vagy ceruzára húzható műanyag háromszög a
ceruzafogás javításához
– – Speciális vonalazású füzet a Logopédia Kiadó gondozásában, amely lehetővé
teszi, hogy a diszgráfia-veszélyeztetett gyermek fokozatosan jusson el az
iskolában alkalmazott vonalazású füzetekben való munkához
– Sike Valéria: Vésike. Betűépítő játéka

A Meixner módszer sajátosságaiű

- A meixner módszer alapelvei: Meixner Ildikó nevéhez fűződik
- A Ranschburg-féle homogén gátlás jelentőségének felismerése, annak kialakulásának
megelőzőse a diszlexiás gyerekek tanításában. A betűtanítás hármas asszociációs
 kapcsolatának kialakítása. A vizuális és az akusztikus észlelés mellett a különböző
testrészek és az ízületek helyzetének érzékelésének hangsúlyozása a betűtanításban és
az összeolvasás tanításában. Az aprólékosan felépített fokozatosság elve érvényesül, a
verbális kommunikáció hiányosságainak kompenzálására. Az elméleti gondolkodásra
való áttérés segítésére konkrét kézbe vehető taneszközrendszert alkalmaz, pozitív
megerősítés, fejlesztő értékelés mellett.
- A diszlexia prevenció: A terápia fő elemei: a téri tájékozódás fejlesztése orientációs
gyakorlatokkal, a hallási figyelem, a ritmusérzék, az emlékezet, a figyelem, a beszéd
alaki és tartalmi fejlesztése.
A fejlesztő gyakorlatokat 3 fő területen végezzük: · téri tájékozódás · beszéd ·
ritmusfejlesztés
- A diszlexia reedukáció: Mivel a reedukáció korrigáló nevelést jelent, így a diszlexia
reedukáció magára az olvasás javítására irányul. Irányelve az aprólékosan felépített
fokozatosság.
- A hármas asszociáció elve: E hármas asszociáció a hallott hang akusztikus képe, a
betű vizuális képe, és a hang beszédmotoros emlékképe. Ennek kialakításához
rendszeresen, és tudatosan meg kell figyeltetnünk a tanulókkal az egyes beszédhangok
kiejtése közben végzett artikulációs mozgásokat
- Ranschburg PÁL-féle homogén gátlás: Azt jelenti, hogy az azonos, ill. hasonló
elemek gátolják a tanulás folyamatát. Nehezebben tanulhatók meg, könnyebben
téveszthetők össze és könnyebben felejthetők el. A homogén gátlás kialakulását a
betűtanítás megfelelő sorrendjével kerülhetjük el. Az egymáshoz vizuálisan vagy
akusztikailag hasonló betűket kellő távolságban tanítjuk meg.

Diszkalkulia
Számolászavar.
A diszkalkulia az általános intelligenciát nem érintő, a matematikai teljesítményben
bekövetkező zavar, melynek egyik oka a neurológiai struktúrát, ill. funkciókat érintő
eltérés, örökletes és/vagy szerzett sérülés eredménye. Az első jelek már 6 éves kor körül
megfigyelhetők. Gyermek nem tud, vagy csak hibásan képes számolni, nem érzi a
mennyiségek közti különbségeket
Fajtái:
1. Szerzett: A diszkalkuliát elsőként baleseti sérülteknél állapították meg. Náluk az agy
speciális területe sérült.
2. Fejődési:örökletesen megjelent.

Jellegzetes tünetek∙ Gyakori nehézségek számoláskor (összeadás, kivonás, osztás, szorzás).

Nehezen tudnak számokat összehasonlítani.∙Gondot jelent a visszajáró ellenőrzése és az óra
leolvasása analóg óráról. Nem tudnak pénzügyi terveket készíteni. Különféle lelki problémák
alakulhatnak ki, akár matematikafóbia is. Rosszul tájékozódnak térben, összetévesztik a fent-
lent, előtt-mögött, jobbra-balra helymeghatározásokat. Figyelmük szétszórt, rövid ideig
képesek csak egy dologra koncentrálni.

Nevelésük, oktatásuk specialitásai:

A diszkalkúlia különböző típusú kognitív és tanulásterápiákkal kezelhető.
A Dyscalculine Program, a diszkalkúlia, matematikai teljesítményzavar kezelésére
szolgáló, kidolgozott lépésekből álló módszer- két-, illetve háromdimenziós eszköztárral.
A program arra épít, hogy élményekkel, és egymással történő integrációjukkal elérhető a
hibás matematikai, számolási strukturált minták korrigálása, és az új minta stabilizálása.
22. Mutassa be a súlyos halmozott fogyatékosság fogalmát, okait, valamint a nevelésük,
gondozásuk főbb jellemzőit! Ismertesse a fejlesztő nevelés, gondozás területeit,
alapelveit!

Súlyos,halmozott fogyatékosság:
A súlyos fogyatékosság meghatározásában a súlyos jelzõ elsõsorban arra utal, hogy a
diagnosztizált sérülés, károsodás olyan akadályozó tényezõvé válik, amely tartósan,
maradandóan, véglegesen és jelentõs mértékben nehezíti, akadályozza, gátolja a különbözõ
funkciók zökkenõmentes kialakulását vagy fejlõdését már az élet elsõ hónapjaiban
behozhatatlan lemaradásokat okoz, az ép fejlõdésmenettõl való eltérés pedig az életkor
elõrehaladtával egyre nagyobb lesz.
A halmozott jelzõ arra utal, hogy azonos vagy eltérõ idõben két vagy több, egymással nem
közvetlen oki kapcsolatban álló különbözõ sérülés, károsodás keletkezett. A halmozódóan,
párhuzamosan fennálló fogyatékosságok kialakulásáért leggyakrabban a központi
idegrendszer komplex organikus sérülése felelõs, aminek következtében egyszerre több fõ
vagy vezetõ tünet is kialakul.
Mindegyik részfogyatékosság különbözõ súlyosságú lehet, a fejlõdést oly módon
befolyásolja, hogy nem egyszerûen elkülönült fogyatékosságok összegzõdésérõl van szó,
hanem egy sajátos, új típus megjelenésérõl.
A súlyos-halmozott fogyatékosság, akadályozottság kialakulásában jelentõs szerepet játszik a
környezet támogató avagy akadályozó volta is. Külföldön néhány évtizede már kifejlõdött a
velük foglalkozó gyógypedagógiai részdiszciplína, érdekvédelmük, életfeltételeik
humanizálása. Hazánkban mindez most van kialakulóban.
A Magyarországon kialakult gyógypedagógiai gyakorlat alapján súlyosan-halmozottan
fogyatékos gyermeknek tekintjük azokat, akik legalább két területen minõsülnek
fogyatékosnak és ezek közül legalább az egyik területen a legsúlyosabb minõsítést kapják. A
hatályos közoktatási törvény értelmében ezek a gyermekek 0–3 éves korukig korai
fejlesztésben vesznek/vehetnek részt, illetve 3–18 éves koruk között tankötelezettség helyett
képzési kötelezettséget kell teljesíteniük fejlesztõ felkészítés keretében.

A fejlesztés területei:
 Kommunikáció
 Mozgás
  Érzékelés-észlelés
 Kreativitás
 Önkiszolgálás
 Szociális kapcsolatok

Alkalmazott terápiás eljárások, módszerek

1. Mozgásterápia
A mozgásterápia a súlyosan-halmozottan sérült, mozgásukban akadályozott
gyermekek fejlesztését szolgálja.
Célja:
a. a sérült tartási- és mozgási funkciók korrekciója;
b. alapvetõ testhelyzetek és mozgásformák megtanítása;
c. a finommotorika fejlesztése;
d. a mozgásos önállóság, a mozgási alkalmazkodóképesség kialakítása és
növelése;
e. a kommunikációs képességek kialakítása és fejlesztése;
f. a megismerõ tevékenység fejlesztése.
g. A mozgásnevelés egyénileg történik, ezeket a foglalkozásokat
szomatopedagógus, rekreátor, gyógymasszõr, és fizioterapeuta vezeti, akik
speciális fejlesztõ eszközöket alkalmaznak, például különbözõ terápiás
labdákat, trambulint, golyóágyat, fokosszéket, egyéb mozgásfejlesztõ
eszközöket.
2. Bazális stimuláció
Bazális kommunikáció
A kommunikáció egy nem verbális módozata.
A súlyosan sérült ember képes a saját készségszintjén, azaz mozgásosan, akár egy
izomcsoport megfeszülése vagy a légzésritmus megváltoztatása révén informálni
környezetét közérzetérõl, lelkiállapotáról. A partner e megnyilvánulásokat magára
vonatkoztatva jelzésekként értékeli, és megfelelõ viselkedéssel válaszol. Miután
reakciómat a másik személy észleli, saját megnyilvánulására adott válaszként értékeli
azt. Az információáramlásnak e sajátos, folyamatos testközelséget igénylõ, érzékeny
körforgását bazális (elsõdleges) kommunikációnak nevezzük.
A bazális kommunikáció folyamata jól illusztrálható a kezdeti anya–gyermek-
kapcsolattal, ugyanis a párbeszédnek ezt a formáját az anyák ösztönösen gyakorolják
kisdedeikkel.
A dialógus e formája a bõr és az izomzat tónusán (feszességén illetve ernyedtségén) és
a test mozgásán alapul, ezért a párbeszédnek ezt az elemi formáját tónikus
párbeszédnek nevezik, amely során az érintés az elsõdleges információközvetítõ.
A bazális stimuláció A módszer célja az érzékelés-észlelés aktivizálása, a
szenzomotoros funkciók minél szélesebb körû megélése, fejlesztése. A megszerzett
tapasztalatok, információk segítik a környezet megismerését, megkönnyítik az
alkalmazkodást, lehetõvé teszik a gyermekek számára, hogy a mindennapok
tevékenységeiben az összegyûjtött információk segítségével aktívan részt vegyenek,
önálló döntéseket hozzanak. A fejlesztés a gyermek saját világából indul, a számára
érdekes élethelyzeteket használja, és nagy súllyal van jelen a mindennapi
szituációkban
A bazális stimuláció feladata a különbözõ anyagok, eszközök segítségével testi
ingerek biztosítása, a bõr, a látás, a hallás, az egyensúly, az íz, az illatok érzékelése
terén.
A szomatikus stimuláció során azokat az ingereket találtuk a legcélravezetõbbnek,
amelyeket közvetlen testi kontaktusban biztosítottunk a gyermekek számára. Pl ölbeli
játékok, pezsgőfürdő.
A vesztibuláris ingerek segítségével újabb tájékozódási pontokat sajátít el testével
kapcsolatban. Érzékelhetõvé válik a mozgások iránya, ereje. A hintáztatás, a ringatás
szinte minden esetben örömérzést vált ki, akár ölben, akár valamilyen eszközzel
történik. Megfigyeltük, hogy a vesztibuláris ingerek hatására megszûnnek a sztereotip
mozgások. A gyermekek körében legkedveltebb a gimnasztikai labda és a zselélabda.
Használatuk alkalmával a fokozott izomtónus csökken, különbözõ mozgások válthatók
ki (például: a fej emelése, támaszreakció stb.).
A vibratorikus érzékelés már a méhen belül reakciót vált ki a gyermekbõl. Az anya és
a környezet hangjai rezgések formájában jutnak el a magzathoz. A vibratorikus
stimuláció ily módon az együttlét erõteljes érzését közvetíti. Megtanulja, hogy a
beszédbeli odafordulás, egy személyes közlés, a hang a gondozóhoz tartozik. A dúdolt
dallamokra a gyermekek intenzívebb reakciót adtak. A legtöbb gyermeknek van
kedvenc dallama, amit felismer, amelynek hallatán mosolyog.
A rezgések érzékelése szorosan kapcsolódik a hangok érzékeléséhez. Az akusztikus
ingerekkel lehetõséget biztosítunk annak megtapasztaltatására, hogy a hangok, a zajok
 információt hordoznak, jelentésük van. Megpróbálja a zajokat elhelyezni a térben,
rájön, hogy a hangoknak forrásuk van, és õ maga is képes zajokat elõállítani. Amikor
erre rájön, kialakul egy új kommunikációs lehetõség a gyermek és környezete között.
A taktilis-haptikus ingerlés tapintásos tapasztalatokat nyújt a tárgyak tulajdonságairól.
A kezet képessé kell tenni az érzékelésre, ennek érdekében ki kell alakítani a nyúlás, a
fogás, az elengedés képességét. A cél érdekében szinte minden, a környezetünkben
fellelhetõ tárgy használható. Különösen nagy hangsúlyt helyeztünk azokra a tárgyakra,
amelyekkel a gyermek a mindennapok során gyakran találkozik. Igyekeztünk ezek
használatába is bevonni a gyermekeket.
A vizuális ingerekkel a fény-árnyék, a formák, a színek, az alakok felé irányítjuk a
gyermekek figyelmét. A különbözõ színes fények, hangulatos lámpák, különösen, ha
azokhoz zene és finom illat is társul, komplex ingeregyüttest nyújtanak a gyermek
számára, s egyben meghitt, nyugodt hangulatot teremtenek.
A bazális stimuláció fontos területét képezik az illatok és az ízek. Az íz- és az
illatingerek kiegészítik egymást. A legtöbb esetben határozott mimikával jelzik
nemtetszésüket, fokozott nyálelválasztással, szopómozgással reagálnak a számukra
kedves ízekre, illatokra. A közös süteménysütések jó alkalmat biztosítanak e terület
aktivizálására. Az illatok és az ízek kiemelkedõ szerepet kapnak étkezés közben. Célja
a száj körüli terület túlérzékenységének leépítése, az evés élménnyé tétele, új ízek
megismertetése
A bazális stimuláció fent említett területei nem választhatóak el egymástól, átszövik
egymást.
3. Snoezelen-terápia
A Snoezelen-terápia a súlyos fokban fogyatékos személyeket célozza meg, a velük
történõ foglalkozások alatt/közben fejlõdött ki. Fõleg a szaglás, az ízlés, a hallás, a
tapintás, a kommunikáció, a játék, a szabadidõs tevékenységek terén válthat ki
elõrelépést.
Snoezelen-szoba olyan hely, ahol a sérültek megnyugodhatnak, megtalálhatják
önmagukat, környezetüket szabadon, elvárásoktól mentesen saját tempójukban
élvezhetik. A védettség szigete. Az eszközök motiválnak, a zene, az illat, a
hõmérséklet és a fény kellemes légkört biztosítanak a lakók számára.
4. Lovasterápia (gyógylovaglás)
A lovaglás körülményeinél fogva alkalmas a korábban megismert, elsajátított
mozgássémák korrigálására, finomítására, az új helyzethez igazodó mozgások
 megtanítására, gyakoroltatására. A gyermek és a ló kapcsolata, a vele való együttes
mozgás, a ló ápolásában való részvétel érzelmi kötõdést hoz létre, segít a félelmek
leküzdésében. Ugyanakkor hozzájárul az egyensúlyérzék és a ritmusérzék
fejlõdéséhez. Lovaglás közben fejlõdik a: • figyelem • koncentrálóképesség • fegyelem
• alkalmazkodóképesség • egymásra figyelés.
5. Zeneterápia
A zene által teremtett atmoszféra relaxál, megnyugtat és egyúttal a kommunikáció
eszköze is lehet. A zenei fejlesztés során igen fontos a gyermekeket megfelelõ
hangingerhez, hangforráshoz juttatni. A fejlesztés célja: • a zenei jelzések felfogása; •
zenei élmény; • a zene pszichés funkciójának érvényesítése; • az auditív és a vizuális
csatornák erõsítése. Ezért alkalmazunk gyermekdalokat, magyar népdalokat,
különbözõ hangszereket.
6. Hidroterápia
A hidroterápia segítségével a spasztikus és a kötött izmok, ízületek passzív
kimozgatása és kilazítása történik. Javul a vérkeringés, fokozódik a salakanyagok
eltávolítása, a víz jótékony hatása nyugtatja, ellazítja a súlyos, halmozott
fogyatékosokat
7. . Kézmûves- és kreatívterápiák
8. ∙Gyógymasszázs

A fejlesztő gondozás területei

Az étkezés a súlyosan-halmozottan fogyatékos emberek esetében több szempontból is fontos
fejlesztési terület. Kiemelt feladat az evés élménnyé tétele, a közös étkezés szokásainak
alakítása, az önálló étkezés feltételeinek megteremtése, valamint az ételek elkészítésében való
részvétel biztosítása. A feladatok megvalósításában figyelembe kell venni az életkori
sajátosságokat. A cél az, hogy minél aktívabban vegyen részt a tevékenységben.

Vizelet- és székletürítés: A szobatisztaság kialakítása rendszerint csak távlati cél lehet.

Súlyos érzékelési problémák esetén elõször a részképességek fejlõdéséért tehetünk sokat.
Pelenkázás közben szellõztessük a gyermek popsiját, egyértelmû kommunikációs jelzésekkel
tudassuk vele, hogy „mit találtunk” a pelenkában, a lemosás, a törlés, a krémezés közben
mindig kísérjük beszéddel a tevékenységet, hiszen így a gyermek megtanul az adott területre
koncentrálni, és megéli a saját testét mûködés közben, ami a megfelelõ motoros kontroll
kialakulásához szükséges elsõ lépés. A vizeletürítés megkönnyítéséhez adjunk elegendõ
folyadékot, illetve a hólyag felett végzett kopogtató masszázzsal segíthetjük a megfelelõ
hólyagürítést.
A székletürítés gyakran több gondot okoz a gyermeknek, hiszen a mozgászavarok illetve a
mozgásszegény élet krónikus bélinaktivitáshoz és székrekedéshez vezetnek. Sokszor szenved
bé lvagy szélgörcsöktõl is. A kizárólag pépes étel adása sajnos tovább fokozhatja ezeket a
problémákat, s ha a gyermek hashajtó gyógyszereket, kúpot vagy beöntést kap a székletürítés
érdekében, hamar félni fog ettõl az eseménytõl, hiszen adott esetben görcsöket és fájdalmakat
él át. Az ily módon kialakuló szorongás fokozhatja a székrekedést. A legfontosabb feladat a
komolyabb problémák kialakulásának megelõzése. A megfelelõ étkezés sokat segíthet, de a
folyamatotn mechanikusan is segíthetjük a vastagbél lefutását követõ körkörös stimuláló
masszázzsal, az alhasi terület megfelelõ ellazításával, a behajlított lábak hashoz szorításával.
Ha rendelkezünk megfelelõ ültetési lehetõséggel, minél elõbb próbáljuk meg a gyermeket
bilire vagy megfelelõ biztonságot nyújtó, speciális vécészékre ültetni, hiszen a függõleges
testhelyzet jelentõsen megkönnyíti a tevékenység végrehajtását.

Fürdés, zuhanyozás, hajmosás, mosakodás, fogmosás

A halmozottan sérült gyermekeknek és gondozójuknak sok esetben ez kész tortúra, hiszen a
sérült gyermek„meglepetésszerû támadásként” élik meg ezt a szituációt. Ez változtatható
állapot a következő alapelvekkel:
A mosakodás, a zuhanyozás lépéseit mindig azonos módon végezzük
A fürdés igen jó lehetõséget kínál a testérzékelés fejlesztésére, hiszen az egész testet éri a víz,
a hab, a mosdókesztyû vagy a szivacs. Emellett a különbözõ illatú fürdetõk szagingerlést
biztosítanak, míg a víz hõmérsékletének érzékelése egy újabb érzékelési-észlelési területet
szólít meg. A biztonságérzet érdekében használjunk csúszásgátló alátétet, kádba helyezhetû
mûanyag ülõkét, esetleg kapaszkodókat. Ha a gyermek megfelelõen el tud lazulni,
könnyebben tud részt venni a tevékenységben, jobbak lesznek az elsõdleges testi
tapasztalatszerzés feltételei, s hamarosan nagyon megkedveli a fürdést.
Amit önmaga el tud végezni, azt várjuk el tõle, és szánjunk idõt arra is, hogy egy-egy újabb
lépést kipróbálhasson.
A fogmosásnak hangsúlyozott szerepe van a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek
gondozásában, mivel a szájzárás nehézségei, a fokozott nyálzás, a rágás hiánya és a
gyógyszerek mellékhatása következtében fogazatuk épsége fokozottan veszélyeztetett. A
lehetõ legkisebb fogkefét használjuk, hogy alaposan megdörzsölhessük a gyermek ínyét. A
száj nyitásához és zárásához használjuk a Müller-féle állkapocs-kontrollt, ezzel segíthetjük a
fogkrémes víz kiengedését, illetve a száj megfelelõ nyitását a belsõ felületek sikálásához.
Megfelelõ elõkészítés után, bizonyos esetekben – és az önállóbb fogmosás kialakítása
érdekében – bevezethetjük az elektromos fogkefe használatát is.

Öltözés, vetkõzés
A ruhadarabok és a testrészek következetes megnevezésével és egyidejû megtapogatásával
elõsegíthetjük a testérzékelést, és az aktív közremûködés kialakulását. A reflexgátló
testhelyzet, a közösen végzett tevékenység (például ölben ülve), a nyugodt, határozott
mozdulat-sorrend jelentõsen hozzájárul a sikeres végrehajtáshoz. Az évszaknak megfelelõ
ruházat kiválasztása, a ruhadarabok színének és anyagának megtapasztalása a megfelelõ
kommunikációval kísérve több oldalról is fejleszthetik a gyermek érzékelését-észlelését és a
világ megismerését. A döntés és a választás kialakulását elõsegíthetjük, ha két különbözõ
színû vagy fazonú ruhadarabot kínálunk, és a gyermek kiválaszthatja, hogy mit szeretne
viselni. Ismeretei bõvülésével egyre kompetensebb lesz abban is, hogy az évszaknak vagy az
aktuális idõjárásnak megfelelõ ruhadarabot válassza ki.

A súlyosan halmozottan fogyatékos egyén életútja

A fogyatékkal élő embereknek is joguk van úgy élni, mint más, nem fogyatékos
személyeknek. Természetesen nekik is a legelőnyösebb a családi környezet, amely leginkább
megteremti a kötődés, érzelmi biztonság lehetőségét.
Ugyanakkor azok számára, akiknek nincs családjuk, vagy családjukban nem elhelyezhetők,
akik rendszeres gondozást és ápolást igényelnek, mindenképpen szükségszerű megoldást
jelentenek a bentlakásos intézmények.
Fontos a közösségben való viselkedés formáinak tanítása, a szűkebb és tágabb világ
kommunikációs normáinak megtanulása és gyakorlása. A szociálisan elfogadható jelzések
megerősítése, a nem elfogadhatók leépítése. A közösségi alkalmakban való aktív részvétel
segítése. A megfelelő kapcsolatteremtési formák kialakítása Önkiszolgálás, egészséges
életmódra nevelés, az önállóság és önellátás képességének elsajátítása, az emberi
szükségletek kielégítés kultúrájának megismerése.

Intézményhálózat:
1. Fogyatékos személyek otthona: ápoló, gondozó otthon
- azokat a fogyatékos személyeket látják el, akik oktatása-nevelése más intézményben
nem látható el.
 - azok járnak ide akik folyamatos segítséggel oktathatók, nevelhetők
- gondozásukra, csak intézményes keretek közt van lehetőség
- önellátásban részben képesek, tartós ápolót igényelnek
2. Fogyatékos személy rehabilitációs intézménye
3. Fogyatékos személy gondozó háza: átmeneti, maximum 1 év elhelyezés lehetséges
4. Lakóotthonok
Rehabilitációs célú lakóotthon: A bentlakók önálló életvezetési, képességének a
helyreállítását szolgálja. Az intézmény előkészíti a fogyatékos személy lakóhelyi
környezetébe való visszatérését, megszervezi az utógondozást.
5. Szociális intézmények: Fogyatékosok nappali ellátása: (3. évet betöltött)
- Nappali ellátás, önkiszolgálásban csak részben képes
- alapszolgáltatás: étkezés, társas kapcsolatok biztosítása, napközben gondozás,
ápolás, foglalkoztatás, habilitáció, rehabilitáció
23. Mutassa be az aktivitás és a figyelemzavarait! Ismertesse a hiperaktivitás, a
figyelemzavar és az impulzivitás fogalmakat, jellemezze tüneteiket!
Értelmezze nevelésük, oktatásuk, beillesztésük sajátosságait!

Figyelemzavarról beszélünk, ha a figyelmi problémák oka többnyire a működést

megalapozó pszichikus funkciók gyengesége, zavara vagy kiesése. A figyelem elégtelensége
már korai életkortól tapasztalható, és tartósan fennmarad, minden élethelyzetben
megfigyelhető.
Az általános figyelemzavar típusai és jellemzői

1. Figyelemfáradás: az ilyen gyermekek nagy lendülettel látnak hozzá a

feladatvégzéshez, de láthatóan egyre lassulnak, megnő a hibaszám azokban a
feladatokban is, ahol kezdetben jól teljesítettek. Végül kifáradva félúton abba is
hagyják a feladat befejezését. Látszólag dolgoznak tovább, de valójában nincs már
figyelemi energia a teljesítés követésére. Nem egyszerűen lassabbak vagy
fáradékonyabbak, mint a többiek, hanem a figyelmi koncentráció szintjét nem tudják
hosszan megtartani.
2. A figyelem terjedelmének zavara: a figyelem és a rövid távú emlékezet
működésének együttes problémája.
3. A figyelem tartósságának zavara esetében a gyermek figyelme könnyen felszínes,
szórt, megzavarható. Az információ nem kerül feldolgozásra, csak a figyelmi szűrőn
halad át. Folyamatos ingerkereső, de az inger nem jut el a feldolgozásig. A szórt,
felszínes figyelem mindig hipermotilis viselkedéssel párosul Képtelen huzamosabb
ideig ugyanazt a tevékenységet figyelme fókuszában megtartani.
4. A figyelem megoszthatóságának zavara: a gyermek a feladatvégzés során nem
képes egyszerre párhuzamosan, két vagy több szempontot figyelembe venni, csak az
egyiket követi. Tünetei: letapad egy tevékenységnél, csak arra figyel.
5. A figyelem átvitelének zavara: a gyermek nem tud gyorsan és megbízhatóan
"kapcsolgatni" a különböző figyelmi helyzetek között.
6. A figyelem impulzivitásának zavara: a hiperkinetikus figyelemzavar (ADD)
jellemzője. A figyelem könnyen elterelhető, vagy csak rövid ideig tartható fenn.
Nem kitartó semmilyen tevékenységben sem, bár a számára érdekfeszítő helyzetben
képes jól koncentrálni. A részletekre nem figyel, felületes, ugyanakkor gyakran egy
teljesen lényegtelennek tűnő dolognál ragad le, és terelődik más vágányra a
 gondolatmenete.
Általában képtelen megszervezni és rendben tartani környezetét, tevékenységét.
Legkésőbb az iskoláskor idején már szembeötlő, hogy nagyon változó intenzitással
koncentrál, csapong, befejezés nélkül átcsap másik információ követésébe.

Impulzivitás: Hevesség, indulatosság, a pillanatnyi hajtóerőnek való megfelelés. Az

impulzivitás kontroll problémákkal köthető össze, hiszen:
 az impulzív gyermek képtelen kontrollálni önmagát. Nem rossz akar lenni, hanem
csak nem képes uralkodni viselkedésén.
 A kontroll probléma akár a táplálkozás területén is jelentkezhet: nem tud határt szabni.
Jellemző a kockázatvállalás,labilitás, dühkitörések, érzelmi zavar.
Gyakori tünete az ADHD-nek.
Tünetei:
 Kimondja a választ, mielőtt a kérdést befejezték volna
 Nehézsége van a várakozással
 Félbeszakít másokat (beszélgetés, játék)

Hiperaktivitás: A hiperaktivitás pontos neve figyelemhiányos hiperaktivitási zavar, ADHD.

Neurológiai természetű veleszületett vagy fejlődési rendellenesség, melynek vezető tünete a
figyelemzavar, kísérő tünetei a hiperaktivitás, feledékenység és a gyenge impulzuskontroll.
Betegségnek, részképességzavarnak, néha fogyatékos állapotnak tekinthető az eset
súlyosságától függően. Lehet valamely gyermekpszichiátriai zavar (pl. depresszió, mánia,
szorongás, pszichózis) tünete is.
Hiperaktivitás alatt olyan fokozott, túlzott motoros aktivitást értünk, mely az adott gyermek
fejlettségének nem megfelelő, mindennapi viselkedésének szembetűnő sajátossága.
A figyelemzavar-hiperaktivitás valóban létező jellegzetes tünet együttes. Olyan krónikus
eltérés, melynek bizonyos tünetei, részjelenségei már 7 éves kor előtt szembetűnők.

A hiperaktivitás tünetei különböző életkorokban:

Magzati élet
Számos anyuka számol be arról, hogy később hiperaktiv tüneteket mutató gyermeke már
méhen belül rendkívül mozgékony, „nyugtalan” volt, esetleges másik terhességgel összevetve
markáns sajátosságként jelölik meg.
Csecsemőkor
A hiperaktivitás kórképe már csecsemőkorban is észrevehető. Jellemző tünete az alvászavar.
A csecsemő nagyon keveset alszik, vagy csak nagyon rövid ideig. Gondok vannak a
táplálással, a gyermek alig szopik, és eközben is sokat sír. Ezeket a kicsinyeket igen gyakran
kell etetni. Általában „túl mozgékonyak", ingerlékenyek, nyugtalanok. Szinte simogatni sem
lehet őket, mert sírással reagálnak. Gyakori a hasi kólika.
Kisdedkor
A gyermek állandóan nyugtalan, nyüzsög, rohan, sohasem sétál, szinte folyamatosan
mozgásban van, és mindez a tevékenység céltalan. Gyakori a sérülés a rosszul koordinált
mozgás miatt. Kirohan az úttestre, összetöri játékait, megveri játszótársait, minden provokatív
előzmény nélkül. Jellemző, hogy ezek a kicsinyek képtelenek egyedül belemélyedni a játékba.
Kitartásuk csekély, nem fejezik be, amit elkezdenek, bármilyen egyszerű dolog legyen is az.
Óvodáskor
A gyermekek számára az óvodai élet számtalan kihívást tartogat. Az alkalmazkodás
nehézségei már kezdettől fogva észlelhetők. Gyakran váratlan érzelmi, indulati reakciókat
mutathatnak, mely miatt társaik nem szívesen barátkoznak velük. Játékban nem tudnak
veszíteni, a kudarctól kiakadnak. Konfliktus helyzetben gyakran váratlan agresszív
megnyilvánulásaik lehetnek. Igen mozgékonyak, gyakran akaratlanul borítanak fel dolgokat,
rombolják le társaik által épített játékokat, zavarják a többieket. A viselkedés szabályozás
zavara annál feltűnőbb, minél nagyobb csoportban próbálnak a gyermekkel együtt dolgozni.
Kisiskolás kor
Figyelmetlenségük miatt könnyen elveszítik a fonalat, s gyakran keresik a módját annak,
hogyan tudnák magukra irányítani a figyelmet. Egyre kifejezettebben mutatják hiperaktiv
tüneteiket. Folyton babrálnak, izegnek-mozognak, beszélgetnek, vagy hangosan
kommentálják tevékenységüket. Többnyire vicces, jópofa gyerekek, akik kezdetben nagy
tetszést aratnak társaik körében. Vélt, vagy valós sérelemre azonnal, gyakran eltúlzott hévvel
reagálnak. Ők az igazság bajnokai akkor is, ha valaki bajba kerül. Társaik között vezető típusú
gyerekek, akik többnyire nem veszik figyelembe mások szempontjait. Állandó nyüzsgésükkel
zavaró lehet jelenlétük az osztályban, szünetekben gyakran keverednek konfliktusba, vagy
csapódnak „rossz” gyerekekhez, mivel nagyon befolyásolhatóak. Gyakran okosak, éles
eszűek, akik unatkoznak. Máskor a figyelemzavarhoz részképesség zavar, tanulási nehézség
társul, mely fokozza a gyermek alkalmatlanság érzését, diszharmonikus viselkedését.
Sajnálatos módon a gyermekek önértékelése, önbizalma igen törékeny, az iskolai kudarcok
következtében gyorsan sérül, ügyetlennek érzik magukat. Mindez jelentősen csökkenti
hajlandóságukat, motivációjukat a tanulásra, az együttműködésre.
Serdülőkor
A korábban nem diagnosztizált, figyelemzavarral-hiperaktivitással küzdő serdülők jelentős
hányadában következményes hangulati labilitás, negatív önértékelés, kifejezett 5
teljesítményszorongás, ellenkező, ún. oppozíciós magatartászavar, nem ritkán deviáns
megnyilvánulási sajátosságokat mutató viselkedészavar tüneteit észleljük. Az ilyen gondokkal
küzdő fiatalok ebben az életkorban már nem akarnak megfelelni az elvárásoknak,
szélsőségesen lázadó típusú gyerekek, akik gyakran deviáns magatartást mutató csoportokban
találnak elfogadásra. Vakmerő, meggondolatlan, befolyásolható fiatalok, akik gyakran
kísérleteznek illegális szerekkel.
Megfelelő, eredményes kezelésben részesülő, korábban (időben) diagnosztizált serdülők
esetében számtalan maradványtünet fellelhető, mint a szórakozottság, az időpontok nehéz
betartása, a szervezetlenség érzése, megmagyarázhatatlan belső feszültség, mozgáskésztetés,
extrém sportágak előnyben részesítése, továbbtanulási, pályaorientációs nehézségek.
Többnyire lázadóbb, dacos serdülők, akik számára nehézséget jelent megtalálni az utat az
önállóság felé, s a szülők számára nagy kihívást jelent megtalálni a középutat az elvárások,
szabályok és az adott életkornak megfelelő majdnem felnőtt szabadság között.

Hiperaktív gyermek a családban

Gyakori nehézség a szülők számára, hogy a hiperaktív gyerek felügyelete próbára tevő
feladat, jó fizikum, és türelem, néha kötélidegek szükségesek hozzá. Ezekkel a gyerekekkel
mindig történik valami, könnyen kerülnek bajba, gyakran éri őket baleset. A szülők sok
esetben folyamatosan „szolgálatban vannak”. Nem tudják a gyermek felügyeletét megoldani,
nem tudnak időt szánni kapcsolatuk ápolására. Sok esetben a hiperaktív gyermek
szabályozatlan, kirívó viselkedése a közös családi programokat is élvezhetetlenné teszi.
Gyakran nem szívesen fogadják őket vendégségben. Mind a gyerekek, mind a szülők
elszigetelődhetnek, magukra maradhatnak.

A hiperaktív gyermek, tanuló kezelése:

Az ADHD diagnosztikájában és kezelésében jellemzően több szakember vesz részt:
 gyermekpszichiáterek
  klinikai szakpszichológusok
 gyógypedagógusok,
 egyéb segítő foglalkozású szakemberek.
Az ADHD kezelésében rendelkezésre állnak gyógyszeres, nem-gyógyszeres terápiák, illetve
ezek kombinációja.
Az ADHD terápiája komplex folyamat, melynek részei:
 kognitív viselkedésterápia: A foglalkozás célja, hogy a gyermeket korának
megfelelően segítsék az állapotával való lehető legjobb együttélésre; és gyakorlatokon
keresztül megtanítsák a jellemző megnyilvánulások, viselkedéses problémák minél
hatékonyabb uralására. Jutalom orientált terápia.
 pszichoedukáció
 szülőcsoport
 pedagógusképzés
 gyógyszeres kezelés

Nevelésük, oktatásuk sajátosságai:

 A tevékenység-központú pedagógiai környezet, kooperatív technikák alkalmazása.
 kisebb létszámú osztályban történő elhelyezés
 a gyermeket ültessük az első padba, a tanári asztalhoz közel, a zajforrásoktól távol,
látóterében csak a szükséges anyagok legyenek
 a napi pontos időbeosztás kialakítása és ennek a betartása javasolt
 Fontos az egyértelmű és rövid szabályok gyakori ismertetése, következetes betartatása,
konkrét következményekkel való összekapcsolása.
 Sikerélmények biztosítása, azonnali megerősítés.
 A tananyag több szempontú szemléltetése, megközelítése, a tanórán a feladatok
változatosságának és újszerűségének biztosítása.
 A hosszabb feladatokat bontsuk apróbb lépésekre, a lépések között engedjük, hogy
szünetet tartson
 a feladatok nehézségi fokát a gyermek egyéni szintjéhez igazítsuk, ugyanis ha a
feladat meghaladja az egyéni szintjüket, akkor hajlamosak a feladatokat feladni,
frusztrálttá válni és ellenkezőleg: a számukra túl egyszerű feladatok esetén könnyen
figyelmetlenné válnak, unatkoznak.
 Javasolt, hogy az ADHD-s gyermeknek munkája során saját üteméhez igazodóan
adjunk időhatárokat.
 Önálló feladat megoldatását akkor kérjük, ha a pedagógusnak lehetősége van a passzív
odafigyelésre.
 Az ADHD-s gyermekek oktatását elősegíti a lehetőség szerint azonos nemű, jobban
tanuló és jobb magaviseletű kortárs mentor bevonása.
 Segíthet a türelmes törődés. Ha szaladgál, ha lehet, adjunk célt, pl. szaladj el a
naplóért! Ha leesik a székről, ne dorgálást, hanem segítséget, bíztatást kapjon! Ha
elveszti a ceruzáját, adjunk neki egyet!