A VILÁGREND, A NEMZETKÖZI GAZDASÁG

ÉS POLITIKA ALAPFOGALMAI.
A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK SZEREPLŐI

dr. Nagy Milada, PhD

főiskolai docens
IRODALOM
 Bíró Gáspár: Bevezetés a nemzetközi viszonyok
tanulmányozásába. Teleki László Alapítvány,
1998, Budapest.
 Előadás anyaga
NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK MINT TUDOMÁNYÁG
 interdiszciplináris
 politikatudomány, történelemtudomány része

 irányzatok
PÉNZÜGYI
REGIONÁLIS

VALLÁSI
INFORMÁCIÓS
NEMZETKÖZI

KULTURÁLIS

ETNIKAI

GAZDASÁGI
SZAKMAI
NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK MINT TUDOMÁNYÁG
 interdiszciplináris
 politikatudomány, történelemtudomány része

 irányzatok
PÉNZÜGYI
REGIONÁLIS

VALLÁSI
INFORMÁCIÓS
NEMZETKÖZI

KULTURÁLIS

ETNIKAI

GAZDASÁGI
SZAKMAI
DEFINÍCIÓK

 Nemzetközi kapcsolatok: minden interakció

 Diplomácia: gyakorlat
 Nemzetközi jog: szabályok
 Külpolitika:
Az állam sajátos ágazati politikája más államok
irányába, nemzetközi hatalmi viszonyok
közepette. Államhatalmi, kormányzati
tevékenység, külön apparátussal. Célja:
feltételek biztosítása (béke, függetlenség, jólét,
presztízs…)
A NEMZETKÖZI ÉLET SZEREPLŐI

NEMZETÁLLAMOK

nemzetközi
intézmények TNC
(IGO)

SZERVEZETEK

vállalatok Civil
szervezetek
(INGO, NGO)

EGYÉNEK
ALAPFOGALMAK: VILÁGREND
Szűkebb
értelmezés

ökológiai globalizáció
rendszer

világgazdaság
világpolitika
VILÁGREND

eszmék, kultúrák társadalmi

struktúrák
Tágabb
értelmezés
A VILÁGREND ELEMEI KÖZÖTTI KÖLCSÖNHATÁS

világpolitika

világgazdaság

ökológiai
rendszer
 zavarok
 A világgazdaság a világpolitika
▪ szenvedő alanya (pl. embargó)
▪ forrása (agrártúltermelés kereskedelmi háború;
rablógazdálkodás ökológiai károk)
VILÁGREND JELLEMZŐI
 Káosz és rend, konfrontáció és kooperáció
KÁOSZ:
Érdekek érdekellentétek rivalizálás
fegyverkezés, szövetségek doktrínák háborúk

REND:
Konfliktusenyhítés: nemzetközi jog
nemzetközi intézmények
nemzetközi közvélemény
VILÁGREND JELLEMZŐI
 Meghatározó: nki hatalmi viszonyok
Ezek függenek:
▪ Szereplők egymáshoz viszonyított potenciáljától
(gazd., pol., kat,…)
▪ Célkitűzéseiktől (biztonság, jólét, presztízs)
 Állam a legfontosabb szereplő
VILÁGREND
 Uni-, bi-, tri-…, multipoláris – nem egyértelmű
kategória

Bipoláris Bipoláris Unipoláris,

Unipoláris Unipoláris
NBr. USA multipoláris
NBr. USA
USA SZU ???

15. sz. 1. vh. 2. vh. 1945-1990 2000-es

évek eleje

Megerősödnek:
D (kat., pol., gazd.)
F (gazd.)
SZU (kat., pol.)
ALAPFOGALMAK: VILÁGGAZDASÁG
ELEMEI, SZEREPLŐI

Nemzetközi Nemzetgazdaságok
munkamegosztás (államok)

Infrastruktúra
Magánszemélyek,
vállalatok

ügyletek Világpiac

nemzetközi
szabályok, intézmények
szabványok
ALAPFOGALMAK: VILÁGPOLITIKA
 a nemzetközi hatalmi viszonyok összessége.
 Hatalmi viszony: a döntésekben megjelenő politikai,
gazdasági vagy szellemi potenciál.
Alapja:
 erőszak vagy annak lehetősége
(pl. erőszakeszközök, fegyverek birtoklása)
 gazdaság, javak, pénz feletti hatalom
 presztízs (tekintély, befolyás)
 központjai: a hatalmi központ(ok) - pl. parlament és
kormány, vagy diktátor és környezete és/vagy egy párt
 Belső és nki hatalmi viszony: nem transzformálható és
nem analóg
Oka: nki szinten nincs egyetlen globális hatalmi központ
→ Világpolitika az erőviszonyok függvénye
NEMZETKÖZI POLITIKAELMÉLETI ISKOLÁK
 realista: az államok a meghatározóak
 strukturalista: intézmények
(pókháló-elmélet)
 reformisták: intézmények fontosak,
de megreformálva
AZ ÁLLAM
 Szuverén állam: „intézmények összessége,
amelyek egy földrajzilag meghatározott területen
törvényhozói és végrehajtói hatalommal bírnak.”
(G. R. Berridge)

 terület
 lakosság

 legitim erőszak
AZ ÁLLAMOK ERŐ NAGYSÁGA SZERINT
•a bipoláris rendszer hozta létre őket.
•dominancia-képességgel is rendelkeztek(nek),
ennek alapja:
szuperhatalmak •az atomfegyverek (kellő mennyiségben)
•makroökonómiai mutatók, jelentős pénzügyi
többlet (FDI – foreign direct investment – útján
lehetősége nyílik a befolyásolásra)

•elismert látens vagy manifeszt katonai erejük

van, vereségeiket gyorsan kiheverik
nagyhatalmak •elismerik a nukleáris fegyverek tulajdonlását
(főleg egymás között)
(ENSZ BT állandó •speciális jogaik (nagyobb szavazóerő, vétójog stb.)
tagok) és kötelességeik (pl. 1991, Irak) vannak:
ugyanakkor ez nem indokolhat nagyhatalmi
önkényt

középhatalmak •regionális befolyással rendelkeznek

AZ ÁLLAMOK ERŐ NAGYSÁGA SZERINT
•nem definiált → földrajzi, népességet alapul
vevő és közgazdasági megközelítés is lehetséges.
•2 magatartásformát mutathatnak:
katonai tömbhöz tartoznak
nem tartoznak katonai tömbhöz: semleges
államok (neutral – valami miatt elismerik a
semlegességét)
•el nem kötelezett országok (non-allied): az ún.
kisállamok 77-ek, Nehru, Nasser, Tito alapítása.
•Sokszor a kisállamok „hídszerepre” is
vállalkoznak, azaz gazdasági/politikai
összekötő/áthidaló szerepre.
•Ennek feltétele:
•történelmi és földrajzi adottság
•megfelelő átjárhatóság: infrastruktúra
(út, vasút, légi közlekedés, távközlés)

mikroállamok •1 millió fő népesség alatt

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!