A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19.

századi
Magyarországon

Széchenyi és Kossuth reformprogramja

A reformkor a magyar polgárosodás és nemzetté válás időszaka. 1830-1848. március
15-ig tartó időszak. Magyarország ebben az időszakban a Habsburg Birodalom része
volt.
Reformnak a békés, erőszakmentes társadalmi, gazdasági átalakulást, megújulást
nevezzük. A magyar reformkorban ez kiterjedt a politika, a gazdaság és a szellemi élet
minden területére. Két fő célja volt ennek az időszaknak
1. A feudális állam/viszonyok megszüntetése és egy polgári állam alapjainak a
lerakása
2. A Habsburg Birodalmon belül minél nagyobb önállóság kivívása
A reformkor fő kérdései:
 Jobbágykérdés: megszűnjön-e a jobbágyrendszer, ha igen, milyen módon
 A magyar nyelv ügye: a latin után a magyar legyen az államnyelv
 A nemzetiségi kérdés: milyen jogokat kapjanak a Magyarországon élő
nemzetiségek
 A közteherviselés: megszűnjön-e a nemesség évszázadok óta fennálló
adómentessége
 Iparfejlesztés, a közlekedés fejlesztése: a nyugat-európai országokhoz képest
a a magyaroszági ipar és közlekedés nagyon elmaradott volt
 Az ősiség eltörlésének kérdése: I. Nagy Lajos 1351 óta érvényben lévő
törvénye akadályozta a nemesi gazdaságok fejlesztését, mert a bankoktól nem
kaptak hitelt, mivel a törvény tiltotta a nemesi föld eladását, elzálogosítását
 Népképviselet: a rendi országgyűlést, ahol csak a nemesség, papság és
polgárság képviselői vehettek részt, váltsa fel a népképviseleti országgyűlés,
ahol minden cenzusos választójoggal rendelkező személy részt vehet, ha
megválasztják
 Érdekegyesítés: a nemesség és a jobbágyság fogjon össze a Habsburg
fennhatóság ellen.
Széchenyi reformprogramja:
Széchenyi Bécsben született, udvarhű arisztokrata család sarjaként. Édesapja
Széchényi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár
alapítója. Huszártiszti pályára lépett, részt vett a Napóleon elleni harcokban, de a
katonatiszti pálya mégsem vonzotta. Európai körútjai során elsősorban Anglia nyerte el
tetszését (alkotmányos monarchia, széles középosztály, jólét, újfajta életmód), s ezen
alkalmakkal döbben rá Magyarország elmaradottságára. Utazásai során kezdetben
Wesselényi Miklós volt a kísérője. Az Angliában látottak alapján született meg benne a
tenni akarás vágya, a küldetéstudat, hogy vezető szerepet kell játszania Magyarország
civilizálásában.
Gyakorlati tevékenysége
 Az 1825-27-es országgyűlésen szólalt fel Széchenyi, s ajánlotta fel egy évi
jövedelmét a később Tudományos Akadémiának nevezett intézmény
felállítására.
 A lóverseny meghonosítása egyrészt az angliai tapasztalatokból kiindulva a
szórakozás új formáját akarta meghonosítani, másrészt pedig a gazdasági
hasznot látott a lótenyésztésben. (1827: A lovakrúl c. munkája)
 A Nemzeti Kaszinó létrehozása (1827), amellyel az volt a célja, hogy az angol
klubok mintájára megteremtse az igényes társasági élet intézményeit.
Elsősorban az arisztokráciát várta el a kaszinóba is, ahol a viták és
beszélgetések számára kellemes környezetet biztosítottak.
 A gőzhajózás lehetőségeinek megteremtésével (hajógyár, kikötők, balatoni
hajózás), s Vaskapu szabályozásával, a folyószabályozások terveinek
elkészítésével a személyszállítás mellett elsősorban a kereskedelem
fellendítését kívánta elérni.
 Szintén az angliai minta alapján kezdeményezte a vasútépítést, vasúttársaságok
alapítását, kidolgozta a leendő közlekedési hálózat tervét.
 Tervei között szerepelt Pest és Buda egységének megteremtése is, és az ehhez
elengedhetetlenül szükséges állandó híd megépítése. Jelentős szerepe volt az
1838-as árvíz után a városrendezés új terveinek elkészítésében, s elkészítette
Pest árvízbiztosításának tervét is.
 A gazdaság fellendítését szolgálta a selyemhernyó tenyésztés meghonosítása, a
malomipar fellendítése (gőzhengermalmok), a bortermelés támogatása.
 A kultúra támogatását szolgálta a Nemzeti Színház megalapításának
támogatása is. Az ő elképzelései szerint az arisztokrácia támogatásával valósult
meg a Színház, végül azonban közadakozásból épült fel.
Elméleti tevékenysége
 Hitel c. műve annak apropóján született (1830), hogy eladósodott, viszont
birtokait modernizálni kívánta, és ezért hitelért folyamodott az egyik bécsi
bankhoz. A bank azonban visszautasította a kérést az ősiség törvényére
hivatkozva (1351), hiszen birtokai nem képezhetnek fedezetet a bank számára,
ui. nem árverezhetők el nemesi birtokok.
 A mű nagy siker (három kiadása készül el rövid idő alatt), de támadásokat és
kritikát is kapott. Dessewffy József: A Hitel c. mű taglalatja (Taglalat) című műve
a konzervatív rendi ellenzék véleményét tartalmazza. Támadja Széchenyi azért,
mert a rendi állapot reformja helyett, az angol minta alapján a régi rendet kívánta
megszüntetni. (A jobbágykérdésben, a vámpolitika átalakításában egyetértettek.)
 Széchenyi a Világ című (1831) műben reagált, s próbálta a Hitelben leírt
gondolatait közérthetőbben megmagyarázni (A mű címe a világosságra utal.)
 A Stádium (1833) programszerűen, 12 pontban összegezve fejti ki elképzeléseit.
Ez a reformkor első programja, a szükségszerű változtatás szakaszaira
(stádiumaira) utal.
 A birtokszerzési jog kiterjesztésével a birtokok polgári tulajdonná
válnak,
 a törvények előtti egyenlőség
 A nemesi adómentességet azonban csak részlegesen törölné el
azzal, hogy a háziadót a nemesnek is fizetnie kellene vagyona
arányában, valamint köteles lenne a belső vámok fizetésére.
 Széchenyi kiáll amellett, hogy a magyar nyelv legyen az
államnyelv.
 Meg kell növelni a Budán székelő Helytartó Tanács jogkörét, ezzel
is csökkenteni lehet a közvetlen függést Bécstől.
Széchenyi 1841 nyarán a Kelet Népében fordult nyíltan Kossuth ellen. Széchenyi
szerint célok tekintetében nincs különbség kettejük között, csak az eszközök
különbözők, de szerinte Kossuth veszélyezteti a békés reformokat a radikális politikával,
ez ui. vagy a kormányzat ellenállását vagy forradalmat generál.
Összegzés:
- Széchenyi politikájának főbb jellemzője tehát, hogy az arisztokráciát tartotta a
változások letéteményesének, s ezzel a jóval nagyobb létszámú és a
reformkorban egyre jelentősebb politikai szerepet játszó köznemességet,
valamint köz- és kisnemesi származású értelmiséget maga ellen hangolta.
Széchenyi nem látta be, hogy az arisztokraták inkább a konzervatívokhoz
csatlakoztak.
- Az udvarra kíván támaszkodni a reformok végrehajtásakor, s ezért feltűnően
kerülte a közjogi kérdéseket. Akkor is bízott az udvarban, amikor az
megfélemlítéssel vagy zsarolással a reformok útját állta (pl. az 1832-36-os
országgyűlés után).
 - A reformokat lassan, fokozatosan kívánta bevezetni, s a liberálisokat
forradalmároknak tartotta, amikor ők a változásokat, a kor kívánalmait felismerve
gyorsítani akarták. Széchenyi úgy tartotta, hogy a köznemesség és a jobbágyok
türelmetlensége veszélybe sodorhatja az országot.

Kossuth reformprogramja
Zemplén megyei Monokon született, birtoktalan (evangélikus) nemesi családban, jogi
végzettséget szerzett. Az 1832-36. évi országgyűlésen a távollévő Zemplén megyei
főrendi képviselőt helyettesítette. Itt ismerkedett meg a formálódó reformeszmékkel, a
reformtábor vezetőivel, ám, mint megfigyelő a közvetlen munkába nem kapcsolódhatott
be. Ezen az országgyűlésen született meg az ötlet, hogy megalapítja az Országgyűlési
Tudósításokat, amelyben az üléseken zajló vitákról tudósított. A reformkori
országgyűlés közönségét alkotó, többnyire nemesi származású értelmiségi fiatalok, az
ún. országgyűlési ifjak közül is sokan részt vettek az Országgyűlési Tudósítások
készítésében.
 Kossuth az országgyűlés feloszlatása után Pestre költözött, itt adta ki a
Törvényhatósági Tudósításokat. A lap célja a megyegyűléseken történetekről
begyűjteni az információkat, s az információk továbbításával megpróbálni a
megyék között a kapcsolatot kiépíteni, a reformok ügyét ezzel is elősegíteni.

 A Törvényhatósági Tudósítások miatt Kossuthot 1837 májusában letartóztatták,

és 4 évi börtönbüntetésre ítélték. (A börtönben angolul tanult és a
közgazdaságtant tanulmányozta.) 1840-ben, az amnesztiarendelet értelmében
szabadult. 1841 januárjában Landerer Lajos felajánlotta neki a Pesti Hírlap
szerkesztői állását. Landerer (a többi lapkiadóhoz hasonlóan) a
titkosrendőrséggel állt kapcsolatban, azért bízta meg Kossuthot, hogy kézben
tudja tartani a kormányzat.

 Kossuth a magyar politikai újságírás megteremtője volt. Ekkor honosodott meg

Magyarországon a vezércikk, ezekben népszerűsítette az ellenzék eszméit. A
cenzúra miatt ezt általában nem nyíltan, hanem a sorok között elbujtatva hozta
nyilvánosságra gondolatait, megszületett a vitázó, elemző publicisztika. („sorok
közötti olvasás”)

A lapban képviselt program fő pontjai:

o Érdekegyesítés, azaz meg kell találni azokat a célokat, amelyek
érdekében a nemes és a jobbágy közötti összefogás megvalósulhat. A
nemességnek pedig el kell fogadnia, hogy az érdekegyesítés csak úgy
valósítható meg, ha régi jogai csorbulnak– azaz a nem nemesekre is
kiterjesztik azokat.
 o A rendi alkotmány helyett egy polgári alkotmány bevezetése,
népképviseleti országgyűlés (vagyoni cenzusok megtartásával)

o A kötelező örökváltságot kell bevezetni, amit állami kárpótlással lehet

megvalósítani. Ehhez be kell vezetni a közteherviselést is. Az
örökváltság egyben azt is jelenti, hogy a földet polgári tulajdonná kell
nyilvánítani.

o A gazdaság terén úgy gondolta, hogy a fejlődés záloga a védővám,

ezekkel lehet a nemzetgazdaságot megvédeni. A kettős vámrendelet
(1754) a Birodalom összessége és Ausztria érdekei szerint szabályozta. A
magyar ipar fejlődése érdekében szervezték meg az első Iparkiállítást,
alapították meg az Iparegyesületet, majd 1844-ben a Védegyletet. A
Védegylet tagjai vállalták, hogy magyar árut vásárolnak, ezzel próbálják a
keresletet megnövelni, így ösztönözni fogja a termékek itthoni előállítását
és vásárlását.

o Kossuth a magyar érdekeket az udvar ellenében is képviselni akarta. Ez

nem jelentett szakítást a Birodalommal, hanem arra törekedtek, hogy
Ausztria és Magyarország viszonya egy perszonáluniós kapcsolat
irányába mozduljon el.

o Nemzetiségi kérdésben az egy politikai nemzet koncepciót vallották.

Eszerint a nemzetiségek egyénileg minden olyan jogot megkapnak, mint a
magyarok, de közösségként nem ismerik el őket, nyelvi kérdésként kezelik
különállásukat, se nem ismerik el politikai törekvéseiket (pl. kollektív jogok,
önkormányzat, területi autonómia).

o A lap sikere és egyre egyértelműbb politikai szervező szerepe miatt a

hatóság megpróbálta Kossuthot meghátrálásra kényszeríteni. 1844-ben
leváltották a Pesti Hírlap éléről. A lap nem szűnt meg, a centralisták
orgánumává lett.

A Pesti Hírlap érzelmekre ható, radikális hangvétele sértette Széchenyi érzékenységét,

ráadásul Kossuth szinte minden kérdésben támadta az egyre mérsékeltebb (óvatosabb)
Széchenyit. Kossuth 1844-re a liberális ellenzék egyik meghatározó alakjává lett.
Kossuth 1847-ben lett Pest megye követe az országgyűlésen, így lehetőséget kapott
arra, hogy a döntéshozatalt közvetlenül is befolyásolhassa a többi ellenzéki követ
vezéreként.
Áprilisi törvények
1848. március 15-ét követően felgyorsultak az események. Az utolsó rendi
országgyűlés két hét alatt lefektette az új, polgári Magyarország alapjait. A törvényeket
a király (V. Ferdinánd), ünnepélyes külsőségek között április 11-én szentesítette.
 A III. törvénycikk értelmében Magyarország független, a parlamentnek felelős
kormányt kapott, amely az uralkodóval mint államfővel közösen gyakorolta a
végrehajtó hatalmat. A magyar kormány mozgásterét jelentősen növelte az a
paragrafus, amely szerint az uralkodó távollétében a nádor mint királyi helytartó
határozhat az uralkodói elhatározások körébe tartozó kérdések nagy részéről.
 Évenkénti országgyűlést rendelt Pesten. A törvény szerint az országgyűlést
csak az előző évi zárszámadás és a következő évi költségvetés elfogadása után
oszlathatta fel az uralkodó.
 Az V. törvénycikk az országgyűlés népképviseleti alapon történő választásáról
intézkedett.
 A Partium visszacsatolását, Magyarország és Erdély unióját rendelte el.
 A feudális rendszer felszámolása szempontjából döntő fontosságú volt, a
közteherviselésről, és az úrbéres szolgáltatások eltörléséről és a papi tized
eltörléséről szóló törvénycikk.
 A XVIII. törvénycikk néhány – politikai jellegű korlátozástól eltekintve –
érvényesítette a sajtószabadság követelményeit. E törvénybe sikerült
becsempészni az Ausztriához fűződő tiszta perszonálunió gondolatát is.
 Fontos rendelkezés volt a bevett vallások egyenjogúsítása és a belső
rendfenntartó erőnek szánt nemzetőrség felállítása. Ez utóbbi törvény tette
lehetővé a későbbiekben az önálló magyar fegyveres erő, a honvédség
megszervezését is.
 A törvények által megalkotott politikai rendszer ugyan nem volt tökéletes, egyes
elemei kiigazításra, mások kiegészítésre és értelmezésre szorultak, de lehetővé
tette a polgári típusú Magyarország kiépítését.

1867-es kiegyezés
A megegyezés okai:
Ferenc József jól tudta, hogy birodalma gazdasági és politikai problémáira tartós
megoldást kell találnia. Bécs a magyarokkal való viszony rendezésétől az államadósság
csökkenését remélte, továbbá azt, hogy helyreállhat a birodalom belső szilárdsága.
A másik oldalon a magyar emigráció sikertelenül próbálkozott Magyarország
függetlenségének visszaszerzésével. Egy újabb szabadságharc kirobbantásának és
győzelmének az esélye lényegében megszűnt. A passzív ellenállásban kifáradt,
gazdaságilag és a műveltség terén elmaradott Magyarországon is egyre nőtt azok
tábora, akik sürgették a Béccsel való megegyezést, amelytől nyugalmat és fejlődést
reméltek. A porosz‒osztrák háborúban elszenvedett újabb katonai vereség Bécset
még inkább a magyarokkal való megegyezésre ösztönözte. 1867-ben megalakult a
felelős magyar kormány, amelynek miniszterelnöke gróf Andrássy Gyula lett. A
magyar országgyűlés törvényekbe foglalta a kiegyezést. Visszaállították az 1848.
áprilisi törvények jelentős részét, és sor került Ferenc József magyar királlyá
koronázására. Ez alkalomból az uralkodó amnesztiát adott a politikai okokból
börtönbe vetettek vagy külföldre űzöttek számára.
Az 1867-ben megkötött egyezséget összefoglalóan osztrák‒magyar kiegyezésnek
nevezzük, az ekkor megalakult két központú államot pedig Osztrák‒Magyar
Monarchiának. Két, jogilag egyenrangú állam szövetsége jött létre, amelyet
dualizmusnak hívunk. Az Osztrák Császárság központja Bécs, a Magyar Királyság
fővárosa pedig Pest-Buda volt. Közös volt az uralkodó, aki így osztrák császár és
magyar király is volt egy személyben, Ferenc József.
Közös ügynek számítottak a Monarchia külügyei és hadügyei, valamint e két
feladat költségeit érintő pénzügyek.
Horvátországgal a szabadságharc óta feszült viszonyt a horvát‒magyar kiegyezés
1868-ban rendezte, ahol területi autonómiát kapott Horvátország. Horvátország a
belügyeit önállóan intézhette, saját országgyűlése is volt, amely tagokat küldött a
magyar országgyűlésbe.
A kiegyezéssel az ország jórészt visszanyerte belügyi önállóságát, de nem
folytathatott saját külpolitikát, és a haderejével sem rendelkezhetett szabadon. Az
egyezséget ezért több magyar politikus is ellenezte. A tiltakozók élén Kossuth Lajos
állt, aki haláláig emigrációban maradt. Kossuth a Habsburgokkal való önkéntes
megállapodásban az erős és független magyar állam jövőbeli lehetőségének
megszűnését, az ország szabadságának a végleges feladását látta.
Nem örült a kiegyezésnek a Monarchia több népcsoportja sem, mert az osztrák‒
magyar megegyezés veszteseinek érezték magukat. A fejük fölött létrejött kiegyezés
ugyanis nem vette figyelembe követeléseiket.

A polgári állam kiépülése

Andrássy Gyula (1867-71)
Gróf Andrássy Gyula a szabadságharcban huszártiszt volt, majd a kivégzés elől
emigrált. Az 1860-as években tért haza és Deák híve lett. A kiegyezési tárgyalásokon
vezető szerepe volt. Ő volt az, aki elutasította a csehek javaslatát a dualizmus
trializmussá, azaz hármas, osztrák-magyar-cseh kiegyezéssé való bővítésére - noha ez
bővítette volna a Monarchia bázisát.
Az Andrássy-kormány 1868-ban három fontos törvénnyel fektette le a dualista rendszer
alapjait:
  horvát kiegyezés, nemzetiségi törvény: a törvények lényege, hogy egyedül a
horvátok kaptak autonómiát, a többi nemzetiség csak az anyanyelv hivatalos
használatának a jogát kapta meg
 népoktatási törvény: iskolakötelezettség 6 és 12 éves kor között
A nemzetiségi törvény és a népoktatási törvény is báró Eötvös József liberális vallás- és
közoktatásügyi miniszter nevéhez fűződik.
Andrássy 1871-79 között a Monarchia közös külügyminisztere volt, 1878-ban ő
képviselte a Monarchiát a berlini kongresszuson, 1879-ben ő kötötte meg
Németországgal a kettős szövetséget. Andrássy öröksége tehát meghatározó
jelentőségű mind Magyarország, mind a teljes Monarchia későbbi története
szempontjából.
Tisza Kálmán (1875-90)
Tisza Kálmán tiszántúli nemesi családból származott. Kezdetben a Balközép Párt
vezéreként ő is ellenezte a kiegyezést, 1875-ben azonban változtatott nézetein. A pártja
összeolvadt a Deák-párttal, és az így létrejött Szabadelvű Párt vezéreként lett Tisza
miniszterelnök. Tisza Kálmán 15 éves miniszterelnöksége a dualizmus nyugodt
időszaka volt. A „Generális” teljesen kézben tartotta a kormánypártot.
Ekkor épült ki Magyarországon is a polgári állam. A közigazgatást egységesítették és
centralizálták:
 1886: egységes megyerendszer létrehozása - megszüntették a feudális
maradványokat a közigazgatásban (pl. a kiváltságolt kerületeket, a székely és
szász székeket, kevesebb törvényhatósági jogú város lett)
 a főispánok jogkörének kiterjesztésével megszüntették a vármegyék
önállóságát (főispán = a kormány által a vármegye élére kinevezett személy); a
nemesi vármegyékből polgári vármegyék lettek
 egységes csendőrség és rendőrség létrehozása (a csendőrség vidéken, a
rendőrség városokban működött, előbbieknek nagyobb hatalma és tekintélye
volt)
Számos egyéb reform jelzi Magyarország átalakulását:
 igazságszolgáltatás: modern büntetőtörvénykönyv, független bírói szervezet
kiépítése
 közoktatás: népiskolák építése, gimnáziumok és egyetemek alapítása - ennek
sikerét jelzi, hogy a század végére 64-ről 40%-ra csökkent az analfabetizmus
aránya; a magyar oktatás világszínvonalú volt
 állami egészségügy: kórházak, körorvosok
Tisza kormányai az ipar és a kereskedelem fejlődését is támogatták. Kiemelkedő
miniszterek voltak pl. Baross Gábor (közlekedés) és Trefort Ágoston (vallás- és
közoktatás). Az 1873-ban egyesült Budapest dinamikusan növekvő világvárossá vált.
Tisza bukását végül a véderővita okozta. A véderővita a közös hadsereg fejlesztésének
kérdése volt, amelyhez a kiegyezés értelmében a magyar országgyűlés hozzájárulása
kellett (pl. újonclétszám). Ezt az ellenzék mindig felhasználta nemzeti követelésekre (pl.
magyar szimbólumok, magyar nyelv bevezetése a hadseregben). Tisza 1890-ben
keresztülvitte a véderőtörvény megszavazását, ám elveszítette támogatóit, ezért
lemondott.
Wekerle Sándor (1892-95)
Wekerle pénzügyi szakember volt, korábban a Monarchia közös pénzügyminisztere,
most Magyarország első polgári származású miniszterelnöke lett. (Később még két
alkalommal miniszterelnök lesz.)
Wekerle 1895-ben az állam és az egyház szétválasztásával fejezte be a polgári állam
kialakítását:
 polgári házasság törvénybe iktatása (= a házasság többé nem egyházi
kérdés, hanem kötelező az állam előtt megkötni)
 állami anyakönyvezés bevezetése