a = K 62 —. ».cLALY ZOLTAN ZENE AZ OVODABAN ZENEMUKIADO 34 Z. 27:Copyright by Kodély Zoltdn 1958 Kultirénk legfSbb baja, hogy felilr61-épult. Mikor a nemzeti od tér nyilt erre is, tuilsa- let évszazados lefojtottsdga wean szaba‘ : asztottakat. Nincs ug- gos hirtelenséggel akartuk potolni.a mul . A kultira lassi névekedés eredménye. Azt rs a természetben. A kultira lassii nOvekedés ere TERE. AS megporea (66 aks i eldbb a cifra tornyokat raktuk fel. Mikor lattuk, hosy inog az egész alkotmany, akkor fogtunk a falakhoz. Még hatra van az alépincézés. Igy volt, kulondsen a zenekulturéban- Ha 1875-ben Zeneakadémia helyett az iskolak énektanitasat alapoztuk volna meg, ma nagyobb és altalénosabb volna a Ze- -Gatmifveliség- Nem azt mondom, hogy zeneakadémia nélkal is elértk voina a zenei szakképzés, az egyéni technikai kultira mai fokat. Csak azt, hogy koran jott, mik6dése hosszit évekig meddé volt. Hubay és Popper alkalmas tanitvanyok hijan — boldog kor! — biliérdoztak a szemkézti Miicsarnok-kavé- hazban. Ok megtették volna kotelességiiket, vezették volna a magasabb kiképzésre varé tanitvanyokat. De ilyenek, legalabb is kezdetben, nem akadtak, mert nem tortént gondoskodas ele- mi és k6zépfoki tanitasrél. Mintha egyetemet alakitandnak oly orszdgban, ahol még elemi iskola sincs. “Mikor a Zeneakadémia, els6 termékeilen esztendei utdn, ke- zébe vette a kdzép- és als6fokt oktatast is, lassankint kivald szakzenészeket nevelt. Akkor meg kiderilt, hogy azokra itthon nincsen sziikség. Remekill muzsikaltak, de nem volt kinek. Ar- 161 elfelejtettink gondoskodni./Azt hitttk, az orsz4g magatél hozzéfejlédik a Zeneakadémia magasségaihoz. Erre hidba var- 5Bazdag idegen orszigok sziméra. KOzonséget a mi k nycink kozt csak az dltalénos iskola nevelhetett volna pillantas a zene szerepére mai iskolénl i ezt a feladatot miért nem teljesithette. ‘Oriilmé- Elég egy ban, s megértjtk, hogy Els: leje sem volt ra. Csak 1868 ének népiskoléinkban — papirc ras kban — papiron, A valdsagban ez heti | dra suldni dalolist jelentett a legjobb iskolakban. Sok helyen éppen csak néhany egyhazi éneket tanultak, md n ‘antery uayan KottaismerettO is sz, de még se embert, aki az elemiben megtanult volna kottat olvasni, Midta a fOvéros bevezette a szaktanitist, taldn sikertl egy-két Ugye- sebb taniténak, de a negyedik osztalyig alig.| SzAmol ezzel a antery is: a polgériban ijra kezdi; 1926 (1) éta a gimndzium. ban is Gjra kezdi két éven at (hogy semmit be ne fejezzen), vé. sill a tanitéképz6ben harmadszor kezdi, de folyékony olvasd- sig vajmi kevesen jutnak el ott is, Németorszég hatalmas zene kultdrdja nem érte voina el mai fokét az iskolék t8bb évszdza- dos, rendszeres énektanitésa nélkil. ( A zene nevel6 erejének felhasznélasdban nemesak a németek k, mdsutt semmit, A S261, de még senki sem latott jdrnak miessze eldttiink, hanem még déli és keleti szcomszédaink is elébiink kerdltek. — a “Hogy iskolank ily zenétlen sivatag lett, annak egyik oka két- ségtelenill szakzenészeink nemtorédomsége.| Szakzenészben nem ritka valami furcsa céhbeli g6g. Annél tébbnek érzi magat, minél kevesebben értenck a mesterségé- hez. Megyeti, aki nem ért hozz4, de semmit sem hajlandé ten- ni, hogy szaporodjanak a hozzAért6k, Iskola irdnt érdekl6dni ‘meg éppen méltés4gan alulinak tartja. A romantika drdksége 6 sz az 6t meg nem ért6, lenéz6 filisztertarsadalom el yan, hogy ma is vannak Iskoldink zenei nevelé- Mert mi egyéb a filisz~ pen ott nem ke- ez: a miivés len gOggel védekezik. Nem kétséges ug; filiszterek. Hisz magunk neveljak Sket. séb6I mas mint filiszter nem keriilhet ki. ter, mint érzéketlen tusk, aki az let értéket éPPEE resi mar, ahol az a lélek embere szAmara kendik- ae 'A.p60s aszocidls mvész-ipusb6l nem lesz igehisels fAnicsonttornyaban él, s varia, hogy az id6 majd jo or dul. Azt hiszi, néhdny népszerG hangverseny elintézi : ést”” 1c hanem mavelt tarsadal népmiivelést””. Holott nemcsak a nép, ha aes munk koreiben is nagy a zenei analfablizmss 7 Ptis te pyexemmiek @ magasrendi szimfonikus zene it gydgyitani, ‘Abbol nem sokat ért meg, aki nines rd ae ‘s nem visz hozzd kézelebb a most nalunk annyira divatos Del trisztikus 4l-szakirodalom sem. r Ide bizony a zene elemi tiineményeinek gyermekkorban ce d6d6, fokozatos beidegzése, sok éven At valo gyakorlasa kell; zenehallasra vald rendszeres nevelés, amit csak az elemi és kO- skola alapozhat meg. : eee imér az ovodéban kell, mert ott a gyermek jatszva megtanulja azt, amire az elemiben mar kés6. Kilondsen midta az elemi iskola csak 6-ik évét betdltott gyermeket vehet fel, megndvekedett az ovoda jelentésége. Azaz megndvekedett vol-_ na, ha minden gyermek jarna, jarhatna oda. Hisz 700 ezernyi 3-6 éves gyermekbél csak 125 ezet jarhat, mert nines tobb, mint 1160 dvonk. (A visszatért orszagrészek nélkul.) Ezért olyan véleményt is hallottam, hogy nem érdemes az 6véval fog- lalkozni; mindegy, mit csinainak ott, a nemzet zOmere gy sincs semmi hatasa. Nem hihet a magyar jovében, aki nincs meggy6z6dve, hogy ez nem maradhat igy. Képtelenség, hogy a magyar gyermekek 76/7-ének nevelése a legfontosabb éetkorban a véletlenre legyen bieva: = a “Az ijabb lélektan meggy6z6en fejti ki, hogy a nevelésben a 3-7 &ves Kor sokkal Toniosabb-a Kovetkez6 éveknl. Amit ez a kor elront vagy elmulaszt, késdbb helyrehozni nem lehet. Ezek- ben az években eld61 az ember sorsa joformén egész életre, ‘Mert valamint a” Gyermek, ha nints r°é szorgalom, a’ fa Toff léscen nagy-létekor: a’ kis kornak hibdjén Vagy soha, vagy nehezen jobbit az uténna jovendé. (B. Szab6 David) Ha @ lek parlagon marad szine 7 éves orig, abban mar nem ferem meg, amit csak a KorAbbi mivelésvethet el bene, ‘Az 6v6 munkija nélkulozhetetlen, nemesak az egyéni, ha dm a nemzeinev losabb csalt- visszdssiga egyenesen a kOz0sségi nevelés hidny4b6l ered. A. ‘magyar gyermek kés6n, vagy sohasem tanulja meg, hogy nem magunkert link, hanem egymésért. Az 6v6 nemzetnevel6 hi- ‘Vatdsa roviden: j6 és magyar gyermekszobat nyijtani az egész nemzetnek. Ahol ma megvan a j6 gyermekszoba, tobbnyire ‘nem elég magyar. A nemzet dridsi tobbségének pedig semmifé- ie gpermetsvobe oem jut Zentben i v6 muna. sz rik torBdnek idejekorn-a zentrzk felsdsvd sa lefigyelme™ {260 &legvagyonosabb sdk sem tuk, bam gondor ren iamitas mellett megadni gyermekeiknek a tirsas nevelést, pedig aZ a zene Kezdbfokan haialmas segitség. A legtSbb-gyermek ‘Bei jut HOw2E, hogy természetes zenedsztOnét idejében foglal- ostassa. Ez pedig fejlesctéshijén etompul, az emberek tobb- “Sége zenétlenul megy végig az életen, s még jo ha nem sejti, mit vesztett. De tobbnyire rieszmél, mikor mar kés6. Innen sok felnétt reménytelen é groteszk zenetanulisa, vagy Kesersése fiatal kora mulasztésin, (L. példéul: Kassai Vidor Emlékezt- Budapest, 1940. 345. 1) : ‘Az 6voban (ndlunk ma még a letObb gyermeknél az elemi lsb Belben) torténik az els6 alapvetés, az 36, elhatérozd 22 nei élmények gyijtése. Amit itt tanul a gyermek, sohasem tud- Ja elfelejteni: veréve vaik. De nemesak egyéni tulajdona lesz. "Amit a gyerimek az ovodaban kap, az egyital a koziéleknek jesz alkot eleme’. (Imre Sandor.) Az egész orszie kzizésére kihat, Mar ez a meggondolés is figyelmeztet, milyen gonddal ellen az els6 dalokat kivlasztani [De van it egyéb is. Az ltalanos emberi élekfejlesztés mel- lett a zenében a. magyarra nevelésnek olyan eszk6zbirjuk, mmiféle mas tantérgy nem potol. Tantervunk rettentO Jendilensége, s6t zeneellenessége ezért silyos kara a nemzet- nevelésnek is. "Az angol iskolik tanterve és utasitsa (mint minevezndk) igy nyilatkozik a zene helyér6l a nevelésben:* ,,A zene értékét az {skola leben ma mér annyiraelismerik, hogy felesleges hosz- szabban fejtegetn.” "E16 mi messze vagyunk: nekunk bizony még igen hosszasan kell fejtegetndnk a zene fontossagat mindenféle szempontb6l. + Handbook of sugstions forthe consideration of teachers and others concerned inthe work of public elementary schools. London 1937, ~ Azangot fyermek csak 25 éves Korg jr nursery school-ba, vagy nursery casa. Ps eves rig Kotelee az ikolamindenkive.— Axangotani nem fogadna STimttsokat, —viszont ami wtasitsainkvalbban em ele suegesvek bir val teredelmesebbekus Fgyelmet, koncentrici6t,hatdrozotsigot, beidep : : ot, beidegz8 ke. pessdget feleszt. A dallam az érzés vlégat nyitja meg. Az erd. fokok valiozisa, a hangszin; halldszervink élesitdje. Az ének végdl oly sokoldald testi makadés, hogy testneveld hatdsa is felméetelen, — ha tn valakinek a leleknevels nem volna fotos. iti asena Kismet ein Kenyekt tak De lssuk mos csak a nemzetnevl6szerepét. Ezen nem ho! mi Osioba Tiredenta dalokat érek, zAscl6lobogatésal, soha nem ltott magyaros maskardkban,[Ovodéskorban a magyar. | sig-tudatalatelemeinek, betes, Tass kifelesetése a fel adatunk. Magyar mivoltunk épdleének mintegy a fldalat ‘lapait ell it lerakni. Mine! mélyebbreépal a fundamentum, annal szilardabb az épilet. : ‘A tudataltti magyarsig es talpkovea nyey, Itt ann obb ‘az ovo tennivaldja, mennél rosszabb, kedvezétlenebb nyelvi kOrnyezetben élt odaig a gyermek. Tehdt varosokon dltaléban eee lakossdg nyelvének elfajuldsat* az 6vondk csak a eddiging jval mélyebb,eyokeresebb magyar nyevtu ‘tudnak valamennyire ellensiilyozni, SN ‘A tudatalat magyarsdg misk talpkove zene. Qvéban ta lin még fontosabb a ayelvnl is. Nem az etelember sel es6. soMbas, bir érclemfejleszid oldala is nagy érit. A kis-gvet- 4 = Jemmbrces mognylatkorie, 1ogy diidol magaban, be lig ének. Emberi és magyar szemponibél egyardnt rend Kérdés> mit énekeljen? be Van olyan nézt, hogy csak magardgtonoe dalokat. talonosen Ameritibanvansok hve. Olan e, mnt le ‘Minden eect meri ln Karo Sadr cl ee ‘seit ,Magyar észjdris”” c. kOnyvében. 2 ge se tanitandk a gyermeket, hanem engednék, hogy maga teremt- se meg. Meg is tenné, esak alighanem senki sem értené legszi- ebb Kkornyezetén kivil. Eppigy nem lehet magira hagyni 2- nei vilagképe kialakitasdban. “TA tudatalaiti nemzeti vondsok legjobb megalapozja a nép- ‘nagyomany, elsdsorban jatek- & gyermekdalaival. Ezekben Van Ugyan, ami kozOs Eur6pa népeivel, de van kulonbsés Luk a Kalonbséget, ha tavaszi napokon nyilvanos sétatere- Ken megfigyeljdk, hogyan veri bele magyarnak szuletett gyer- ekekbe az idegen nevelSn6 a maga nyelve és zenéjetudatalat- tielemeit. Az ilyen gyermek viliot lek lesz, magyarulbescél- ni és érezniegészéletében nem tud, Ha felnd, s esaladja réven wezethelyre kertl, nem érti a magyarnak sem nyelvt, sem lel- et, Nines, aki e szldket fevilégositand, mit Kovetnek el gyer~ rekdk ellen: kirekesztik a nemzeti oz0sségb0I. A leek alapré- tegét nem Iehet kétféle anyagbél lerakni. Anyanyelve.csak egy Jehet az embernek, zeneileg is. Akit Kett6ben nevelnek, eayiket sem tudja. Aki 10 éves koron alul idegen nyelvet tanul, esak Osszezavarja a nyelvek Kulbnbs26 szerkezetét, képalkotisat Mindenki tapasztalhatta, hogy 10 éven aluli nyelvianulés elol- vad, mint az els6h6, at késObb clr kell Kezden sak a ma yar nyelvtudas sebei maradnak utina. Akérhany példa van 1 hogy aki 10 éves kordn tl fogottnyelvianulishoz, megta- ‘ult tObb nyelvet és jobban, mint akinek a nevel6n6 talin nem hagyott egyebet Kiithatatan hibés nyelvszokisoknél. S ma ind ez az Gilet nem szoritkozik a vagyonos osztalyra: a gom- ‘bamédra seaporods idegen jatékiskolékban a szerényjovedel- iifek sziméra is elérhet6, De vajjon a magyar ovoda megfele-e mindenben a fontossi- gihoz mért kovetelményeknek? Bizony, mintha csak az idegen nevelndt akarné pétolni a szegényebbek sz4mara. Minap egytéren éthaladva, ,,A gazda rétre megy” kezdetjtékothallot- tam egy napkozi otthon gyermekeit6l. Ez nem az egyedil ide- genb6l tvett, rosszl forditot jatékdalunk. Ha a gazdag gyer- ‘mek ilyesmitidegen nyelven tanul,legalabb nem hiheti egy per- cig sem, hogy az magyar. De a szegény gyermek azzal a tudat- tal n6 fel, hogy ez is magyar dal! Regen hemzsegtek az effélék daloskOnyveinkben, egy-kett6 az ovodik, vagy iskolak révén a nép kozé is eljutott. Ott nem sokat érthatott: « néphagyomany gazdagsigsban elenyészett Varosi gyermeknél nincs ré ellenméreg, s ahol nagyobb tomeg- ben kapta, bizony elsorvadt magyar nyelv-&s zeneér2éke. ‘Azok a népi gyermekmondokak,jatékok és dalok, melyek minden mivelt népnel fShelyet kapnak a gyermeknevelés kez- ABfokan, nalunk igen kés6n jutottak be az ovodaba, s6t létni fopjuk, Hogy voltaképp mai napig sem juttiak be. 1828-ban nyitotta meg Brunswick Teréz a budai Angyalker- tet, Abban még németl daloliak. Hol, mit, mikor keedtek ma- ayaruf énekeini, az még feldertetlen. Az els6 magyar koités ‘gyermekkOnyy.1840-ben jelent meg: ,FTSH kOnyye”” Bezeréd Améliat6l. O mér nem is litta nyomtatésban, 1837-ben halt ies, 33 éves kordban. Ez a rendkivbli asszony, aki el6keld neveltetéseszellemében, romantikus német novellikat it én ‘metal jobban tudott, mint magyarul:kisednyat mégis magyar Versekkel, dalokkal nevelte, Ezekb6I felt a kOnyv; majd szapo- rodott, mikor falujéban, pusztin iskolét, alapitott a paraszigyerekek szdméra s ott maga tangata Oket, A Konyy 25 dallama kozil csak van valamennyire kapesolat- bban-w magyar hagyomannyal, ooek legalabb a riimusa magya- £08, A (5bbi mind idegen, syenge dallam (Forrésuk még isme- Fetlen) segynek Kivéielével — a francia-német Ah vous dirais je maman” — el is merilt a feledés tengerében. 2 ‘Azon kell esodalkoznunk, hogy nem mind idegen. Hisz még alig egy évszzada (1825) mondta ki Kolesey: ,,a val6di nemzeti poézis szikrajat a koznépi dalokban kell nyomozni””, s még sok idének kelleteltelni, hogy ezt a zenében is felismerjak. Akkor azt hitték, miveltség esak kivolré! és felulr6l johet. Bezeréd} ‘Amélia is Ggy vélekedhetett: ha mar iskolit Aili a falujabe gyermekeknek, ott valami mésra, jobbra kell ket tanitani mint amit dgy is tudnak, amit maguktl is hangicsdlnak. Még csodalkoznunk Kell, hogy a jambuskoltészet virigzasa idején cegyetlen jambusdallamot sem taldlunk konyvében. Trochacust is csak egyet, 3/4 dallamot pedig egyet, olyan ritmussal, ame- lyet Faludi verse ,,Fortuna szekerén okosan al” mar elégeé meghonositott. Néphagyoményt tehat hidba Kerestink Fléri konyvében, an- nak jelent6ségét a Kor még nem ismerte fel. Iskolaban val6 fel- Faszndldsérél még sok4 nem hallunk. Iskolai daloskényveink ‘arlalma még évtizedeken dt jobbira német iskoladal, lefordi tott szbveggel, vagy azok szellemében irt,,eredeti”” darabok. A Bach-korszak németesit6 tOrekvése tUkrOz6dik Schmidt Péter konyvében: ,,Dallamok az Ausztria — birodalombeli kath. magyar elemi tanodak szimara irt Els6 nyelvgyakorl6 és olva- sékonyvben foglalt versekhez” (Pécs, 1859). ‘Az els6 nyoma, hogy néphagyoményt iskola felé irdnyitot- tak, Szini-Gyérffy: Otven magyar népdal é dallam cimd, 187I-ben megielent kiadvanya (Szini Karoly 1865-ben megje~ Tent gyijteményéb6l valogatott dallamok). Hogy e kisérlet az {skolék szempontj4b6l milyen sikerrel jart, nem tudjuk; ijabb, ‘kiadasara nem kerdlt sor A magyar iskolai ének trténete még, ‘nem taldlt kutat6jéra, “Az idegen szellem tovbb él iskolai dalainkban, bar Kohi- nnyi, majd Bartalus 1868 utén egyre sGrabben tarkitjak az Oj Bnépszerii magyaros midallal. Ennek szOvegeit tObbnyire isko- lik sziméra gydrtott szOvesgel eserélik fel. Aho! meghagytik ott is minden ,,babim" helyébe ,,anyém" Kerilt, stb, ‘A szovesek bargyisiga a Frobel-korszakban érte el tet6. pontjat s még nyereségnck kell tartanunk, ha e sz6vegek nép- szerii magyaros dallamokhoz tarsultak s nem esupa idegen dal- lamot hoztak. Egy példét Toth Istvan gyijteményéboie idézank: Ss gee = Es a= zok-b6l sed mo-list is tae mul ha tank Szerencsére a Frobel-divat nem sokig tartott. De a népha: gyominy felhasznalaséra nyomatékosabban csak Kiss Aron FUG inditvanyomra a kovetkez6 tételeket fogadta el: 1, A jatékoknak s az esetleg veldk jir6 daloknak a magyar hnemzeti nevelés szolgélatdban kell lniok, sezért a jétékokban ‘a magyar jelleg megévand6. * Gyermekdalok 100 darabban. Kedvl nplok znd tin hangjesyekre slkalmazvaserztie és azok hargjenyeinek melleteivelKadja Tédh Invi. 2. olsbb Kindle. Mikole 1889-91 a 4 See ay. ee on ee hhaza minden vidé- 2. A gyermekek jatékai s ezek dallamai én Osszegytijtenddk. ‘Az6 irdnyitasa alatt folyt gydjtés eredménye ez az 518 lapos konyv, melynek minden lapjérél rad a magyar gyermek friss Aletkedve, humora és eredetisége, a népkoltészet tiszta levegd- je. Ebben megfrddve visszamagyarosodhatik @ varosra ke- rill, megkopott magyarsagi gyermek, s bejuthat a magyar vi lgba a jovevény, ha magyarré akar vélni. ‘Azt vrhattuk, kapva-kap rajta minden rendG nevel6. Ehe- lyett mi tortént? — 1893-ban megielent egy Daloskonyy, Kiss Aron, Péterfy Sindor, Pésa Lajos é Tihanyi Agost egyuttes “srerkesztésében, A szovegek tobb mint fele Kiss Aron eyijte- ‘ményébél val6, De a 137 dallam kozUl egyetlenegy se! ‘Vajjon miért? — Olvassuk az el6sz0: 4,Tulajdonképeni, mar meglev6 népdalt — ide értve a dalle mot és szdveget egyardnt — konyvinkbe nem vettink fel. KU ondsen ezen kezdé fokon nem is vehettunk. Nem, egyrészt a seOveg miatt, amely a népdalokban majdnem kivétel néikil cerétikus vonatkozasokkal van tele, — masrészt @ hangterjede- Tem miatt, amely, — egy néhany kivétellel majd mindegyikben tilhagia azon kort, melyben a 3-6 éves gyermek hangja mo- zoghat... Maradjon a tulajdonképeni népdal a maga csonkitat- lan teliességében az erdtelies népé, vagy aka az éretiebb ifjts- ‘sé: a kisdedek szdmara gondoskodjunk olyan dalokrol, ame- Iyek a népdatok motivumalbot alakitva, ty a zene, valamint a “szoveg tekintetében isa gyermekek kedélyéhez ilk s annak he- es indnyban val6 fejlesctésére alkalmasak!” (Az eredeti ki- emelése.) ‘Az eldsz6 nem mondja meg, de a dalokbél kiderdl, hogy az ‘5-6 hang terjedelmet tartja a gyermekhangra val6nak. 137 dal- lambél 65 a hangsor 1-61 6-ik foksig, 42 1—S fokaig, 5 db az 1sBO &!]———— OS eests—<‘iO LD V-fokt6l a 3g terjed. Mar ex a kordmény egymaga végtelen exyhangisigot, OrOk0s hexachord-melodikat TDS funkcity jelent. Nem igaz, hogy a népdalok kOzt ez a terjedelem oly ri. ka kivétel: mar az 1893-ig megielent népdalok kozt is akadi volna ilyen szazszimra. A terjedelem tehat nem lett volna aka. aly. De azt fejtegeti az el6s26, hogy ,,a népdalokban rejl6 zelemvildg, valamint az azok szdvegében rejl6 tartalom nagyon is tavol all a kisdedek kedélyvilégatol." A 6 hang terjedelmi népi dallamok érzelemvildga nem allhat olf tavol a magyas kis. ‘ede Kedélyvildgatsl, mert orszagszerte énekelnek ilyencket, st horribile dictu: még 8 hang terjedelmiieket is, Amint a Kiss “Aron gyGjteményébe is sok ,,tulajdonképeni népdal” ker De miért mell6zik a szerkeszt0k a ,,tulajdonképeni gyermek- dal” zenéjét is? Err6l az el6s26 semmit sem mond. Megleps ugyanis, hogy a Kiss-gydjtemény szovegeibéI nyolevannil to bet taldltak alkalmasnak, de a dallamdt valamennyinek mellé:- ‘ék. Mar amelyiknek van; mert fajdalom, Kissnél igen sok, nyilvinvaloan énekelt sz6vegnek hiényzik a dallama. Hoey cezeket pétolni aaridk, az érthet6, bar lett volna méd ra, hogy a frissen gyGjtott szbvegekhez, amelyeket kinyomtatisra érée mesnek itélt Kiss, pétlélag megszerezzék a dallamokat. Az anyagot ugyanis orszagszerte a taniték gybjt6tték. Sok koz0- lok nyilvan nem tudta a dallamot leirni, s esak szOveget Kt! dott. Néhany kottaért6 mozgésitasdval ezt a hidnyt akkor mee konnyen lehetett volna pétolni. De meglév6 dallamokat s20¥e {g0kt61 elvélasztani és helydkbe djat tenni csak annak van jO8% jobbat tud az eredetinél. Hasonlitsunk Ossze néhény «i dallamot az eredeti, agyomanyossal, Felal a Kiss Aronndl lathat6 népi dallamot (a), alatta az Gjat, esindltat (b) k6z01 16 pa ee ee csc Nena» Wn abe eA qe Pp KinKomirom, NeyKomirom, Despkiliny ea il- rom! bp Mae ek) mepta idl a0 kok mes ma r= 2 SS Ss gy is Jes dny—mep-tei 0-Lot Kievin grote, ”ee reg et Az els6 kett6 viligosan mutat w erblkodést, miko nem emiteném, ha nem tapaszialtam volna, hogy még mi ‘tanitjak. Ez a majdnem $0 éves konyv tobb_ ra dst rts j6for, ‘man minden 6vén8 kezében yan mdi. — *“weneveikedkben jl isk a Kony eayk £6 modoross a sckund szekvenci, ami akkor is magyaralannd icc) lamfazést, ha az els6 par hang valédi népi ‘motivum, a r-d6mellett nem j6 lak-mi, Mem ck fit Ell be. “i -zenbor d-let mes ey fe- et Oren meg emgem a hi eo Népi parhuzama annyira kOzismert, hogy tn foldsteges ko- zolni. Kissnél (178. 1.) négyféle valtozata is van, Az eldsz6 elveit meghazudtoljék azok a dallamok, amelyek bonyolultabbak, mint a Kissnél talalhatok. [gy a ,,Szedem szép rézséjét” dallama kétakkora, mint a Kiss 412. lapjén olvasha- 16. A Mély kiitba tekintek” dallama is egyszertibb és szebb Kissnél. (435. .) Ugyanez dll a ,,Mit visztek, mit visztek selyem sétor alatt” dallaméra. Kissnél (363. é 368. 1. egyszerd, s2ép. 24 sz6tagos dallama van. A ,,Daloskonyv" 2-2 versszakot ,t komponal” s igy nehezebb, bonyolultabb, 48 s2dtagos szerke- ‘zetet nydjt, dallama szépségérél Kiss-£ mellett beszéini sem le- het. Eppugy eltorpal a ,,Kicsiny vagyok én” beteg dallama, a ‘Szini (1865) 6ta kozismert népi dallam mellett. Harmadik sora ey kath. egyhdzi ének jellemz6 harmadik sordra emlékezik. (Zsazskovszky Endre: Egb61 szallott szent kenyér.) A .,Golya, g6lya gilice"” és ,,Katalinka" ismert dallamai he- Iyett is jobbat vel adni a gydjtemény (33., 40. 1, Kissnél 6-8., is kacsa ferdik™ 7B. L) 12213. 1). dallamos apo a Ais ese fein” C8 flat Kisné 13 vaiozata Kndihonts 70.1). Hows © dallamok merfeleinek a gyermei kedlivack = Manisa se om ere Ke fe gree. Hon ee BS enckkslapjn jo etre Ks srSnemeny. Hon P= 8% dallamok nem konnyebbek, st 0b 4 népi dallamokndl, fontebb lattok. Emits anyuor még kromatikus (ehanglepes i talabes gar iskoldban is nebézséa Peas PaRnép dallamokal oss= nem vee oslo” aan aa inven cles hibayst Arak. Flsceen omnes midal-Kozhelyek (Erik a, éik 2 cxdarasa 135, Be) mellew it-ott népdal-oredskek is felbakkannak. Bas tneanyire haragsik az el6szd a népdalra, sem tact: alec {Gl szabaduini. Perez sak 2 legkOzonséesebé, leemasyarais- nabb _irosi népdalok” toredékei csendalnek meg: Ez # pO he bijdosi' (I. L) Este hese rj Rout” (Bares TL 114, sz.) esd $tteme és epése serkeaete (4.1). FA fa), fa” 129. 2.97.1) s mg eayebek (24, 26..<7.. 65. B-- 93. lap. Baye dalok degen daimfaats ms oS ac anngi ( floes rgyarsi aT mesinie, meguala af sa esrmcecn et amerné az gait A Teenagyobb Seance estca mapa gyermek llket,«hagyomny he- ae eae pando raven alkous ses potala a Hasye vest send cakigy nem Icke iis mint KOzmondast ‘Anat ebb sksndoknép bleetge,mestiayeéveszr6dik te ogy aheppominyben sok seizad Eats! okeletesre es srotformabun nck grok ett. Mennel(obbe oltunk belle teif etbe, andl jobenenemsetherKapesoljuk, Semi, {Ge mesterad nem poate hagyominyfunbeji, Anal ke, vésbbe sly anato, vagy tora surdsok MIC slab, ia magyar vagy masye tanga kdsmondasch, robe Iagavirta Dos mondisokkal npmes Rec ote fakorltal tomee arabia itctoer a's np mets udnoce, bmi siralmas néha,annyi Jovonuiga megran, ogy kev Je alakjat mesis ting szolgdlatot tes, it| i nevelés szempontjéb6l nem 4. sem Altalanos emberi neve ‘nemaeti, sem al | | ; adja meg a kés6bb kifej ‘Crdra a hagyomanyt, Mem — sen mage il zivarn a seta zneifogalomalkotis, wen rene rast Vere. : se ya on Sms ae avi foe tn esti odsig a zene felfogdképességet, ameddig ie. ne. ‘evtosuljon meg valahdra, amit 1868 6ta mindig igét minden tantery, hogy a magyar gyermek zenei nevelése a magyar zené. ‘al induljon ki, Egy-két évtized ota szemmel lthat6 eredimény- rye hajlik az iskola F616 a hagyomény 6si f4ja. Sztanké Béla tayan mir 1869-ben kiadottels6 iskolakOnyvében erre az alap- railt, Azonban nagy vol az ellenkezés; az idegenlelkt és saat serzeményi tankOnyvekt6l az véi nehezen terjedtek, s csak mikor az djabb gyljtések eredményére a zenei kOzélet is figyel- ni kezdett, nyilt meg mindinkébb az iskola fle is. Sajatsdgos, hogy mindebb61 az ovoda semmit sem vett tudomasul, tovabb ile @ maga életét tandal-vilagénak hermetikus elzérk6zottsé- siban,hétat forditva a tobbi iskoldnak. Régi bGinOk kovetkez- ‘ménye ez a konoksdg. Elis hangzott ellendk egy-egy pusztaban itl s26, de hiba, Véletendl rényitok egy 43 évvel eldttem sr panaszra: (Kisdednevelés. 1897. 14. 1). Melvik nemzeinek van gazdagabb, szebb népjéték gyijte- ‘ménye, mint nekink? Es ¢ gazdag erd banya évtizedeken ke- esc kiakndzatlanul hevert. Ovoink, 6vondink emlékezeté- ‘alin megcsendil néha-néha a ,,Kis kacsa furdik” édes de melyiknek jutott eszébe.., bevinni az ovodiba? ay sem, E helyett Osszeszedisk s leforditgattak & német gyermekkertekben haszndlt jatékokat s ezek mintéjéra aydrtotta (ezt a kifejezést tartottam ré legalkalmasabbnak) cesaknem minden 6v6 és 6v6n6 az ilésront6, nyelvficamitd jé- tékokat, dalokat..."" Megfigyeliék a népjitékokat és iparkod. tak a jétszdsi m6dot felhaszndlni, de ,Lsten ments” a szOvegt6l é dallamtél. A ,,Kis kacsa frdik” helyett jobban odaillett szerintOk ,,E161 most néni megyen", Kellett tornajaték. Ott vvan legszebb népjatékunk: a ,,Fehér liliomszal”, s megtaldlta ‘eat valaki? Dehogy! Hiszen szebb volt az: ,,Huvelykujjat mu- tatok”’ és a , Most exyltt énekeljtnk, Labuijhegyen szokdel- jjunk."* (Gegus Ida.) Elsdsorban Kiss Aron Gyermekjaték gyijteményét Kellene k6zkincesé tenni, de most mar dallamostul. Azutin az iskol4- ban forgé djabb népdalanyagbol kellene kivlasztani az alkal- masakat, Kaléndsen az 6tfokak valdk az ovodanak. Ezekben ‘thet el leghamardbb tiszta intondci6t a kiseyermek, hisz nem kell félhanggal bajlédnia. A félhang, a diatonikus hangsor még 8-9 éves gyermeknek is nehéz, kromatikus félhangr6l nem is seblva. Az még a polgériban is nehéz. Mégis taldlunk beldle inden ovodas daloskonyvben. ‘A hagyomény annyit nydjt, hogy egyel6re mésra alig van szakség; 3 €v alatt sem Iehet megtanitani. Ha mégis szaksée volna ij anyagra, irjak azt hivatott és tehetséges szerzOk, aki ‘ben nines hidny. Cip6t sem varrunk magunk gyermekeinknek, ‘vannak ahhoz ért6 mesteremberek. A szOveget is hivatott irok- {61 Kkérjak, nem pedig diletténsokt6l. Mindig akad az ajabb irodalomban gyermekeknek val6 vers, esak szimon kellene tar- tani. Ami a dalokat illeti, konnyebben simul a vers a dallam- hhoz, ha tdbb irjék kész dallamra, mint a szokott médon. De mind a kettOnek ki kell llni a legszigorabb birdlatot, micl6tt ‘gyermekszijra bocsétjuk. 3sositani az vondket mekkora feleldsség van raj. Fath ier perkosiakembertatben 6 magyars, te ha oll atk Sha mes chet estan ene twdjk mit ceeksrenek, sggcy a kel, hogy ajo a ros mes is ud buon tendon Oy kt vid covdbbkepz tanfolyammal més nem bonne neve, Infézményesenbiztosani Keen worn lands rovabbkeprst, mig magitlerei6d, ne mtipated nem valk. Meg ell vl Eten nek arn cinotiiKrds, hogy valanivelobb dlokaténeter PRscnk,banem ltkerdés, Lékérdés (leg a polgrsdena, togy magivdteeye anéphagyomnyt zorosabbra fiz kay, ‘csolatit a magyarsig 6si kultirdjaval. Hogy lehorgonyozza agit magyar tlajba, ne hinyOdiektovdbb gyOkértlentt« tchovasetartrk rts Ne ak bosGogetben, zis6s handabandézisban legyen magyar a mi kis vilagunk, hanem a lelkek mélyéig, mert csak ity es igain a mink, A leek mélye pedig kUlondsképen a zene ria, Ha ot depen az Gr, hkbalobogtatunk zis, hiberitotozunkiredeta delat. depenterO dallane, apreranrn Es ennek a megijuldsnak alulrél kell kezdédnie. Hidba jén- ek ella legsebb tantervek, legbolesebb rendelte, ha ins aki azokat sive es megayézBaésel vgrehatja, Adm sisarati ton leek tformalni nem lehet. De a Ses, 8 tuds dcformslialekeketKOnnyi administra. Iga! her ‘valtozni kell kozfelfogisunknak is. A magyar kozfelfogas az shot nem vez ele Komolyan, At tarjat mds az skola, mis _-H thet, Pedig az iskola, s6t ovoda mar valdsdgos, véres élet. Amst tka vali, gyakran old sem heveri ki Shao tink ble, et eeebenvrigaik. A 3 éves cbr tember. Mennél inkabl bezdrjuk egy képzltviligba, anndl ne- hezebben igazodik el kés6bb az igaziban ‘Vegyak komolyan a gyermeket. Minden egyéb ebb! kovet- kezik. Elméletben valljuk ugyan: a gyermeknek a legiobb ép- pen clés j6. A gyakorlatban ebbél tobbnyire az lesz, hogy a ‘gyermeknek akirmi j6. Egy fuletlen gombbal is elatszk.”” London egy forgalmas utcdjan lattam egyszer, hogy ket ayermek, 4-5 éves pirosarct fii meg lany kézenfogva &t akar menni a keresziezésen. Kisér6juk nem volt. A rend6r intett, étfel6l kéttucat aud megall, és tarelmesen vart, mig a ren- 4r, Iehajoiva a ket ayermekhez, vigan beszélgetve atvezette ‘ket. Nem véetlen, hogy Anglisban alegeljettebb az 6v6 és az iskola énektanitasa, ‘Nem mondom, djabban nélunk is sok torténik a gyermekért De iba nyaraltatjuk 6ket, ha nem tOr6dunk vel, mit énekel- nek, Ha olyan élelemmel tartanék, amilyen dalt adunk neki, ‘mar elpusztult votna, Csakhogy a lelki vitamin hidnya nem mu- tatkozik olyan kézzelfoghat6 tanetekkel. Sokat hallani mostandban a magyar miveltség kettészakadi- sirél, Minden gondolkodé abban lita az orvossagot, hogy a néphagyomény talajén talélkozzék mindenfajta miveltsés ‘igy igyekezzék egységgé lenni. Az 6vé eddig, miivészietlen és rmagyartalan dalaival, a szakadést szolgélta. Ugyanazzal a fé- radsageal szolgilhatnd, 6 a maga kisebb korében meg is te- remtheiné az exyséeet. ‘A néphagyomény zOrget az 6v6 bezért ajtajén, Haza akarja deni Magyarorseagra. ,,Jobb jovbt jelent, ha bebocsitja Egyik f6vérosi ovoda udvardn nagy szirke homokdombot lat- tam, Mar azt hittem, valami Gj tesinevel6 célja van, talin ezzel 35chat KS pest yee, 9, arith es reas ny az cxakclazlitsra vag, A” ‘noosk fevgotor ak tle morduli nines ey ace samt homo em oasis Ween vol.) az ect kt az Ovo zenéjének. Ott heverelhord Exo domi ohare a fis homoknak, elfogia az eget, lev. a Kl toga ethordani? Nines fuvar! Ide bizony Bt nem ojala ct ey wt mondian’ Mom enley dal: : i rata zebkendémnek a néay sarkaban is elhordom, va peiyem, még azenyém leselédesgalambom terephez $2 ‘UTOIRAT Ezeknck nagyobb részét éldsz6val is elmondiam a Magyar Enekoktatdk Orszégos Egyestieténck 1940. dec. 31 felolvasd Glésén. Akadhat, aki tilsdgosan feketének tartja leirésomat Annak figyelmébe ajénlom a kovetkez5 ket eseet December 6-dn a rédié egy kiskiny Mikulds-koszdnt6jét koz- vetitette az ujpesti Horthy-telepr6l. A dallam régi bécsi kuplé volt, — vagy $0 éve ,,Auf der griinen Wiesen habvich sie ge- fragt” s2Oveggel divatozott. Hogy-hogynem, nagyon ideszo- kott ez a néta, a eserkészek is sokat trombitiltak egy idében. Talén a mi régi, 100 éves ,,A Tisza, a Duna zavarodik”” dalunk csindlt neki szillést a hasonlésigaval, hélébél ki is szoritotta, ‘mett trividlisabb. Hat nem kisebbfajta hazaérulis ilyenekre tanitani gyerme- keinket, mikor szebbnél-szebb népdalainkat sem ismerik? Késobb levelet s benne dalt kaptam egy Ovén6t. ,,Bar tu- dom, — irja — hogy nem magyaros, dea hangulatra, a dallam- ra fektettem a silyt, ami onként jon, Elismerem, diletans vagyok, de gyermekirodalmunk oly szegény, hogy mi 6von6k 4 vagyunk utalva sajit szerzeményeinkre is.{oe eS Tg. Bs bncandesan hier mine, kaa hr Sapa tus a dal, jek meg, akiket ie, valbban oly szegény.eg magyar iodalom, hogy efeiknek is van ktjoga. Magan meg, ‘tom, mindenfle utinzatmak ellene vagyok. Ennck a dalnak ir tepfeljebberedetiéttartom megengedhetnek, de nem 6. ban, hanem a német ayelvtantés melltt, eredetinyelven, A int da, Mutter] was trdumt hab?” sep a maga nemé- ben igen akalmas oszrak szomszédaink gyengéd llkuletnek ta lechenfldi zenedialektusnak megismerésre. Szomszédin {at smernunk Kells ara legjobb eszk0z a nyelv mellet ada luk. De lysmit becsempéscni az drtatlan magyar ayerek Ike tbe: anny, mint nyelvrzeket és magyar zeneérz8kt esirdjban elfojtani, annyi, mint kitépni a maga fOldjéb6l. ‘A levélronak szép magyar neve van, levélpapirosin cnr omborodik: egy medve, kardotragadva, elszntan indul val ellen, ime: a t6s-gydkeres csalidfa sem biztosit a Iélekcsere ellen. Talakortam mar szépnevii magyar nemessel, aki sz sem dott magyarl. Kulfoldreragadia a sors, nem ehetrla, me tele az tos lépést. De ltjuk, itthon, a magyar eet klk 2epén is meg lehet tenn az ols elt pést, Fel Iehet sre 4 magyar zene nyevetidegennel Kozma Andor vagy 40 éveszatirikus vers it az ovo Akkora versekr sal kritikjt azzal hritostk el magok6l az 6vonbk, hogy azért haragudjék Posa, mert az 6vonéni nem i verseket, esak betanitja, (Kisdednevelés, 1898. 10.|.). Bezzeg azdta! Vildgért se sz6Inék egy rossz s26t 6vondink ellen. Ismerem és 4 legnagyobbra értékelem hésies munkéjukat. Minden rend tanité-nevel6 foglalkozis k0zt ez a legfontosabb és legnehe- zebb, mert els6 és kitorolhetetlen benyomast hagy a lélekben ‘Mindent meg kellene tenni és adni, hogy az 6véndk olyan an- gyalok Ichessenck, amilyennek lenniok kell, hogy munkéjukat i61 végezhessék, De fel kell vildgositani 6ket arr6lis, hogy nem szabad a kicsi- nyek lelkébe zenei gyomot dltetni. Vagyis: zenei neveléstket odaig kell mélyiteni, hogy megkulonboztessék a gyomot a ne- ‘mes nbvényt6l. ,,A gyermekért minden aldozatra készen al- Tunk’” — fejezi be level az évon6. Arra is, hogy csak jéra ta- nitsik? Hogy lemondjanak a kicsinyes hilisigrol, mikor maguk is tudjak, hogy nem j6 a sajét szerzeményik s csak a kezaket kell kinydjtani a j6 utén? Hise akadhat tehetség kOztOk is, Nem is kellene elvileg eltiltani sajat szerzeményeik tanitasét (Csak meg kellene értetni veldk, mi a j6. Ok nem hibésak. Hi- ven adjék tovébb, amit tanultak. Es szivesen tanulnénak tovabb. Nem ringatom magam illuziékban. Ponyvairodalom, pony- YYazene mindig lesz. De nem kell-e mindent elkovetnuink, hogy rabjaib6l, akitlehet, dtmentstnk a j6 mivészet orszdgiba? Er- olesi kotclesség ez a gyermekkel szemben, ahol leginkdbb re- mélhet6, hogy a mentés sikerrel jr. Betegség is lesz, mindig. Az orvostudomany mégsem hagyja abba a betegség elleni kazdelmet, s nem lehet dllitani, hogy nines eredménye Legfontosabb a megel6zés. A nevelésben is. Az elemi mar 39hisba kuzd az el6bb beszivott zenei méreg ellen. A védekeaéy, ¢ védSoltist mir az 6véban kell Kezdeni, ha mar a nyilvinos ey maginéletben kering6 zenei méreg ellen nincs orvossig Ha Gj életet akarunk eben az orszgban—s ki nem akar?— tijd Kel szdletnonk zenében is. Mennyivel jobb lenne a kic nyek dolga, ha mindjértj6 ton indulndnak, s nem Nikodémas Kordban Kellene azon tiinédniOk: hogyan szilessenck ij ee ee ae UTOIRAT 1957-BEN ‘Tizenhat éve elhangzott ,,siralmas panasz"’-om ij kiadasat ki vinta a kézdhaj. Elmondiam akkor, hogy az ovodaban mi tor ‘énik s mi nem a zene terén, hogyan rontjék meg a legzsengébb korban gyermekeink izlését, magyar zene irdnti érzékét, a he- Iyett, hogy fejlesztenék 1945-ig nem varhattunk Iényeges valtozast. De taldn most, asinyi €v utdn érdemes korUlnézni, javult-e a helyzet. Kivanatos volna, hogy valaki orszagszerte szemigyre vegye, mit énekel nek ma az ovodisok. Nem tanulnak-e még mindig sok olyat, amit jobb lett volna nem tanulni. (Quod fuerit melius non di- dicisse.) Akkoriban, 1942 utdn egy nagyapa baszkén djsigolta, hogy ovodis unokaja megtanulta az Erdélyi indulot. Meghallgat- tam. Az értéktelen szoveghez irt 12 hang terjedelma zenéb6l ‘nem maradt mas, mint némi ritmus-emlék, értelmetlen hangza- var. Enek helyett zagyva szavalok6rus. Holott nekival6t tisz- tin tudnak énekelni a legkisebbek is. Akad-e még ma is ilyen esztclen dvénd? Jutott-e a megszaporodatt ovodikba elég olyan, aki tudatéban van, hogy az emberré nevelés nagyja, igy 4 zenei nevelés alapvetése is az 6 kezébe van letéve? Mert hidba szaporitjuk a zeneiskolakat, ha oda Ures vagy mir mérgezett zenei tudaital kerdl a hét éves gyermek: haromt6l hétig sorsa ‘mér eldélt. Ott kell beavatkozni, Principiis obsta. Az 1941-ben megbirélt konyveket remélem, ma mar senki ‘em haszndlja, Az6ta is megjelent elég, ami hasonlé birdlatot Erdemelne, Meg kellene vizsgilni, hogy a sok rossz mellett 4a ed a,smegjelent néhiny jobb konyy mit tudott papirosib6t az inn. Ugy hallo, a gazda még mind Ara rete, oy ne $ mikor ker vissza? Mikor tall végre haza a magyar gpa nck? § mikor lesz mar ovoddja minden magyar gyermetee {Hivatalos Koalésszerint 620 260 ovodiskoragyermek Kony 140 000 ferShelyen 161 220 gyermek jt.) Tehit van it ten vals tanfolyamokon kiképzett falusi szarmazast 6véndk koztl wy jl beval a gyakorlatban, még énckben is: mert egészséges ter ‘nészetet, romlatlan j2ést hozott magaval. De az 6véné magas. rend, bonyolult munkéjshoz mégis esak tobb éves, sokoldai tanulmény és kimveltilés szkséges. Aho! lyen akad, esodit tud tenn a kicsinyekkel, zenében is. A gyermek mindent me. tamu, ba van, aki tanitani tudja. Ami ma esoda, az id6k mil. tim természetes kell hogy Tegyen. Tobb mint félszizados.megfigyels alapjén Allitom, hogy boifuld magyar gyermek nines, Egyetien iskolatrsamra en- lékszem, akinek annyira nem volt ér2éke hangmagassi iin, hogy mindenki nevetett, ha énekelt. Schirkhuber Gedeonak hivtdk, 15 €ves kordban mér nem tudta megtanulni, amit $ées kordban talin még 6 is megtanulhatott volna. Ritmusban meg éppen folotedllunk szomszédainknak. Még a régi kozds hadseregben mepillapitotték, hogy leghamarabba magyar legénység tanulja meg az Gtemes menetelés. ‘Most indul a hetvenedik énekl6 dltalinosiskokink. Csodiit- ra jak a hitetlenek, hogy mit Ichet kihozni hat éves aye aekbél egy kis szaktudéssal,tanit6i ratermettséggel, het hat ‘énekéraval. Ugyanigy csodalhatndk az ovodat, ha mindenns- “Por Tenax énck és hozzAérté a vezetés. a | ae ee lu ‘A Rédié hivatésa lenne orscAgos hatdsé példat adni. Fél lé- pést tet is mar ebben az irinyban. Nines ma mar értelme a le- folyt 12 év hibdit felhanytorgatni. De talin nem rt roviden visszapillantani rdjuk, visszaeséselkerlesére és a masodik fél lepés megkonnyitésre. 1. Daltantés. Nem szdlva arr6l, hogy sok értéktelen dalt kart megtanitani, (megtanulték?) id6trablo szovegdiktléssal ds keadetleges szajk6zéssal végete, aelyett, hogy példamuta- {6 mOdszeres ejérdssaltanitot volna, az énekiO gyermekcso- ‘port szdméra is ij, nekik ismeretlen dalt! Ezzel az egész orszig Grektanitéinak adott volna értékes médszerbeli Gtmutatést Egyszeregyik el6add igy akartazeneileg kOzelebb hozni a tani- tott dalt: Most a dallamvonal emelkedik, mint az éetszin- vonal. 2. Az ovodisok fEléréjin orosz népdalt énekeltek, valami volapak se6veggel:,,Tél a Pégyere mér’” stb., de nem mond- tak meg, hogy oros2. Usyanaz, amit 16 éve a némettel kapeso- latban réttam meg. ‘3. Majd igy sz6lt az 6vénéni: Most pedig jatsszunk egy né- i jtékot.” Tehét miskor ari jatékot vagy mit jétsszunk? Mi az elletéte a népinek? Hat nem arra torekszink, hogy egysé- ‘es ,.nép" leaybnk, lepalabb a nyoleadikdltalanosig? Itt-ott le szallunk a néphe2? A népher nem leszillni, hanem folemelked- ni kell, 4. Egy ilyen nem népi (népellenes?) elem a Rédio némely ovodis adésaban a zongora. Azonfelil stius- és pedagogiaelle- nes. Mar képtelenséggel kez Jligéjé, egy szOvegesdalt, szO- veg néikal zongordn potyogtet el, suta akkordokkal. Igy akar kedvet esindlni az énckléshe2? He eztvidéki 6vén6 hall, fe- sohajt: igy persze konnyebb! Pedig téved! A folytonos zongo- rakiséres 43a) Megfosatja a gyermeket az Onll6 énclés oroméa 4 hacendtol, Aki mindig mank6val jr, sohasem tud anche, 1D) A gyermekek kikerbthettlen essét nem Kove Hai tam mar zongorakisért gyermekkart dgy vézzBdni, hogy a ta 2:3 hangeal mélyebbre Kerdlt, a zongora maradt. ) A temperit zongora, mégha mindennap hangolsk isp. dig szinte mindig hamis) nem vezethet tszta éneklésre “dA gyermekdaloknak még szobaban is a szabad mezb i i6jatKellene kelteni. Ezt a zongora véekép meggitola ¢) Nem kevésbé felesleges a folytonos zongorizis mese ko ben. A programzene karikatirdja. Akt hozziszoktatnak bop) a zenében mindig kos folyamatok dbrézolisitkeresse,abbol Sohasem lesz zeneért6. A mese,hacsak nincs benne servesen beletartoz6 dal, nem kivan zenekisértet st irtézk tle. Mey. ‘van a maga sajétos zenéje,ritmusa; a zongora, mikor bele lar ringatni, kizavar belle. Itt ellene mondok a most megjelent, Kalonben kitn6 segéd- konyv (Enek-zene az ovodaban) egy dillitasdnak. (51. |.) ,,Az 6véné sok Oromet és szrakozast nydjthat a gyermekeknek a dalok izlseskiseetével.” Talén, ha 6 szer26t vald Kisrtet jftszk, mert képzettsége mai fokdn az 6vén6 ilyetrogtondani nem tud. De meg nagyobb rom & szérakozds" a gyerme- keknek, ha maguk kisérik magukat kis hangszereiken. Eayébként ha folyton kisérjak az éneket, nem fjléik kia tista,szizi egyszblam dallam seépsége irinti éztk, ami eS sorban volna feiesciend6. Meg aztén, hény ovodaban vat Zongora? De he is Tegyen! Ha nem akaridk elkedvelniten az Gvondket scdmukra elethetetien példéval, ne szerepeljenck # ridi6-adésban, csak olyan hangszerek, amelyek minden ovo ddéban megvannak. A hegedG helyes hasendatat sem drtana be mutatni. A facimbalom sem olyan rossz. Nem felejtem, milyen “4 oe ee eye ee kedves létviny és hangzs volt, mikor 1942-ben Nagyvéradon vagy 40 gyermek jatszott egyszerre megannyi facimbalmon. "A zongorakiséret gyészos példait lattuk egy-egy ..népi gyer- ‘mekjéték”” bemutatdn. Ezek, barmily Orvendetes haladas jelei is, egy més megjegyzésre adnak alkalmat. Az apréségok litha- tan legjobban akkor Oriltek, mikor jatszb kedvOk szabadon rvényestlt, mikor nem torddtek vele, nézik-e ket vagy sem. Kevésbé a betanitott produkcidk, hatdsra kihegyezett szamok ‘alatt. Helyesebb is volna efféléket nem poros szinpadon, hi nem szabad téren, pormentes gyepen tartani, hogy ne kOz0n- ségnek jétsszanak, hanem maguknak, legfeljebb egymésnak, vvaltott esoportokban. Fontosabb, hogy Ok lissak-halljak egy- ‘dst, mint a kozOnség. Igy alakulhat lassanként a jOv6 homo- ‘gen tarsadalma. ‘Scim{niaszerz6 ifjé kollégdimnak pedig azt ajéniom, nézze- nek be néha az ovodaba is. Ott dl el, lesz-e 20 év'tva, aki miveiket megértiJEGYZET: Hogy mir irok ovodat, 6voda helyett? ‘Oseni:uszoda, imi: iroda, vivni: vvoda (Joka) 5 ezek mintdjra: bizni: bizalom bir: birodatom fr: furakodie fiz: fazet ti: tae fa: fave fi: fuvola, tb