Full Download PDF of (Ebook PDF) Becoming A Master Student All Chapter

(eBook PDF) Becoming A Master
Student
Go to download the full and correct content document:
https://ebooksecure.com/product/ebook-pdf-becoming-a-master-student/
More products digital (pdf, epub, mobi) instant
download maybe you interests ...
(eBook PDF) Becoming A Master Student
http://ebooksecure.com/product/ebook-pdf-becoming-a-master-
student/
Becoming a Master Student 16th Edition (eBook PDF)
http://ebooksecure.com/product/becoming-a-master-student-16th-
edition-ebook-pdf/
(Original PDF) Becoming a Master Student 6th Edition
http://ebooksecure.com/product/original-pdf-becoming-a-master-
student-6th-edition/
Becoming a Master Student 16th Edition Dave Ellis -

eBook PDF
https://ebooksecure.com/download/becoming-a-master-student-16th-
edition-ebook-pdf-2/
(eBook PDF) Becoming a Master Student 16th Edition by
Dave Ellis
student-16th-edition-by-dave-ellis/
(eBook PDF) The Essential Guide to Becoming a Master

Student by Dave Ellis
http://ebooksecure.com/product/ebook-pdf-the-essential-guide-to-
becoming-a-master-student-by-dave-ellis/
(eBook PDF) Becoming a Master Manager: A Competing

Values Approach 6th
manager-a-competing-values-approach-6th/
(eBook PDF) Becoming a Manager: How New Managers Master

the Challenges of Leadership
http://ebooksecure.com/product/ebook-pdf-becoming-a-manager-how-
new-managers-master-the-challenges-of-leadership/
(eBook PDF) Becoming a Helper 7th Edition
http://ebooksecure.com/product/ebook-pdf-becoming-a-helper-7th-
edition/
ADI
AN A
C
N
NTH
EDIT
VE
I
O
SE N
Becoming a
Master
Student D AV E E L L I S D E B R A D AW S O N
Practising Critical Thinking 2-6:
Master monthly calendar 97
Gearing up: Using a long-term planner 100
Power Process: Persist 102
103
Ammentorp Photography/Shutterstock.com
Put it to Work
Quiz 104
Skills Snapshot 105
Master Student Profile: Ann Makosinski 106
Chapter 3
Memory 108
Chapter 2 Your memory and your brain—4 key principles 109

Journal Entry 3-1: Discovery/Intention Statement 111
Time 69 The memory jungle 111
15 memory techniques 113
You’ve got the time 70
Journal Entry 2-1: Discovery/Intention Statement 70 Solidifying your memory 116
Practising Critical Thinking 2-1: Practising Critical Thinking 3-2:
The Time Monitor/Time Plan process 71 Using a concept map 121
Seeing where all the time goes 75 Use flash cards to reinforce memory 122
Developing self-efficacy 76 Set a trap for your memory 123
Setting goals and developing your growth mindset 78 Journal Entry 3-2: Discovery Statement 123
Practising Critical Thinking 2-3: Remembering names 124
Creating plans for success 81
Mnemonic devices 125
The ABC daily to-do list 82
Practising Critical Thinking 2-4: Get creative 127
Creating your own ABC daily to-do list 83
Make time-maximizing choices about multitasking 84 Remember enjoyment 128
There is an app for that: Using technology for time Pulling it all together 129
management 85
Power Process: Love your problems
Planning sets you free 87 (and experience your barriers) 130
Stop procrastination now 89 Put it to Work 131
Practising Critical Thinking 2-5 91 Quiz 132
23 ways to get the most out of now 92 Skills Snapshot 133
Beyond time management: Stay focussed Master Student Profile: Maya Burhanpurkar 134
on what matters 96
NEL Table of Contents v

Copyright 2020 Nelson Education Ltd. All Rights Reserved. May not be copied, scanned, or duplicated, in whole or in part. Due to electronic rights, some third party content
may be suppressed from the eBook and/or eChapter(s). Nelson Education reserves the right to remove additional content at any time if subsequent rights restrictions require it.
Chapter 4 Chapter 5
Reading 135 Notes 164
Muscle Reading 136 The note-taking process flows 165

Journal Entry 4-1: Discovery/Intention Statement 136 Journal Entry 5-1: Discovery/Intention Statement 166
How Muscle Reading works 137 Observe the note-taking process flows 167
Phase 1: Before you read preview, outline, question 138 Journal Entry 5-2: Discovery/Intention Statement 169
Phase 2: While you read focus, reflect, answer 139 Record the note-taking process flows 170
Phase 3: After you read recite, review, review again 142 Practising Critical Thinking 5-1:
Create a mind map of a recent lecture 174
Word power: Expanding your vocabulary 145 Review the note-taking process flows 176
Practising Critical Thinking 4-1: Get SPUNKI

Journal Entry 5-3: Discovery Statement 177
with your reading 146 Turn PowerPoint® presentations into
When reading is tough 146 powerful notes 178
Developing information literacy 149 When your instructor talks fast 179
Information literacy 152 Taking notes under pressure 180
Staying literate in the digital age 153 Taking notes while reading 181
English as a second language 154 Taking effective notes for online coursework 183
Getting past roadblocks to reading 156 Power Process: I create it all 186
Practising Critical Thinking 4-3 158 Put it to Work 187
Power Process: Notice your pictures and

Quiz 188
let them go 159 Skills Snapshot 189
Put it to Work 160 Master Student Profile: Sam Maggs 190
Quiz 161
Skills Snapshot 162
Master Student Profile: Mariko Tamaki 163 Chapter 6
Tests 191
Disarm tests 192

What to do before the test 193
Practising Critical Thinking 6-1: Creating
your own study checklist 196
bbernard/Shutterstock.com
Ways to predict test questions 197

Cooperative learning: Studying in groups 198
What to do during the test 201
The high costs of cheating 205
vi Table of Contents NEL
Becoming a critical thinker 231
Applying Bloom’s taxonomy to a
higher level of thinking 235
Finding “aha!”: Creativity fuels critical thinking 236
Ways to create ideas 237
Gustavo Frazao/Shutterstock.com

Explore emotional reactions 241
Don’t fool yourself: 15 common mistakes in logic 242
Gaining skill at decision-making 245
Four ways to solve problems 246
“But I don’t know what I want to do.”
Choosing your major 248
The test isn’t over until… 206 Make a trial choice of major 250
Journal Entry 6-2: Discovery/Intention Statement 208 Asking questions: Learning through inquiry 251
Let go of test anxiety 208 Practising Critical Thinking 7-4:
Practising Critical Thinking 6-2: Asking questions 252
20 things I like to do 211 Think critically about information on the Internet 253
Journal Entry 6-3: Intention Statement 212 Journal Entry 7-2: Discovery/Intention Statement 254
Journal Entry 6-4: Discovery Statement 212 Attitudes, affirmations, and visualizations 255
Getting ready for math tests 213 Practising Critical Thinking 7-5: Reprogram
Practising Critical Thinking 6-3: your attitude 257
Multiple-choice strategies 216 Power Process: Embrace the new 258
Studying across the curriculum 217 Put it to Work 259
Celebrate mistakes 219 Quiz 260
Journal Entry 6-5: Reviewing Strategies Skills Snapshot 261
for Success 220
Master Student Profile: Neil Pasricha 262
Power Process: Detach 221
Put it to Work 222
Quiz
Skills Snapshot
223
224
Chapter 8
Master Student Profile: Wali Shah 225 Communicating 264
Communicating creates our world 265

Chapter 7 Journal Entry 8-1: Discovery/Intention
Statement 265
Thinking 226 Communication: Keeping the channels open 266
Practising Critical Thinking 8-1: Practise
Critical thinking: A survival skill 227 sending or receiving 266
Journal Entry 7-1: Discovery/Intention Statement 227 Choosing to listen 267
Getting ready for critical thinking 229 Choosing to speak 270
NEL Table of Contents vii

Write an “I” message 272 Circles of identity 311
Journal Entry 8-2: Discovery/Intention Statement 273 Journal Entry 9-1: Discovery/Intention Statement 312
Developing emotional intelligence 274 Diversity is real—and valuable 313
Journal Entry 8-3: Discovery/Intention Statement 275 Building relationships across cultures 315
Managing conflict 276 Practising Critical Thinking 9-2:
Becoming a culture learner 319
Five ways to say no . . . gracefully 280 Overcome stereotypes with critical thinking 320
Practising Critical Thinking 8-3: VIPs

Students with disabilities: Know your rights 321
(very important persons) 281 Dealing with sexism and sexual harassment 323
Five steps to effective complaints 282 Journal Entry 9-2: Discovery Statement 325
Collaborating for success: Communicating in teams 283 Practising Critical Thinking 9-3:
Using social networks safely and responsibly 285 Word associations 326
Power Process: Choose your conversations
Three phases of effective writing 288
and your community 327
Put it to Work 328
Academic integrity: Avoiding plagiarism 294
Quiz 329
Mastering public speaking 296
Skills Snapshot 330
The persuasive presentation 301 Master Student Profile: Brielle Beardy-Linklater 331
Power Process: Employ your word 302
Put it to Work 303
Quiz
Skills Snapshot
305
306
Chapter 10
Master Student Profile: Billy-Ray Belcourt 307 Money 332
Chapter 9 The end of money worries

Journal Entry 10-1: Discovery/Intention
333
Statement 333
Diversity 308 Practising Critical Thinking 10-1:
The Money Monitor/Money Plan 334
Waking up to diversity and inclusion 309 Journal Entry 10-2: Discovery/Intention
Statement 337
Supporting yourself in school 338
Spend less money 341
343
Rawpixel.com/Shutterstock.com
Show me the money

Managing money during tough times 344
Take charge of your credit 345
Education by the hour 347
Money for the future 350
viii Table of Contents NEL
Choose sexual health: Prevent infection 378
Choose sexual health: Protect against unwanted
pregnancy 381
Journal Entry 11-3: Intention Statement 383
Alcohol, cannabis, tobacco, and drugs: The facts 384
Practising Critical Thinking 11-1: Addiction:
Loveischiangrai/Shutterstock.com
How do I know . . .? 387

From dependence to recovery 388
Statement 389
Applying Bloom’s taxonomy 390
Power Process: Surrender 393
Put it to Work 394
Your learning styles and your money 351
Quiz 395
Skills Snapshot 396
Money management 352
Master Student Profile: Clara Hughes 397
Power Process: Risk being a fool 353
Put it to Work 354
Quiz
Skills Snapshot
355
356
Chapter 12
Master Student Profile: Régine Chassagne
& Edwin Farnham Butler 357 What’s Next? 399
Now that you’re done—begin 400
Chapter 11 Journal Entry 12-1: Discovery/Intention

Statement 400
“. . . use the following suggestions to continue . . .” 401
Health 359
Create your career now 403
Wake up to health 360
Discover your career 404
Choose your fuel 362 Create your career plan—now 407
Eating well with Canada’s Food Guide 363 Sample career plans 408
Choose to exercise 366 Discover your employability skills 409
Choose to rest 367 Practising Critical Thinking 12-3:
Ways to change a habit 368 Assess your employability skills 410
Choose mental health 370 Jumpstart your career with transferable skills 411
Journal Entry 11-2: Discovery/Intention Practising Critical Thinking 12-4:
Statement 373 65 transferable skills 413
Emotional pain is not a sickness 374 Practising Critical Thinking 12-5:
Recognize your skills 415
Suicide is no solution 375
Build an irresistible resumé 416
Choose to stay safe 376
NEL Table of Contents ix

Use job interviews to “hire” an employer 420 The Discovery Wheel: Coming full circle 434
Do something you can’t 423 Create your next semester or term 438
Surviving your first day on a new job 425 Power Process: Be it 439
Choosing schools . . . again 426 Put it to Work 440
Contributing: The art of giving back Quiz 441
or paying forward 429 Skills Snapshot 442
Practising Critical Thinking 12-7: List your
Master Student Profile: Craig Kielburger 443
strengths, skills, and competencies 430
Community service-learning: The art of learning
Glossary 445
by contributing 431
References 448
Define your values, align your actions 432
Index 456
Statement 433
This Book Shouts, “Use Me!” 433 Minerva Studio/Shutterstock.com
x Table of Contents NEL
Preface
WELCOME TO THE seventh Canadian edition of Becoming a Master 12

AT T I T
1
POSE UDE
PUR
Student. If you are a student and about to start reading this resource, you will
TI
see that the information we provide is designed to support your academic H
11
2
LT 30
M
A
E
HE
success throughout the coming years. This resource is user-friendly and 20
accessible, with each chapter being composed of a series of short articles. You
ME
EY
10
10
MOR
3
will find that this new edition contains new critical thinking exercises that
MON
Y
help you apply the knowledge and skills you gain from using this resource.
Becoming a Master Student is a different kind of textbook. It functions
TY
READ
ERSI
as a workbook where you read articles and complete short exercises that
ING
9
4
DIV
help you develop the characteristics of successful students and discover
G N
more about yourself as a learner. From the first chapter, where you do the chap
TI A
NO
IC
TE
UN S
Discovery Wheel exercise and explore your beliefs about yourself as a learner,
M
5
M
CO
to the last chapter, where you repeat this exercise, you will see the changes
Time
ING TES
THINK TS
7 6
that have occurred in you.
chapter 3 MASTER STUDENT

New to This Edition what is included …
■ Put it to Work
■ Quiz
■ Skills Snapshot
PROFILE
In the current edition, we have thoroughly updated the information in 68 You’ve got the Mayatime Burhanpurkar
…is an environmental advocate
the book and placed an emphasis on new and emerging issues that today’s 36 74 Developing self-efficacy
76 Setting goalsTand developing your growth mindset

here’s a moment in Maya Hadfield, anthropologist Dr. Wade Davis,
Chapter One First steps NEL
Burhanpurkar’s documentary where and Nobel laureate Dr. Brad Bass.
students may face (for example, mental health crises). In addition to

she stands next to an ice fjord in Burhanpurkar was among the recipi-
Ilulissat, Greenland, realizing what climate ents of the Gloria Barron Prize for Young
change means for the people who live there. Heroes for her work on the documentary,
After listening to residents describe which has reached more than 2.2 million
developing new critical thinking exercises, we have also revised most of 80 The ABC daily to-do list
Courtesy of Maya Burhanpurkar

how fast the ice is melting, she looks into students.
the camera and says: “I think that I’m “In school we learn facts and figures
going to become a lot more conscientious and that it’s going to impact us at some
the master student profiles to focus on Canadians who exemplify the 82 Make time-maximizing choices about multitasking of the environment when I go about my
everyday life because after what I’ve seen
point,” Burhanpurkar recalled. “This
could not be further from the truth.”
today, the icebergs and now the ice fjord, I “The Arctic is where global warming
really don’t want that natural landscape to is changing our planet the fastest,” she
master student. From environmentalists like Maya Burhanpurkar, to 83 There’s an app for that: Using technology for time be destroyed. Every single person counts.” explains. “It’s the canary in the coal mine.
management Maya Burhanpurkar

Melting ice changed Burhanpurkar’s
life and now she’s inspiring others
It’s the Earth’s early warning system and
its alarm is going off. We need to act now.” WHAT
technological innovators such as Ann Makonsinski and Sam Maggs, to (1999– ) started her sci- around the world with a documentary “Before I went, I was excited to do the
ence career in a base- about climate change. whole ecotourism thing,” she said, “but i could
85 Planning sets you free ment laboratory in her The film’s title, 400 PPM, refers to what struck me was meeting the people
the concentration of carbon dioxide who are already impacted by climate i could
change-makers like Brielle Beardy-Linklater and Craig Kielburger, to family home at the age
of 10. She received
in the atmosphere, which now exceeds
400 parts per million, the highest level
change.”
Farther north, in Uummannaq, i could
87 Stop procrastination NOW a Queen Elizabeth II seen in the history of our species. Greenland, Burhanpurkar observed that
artists such as Wali Shah and Mariko Tamaki, to extraordinary students

Diamond Jubilee Medal Burhanpurkar’s eye-opening voyage hap- climate change was hurting the Inuit
and has been named pened when she was invited to tour the people along with the ice. Thinning
90 23 ways to get the most out of now WHY

one of Canada’s Top 20 Canadian and Greenlandic Arctic aboard glaciers have made ice fishing nearly
Under 20. Plus, she has the Sea Adventurer. impossible, devastating the economy and
like Billy-Ray Belcourt—their stories will inspire you. represented Canada

It’s impressive enough that this teen-
ager turned her trip into an acclaimed
changing the traditional culture.
“It was hardly their fault,” she nar-
Procra
94 Beyond time management: Stay focussed on what matters
in the Intel and Google
documentary. But that’s on top of her rated. “It was ours.”
Science Talent Search
Technological tools for student success are no longer isolated in boxes Competition.
previous achievements prototyping
“intelligent antibiotics,” discovering new
Burhanpurkar will take her new
awareness with her when she begins col- can qu
school
98 Gearing up: Using a long-term planner
properties of a drug to cure Alzheimer’s lege at Harvard.
disease, and tracking asteroids. “I had the opportunity to witness cli-
and instead are now woven throughout. You will see more references to “I have a scientific background,”
Burhanpurkar explained. “I’d never done
mate change firsthand and it changed my
life,” Burhanpurkar said.
100 Power Process: Persist anything creative like this before. It’s not
Source: Shepard, Laura A. (2016, October 5). Teenage
HOW
apps that you can use to enhance learning, such as those that can help you really my forte.”
She also interviewed prominent
Canadians to explain the scientific concepts
scientist captures Arctic ice melt on film. Nexus Media.
Popular Science. Retrieved from https://www.popsci
chap
104 Master Student Profile: Ann Makosinski
.com/teenage-scientist-captures-arctic-ice-melt-on-film.
and social issues, including author Margaret
manage group work or help keep projects on track, and important websites
Reprinted by permission.
Atwood, former astronaut Col. Christopher
132 Chapter Three MeMory NEL
Discov
curren
to visit if you want more detailed and topic-specific information. Other you to
changes include a new brief exercise called “do you have a minute?” at the do you have a minute? Know
week,
start of each chapter, which is designed to prime students for learning. We Think of a goal you have for your school year. Write it down. your g
This is not a to-do list. It is a result that you intend to produce by procra
have also included the voices of Canadians in the know providing advice getting one or more items on your to-do list done. Complete this
sentence: One thing that I could do to achieve this goal is …
to support the success of first-years students in the feature box “Tips for
Master Students.” Finally, a new feature box called “Did you know that…?”
Tips for Master Students evaluating, sta
highlights little-known facts about Canada’s colleges and universities. to admit mista
There are many other new highlights for each chapter. The introduction Don’t wait until the end of the day to start organizing as As only to r
yourself Some of the C
chapter and the first three chapters (Making Transitions, First Steps, Time, and I wouldn’t wait until the end [of the day] to start organizing— after day migh
I would take four or five breaks throughout the day and make
to-do list, you
Memory) discuss the concepts of growth mindset, grit, and academic tenacity. sure I could jam everything in—and then every night before
NEL
become proble
going to sleep, I would see what’s going on for the next day and
In these chapters, we emphasize students adopting a growth mindset and prepare myself, read up on things. Before every meeting I would The ABC sy
look at exactly what I wanted to go in there with and it was
your to-do list.
developing the resilience that they will need to succeed in school and in life. constant reminders. I was one of those people who would con-
This is based o
stantly look at my notes or my phone and be on top of my game.
Chapters 4, 5, and 6—Reading, Notes, and Tests—discuss the reality of day-to- —Abdullah Snobar, executive director of the DMZ, Ryerson any to-do list c
University’s technology incubator (Maclean’s, 2017)
on that list. So,
day school tasks. In these chapters, we have included additional material on Source: Advice for first-year students from Justin Trudeau (and 27 other that will contri
using critical thinking to develop metacognitive skills and employing mind people), by Maclean’s, Maclean’s, December 1, 2017.
those tasks wit
Or you can
You might find
fun—a visible reward for your diligence. This step as “errands” or
NEL Preface
fosters a sense of accomplishment. xi creative.
Keep in min
Step
Copyright 2020 Nelson Education Ltd. All Rights Reserved. May not be copied, scanned, or duplicated, in whole or in part. Due5toEvaluate
electronic rights, some third party content
or even two we
At the end of the day, evaluate your performance. make it easier t
Look for A priorities you didn’t complete. Look for your daily goal
items that repeatedly turn up as Bs or Cs on your list
mapping tools to organize notes, as well as new information on effectively
preparing for tests, including the use of spaced practice.
The next three chapters present updated material on skills and
knowledge which are essential for daily living. Thinking now explicitly
discusses how to critically evaluate information on the Internet to
differentiate what is authentic and credible from what is fabricated or
misleading, while Communicating discusses blocks to effective listening,
and finally Diversity includes more on inclusion and power dynamics with
a stronger focus on LGBTQQ (lesbian, gay, bisexual, transgendered, and
queer or questioning) and Indigenous students.
The final three chapters (Money, Health, and What’s Next) concentrate
on important topics for first-year students. In these chapters students
will explore issues critical to achieving their long-term goals—from how
to access the Canada Student Loan program, to the impact of the use of
cannabis on the developing brain, to what supports are available for students
with mental health issues and how to successfully network to find a job.
Becoming a Master Student provides the tools for you to be an active and
ever-improving participant in your learning journey. As well, this resource
will help identify those habits and behaviours that could prevent you from
becoming a master student and will also empower you to make the changes
needed to succeed—as a student and in life. So, take the time to complete
the journal entries and critical thinking exercises, and enjoy reading and
learning from the profiles of successful master students.
Ancillaries
About the Nelson Education Teaching Advantage (NETA)
The Nelson Education Teaching Advantage (NETA) program delivers
research-based instructor resources that promote student engagement
and higher-order thinking to enable the success of Canadian students and
educators. Visit Nelson Education’s Inspired Instruction website at nelson
.com/inspired to find out more about NETA. Don’t miss the testimonials
of instructors who have used NETA supplements and seen student
engagement increase!
For Instructors
Downloadable Instructor Supplements
All NETA and other key instructor ancillaries can be accessed through
nelson.com/instructor, giving instructors the ultimate tools for customizing
lectures and presentations.
NETA Test Bank: This resource was revised by Cynthia Mason, Ryerson
University. The test bank includes over 150 multiple-choice questions
written according to NETA guidelines for effective construction and devel-
opment of higher-order questions. Also included are a variety of true/false,
completion, and short answer questions.
The NETA Test Bank is available in a cloud-based platform. Nelson
Testing Powered by Cognero® is a secure online testing system that allows
you to author, edit, and manage test bank content from any place you have
Internet access. No special installations or downloads are needed, and
the desktop-inspired interface, with its drop-down menus and familiar,
xii Preface NEL
intuitive tools, allows you to create and manage tests with ease. You can
create multiple test versions in an instant, and import or export content
into other systems. Tests can be delivered from your learning management
system, your classroom, or wherever you choose. Nelson Testing Powered by
Cognero for Becoming a Master Student, Seventh Canadian Edition, can also
be accessed through nelson.com/instructor. Printable versions of the Test
Bank are available by contacting your sales and editorial representative.
NETA PowerPoint: Microsoft® PowerPoint® lecture slides have been
created for every chapter. There is an average of 30 slides per chapter, many
featuring key figures, tables, and photographs from Becoming a Master
Student, Seventh Canadian Edition. NETA principles of clear design and
engaging content have been incorporated throughout, making it simple for
you to customize the deck for your courses.
Image Library: This resource consists of digital copies of figures, short
tables, and photographs used in the book. You may use these jpegs to cus-
tomize the NETA PowerPoint or create your own presentations.
NETA Instructor’s Guide: This resource was revised by Juliet O’Neill
Dunphy, Concordia University. It is organized according to the chapters
in Becoming a Master Student and addresses key educational concerns,
such as typical stumbling blocks students face and how to address them.
MindTap
MindTap for Becoming a Master Student, Seventh Canadian Edition is a
peronalized digital learning solution that guides students to analyze, apply,
and elevate thinking, and allows instructors to measure skills and promote
better outcomes with ease. A fully online learning solution, MindTap
combines all student learning tools—readings, multimedia, activities, and
assessments—into a single Learning Path that guides the student through
the curriculum. Instructors personalize the experience by customizing
the presentation of these learning tools to their students, even seamlessly
introducing their own content into the Learning Path.
For Students
MindTap
Stay organized and efficient with MindTap—a single destination with
all the course material and study aids you need to succeed. Built-in apps
leverage social media and the latest learning technology. For example:
■ ReadSpeaker will read the text to you.
■ Flashcards are pre-populated to provide you with a jump start for

review—or you can create your own.
■ You can highlight text and make notes in your MindTap Reader. Your
notes will flow into Evernote, the electronic notebook app that you can
access from anywhere.
■ Study tools and self-quizzing allows you to assess your understanding.
Visit www.nelson.com/student to start using MindTap. Enter the Online

Access Code from the card included with your text. If a code card is not
provided, you can purchase instant access at NELSONbrain.com.
NEL Preface xiii

List of Reviewers
Liza Arnason
Acknowledgments
University of Ontario Institute I would like to take this opportunity to thank the many people who
of Technology have been instrumental in developing this new edition. To begin with,
I want to acknowledge the land on which the revisions to this book were
Judith Grad done. Western University is situated on the traditional territories of the
Concordia University Anishinaabeg, Haudenosaunee, Lunaapeewak, and Attawandaron peoples,
Christina Lord who have longstanding relationships to the land and region of southwestern
Brescia University College Ontario and the city of London. The local First Nation communities of this
area include Chippewas of the Thames First Nation, Oneida Nation of the
Witty Sandle Thames, and Munsee Delaware Nation.
The King’s University The feedback and suggestions from the review panel members were vital
Nicola Winstanley to the revisions for this edition and helped to identify what changes were
Humber College needed in this resource to make our students more successful. Thank you
for reading the content so thoroughly and for your insightful feedback.
Next, I would like to thank Content Manager Gail Brown. You were
superb at keeping me on track and guiding me through the revision
process. I would also like to thank the rest of the team at Nelson Education
Ltd.—Leanna MacLean and Carmen Yu, publishers; Jennifer Sutton,
Marketing Director; Lynn McLeod, Rights Project Manager; Shannon
Martin, Production Project Manager; Nastasia Delmedico, Digital
Production Manager; and Jessica Freedman, Permissions Researcher.
Without my research assistant, Rosanne Greene, this book would not
have happened—your keen research skills were critical in hunting down key
facts for the book. Plus, I appreciated your diligence in helping me seek out
Canada’s most interesting and accomplished young people for the profiles
in this book. I also thank all of the students and instructors I have worked
with over the years at Western University. Learning is a reciprocal process,
and I learn so much from each of you every time I enter the classroom.
Heartfelt gratitude is also expressed to the staff of the Centre for Teaching
and Learning and the Student Success Centre, who inspire me with their
dedication to enhancing student learning, both inside and outside the
classroom.
Finally, to my family, Avery Dawson Dance and Susan Grindrod—thank
you so much for putting up with my spending the weekends and our holi-
days at the computer. I am truly grateful to Avery for reading the book and
for talking to me about the complexity of students’ lives today and to Susan
for her unflagging support, patience, and can-do attitude throughout the
writing of this book. You are both blessings in my life.
Debra Dawson
London, Ontario
About the Canadian Author

Debra Dawson has a PhD in Educational Psychology. She was the founding
Director of the Centre for New Students and later the Director of Teaching
and Learning Services at Western University. She is currently the Director
of the Centre for Research on Teaching and Learning in Higher Education
at Western University. Debra is an award-winning teacher, and the 2016
recipient of the Society for Teaching and Learning in Higher Education’s
Western University, Paul Mayne, “Award cel- Christopher Knapper Lifetime Achievement Award, an honour given to
ebrates her ‘oasis of discovery’.” Western News, those who have made significant contribution to teaching, learning, and
June 8, 2016, http://news.westernu.ca/2016/06/
award-celebrates-her-oasis-of-discovery/ educational development in Canadian higher education.
xiv Preface NEL
Introduction
Making
Transitions
© wavebreakmedia/Shutterstock.com
what is included …
2 Postsecondary education—why it matters
3 Rewrite this book
5 The Discovery and Intention Journal Entry system
6 Discovery and Intention Statement guidelines
8 Characteristics of a master student WHAT if …
10 Get the most out of this book i could use the ideas in this introduction
to master any transition in my life?
13 Making the transition to postsecondary education
15 Classroom civility—what’s in it for you
WHY the Introduction
16 Succeeding in higher education—at any age matters . . .
19 Studying in Canada—what international students need You can ease your transition to higher
to know education and set up a lifelong pattern
20 Enrol your instructor in your education of success by following the strategies
described here.
22 Connect to school resources
24 Extracurricular activities: Reap the benefits HOW you can use this
25 Make the career connection Introduction . . .
28 Power Process: Discover what you want Discover a way to interact with the book
that multiplies its value. Use a journal
do you have a minute? to translate personal discoveries into

powerful new behaviours. Connect with
Take a minute to make a list of anything you would like to accom- people and organizations that support
plish in the next five years. Here are some possibilities for this list: your success.
1. Projects you’d like to start or finish.
2. Skills you’d like to acquire.
3. Tasks you’d like to complete.
4. New activities that you would like to try.
Save this list and refer to it as you read and work through this
chapter. Everything you wrote down is a clue about what’s impor-
tant to you. This chapter is filled with strategies for getting clear
about what you want and taking immediate steps to get it.
NEL Introduction Making TransiTions 1

Postsecondary education—
WHY IT MATTERS
Students often wonder if it is really worth it to go to ■ Better consumer choices
college or university. You bet it is. The research of Ernest ■ Savings
Pascarella and Patrick Terrenzini (2005) over three
decades shows that going to college has big payoffs Of course, how much you get out of your postsecondary
even beyond the skills and knowledge you will acquire. experience depends on what you choose to do both inside
Sure, you are growing up as you go through school, but and outside the classroom. Inside the classroom you want
beyond getting older it turns out that school makes a to be as engaged in learning as you can. According to
positive impact on many dimensions of your life. Laurie Schreiner (2010a), this means being truly involved
Postsecondary education adds value to your life by in what is going on in class—asking questions, participat-
increasing or significantly enhancing many facets of ing in discussions with other students, and vigorously
your life: exploring ideas. You also want to try to connect what
you learn in the classroom to the real world. By the way,
Your Psychosocial Skills
if you do this, not only will you get more out of school,
■ Self-esteem
but you’ll also get higher grades too and be more likely
■ Leadership skills to graduate.
■ Independence Getting involved in activities outside class will also
■ Interpersonal skills
serve to enhance the benefits of your postsecondary
experience. Take the time to explore new interests—try
Your Attitudes and Values to take a broad range of courses so that you can fully
■ Civic and community engagement develop your options. Even if you took a similar course
in high school, try it again at university or in college;
■ Openness to diversity
courses tend to be taught differently and the opportuni-
■ Support for gender equality
ties to take the conversation to a greater depth are more
Your Career and Economic Outcomes likely at this point. Our hobbies and other interests
often give us vital clues about our passions in life, clues
■ Job satisfaction
that can point us in the direction of careers we might
■ Earnings explore. So use this time to join new clubs, participate
■ Occupational status in volunteer activities, and try out as many new “hats”
■ Job search abilities and skills as possible. As most of us are likely to have multiple
careers throughout our lives, it just makes sense to try to
■ Employment and career mobility
develop the broadest possible toolkit of skills and knowl-
Your Quality of Life edge. You never know what you will need in the future.
■ Good health
We will explore more about the value of higher edu-
■ How long you will live
cation in Chapter 1,“First Steps.”
*
Source: How College Affects Students, Vol. 2, A Third Decade of Research,
■ Feelings of well-being
by Pascarella, Ernest T., and Patrick T. Terenzini. Copyright © 2005 John
■ Interest in lifelong learning Wiley & Sons. Used with permission of John Wiley & Sons, Inc.
2 Introduction Making TransiTions NEL
REWRITE THIS BOOK
Some books should be preserved in pristine condition. as “Q” for questions or exclamation points for impor-
This isn’t one of them. tant ideas. You can also circle words to look up in a
Something happens when you interact with your dictionary.
book by writing in it. Becoming a Master Student is Remember, if you try out an idea in this book and
about learning, and learning is an active pursuit, not a it doesn’t work for you, you can rewrite it. Change the
passive one. When you make notes in the margin, you exercises to fit your needs. Create a new technique by
can hear yourself talking with the author. When you combining several others. Create a technique out of
doodle and underline, you can see the author’s ideas thin air!
taking shape. You can even argue with the author and Find something you agree or disagree with on this
come up with your own theories and explanations. In page and write a short note in the margin about it. Or
all of these ways, you become a coauthor of this book. draw a diagram. Better yet, do both. Let creativity be
You rewrite it to make it yours. your guide. Have fun.
While you’re at it, you can create symbols or codes
that will help when reviewing the text later on, such
Begin rewriting now.
*
practising
CRITICAL THINKING I-1
Textbook reconnaissance Look for ideas you can use. When you find one, write the
page number and a short description on a separate sheet of
start becoming a master student this moment by doing a
paper. or use sticky notes to flag the pages that look useful.
15-minute “textbook reconnaissance.” Here’s how.
(if you are reading Becoming a Master Student as an e-book,
First, read this book’s Table of Contents. Do it in three
you can flag pages electronically.) You could even use notes
minutes or less. next, look at every page in the book. Move
in different colours to signal priority, such as green for ideas
quickly. scan headlines. Look at pictures. notice forms,
to use right away and yellow for those to apply later. The idea
charts, and diagrams.
behind this technique is simple: it’s easier to learn when you’re
a textbook reconnaissance shows you where a course
excited, and it’s easier to get excited about a course if you
is going. it gives you the big picture. That’s useful because
know it’s going to be useful, interesting, or fun.
brains work best when going from the general to the specific.
getting the big picture before you start makes it easier to
recall and understand details later on.

How to succeed in your first year
Students often ask me what it takes to be successful in listen to the instructor if you have some idea where she or
my first-year course, thinking that there must be a “trick” he is going.
or secret. There is no secret. Most students forget that Attend class. In most courses, attendance is optional.
if they were “good enough” to be admitted to their However, classes are offered for a reason: Class provides
postsecondary program, they have already indicated that an important “value added” component to the course
they have what it takes to succeed at college or university. material. Take advantage of this. Research consistently
The skills that make you a successful student are really shows that the vast majority of students who come to
the same ones that lead to success in any aspect of life— class end up doing better on the exams than those who
all success takes is time on task. Quite simply, the more do not (Moore, 2006).
time and effort you put into school, the more you get out If you approach it as you would any other exciting
of it. Nonetheless, here are a few suggestions from actual opportunity, college or university can be one of the best
students that may help. times of your life. Work hard and challenge yourself, and
Relax . . . don’t get stressed out. You need to put every- your higher education career will be very rewarding.
thing in perspective and take a deep breath from time to
time. If you let stress build up, it will interfere with your
ability to succeed.
Ask for help if you need it. Students often wait too long
before they ask for any kind of help. Don’t do this. Speak
to your professor or TA, see the counselling centre, ask for
academic advice. All of these services are in place to help
you, so use them.
Keep up with your readings and make notes before coming
to class. In most courses, there is a lot of reading that
you will be expected to do on your own. Lectures are not
intended to cover everything in a course and reading/
note-taking is a very important skill you must master in Courtesy of Michael Atkinson
your time at school. Making notes based on your reading
Dr. Mike Atkinson, Introductory Psychology Professor
before class provides you with a guide to what will be
discussed in class. You will be better prepared to actually
& 3M National Teaching Fellow, Western University
The
DISCOVERY and INTENTION
JOURNAL ENTRY SYSTEM GOAL
From Ellis. Becoming a Master Student,

14E. © 2015 South-Western, a part of
O N E WAY TO become a better student is to grit your teeth Cengage, Inc. Reproduced by permission.
www.cengage.com/permissions
and try harder. There is another way. Using familiar tools
and easily learned processes, the Discovery and intention
Journal Entry system can help increase your effectiveness
by showing you how to focus your energy.
The Discovery and Intention Journal Entry system is preferred styles of learning, or both. Perhaps a solution
a little like flying a plane. Airplanes are seldom exactly to a long-standing problem suddenly occurs to you, or a
on course. Human and automatic pilots are always life-changing insight wells up from the deepest recesses
checking positions and making corrections. The result- of your mind. Don’t let such moments disappear.
ing flight path looks like a zigzag. The plane is almost
always flying in the wrong direction, but because of
Capture them in Discovery Statements.
Intention Statements can be used to alter GOAL
constant observation and course correction, it your course. They are statements of your com-
arrives at the right destination. mitment to do a specific task or take a certain
A similar system can be used by students. action. An intention arises out of your
Most Journal Entries throughout this book choice to direct your energy toward a par-
are labelled as either Discovery Statements ticular goal. While Discovery Statements
or Intention Statements; some are Discovery/ promote awareness, Intention Statements
Intention Statements. Each Journal Entry will con- are blueprints for action. The two processes
tain a short set of suggestions that involve writing. reinforce each other.
Through Discovery Statements, you can assess “where The purpose of this system is not to get you pumped
you are.” These statements are a record of what you are up and excited to go out there and try harder. Rather,
learning about yourself as a student—both strengths Discovery and Intention Statements are intended to
and weaknesses. Discovery Statements can also be help you focus on what you want to accomplish and
declarations of your goals, descriptions of your atti- how you plan to achieve your goals.
tudes, statements of your feelings, transcripts of your The Journal Entry process is a cycle. First, you
thoughts, and chronicles of your behaviour. write Discovery Statements about where you are now
Sometimes Discovery Statements chronicle a light and where you want to be. Next, you write Intention
bulb moment—a flash of insight that results when a Statements about the specific steps you will take to get
new idea connects with your prior experiences, your there. Then, you follow up with Discovery Statements
about whether you completed those steps and what
you learned in the process, followed by more Intention
Statements, and so on. Sometimes a statement will
be long and detailed. Usually, it will be short—maybe
just a line or two. With practice, the cycle will become
AIRPORT automatic.
Don’t panic when you fail to complete an intended
task. Straying off course is normal. Simply make the
necessary corrections. Miraculous progress might not

come immediately. Do not be concerned. Stay with takes the same amount of energy to get what you
the cycle. Use Discovery Statements to get a clear view want in school as it takes to get what you don’t want.
of your world and what you want out of it. Then use Sometimes getting what you don’t want takes even more
Intention Statements to direct your actions. When effort. An airplane burns the same amount of fuel flying
you notice progress, record it. away from its destination as it does flying toward it. It
pays to stay on course. Similarly, you can put as much
That’s the system in a nutshell. energy into finding ways to procrastinate as you would
Discovery leads to awareness. studying for an exam and getting an A. One approach
leads to success; the other does not.
Intention leads to commit-
Hello
You can use the Discovery and
ment, which naturally leads to Intention Journal Entry system
focussed action.
Author
to stay on your own course and
get what you want out of school.
I Agree
The following statement might strike Consider the guidelines that follow,
you as improbable, but it is true: It often and then develop your own style.
From Ellis. Becoming a Master Student, 14E. Once you get the hang of it, you
*
© 2015 South-Western, a part of Cengage, Inc. might discover you can fly.
Reproduced by permission. www.cengage.
com/permissions
DISCOVERY AND INTENTION

Statement guidelines
Writing journal entries helps you to develop self-aware- Notice how you feel when you function well. Use
ness, self-direction, and other master student qualities. Discovery Statements to pinpoint exactly where and
Use the following guidelines as a checklist. Consider when you learn most effectively.
removing this page from the book and posting it in a In addition, observe your actions and record the
prominent place where you’ll typically be writing your facts. If you spent 90 minutes chatting online with
responses to the Journal Entries. a favourite cousin instead of reading your anatomy
text, write about it and include the details. Record
Discovery Statements your observations quickly, as soon as you make
1 Record the specifics about your thoughts, feel-

ings, and behaviour. We talk to ourselves con-
stantly in our heads. When internal chatter gets in the
them.
2 Use discomfort as a signal. When you approach

a daunting task, such as a difficult math problem,
way, write down what you are telling yourself. If this notice your physical sensations. Feeling uncomfort-
seems difficult at first, just start writing. The act of able, bored, or tired might be a signal that you’re about
writing can trigger a flood of thoughts. to do valuable work. Stick with it. Tell yourself you can
Thoughts also include mental pictures. These are handle the discomfort just a little bit longer. You will be
especially powerful. Picturing yourself flunking a test is rewarded with a new insight.
like a rehearsal to do just that. One way to take away the
power of negative images is to describe them in detail. 3 Suspend judgment. When you are discovering
yourself, be gentle. Suspend self-judgment. If you
continually judge your behaviours as “bad” or “stupid,” unconsciously, to undermine your best intentions; for
your mind will rebel. For your own benefit, be kind. example, you might go online to chat just ten minutes
4Tell the truth. Suspending judgment helps you

tell the truth about yourself. “The truth will set
you free” is a saying that endures for a reason. The
before you intend to study, but ten minutes is likely to
stretch to much longer. Also, be careful of intentions
that depend on others. If you write that you intend that
closer you get to the truth, the more powerful your your study group complete an assignment by Monday,
Discovery Statements will be. And if you notice that you then your success depends on the other students in the
are avoiding the truth, don’t blame yourself. Just tell the group. Likewise, you can support your group’s success
truth about it. by following through on your stated intentions.
Intention Statements 4 Set timelines that include rewards. Timelines

can focus your attention. For example, if you are
1 Make intentions positive. The purpose of writing

intentions is to focus on what you want rather
than what you don’t want. Instead of writing “I will not
assigned to write an essay, break the assignment into
small tasks and set a precise due date for each one. You
might write “I intend to select a topic for my essay by
fall asleep while studying accounting,” write “I intend to 9 a.m. Wednesday.”
stay awake when studying accounting.” When you meet your goal on time, reward yourself.
Also avoid the word try. Trying is not doing. When Rewards that are an integral part of a goal are powerful.
we hedge our bets with try, we can always tell ourselves, External rewards, such as a movie or an afternoon in the
“Well, I tried to stay awake.” We end up fooling ourselves park, are valuable, too. These rewards will work only if
into thinking we succeeded. you’re willing to withhold them. If you plan to take a nap
2 Make intentions observable. Experiment with an

idea from educational trainer Robert Mager (1975),
on Sunday afternoon whether or not you’ve finished your
English assignment, the nap is not an effective reward.
5
who suggests that goals be defined through behaviours Move from intention to action. Intention
that can be observed and measured. Rather than writing Statements are of little use until you act on
“I intend to work harder on my history assignments,” them. If you want new results in your life, then take
write “I intend to review my class notes, and I intend to action. Life responds to what you do. Discover the joy
make summary sheets of my reading.” Then, when you of “baby steps.” Even simple changes in behaviour can
review your progress, you can determine more precisely produce results. If you find yourself procrastinating,
whether you have accomplished what you intended. then promise to read for five minutes and then take a
3 Make intentions small and achievable. Break large

goals into small, specific tasks that can be accom-
plished quickly. If you want to get a high mark in biology,
break—you’ll be surprised at how fast those five min-
utes stretch into ten. Even tiny steps make a difference.
Look for prompts for action throughout this book. In
ask yourself, “What can I do today?” You might choose to addition to Journal Entries, there are numerous critical
study biology for an extra hour. Make that your intention. thinking exercises that you should try. These are sugges-
When setting your goals, anticipate self-sabotage.
Be aware of what you might do, consciously or
tions for specific actions based on the text.
*
journal entry I-1

Discovery Statement sounded. Describe the physical sensations you associate
with the event. also describe your emotions.
Recalling Excellence i discovered that . . .
Welcome to the first Journal Entry in this book. You’ll find

Journal Entries in every chapter, all with a similar design that
allows space where you can write.
in the space below, write a description of a time in your
life when you learned or did something well. This experience
does not have to be related to school. Describe the details of
the situation, including the place, time, and people involved.
Describe how you felt about it, how it looked to you, how it

Characteristics of
A MASTER STUDENT
This book is all about helping you to be successful in post-
secondary education. To be successful you need to develop
the characteristics of a master student. As you open the
door to higher education, many opportunities will be pre-
sented to help you grow and become a better student. Treat
every Journal Entry or critical thinking exercise as a chance
to improve your skills and become a master student.
Mastery requires effort and attention. We are all
learning machines but that doesn’t mean that learning
happens effortlessly. The flawless presentation only
becomes that way when you rehearse many nights in
advance. The well-written paper requires rigorous
editing days in advance of the due date.
Below are some of the characteristics of a master
student. Take a moment to reflect and assess how devel-
oped this characteristic is in you. Put a checkmark by
Monkey Business Images/Shutterstock.com
the characteristics you have already got down pat. Put
an exclamation point by the ones that are still in devel-
opment. Don’t worry if you still need to acquire some of Manage out-of-class time
these characteristics. That’s what this book is all about. Master students have superb time management skills.
Mastery requires time. Each chapter in this book can By being good time managers, master students control
place you on the next rung of the ladder to becoming a their stress level, and they are unlikely to be surprised
master student. about upcoming quizzes, tests, or assignment deadlines.
They recognize that getting a big picture of the year
Engage in learning ahead makes it easier to get assignments done on time
Master students realize that lots of learning happens and erases the need for all-night study sessions.
both inside and outside the classroom. In class they are They know that what they do outside class matters
fully engaged in class activities. They join in all class as much as—or even more than—what they do in class.
activities like debates, simulations, or role plays. In They schedule at least two hours of study time for each
large classes, they seize opportunities to get to know hour that they spend in class.
their profs by being a class representative. They actively Actively participate in class
participate in groups, and contribute to group projects. Learning is not a spectator sport, so master students are
They know you only get out of class what you are will- willing to actively participate in class. They recognize
ing to put into it. that we learn by doing, and by hands-on participation in
Master students get involved in a variety of extracur- learning activities. Master students speak up in class and
ricular activities including campus clubs. They try new focus on what’s happening in class. They are both men-
activities and find out what they like to do best. They tally and physically involved in class activities. Master
know they can always say no to activities that fail to students come to class ready to actively participate.
create value for them. They join new groups because
the activity piques their interest or because they always Be tech savvy
wanted to try out a new sport or activity, not because A master student defines technology as any tool that’s
they feel guilty or obligated. used to achieve a human purpose. From this point
Another random document with
no related content on Scribd:
carrière“ stb.) Mintha bizony a költő nem a maga korát írná le akkor
is, amikor anyagot, mesét és dekorációt a multból kölcsönöz!
Bizonyára Britannicus nem tökéletes darab; sohase tartották
ilyennek. A költőnek a maga korában is szemére vetették, hogy
Britannicusból hiányzik a históriai nagyság; s hogy a megoldás nem
méltó a darabhoz. Az is kétségtelen, hogy Racine nem állja ki a
versenyt Shaksperevel. De már-már Shakspere az egyetlen
klasszikus, akit nem derogál megnéznünk. Mit adjon a színház –
mely nem adhatja folytonosan Shaksperet – ha már Racine se talál
előttünk kegyelmet? Az egyik ezt a klasszikus darabot ajánlja, a
másik amazt; de nincs két ember, aki megegyeznék ugyanabban a
klasszikus darabban. Ha a színház nem azokat a darabokat adatja,
amelyeket mi is értékelünk: mondjuk, hogy a színház rossz, rendben
van. De ne kivánjunk a színháztól két Shaksperet, három
Shaksperet, tizenöt Shaksperet, mert Shakspere csak egy van. És
kit tiszteljünk, ha Racinet meg Schillert lehurrogjuk?
Felbőszülni – amiért Racinet és Schillert adják! De hát
lehetséges-e meg nem látni Britannicusban a pszichológia
gazdagságát, lehetséges-e meg nem becsülnünk azt a (nekünk
nagyon is francia) költőt, akit Taine le secrétaire de l’esprit
humainnek nevezett? Lehetséges-e észre nem venni Schillerben –
avult formái ellenére is – a drámai erőt? Hogy csak egyet mondjunk,
ki sző ma olyan mesét, aminő az Ármány és Szerelemé? Gondoljunk
csak az újabb darabokra. Melyikben van annyi drámai anyag,
amennyi ebben az elavult német darabban, mely kritikusainkat
annyira idegessé tette? Melyikben vannak olyan markánsan rajzolt
alakok, mint Kalb vagy az elnök? Melyik tükrözi korunkat csak
annyira is, mint ez a német kis udvarok életét? Melyiknek írója érez
velünk csak olyan általánosságban is, mint az Amerikába eladott
katonák ügyvédje, a kis zsarnokok firkáló ellensége?
Ugy látszik, lehetséges mindezt meg nem látni. Klasszikus
előadásokkal akarjuk nevelni az ifjúságot. Helyesen; tudjanak többet,
mint elődeik. És tanulják egy kissé megismerni azt, amit nagyon
megkritizálnak. (1900 január.)
X.
MOLIÈRE.
A képzelt beteg.
(Vígjáték 3 felvonásban, írta Molière, fordította Berczik Árpád. A Nemzeti
Színházban először adták 1894 május 11.-én.)
A nevezetesebb molièrei színdarabok közül bizonyára A képzelt

beteg az, amely után a legkevesebb amatőr áhítozik. A nagy
mesternek éppenséggel nem ez a legsikerültebb alkotása, ellenben
nem igen van nagyobb dolga, mely a mai ízlést többször sértené,
mint ez a táncos komédia, különösen ha tánc, mókák és komédiázás
nélkül adják. A kritika Diafoirusai szépítsék a dolgot így vagy amúgy,
annyi bizonyos, hogy Argan a mai néző előtt inkább
szánalomraméltó, mint mulatságos. Bohózatnak hidegleléses, ijesztő
és unalmas, vígjátéknak torz dolgokkal teli, „fantaisie“-nak felületes
és összefüggéstelen ez az egész Képzelt beteg. A komédia anyaga
sovány; a kompozició fáradtságra valló, hosszadalmasságokkal és
ismétlésekkel teli; a szemernyi cselekvés példátlanul vontatott; az
alaptónus kényszeredetten keserű. Ennek a keserűséggel teli nagy
írónak ez a legsötétebb színezetű darabja; a szomorú clown, akinek
semmi sem imponál, csak az ifjúság és az egészség, ebben az
utolsó erőlködésében minduntalan arra gondol, hogy az ifjúsága s az
egészsége elveszett, s mint egyéb festett mókázók, akik ijesztő
soványságukkal vagy félbemaradtságukkal állnak ki a porondra,
megröhögtetni a tömeget: mikor egyéb már nem érdekli, a bajával
hozakodik elő, hogy mulattasson, hogy mesterségét mindvégig
folytassa. S az álarca alól minduntalan kihallatszik az
ünnepélyrendező nyögése: tessék mégis vigan lenni, tisztelt
közönség. Ebben a hangulatban persze kissé zavarólag hatnak ránk
az őrült kalamajkák. Meglepő a sok váratlan bukfencezés; s az
elképpesztő ötletek tömege, az alakok őrült Vitus-tánca szinte
érthetetlen volna előttünk, ha nem vennők észre, hogy mulattatónk
túl akarja humorizálni felejthetetlen baját. Tessék azután a darabban
gyönyörködni!
Mit ér a jellemzés igazsága s a szatíra ereje!… De nincs ok rá,
hogy hosszabban értekezzünk A képzelt betegnek sok aprólékos
jellességéről és egyetlen, de nagy hibájáról. Ugy látszik, amellett a
vélemény mellett, amelyet érintettünk, legalább egyelőre,
megállapodott a világ s A képzelt beteget nem igen adják már
Párisban sem. Csak nagyritkán veszik elő a Françaisban vagy az
Odéonban, ha Molière halálának évfordulójára jobb ötlet nem
találkozik s ezt az ideig-óráig való megemlékezést is nem annyira a
tulajdon értékének, mint inkább a véletlennek köszönheti A képzelt
beteg, annak a véletlennek, amely úgy akarta, hogy Molière ennek a
darabnak az előadása idején, a színpadon múljon ki. Ilyenkor persze
a Françaisban vagy Odéonban az előadás érdekessége abból áll,
hogy a produkció tökéletesen hasonlatos legyen amahhoz a történeti
nevezetességű este mutatványához: a szöveget teljes épségében
mondják, eljátsszák a közjátékokat, tánc, dal, móka mind éppen úgy
járja, mint hajdanán. És csak így lehet értelme A képzelt beteg
előadásának.
XI.
LESSING.
Bölcs Náthán.
(Drámai költemény 5 felvonásban, fordította Zichy Antal. Először adták a
Nemzeti Színházban 1888 december 28.-án.)
Egy jólelkű, kövér szívű öreg zsidó, aki csak azért bölcs, mert
nem olvas, magához veszi egy keresztény barátjának elárvult kis
leányát. És fölneveli, mintha a tulajdon lánya, mintha zsidó leány
volna. Bizonyára megtehette volna, hogy másokra, keresztényekre
bízza a leány nevelését, de akkor nem szerette volna meg a
szegény kis porontyot.
Und Kinder brauchen Liebe,

Wär’s eines wilden Thieres Lieb’ auch nur,
In solchen Jahren mehr, als Christenthum.
A Bölcs Náthánról nevezett költemény magva ezekben a szép

sorokban van, melyeket a darab másik bölcse mond: a lovász, aki
szerzetessé lett. Ami drámaiság van Lessing költeményében:
Náthánnak ezen az elhatározásán sarkallik. Náthán talán nem tesz
okosan, mert: „rossz csillagok járnak“ a dologból baj is keletkezhetik,
– de szíve szerint tesz. Akár csak a XIX. századbeli Sylvestre
Bonnard, Antole France Sylvestre Bonnardja, a nyugati bölcs, aki
hajdani ideáljának leányát a kolostorból, hol a szegény teremtéssel
rosszul bánnak, megszökteti, ami által összeütközésbe keveredik a
Büntető Törvénykönyvvel, ő, aki soha egy légynek se vétett
világéletében. Bizony, hibázott Sylvestre Bonnard is, hibázott Náthán
is – de ez az a hiba, amelybe nekünk kedvünk telik. Náthánnak ez a
cselekvése határozza meg minden későbbi cselekvését, mindazt,
ami a darabban történik. Azok az érzések, melyeket Náthánnak e
miatt a hiba miatt meg kell ismernie – boldogító érzések és
szorongató érzések vegyest –: íme, ez Bölcs Náthánban a fődolog.
A többi már csak arabeszk a nemes stílű munkán. Közbejátszik egy
történet, melyet ma talán kissé melodrámai ízűnek mondanánk, de
amely nagyon megszokott történet volt a XVIII. században, még a
leginkább „polgári“ darabokban is. Templomos vitézről van szó, aki
megment a tűzből egy leányt; az életmentő és a megszabadított
kissé ábrándoznak egymásról, de kiderül, hogy testvérek, s a
halvány szerelmi regény nem válik Lothario és Sperata-féle
történetté. Oh, messze vagyunk attól a világtól, melyben a Catulle
Mendés „Zohar“-ja terem! Megismerkedünk egy szultánnal, aki már-
már kivégezteti egyik foglyát, a rab keresztény harcost, de mikor
jobban megnézi a templomost, rég siratott testvére vonásait látja a
rab ember arcán. A templomos ép bőrrel menekül s nemsokára a
szultánban ázsiai nagybácsit talál. Látunk egy patriarchát, aki eldörgi
a rettenetes szót: „a zsidónak égnie kell“, de nyugodjunk meg, ez a
patriarcha csak mumus. Itt-ott fenyegetőznek a darabban hol ezzel,
hol azzal a kínos látvánnyal, de bátorodjunk, nem fog baj esni.
Amott, nagy messze borong valami, de a közelben csupa nyugalom.
Előttünk olajfák, fölöttünk palesztinai ég, bárányfellegekkel, melyek
hamarosan eloszlanak. Az emberek jók, szelídek, okosak;
némelyikük maga a nemesség. Náthán és Recha, a szultán és
Sittah, a templomos, a barát, Daja – mind csupa jó lélek; Al-Hafi
szinte kisötétlik közülök. (Mert a patriarcha csak mulatságos.)
Pálmaligetben járunk s halljuk a bérc-útról jövő karavánok zaját. A
hová nézünk: sakkozó emberek; s a sakktáblára ráhajlik egy
Scheherezáde arca is. A képekben, melyeket látunk, keleti, de nem
azok a buja színek, amelyeket a természet mutat; hanem
enyhébbek, halványabbak, olyanok, aminőket egy öregedő szemű
bölcs ember láthatott rózsás álmaiban. Ez a rokokó keletje. Diszkrét
fény, üvegházi meleg. És mindez igen szép, igen gyönyörködtető,
annyival inkább, mert mai napság kissé szokatlan. De mindez csak
háttér; háttér, melynek láttára kedvünk volna felkiáltani: minden mi
derült, minden mi világos dalodban, újságirók őse! – kedves és
bőséges háttér. Térjünk a fődologra.
Bölcs Náthán ránk nézve mindenekelőtt: a jó Náthán. Mert az a
cselekedet, mellyel érdeklődésünket megragadja s mely a drámának
kiindulási pontja, jó szívéből és nem bölcsességéből ered. Nem
akarom vitatni a melléknevét, mint a darabban teszik. Náthán
okoskodó hajlamú ember, aki nem veti meg a metafizikai
elmélkedéseket; s mert ezekkel a szellemi tornagyakorlatokkal
szívesen előáll, rászolgál epitetonjára. De ránk, nézőkre nézve,
hibája a legkedvesebb; s bölcsességének jóformán csak annyi
szerepe van a darabban, hogy igazolja ezt a hibát nemcsak önmaga,
hanem egy ellentétes felfogás előtt is, melyet Szaladin képvisel. Mai
nap persze a Náthán hibája csak drámai szempontból mondható
hibának. Mi nem aggódunk többé a Recha lelki üdvéért, amért zsidó
hitben nevelkedett. 1779-ben, mikor „Náthán“ először került
színpadra Berlinben, nem így áll a dolog. Tíz évvel vagyunk a francia
forradalom előtt, az enciklopédisták eszméinek erős hatása alatt, de
– nem az egész világ. Náthánnak nemcsak Szaladint, közönségét is
meg kell győznie, hogy: Istenem, sohasem tudhatjuk meg
voltaképpen, hogy a három vallás: a keresztény, a zsidó és a
muzulmán között melyik az igazi opál? A közönség soraiban ül
néhány ember, akinek a lelke nem mond ellent, mikor Náthán elejti a
kételkedés szavát, hogy: meglehet, a három közül már egy sem
igazi; de a nagy többség előtt még idején van hangoztatni, hogy:
nekem legjobb a magam vallása, mint neked a tied, ergo, éljünk
békességben és barátságban. De ha a jó és bölcs Náthán első
közönségében akadt olyan is, akinek a szívéhez és eszéhez nem
férkőzhettek a „három gyűrű“ szép szavai: azóta nagyot fordult a
világ. Ha akkor még volt fej, melyet Náthán nem győzhetett meg,
melyben megmaradt a kételkedés vagy az ellenmondás: azóta e
kételkedés kérdőjelére egy hatalmas, sohasem hallott óriási feleletet
adott az idő, s ezt az ellenmondást elfújta a vihar. Facta locuta sunt.
Trombitaszó, dobpergés, halottak milliói, a dolog el van intézve. S
„Náthán“ mai közönsége legnagyobb részt olyan hallgatókból áll,
akiknek a szép parabola semmit sem mond többé. Akik így
csökönyösködnek: Mit nekem a Náthán vallása, mit a Szaladiné,
vagy akár a baráté?! „Szerelmem annál többet ér, mint a jó király
dala mondja.“ Igen, éljünk békességben; s ez a jó Náthán is békét
hagyhatna nekünk bölcs parabolájával. – Mert tagadhatatlan: nem
éljük többé a vallási gyűlölködés korát.
Rosszul mondom, hogy tagadhatatlan. Ma már nincs az a
nyilvánvalóság, melynek tagadói nem volnának. És valaki
ellenvetheti:
– Nincs vallási gyűlölködés? Hogyan? A kultúrharcok korában
nincs vallási gyűlölködés? Nincsenek emberek, akik megúnták a
„Szabadság, Egyenlőség, Testvériség“ örök nótáját is, ezt a
gyönyörű, de régi „chanson du ricochet“-t? Nincsenek emberek,
akiknek szívébe beférkőzött a vallási türelmetlenség. Eh, uram,
nézzen körül a világban! Majd meglátja, hogy Náthán parabolája, a
tolerancia e fényes szava, nem multa idejét.
S mintha „Náthán“ közönsége néha igazat adna ennek az
ellenvetésnek. Mintha nemcsak Lessinget élvezné; mintha jól esnék
neki a parabola.
Nem, nincs vallási gyűlölködés. A kultúrharcok politikai
természetűek. A reakció, ha van, ahol van, pusztán szociális. Mindez
nem tartozik ránk. De igenis ránk tartozik, hogy a vallás ma már nem
különböztet. Nem szólhatunk a tömegekről. De amaz emberek
között, akik „Bölcs Náthán“ előadásai alkalmával a nézőtért
megtöltik, nincs olyan, akinek szíve és esze a Náthán igazának
ellentmond. Nincs vallási gyűlölség. És ha a Náthán bölcsessége
csak egy vallást védene, ha csak a tolerancia mellett
ügyvédeskednék: bizonyára hidegen hagyná a mai közönséget.
Nem kellene a nóta, melyet elfú minden orgue de Barbarie. De a
parabola nemcsak a türelem szava: Náthán nem egyedül vallását,
magát is védi. És szívünk Náthánnal van. Mert Náthán az egyik
legjobb ama jó emberek között, akiknek valaha költői képzelet életet
adott.
Késő volna Lessinget felfedezni. Ámbár nálunk minden Lessing-
előadás egy kissé reveláció. „Náthán“ költője nem az a klasszikus,
akit Magyarországon a legtöbben olvasnak. S közönségünkben még
sokáig fognak találkozni olyanok, akiknek „Náthán“ egy-egy
előadása ilyenféle meditációkra ad alkalmat: „Lám, lám, ez a Lessing
nem is olyan hideg, mint gondolná az ember. Kár volna a tanárok
zsákmányául engednünk. Úgy látszik, az az ötlet, mely már-már
előítéletté vált, hogy: Lessing valójában nem is költő, hogy csak az
eszével írta a darabjait – ez az ötlet csak egy csizmadia fejében
támadhatott“.
A nagyközönségé, az egész világé azonban sohase lesz. Mint
egy sem azok közül az előkelő szellemek közül, akik a nagy
vonásokkal, az erős vonásokkal való hatást megvetették. Akik
szívesen ereszkedtek a mélységekbe, de a legnemesebb
rezignációval letettek róla, hogy a magasba törjenek. Akik
megelégedtek vele, hogy a legjobbakra hassanak, a lehető
legegyszerűbb eszközökkel, a lehető legpuritánabb formában.
Ime egy drámai költemény, mely színházi közönségnek szól, a
szeretetről. Természetesen vékony cselekvényben. A szeretet, még
a legférfiasabb, a legrobusztusabb szeretet is, meglehetősen
passzív érzés, mely nem indít bonyodalmas cselekvésekre. Náthán
negyedfél óra alatt a lehető legtöbbet teszi, amire a jóság valakit
késztethet. Pedig Náthánban – ne felejtsük el – mindig a jó embert
kell meglátnunk mindenekelőtt. Haladjunk végig hirtelen a drámai
költemény fejlődésének egyes étapejain. Első pont: Náthán ijedelme,
hogy Recha veszedelemben forgott. Öröme a lány szabadulásán.
Második pont: Atyai beszélgetés Rechával, szeretettel teli beszédek.
Tovább: Örömet akar szerezni nevelt leányának. Megbarátkozik a
templomossal. Majd: Jóság vezeti a szultánhoz. Megbarátkozik
Szaladinnal. (A darab tele van barátkozással, melyeknek mestere
Náthán.) És így tovább, a kifejlésig, mely szinte apoteózisa a
szeretetnek.
S a szavakból, melyeket Lessing Náthán szájába ad, valóban
bölcs ember szól. Bölcs ember, aki régebben sokat verekedett, s aki
elérkezett arra az emelkedettségre, ahonnan lenézve az emberi
dolgokra, mindennel elégedetlenül és mindennel kibékülve, az
ember megelégszik a pathmoszi vizionárius naiv bölcsességével. Ez
a hosszú élet, a sok törekvés és fáradság, a sok érzés és csalódás,
a sok hányattatás és tévedés, a lemondás és megnyugvás
bölcsessége.
Ez a bölcsesség mindenkor hidegnek fog tetszeni ama fázékony
lelkek előtt, amelyek csak a nagy szenvedélyek tüzénél tudnak kissé
fölmelegedni. Nem tartozik ránk bizonyítani, hogy Lessing belenézett
a szenvedélyek olvasztókemencéibe is. De megjegyezhetjük, hogy
éppen oly hevenyészett az az előitélet is, mely Lessingnek a szavát
szintoly hidegnek füllenti, mint bölcsességét. Im, a „Náthán“ nyelve,
a maga szobrietásában, csupa erő és kecsesség. A parabola stílus
tekintetében is mestermű. Vagy hideg szavúnak lehet mondani a
„Schlafende Laura“-t is?
Sie schlief, und weit und breit

Erschallten keine Nachtigallen
Aus weiser Furchtsamkeit,
Ihr minder zu gefallen,
Als ihr der Schlaf gefiel,
Als ihr der Traum gefiel – etc.
Mintha az örökké éber ész nem tűrné meg a bájt.

XII.
HUGO VIKTOR.
Borgia Lukrécia.
(Dráma 3 felvonásban, fordította Szász Károly. Új betanulással először
adták a Nemzeti Színházban 1882 március 16.-án.)
Hugo Viktor felesége abban a könyvben, melyben férje életének

történetét beszéli el, érdekes dolgokat közöl Borgia Lukrécianak a
Porte-Saint-Martinban tartott előadásáról. Amit elmesél,
kétségtelenné teszi, hogy Borgia Lukrécia 1833.-i első előadása az
akkori közönségre nagy hatással volt.
Ellenkezőleg Hernanival, melynek minden előadása alatt
valóságos harcot kellett vívni a tisztes sikerért, Marion De Lormemal,
mely minden fáradság ellenére is megbukott és a Roi s’amusezel is,
melyet közvetetlenül a premiér után betiltottak, Borgia Lukrécia
diadalát teljesnek és zavartalannak lehetett mondani. Az érdeklődés
a darabbal szemben erősebb volt, mint Hugo Viktornak bármelyik
más premiérjén; az irodalmi harcban szünet állott be. Klasszikusok
és romantikusok egyforma kiváncsisággal várták, mi fog történni;
nem vitatkoztak sem a tragédiáról, sem a drámáról; nem törődtek
sem az íróval, sem a színészekkel. A közönség az utolsó felvonás
alatt nem látott egyebet, csak egy fiút, akit a saját anyja mérgezett
meg; a tapslárma hirtelen elrekedt s mikor a kacagás és víg dal
közepett felhangzott a barátok zsolozsmája, borzadály futott végig a
nézőtéren. A barátok megjelenése, Lukrécia bosszú-lihegése,
Gennaro rémítő szavai, midőn Lukrécia a koporsókat számlálja: „Egy
hatodik is kell, asszonyom!“ – és az utolsó jelenet a maga
szörnyűségében, rendkívüli hatást keltettek. Fölemelkedtek a
páholyokban, a zenekari és földszinti székeken, karzatokon,
mindenki tapsolt és éljenzett; a színt bokrétával árasztották el; a
szerző nevével nem elégedtek meg s őt magát kivánták látni. A
kocsiból, melyen a költő nejével és leányával haza készült, kifogták
a lovakat, s a díszmenet roppant tömeg kiséretében ért a költő
lakására. Rég nem látott barátok jelentek meg ez estén;
ismeretlenek jöttek egy kézszorítást kérni, s az ovációnak nem volt
se vége, se hossza. Nagyobb triumfust csak ritkán élt meg a
különben eléggé elkényeztetett költő.
A részletek, melyeket a kétségen kívül jól értesült életíró felsorol,
a legnagyobb lelkesültség és mámor kifejezései. Nem
reprodukálhatjuk ezeket, mert bennünket csak másodsorban
érdekelnek. Ma már alig képzelhetjük el az ujjongásnak azt az
általánosságát, mellyel Borgia Lukréciát fogadták. Csak éppen az
hiányzott, hogy Théophile Gautier szemetszúró – s később
legendássá vált – skarlátvörös mellényében, megbotránkoztatóan
hosszú aranyszőke hajával leszálljon a második karzatról, mint
Mózes a Sinai hegyről, s a színpadon felolvassa a romanticizmusnak
a mestertől átvett tíz parancsolatát, melyet Hugo Viktor Cromwell
előszavának alapvető ideáiból így állíthatott volna össze:
I. Én vagyok a nagy mester, aki a természetet és igazságot
hirdetem. Szabályaid és mintáid ne legyenek én előttem. Mert
nincsenek szabályok, csak a természet általános törvényei, melyek
kihatnak az egész művészetre és a különös törvények, melyek
minden alkotásra vonatkozólag, minden tárgynak saját létföltételeiből
következnek.
II. A három nagy korszaknak: a kezdetleges, az antik és modern
kornak három költészeti faj felel meg: a líra, az epika és a dráma,
másképpen a Biblia, Homér és Shakspere.
III. A keresztény vallás, mely az antik művelődés mélyébe
hatolva, ezt megölte, a modern művelődés és költészet alapjává lett.
Ez a vallás a maga spiritualizmusában teljes, mert igaz. Örvényt vet
a test és lélek közé, s a népek szellemébe egy új érzelmet vezet be:
a melankóliát, melynek kifolyása a keresztény szemlélődés.
IV. A kereszténység a költészetet az igazsághoz vezeti. A
modern múzsa érzi, hogy nem minden szép a természetben, hogy a
rút a széppel, az idomtalan a bájossal, a jó a rosszal, a fény az
árnnyal, a groteszk a fenségessel együtt jelentkezik. Ennek
megfelelőleg a költészet is a fenségest a groteszkkel, más szóval a
lelket a testtel köti össze alkotásaiban.
V. A modern, vagyis a drámai költészet egy új elemet fogad el, a
groteszket. Ez a fenséges okjektuma, az ellentét eszköze. Az új
formában a fenséges a keresztény moráltól megtisztult lelket
képviseli, a groteszk pedig az állatot, a testet.
VI. A szépnek csak egy típusa van, a rútnak ezer. Azért a modern
korszakban a groteszk dominál.
VII. A drámát a realitás jellemzi; a realitás a két típusnak: a
fenségesnek és a groteszknek természetes összeegyeztetéséből
keletkezik. Az új forma: a dráma, emez új elemnek, a groteszknek
felvétele által különbözik az elavult tragédiától.
VIII. A tökéletes költészet az ellentétek összhangjában van.
IX. A realitás egyik legelső eleme a környezet. A megfelelő helyi
színezet a drámától elválaszthatatlan.
X. A modern költő művében nem a szép, hanem a jellemzetes
vonásokat keresi. Ez megment a közönségességtől, mely a rövidlátó
és kurta lélekzetű költők bűne.
Ezek a dogmák, melyek a klasszicizmus törvényeit helyettesíteni
voltak hivatva, Borgia Lukrécia színrehozatala idejében érték el
népszerűségök legfelső fokát. Az új darabban is ezek
megtestesülését látták s a Porte-Saint-Martinban túlnyomó számban
a hívek és a katekumenek ültek. Hogy a császárság klasszicizmusa,
mely a forradalom után a hagyomány és ízlés tekintélyét állította
helyre, valaha jó szolgálatot tett az irodalomnak – senki sem akarta
tudni. A romantikus iskola, mely idegen irodalmak befolyásának
segítségével új, éltető inspirációt adott az ingadozó szellemeknek,
ekkor jutott hozzá legerősebb rugékonyságához. Elvekért küzdöttek
s ezeket csak Borgia Lukrécia premiérjén sikerült érvényre juttatniok;
a zajra, mely e híres előadást fogadta, a drámának jobb vagy
rosszabb megszerkesztése alig volt befolyással.
Bennünket, késő utódokat pedig, csupán ez érdekel. Nagy idő
mult el azóta. Az elv, mely akkor diadalmaskodott, megtette
szolgálatát s nagy eredményeket hozott létre. A teoria azonban,
mely akkor titokzatos lepelként fedte e drámai kolosszusokat,
szétfoszlott; a tagokat, melyeket ezelőtt a bámulat miatt alig mertek
közelebről vizsgálni, ma fedetlenül látjuk. Cromwell előszavát
mostanság olyan skolasztikus szabályzatnak találjuk, mely után
senki sem indulhat. Egész elméletét csak egy nagy költői zseni szép
álmának tekinthetjük; komoly kritikát s esztétikai elvet nem
kereshetünk benne. Azután egészben véve ma már igen kevésnek
látjuk azt, a miért a harmincas években annyi tinta folyt. Ez a szó:
„groteszk“, mely akkor a modern kor szellemének kifejezője volt, ma
mélységes szimboluma eltüntével nem jelent egyebet, mint egy
költői fajjelleget, melyre ráismerhetünk minden kor költői műveiben.
Az „ellentét“ szerepe még kicsinyesebbnek tetszik; egy véletlenül
kiválasztott költészeti figurában nehéz feltalálnunk a költészet
ősforrását. Egyáltalában a természetnek, igazságnak és realitásnak
gyakori hangsúlyozását meg sem értenők e legjobb esetben retorikai
programmnak mondható nyilatkozatban, ha nem tudnók, hogy a
romantikus dráma cselekvényt, mozgalmat és szenvedélyeket, tehát
csakugyan bizonyos értelemben vett realitást vitt be a francia drámai
költészetbe.
Ma tehát már mindenki elfogultság nélkül vizsgálja ama
kolosszális arányú színi termékeket, melyek e költői föltevések
láncolatát ismerték el szabályozónak. Ezek az elvek többé nem
lelkesítenek, s nem vetnek fátyolt senki szemére. Azzal a tisztelettel
nézünk fel rájok, mellyel minden rengeteg torzó látása eltölt
bennünket, de egyszersmind azzal az elemző aprólékoskodással,
mely korunk természetének jellemvonása.
„Az anyai érzelem, mely megtisztítja az erkölcsi szörnyeteget“ –
íme Borgia Lukrécia. E szavakkal fejezi ki ideáját a költő a drámához
írt jegyzetben, ahol kifejti, hogy a téma, melyet érzékített,
alapgondolatában rokon azzal, melyből a Roi s’amuset alkotta.
„Vegyétek a legteljesebb, legvisszataszítóbb erkölcsi
elvetemültséget – folytatja odább – helyezzétek oda, ahonnan a
leginkább kirí: egy asszony szívébe, vegyétek körül a szépség és
nagyság fényével, keverjetek ez erkölcsi nyomorultságba egy tiszta
érzelmet, a legtisztábbat, melyre a nő képes lehet, az anyai érzést:
tegyétek a szörnyet anyává és a szörny érdekelni fog, a szörny meg
fog ríkatni, s a nyomorult lélek csaknem széppé válik szemetek
előtt.“ Majd utóbb általánosságban jegyzi meg, hogy abban keresi
legnemesebb hivatását, hogy mindarra, ami az emberiség
nyomorának borzalmaiban gyűlöletes, egy vigasztaló és komoly
eszme fátyolát igyekszik borítani.
A dráma azonban ezt a programmot csak nagyon hézagosan
váltja be. Melyik az a vigasztaló és komoly gondolat, mely a darabot
áthatja, csak találgatni lehet. Mert az, hogy a női szörnyeteg, akit az
anyai érzés megtisztított, visszaesik eredeti alakjába és ördögi
bosszút akar állni, melyben maga is elvész, komolynak elég komoly,
de nem vigasztaló, különösen ha ez a női alak a megtisztulás
magasztos ideáját van hivatva kifejezni. Egyébként Lukrécia nem is
az a drámai személy, akit az előszó igér. Nehezen tudjuk elképzelni,
milyen lehetne az erkölcsi nyomorúság és a legfenségesebb
érzelem sajátságos vegyüléke, de az bizonyos, hogy Hugo Viktor
nem ezt állította elénk. Lukrécia néha szörny – egy-egy hatásos
megjelenésben – néha anya – egy-egy gyönyörű lírai sóhajtásban s
a második felvonás nagy jelenetében, – de sohasem egyszerre mind
a kettő.
Két alak és nem egy. Az a merengő, érzelgős ábrándozó, akinek
a bűn terhe fáj s az a női rém, aki mint a halál angyala jelen meg a
koporsók között, jobban különböznek egymástól, mint a jelmezek,
melyekben más és más lélekállapotoknak megfelelően öltözve
Lukrécia megjelenik. (Ebben is láthatjuk, mily fontos eleme volt a
romantikus drámának a dekoráció, melyet Cromwell előszava „a
környezet és helyi színezet“ ürügye alatt követelt.) És az az
anyaság! A helyzetek olyanok, hogy Lukréciának majd Gubetta,
majd a herceg, majd meg éppen Gennaro előtt meg kellene vallania,
hogy Gennaro ismeretlen anyja ő maga. Gubetta legmeghittebb
bizalmasa, tanuja volt minden gonoszságának s e dologban még
sem szerezhet tőle felvilágosítást, holott az csak Gennaronak
válhatnék javára. A hercegnek meg kellene tudnia az igazat; a
vallomás véget vethetne Lukrécia kínos helyzetének. De a herceg
nem hinne neki – így hangzanék az ellenvetés. A dráma ebben az
esetben bizonnyal más irányba fordulna, de ez csak a költőt
alterálhatta s nem Lukréciát, akinek mindent meg kellene kisérelnie
fia megmentésére. És meg kellene vallania anyaságát főképpen
Gennaro előtt, aki gyanakszik rá, hogy meg akarja mérgezni. Ez a
vonakodás, mellyel csaknem gyilkosává válik fiának, szinte irtózatos
és mégsem mondja ki a mindent megoldó szavakat, hanem az
utolsó jelenetre hagyja, hogy a finálé valahogy korábban ne
következzék be, mint azt a költő kiszámította. Azt lehetne ellenvetni,
hogy Lukréciára megsemmisítő lenne, ha fia őt egész
nyomorultságában megismerné. De ez csak magyarázgatás, s nem
drámai döntő ok, mert hisz az anyára semmi sem lehet borzasztóbb,
mint fia halála. Ha Lukréciára nézve a felfedezés borzasztóbb, akkor
ez nem az anyaság, hanem a bánat és szégyen drámája volna,
melyet azonban szintén nem így kellene elénk állítani. A főalak nem
is érthető tehát, nem hogy megríkatna s széppé válnék szemünk
előtt. Az elemek, melyekből alkotva van, összeférhetetlenek.
Szemétdomb glóriával körülvéve.
A dráma alapja tehát nem állhat meg, a rá épített helyzetek a
levegőben függnek, mint Mahomet koporsója.
Ezek külön-külön sem állják ki az elemzést, legalább nem
mindannyian. Gennaro szituációja Estével szemben
megmagyarázhatatlan; a költő maga is érezte ezt, mert jegyzeteiben
történeti példával akarta érthetővé tenni. Gennaro e szerint ritkaság;
előttünk csak egy operai tenorságra predesztinált fogalomkifejezés.
Csupa lírai versből áll s egyedül az utolsó jelenetben kezd érdekelni,
ha csak előbb nem nyert meg, midőn kardjával szójátékot írt a falra.
A készség azonban, mellyel Maffiot a korhelykedésre követi,
előnyére válik a drámának, mely különben csak egy diszharmonikus
hanggal végződnék. A többi karakter nem számít; Este a hidegvérű
gazember, aki különben rajongással szereti vérfertőző nejét és
Gubetta, a gonoszságában kéjelgő bandita, csak drámai kísértetek.
Nem, ebben a drámában nincs igazság, csak szép és igaz
helyzetek, amilyen a Lukréciáé, midőn bosszút követel a sértésért,
vagy mikor csábító szépségét felhasználva, fia életét akarja férjétől
kihízelegni. Ezek is inkább csak nagyszerűségükkel hatnak.
Eszünkbe juttatják, amit később Hugo Viktor Marie Tudorhoz
bevezetőleg írt: „A tömeget csak kétféleképpen lehet megnyerni; az
igazság, vagy a nagyszerűség által.“ – Drámáiban ő mindig csak
ezzel az utóbbi eszközzel igyekezett hatni s innen van, hogy ezek
nem érik el magasabb költői céljukat. Sőt, úgy látszik, néha a
bizonyosnak tartott hatást sem.
XIII.
HUGO VIKTOR.
Angelo.
(Dráma 3 felvonásban, fordította Endrődi Sándor. Új betanulással először
1892 január 4.-én.)
Angelo a hála drámája. A háladatosság, hogy egy rettentő

grammatikai szóval éljünk, meglehetősen benható érzelem; világos
tehát, hogy drámai akcióban csak úgy nyilatkozhatik meg, ha egy
más, erősen átható érzelemmel ütközik össze, például a szerelmi
féltés bosszúvágyával. Az persze, hogy ha a hála győzedelmeskedik
a féltés bosszúvágyán, megnyilvánulhat egyszerű lemondásban is,
de éppen úgy kifejezést találhat megindító, szép és elérzékenyítő
tettekben, melyeknek nagyságot éppen a hála ad. Ez az
összeütközés a dolog természeténél fogva csak kivételes lehet, de
mindig érdekes marad, s csak a drámaírótól függ, hogy ezt az
összeütközést minden kivételessége mellett is igaznak ismertesse el
velünk.
A Tiszbe hálája nem igaz. Az a lelki küzdelem, melyet Hugo
Viktor fest, nem folyt le és nem folyhatott le soha semmiféle emberi
lélekben. Angelonak a drámai összeütközése hamis.
Miért? Erre a felelet nem az, hogy a Coraliekon, a kis bárókon és
a kereveteken kívül minden csak mese. Nem is az, hogy ahol drámai
eszközökként titkos kémek, sbirrek, tizek tanácsa, méreg és gyilok,
podeszta és kóbor színésznő szerepelnek, az már eo ipso nem igaz.
Így csak a felületesség beszélhet. A sbirrek, méreg és gyilok, a
csapóajtók és ez az egész páduai dekoráció nagyon szerencsésen
választott keret Angelo drámájához. Annak a kivételes drámai
akciónak, melyet a kivételes lelki összeütközés involvál, kivételes
időkben, kivételes erkölcsök uralkodása alatt kell megesnie, olyan
világban, amelyről a néző eleve föltételezi, hogy akkor a levegőben
voltak a mai nap már szokatlan dolgok.
Hogy miért hamis Angelonak a drámai összeütközése, arra a
felelet egészen más. A dolog nem érdektelen; jellemző az egész
romantikus irodalomra. Lássuk tehát. Ime a darab, in nuce:
Tiszbének, a kóbor színésznőnek, Angelo podeszta kedvesének
anyját egykor megmentette Bragadini Katalin, a podeszta felesége.
Tiszbe tudja a dolgot, de nem tudja, hogy ki volt a megmentő. Ma
pedig Katalin és Tiszbe ugyanegy férfit szeretnek, Rodolfot. Rodolfo
nem szereti Tiszbét, de szánalomból nem utasítja vissza s nem
tagadja meg tőle az ölelését. Ezért Tiszbe jogot formál a Rodolfo
szívére. Rodolfo azonban Katalint szereti s Tiszbe nyomára jő a
viszonyuknak. Katalin és Rodolfo között ugyan csak plátói viszony
van, de a Tiszbe féltése fellobog és a Rodolfo nyomaiban behatol a
Katalin hálószobájába. Rodolfo el van rejtve. Egy perc és a
gyanakvó podeszta meglepi Katalint, előhalássza Rodolfot és
keresztülgázol mind a kettőn. Ebben a kritikus pillanatban Tiszbe
megtudja egy feszületről, hogy Katalin az, aki az ő anyját
megmentette. (Ebben a jelenetben minden rekvizitum s minden szó
csupa drámaiság.) Mi történik?
Ha ez a csomó egy mai regényíró elé kerülne, az illető bizonyára
két dolog közül választana. Vagy olyannak festené Tiszbét, akiben a
szerelmi furor erősebb mint a hála, s ebben az esetben a modern
Tiszbe kiszolgáltatná Katalint Angelonak, azután pedig
lelkifurdalásokat érezne és így tovább. Vagy olyan emelkedett
léleknek mutatná be Tiszbét, aki a hálaérzetének fel tudja áldozni
szerelmét s ebben az esetben Tiszbe megmentené Katalint,
megáldaná, azután utóbb, meglehet, késő bánat szállná meg. De
ebben az utóbbi esetben a modern Tiszbében – érdekesen festett
lelki küzdelem után – csakugyan győzedelmeskednék a hálaérzet; a
szerelmi láng, a bosszúvágy, az erős ellenáram hatása alatt legalább
egy pillanatra elcsitulna s helyet adna az erősebb és emelkedettebb
érzelemnek. Tiszbe megfékezné bosszúvágyát, féltékenységét és
szerelmét, s legalább egy percre, míg cselekszik, szívének engedne,
mikor hálából megmenti Katalint.
Mert a modern irodalmi felfogás szerint (ahogy ma látjuk a lelki
dolgok igazságát) érzéseink relativek, egyik erősebb, másik
gyöngébb, továbbá változók; a meglehetősen egyforma jelentőségű
érzések közül, a különféle impressziók hatása alatt, hol az egyik, hol
a másik kerekedik felül.
A romantikusoknál nem így van. A romantikusok maguk kreáltak
a lelki dolgokra törvényeket (csupán a Szépre, a Nagyszerűre és a
Meglepőre való tekintettel) és elhanyagolták azt, amit megláthattak
volna, amit mi igaznak, természetesnek, normálisnak nevezünk. A
romantikusoknál az érzések – esztétikai elveiknek megfelelőleg –
abszolutak, változatlanok, határokon felülállók. Sőt ami különösen
jellemző, érzéseket csak superlativusokban ismernek. A romantikus
hősöknek nincsenek erősebb vagy gyöngébb érzéseik (azoknak se,
akikben két vagy három szenvedély küzködik) nekik csak legerősebb
érzéseik vannak.
Tehát Tiszbében is superlativusban van meg úgy a szerelmi
bosszúvágy, mint a hálaérzet. Hogyan győzedelmeskedjék akkor az
egyik a másikon, ha mind a kettő legyőzhetetlenül erős?
Nem is győzedelmeskedik. Tiszbe nem a szívének enged, hanem
egy jelszónak, amely a romantikusoknál a konvenciók közé tartozott.
Nézzük a jelenetet. Tiszbe bizonyos a dolgáról. Ég a gyűlölettől
és megfojtaná Katalint egy kanál vízben. Akkor is, mikor már tudja,
hogy Katalin mentette meg az anyját. Megmenteni és ott hagyni neki
Rodolfot reggelig? Jobban szeretné megölni Katalint, mint hogy ezt
megérje. Most jő az okoskodás. Igen, de neki meg kell mentenie
Katalint. Miért? Mert muszáj. Mert hálásnak, sőt leghálásabbnak kell
lennie, mert így hozza magával a becsület, a kötelesség. Ha
belenézünk a lelkébe, meglepetve látjuk, hogy nincs abban egy
szikrányi igazi hálaérzet se; nincs abban csak szerelem és gyűlölet
(abszolut szerelem és abszolut gyűlölet). De megmenti Katalint, mert
így kell tennie, mondjuk ki a szót, mert: tartozik vele, mint Hernani
megöli magát a kürtszóra, mert így hozza magával a castiliai
becsület, az adott szó szentsége, a point d’honneur kultusza. A
romantikus hősök és hősnők, ha nagy tetteket művelnek, mind
fizetnek. Megteszik, mert tartoznak vele a romantikusok erkölcsi
fogalmainak. Ezek az erkölcsi fogalmak szépek, nemesek, a
nagyszerűig emelkedettek. És éppen ebben rejlik a romantikusok
egyik örök érdekessége. Az ember morális lény.
De tagadhatatlan, hogy azok az emberek, akiket mi ismerünk,
akiknek a cselekvéseiből megállapítjuk magunknak a lelki dolgok kis
kátéját, nem cselekesznek a romantikusok erkölcsi fogalmai szerint.
Azért az ő akcióik, elhatározásaik ránk nézve nem igazak és nem
igazak a lelki küzdelmeik sem.
Nem igaz a Tiszbe küzdelme és elhatározása sem. Mi legalább
már nem hiszünk neki. Úgy találjuk, hogy Tiszbében nincs hála,
Tiszbe csak hálásnak mondja magát. Nem a szívének enged, csak
egy mot-d’ordrenak. Nem fékezi meg, nem küzdi le a szenvedélyét,
csak skartba teszi; ami előttünk megérthetetlen, természetellenes.
Ezért nem hiszünk az áldozatában sem és ettől fogva nem hiszünk
azután semmit.
Ami következik, az már csak fokozás. Angelo – Rodolfo
elsikkasztott leveléből – nyomára jut annak, amit gyanított s titkos
kivégzésre ítéli a feleségét. Tiszbe azonban még egyszer megmenti
Katalint s most még frappánsabban, mint előbb. Méreg helyet altatót
ad neki. Végül pedig, az önfeláldozás koronája az, hogy Tiszbe
megöleti magát Rodolfoval, aki őt Katalin gyilkosának hiszi, „hadd
legyenek boldogok“.
Minderről csak fokozottan ismételhetnők, amit fentebb
kifejtettünk.
De az következik-e ebből, hogy ilyen darabokat mint Angelo, ne
is adjanak elő? Mintha a modern darabokban csak úgy dühöngene
az igazság!

Full Download PDF of (Ebook PDF) Becoming A Master Student All Chapter

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

You might also like

Full Download PDF of (Ebook PDF) Becoming A Master Student All Chapter

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Full Download PDF of (Ebook PDF) Becoming A Master Student All Chapter

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

(eBook PDF) Becoming A Master

(eBook PDF) Becoming A Master Student

Becoming a Master Student 16th Edition (eBook PDF)

(Original PDF) Becoming a Master Student 6th Edition

Becoming a Master Student 16th Edition Dave Ellis -

(eBook PDF) The Essential Guide to Becoming a Master

(eBook PDF) Becoming a Master Manager: A Competing

(eBook PDF) Becoming a Manager: How New Managers Master

(eBook PDF) Becoming a Helper 7th Edition

Chapter 2 Your memory and your brain—4 key principles 109

NEL Table of Contents v

Muscle Reading 136 The note-taking process flows 165

Practising Critical Thinking 4-1: Get SPUNKI

Practising Critical Thinking 4-3 158 Put it to Work 187

Power Process: Notice your pictures and

Disarm tests 192

Ways to predict test questions 197

vi Table of Contents NEL

Practising Critical Thinking 7-2:

Communicating creates our world 265

NEL Table of Contents vii

Practising Critical Thinking 8-3: VIPs

Chapter 9 The end of money worries

Show me the money

viii Table of Contents NEL

How do I know . . .? 387

Now that you’re done—begin 400

Chapter 11 Journal Entry 12-1: Discovery/Intention

NEL Table of Contents ix

x Table of Contents NEL

WELCOME TO THE seventh Canadian edition of Becoming a Master 12

that have occurred in you.

chapter 3 MASTER STUDENT

76 Setting goalsTand developing your growth mindset

students may face (for example, mental health crises). In addition to

Courtesy of Maya Burhanpurkar

management Maya Burhanpurkar

artists such as Wali Shah and Mariko Tamaki, to extraordinary students

90 23 ways to get the most out of now WHY

like Billy-Ray Belcourt—their stories will inspire you. represented Canada

xii Preface NEL

■ Flashcards are pre-populated to provide you with a jump start for

Visit www.nelson.com/student to start using MindTap. Enter the Online

NEL Preface xiii

About the Canadian Author

xiv Preface NEL

do you have a minute? to translate personal discoveries into

NEL Introduction Making TransiTions 1

2 Introduction Making TransiTions NEL

NEL Introduction Making TransiTions 3

4 Introduction Making TransiTions NEL

From Ellis. Becoming a Master Student,

NEL Introduction Making TransiTions 5

DISCOVERY AND INTENTION

1 Record the specifics about your thoughts, feel-

2 Use discomfort as a signal. When you approach

6 Introduction Making TransiTions NEL

4Tell the truth. Suspending judgment helps you