Ajánlott olvasmányok

Gazdálkodáshoz kapcsolódó feladatok

A gazdasági élet alapvető

területei

BGE PSZK

T03/2009, Saldo 311/2003, Perfekt 313/2005, Perfekt

Szükségletek I. Szükségletek I.

Személyes szükségletek: például… Személyes szükségletek: pl.

• legyen hol laknom,
• legyen mivel közlekednem,
Mire van szükségem?
• legyen mit ennem, stb.

Társadalmi szükségletek: például…

Társadalmi szükségletek: pl. működjön
• az egészségügy,
Mire van szükségünk? • az oktatás
A társadalmunknak mire van szüksége? • a kultúra,
• a honvédelem,
• a rendvédelem, stb.

Szükségletek II. Szükségletek II.

Anyagi szükségletek: például… Anyagi szükségletek: pl.

• lakást kell vennem,
Milyen anyagi természetű szükségleteink vannak? • autót kell vennem,
• kenyeret kell vennem, stb.

Nem anyagi szükségletek: pl. Nem anyagi szükségletek: pl.

• orvoshoz kell mennem,
Milyen nem anyagi természetű szükségleteink vannak? • iskolába szeretnék járni,
• moziba vagy színházba szeretnék menni,
• lélegeznem kell, stb.

1
 Szükségletek III. .

További csoportosítási lehetőségek:

• Létfenntartási szükséglet (megélhetéshez kell)

• Nem létfenntartási (luxus) szükséglet A gazdaság fogalma az anyagi és nem anyagi
szükségletek kielégítését jelenti.
• Termelési szükséglet (munkatárgy, munkaeszköz)
• Nem termelési (fogyasztási) szükséglet

• Effektív kielégíthető és kielégítendő) szükséglet

• Látens (reális, de jelenleg nem kielégíthető) szükséglet

A szükségletek kielégítése - javak A szükségletek kielégítése - javak

Szükségleteinket az ún. javak megszerzése elégíti Termékek:

ki. Anyagi szükségletemet termékek megszerzése révén
elégíthetem ki.
Szolgáltatások:
A javak csoportosítása I.: Nem anyagi jellegű szükségleteim kielégítése érdekében
szolgáltatásokat („test” nélküliek) veszek igénybe.
Szabad javak:
» Gazdasági javak: - Termékek
Olyan javak, amelyek korlátlanul állnak rendelkezésre.
- Szolgáltatások Szükségletünk kielégítése érdekében senkinek sem kell
» Szabad javak terméket előállítania vagy szolgáltatást nyújtania. E
javakhoz bárki korlátozás nélkül hozzáfér. (Pl. a levegő.)

Jószágok csoportosítása II. Magánjavak

• A fogyasztók között rivalizálás van a fogyasztásban,

» Magánjavak • megvalósítható a fogyasztók bizonyos részének kizárása,
• a piacon, pénzért lehet megszerezni őket,
» Közjavak • fogyasztásukban az egyéni fogyasztás a jellemző,
• a kínálatot egyéni termelők biztosítják,

» Vegyes javak
• lényegében a hagyományos piaci áruk.

2
 Közjavak Vegyes javak

• Az egyének általi fogyasztása nem csökkenti a többiek

rendelkezésére álló készletet (nincs rivalizálás a fogyasztók között),
• fogyasztásukból senki sem zárható ki,
• fogyasztásukban a kollektív fogyasztás a jellemző (egyidejűleg • Az egyéni fogyasztás nem csökkenti a rendelkezésre álló
többen is fogyaszthatják ugyanazt a szolgáltatást). készletet,
• de bizonyos személyek kizárhatók belőle.
• Két csoportjuk:
– szabad természeti javak: korlátlanul és mindenki számára
• pl. kábeltévé
rendelkezésre állnak (pl. víz, levegő) .
– termelt közjavak: termelési folyamat eredményei (pl. közút)

Szükséglet-kielégítési szférák Szükséglet-kielégítési szférák

Közszféra Üzleti
szféra

Civil Személyes
szféra szféra, család,
háztartás

A közszektor struktúrája
Közszféra (közszektor, public sector)
Közigazgatási szektor
Kormányhivatalok, szervezetek és testületek, amelyek a központi
vagy a helyi hatalom hatásköre alá tartoznak. Működési területeik:
- igazgatás, védelem, közrend, a gazdasági növekedés előmozdítása, oktatás,
egészségügy, kultúra, szociális szolgáltatások.
Társadalombiztosítási szolgáltatások, amelyeket a kormány szervez,
ellenőriz és finanszíroz.

Köztulajdonban lévő vállalatok

• A közhatalomnak legalább többségi tulajdona van benne és/vagy
irányítja;
• piaci körülmények között működik;
• javakat állít elő és/vagy szolgáltatásokat nyújt.

3
 Civil szféra I. Civil szféra II.

A civil szférát a civil szervezetek és mozgalmak alkotják Nem kormányzati szervezetek

A civil társadalom szervezetei (EU – Fehér Könyv):
• szakszervezetek és a munkaadók szervezetei (ún. szociális
partnerek)
• nem kormányzati szervezetek (NGO-k)
• szakmai szervezetek
• karitatív szervezetek
• az állampolgárokat a helyi életbe bekapcsoló szervezetek
• (egyházak és vallási közösségek)
(non-governmental organizations, NGO-k, harmadik szektor)
- Nem személyes haszonszerzés céljából hozzák létre.
- Önkéntes alapon szerveződnek.
- Bizonyos szervezeti forma keretei között működnek,
intézményesültek.
- Függetlenek a kormánytól, más állami intézményektől, politikai
pártoktól, és gazdálkodó szervezetektől.
- Nem öncélúan, hanem a társadalom vagy annak egy csoportja
érdekében működnek.

Civil ≠ non-profit ! Szektorköziség I.

Non-profit szervezetek Szektorközi együttműködés:

(Jellemzőek a civil szektorra, de nem csak a civil szektor • A köz-, az üzleti és a civil szektor (ill. ezek közül legalább
hozhat létre non-profit szervezeteket.) kettő) együttműködése valamilyen közös ill. társadalmi cél
elérése érdekében.
- alapítványok
- egyesületek
• A köz-, az üzleti és a civil szektor (ill. ezek közül legalább
- (közhasznú társaságok), non-profit gazdasági kettő) által szervezet (pl. alapítvány) létrehozása, amelynek
társaságok
feladata valamilyen közös ill. társadalmi cél megvalósítása.
- köztestületek
- közalapítványok

Szektorköziség II. Szektorköziség III.

a szükséglet-kielégítési szférák (szektorok) A társadalom szükséglet-kielégítési technikái

Közszféra Üzleti
Biztonság
szféra Üzleti szféra - rendőrség
Közszféra
- testőr
- polgárőrség
- magas kerítés

Tanulás
- állami iskola
Személyes Család, - magániskola
Civil szféra - alapítványi iskola
Civil szféra, család, háztartás
- önképzőkör
szféra háztartás

4
 A gazdaság szereplői (gazdasági alanyok) Gazdasági alanyok: a háztartások

Olyan önálló gazdasági, szervezeti, intézményi egységek, amelyek saját nevükben Jellemzői:
képesek:
- Létközösség (együtt élnek)
- eszközöket (aktívákat) birtokolni; - Jövedelemközösség (jövedelmük egy részét együtt használják fel)
- kötelezettségeket (passzívákat) vállalni; - Vagyonközösség (közös tulajdonnal, közös megtakarításokkal rendelkeznek)
- gazdasági tevékenységeket végezni; - Fogyasztóközösség (fogyasztásuk egy részét közösen végzik)
- más alanyokkal ügyleteket létesíteni;
- teljes körű könyvviteli elszámolásokat készíteni.

Ide tartoznak: háztartások, vállalatok, non-profit szervezetek, állam, külföld

Gazdasági alanyok: a vállalatok Gazdasági alanyok: non-profit szervezetek

Jellemzői: Jellemzői:

- Tevékenységük célja: profitszerzés és tőkegyarapítás (fogyasztói igények - Céljuk nem profit elérése
kielégítésén keresztül) - Jellemző tevékenységeik: egészségügyi, oktatási, tudományos, kulturális, sport,
szociális, környezetvédelmi, stb.
- Az elért nyereség felhasználásáról a tulajdonosok döntenek:
- Osztalékfizetés: az elért nyereség tulajdonosok általi felvétele - Az esetlegesen képződött osztalékot a tulajdonos osztalékként nem veheti fel,
- Tőkegyarapítás: az elért nyereség vállalkozásban hagyása köteles a tevékenységre visszafordítani.

Gazdasági alanyok: állam Gazdasági alanyok: külföld

Jellemzői: Jellemzői:

- Jelenlétével az egész gazdaságot befolyásolja, hat a többi gazdasági alanyra (pl. - Olyan, külföldi gazdasági alanyok (háztartások, vállalatok, állam, non-profit
adókkal, jogszabályokkal. szervezetek), amelyek kapcsolatban vannak belföldi gazdasági egységekkel.

- Ide tartozik:
- Központi kormányzat és intézményei (minisztériumok)
- Helyi önkormányzatok
- Elkülönített állami pénzalapok

5
 A termelés A termelés menete: munkafolyamatok

A termelés a szükségletek kielégítésének alapja.

Tervezés Az előkészítés folyamata

A termelő folyamatok közös jellemzői: Szervezés Eszközök, munkatársak megválasztása
Munkavégzés A teendők ellátása
- Célirányos tevékenységek: konkrét szükségletek Ellenőrzés Hibák elkerülése
kielégítésére, konkrét javak előállítására irányulnak. Szabályozás Tapasztalatok visszacsatolása
- A termékeket a természet nyersanyagaiból és/vagy már
korábbi termelési folyamatban megmunkált termékből
hozzák létre.

Az újratermelési folyamat Elosztás és forgalom

. Elosztás:

Termelés A társadalom tagjainak, csoportjainak valamilyen arányban,

formában és módon való részesedése a megtermelt javakból. A
jövedelmek elosztása.
Elosztás Fogyasztás
Forgalom (csere):

Csere (forgalom) - Fogyasztási cikkek cseréje

- Termelési eszközök cseréje

A fogyasztás fajtái Az újratermelés alapesetei

A fogyasztás két elkülöníthető fajtája: Egyszerű: a termelés adott évben azonos szintű megismétlése az előző évinek. A két
időszak mennyiségi egyezősége mellett a termelés összetétele eltérő lehet.

1. Személyes (közvetlen, végső) fogyasztás:
Fogyasztási javak
(eszünk, ruházkodunk, színházba megyünk, stb.)
2. Termelő (közvetett, másodlagos) fogyasztás:
A termeléshez felhasznált termékek, szolgáltatások. Lehetnek:
– személyes fogyasztásra alkalmatlanok (pl. gépek, fűtőanyagok)
– személyes fogyasztásra alkalmasak (pl. gyümölcs, vasút)
Bővített: növekszik a termelés mennyisége az előző időszakhoz képest. Emellett a
termelés összetétele, struktúrája is változik.
Szűkített: az adott évben kisebb terjedelmű a termelés, mint az előzőben. A termelés
szerkezete ekkor is módosulhat.
A nemzetgazdaságban egyidejűleg mindhárom eset is megjelenhet. Egyes
termékekből kevesebbet, másokból többet termelnek, mint az előző évben.

6
 Termelési tényezők
A gazdaság erőforrásai: termelési tényezők
A termelés elengedhetetlen feltételei
Természet - Korlátlanul rendelkezésre álló (pl. víz, levegő) természeti erőforrások
(eredeti, elsődleges - Megújítható, újratelepíthető (pl. föld, erdő) természeti erőforrások
termelési tényező) - Nem megújítható természeti erőforrások (a föld méhének kincsei)
INPUT OUTPUT
Termelési Munka A munkaerő (munkaképes emberek fizikai és szellemi képességeinek
folyamat (eredeti, elsődleges összessége) kifejtése.
termelési tényező) Mozgásba hozza a termelési tényezők reálalakjait.
Tőke - Reál javak (eszközök, gépek, épületek, anyag, stb.)
(másodlagos, termelt - Monetáris javak (pénz, értékpapír, követelés)
Áruk és termelési tényező)
szolgáltatások Vállalkozó Szervezőmunka: a többi termelési tényezőt összekapcsolja, egységbe
szervezi, optimális működésüket előmozdítja.
Információ Minden tényező hatékony működésének segítője
Emberek Kiegészíti a döntéshozók ismereteit
(fogyasztók, Folyamatosan változik, újratermelendő
munkaerő) Csökkenti a bizonytalanságot és a kockázatot

Gazdasági rendszer Gazdasági rendszer

Gazdasági rendszer: a gazdasági tevékenység során a Klasszikus (tiszta) piacgazdaság:

gazdasági szereplők között kialakuló kapcsolatok
összessége, a társadalmi újratermelés, a gazdasági - A termelési eszközök magántulajdonban vannak
körforgás megvalósulásának módja.
- A termelők és a fogyasztók szabadon döntenek a
rendelkezésükre álló javak felhasználásáról
Alaptípusai: - A termelést a piac hozza összhangba a szükségletekkel
• Klasszikus (tiszta) piacgazdaság
• Központosított tervgazdaság
• Vegyes piacgazdaság:

Gazdasági rendszer Gazdasági rendszer

Központosított tervgazdaság: Vegyes piacgazdaság:

- A termelési eszközök állami tulajdonban vannak - A legfontosabb szabályozó erő a piac

- A legfontosabb gazdálkodási döntéseket az állam hozza - Jelentős szerepet kap az állam is: szabályoz, prioritásokat
meg: központi tervekkel irányítja a termelést határoz meg, „újraeloszt”

7
 .

Köszönöm a figyelmet!

eckert.balint@uni-bge.hu