oktober

2005. október XVI. évfolyam 10. (180.
) szám Ára: 200 Ft
A szegedi Letzner Lázár fotográfus által 1874-ben vagy 1875-ben készített felvétel,
melyen a régi – átalakítás elõtti – városháza látható, elõterében a tér macskaköves kövezetével
Fõterünk kövei
Városunk három oldalról épületekkel következett be új, kocka alakúra faragott, szárnyvonalak 1885 és 1895 esztendei meg-
szegélyezett legnagyobb és legfontosabb világosszürke gránitkövekkel való beborí- építéséig –, hogy a Délvidék városai közül
központi terét nevezték Fõ térnek (Haupt- tása. Ott volt a hetipiac is (valamint kissé egy sem versenyezhetett vele. Virágzásának
platznak), Piac térnek (Marktplaztnak), távolabbi helyeken, a mai Széchenyi és elsõ szakasza 1760-1806 között volt, késõbb
Szentháromság térnek, Szent István térnek, Deák Ferenc utcák elejének déli oldalán, a összezsugorodott a terménypiac.
Béke térnek, végül ismét Szentháromság Roosevelt téren) mind az ideig, amíg 1958- Mostanában kapja új kövezetburkolatát
tér lett a neve. Nem volt kövezetlen, dom- 1959-ben meg nem kezdõdött az új piactér fõterünk. Nem árt ilyenkor visszatekinte-
ború felületû kövekkel, úgynevezett macs- kialakítása a piaci ellenõrzõ ház, kerítés és nünk egy kissé a múltba, hogy képet alkos-
kakövekkel volt kirakva a múlt század elsõ kapuk stb. felállításával, végül 1962-ben a sunk arról, hogy jó sokára és akadozva, mi-
évtizedeiben is. Nem tudni, hogy mikortól. vásárcsarnok felépítésével. képpen történt a kövezés.
Sokan úgy hiszik, a réges-régi hepehupás Helyet adott a tér a gabonapiacnak is, mi- A méreteivel és nagyszerûségével lenyû-
kövezet még a török idõkbõl származott. vel egykoron Baja lakosságának jó része ga- gözõ, mediterrán jellegû terünk gidres-
Minden bizonnyal a tér macskaköves befe- bonakereskedéssel foglalkozott (a szállítás gödrös felületû kövezete sok bosszúságot
dése késõbb, folyamatosan történt, és csak legnagyobbrészt vízi úton történt), melyet okozott. A mindenkori városvezetõ testület,
hosszú ideig tartó, halogató huzavona után olyan nagy mértékben ûztek – a vasúti a hatóság, a helyi sajtó és a lakosság min-
2 Bajai Honpolgár 2005. október
A hetipiac 1930 után Gabonapiac
den rétege sokat foglalkozott a problémá- donosra elõbbre tolakodott a sorban. Hogy a szíve sajog belé, ha látja a téren sietni
val. Idézzünk egy csokorra való dokumen- azonban a fõtér még mindig nincs rendez- akaró emberek kínos bukdácsolását. A
tumot, véleményt: ve és rendesen kikövezve azon nemcsak fiakeresek meg egyre azon panaszkodnak,
161 évvel ezelõtt, az „1844-ik évi május csodálkoznunk kell, hanem a város minden hogy lovaikat tönkre teszik a bajai fõtér kö-
hónap 11-én tartott Tanáts ‘s község ülés lakósának meg kell botránkoznia, mert vezetén. (…) Igazán itt volna már az ideje
alkalmával” az egyik határozat ekként in- igen kevés talp van Baja városában, mely- annak, hogy alaposan rendezzék. A múlt
tézkedett: „Jelenlítetvén: hogy a kõterület nek gazdája már össze nem szidta még a esztendõ nyarán úgy hírlett, hogy a régi ter-
folytatására ez évben mennyi lészen a vá- csinálóját is a fõtér kövezetének, különö- vek átdolgozásával rövid idõn belül rende-
rosnak szüksége. A mire nézve a kövezet sen, ha azon merész útra vállalkozott, hogy zik a fõteret. Azóta elmúlt a nyár, az õsz,
alá ez évben veendõ helyeknek kõveli kira- a Nemzetitõl (ma Duna Szálloda) kiindul- meg a tél is, és még mindig nincsen hír ar-
kása 200 cubik (1 kubik öl = 6,86m3) elég- va a fõtéren rézsút átvágjon. Szóval a fõtér ról, hogy a tervet megvalósítsák. Úgylát-
ségesnek találtatván ugyan ennyi az illetõ kövezete botrányosan rossz. Hogy miért szik, hogy az idén sem készülnek a teret
helyen vétetni rendeltetett.” kellett ezen tér kövezetének utoljára ma- rendezni. Pedig megvan hozzá a fõtérren-
153 éve, 1852. június 11-én az elöljáró- radni, hogy miért kell a kövezést mindig dezési alap és úgy tudtuk, hogy a rendezés-
ság tanácskozásán Szevics Döme polgár- halogatni, az örök rejtély marad elõttünk, nek nem áll semmi útjában. Most azt az in-
mester vezetésével 13 napirendi pontot tár- de hogy sokkal elõbbre való lett volna a fõ- formációt szereztük, hogy a rendezést azért
gyaltak. Közöttük az egyik megállapította, tér kikövezése, mint például a Vadász (ma halasztották el, mert együtt akarják elintéz-
hogy a hajóvontató lovak a piac közepén, a Széchenyi) utcáé, azt senki sem fogja két- ni az ártézi kút javításával és környékének
város belsejében pihennek, ezáltal a sze- ségbe vonni. Úgy tudjuk, hogy a fõtér ren- rendezésével.”
mélyi biztonságot veszélyeztetik. Utasítot- dezésének tervei már régóta készen vannak Másutt így írt a bajai újság a fõtérrõl:
ták a városi kapitányt, hogy ezen „poli- a mérnöki hivatalban, a költségek finanszí- „Sürgetõ szavak hallatszanak mindenfelöl.
ciális” kihágási cselekedetet intézkedései- rozása is körülbelül már elintézett dolog, és Sürgetve kérik, követelik a fõtér rendezé-
vel korlátozza. már csak az ártézi kút fúrására vártak, hogy sét, mert a mai szégyenteljes csúf állapotá-
103 évvel ezelõtt, 1902-ben írta a Baja azután a munkálatokat megkezdjék. De hi- ban meghagyni senki sem akarja. Nem is
Független Újság: „Nagyon kevés város van szen az ártézi kút is már harmadik éve, lehet, nem is szabad azt így hagyni. Évek
széles Magyarországon, melynek olyan hogy készen van, és még mindig ott szé- óta hírlik, hogy rendezni akarják legszebb
szép és impozáns fõtere volna, mint Baja gyenkezik a girbe-görbe fõtéren rozsdás terünket, de most már csak az a kérdés,
városának, de egyszersmind igen kevés vá- vascsöveivel, pedig igazán megérdemelné, hogy mikor látnak munkához. Íme most
ros van, amelynek olyan rossz kövezete hogy egy kissé díszesebb ruhába öltöztes- már egy esztendeje múlt annak és most is
volna, mint Baja város fõterének. A miatt sük. A fõtér rendezésére tehát elodázhatat- csak az halljuk, hogy nem találják a rende-
nincs és nem is lehet panaszunk, hogy a ta- lan szükség van és reméljük is, hogy a zés megfelelõ megoldását. Úgy értesül-
nács nem törõdik a város utcáinak kövezé- munkálatok mielõbb meg fognak kezdõd- tünk, hogy a rendezésnek az ártézi-kút áll-
sével, mert már évek óta folyik a város ni. Ami a rendezés módját illeti, annál te- ja útját, az okozza a halogatást. Utóvégre
hirhedt rossz kövezetének felszedése és az kintettel kell lenni arra, hogy a gabonapiac mégis csak kell valami megoldást találni.
utcáknak igen célszerû gránitkockákkal va- és a hetivásár a fõtérrõl el nem vihetõ, tehát De így egyre csak eltólni a munkát nem
ló burkolása. Hogy egy kissé ferde rend- sem parkírozásról, sem befásításról nem le- szabad. Sokan abban a téves hitben van-
szer szerint történt, hogy kevésbé fontos ut- het szó, csakis egyszerû kövezésrõl.” nak, hogy a fõteret valami nagy parkká ala-
cák elõbb, a fontosabbak pedig késõbb let- 96 évvel ezelõtt, 1909-ben megjelent új- kítják át és elhelyezik onnan a piacot. De-
tek kikövezve, arról most nem akarunk ságokból tallózunk: „Évek hosszú során át hogy helyeznék el onnan a piacot, dehogy
szólani, mert ez már úgyis késõn volna, mi- szidtuk a város fõterét. Elmondottunk róla szabad a hetivásárt elmozdítani a helyérõl!
vel az utcák legnagyobb részének kövezé- minden rosszat, minden hibát, minden hát- Úgy fogják és úgy kell a fõteret rendezni,
se már be van fejezve, és most már úgy rányát. De nincsen az a rossz, nincsen az a hogy a kereskedelmi élet és ipari élet is ott
sem látszik meg rajtuk, hogy némelyik ut- szépséghiba, amit erre a különben szabá- maradhasson. De hát az Istenért, ne halo-
ca, tekintettel egy-egy protekciós háztulaj- lyos térre rá ne lehetne kenni. Az embernek gassák az örökkévalóságig azt a munkát.”
2005. október Bajai Honpolgár 3
1911-ben arról írtak, hogy „…alapjában

véve a fõtér rendezés nem egy gyümölcsö-
zõ befektetés. De szükséges, elkerülhetet-
len és éppen ezért nagyon helyes, hogy er-
re az alapra éveken át gyûjtötték a szüksé-
ges tõkét.”
Egy 1913-ban írt újságcikkbõl megtud-
ható, hogy „A fõtér rendezésére vonatkozó
közgyûlési határozatot jóváhagyta a bel-
ügyminiszter. Ez a kérdés most már a köz-
gyûlés elé kerül. Hogy most már meglesz-
e a rendezés, az még nagyon kérdéses, mert
a tervnek egyik legnagyobb hibája az is,
hogy a mi anyagi viszonyainkhoz mérten
nagyon drága.”
1913-ban rendkívüli közgyûlésen napi-
renden volt a fõtér rendezésének régen va-
júdó kérdése. Ebben az ügyben nem elõ-
ször határozott a város képviselõ-testülete,
az akkori terv költségelõirányzata a 200 A fõtéri ártézi kút
ezer koronát meghaladta. A március 29-én
tartott közgyûlésen tudottá vált, hogy a fõ- ‘a Szt. Háromságnak egy magas kõ szobra, és megpróbáltatás után végre sikerrel járt.
térrendezés mellett a Sugovica partjának és egy kankalékos kút.” Nem tudni, hogy Meglehetõsen sok költséggel rendbe hoz-
rendezését is jóváhagyta a belügyminiszter. az említett emelõ szerkezet milyen volt. ták a kutat. Minden valószínûség szerint
A közgyûlés tudomásul vette a miniszter Tény az, hogy késõbb, 1899-ben fúrtak egy még egy ideig jól mûködött, mégis meg-
leiratát és elhatározta, hogy megcsinálják, ártézi kutat. A kezdetben bõvízû kút elsõ- szüntették. Hogy mikor és miért, azt nem
ha lesz pénz, ha jönnek a jobb pénzügyi vi- sorban emberek részére készült, az ivóvizet tudjuk. Azt még az 1962-ben kiadott Ma-
szonyok, ha lesz hosszú lejáratú kölcsön. onnan hordták kannákban és kerekekre gyarország mélyfúrású kútjainak kataszte-
Addig hadd készítsen a mérnök még egy szerelt lajtokban, de az odahajtott jószágok re címmel kiadott dokumentum sem jelöli,
tervet és még egy költségvetést. 1913 októ- itatására is szolgált. A kútnak nélkülözhe- csak annyiban, hogy mûködése véget ért,
berében a fõtérrendezési-alap vagyona 46 tetlen szerepe volt a hetipiacok, a gabona- használatra alkalmatlannak nyilvánították.
582 korona volt, és mindig csak beszéltek félék árusítására kijelölt gabonapiac, a té- A tér kövezését hátráltató okok közé tar-
a rendezésrõl. Tavaszkor azt mondták, ren tanyázó bérkocsik – kétlovas fiákeres tozott olyan általános vélemény, hogy az
majd õszre, meg hogy majd tavaszkor kez- és egylovas konflisok – miatt (1914-ben pl. nem egy hasznot hajtó befektetés – bár-
dik, közben meg egyik tervet készítették a 41 iparengedéllyel rendelkezõ bérkocsi mennyire szükséges –, nincs a városnak
másik után és a másik még drágább volt, volt), de abból a szempontból is, hogy a olyan teherbírása, hogy a fõtér rendezését
mint az egyik. csatornázás hiánya és a városban lévõ ku- egyidejûleg az ártézi kút mûködtetésével, a
1928-ban Piszkátor Péter álnév alatt ol- tak alacsony száma következtében nem állt vízellátást biztosító csõhálózat és csatorna-
vasói levelet közölt a Bajai Újság, melyben rendelkezésre Baján, „a vizek városában” építéssel együtt oldják meg. Éveken át
a fõtérrendezést is karikírozza emígyen: elég tûzoltási célt szolgáló víz. gyûjtögette Baja a megoldáshoz szükséges
„Vágjanak új fõteret a városháza nagyter- Az ártézi kút vízhozama folyamatosan tõkét. Többen úgy gondolták, hogy hosszú
mében. A mait adják oda jutalmúl a városi csökkent, 1927-tõl kezdve panaszok ára- lejáratú kölcsönt kellene a rendezés céljaira
tanács tagjainak azzal a kikötéssel, hogy a data hangzott el mûködésérõl. Nagy Már- felvenni,mert a város szûkös anyagi hely-
köveket nem szabad róla elhordani, ellen- ton mûépítész, városi mûszaki tanácsos zetben van. Ámde drága volt a kölcsön, pl.
ben tartoznak naponként és fejenként egy még 1925-ben készített egy tervet fedett, 1914-ben olyan súlyos feltételek mellett le-
órát kocsikázni a földjükön.” vasbeton medencék építésére, mely tárolja hetett volna kölcsönhöz jutni, mellyel az el-
Kemény Simon írta 1931-ben megjelent az éjjelek folyamán Sugovicába folyó vi- lenvélemények szerint túlságosan megter-
Csonka-Bácska Tükre címû könyvében: zet, és javítja a lakosság ivóvízzel való el- helték volna a polgárságot. Arra a kérdésre,
„A Szent István tér, fekvését tekintve, talán látását, továbbá fedezi a tûzoltóság víz- hogy honnan vehetne még a város pénzt,
ma egyedülálló az egész országban, azon- szükségletét. A város 1925. június 26-án úgy látták, hogy azért még vannak olyan
ban sivár, macskafej kövezetével nagyon elrendelte a kút javítását, s a polgári fiúis- források, amelyekbõl meríteni lehetne, pl. a
emlékeztet a balkáni városok tereire.” kola 54 méter mélységû Norton rendszerû város mátéházi földjeinek évi 30 ezer koro-
Folytathatnám… csõkútját jelölte ki a javítás idejére a víz- nás többletbevételébõl vagy új adó (állami
Az általam összeválogatott szövegré- szükséglet kielégítésére. telekértékadó) bevezetésébõl.
szekbõl is kiviláglik, hogy a térrendezés Nem tudták felismerni, mi volt a víz el- Közben pedig a lehetõségek határait is
halogatásának egyik oka a fõtéri kút volt. apadását okozó hiba, dugulás, a forrás el- felülmúló, szivárványos tervek, szép és
Ejtsünk szót errõl a kútról. Mindszenthy apadása vagy a csõ rozsdásodása. Medve drága koncepciók, tervvázlatok készültek,
Antal írta a Tudományos Gyûjtemény címû István kútfúrómester hozzákezdett javítá- melyek aztán a feltámadás reménye nélkül
folyóirat 1831. év szeptemberi számában sához, és 1928 nyarára, hosszú hónapok bekerültek az irattári temetõbe, legfeljebb
Bajáról Egy fordulás az Alföldön címû ta- hasztalannak tûnõ munkája, a fõtéri kút egy-egy rágicsáló egér háborgathatta meg
nulmányában, hogy „A piac középén van tisztítása és javítása körüli sok veszõdség síri álmukat.
Szivessy Tibor budapesti építész – aki zet, mely még a háború alatti idõkben a ba- us 24-én, vasárnap délelõtt megtartott ver-
Baján az Oroszlán utcai egykori Kõhegyi- jai utcák kevesebb kiadással járó aszfalto- senytárgyalás végeredménye szerint ez 87
féle magángyógyintézet és a Deák Ferenc zását javasolta. Ezt hozzáigazították a fejlõ- 577 pengõt tett ki, így 5 577 pengõ póthitelt
utcai Róna-szanatórium tervezõje volt – déshez és megvalósították az aszfaltozást. A szavaztak meg az 1937. évi költségvetés ter-
készített egy tervet, amely árucsarnokok munkát csak az nehezítette, hogy el kellett hére. A versenytárgyalás eredményeként kõ-
építésével oldotta volna meg a piac elhe- távolítani a tér déli sarkán álló beton árubó- rendelést kaptak: a zalahalápi bazaltbánya
lyezését, és a tér kisebb részén parkot kí- dét, mely szépészeti szempontból sem felelt 32 000 db másodosztályú fejkõre, a nemes-
vánt létesíteni, de a város nem akarta a te- meg a kívánalmaknak, és útjában állt az gulácsi bazaltbánya 7 000 db kötõfejkõre,
ret beépíteni, így azt nem fogadták el. A aszfaltozásnak. A városi mérnöki hivatal ki Fábián Mátyás szekszárdi mérnök 20 000
Budapesti Építõipari Társaság is készített is írta az árlejtést a járdák elkészíttetésére és db nyerskockára, a szobi kõbánya 1 700
tervet a város megbízásából, de a koncep- más kisebb városi járdarészletekre is, össze- tonna sorkõre, valamint 1 300 tonna válo-
ciót nem tartották alkalmasnak kivitelezés- sen 982 négyszögöl területre. A négy pályá- gatott terméskõre, az inóci kõbánya és ipar-
re. A városi mérnöki hivatal is kidolgozott zó ajánlatait megtárgyalva odaítélte a mun- telep 300 tonna sorkõre és a dunabogdányi
egy átlósan találkozó utakkal keresztezett kát. Nyolc nap után hozzáláttak az aszfalto- kõbánya 200 000 db nyerskockára. A meg-
tervet, szobordíszekkel és a már említett ár- záshoz. Ezzel a cselekedettel a fõtéri köve- rendelt szállítmányok vízi úton és vasúton
tézi vízmedencével. Ezt többször átdolgoz- zés ügye ismét elõtérbe került. érkeztek, 1937 májusában meg is érkezett
ták és pénzkölcsön felvételével már kivite- Közben 1928-ben megkezdték a tér ja- az elsõ uszály andezitkõ.
lezhetõnek látszott. Volt olyan elképzelés vítgatását is. Megtiltották, hogy az új és ja- A tér kövezésére kiírt versenytárgyalást
is, mely elhelyezte volna máshová a piacot, vított kövezetrészeken sátrakat verjenek 1937. július 11-én, vasárnap délelõtt 11
de a fõtéri kereskedõk nagy sérelme nélkül lyukak fúrásával. Újdonságként a nyári órakor tartották meg, melyre mindössze
azt áthelyezni nem lehetett volna. Készült korzó közepe tájának szélén személyek egy ajánlat érkezett, a bajai kövezõ kisipa-
terv a tér nagy díszparkká alakításáról, testsúlyának mérésére alkalmas automata rosok együttes ajánlata, „Óvári Antal köve-
mely által felszabadulhatott volna a tér a mérleget állítottak, mely koponyánként 2 zõmester és társai” címmel. Az ajánlat sze-
piaci zajtól, és meggondolatlanul javasol- fillér bedobásával mûködött. rint 25 595 pengõ és 60 fillérért hajlandók
ták okoskodók 1920-ban és 1925-ben azt 1936 novemberében a városi közgyûlés – voltak az elkészült mérnöki terv szerint a
is, hogy a Szentháromság-szobrot máshová a mérnöki hivatal javaslatára – 80 000 pen- teret kiépíteni. A döntést a város meghozta,
telepítsék, hogy helyébe az elsõ világhábo- gõ hitelkeretet állapított meg a fõtér és né- és 1937. július 31-én, egy pénteki napon
rúban hõsi halált halt katonák emlékmûvét hány utcarész kövezéséhez szükséges kõ- megkezdték a tér kövezését, mely két átlós
állítsák. anyag beszerzésére, melybõl 3 000 m3 sor- út építésével és szakaszonként történt. Leg-
Fékezte a térrendezést a világháború, Ba- követ kívántak venni, és a vásárolt kõ- elõször ott dolgoztak, ahol a csatorna elvo-
ja 1918-1921 közötti szerb megszállása, a anyagból szándékoztak megoldani a fõtér nult. A tervezett 90 munkanap helyett ko-
korona pénznem értékének nagyarányú részbeni rendezését. Az összeg a költségve- rábban fejezték be a kövezést andezit
csökkenése, a pangó ipar és kereskedelem, a tést terhelte. Több oldalról is felmerült nyerskockával, az átlós irányban keresztül-
munkanélküliség. Gátolták a helyi politikai olyan kívánság, hogy a teret az átlószerûen vonuló utakat pedig sorkõvel burkolták.
csatározások és a polgármester-választás is. kiépített útvonalon jobb anyagból burkol- Szeptember 19-ére készen lett a munka, s
Aztán 1927-ben – amikor az érdekelt ják. Katanics Ferenc építési vállalkozó is már a hetipiacot is ott tarthatták. A munká-
háztulajdonosok kinyilvánították, hogy haj- rámutatott arra, hogy helytelen lenne má- latok idején azt ideiglenesen a Mátyás ki-
landók 50%-ban hozzájárulni a fõtér két ol- sodrendû burkolóanyagból kövezni, mert rály (ma Jelky András) térre és az azt kör-
dalán létesítendõ aszfaltjárda költségeinek annak tartóssága 8-10 év, míg az elsõrendû nyezõ mellékutcákba helyezték el.
fedezéséhez, megkezdõdhetett a tér részbe- bazalt tartóssága 40-
ni rendezése. Fásított szegéllyel aszfaltoz- 50 esztendõ. A kõ-
ták a fõtér déli és északi oldalát. Volt a vá- anyag beszerzése ér-
rosi levéltárban egy régebbi mérnöki terve- dekében 1937. júni-
A bal szélen áll Óvári Antal építésvezetõ,

mellette Busza József döngölõ. Térdelnek: Csilics József,
Kubatovics Lajos, Ulakity József, Csilics Márk és Goretity János Az elsõ sorban jobbról balra a harmadik Gilián János
Október 5-én megtörtént a tér hivatalos

átadása, melyen az átvevõk részérõl megje-
lent Bencze Béla mûszaki fõtanácsos, az
államépítészeti hivatal vezetõje, Horváth
Béla mérnök, mûszaki tanácsos, a munká-
latokat lefolytató mérnöki hivatal vezetõje,
dr. Reiser Antal gazdasági tanácsnok, Detre
István helyettes fõszámvevõ és Miko-
leczky Ferenc, a törvényhatósági bizottság
tagja. A vállalkozó kövezõket Óvári Antal
képviselte. A bizottság jónak, gazdaságos-
nak találta a fõtéri munkálatokat. A burko-
lás végül is mindösszesen 86 000 pengõbe
került, amelybõl 22 987 pengõ esett a mun-
kadíjakra. A tér kövezése 3 éves jótállással
készült, három esztendõ múltán volt a vég-
leges átadása-átvétele.
Tudott dolog, hogy Baja egyik centruma
volt a kövezéssel foglalkozó iparosoknak,
akik az egész országban ismert legjobbak
közé tartoztak, következésképpen valaha Benzinkút
nemcsak sok helyi kövezetlen út és tér bur-
kolásában és a meglévõk javításában vettek
részt, hanem országszerte keresettek vol-
tak. A tér kövezésének megírása azzal is
járt, hogy kideríthettem 1914-bõl 12 köve-
zõmester foglalkozást ûzõ bajai kisiparos
nevét. Valamennyien alvégiek voltak. Ér-
demes a derék iparosok neveit itt felsorol-
ni: Fébó István, Gergity Illés, Gyulánszky
József, Gyurkity Antal, Gyurkity György,
Gyurosovics Sándor, ifj. Katanics Sándor,
Keszei István, Piszárovics Sándor, Szarka
Mátyás, Szarka Mihály, Urámovics Péter.
Továbbá a késõbbiekét, kevéssé koro-
sabb mesterekét és segédekét is, akiknek
nevét Balogh Tamásné és Goretity Lajos se-
gítségével gyûjthettem csokorba – a teljes-
ségre való törekvés igénye nélkül –, mert
mindkettõjük atyja kövezõ volt: Busza Já-
nos, Curnics János, Csilics József, Csilics
Márk, Fábik János, Gergity András, Gilián
János, id. Goretity János, Goretity János, Távolsági autóbuszállomás
Kovács Sándor, Kubatovics Lajos, Matkó
Sándor, Óvári Antal, Petresevics Antal, nyári korzó melletti szegélyén volt a helyi A közölt fotók (Gyulavári József reproduk-
Sokcsevics István, Szebellédi Márton, autóbuszállomás, a bérkocsisok standja a ciói) egy része láttatja a telepítéseket.
Ulakity Lajos, Váity Antal és Zórity Márk. tér déli felén, a már lebontott földszintes Analogikusnak tûnik, de évrõl évre, újra
Eltelt 1938 óta már majd hét évtized, az házban lévõ vendéglátó helyek elõtt volt meg újra halasztgatták a tér újbóli kövezé-
idõ vasfoga megrongálta, a hosszú haszná- (utóbb a taxik várakozási helye lett). Drága sét, akárcsak régebben. Pénz tartalékolását
lat elkoptatta, tönkretette a macskakõ bur- ékszerünket, a nyári korzót a tér többi ré- is elhatározták kövezési célra. Azt tervez-
kolatnál szebb, jobb kövezetet is. Igaz, a pi- szétõl elválasztó, fényesre csiszolt, vörös- ték, hogy zombori kövezõkkel végeztetik
acot áthelyezték onnan, de telepítettek he- márvány tartóoszlopok közé rögzített, el a munkát. Ígéret volt, hogy elkészül Ba-
lyette különbözõ években mást és mást: hosszúkás alakú, szépen megmunkált, egy- ja várossá nyilvánításának 300. évforduló-
benzinkutat, kerékpárok tárolására szolgá- másba kapcsolódó láncszemek sorát az öt- jára, de az ígéretekbõl nem lett semmi.
ló kisebb részt betontuskókkal körülkerítet- venes években leszedték, hulladékként le- Most végre lehetõvé vált, hogy az idei
tek (melyet szinte sohasem használtak adták újrafelhasználásra egy vasgyûjtési évben nyert 300 milliós pályázati pénzbõl
ilyen célra), a tér déli oldalán volt a távol- kampány keretében. A patinás láncfûzért olyan fõterünk legyen, mely megfelel a kí-
sági autóbuszállomás, a szálloda terasza jellegtelen betonoszlopok közé húzott vas- vánalmaknak, és tágasságával, a Sugovi-
mellé helyezték a taxik várakozó helyét, csõvel helyettesítették, de még a tér parko- cára, a tájra nyíló kilátásával igazi esztéti-
1957-1958-ban – nem a térre való – föld- sításának szándéka is feléledt. Nem tudni, kai élvezetet nyújtson.
alatti illemhelyet létesítettek, a tér déli, a melyik évben, kerekes kutat is létesítettek. Bánáti Tibor
In memoriam
Nagy István
(1927-2005)
Szerette a Viktória-stílû porcelánokat. Hogy Baján békésen zárul a forradalom el- lószínû, hogy a hatalom bosszúszomját a
Herend szép mûvû vázái, tálai és amforái sõ erõpróbája, az a Kálvária-domb csendes következõ hónapokban vállalt szerepével
sorakoznak a polcokon. A lakás szinte mú- álmodójának köszönhetõ. vonja magára. A katonai szuperhatalom
zeumi gazdagságú tárháza a bakonyi ma- Nagy István jelentõs szerepet vállal an- inváziója ugyanis csak a forradalom fegy-
nufaktúra kecses alkotásainak. A páratla- nak a nyolc napnak a történéseiben, mely a veres ellenállását töri le. A szabadság le-
nul dús kollekció talán másodvirágzása forradalom leveréséig még hátravan. Be- vegõjét megízlelt lelket azonban nehe-
annak az esztétikai igénynek, melyet haj- választják a várost ideiglenesen irányító zebb a szellemi börtönbe visszakényszerí-
dan az apában München, Párizs és Róma három bizottság egyikébe, személyi súlya teni. Ennek a passzív rezisztenciának bá-
mûkincseinek látványa támasztott. azonban messze meghaladja formális tor és markáns vezéregyénisége volt Ba-
Színes zománc fogságába zárva szuny- funkcióját. Tagja annak a négytagú kül- ján Nagy István. A passzív szó csupán a
nyadnak a pillangók, nem sejtvén, hogy döttségnek, mely október 27-én indul a fõ- harc eszközeinek megválasztására és nem
gyûjtõjük és gazdájuk örökre eltávozott. városba. Mandátumuk arra szól, hogy az erkölcsi elszántság hõfokának mérsék-
Rebbentsük fel egyiküket, hogy az emlé- Nagy Imre miniszterelnök elé terjesszék lésére vonatkozik.
kezet szárnyára kelve átlebegjen egy rövid azokat a követeléseket, melyeket Baja for- A megszálló csapatok bevonulására a
idõszakon. Csekély a pillangó kitartása, radalmi testületei foglaltak pontokba. Kö- munkásság országszerte általános sztrájk-
nem évóceánok felett átvitorlázó albat- zülük leglényegesebbek az oroszok kivo- kal válaszol. November 8-án a szovjet pa-
rosz. Erejébõl azonban futja annyira, hogy nulására és a varsói szövetség felmondásá- rancsnok a városháza nagytermébe hivatja
három mámoros, kezdetben ígéretes, ké- ra vonatkozó passzusok. a munkástanácsok képviselõit. A tiszt józa-
sõbb elszántan – ám reménytelenül – har- Baja közakarata természetesen kevés lett nul belátja, hogy békés húrokat kell pen-
cos hónap történetén átsuhanjon. volna az országos ügyek eldöntésének be- getnie, és szószólóján keresztül a munka
Nagy Istvánt, egy sikeres futballcsapat folyásolására. Ám ugyanabban az idõben felvételére szeretné rábeszélni a küldötte-
népszerû játékosát már 1956 elõtt is jól is- az ország több mint húsz vidékérõl indult el ket. Nagy István pattan fel, és figyelmezte-
meri Baja sportpályát látogató közönsége. delegáció a fõvárosba, és a nemzet hangjai ti az õrnagyot: próbálkozása reménytelen,
A pillanat azonban, mely következménye- meglepõ konszonanciát mutattak. Mivel a hiszen itt és most Baja munkásainak eltö-
ivel véglegesen megõrzi nevét a város tör- kijelölt parlamenti terem méretei korláto- kélt akaratával szembesül.
ténelmében, október 26-án érkezik el. zottak, a bajai küldöttség Nagy Istvánra és Tagja annak a delegációnak is, mely no-
A pesti események hullámverése eléri a Maróczki Gézára szûkült le. Azt mondani, vember 12-én utazik a fõvárosba, hogy tár-
déli végeket is. A város forradalmi lázban hogy a népakarat közvetlen megnyilvánulá- gyaljon a kormánnyal. Céljuk, hogy a
égõ népe a vaskúti laktanyához vonul, sát Nagy Imre kimondott rokonszenvvel fo- sztrájk kétes hatékonyságú fegyverét leg-
hogy kiszabadítsa az egyetemi századot. gadta, idealizálás lenne. A kormány és a alább két politikai engedmény kicsikarása
(Az ezred mintegy 120 egyetemi hallgató népképviselet tanácskozása feszült légkörû, fejében tegyék csak le.
kiképzését végezte.) Fogságba esésük tör- de mentes az ellenséges érzülettõl. A dele- Marosán államminiszter fogadja õket.
ténete nem vakhír, az ezredparancsnok va- gátusok a gyõztes forradalom eufóriájában Mutat valamelyes kompromisszumkészsé-
lóban lefegyvereztette és õrséggel záratta lebegnek, melynek lehetõségei határtalan- get, és jó érzékkel ismeri fel, ki a delegá-
körül az egységet. nak tûnnek. Nagy Imre viszont ismeri a ció vezéregyénisége. A vakmerõ követjá-
A többezres tömeg nem ellenséges indu- nemzetközi politika erõviszonyait, és lehet- rás kétségkívül hasonlatos az oroszlánbar-
latú, sõt barátkozik a kerítés mögött felsora- nek sejtései a Budapesten tartózkodó magas lang háborgatásához. A rókalelkû politikus
kozott csatárlánccal. Ám Dombi százados rangú szovjet pártküldöttek titkolt szándé- felajánlja Nagy Istvánnak, a Kossuth-adón
megtagadja a kérés teljesítését, ezért a nép- kairól. Ezzel magyarázható, hogy sem az keresztül szóljon a bajai munkásokhoz, és
harag forrpontra emelkedik. A lõállások- orosz csapatok november 2-áig történõ ki- nyugtassa meg õket, hogy delegációjuk
ban pedig befûzött hevederrel várakozik vonulását, sem a varsói paktum felmondá- sértetlenül, szabadon térhet haza.
harminc gépfegyver. A helyzet drámai, a sát nem tartja teljesíthetõ követelésnek. Sorsát végképpen két, decemberben le-
tisztek idegei pattanásig feszülnek, és egy Az ellentétet az elsõ sor szélén ülõ Nagy játszódó esemény pecsételi meg. A hó ele-
pánikba esett katona reflexe tömegvéreng- István zárszava hidalja át: a nemzet el- jén a Kádár-kormány már elég szilárdnak
zést idézhet elõ. Ekkor az emberrengetegen mondta követeléseit, most hagyják dol- véli helyzetét ahhoz, hogy a forradalom ve-
át utat tör magának a kapuhoz egy férfi. Az gozni a kormányt, hogy kiharcoljon any- zetõ testületeit, a munkástanácsokat felosz-
õrség átengedi, hiszen sporttiszti minõség- nyit, amennyi kikényszeríthetõ. lassa. Tiltakozásul december 10-én orszá-
ben négy éve edzi a helyõrség futballcsapa- November 2-án ismét a fõvárosba uta- gos sztrájk robban ki. A rendõrkapitányság
tát. Nagy István a parancsnoki épülethez si- zik, hogy a szovjet tankok gyûrûjén át a felkeresi a Posztógyár munkástanácsának
et. Az eltökéltséget színlelõ, ám valójában körülzárt Budapestre kalauzoljon egy élel- elnökét, Nagy Istvánt, hogy bírja rá a mun-
rémült századost rábeszéli a konfliktus miszert szállító gépkocsioszlopot. A se- ka felvételére az alkalmazottakat. A szituá-
megoldására: élén az ezredzenekarral, in- gélyszállítmányt sikerrel juttatja célba. ció elég különös: a hivatalos hatalom egy
dítsák el a fõtér felé az egyetemi századot. Bár a vádirat – mely a Baján kiszabott törvényen kívül helyezett szervezet befo-
Október dicsõ napjain sok helyen sötét- legsúlyosabb ítéletet idézi fejére – kitér a lyása útján kívánja érvényesíteni akaratát.
lik a szabadságért felkelõk kiömlött vére. november 4-e elõtti tevékenységére is, va- Tudnunk kell, hogy ekkor a megye legna-
gyobb, több mint kétezer dolgozót foglal- A kilenc vádlott ellen lefolytatott per Bár az elhunyt apa érdemének kisugárzása
koztató üzeme a gyár. Munkásainak maga- 1957. december 9-én kezdõdött és a követ- jogilag nem vehetõ figyelembe, azért mégis
tartása tízezreknek mutat példát. Bár az el- kezõ évben, március 14-én hirdettek ítéle- kínos, hogy az erdélyi népi törzsök új hajtá-
nök lobbanékony természet, a fõrendõrnek tet. Az idõtartam a korabeli bírósági pro- sát a néphatalom elleni lázadásért ítélik el.
adott válasza megfontolt és oly bölcs, hogy cesszusokhoz viszonyítva rendkívül Azt, hogy e szempont mérlegelése mennyire
államférfiaknak szolgálhatna mintául. A hosszú. Érthetõ, hiszen arra, amit a perbe fogta vissza a politikai bosszúállást, nem tud-
sztrájk – mondja – a munkás elidegeníthe- fogottak tettek, még az 1949-es „sztálini hatjuk. Kétségtelen azonban, hogy még így
tetlen joga. Õt és társait a dolgozók megbe- alkotmány”-ból is nehéz volt büntetõjogi is a legsúlyosabb büntetést kapja az 1956-os
csülése, erkölcsi tartásukba vetett bizalma paragrafust levezetni. A vádirat „a népi de- perek bajai áldozatai közül.
emelte tisztségükbe. Ha most tekintélyük mokratikus államrend megdöntésére irá- Az idõszak, melyben Nagy István váro-
latba vetésével arra bírnák rá társaikat, nyuló szervezkedésben való részvétel és a sunk politikai életének fõszereplõje, nem
hogy felvegyék a munkát, a sztrájk termé- társadalmi tulajdon hûtlen kezelése” vétsé- több három szûk hónapnál. A habozás nél-
szetes jogától fosztanák meg õket. gében marasztalta el. (Ez utóbbi annyit je- kül vállalt küzdelem eleve kudarcra ítélte-
Az utolsó csepp december végén hull a lentett, hogy a bajai gyárak készleteibõl tett. Dávid és Góliát harcában rokonszen-
pohárba. A rendõrség megkezdi a forrada- juttatott el segélyszállítmányt Budapestre.) vünk viszont akkor is a zsenge ifjúé, ha
lom idején reflektorfénybe került szemé- Azt, hogy az eljárás megtervezetten Nagy tudjuk, hogy a kolosszusról hatástalanul
lyek letartóztatását. Mivel a retorzió ellen- István személyére volt kihegyezve, jelzi a fog lepattanni a parittyakõ.
tétben áll az önmagát elfogadtatni kívánó kiszabott börtönbüntetések idõtartamának A vakmerõen hõsies, szilárd erkölcsi bá-
kormány korábbi ígéreteivel, a bajai váro- megoszlása. A hét elítélt 21 évébõl Nagy- torsággal megvívott harc Nagy István életé-
si tanács végrehajtó bizottsága megdöb- nak a bõkezû igazságszolgáltatás 8 évet nek fényes és dicsõ szakasza volt. Azonban
ben, és tiltakozik a rendõri túlkapásnak osztott ki. Valószínû azonban, hogy a bíró- több is ennél: a hatalom vastalpa alá szorult
vélt õrizetbe vételek ellen. A felháborodás sági asszisztenciával végrehajtott politikai város történelmének egy heroikus korszaka.
ékének vágó éle Nagy István. Bár a buda- bosszúállást feszélyezte és visszafogta egy Csalogassuk vissza az emlékezés csapon-
pesti misszió részleteirõl hallgat a vádirat, zavaró körülmény. Apja a múlt század je- gó pillangóját a színeket megõrzõ zománc
kétségtelen, hogy a szangvinikus, huszon- lentõs festõmûvésze, és Trianon után jó- csillogó páncéljába. A válogatott porcelánre-
kilenc éves fiatalember – akit fûtött az el- részt Baján morzsolgatja le éveit. A Hor- mekek felett az eltávozott gazda ízlése, kul-
vetemült rászedés miatt érzett felháboro- thy-korszak mecénási kegye nem kényez- túrája, szelleme lebeg. A szabadság fensé-
dás – aligha fogta vissza mondandóját. teti, azonban tekintélyes mûvészettörténé- ges, ám lassan semmivé foszló látomásáért
1957 elején Baja közéletében elnémul az szek méltatják írásaikban, és vásznai még mindent kockára tevõ férfi emlékét viszont
utolsó hang, melyet az októberben kiszaba- életében kerülnek a Szépmûvészeti Múze- megõrzi városa. Baja, mely új otthont, élet-
dult szellem inspirált. A hatalom azonban um falára. A rezsim kultúrpolitikája 1948 teret és végsõ nyugvóhelyet adott az apának
közel egy évet vár még, mielõtt a funkció- után késztetést érzett a mellõzött õstehet- és a merész lázadónak, gyermekének.
itól megfosztott áldozatra lesújtana. ség újrafelfedezésére. Dr. Dániel József
IDEGENKÉNT AZ ÕSHAZÁBAN
Az elûzött észak-bácskai németek beilleszkedése Nyugat-Németországban
4. (befejezõ) rész
A kulturális integráció gyan változott meg az egykori menekül- társi szövetség (Landsmannschaft) és a
Az egyén integrációs folyamata távolról teknek a hazáról kialakított elképzelése. szülõföld-egyesület (Heimatverein). Elõb-
sem ért véget anyagi viszonyainak rende- Okfejtésünk elején meg kell jegyezni, bi az egy településen vagy környéken élõ,
zésével és megélhetésének biztosításával. hogy a bácskai svábok legerõsebb kötõdése egyazon országból származó menekülte-
Az ember ugyanis közösség(ek)hez tarto- a szülõhely (magyarországi lakhely) falu- ket tömörítette, és helyi szervezetük általá-
zik, s így egyáltalán nem mindegy, miképp közösségéhez kapcsolódott, s ez a kötõdés ban egy országos szinten is mûködõ na-
találja meg helyét az új környezet különfé- lényegesen erõsebb volt mind az országhoz, gyobb szövetségbe tagozódott. A magyar-
le közösségeiben. Amikor az elûzöttek mind pedig a tágabban értelmezett régióhoz országi svábokat fõképp a Magyarország-
kulturális beilleszkedését vizsgáljuk, elsõ- kapcsolódó érzelmi szálaknál. (Okainak ról származó Németek Honfitársi Szövet-
sorban arra keressük a választ, miként él elemzésére itt nem térek ki, ez önálló tanul- sége (Landsmannschaft der Deutschen aus
tovább (ha tovább él) az általuk Magyaror- mány témája lehetne.) Így az új környezet- Ungarn, LDU) egyesítette, de ahol kisebb
szágról magukkal hozott kulturális örök- be való kerülés során elsõsorban ennek számban éltek, ott gyakran a Jugoszláviá-
ség, illetve miként hatnak egymásra a kü- megszûnése, illetve hiánya okozta a legna- ból származó németek által létrehozott
lönbözõ, most együtt élõ kultúrák, és ho- gyobb személyes traumát, tehát elsõsorban Duna menti Svábok Honfitársi Szövetsége
gyan válik mindez a nagy egész fontos al- ennek a közösségi élménynek a helyreállí- (Landsmannschaft der Donauschwaben)
kotóelemévé. Az is fontos szempont, hogy tására történtek sikeres kísérletek. keretei között mûködtek. A honfitársi szö-
milyen formában él tovább az összetarto- Az összetartozás és a közös örökség vetségek fõképp az egy környéken élõk
zás-tudat az egykori közösségek tagjai kö- ápolására már az 1950-es évek elején ha- összefogását, öntudatuk erõsítését vállal-
zött, és miképp ápolhatják saját kulturális gyományõrzõ egyesületek jöttek létre. En- ják fel, mindenekelõtt bizonyos rendezvé-
örökségüket, és mindezek fényében ho- nek két formája vált jellemzõvé: a honfi- nyek megtartásával. A teljes tagság évente
három-négy alkalommal találkozik egy- mutat.) A magyarországi rendszerváltást nyok is felfedhetõk a közösség tagjai kö-
mással, közösen megült ünnepek, közös követõen szokássá vált a szülõfalu képvi- zött, egyúttal egy olyan múltról számolnak
paprikás- vagy halászléfõzés alkalmával, selõinek meghívása is. A vacsorát zenés- be – még ha csak közvetett módon, szám-
farsang tájékán pedig általában sváb- táncos est követi, ahol a német népies ze- szerû adatok révén is – amelyek a pár ge-
bálakat rendeznek. Ilyenekbõl országos, il- ne szinte alapkövetelmény. nerációig tartó családi emlékezetnél távo-
letve tartományi szervezésû eseményekre Sok egykori faluközösség esetében a labbra nyúlnak vissza.
is sor kerül, amelyeken csaknem mindig Heimatverein tevékenysége a fent említet-
jelen van a helyi politikai vezetés és az tekben ki is merül. Ahol azonban néhány A hazakép változásai
utóbbi idõben „hivatalos Magyarország” aktív, kiváló szervezõ köré épül az egyesü- A haza (szülõföld) általában olyannyira
képviselõje (konzul, nagykövet) is. Jel- let, ennél jóval szélesebb tevékenységet is természetes közege az embernek, hogy
lemzõ rendezvények még a Duna menti folytatnak: helytörténeti gyûjtemény létre- nincs szüksége ennek megfogalmazására.
sváb búcsú (Kirchweihfest), a sváb népvi- hozása, részvétel a lakóhely valamely ün- Más a helyzet mindazokkal, akik – bár-
seletek fesztiválja (Trachtenfest) és bizo- nepségsorozatán, közös kirándulások szer- mely okból – szülõhelyüket, régi lakhelyü-
nyos közös zarándokutak megszervezése vezése stb., illetve közremûködés abban, ket elhagyni kényszerülnek, és életük je-
is. Ezeken a rendezvényeken ma már egy- hogy az elûzöttek jelenlegi lakhelye és egy lentõs részét attól távol élik le. Tovább ár-
általán nem csak az egykori menekültek és magyarországi település között testvérköz- nyalhatja a képet az egyén személyes sor-
utódaik vesznek részt, ugyanis általában ségi vagy -városi kapcsolat alakulhasson sa, élményanyaga, és az õt befolyásolni
ezek a programok ma már az adott város ki. (A Bácsalmás-Backnang vagy a Baja- igyekvõ környezet is. Vagyis összességé-
kulturális életének integráns részét képe- Waiblingen kapcsolat például aligha jöhe- ben elmondható, hogy a hazakép koránt-
zik. (Ez nem volt mindig így.) Az elûzetés tett volna létre a térségben élõ magyaror- sem állandó, az idõk során sokat változhat
évfordulóihoz közeledve vagy éppen a szági németek közvetítõ szerepe nélkül.) az egyes ember számára is, de a különféle
szülõföld napján pedig rendszeresen kul- Az 1970-es, 80-as években jött divatba a generációk felfogása is igen eltérõ lehet.
túrmûsorok, emléktábla-avatások szerve- különbözõ menekültcsoportok között az Így a következõkben legfeljebb néhány
zése vagy alkalmi kiadványok megjelente- ún. Heimatbuchok (szülõföldkönyv, köz- alaptípust mutathatunk be.
tése is a feladataik közé tartozik. ségi monográfia) kiadása, amelynek anya- A haza-kép kialakulásában meghatározó
A szülõföld-egyesület (Heimatverein) gi fedezetét szintén a Heimatverein gyûj- volt az elûzöttek számára az a közösség,
ezzel szemben az egy adott magyarországi tötte össze. Ezek a könyvek – amilyet szin- amelybõl a „kitelepítés” révén kiszakad-
településrõl származó menekülteket fogja te egymással is versenyezve valamennyi tak. Ez pedig a szülõfalu közössége volt,
össze, függetlenül azok mostani lakhelyé- közösség megjelentetett – nem annyira hi- amelyben életük nagyrészt lejátszódott
tõl. Az elûzetés, majd a Németországon teles történeti munkák, mint inkább em- (volna), és amely sajátos értékrendjével,
belüli költözések sokszor egymástól igen- lékkönyvek kívánnak lenni, amelyek azt a rokoni viszonyaival, hierarchiájával, szo-
csak távolra sodorták az egykori falukö- világot hivatottak megidézni, amelyet az kásrendjével a benne élõknek lényegében
zösségek tagjait, akiknek egymás iránti ér- elûzöttek maguk mögött hagytak. A mun- egész életét meghatározta. Ennél jóval ke-
deklõdése hívta életre ezeket az egyesüle- kák szerzõi többnyire a közösségbõl szár- vésbé volt jelentõs a regionális kötõdés
teket. Eleinte az volt a cél, hogy ún. közsé- mazó értelmiségiek, amatõr helytörténé- (vagyis: valaki gyakran határozta meg ma-
gi találkozókat (Heimattreffen) szervezze- szek, bár idõnként külsõ szakembereket is gát vaskúti svábként, de szinte soha bács-
nek meg, ahová minden az adott település- bevontak a munkába. Ezek a kis példány- kai németként). Az elhagyott és odahaza is
rõl származót családostul elvártak. Az el- számban kiadott, gazdag képanyagú köny- felbomlott közösség az elûzöttek emléke-
sõ, bácskai németek által szervezett talál- vek hatalmas értéket képviselnek az el- zetében azután hamarosan idealizált for-
kozóra ismereteink szerint 1954-ben került ûzöttek szemében, ma példányaikat legfel- mában maradt meg, s ehhez rögeszmévé
sor Schweinfurtban, ahol az egykori vas- jebb örökölni lehet – és olyan emberek is vált hiedelmek is kapcsolódtak. (Pl. otthon
kútiak gyûltek össze, de az azt követõ szeretik gyûjteményükben tudni õket, akik húsvétkor mindig jó idõ volt, az elhagyott
években mindegyik bácskai községbõl könyvet amúgy ritkán vesznek a kezükbe. ház szinte mindenki emlékezetében na-
származók megszervezték a maguk talál- Az 1990-es években pedig a családfaku- gyobbnak tûnt stb.) Ezen túl az idõsebb
kozóját. Ezekre a találkozókra azóta is tatás divatja jelent meg az elûzöttek köré- generációk erkölcsi értékrendjét, életmód-
több-kevesebb rendszerességgel sor kerül, ben. (Ehhez szükségesek voltak a magyar- ját továbbra is a régi lakhelyen elsajátított
pedig a mai résztvevõk nagyrészt szárma- országi változások, amelyek révén a szer- normák határozták meg, már amennyire
zási helyükrõl már nem is ismerik egy- zõk magyar anyakönyvekben és levéltá- ezt az új életformával össze lehetett egyez-
mást, inkább csak a közös származás tuda- rakban is kutathattak.) E kutatások ered- tetni. Így az elsõ két generáció tagjai hazá-
ta tartja össze õket. E találkozók mindenütt ményeképpen készültek el évtizedes kuta- jukat mindenekelõtt a régi faluközösség-
nagyjából hasonló forgatókönyv szerint tás után az ún. községi családfakönyvek ben határozták meg.
zajlanak: a program közös istentisztelettel (Ortssippenbuch), amelyek egészen a ma- Sokkal kevésbé volt egyértelmû a Ma-
kezdõdik, majd megemlékezés az elûze- gyarországi betelepítés idejétõl kezdõdõen gyarországhoz (mint országhoz) való kötõ-
tésrõl, az áldozatokról és a legutóbbi talál- kísérlik meg nyomon követni a helyi roko- dés. Ez nem csak azért volt így, mert a
kozó óta elhunytakról. A közös ebédet kö- ni kapcsolatokat, genealógiai viszonyokat. bácskai svábok életének nagy része a szü-
szöntõk, majd a Heimatverein vezetõinek (A magyarországi sváb települések ilyen lõfalu zárt közösségén belül zajlott le, ha-
beszámolója követi, és általában a szülõfa- szempontból persze kutatói szempontból nem azért is, mert az államhatalom részérõl
lu javára történõ adakozás is szerves része hálás terepet jelentenek, hiszen zárt közös- már a harmincas években erõs asszimiláci-
a programnak. (Visszatérõ elem még a fia- ségeik miatt lakosságuk összetételében vi- ós törekvések voltak megfigyelhetõk, a ki-
tal generációk megnyerésének szándéka, szonylag kevés a változás.) E könyvek se- telepítés élményét pedig egyértelmûen a
ám ez érthetõ módon kevés eredményt gítségével addig ismeretlen rokoni viszo- magyarokhoz, illetve magyar államhoz
(sokan pedig a kommunistákhoz) kapcsol- az „elûzött”, „menekült”, „magyarországi az sem lényegtelen, hogy látniuk kellett,
ták. Ennek ellenére sokakat jellemzett az német” vagy „magyar” jelzõktõl, és teljes hogy a szülõhaza és benne a rokonság mi-
ún. „kettõs identitás”, ami azt jelenti, hogy mértékben új közösségükhöz kívántak iga- lyen nyomorúságos körülmények között
egyszerre vallották magukat magyarnak zodni. Így számukra egyértelmûen Nyu- él. Mindez fõként annak fényében lehetett
(azaz lojális állampolgárnak) és németnek gat-Németország lett az elsõdleges haza. megrázó, ha felmérték, hogy az elûzöttek
(azaz német nemzetiségûnek) is. A kitele- Sok esetben ez a helyzet sajátos identi- alig 15-20 évvel kitelepítésük és szinte tel-
pítések elõtt sokkal inkább ez a felfogás tászavart is eredményezett. Ennek jellem- jes vagyonuk elvesztése után, mennyivel
volt a jellemzõ, mint a „birodalmi néme- zõ példája az az interjúalany, aki az 1954- magasabb színvonalon élhetnek, mint a
tekkel” érzett német népközösség eszméje, es labdarúgó-világbajnokságon tiszta szív- Magyarországon maradt rokonaik. Sokan
bár nem kétséges, hogy az is megjelent. bõl szurkolt a nyugatnémet válogatottnak, éppen e tapasztalatok hatására tudtak meg-
(Sõt a harmincas évek végén mind a Volks- ám a döntõben Magyarország fölött aratott békélni saját sorsukkal, és csak ekkor ad-
bund, mind a „népi németeket” saját célja- gyõzelme után inkább csalódottnak, mint ták fel véglegesen egy esetleges késõbbi
ira felhasználni igyekvõ nemzetiszocialista boldognak érezte magát. hazaköltözés reményét. Ezt erõsítette a
Németország egyaránt erõsíteni igyekezett A hazakép formálódásához sajátos mó- kommunista rendszerrel szembeni bizal-
azt.) Vagyis már a németek elûzése elõtt don járultak hozzá az elsõ magyarországi matlanság. (Sokan mesélték, hogy család-
két markánsan különbözõ hazafelfogás ke- látogatások. Mára önálló vállalkozási ága- jukban évekig készenlétben álltak a bõrön-
rült szembe egymással: a kettõs identitás a zatta nõtte ki magát az ún. „honvágyturiz- dök arra az estre, ha a magyar svábok egy
magyarokhoz (illetve Magyarországhoz) mus”, amely abból él meg, hogy egykori része netán végleg hazatérhetne, nehogy
való kötõdést tartotta a legfontosabbnak, elûzöttek a szülõföldjükre látogatnak. kimaradjanak belõle. Ezek a kofferek
míg a másik felfogás éppen a magyaroktól Nyugatnémet állampolgárok az ötvenes nagyrészt 1956 után kerültek a szekrények
való minél élesebb elhatárolódást és a biro- évek végétõl, hatvanas évek elejétõl láto- mélyére.) Mindez azonban egyáltalán nem
dalmi Németországhoz (és a németekhez) gathattak Magyarországra, akkor még el- jelentette a régi közösség iránti nosztalgia
való kötõdést hangsúlyozta. A háború alatt sõsorban szervezett turistacsoportok tagja- megszûnését is, csak azt a felismerést,
mindez már a helyi közösségeken belül is iként. E csoportok a visszaemlékezõk sze- hogy azt a régi formájában nem lehet fel-
konfliktusokhoz vezetett. rint ezidõtájt szinte kizárólag Magyaror- támasztani.
Mindkét nézet túlélte a második világ- szágról származó svábokból álltak, akik A szülõfölddel a kapcsolat nem szakadt
háborút, és az elûzöttek hazaképének ki- Budapest nevezetességeinek megtekintése meg ezután sem. A legtöbben kötelessé-
alakítását befolyásolta. A kettõs identitást helyett az idõt szülõfalujuk és rokonaik – güknek tartották Németországban felnõtt
már a közösség önelnevezése (Ungarn- egyébként illegális – meglátogatására gyermekeiknek legalább egyszer megmu-
deutsche (magyarországi németek) is jelzi, használták fel. (Az elsõ, erre lehetõséget tatni a szülõföldet, bár ez számukra inkább
ami más menekültcsoportok esetében nem kínáló esemény az 1955-ben Budapesten kuriózum, mint meghatározó élmény volt.
feltétlenül hasonló. (A szudétanémetek pl. megrendezett mûkorcsolyázó Európa-baj- Az is sajátos szokássá vált, hogy a Német-
soha nem nevezik magukat csehszlovákiai nokság volt.) Amikor egyre többen megbi- országban elhunyt emberek emlékére a
vagy csehországi németeknek!) Ezen túl zonyosodtak, hogy a hazalátogatások nem szülõfaluban is megszólal a lélekharang a
jellemzõ eset, hogy 1956-ban, a forrada- járnak különösebb következményekkel, temetése napján. Ezen túl pedig gyakorivá
lom idején hihetetlen nagy az adományozó egyre többen vállalkoztak a hazautazások- váltak a szülõfalu javára történõ adakozá-
kedv Magyarország javára. ra, amelyek a hatvanas évektõl – immár sok (fõként a szakrális helyek felújítására),
A Németországba érkezést követõen rendszerint saját autókkal – váltak rend- és helyenként testvérközségi kapcsolatot is
Nyugat-Németország számos erõfeszítést szeresebbé; sokak számára a magyarorszá- sikerült tetõ alá hozni, bár a közvetlen él-
tett a menekültek integrációja érdekében, gi út a nyaralás egyetlen elképzelhetõ al- ménygeneráció magasabb életkorba lépé-
és propagandájuk – egyebek mellett – azt ternatíváját jelentve. sével, illetve kihalásával az általuk még
is hangsúlyozta, hogy az elûzöttek Nyu- A hazalátogatás szerepe az egyes embe- szorosra fûzött kötelékek lazulni látszanak.
gat-Németországot tekintsék hazájuknak. rek számára többféle célt szolgált, és kü-
Ez eleinte a helybeli lakosság elutasító lönbözõ hatásokat váltott ki. Az elsõ két Az integráció mérlege
magatartása, a nehéz életkörülmények kö- generáció számára elsõsorban a haza el- Négyrészes sorozatunk végén talán jo-
zött legfeljebb azok körében volt sikeres, vesztésébõl adódó hiányérzetet kellett vol- gos a kérdés, sikerült-e az elûzött németek
akik Magyarországot eleve el akarták na pótolnia, ám erre a látogatások nem beilleszkedése Nyugat-Németországban.
hagyni. Ám az ötvenes években már eny- voltak egészen alkalmasak. A hazalátoga- Ma – amikor az elûzöttek harmadik, a ki-
hültek az elõítéletek, és láthatóvá váltak a tóknak itt kellett elõször szembesülniük telepítések idején még gyermekkorú gene-
nyugatnémet szociálpolitika eredményei azzal, hogy elhagyott faluközösségük a ré- rációja is nagyszülõi, dédszülõi korban
is, ami erõsítette az új lakhellyel való azo- gi formájában már nem létezik, a régi falu- van – már igennel felelhetünk a kérdésre.
nosulás igényét is. Ebben erõsítõ tényezõ si struktúra felbomlott, a németek a koráb- Ám ha az eltelt hatvan évet folyamatában
lehetett az egyén sikeres gazdasági integ- ban általuk irányított falvakban megtûrt vizsgáljuk, akkor látható, hogy az idõszak-
rációja és – fõleg – egy õshonos házastárs. kisebbséggé váltak. A megmaradt rokon- nak voltak nagyon nehéz szakaszai. A me-
Ez egyes esetekben a régi közösség közel- sággal való találkozás sem csak örömök- nekültek ún. szocioökonómiai integrációja
ben élõ tagjaitól való szándékos eltávolo- kel járt: sokan megütközve tapasztalták, (otthonteremtés, megélhetés biztosítása,
dásban, a helyi nyelvjárás elsajátításában hogy a közeli rokonok gyermekei nem, anyagi viszonyok stabilizálódása) az
és idõnként gyakran hangsúlyozott ma- vagy csak alig beszélik õseik nyelvét, ami- 1970-as évekre többé-kevésbé megnyug-
gyarellenességben is megnyilvánulhatott. ért sokan saját rokonságukat is – igazság- tató módon lezárult, bár sokan voltak olya-
Ez a magatartás fõként a fiatal generációk talanul, a magyarországi helyzetet nem is- nok is, akiknek az indusztriális társada-
sajátja volt, akik meg akartak szabadulni merve – megalkuvónak tartották. És végül lomhoz való csatlakozása nem sikerült.
(Ez a generáció nagyrészt éppen a hetve- körülmények közé is. Ettõl függetlenül az metek szervezeteiben programként sosem
nes években távozott az élõk sorából.) A egykori menekültek között mindmáig léte- fogalmazódott meg az egykori házak,
„lelki otthonteremtés” már jóval hosszabb zik egy bizonyos fajta szociális elkülönülés, földbirtokok visszakövetelése (legfeljebb
folyamat volt, és egyénenként különbözõ pl. amikor az „unsere Landsleute” (a mi föl- visszavásárlásokra került sor), sõt 1956
módon zajlott le. Valószínûleg jóval na- dijeink) vagy az „unsere Leute” (a mieink) után a tömeges visszatérés szándéka sem.
gyobb küszködést okozott, mint a minden- kifejezést használják, az általában nem a A magyar állammal szemben is fontosabb-
napi szükségletek elõteremtése. mostani lakhelyükön élõket, hanem az azo- nak tartották, hogy kimondják a kollektív
Mára már az is elmondható, hogy a helyi nos helyrõl származókat jelöli. Tehát egy büntetések igazságtalan voltát, mint hogy
lakossággal kialakult viszonyt már régóta bizonyos sajátos önazonosság-tudatot an- bármiféle anyagi jóvátételt igényeljenek.
nem mérgezik a származásból adódó ellen- nak ellenére is sikerült megõrizniük, hogy Így a többség máig joggal érezhet úgy,
tétek; ezt inkább egymás kölcsönös elisme- mai lakóhelyükön egyébként otthon érzik hogy egyfajta hídszerepet tölthet be régi és
rése váltotta fel. Ennek ára az volt, hogy az magukat. Ám – amint láttuk – ehhez hosszú új hazája között, és az a mondat sem értel-
elismerés fejében bizonyos szokásokat, ma- idõk harcait kellett megvívni. metlen paradoxon, amikor arról beszélnek,
gatartásformákat fel kellett adni, ám a régi Sajátos jelzése a sikeres integrációnak hogy otthonról hazamegyünk.
értékrendbõl sokat sikerült átmenteni az új az is, hogy a Magyarországról elûzött né- Dr. Mayer János
Elment egy élõ legenda

Városunk és szûkebb környéke sohasem ság árnyékában azonban helyzetük mit sem hogy a három pici gyerek ott legyen mellet-
szûkölködött hírességekben, akik évszá- változott, és mint sokan mások, az apa a te munka közben. Már ekkor – négyéves
zadokon át hordozták szülõföldjük hírne- jobb megélhetés és a család megsegítésé- korában – hozzászokhatott a középsõ Far-
vét szerte az országban és a nagyvilágban, nek illúziójával kivándorolt Kanadába. kas gyerek a halakkal való együttléthez és a
és szerencsére ez ma sincs másként. Törté- Nem is került többé haza – és ugyancsak velük való mûveletekhez. Az édesanyjától
nelmi személyiségek, tudós orvosok , kuta- mint sokan mások –, elveszett a nagyvilág- gyakran elkószáló, örökösen csínytevése-
tók, mûvészek, mérnökök, kiváló városi ban. Itt maradt az édesanya három pici ken gondolkodó fiúcskát – régi, csendõr õr-
vezetõk, pedagógusok és különbözõ más gyermekével a riasztó nyomorúságban. Ek- mesteri emlékeibõl merítve – a gazda egy-
teremtõ egyéniségek alkotják e nagytiszte- kor azonban – mint a mesében – a legvárat- szerûen Sobrinak keresztelte el. Az elneve-
letû, kiváló kört. Sokuk kisugárzása máig lanabb helyrõl jött a segítség! A világválság zés tartósnak bizonyult (feltehetõen viselõ-
meghatározó, közülük nem egy már életé- küszöbén, 1928-ban öt bajai, baracskai, és je gondoskodott is arról, hogy megmarad-
ben legendává magasztosult. Baja városa délvidéki lakos Nagybaracskán gazdasági jon), úgyannyira, hogy ez mint egy „mû-
és közönsége nagy tisztelettel õrzi és ápol- társaságot hozott létre Mateovits Ferenc vésznév” élete során végigkísérte Farkas
ja e kiváló emberek emlékét. nyugalmazott csendõr õrmester irányításá- Józsefet. Megérhette azt is, hogy e néven is-
Széles az a spektrum, amely nagyjaink val, amely – világválság ide, világválság merte és kedvelte meg õt a halászléimádók
sokféle tevékenységét, tekervényes életútját oda – életképesnek bizonyult, és a gyerme- világa, és társadalmi ismertsége idõnként
öleli át. E széles spektrumon valahol az „al- keivel egyedül maradt anyának megélhetést elhomályosította névbeli alteregója, az ere-
kotómûvészetek” szélsõ sávjában foglalhat nyújtott. Az 1949-ig fennállt, virágzó vállal- deti Sobri Jóska nagy, de kétes hírnevét is.
helyet Farkas József, alias „Sobri”, aki talán kozás abból állt, hogy megvásárolta a Fe- A csonka család szerény anyagi körül-
a legbajaibb mûfajban, a halászlé készítésé- renc-csatorna magyarországi szakaszának ményei nem engedték meg, hogy a gyerek
ben vált fogalommá, mondhatni legendává. halászati jogát és a Mohácsi úti révátkelõ elvégezze az akkor kötelezõ elemi iskolai
Mi, bajaiak, Baja környékiek, Bajáról el- melletti kis csárdát, és ez utóbbit lebontva, hat osztályt. Csak négyre telt és tizenegy
származottak jól tudjuk, hogy micsoda fon- helyére a ma is fennálló, nagy méretû épü- évesen kenyérkereset után kellett néznie!
tos dolog ez! Azt is tudjuk, hogy széles e letet emelte, amely attól kezdve beszálló Kezdetben disznópásztornak, azaz kanász-
hazában másutt is készülnek jeles halételek, vendéglõként és halászcsárdaként mûkö- nak szegõdött, majd mikor elérte azt az
de meggyõzõdéssel valljuk és állítjuk, hogy dött tovább. A beszálló vendéglõ és csárda életkort, amikor már szakmát tanulhatott,
a bajai halászlének párja nincs. E meggyõ- igen rövid idõ alatt nagyhírû vendéglá- anyja sugallatára szabóinasnak állt. Nem
zõdésünk leghitelesebb értékmérõje Farkas tóhellyé nõtte ki magát. A vendéglátás mel- nehéz elképzelni, hogy a mozgékony, min-
József (Sobri) a maga regénybe illõ életút- lett kis- és nagytételû halkereskedelemmel den hájjal megkent fiúnak ez a foglalatos-
jával, rengeteg díjával és Magyarország tették a vállalkozást még gyümölcsözõbbé. ság nemigen nyerte meg tetszését. Rövid
Örökös Halfõzõ Bajnoka kitüntetõ címével. Innen dobtak tehát mentõövet a csonkán idõn belül búcsút mondott e nyugalmas
Mindezekre figyelemmel tehát nem lehet maradt Farkas családnak azzal, hogy az szakmának és beállt béresnek. Több, jómó-
meglepõ , hogy a „mûfaj” nemrég távozott, édesanyát „mindenes”-ként alkalmazták. dú Mohácsi-szigeti gazdánál megfordult.
utolérhetetlen mûvészét elhelyezzük a Ba- Mit is jelentett a mindenes munkakör ott és Ügyes, szorgalmas, vidám béreslegényke
jai Honpolgár által állított és gondozott sa- akkor? Azt, hogy bármikor minden munkát volt, akit gazdái is becsültek, és megenged-
játságos „virtuális Pantheon”-ba. el kellett végezni, amivel megbízták. Sejt- ték neki azt is, hogy idõnként elmenjen a
Farkas József igen szegény napszámos hetõ, hogy a pezsgõ életû vendéglátó és ha- halászcsárdába segíteni édesanyjának a ne-
családban született 1925. január 14-én lászati üzemben ez akár éjjel-nappali elfog- héz munkában. Ez nagyon hasznára vált
Dávodon. A jobb megélhetés reményében a laltsággal járt. Dolgozhatott a mindenes késõbbi elhelyezkedése szempontjából.
család hamarosan Nagybaracskára költö- „szakadásig”. Ugyanakkor azonban létbiz- Ekkor esett át a kötelezõ leventekiképzésen
zött. A beköszönõ nagy gazdasági világvál- tonságot nyújtott, sõt azt is megengedték, is, és büszkén hordta az ezzel járó levente-
sapkát (lásd a fényképet). Nagy szerencsé- zal járt, hogy fel kellett adni az addigi pozí-
vel sikerült elkerülnie levente társai sorsát, ciót, amikor Farkas József 1946-ban meg-
akik közül a háború vége felé sokakat nyu- nõsült. Két nincstelen egybekelése aligha
gatra hurcoltak. hozhatott jobb megélhetést az ifjú feleség (a
A II. világháború kitörését megelõzõ ma is élõ Erzsi néni) minden igyekezete el-
egy-két évben olyan nagyfokú gazdasági lenére sem. Hamarosan jöttek a gyerekek, és
fejlõdést ért el a nagybaracskai halászati barátunk favágónak szegõdött az Erdészet-
vállalkozás, hogy új munkaerõk felvétele hez, ahol az embert próbáló munkában 12
vált szükségessé. Így az ifjú Sobri is állan- évet töltött el. Eközben a halászat és a csár-
dó alkalmazásba került, és igazán beleta- da is többszörös tulajdonváltási láncolaton
nulhatott a „halszakmába”. Ma már elkép- esett át, és a forradalom után végre kezdett
zelhetetlen, de akkora halbõség volt abban hasonlítani egykori önmagára. Visszahívták
az idõben a Ferenc-csatornán és a hozzá Sobrit is, aki végre 1958-ban kötélnek állt.
tartozó holtágakban, hogy még sózott hor- Halfõzõ és élõhal eladó lett egy személyben. Sobri versenytrófeákkal (1975)
dós halat, szárított csukát és süllõt is készí- A lassan javuló viszonyok közepette a csár-
tettek és szállítottak Németországba a had- da és vele együtt Sobri is kilépett a feledés Országos Halfõzõ Versenyt, ami a mai na-
sereg számára, de a hazai nagybani piacok- homályából. Kezdetét vette egy 30 éves tü- pig népszerû rendezvény (az idei sajnos
ra és a halcsarnokok számára is szállítottak neményes fejlõdés, egy „aranykor”, amely- már emlékversennyé nemesült). Sobri ér-
saját tulajdonú, speciális tartálykocsikkal. ben hõsünk igazán kibontakozhatott. Mi is tékítéletében a legnagyobb, legértékesebb
Volt tehát munka bõven barátunk számára volt e kibontakozás kulcsa? kitüntetést azonban saját faluja adomá-
is, aki valójában ekkor alapozta meg jövõ- Nagybaracskát, a csárdát kitûnõ halász- nyozta, amikor a rendszerváltás után beve-
jét a halfõzés tudományában. Szorgalmá- levével felfedezték a közeli „Herceg-erde- zetett eljárás eredményeként õ lett Nagy-
val, ügyességével, különleges kapcsolatte- jében” rendszeresen vadászó kormányta- baracska elsõ díszpolgára.
remtõ képességével, sajátos egyéni humo- gok, pártvezetõk. Ebben persze szerepük Farkas József (Sobri) a maga nemében
rával sok barátot szerzett, és elnyerte a volt a faluból származott különbözõ szintû kivételes egyéniség , sorsa, életútja nem a
nagyhatalmú fõnök, Mateovits Ferenc ro- járási és megyei vezetõknek is, akik erre az szabványos volt. Mélyrõl jött, ahonnan sa-
konszenvét is, aki segítette az ifjú legény- eldugott, de sokmindenre felettébb alkal- ját erejébõl küzdötte fel magát úgyannyira,
két a halászléfõzés minden csinjának-bin- mas helyre felhívták a „nagyok” figyelmét. hogy híre a határokon túl is eljutott. Nem
jának elsajátításában. Ennek eredményeként megfordult itt és volt lehetõsége iskolákat végezni, és korán
visszajárt ide (sokszor inkognitóban) párt- megtanulta, hogy csak saját magára szá-
fõtitkártól, köztársasági elnöktõl kezdve míthat. Szókimondó, egyenes ember volt,
minden rendû és rangú országos és alsóbb akinek ilyen megnyilvánulásai nem is arat-
vezetõ, sok vezérigazgató – sõt egy alka- tak osztatlan sikert a „nagy” emberek közt.
lommal még a kalocsai érsek is vendég Õt azonban ez a legkevésbé sem érdekelte!
volt. Mind-mind Sobri halételeit élvezte és Nem lépett be soha semmiféle pártba, nem
vitte a mester és a csárda hírnevét szerte az kötelezte el magát semmi olyan mellett,
országba, sõt külhonba is! Szinte mind- ami az õ erkölcsi felfogásával, nézetével
egyikük személyes ismeretséget is kötött nem volt összhangban. Ugyanakkor közsé-
vele. Ennek folyományaként sokszor szá- ge vagy a segítésre szoruló embertársai ér-
mára nem tetszõ meghívásoknak is eleget dekében eredménnyel felhasználta külön-
kellett tennie (pl. a balatonaligai központi leges kapcsolatait. Tartózkodott azonban
pártüdülõben halat fõzni). attól, hogy saját vagy rokonai érdekében
A kádári viszonylagos jólét kezdetén az ezt a legkisebb mértékben is megtegye. Így
ország különbözõ helyein megkezdõdtek a tudott megmaradni szuverén, önálló em-
halfõzõ versenyek. Az elsõ országos „baj- bernek a szó nemes értelmében és erre mél-
nokságot” Baján rendezték 1968-ban, ahol tán volt büszke!
Sobri nyerte az elsõ díjat. Ezt sorozatban Az életkor elõrehaladtával sajnos a be-
további 13 gyõzelem követte rengeteg ju- tegségek nem kerülték el. Az utóbbi éveket
talomtárggyal, oklevéllel, éremmel, és vé- folytonosan ágyban fekvõ betegként élte
gül a legnagyobb elismeréssel, Magyaror- meg, élete során hûséges társa, Erzsi néni
szág Örökös Halfõzõ Bajnoka kitüntetõ odaadó ápolása mellett, és csendesen távo-
Mateovits Ferenc és az ifjú Sobri címmel. Ez utóbbiért több akkori minisz- zott ez év júliusában az örökkévalóságba.
halászléfõzés közben (1941) ter és maga Gundel Károly személyesen Faluja, számtalan barátja díszpolgárt meg-
tett lépéseket, és a tanúsító oklevélen az õ illetõ ünnepélyességgel búcsúzott tõle.
A II. világháború nem múlt el nyomtala- aláírása is ott díszeleg! Érhette a halász- Igazi mai népi hõs volt õ, akinek regényes
nul a halászati vállalkozáson sem. A gazda- lékészítés hivatásos „mûvészévé” avatott életútja , sok története, az ún. „sobriádák”
sági társaság több tagja elhalálozott, a piac embert ezek után még nagyobb elismerés? még sokáig közszájon forognak, elõbb-
romokban hevert, vásárlóerõ és fizetõképes Igen, érhette, sõt, érte is! utóbb megihletik valamely írónkat vagy
kereslet hiányában a haleladás pangott, és a Nagybaracska község Baja városa, a ba- filmesünket, és az lesz eltávozott barátunk
csárda is csak italmérõként vegetált. Ismét jai járás és Bács-Kiskun megye támogatá- legméltóbb elismerése.
nagy lett a szegénység Sobriéknál is, ami az- sával 1987-ben meghirdette a Sobri Kupa Dr. Szederkényi Tibor
Emléktáblát kapott a csávolyi Páncsity Péter

Egy község életében ritkán fordul elõ, 500 személyes színházterem építtetése, a
hogy szülöttei közül valaki nevezetes sze- teljes néphagyomány amatõr színjátszással
mélyiséggé váljon. Ezen kevesek közé tar- történõ színpadra állítása stb. az állomásai
tozik Páncsity Péter, akinek életútját érde- vezetõi munkásságának. Megbízatásának
mei szerint nemigen ismerjük. letelte után, 1899-tõl professzorként az
Csávoly méltatlanul elfelejtett személyi- 1903/1904-es tanév végéig latint, görögöt
sége, Páncsity Péter – Petar Panöiö – jezsu- és horvátot tanított.
ita szerzetes 1853. június 29-én egy horvát- Gyökereirõl sohasem feledkezett meg.
bunyevác anyanyelvû parasztcsalád elsõ- Rendszeres kapcsolatot ápolt szülõfalujá-
szülött gyermekeként jött a világra. Atyja val, rokonságával (egy öccse volt). Évente
Páncsity Márton, édesanyja Pestality Ilona. ismétlõdtek találkozásai a bácskai és bara-
Elemi iskolai tanulmányait a csávolyi római nyai bunyevácokkal és sokácokkal. Lelki-
katolikus elemi népiskolában végezte, ahol gyakorlatokat tartott a ferencesek templo-
tanítója Katics Gábor, hitoktatója Nikolits maiban, három nyelven prédikált anyanyel-
János plébános volt. Feltûnt nekik Péter vi szinten. A fennmaradt szájhagyomány
gyors felfogóképessége, jó emlékezete. Si- szerint termete tiszteletet parancsoló volt,
került meggyõzniük a szülõket a gyermek zengõ hangja betöltötte a templomot, és nevezett díjat alapított. Az alapítólevél sze-
további taníttatásáról. A kalocsai jezsuita prédikációit a meghatódott hívõk gyakran rint az évente adományozott díjat olyan sze-
gimnáziumban folytatta tanulmányait. Vé- megkönnyezték. mély kaphatja meg, aki „…a csávolyi bu-
gig kitûnõ tanuló volt. Nagy hatással volt rá A néhai dr. Marin Mandiö pedagógus- nyevácság érdekében kiemelkedõen ered-
gimnáziumi tanára, Brandis Erik, aki a ké- kutató írta róla, hogy nem volt író, de idõ- ményes munkát végzett.” A község min-
sõbbiekben is jelentõs szerepet játszott éle- közönként Dopis iz Travnika – Travniki tu- denkori képviselõ-testülete szabályozza a
tében. 1872. október 19-én, tanulmányai- dósítások címmel megjelentek írásai a díj odaítélésének feltételeit. A jutalmazott
nak befejezését követõen belépett a jezsuita boszniai és hazai horvát nyelvû folyóiratok- Bartos Endre bajai szobrászmûvész tervei
rendbe. Ettõl kezdve a rend irányította kép- ban, újságokban. szerint készült bronzplakettet és oklevelet
zését és pedagógusi pályáját. Tanított Po- Tevékenységérõl jó lenne többet tudnunk, kap. Emellett Páncsity Péter életérõl a falu-
zsonyban, Nagyszombatban, Innsbruckban, életútjában azonban vannak még fehér fol- múzeumban állandó kiállítást állítottunk
az 1880/81-es tanévben egy évig egykori is- tok. Érdemes és tanulságos lenne felkutatni össze. A helyi temetõben a kápolna mögöt-
kolájában, a kalocsai jezsuita gimnázium- a korabeli és hazai újságokban megjelent ti Pieta-szobor talapzatán márványtáblával
ban is. Leghosszabb ideig Travnikban szol- írásait, amelyekbõl hû korképet kaphatnánk. került emléke megörökítésre.
gált, itt 1886-tól tizenhét évet töltött. Ez Bevallom, családfájának összeállítása is A 2005. július 25-én tartott jubileumi em-
nem sokkal Bosznia-Hercegovina török hó- eszembe jutott. Kis kitérõvel említem a ma- léküléssel egybekötött emléktábla-avatást a
doltság alóli 1878-as, az Osztrák-Magyar gát a családhoz tartozónak valló Jurichné helyi és a régióbeli érdeklõdõk mellett ma-
Monarchia hadserege általi felszabadítása Páncsity Jolán (szül. 1926) szóbeli közlését gas rangú közéleti személyiségek is meg-
után történt. A legfelsõbb egyházi vezetés egy vele kapcsolatos szólásmondásról. Ha tisztelték jelenlétükkel: az országos és a fõ-
döntése a megszervezendõ katolikus köz- valaki messzire ment el a faluból (pl. kiván- városi horvát önkormányzat elnöke, a Hor-
pont és papnevelõ intézet helyéül Travnik dorolt Kanadába), azt mondták: „Messzire vát Köztársaság pécsi fõkonzulja, Bosznia-
városát választotta. Rómából Brandis Erik, ment, mint Martin Pérója!”. Csávolyon nap- Hercegovina Köztársaság követségi taná-
Páncsity egykori kalocsai tanára kapott jainkban tíz család vezetékneve Páncsity, csosa, valamint a jezsuita rend budapesti
megbízást a szervezésre. Az egykori tanár egymástól ragadványneveik alapján külön- elöljárója.
meghívta az egykori tanítványt Travnikba böztetik meg õket a helybeliek. A jezsuita Dr. Mándics Mihály
(Bosznia egykori fõvárosába) a katolikus pap családja leszármazottjainak „bosnyák”
központ gimnáziumába tanárnak. Így került a ragadványneve, ezt a Boszniában élt pap-
községünk szülötte a messzi ismeretlenbe. pal hozzák összefüggésbe. A Bajai Honpolgár Alapítvány
Õseinek egykori hegyvidéki hazájába ha- Páncsity Péter 1904-ben tért vissza Ma- ezúton mond köszönetet mindazoknak,
mar beilleszkedett, otthon érezte magát. Az gyarországra. Rövid ideig a budapesti Jézus akik 2004. évi személyi jövedelemadó-
ottani római katolikus boszniaiak megjele- Szíve templom misszionáriusa, majd a szat- juk 1%-ának felajánlásával 189 651
nésében, nyelvében, népszokásaiban és ve- mári jezsuita rendház tartományi házfõnöke forinttal támogatták tevékenységét. A
zetékneveiben a hazai bunyevácokat-soká- lett. Ottani tevékenységének 52 éves korá- 2004-ben befolyt összeget (190 184 Ft)
cokat vélte felismerni. Közmegelégedésre ban, 1905. november 1-én bekövetkezett döntõen honoráriumokra, megbízási dí-
végzett munkájának köszönhetõen nem váratlan halála vetett véget. Életmûve befe- jakra (166 000 Ft), továbbá a lap terjesz-
csak az ifjúság, a kollégák és a katolikusok jezetlen maradt, szülõfalujától távol, Szat- tését szolgáló postai költségre és iroda-
között, hanem még a muzulmánok körében már temetõjében alussza örök álmát. szerekre fordítottuk.
is nagy népszerûségre tett szert. 1893. júli- A Csávolyi Honismereti Baráti Kör kez- Továbbra is várjuk támogatásukat.
us 20-án kinevezték a Katolikus Központ deményezésére a helyi Horvát Kisebbségi Adószámunk: 19047403-1-03
rektorának, a Gimnázium igazgatójának (az Önkormányzat a Kalocsai Érsekség 1000 a Bajai Honpolgár Alapítvány
alapító Brandis pedig visszatért Kalocsára). éves fennállásának és Petar Panöiö születé- Kuratóriuma
Hetvenezer kötetes könyvtár létrehozása, se 150. évfordulójának tiszteletére róla el-
Szakrális helyek Baja környékén

A csátaljai Szent Vendel-kápolna
A Csátalja központjában álló Szent Ist- király tiszteletére építette és 1794-ben könyörgések meghallgatásának tulajdoní-
ván-templomtól északra tartó Erzsébet utca megújítatta s bõvítette.” (Borovszky Samu: tották. Hívei hálából templomot építettek,
végén, az ottani dombon épült Szent Ven- Bács-Bodrog I., Budapest) A források ta- amelybe a kápolnából átvitték ereklyéit.
del-kápolna (a helybéli németek szóhasz- núsága szerint bizonyíthatóan 1731-tõl él- Kultusza ettõl kezdve virágzásnak indult a
nálatában Wendelini Kapelle) a község ha- tek németek a településen, de többségbe német-frank Európában. A 18. században –
gyományaihoz kapcsolódó szakrális hely. csak az 1750-es évektõl kerültek. Ezzel amikor a katolikus egyház a szentek kultu-
A domb elõtt elágazó utca folytatása kelet egyébként Csátalja volt az elsõ németek szát az ellenreformáció fontos eszközeként
felé a Csátalja és Baja közötti egykori vár- által benépesített kamarai birtok a várme- használta fel – Vendel alakja ismét elõtér-
megyei földút (ma nyári út), míg nyugati gye területén. A község magyar lakossága be került; felidézésével fõként a paraszti
irányban a Bátmonostorra vezetõ földút. erre az idõre nagyrészt a szomszédos – rétegeket kívánták megnyerni. Ekkor fõ-
A Helynévtár anyagát gyûjtõ Pesty Fri- magyar többségû – községekbe költözött ként a járványok, betegségek elleni patro-
gyes kérdéseire 1864. április 24-én a falu át. nátus, illetve állattenyésztés és aratás kap-
vezetõi a következõ helyneveket említet- A Dél-Németországból hajókkal és saját csolódott alakjához. A Szent Vendel-kul-
ték meg: „Annak 7ik tételére – A’ Csataal- építésû tutajokkal a Dunán érkezõ telepe- tusz csúcsa Dél-Németországban éppen
ja község határában elõforduló sek hozták magukkal védõszentjük – Szent arra az idõszakra esett, amikor onnan a
topographiai nevek ide soroltatnak: és pe- Vendel – tiszteletét. Vendel életérõl törté- legnagyobb kivándorlási hullám megin-
dig az 1sõ Kapellen, 2ik Kajlahegy, Fuch- netileg hitelesen csak annyi állítható, hogy dult, így Vendel tisztelete a földmûvelõ né-
senlõcher és Bildstock, 3ik Altkirchen és a 6. században a trieri püspökség területén met telepesek révén hamarosan Magyaror-
Lange, 4ik Igal, 5ik Runde Hügel, 6ik Her- élt és mûködött mint aszkéta szerzetes, aki szágon, de még a Volga mentén is elter-
schenberg és Sternberg, 7ik Böde, és 8ik vélhetõen komoly térítõ tevékenységet jedt, sõt még Amerikába is eljutott.
Calvarien.” A felsorolásban szereplõ folytatott. Élettörténetéhez azonban szá- A Magyarországon addig ismeretlen
„Kapelle(n)” a Szent Vendel-kápolna, és mos legenda kapcsolódik. Eszerint ír-skót Szent Vendel-kultusz hazai elterjesztésében
mellette áll a Kálvária (Calvarien). Az nemesi, egyes változatok szerint egyene- Padányi Biró Márton veszprémi püspök
1904. január 11-én kelt belügyminiszteri sen királyi családból származott (554 kö- (1696–1763) játszott fontos szerepet. Kul-
rendelet változtatta a régi Csataalja hely- rül Skóciában született), mégsem vágyott tuszát valószínûleg az is erõsítette, hogy
ségnevet Csátaljára. A Csataalja név való- a korona után. Lelke békéjét, nyugalmát a 1762-ben Mária Terézia értékes Szent Ven-
jában egy téves 19. századi etimológia magányban, a természetben kereste. Za- del-ereklyéhez jutott (egy jobb oldali bor-
eredménye volt; a község neve minden bi- rándokutat tett Rómába, majd végigjárta dájához), amelynek egy darabját a királynõ
zonnyal a délszláv öatalija (útkeresztezõ- Frankföldet, végül eljutott a németországi a Bánátban letelepült németeknek adta,
dés, útvilla) szóból származik. Helység- Trier városába, ahol a természet szerelme- hogy az idegenben is szülõföldjükre emlé-
névként Csatallya formában Bács-Bodrog se lett. Vendel eleinte koldulásból élt, majd keztesse õket. Magyarországon Veszprém
vármegye 1543. évi dézsmajegyzékében sertéseket, marhákat, juhokat õrzött, azu- megyében, a Dél-Dunántúlon és a Jászság-
fordult elõ elõször, de ezt követõen a török tán ismét életmódot váltott. Felhagyott a
hódoltság korából szinte semmilyen adat pásztorkodással, remeteségbe vonult, itt
sem ismeretes a községgel kapcsolatban. még közelebb került a természethez (meg-
Csátalja a török hódoltság után kisszá- ismerte a különbözõ virágokat, fákat, fü-
mú magyar lakossággal királyi kamarai veket és gyógynövényeket) és imádkozott.
birtok lett, bár hosszabb-rövidebb ideig A környékbeli emberek ügyes-bajos dol-
néhány nemesi család kapta meg a csak- gaikkal felkeresték, és Vendel segítette
nem teljesen elnéptelenedett birtok hasz- õket: gyógyította az állatokat, sõt bizonyá-
nálati jogát. „E puszta a Rákóczi-féle had- ra az embereket is. A körülötte letelepedett
járatokban ismét lakatlanná lett, de 1718- remeték elöljárójukká választották, majd a
ban újra elkezd települni. Gombos Gábor, a bencés regula szerint szervezõdött kolos-
bácskai kamarális birtokok tiszttartója tor apátjaként halt meg 617-ben Tholey-
1729-ben e pusztának rendszeres telepítését ben. Remetekunyhója melletti sírjánál rö-
kezdte és e czélból Csizovszky Ferenczczel videsen kápolna épült, amely késõbb za-
szerzõdött. Így jöttek ide róm. kath. néme- rándokhellyé vált. A búcsújáró hely körül
tek, s ez lett az elsõ bácskai német falu, késõbb St. Wendel néven város jött létre.
melyet Cothmann [Cothmann Antal, a Szentként való tisztelete és kultusza
bácskai kamarai területek benépesítésével azonban csak több száz évvel a halála
megbízott telepítési kormánybiztos – a után, az érett középkorban kezdett kiala-
szerzõk] 1763-ban már egészen rendezett kulni. A hozzá fohászkodók a szent segít-
viszonyokban talált, bár határa nem a leg- ségét fõleg járványos betegségek esetén és
jobb termõfölddel dicsekedhetik. Önálló állatok gyógyulásához kérték. A Trierben A felújítás elõtt álló
róm. kath. lelkészsége 1735 óta van, temp- 1320-ban kitört pestisjárvány megfékezé- csátaljai Szent Vendel-kápolna homlokzata
lomát 1745-ben a kir. kincstár Szt. István sét a város lakói a Szent Vendelhez intézett és elõtte a kõkereszt
ban áll a legtöbb Szent Vendel-kápolna és -

szobor. Az állattenyésztõk, földmûvesek és
pásztorok védõszentjeként ünnepét névnap-
ján, október 20-án tartják, amely napon kul-
tuszhelyeit processzióval tisztelték meg. Ez
a nap ünnepet jelentett az állatoknak is, hi-
szen nem fogták be és nem dolgoztatták
õket. Vendel nevéhez szólásmondás is kap-
csolódik: „Elállott tõle, mint Vendel a disz-
nók mellõl” – mondták tréfásan valakire, ha
lemondott valamirõl.
A csátaljai Szent Vendel-kápolna 1753-
ban épült. Építésében valószínûleg szere-
pet játszott az itt letelepített német lakosság
hagyományõrzõ törekvése. A falu templo-
mának védõszentje Szent István, így érthe-
tõ, hogy az 1740 körül pusztító pestisjár-
vány emlékére, fogadalomból épült kápol-
nát az óhazából tisztelt Szent Vendelnek
szentelték. (A névválasztás a lakosság etni-
kai összetételének változását is jelzi: az
1744-ben felépült elsõ templom még egy A falu északi végén áll a Szent Vendel- kápolna
magyar szent nevét viseli, míg a tíz év múl-
tán átadott kápolna már egy „németét”). A mány szerint a telepesek hozták magukkal hossztengelye kelet-nyugati irányú, bejára-
kultuszhely kiválasztásánál fontos szem- Németországból. Stehr István és neje ado- ta elõtt kõkereszt áll. Az oromfalas homlok-
pont volt, hogy a falu szélén forgalmas mányából került sor felújítására, amelyet a zat mögött téglából épült huszártorony
helyre kerüljön. Bejárata kelet felé, az egy- hátoldalán elhelyezett papír felirata igazol: emelkedik. A tornyot törtvonalú bádogozott
kor fõútvonalnak számító vármegyei útra „Konzerválta és restaurálta Szombath Béla gúlasisak csúcsán kereszttel koronázza, a
néz, a helyi gazdák a közeli legelõre elõtte festõmûvész, Budapest, 1979. július.” A benne lakó harang napjainkban temetéskor
hajtották ki állataikat. Csátalján az október nagy értékû barokk festményt ma a közsé- szólal meg. A kápolna ajtaját egy korábbi
20-a utáni vasárnap ma is búcsúnap, ked- gi plébánián õrzik. A festmény – hasonlóan felújítás alkalmával fa lambéria burkolattal
vezõ idõ esetén egykor a szentmisét a ká- Vendel más 18. századi ábrázolásaihoz – a látták el, felette félköríves falifülke került
polnánál mondták, amelyre a helyieken túl szentet fiatal pásztorként ábrázolja, elõtte a kialakításra (ma üres, eredetileg talán a vé-
sok földmûves Garáról és Vaskútról földön hevernek a királyi jelvények, ame- dõszent szobra állt ott). A szentély belsõ fél-
lovaskocsin jött el. A kápolna oltára feletti lyek elõkelõ származására utalnak, s ame- köríves lezárásában lévõ oltáron álló ke-
Szent Vendelt ábrázoló képet a szájhagyo- lyekrõl a hit szolgálatának kedvéért lemon- reszt és gyertyatartók Elmer Therezia ado-
dott. A vállán átvetett tarisznya zarándoklá- mányai 1908-ból. Ablakot csak a kápolna
sait idézi, a környezetében ábrázolt állatok déli oldalán alakítottak ki, a belsõ díszítést
pedig pásztorkodására utalnak. Szent Ven- néhány, hívek adományozta szentkép jelen-
del öltözéke és megjelenése a késõ barokk ti. A Szent Vendel-kápolna felújítását a he-
kor divatját tükrözi, ahogy a festmény fel- lyi Önkormányzat és Egyházközség tervbe
sõ részében látható angyalábrázolások is. vette, jelenleg a saját erõ mellé pályázati
Szent Vendelt számos magyarországi né- forrást keresnek.
met közösség védõszentjének tartotta, ezért Szent Vendel napja mindig nagy ünnep
sok helyen szobrot és kápolnát szenteltek volt a mezõgazdasággal foglalkozók életé-
tiszteletére. Temetõben ritkán fordult elõ, a ben, hosszú évszázadokon keresztül védõ-
csátaljai Szent Vendel kápolna igazi kurió- szentjüknek tekintették. Megnyilvánult az
zum ebbõl a szempontból. Itt azonban meg emberek jószág iránti megbecsülése is:
kell jegyezni, hogy a Szent Vendel kápolna úgy gondolták, hogy azoknak az állatok-
eredetileg nem temetõkápolna volt, építése- nak, amelyek az igát húzzák, pihenni kell.
kor határbeli kápolnának készült. A 18. szá- Ma pedig joggal mondhatjuk, hogy Szent
zadi szokások szerint a közösség halottait a Vendelnek, a természet barátjának élete
falu temploma köré temették. A közegész- mindazoknak üzenet a múltból, akik a ter-
ségügyi és járványügyi szempontok miatt mészeti környezetüket, a tájat, a vidéket az
helyezték át a temetõket a települések köz- ott honos élõvilággal szeretik; annak szeb-
pontjából azok szélére. Csátalján az új te- bé tételéért küzdenek és fáradoznak.
metõt 1778-ban nyitották meg, amely a fa- A cikk elkészítéséhez nyújtott segítségé-
lu szélén, a Szent Vendel kápolna köré ke- ért köszönetünket fejezzük ki a közelmúlt-
rült, kialakítva a kultuszhely mai képét, kör- ban Garára áthelyezett Velencei Tamás
Az 1979-ben felújított nyezetét. A kápolna a község északi végén plébánosnak.
Szent Vendel-festmény álló domb legmagasabb pontján épült, Dr. Mayer János - Dr. Nebojszki László
Weintrager Adolf mûvészete

„De, jaj, nem tudok így maradni, Weintrager Adolf világa sajátos, ponto- tollát. Ezért hatnak rajzai a nézõre a felis-
Szeretném magam megmutatni, san körülhatárolható, egyéni hangvételû, merés erejével, a megdöbbenés potenciális
Hogy látva lássanak.” karakteres mûvészet. Vonalaiban, merész katarzisával.
színfoltjaiban drámák feszülnek. Festésze- Nehéz lenne rajzait valamilyen stílus-
Nem könnyû feladat feltörni egy külö- te az észak-bácskai táj, a Duna-táj, az Al- rendszerbe sorolni, bár a XX. század elsõ
nös élet kristálygömbjét, behatolni egy jel- föld képzõmûvészetének ahhoz a prog- felének áramlatai megérintették és megter-
képekkel teli, zárt, de mégis oly emberi vi- resszív ágához kötõdik, amely lefejtve a mékenyítették gondolatait ugyanúgy, mint
lágba. Ellentmondásokkal teli kor övezte provincializmus szorítását mindig is keres- kifejezésrendszerét. Mûvészi világához
mûvészetének kibontakozását, amelyben te a kapcsolatot az egyetemes magyar fes- mégis a legközelebb Szalay Lajos neve áll.
az alkotó, áttörve a modern, elidegenedett tészet vérköreivel. A grafika szépségét, igaz voltát és õszinte-
világ, a mûvészi magány, az elzártság Nemesen összehangolt színfoltokból ségét Szalay mûvészete örökítette át.
üvegfalát, magába olvasztotta a nem ke- komponált csendéleteket, tónusokban, sej- A magyar grafika XX. századi történeté-
vésbé ellentmondásos élményeket, benyo- telmes vagy sziporkázó árnyalatokban gaz- nek sorsfordító korszaka kezdõdött Szalay
másokat, s mûvekbe öntötte gondolatait, dag tájképeket, életképeket, az õszi herva- Lajos mûvészetének kibontakozásával (60
reflexióit. Jelzések végtelen áradata ösztö- dás melankóliáját sugalló kerti részleteket, rajz Kassák elõszavával -1941), aki a világ
nözte alkotásra, olykor vívódva, máskor elmúlt korok atmoszféráját õrzõ vaskúti, mûvelt lerajzolása helyett a dolgok megraj-
felszabadultan. bajai utcákat, épületeket, állatokat festett. zolására helyezte a hangsúlyt. Ehhez, a ma-
Weintrager Adolf 1927. június 18-án szü- Nem hajhászta a különleges, „blikkfangos” gyar grafika megrajzoló tendenciájához
letett a Pozsony megyei Diószegen. Szülõ- témákat; a hétköznapok halk és bensõséges csatlakozott Weintrager Adolf mûvészete
falujában végzett elemi iskolai tanulmányai pillanatainak, az õt körülvevõ puritán kör- ezer szállal. S bár ami Szalay mûvészeté-
után Galántán járt polgári iskolába, majd nyezetnek érzékeny, költõi lelkületû meg- ben megvan, de a korszak magyar grafiká-
Léván lett a líceum és a tanítóképzõ növen- örökítõje volt. Úgy festett, mint aki bizal- jából mégis hiányzik, Weintrager mûvésze-
déke. Egy tévesen értelmezett rendelet kö- mas barátainak tesz vallomást. tében tovább élt: az ünnepélyesség. Az az
vetkeztében 17 évesen bevonult katonának, Weintrager Adolf grafikai tehetsége is ünnepélyesség, amit az ember akkor érez,
s egy Budapesten kapott sebesülés után kiemelkedett generációjából, különös mó- amikor létezésének esendõségén gondol-
Debrecenben kezelték, ahol egyidejûleg a don környezete mégis inkább festészetére kodik: minden pillanat ugyanakkor, amikor
református tanítóképzõben befejezhette fél- koncentrált. Pedig rajzainak világa egé- az elsõ, az utolsó is lehet. Komolyan venni
behagyott tanulmányait: 1947-ben tanítói szen megdöbbentõ. minden apró pillanatot: ez adja meg egy-
oklevelet szerzett. A családot 1947 áprilisá- Szimbolikus figurákat, mitológiai alako- aránt a vallásos és profán pillanatok ünne-
ban a kényszerû lakosságcsere-egyezmény kat rajzolt, képi rendszerei között különö- pélyességét. Hogy az ember valamiképpen
következtében Vaskút községbe telepítet- sen jelentõs szerepet kapott a Biblia, de mindig a végtelen elõtt áll, a végsõ és sze-
ték. Weintrager Adolf Vaskútra költözött. számos olyan rajzzal is találkozunk, amely mélyes felelõsségre vonásnak elkerülhetet-
Szakmai ismereteit 1947 és 1952 között a a valóság közvetlen leleplezésére vállalko- len állapotában.
bajai, Rudnay vezette képzõmûvészeti sza- zik. Weintrager Adolf meglátott valamit a A technikai fölény, a szûkszavú elõadás-
badiskolában folytatta B. Mikli Ferenc, P. világból, ami csak az övé és senki másé. A mód és a tartalmi koncentráció sajátos egy-
Bak János és Kun István irányítása mellett. lét törvényeinek megértésére törekedve, sége a weintrageri nyelvezet titka. Így ju-
A szegedi Juhász Gyula Tanárképzõ Fõis- lelkiismerete szüntelen háborgása vezette tott el a tipizálástól a jelképekben gondol-
kolán 1956-ban, a Magyar Képzõmûvésze-
ti Fõiskolán pedig 1968-ban diplomázott.
1969-tõl nyugdíjba vonulásáig, 1987-ig Ba-
ján dolgozott rajztanárként, szakfelügyelõ-
ként, fõiskolai tanárként. 1987. decemberé-
ben hunyt el.
Útja a bájos, szelíd lejtõk keretezte felvi-
déki hegyek világából, Diószegrõl indult.
A távoli múltba szakadt gyermekkorból a
kertet, a fákat, az udvaron meghúzódó ku-
tat, a szabad, tiszta égnek feszülõ utak em-
lékét hozta magával. Az elmosódott képek
a tudat mélyén szunnyadva, már-már sem-
mivé zsugorodva várták a kedvezõ pillana-
tot, hogy szimbólummá formálva a fényre
lépjenek. Hasonló eredetét találjuk meg a
többi jellé, jelképpé alakított tárgynak, a
festett kerítéseknek, a síkot töltõ, tagoló
házfalaknak, vagy a költõi szépségûvé át-
írt hol zárt, hol meg tágra nyitott kapuk-
nak, ajtóknak.
kodó fogalmi ábrázolásig, ennek érdeké-

ben stilizált, de a konkrét hatást megõrizte.
Weintrager Adolf nem elégedett meg a ver-
bális eszközökkel leírható, elmondható
gondolatokkal. Igaz, hogy bizonyos motí-
vumok gyakran ismétlõdnek mûveiben, de
ezek nem értelmezhetõk valamilyen követ-
kezetes ikonográfiai minta szerint, értel-
müket mindig a kép egészében betöltött
szerepük határozza meg. Nála a dolgok
csak kellõ érzelmi, indulati feszültség ese-
tén léptek elõ mint kifejezendõ problémák,
és ennek az érzelmi, indulati feszültségnek
mindig a mû egészére jellemzõ, meghatá-
rozó nyoma maradt. A kompozíció a stílus
régiójába emelve szabadnak, természetes-
nek és közvetlennek hat.
Szuverén alkotói világának záloga, sajá-
tos stílusán kívül, mondanivalójának em-
berközpontúsága, amelyben mind az
egyén, mind a közösség problémáját
egyenlõ intenzitással, mint sajátját átélve, összefüggéseket, törvényszerûségeket nem Így hatottak minden idõben a legérdeme-
formálja képpé. állapíthatunk meg, mert egyidejûleg több sebb férfiak közönségükre, tevékeny pél-
A formai megoldásokon kívül a tematikai téma is foglalkoztatta. Grafikáinak egymás- dájuk erõs hangján szóltak, és nem gondol-
sokféleséget is nyomon kísérhetjük a mon- utániságát érzéseinek õszinte tisztasága fûzi tak azzal, hogy nagyobb közönség emle-
danivaló nem kevésbé differenciált összké- össze következetes életmûvé. gesse a nevüket. Õk maguk alkották önma-
pével együtt. Igaz, hogy vannak bizonyos Mintha Herder rövid útmutatója éppen guk legszigorúbb és legnemesebb közönsé-
problémakörök, amiket utólag egymás mel- róla szólna: „Halkan vagy viharosan sod- gét, õk voltak saját tetteik ösztönzõi, tanúi
lé állítva ciklusokként kezelhetünk, de ha ródnak a habok és hullámok, neveddel és bírái, a törvény, amely bennük élt.”
meg is figyelhetünk ezek között idõbeli vagy anélkül a kortársak és az utókor felé. Kovács Zita
Fényképezõgéppel Gemencen
Október van. Az erdõ észrevétlenül ki- óta minden évben néhány napot kint töltök kezetes élmény marad. Egy ilyen szeptem-
színesedett, és a nyirkos ködfátyolba bur- bõgés idején, puska nélkül, Gemencen. beri délutánról mesélnék most:
kolódzó vizek felett messzire száll a vadli- Napközben a rétek, vízpartok melletti el- Széncinkék bujkálnak a les körüli bok-
bák panaszos szava. A holtág sötét tükrén dugottabb helyeken figyelem a madarakat, rok ágai között. Sokáig nem történik sem-
sárga nyárfalevelek mozaikja. Valahonnét a állatokat, vagy a szélre is ügyelve óvatos- mi, csak a levelibékák hangoskodnak, így
túlsó parti erdõ szederindás sûrûjébõl egy kodom a nyiladékokon, vallatom az erdõt, idõnként távcsõvel kutatom a vadföld túl-
erõtlen, elnyújtott szarvasbõgést hoz vala- hogy merre járnak a szarvasok. Estefelé oldalán az erdõszegélyt. Most feketerigó
mi fuvallat. Lezajlott az erdõn a hetekig felkapaszkodom egy ígéretesnek vélt ma- riad fel a közelbõl, majd egy róka óvatos-
tartó szarvaslakodalom, alig szólnak már a gaslesre – ahol tudom, ma nem fognak ül- kodik át a nyílt területen. Középen kicsit
bikák. Estéként az erdõbõl hazafelé tartva ni vadászok –, vagy ritkás bokrok rejteké- megáll és földhöz szorított orral szaglá-
nem hallok már távoli, visszhangzó puska- ben telepedem le az erdõszélen. szik, majd nyoma vész a szemközti,
lövést, véget ért a nagy vadászat. Agan- Néhány hivatalos vadász szívesen veszi, gyüricés sûrûben. Egy barátposzáta átvizs-
csokkal „felékesített” autóikon elutaztak a ha a vadat nem zavarva járom, figyelem a gálja a galagonyákat, somokat, késõbb a
messzirõl jött vadászok, és így talán az itt- területet, és alkalmi segítõjükként elmon- kéklõ égen cikázó, könnyû röptû gyurgya-
hon maradt alkalmi kísérõik, a hivatásos dom, hogy hol mit láttam. Ezt a szarvasbõ- lagok szórakoztatnak el. Fekete harkály
vadászok is megpihenhetnek. Az erdõ mé- gés idején egyeztetni tanácsos velük – már röpül át a fiatalos felett, s míg nézem, va-
lyén elrejtõzködõ vadászházak személyze- csak a balesetveszély miatt is. Baja kör- lahonnét vaddisznó terem elõttem a réten.
te is elfáradt, nem bánják, hogy újból ott- nyékén szarvas egyébként mindenütt van Nemsokára hangoskodó malacai és tavalyi
hon tölthetik az estéket a családdal. az ártéri erdõben. De velük nekem sincs süldõk is kibújnak a szederbõl. Átvonul
Ilyenkor már korábban sötétedik. A lát- mindig szerencsém: vagy nem jönnek elég elõttem a népes konda, elõl anyu, mögötte
szólag a Dunába alámerülõ Napot vöröslõ közel a leshelyemhez, vagy árnyékban a csíkosok. Egy kismalac valahol lema-
korongja elõtt húzó récecsapat búcsúztat- maradnak, esetleg a közben kiváltó vad- radt, most égre meredõ farokkal, némán
ja. Naplemente után az alkonyi légmozgás disznók miatt állnak odébb. Ha fénykép iszkol a család után.
egyre hûvösebb levegõt hoz, és hidegek az nem is lesz mindig a zsákmányom, azért Alig tûnnek el a disznók, szembõl szar-
éjszakák. Délelõtt pedig csak nem akarnak sokat hallok, látok – az állatvilág egy-egy vastehén lép ki a fák alól. Sokáig fürkészi a
felszáradni a harmatos legelõk. Évtizedek mulatságos pillanatának ellesése is emlé- környéket, de végül meg-megállva legelni
kezd. Borja csatlakozik hozzá, így most sem elõtt megáll. Kapar, nekem háttal le- ta vízén. No, ideje indulni. Útközben azért
már ketten vannak. Nem, már hárman. És fekszik és röviden bõg. Most meg mintha megállok, hogy egy vadkan kagylóvacso-
végre megszólal a bika is, valahol mögöt- bóbiskolna. De nem, feláll és a vadföld túl- ráját megfigyeljem a magas parti útról, ta-
tük az erdõben. Röviden, érces hangon oldalán eltünedezõ háreme után ered. Arra- lán húsz méterre lehet, de a fotózáshoz ele-
bõg, hangja elnyomja a távoli Dunáról hal- felé, ahol azok az erdõbe beváltanak, fel- gendõ fény már régen nincs. Rám se hede-
latszó motorcsónak egyhangú moraját. Mi- mordul egy másik bika is, mire ez megló- rít. Úgy látom, a kagyló után a következõ
re végre õ is kilép, teheneit követve, már dul, és összezárul mögötte a sötét erdõ. fogás a sulyom. A szürke gém viszont már
négyen vannak. Két borjúval és egy nyár- Visszatapsolnám, de közben árnyékba régen „kiszúrt”, még egy lépés, és hangos
sas bikával kiegészülve legelésznek, idõn- borult elõttem a kiürült „színpad”, így én is méltatlankodással fel is rebben. Vele tart
ként fel-felkapva a fejüket. A fel-felerõsö- készülõdöm. A cserkészúton kifelé haladva egy bakcsó is. A túlparton egy fiatal bika
dõ tücsökciripelést elnyomva a koronás na- vagy négy helyrõl is hallok szarvasbõgést, dagonyázik önfeledten, nem törõdik a gé-
gyot bõdül, és a kis bika jobbnak látja kis- sõt az esti, erdei neszekbe a nyiladék tájé- mek riasztásával. Majd disznók ugranak
sé eltávolodni a csapattól. A nagyobb bika kán agancscsattogás is vegyül. Gyorsan sö- meg elõttem, kelletlenül, a diósnál, ahol az
az erdõ széléig követi, kétszer is megállva, tétedik, a Nap már régen nincs az égen. A autót hagytam. Ma nem volt szerencsém a
rövideket bõgve. Fakó színû állat, sötétebb Duna felõl lassan úszik be a tisztás felé a fotózással, sõt öreg, nagy agancsú szarvas-
nyakkal. Sáros oldala elárulja, hogy nem mindent elrejtõ nagy fehérség. Belevesz- bikát sem láttam. De azt a középkorú, far-
régen dagonyázott. Hosszú szemágú, pá- nek a verekedõ szarvasok, már csak a szét- kas ágast megemlítem a kerületvezetõ va-
ratlan tizennégyes, de agancsa nem szabá- váló bikák agancsa úszik a páratenger fe- dásznak, hátha érdekli. Elég soká mutogat-
lyos. Középkorúnak vélem. Most vissza- lett. Kanalas gém csapat húz el felettem, és ta fejdíszét bõgés közben, nem volt nehéz
fordul, felemelt fejjel próbál szagot fogni, a szürkületben egymás után toccsannak a lerajzolni.
majd a tehenek felé indul. Majdnem a le- kacsák lármás csapatai a közeli Öreg-Cser- Szarvas Pongrác
Prokop Péter falfestményei Baján és környékén

4. rész: A bácsbokodi templom falképei
Prokop Péter festõmûvésznek, a kalo- mesterét, vérben forgó szemmel tekint ki a egyenesen vezet az öngyilkossághoz. Õt a
csai egyházmegye papjának elsõ nagysza- képbõl. Nem mer Jézusra nézni. Egész sátán tartja fogva, aki mindenben Jézus, a
bású festészeti alkotása a sükösdi templom alakját ideges feszültség hatja át, amely legfõbb Jó, Igaz és Szép ellentéte.
teljes kifestése volt 1950-51-ben. Ez a
freskóegyüttes új hangot jelentett a hazai
egyházmûvészetben. Az expresszív erejû
formák és az erõteljes színek drámai kife-
jezõ erejével a templomba belépõk hitét
kívánta megszilárdítani az ateista politikai
uralom éveiben. Ez sokaknak szokatlan-
volt, de a jobbak, így a bácsbokodiak is
felismerték, hogy milyen nagy kincset je-
lent számukra az akkor éppen Felsõszent-
ivánon szolgáló pap kivételesen nagy mû-
vészi tehetsége, ezért 1955-ben megkér-
ték, hogy 1000 éves községük újabb kori,
1780-ban épült templomát díszítse falké-
pekkel. Prokop atya örömmel festett há-
rom nagyméretû bibliai jelenetet a szen-
télybe és két, ugyancsak monumentális áb-
rázolást a fõbejárat két oldalára.
A szentély fõhelyén, a fõoltártól balra, az
Utolsó vacsora drámai jelenete elevenedik
meg (kb. 2x2,5 m). Jézus a kép középpont-
jában, fénylõ fehér ruhában, megáldja a ke-
zében tartott kenyeret, és isteni hatalmával
átváltoztatja saját testévé, és így önmagát
áldozatul adja mennyei Atyjának az embe-
riség üdvösségéért. Ez a megrendítõ ese-
mény nagy döbbenettel tölti el az apostolo-
kat. Valamennyien Jézusra tekintenek, kivé-
ve a bal szélen, vakító kék ruhában megje-
lenõ Júdást. Õ, aki 30 ezüstpénzért elárulta Utolsó vacsora
A sekrestye bejárata feletti kép (kb. 3x2,5

m) az Emauszi tanítványok történetét tárja
elénk. Baloldalt, a napsütötte tavaszi fény-
ben, húsvét reggelén két szomorú tanítvány
bandukol Jeruzsálembõl Emauszba, és hall-
gatják ismeretlen, útitársuk lelkes vigaszta-
lását, magyarázatát, hogy Mesterüknek, a
világ Megváltójának szörnyû halálát és fel-
támadását már a próféták is megjövendöl-
ték. Higgyenek Isten szavának! Jobbra, a
következõ jelenet már a boldog felismerés
pillanatát jeleníti meg. A tanítványok behív-
ják társukat házukba, megvendégelik, s ek-
kor, amint megáldja a kenyeret, ráismernek.
Felkiáltanak a boldogságtól. A képen ve-
lünk szemben ülõ tanítványban Péter atya
önmagát ábrázolta. E kép alatt a két tanít-
ványt látjuk, amint földöntúli boldogsággal
eltelve sietnek vissza Jeruzsálembe, hogy
hírül adják társaiknak az örömhírt: él a
Mester, feltámadt a halálból! Szent Rita Szent Margit
A szentély harmadik képe az oltár jobb
oldalán Jézus Csodálatos kenyérszaporítá- gel jeleníti meg a különbözõ emberek, a val mutat királylányi koronájára, amelyrõl
sát eleveníti meg (kb. 2x2,5 m). Jézus va- nyomorékok és egészségesek, az idõsek és lemondott hazánkért. Balról Szent Rita áll
kítóan fehér, hosszú ruhában ül a virágos fiatalok lelki világát. A mélyen kifejezõ Jézus keresztje elõtt. Õ a családanyák pél-
domboldalon, nagy sokaságtól körülvéve, drámai gesztusok, az arcok és fõképpen a daképe. Két árva kisfiát átölelve, egyene-
akik ámulva hallgatják. Mielõtt szétoszla- nagy szemek, a ruházatok élénk pirosai és sen, keményen áll férje sírja mellett. Az
nának, enni ad nekik. Magához hívja a fiút, líraian halk, festõi árnyalatú színei az érzel- erõt õ is Jézus keresztjébõl meríti.
akinél öt árpakenyér és két hal van. Isteni mek széles skáláját tárják elénk. A bácsbokodi falképek Prokop Péter ki-
hatalmával adott áldásával megszaporítja a A templom bejárata mellett további két emelkedõ alkotásai. Betetõzik a Sükösdön
kenyereket és a halakat úgy, hogy sok száz remekmûvû képet látunk: Jobbról Árpád- elkezdett magas mûvészi alkotósort. Ezek
ember jóllakik belõle. Az emberek álmél- házi Szent Margitot, amint a kereszten hal- a képek a XX. századi hazai képzõmûvé-
kodnak, és kitörõ ujjongással dicsõítik Is- dokló Istenember elõtt áll. Tõle kap erõt, szet remekmûvei.
tent. Prokop Péter nagy mûvészi tehetség- amelyet a fénylõ sugarak jeleznek. Baljá- Prokopp Mária – Schmidt Antal
Hajóácstelep
Baja 19. századi fejlõdésének kovásza a szolgáló rész az õrnek, melegedõnek. Mint tagságú, 32 db 4 fm hosszú szalufa, 128 m2
dunai kereskedelem, hajózás és molnárság látni fogjuk, ez 1944 végén leégett, de több területre cserép, 128 m2 területre léc, 70 m2
volt. Ennek elõfeltétele a hajó- és malomépí- ízben vagy a Vörös Hadsereg vett igénybe, területre colos deszka 2 m hosszban, 64 fm
tõ mesterség, a superség jelenléte, mely illetve kölcsön felszerelést, szerszámokat, hosszban 5/8 cm heveder
megépítette, javította, karbantartotta a szük- hol pedig az akkoriban úgynevezett „honi 2. kerítéshez szükséges 35 fm 70 m2 co-
séges fahajókat, dunai malmokat. A 19. szá- kozákok”, akiket már megérintett a kommu- los deszka 2 fm hosszban, 10 db 2 m hosz-
zad végére a vasutak kiépülése, illetve a gõz- nizmus elõszele, s a burzsoá magántulajdont szú akác oszlop, 70 fm 4 m 5/8 heveder, 8
malmok megjelenése mind a dunai kereske- változtatták proletár egyéni tulajdonná. kg sodronyszeg
delem, mind a dunai molnárság jelentõségét Szécsényi Imre 1944 november-december 3. szerszámfa, 4 db akácfa szánkónak 10
nagyban csökkentette, de a hajóácsokra még folyamán a Városi Vörösõrség Katonai Pa- fm hosszú, 26 cm átméretû, 26 akácfa 1,50
az 1950-es évekig – s változott körülmények rancsnokságának négy ízben is jelentette, m hosszú, talpfának 26 cm átm. 1 öl lágy
közt napjainkig – szükség volt, és szükség hogy miket vittek el telepérõl. Az alábbiak- hasáb cönknek
van. Baján Szécsényi Imre telepe volt a leg- ban ezeket egyesítve közöljük, érzékeltetve, 4. raktárépület tetején 54 m2 cserép és léc
ismertebb, mely a Sugovica partján, nagyjá- hogy milyen szerszámok, felszerelések le- megrongálódás, 4 db gerenda elvágása és a
ból a Tejes torkolatával szemben volt. A Mil- hettek egy ilyen hajóácstelepen. Képet kap- mennyezettel együtt, 3 db ajtó szárfákkal
lunov Dániel révén múzeumba került iratok hatunk az épületrõl is, melyet a Kamarás- együtt, 3 db ablak kerettel együtt. Lakó-
alapján némi képet szeretnék festeni a telep duna-part 12 sz. alatt tartottak nyilván. Ez a épület oldala megrongálva, 3 db ajtó szár-
utolsó éveirõl és felszereltségérõl. A háború jelek szerint jórészt leégett. fákkal együtt eltüzelték, 4 db ablak szár-
végén a hadi események során sok kár érte a 1. 28 m hosszú fészer és mohásraktár, fákkal együtt, a tetõn 30 m2 kátránypapír.
mestert. Bár a hajóépítés, javítás a szabad ég kéziraktárhoz szükséges 14 db 3 m hosszú, Az Árpád tér 6. sz. üzlethelyiség beren-
alatt folyt, volt egy deszkaépület a szerszá- 8 db 4 m akácoszlop, 56 m elsõ és hátsó dezése, ajtóval, ablakkal együtt megrongál-
mok, anyagok tárolására és egy lakásul is szelemengerenda fenyõfából, 13/20 vas- va, eltüzelve, papír, boríték, bélyegáru.
(Akkoriban a számlákra erre a célra készí- A januárban elvitt szerszámoknál több lehet. Csodálatra méltó, hogy a nehéz hajó-
tett, különbözõ értékû bélyeget kellett ra- helyen az értéket is feltüntette: 1 vashordó és malomtesteket ilyen egyszerû eszközök-
gasztani.) 1944. november 17. és 24,. de- 20 kg kátránnyal, 1 tábori tûzhely 150 P, 3 kel tudták szárazra húzni, 1 méterre is fel-
cember 20. és 21., 1945. január 15-én az db hajópörõ á 35 P = 105p, 4 db vasrúd emelni, más esetben egyetlen rúddal a fo-
alábbi felszereléseket vitték el: 900 m 25 peizer 100 P, 6 db erõs emelõhébér 2200 P, lyóvízben megállítani, megtartani.
mm vastag sodronykötél, 30 m 30 mm ken- 185 m erõs anyalánc 4.445 P, 1 db pilótave- Minden különösebb tervrajz nélkül, csa-
derkötél, 20 m 50 mm vastag patingkötél, 3 rõ 2100 P, pózsinórral jelölt vonal mellett fûrészelték
m istráng, 4 pár nehéz csigasor, 19 db erõs 4 db szánkó hajó alá 600 p, 86 db sliper a pallókat, faragó fejszével, bárddal farag-
emelõhébér, 3 db amerikáner emelõcsavar, fa, 4 db száraztekerõ á 450 1800 P, 120 db ták, ahol kellett. A félkézbárddal papírvé-
4 db hasító- és 6 db keresztvágófûrész, 8 db vinklivas 360 P, 140 kg vasalás, timony és kony forgácsot tudtak hasítani, egyszerû
hosszú szárú, különféle vastagságú fúró 5 gerendavas 560 P, 50 kg anyacsavar 120 P, szögmérõvel állították be a dõlésszögeket,
cm vastagságig, 86 m hosszú, 8 mm vastag 1 db köszörûkõ felszerelve 150 P, ami ösz- mohával tömték el a réseket. A megrende-
hajólánc, 1 db motortest, 12 m hosszú 3 m szesen 5.545 P. lõ csak azt mondta, hogy hány vagonos le-
széles csónak, egy láda aprószerszám, fran- A munkához a hajót a partra kellett vo- gyen a hajó (hány vagon gabona férjen be-
cia- és különféle kulcsok, a motor beszere- natni, erre szolgált a sok kötél, sodronykö- le), hány mázsás a halasbárka, és hány „ko-
léséhez különféle csavarok, 6 m hosszú tél, amivel a hajótestet elõl-hátul átkötöt- csis” a komp (hány kocsi férjen el rajta), a
tölgygerenda, 6 nyeles, nagy vízhányó és 3 ték, és csigákkal, száraztekerõkkel a ho- supermester már tudta, hogy akkor milyen
kis szapoly, 1 hajó vízszivattyú, 2 ½ öl kü- mokra fektetett deszkákon, a szánkókon ki- hosszú, milyen széles és milyen magas
lönféle hajóalátét tuskófa, ½ öl aprólékos húzták, a megfelelõ helyre érve hébérekkel „edényt” kell építeni.
hajószerszámfa, 1 db száraztekerõ teljes fel- megemelték, és rövidebb gerendadarabok- A vas hajótestek kiszorították a fahajó-
szereléssel, 1 db 130 kg-os hajóvasmacska, kal, a cönkökkel aláépítettek. Így a hajó alá kat, dereglyéket, lassacskán a csónakok is
100 m sodronykötél csigával, 2 db hajópörõ lehetett feküdni, és az alját javítani. A szá- csak mûanyagból készülnek, s ezzel egy
nagykalapács, 1 db patying, 1 pajzer, 1 db raztekerõ egy függõleges helyzetben rögzí- régi, nagy tudást és ügyességet kívánó
csörlõ 60 m kötéllel, 8 m hosszú, 12 mm tett henger volt, erre kötötték a kötelet, és mesterség feledésbe merül.
vastag lánc, 8 db karó, 1 db egyes csiga, hú- dorongokkal forgatva húzták a hajót. A hé-
zólánc és hajtódurung. bér fogaskerekes szerkezet, amivel emelni Solymos Ede
Bajai festõmûvészek erdélyi alkotótáborban

Az argentani közös utazás és kiállítás
folytatásaként ketten (Nemes István és Sipos
Loránd) vettek részt erdélyi testvérvárosunk
meghívására az 5. Bolyai János Alkotótá-
borban (augusztus 22-tõl szeptember 5-ig).
A marosvásárhelyi vár falai között született
friss mûveket a Vár Galériában rendezett ki-
állításon tekinthették meg az érdeklõdõk.
Schmidt Antal
Az alkotómûhelyben. Balra Sipos Loránd, alul Nemes István munkái.

Védendõ védtelenek: az õszi kikerics

Az egyre színesedõ lombozatú fák és ter-
mést érlelõ cserjék között halványlila színé-
vel a nyárutó rétjét élénkíti az õszi kikerics
(Colchicum autumnale), amelynek talán
legismertebb népi elnevezése ebvirág. A tu-
dományos név elsõ fele a Fekete-tenger
partján fekvõ ókori Colchis városára utal,
ahol az akkori idõk kétes dicsõségû méreg-
keverõi éltek. A monda szerint az õszi kike-
rics Medea, a colchisi király leánya által he-
gyi virágokból készített bájital földre hullott
cseppjeibõl fejlõdött. A tudományos név
második fele a növény szokatlan virágzási
idejére utal. Õszikéknek nevezte Arany Já-
nos öregkori és jövõbe mutató ciklusának
verseit (az õszike tájszó, köznyelvi jelenté-
se õszi kikerics).
A növény életmódja igencsak figyelemre
méltó. Õsszel csak levél nélküli virága jele- Virágzó õszi kikerics A toktermések és a levelek a virágzást
nik meg: a lepel a talajtól számítva mintegy követõ évben tavasszal fejlõdnek ki
10-20 centiméter hosszúságú fehéres csövet kaszálók, hegyi rétek és keményfás ligeter-
alkot, amely felül 6 halványlila (néha fehér) dõk. Rokonai a Magyarországon csak a Vil- meghatározni, még inkább a medvehagymát
cimpába megy át. A három külsõ cimpa a lányi-hegységben, a Szársomlyón elõfordu- megbízható forrásból beszerezni vagy ter-
három belsõnél kissé hosszabb. Tavasszal ló magyar kikerics (Colchicum hungar- meszteni. Ugyanakkor meg kell említeni,
fejlõdik 4-5 lándzsás alakú széles lomble- icum) és a Duna-Tisza közén tenyészõ ho- hogy – mint mérgezõ növények esetén az
vele, amelyek között június elejére jelennek moki kikerics (Colchicum arenarium). gyakori – az õszi kikericset homeopátiás
meg a toktermések. Ugyanakkor a szár al- Elõbbi legelsõ védett növényünk, amely 20 gyógyszer készítéséhez használják fel.
ján már megtalálható az õsszel virágokat Ft-os pénzérménket díszíti. Hasonló kiné- Dr. Nebojszki László
hozó új gumó. zete miatt könnyen összetéveszthetõ a ta-
A liliomfélék (Liliaceae) családjába tarto- vasszal virágzó ritka egyhajúvirággal (Bul-
zó õszi kikerics hazánkban sokfelé elõfor- bocodium versicolor).
dul. Jellemzõ élõhelyei a mocsárrétek, üde Az õszi kikerics megtalálását Baja kör-
nyezetében a Pörbölyi-
erdõben Kárpáti István
1957-ben, a Pörböly-Sugón Megjelenik minden hónap elsô napján
Balanyi László 1959-ben ISBN 1416-4469
közölte. A közelmúltból pe- Fõszerkesztô:
dig 1996-ban Steták Dóra Bálint László
(a Nyéki-Holt-Duna mellet- A szerkesztõbizottság tagjai:
ti mocsárréten, erdõben és Bálint Attila, Bánáti Tibor, dr. Dániel József,
nyári gát oldalában) és Jász Anikó, Kothencz Kelemen, Kovács Zita,
dr. Laki Ferenc, dr. Mayer János,
1999-ben Szarvas Pongrác dr. Nebojszki László, Schmidt Antal
(az árvízvédelmi töltés mel-
Lapalapító és kiadó:
lett, a Zátonytavához közel) Újvárosi Általános Mûvelôdési Központ
jelezték elõfordulását. Postacím:
Az utóbbi évek gyorsan 6500 Baja, Oltvány Imre u. 14.
közkedveltté vált fokhagy- Telefon: 79/325-599
ma illatú fûszernövénye ha- Fenntartó:
zánkban a medvehagyma Bajai Honpolgár Alapítvány
(Allium ursinum), amelyet Az alapítvány számlavezetô bankja:
sokan maguk próbálnak be- OTP Kereskedelmi Bank Rt.
Bajai Fiókja 11732033
gyûjteni. A májusi gyöngy- Bajai Honpolgár Alapítvány 20030119
virág (Convallaria majalis)
Nyomdai munkák:
vagy az õszi kikerics erõsen Arculat Nyomda Kft.
mérgezõ levelei könnyen Baja, Attila u. 15. Tel.: 79/428-944
összetéveszthetõk vele, KÉZIRATOT, FÉNYKÉPET NEM ÔRZÜNK
Az õszi kikerics a nedves rétek jellegzetes növénye ezért gyûjtéskor célszerû a MEG ÉS NEM KÜLDÜNK VISSZA.
(közvetlenül a fák mögött a baja-bátaszéki út húzódik) növényt egyértelmûen

oktober

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

oktober

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

2005. október XVI. évfolyam 10. (180.

) szám Ára: 200 Ft

A hetipiac 1930 után Gabonapiac

1911-ben arról írtak, hogy „…alapjában

A bal szélen áll Óvári Antal építésvezetõ,

Október 5-én megtörtént a tér hivatalos

Elment egy élõ legenda

Emléktáblát kapott a csávolyi Páncsity Péter

Szakrális helyek Baja környékén

ban áll a legtöbb Szent Vendel-kápolna és -

Weintrager Adolf mûvészete

kodó fogalmi ábrázolásig, ennek érdeké-

Prokop Péter falfestményei Baján és környékén

A sekrestye bejárata feletti kép (kb. 3x2,5

Bajai festõmûvészek erdélyi alkotótáborban

Az alkotómûhelyben. Balra Sipos Loránd, alul Nemes István munkái.

Védendõ védtelenek: az õszi kikerics

You might also like