Eötvös Loránd Tudományegyetem

Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

,,HIGH – TECH” RENDSZEREK AUTIZMUSBAN

Digitális technológia használata a vizuális támogatásban

Név: Tarr Hanna Borbála

Neptun-kód: CN29K5

2023.12.16
A digitális technológia, mint a vizuális támogatás eszköze
Budapest
Egy-egy beavatkozás az autizmus területén akkor lehet hatékony, ha épít az autizmus
természetére, annak pszichológiai-neurobiológiai-kognitív hátterére. Komprehenzív és
evidencia-alapú, valamint érinti a főbb területeket, ahol markáns eltéréseket tapasztalunk
(kommunikáció és társas megértés, önállóság), de mindig a fókuszban tartva az egyén
erősségeit. Ez a fajta valódi megértés segíti a biztonságos érzelmi kötődést, a pozitív közeg
kialakulását. Ennek a pozitív, biztonságos és individualizált légkörnek az egyik
nagy ,,képviselője” a vizuális támogatások rendszere, aminek hozzáférhetőnek és
megérthetőnek kell lennie az egyén számára (Győri & Billédi, 2022; Estefánné Varga &
Dávid, 2013). Az autizmus sokszínűségéből kifolyólag a támogatásnak is sokszínűnek kell
lennie. Ennek a sokszínű támogató rendszernek hatékonysága függ az individualizált
felmérések milyenségétől is (Havasi & Kis-Jakab, 2019).

A különböző méretű, formájú, színű, alakú vizuális módszertani segítségek erős támaszai az
autista emberek mindennapi életének, kommunikációjának és fő célja az önállóság minél
magasabb szintű elérése. A vizuális segítségek közé tartoznak többek között például a képek,
fotók, vizuális algoritmusok, feliratok. Segítséget nyújthatnak akár az individuális igények,
elakadások esetén, akár az én-kompetencia fejlesztésénél, vagy szociális helyzetekben is
(Arthur-Kelly et al., 2009; Shane et al 2012, Anblagan et al, 2023). A vizuális eszközök
lehetnek ,,low-tech” (papír-alapú, tárgyi eszközök, stb.) vagy ,,high tech” (tablet, telefon,
laptop) rendszerekben összerendezett elemek (Shane et al, 2012; Győri & Billédi, 2022).

A digitális technológiák bevonása a vizuális támogatások rendszerébe benefitáló lehet az új

utak megtalálásához, eszköze lehet a kívánatos viselkedés eléréséhez és a motiváció
fenntartásához. (Anblagan et al, 2023) Amióta digitális eszközöket használunk, azóta
fokozatosan elérhetővé váltak a „low-tech” rendszerek „high-tech” változatai is. Így például
időjelzőként használhatunk mechanikus timer helyett tableten megjeleníthető időjelzőt; a
papír alapú szociális én-könyv helyett az egyénnel történt események összefoglalására
szolgálhatnak a videóösszefoglalók, vagy fotók a tableten/telefonon/számítógépen. Továbbá,
egy papír-alapú vizuális algoritmust kiválthat egy videóprompt, vagy videómodell (Havasi &
Kis-Jakab, 2019). Szeretnék a továbbiakban kitérni néhány, a gyakorlatban már egyre inkább
előforduló és szakirodalmi háttérrel bíró metódusról/projektről/applikációról.

Videómodellálás
A videómodellálás során a videó főszereplője vagy a gyerek/felnőtt, aki számára készül a
videó, vagy egy hozzátartozó/szakember. A „főszereplő” a videóban valójában egy vizuális
folyamatábrát „hív életre” az egyik viselkedéses technika – modellálás (Quill, 2009)
segítségével. Ez a technika a gyakorlatban sokkal inkább hatékonyabbnak bizonyul az idői sík
mentén, mint a modellálás in-vivo helyzetben, vagy statikus vizuális támpontok használata
mellett. Komplex folyamatok is könnyebben elsajátíthatóak vele, viszont ez is ugyanúgy
pontos előkészületeket igényel. A videómodell kivitelezésének lépései (Ábra 1):

1. előkészületek (felmérések)
2. cél meghatározása (dokumentumelemzéssel)
3. technikai környezet felállítása
4. részletes forgatókönyv
5. videó technikai kivitelezése (forgatás, vágás, javítás, kiegészítés)
6. tanulási és gyakorlási folyamat
7. promptok elhalványítása (Havasi et al, 2018).

Ábra 1

Havasi és munkatársai (2018) 3 autista gyereket végzett kutatásából kiderül többek között,
hogy a videómodellálás egy hatékony és jól implementálható pedagógiai eszköz lehet a
mindennapokban és jól illeszkedhet a gyermek/felnőtt motivációjának fenntartásához,
érdeklődése felkeltéséhez. Felhívják azonban a figyelmet arra is, hogy ez azonban nem jelenti
azt, hogy bármilyen területen jól alkalmazható, fennállhat a generalizálódás veszélye, vagy a
rosszul meghatározott célrendszerek és a videómodellálás helyettesítő, önálló eszközként való
használata és nem figyelmen kívül hagyható a digitális eszközök esetlegesen túlzott mértékű
használata sem.

Ahmad és Zulkharnain (2020) fejlesztették ki az AutiAct nevű alkalmazást és 4 autista

gyerekkel vizsgálták annak hatékonyságát. Az AutiAct egy mobil applikáció, ami segíti az
autista embereket a videómodellálás technikáját és az AAK eszközöket beemelve a napi
rutinba (pl. fogmosás) a segítők (hozzátartozók, szakemberek) jelenlétének igénye nélkül.
Ugyan az AutiAct-hoz hasonló applikációk, videók elérhetőek különböző felületeken,
azonban kritikusan kell ezeket kezelni, mivel valójában nem kellőképpen individualizáltak,
így nem biztos, hogy illeszkedik az autista személy egyéni igényeihez, szempontrendszeréhez,
szimbólumszintjéhez (Győri & Billédi, 2022).

MeCalendar
A MeCalendar egy olyan applikáció, ami audio-vizuális karakterekkel rendelkezik és segít a
napirend kialakításában, egyénre szabottan. Az applikáció fejlesztésével kapcsolatban készült
egy ausztrál kutatás (Wilson et al, 2017) amit két osztályban végeztek el, ahol autista
gyerekek tanulnak. A kutatás során azt vizsgálták, hogy a tanulóknak, illetve szakembereknek
mennyire volt implementálható az applikáció a mindennapokba, hogyan is támogatta az
autista tanulókat. Nyitott végű dizájnt használtak, így válhatott egészen individualizálttá a
naptár. Volt olyan tanár is, aki videókat készített a gyerekről, amikor azok pozitív viselkedést
tanúsítottak (pl. az asztalnál ült és elvégezte a rá bízott feladatot) majd rögzítette a tanuló
naptárába és ez motiváló volt a gyerek számára. Az eredményeket két sík mentén
összesítették:

1. tanár-vezérelte felhasználás – a tanár állványozta az oktatási helyzeteket és szociális

helyzeteket a gyerekek individuális igényei mentén,
2. gyerek-vezérelte felhasználás/ön-állványozás - a gyerekek önállóan, a saját
érdeklődési körbe tartozó elemeket építették be a naptárukba.

Azt találták, hogy a MeCalendar egy határozottan az egyéni igényekre fókuszáló applikáció,
ami hasznos lehet a mindennapokban és hidat képezhet az otthoni és iskolai környezet között
is (Wilson et al, 2017). Hasonló céllal indultak el Magyarországon is a HANDS és később a
DATA projektek (Győri & Billédi, 2022).

HANDS és DATA projektek

A következőkben szeretnék kitekintést nyújtani a hazai szintér kimagasló eredményeire az
infokommunikációs eszközök gyakorlatba történő alkalmazásáról. A HANDS (Helping
Autism-diagnosed Navigate and Develop Socially – Segítség Autizmussal Élő Serdülőknek a
Társas Eligazodáshoz és Fejlődéshez) egy nemzetközi projekt ami 2008-2011 között futott és
egyfajta modell, amit a résztvevő szakemberek mély körültekintéssel, evidencia-alapokra
építve alkottak meg. Jelenleg, mint módszertani minta állja meg (Győri & Billédi, 2022).

,,A program elsődleges célja olyan szoftverrendszer létrehozása volt, amely elsősorban iskolai
környezetben alkalmas ép intellektuális képességekkel bíró, autizmussal élő serdülők és
fiatalok társas, kommunikációs és mindennapi adaptációs képességeinek támogatására és
fejlesztésére” (Győri & Billédi, 2022, p.89). Az applikáció használatához nagy szükség volt a
szakemberek/hozzátartozók jelenlétéhez, akik kezelték a technikai beállításokat, megtervezték
a funkciókat, illetve technikailag elavulttá vált, ezért egy új irányra volt szükség. (Győri et al,
2013; Győri, 2021)

A DATA (Digitális Autonómia Támogatás a Autizmus spektrumon) a HANDS projekt

utóhangjának is mondható, ami céljaként azt tűzte ki maga elé, hogy az autista emberek
individuális igénye mentén kialakítson egy olyan támogató rendszert, ami jól átlátható,
kezelhető és illeszkedik az autizmus természetéhez, akadálymentes az oktatási és a
közszolgálati rendszer szempontjából is. 2021-2025 között zajlik a fejlesztése és már több
tudományos szakcikket is megjelent a projektről az első egy évben (MASZK, 2022), kutatási
tervük pedig elérhető a MASZK kutatócsoport oldalán (Győri, 2021). A HANDS projekt
célcsoportjához hasonlítva a DATA projektben már az intellektuális képességzavarral élő
gyerekek és fiatalok is bele tartoznak.

Összegzés
Győri és Billédi (2022) ír arról, hogy a technika gyors fejlődésének számos dolgot
köszönhetünk, azonban a sajátos nevelésű igényű tanulók számára sokszor még kevésbé
elérhetőek ezek az infokommunikációs eszközök és „első közelítésben általában növeli a
hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok leszakadását” (p.31). Ugyanakkor nem
figyelmen kívül hagyható a fogyatékosság együttjárása alacsonyabb szocio-ökonómiai
státusszal, amik ugyancsak megnehezíthetik a sokszor költséges digitális eszközök,
rendszerek megvételezését. Az utólagos akadálymentesítés semmiképpen nem tekinthető
célravezetőnek és cél a felhasználó központú tervezés.

Azonban, a dolgozatomban tárgyalt szempontok úgy gondolom jól összefoglalják, hogy

milyen előnyei vannak a digitális technológiák alkalmazásánák autista személyeknél és
ezeknek a szempontoknak a mentén elérhető számukra az a vízió, hogy a „prosztetikus,
támogató és edukációs technológiák jelentősen, nem ritkán akár drámai mértékben javíthatják
a fogyatékosságban érintett személyek életminőségét, autonómiáját, fejlődési perspektíváit”
(p. 32) – így a digitális eszközökkel történő vizuális támogató rendszer is szerves része lehet
ennek a víziónak, a megfelelő és egyenlő mértékű hozzáférést biztosítva, nemtől-kortól-
származástól függetlenül.

Felhasznált irodalom
 Ahmad, W., F., W. & Zulkharnain, N., A., B. (2020) Development of a Mobile
Application Using Augmentative and Alternative Communication and Video
Modelling for Autistic Children. Global Business and Management Research: An
International Journal, 12 (4), 1-11.
 Anblagan, T., Ahmad, N. A., & Roslan, S. (2023). Study on Digital Visual Support
Intervention: A Review of The Influence of Engagement and Motivation on Students
with Autism. International Journal of Academic Research in Progressive Education
and Development, 12(2), 1373–1380.
 Arthur-Kelly, M., Sigafoos, J., Green, V., Mathisen, B. & Arthur-Kelly, R.
(2009). Issues in the use of visual supports to promote communication in individuals
with autism spectrum disorder. Disability and Rehabilitation, 31(18), 1474-1486
 Estefánné Varga M. & Dávid M. (2013) SNI tanulók támogatása IKT – eszközökkel.
Eszterházy Károly Főiskola, Eger.
 Győri M. & Billédi K. (2022). Atipikus diákok, segítő appok, tudományos evidenciák
(szerk.). ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest.
 Győri M. (2021). Digitális autonómia-támogatási és inklúziós módszertanok
evidencia alapú fejlesztése és validálása a közoktatás számára, autizmus spektrum
zavarral és intellektuális képességzavarral élő tanulók számára (Kutatási terv). MTA
Közoktatás- fejlesztési Kutatási Pályázat, Budapest.
 Győri, M., Mintz, J., Stefanik, K., Kanizsai-Nagy, I. & Várnagy-Tóth, Zs. (2013).
Efficiency, Applicability, User Experience: Lessons from Testing by a Complex
Mixed Mode Methodology. In Mintz, J., Győri, M. & Aagaard, M. (szerk.) Touching
the Future Technology of Autism? - Lessons from the HANDS project (p. 83-117). IOS
Press, Amsterdam.
 Havasi Á. & Kis-Jakab É. (2019). DATA: Digitális autonómia-támogatás az
autizmus spektrumon. Felhasználói tananyag a DATA applikáció alkalmazásához. 2.
MODUL: Autizmusspecifikus módszertan és vizuális támogatások.
 Havasi Á., Szívós Zs., Mészáros A., Fábián A. & Rózsás-Solymosi E. (2018) Úgy
csináltam, ahogy a fiú a videón – videómodellálás a gyakorlatban. Gyógypedagógiai
szemle, 46, 241-254.
https://maszk.elte.hu/sites/default/files/Kutatasi_terv_2022 (Letöltés ideje:
2023.12.15, 10:04)
 MASZK (2022). “Mit aD A Tanárod az Autonómiádhoz?“ Digitális autonómia-
támogatási és inklúziós módszertanok evidencia alapú fejlesztése a közoktatás
számára, autizmussal és intellektuális képességzavarral élő tanulóknak (Beszámoló).
MASZK_beszamolo_1_ev_hun_final.pdf (mta.hu) (Letöltés ideje: 2023.12.14, 13:00)
 Quill, K. A. (2009). Tedd - Nézd - Hallgasd - Mondd! Szociális és kommunikációs
intervenció autizmussal élő gyermekek számára. Kapocs Kiadó, Budapest.
Segédlet-a-vizuális-támogatások-megértéséhez-alkalmazásához.pdf (aosz.hu)
(Letöltés ideje: 2023.12.14, 21:33)
 Shane, H., Laubscher E., Schlosser, R., Flynn, S., Sorce, J. & Abramson, J.
(2012) Applying Technology to Visually Support Language and Communication in
Individuals with Autism Spectrum Disorder. Journal of Autism and Developmental
Disorders, 42, 1228-1235.
 Wilson, C., Brereton, M., Ploderer, B., Sitbon, L. & Saggers, B. (2017). Digital
Strategies for Supporting Strengths- and Interestsbased Learning with Children with
Autism. ASSETS’17, 52-61.