A nagy földrajzi felfedezések okai és következményei

1. Előzmények:

1. Gazdasági, társadalmi és kult. fejlődés: városok fejlődése, kézművesség, kereskedelem.

Megnövekedett igény a keleti luxuscikkekre: selyem, porcelán, fűszerek – arannyal fizettek érte,
kimerültek az európai aranybányák (aranyéhség). Az oszmán-törökök megkaparintották a levantei
kereskedelmet.

2. Új világkép kialakulása:
- heliocentrikus világkép (a Nap körül keringenek az égitestek)
- a Föld gömb alakú – Ptoleimaiosz világtérképe (Kr.u. 150) szélességi és hosszúsági koordinátákat
alkalmazott
- 1474. Toscanelli-térkép (firenzei csillagász)
- 1492. Martin Behaim tudós – első földgömb

3. Hajózás fejlődése:
- új hajótípus: karavella (magas oldalfal, gömbölyített fenék)
- új hajózási eszközök: iránytű, csillagóra, szextáns, Jákok botja (idő- és helymeghatározás)
- sebesség mérése: log leeresztésével (csomó)

4. Portugália – Tengerész Henrik (1394-1460):

- Tengerészeti Akadémia alapítója
- csillagvizsgáló
- fegyvergyár
- 1442. Lisszabon

2. A felfedezések

Portugál felfedezők:
1487 – Bartalomeo Diaz: Jóreménység fokáig jutott el.
1497-98 – Vasco da Gama: megkerülte Afrikát és eljutott Indiába.
1501-1502 Cabral Dél-Amerika érintésével jut el Indiába
Amerigo Vespucci (portugál szolgálatban)
- Rájött, hogy ez egy új kontinens („új világ”) – 1501-04. dél-amerikai expedíció.

Spanyol felfedezők:
Kolumbusz Kristóf:
- Amerikáról azt hitte, hogy India – őslakosok: indiánok.
- Portugál és spanyol uralkodótól próbált pénzt szerezni – be akarta biz. hogy a Föld gömbölyű.
- Első útja 1492. aug. – okt. 12. Bahama-szigeteken, San Salvadorban kötött ki.
- 3 hajóval ment: 1) Santa Maria 2)Nina 3) Pinta
- 1493. márciusban visszaérkezett Spo.ba
- Második-harmadik-negyedik útja (1504-ig): feltérképezte a területet, naplót írt. Őslakosok nem
ismerték a fémeket, csak az aranyat.
Balboa (1513) – a Panama-földszoroson keresztül elérte a Csendes-óceánt
Ferdinand Magellán – portugál hajós: 1519-21. Ő hajózta először körbe a Földet (1521ben halt
meg). Magellán-szoros.
Hernando Cortes – konkvisztádor/hódító: 1519-21. Dél-Mexikót meghódította – az aztékok,
kultúráját, alapja: arany. Fővárosa Tenochtitlan. Cortez kipusztította őket.
Alvarado (1523) a maya városállamokat hódította meg
Francisco Pizarro: 1531-ben Perut hódította meg (inkák). Kiirtotta őket a technikai fejlettség
miatt.
1494 – Tordesillas-i szerződés: Spanyolok – portugálok felosztották egymás között a területeket.
VI. Sándor pápa közvetítésével kötötték meg. Zöldfoki-szigetektől 370 mérföldre lévő észak-déli
vonalat húztak (45. nyugati hosszúsági fok). Ettől nyugatra – spanyolok, keletre – portugálok.
Brazília kivételével (portugál) egész Amerika a spanyoloké.
1529 – Zaragoza-i szerződés:
- Zaragóza-i vonaltól nyugatra: spanyolok, keletre: portugálok.
- 17. században a britek, franciák, hollandok kiszorították őket.

3. Földrajzi felfedezések következményei:

Világkereskedelem kialakulása:
- Európa – Amerika – Afrika – Távol-Kelet
- Amerikából Eu.ba nemesfémet szállítottak.
- Amerikában kialakult az ültetvényes gazdálkodás (gyapot, dohány, cukor). Ezeket feketékkel
műveltették.
- Eu.ba ezekből kész termékeket csináltak, majd ezt visszavitték a gyarmatra.
- Gyarmat: katonailag meghódított terület, az anyaországtól gazdaságilag és politikailag függő
helyzetben van. Nyersanyagforrás, késztermékfelvevő piac.
- a kereskedelmi utak átrendeződése (Atlanti-óceáni kereskedelem háttérbe szorítja a levantei és a
Hanza-kereskedelmet)
- kereskedőtársaságok jönnek létre (pl. 1600-ban a Brit Kelet-Indiai Társaság)
- kialakul a részvénytársasági forma
- kialakul a tőzsde

Áruszállítás: Óceán menti kikötővárosok: 1) Lisszabon 2)Amszterdam 3) Hanza városok 4.

London 5.Novgorod). Az Atlanti-óceán menti országok válnak a fejlődés centrumává.

Árforradalom, a mezőgazdaság és ipar átalakulása

Nő a termékek ára a nagy mennyiségű beáramló arany miatt (ipari-olló kinyílása).

Munkamegosztás Nyugat- és Közép-Kelet Európa között.
A mezőgazdaságban terjed a szabad bérleti viszony, a specializálódás, a vetésforgó.
Az iparban megjelenik a manufaktúra.
Európában új növények és gyarmatáruk terjednek el.
A spanyol abszolutizmus
1479-ben Aragónia és Kasztília egyesült
1492-ben a mórok kiűzése (reconquista) véget ér
16. században a szefárd zsidók kiűzése
I. (Habsburg) Károly (1516-1556) spanyol király és V. Károly néven (1519-1556) német-római
császár).
Óriási gyarmatbirodalom és gazdagság, később hanyatlás.
Az inkvizíció működése.
Kormányzati rendszere az abszolutizmus, támaszai a hadsereg és központi hivatalok.

Habsburg - Valois párharc (16. század)

V. Károly és I. Ferenc között (1525. Pavia-francia vereség, 1526-ban a cognaci liga V. Károly ellen.
A franciák kiszorultak Itáliából.
1556-ban V. Károly lemond: fia II. Fülöp (1556-1598 spanyol király) és öccse I. Ferdinánd (1556-
1564, német-római császár, osztrák főherceg, magyar- és cseh király).