Petőfi Sándor-Apostol

Műfaj: Elbeszélő költemény

Stílus: Romantikus
Szerkezet: Az időkezelés szervezi
Első rész: (1-4. ének): Jelen
Második rész (5-14.- ének): Múlt (kronológikus időkezelés)
Harmadik rész ( 15-19. ének): Jelen
Negyedik rész (20. ének): Jövő

Cselekmény
Első rész: Kis szobában a család (férj, feleség, két gyerek). Egyik gyerek éhes, nem bír aludni.
Az apja odaadja neki a másnapra szánt kenyeret. Szilveszter az asztalnál gondolkodik. Isten
jelenik meg, Szilveszter felfedi előtte a gondolatait: Minden földi bűn oka a szolgaság, ő
pedig harcolni fog ez ellen.
Második rész: Egy asszony ismeretlen okból meg akar válni újszülöttjétől, egy bérkocsiba
rakja. A kocsis egy kocsma aljába teszi. Kifele jövet egy részeg felbukik benne, haza viszi,
hogy a szomszédasszonnyal tolvajt neveljen belőle. Szilveszter napján született, ezért ezt a
nevet kapja.
Négy éves korában az öreg tolvajt felakasztják, keresztanyja elzavarja Szilvesztert. Egy vén
koldusasszony szállást ad nemi a kutyája mellett, cserébe helyette koldulnia kell.
Hétéves koráig él itt. Egy úrnak nem tudott hazudni, aki elvitte magához, akinek a gyermekét
kellett szolgálnia. Rosszul bántak vele, de sokat tanult a fiú órái alatt. Tizenhat éves korában
elhagyta a házat. Az úrfiú gyermekének tanára egy évi jövedelmét adta neki.
Kiérve a sosem látott természetbe rádöbben Isten hatalmasságára.
A kapott pénzből folytatja a tanulást, úgy érzi egyetlen célja a szabadságért való küzdelem.
Az iskola után egy kis faluba érve jegyzőnek áll, ahol beszéni kezd a szegényekhez, akik
megszerették, ám a kastélyok és templomok lakói nem tűrték a ténykedését. Egyedül egy
kastélyban élő kisasszony barátkozott össze vele, akinek elmesélte élettörténetét.
Egy pap Szilveszter ellen fordítja a tömegeket, akik elüldözik őt. Visszautazik a fővárosba és
kibérel egy padlásszobát. A kisasszonytól előzőleg egy gyűrűt kapott, és miután elüldözték,
követte, és együtt maradnak.
Szilveszterben még él a tenni akarás, könyvet ír az elnyomó ellen, de a cenzúra nem engedte
kiadni. Másolásból él.
Harmadik rész: Vissza a jelenbe. Másnap a csecsemő holtan ébred. Szilveszter hatalmas
keserűséggel rászánja magát, hogy eladja a feleségétől kapott gyűrűt, hogy eltemethesse a
fiát.
Küzd életcéljáért: egy titkos nyomdában kinyomtatja művét, mely el is terjed, ám elkapják és
bebörtönzik, elbúcsúzni se hagynak neki időt.
Rabsága ideje alatt megjelenik neki felesége szelleme, aki tudtára adja, hogy már meghalt.
Tíz év után veréb száll az idősödő Szilveszter ablakára, aztán egy őr szabadon engedi.
Felkeresi régi otthonát, ahol tudatják vele, hogy felesége meghalt, de nem leli a sírját.
Merényletre készül a király ellen. Mikor felvonul a város utcáin, rálő, de nem talál, elfogják és
kivégzik.
Negyedik rész: Az új generációk lerázzák magukról a rabláncot, tisztelettel néznek fel
a régmúlt apostolra.
Életrajzi párhuzamok a költő és az apostol között:
Szilveszter vándorlásai emlékeztetnek Petőfi országjárására
A kastély kisasszonya= Szendrey Júlia (Petőfi szerelme)
A feleség magasabb származású, mint Petőfi
Az ifjú családapa (Petőfi-Szilveszter) másolásból és egy szűkös lakásban
Szabadszállási kudarca ( képviselővé választás, életrajz Petőfi) hasonlít Szilveszter népben
való csalódásához
Legfőképp a főhős és a költő jellemre hasonlít: lángoló rajongás, eszmék bűvölete,
szenvedély, indulat
Petőfi ugyanígy hitt abban, hogy majd fent marad a neve, hogy adhat valamit népnek
Szilveszter Istenhez való viszonya:
2. ének: „Oh ég, Isten! Mivégre alkottál:”- Nem érti az Isten miért adott neki életet és
családot ha nem képes gondjukat viselni, ám nem vitatja akaratát.
3. ének: Leborul Isten előtt és felfedi gondolatait. Minden bűnök szülője a rabszolgaság ( 7-
16 éves koráig), életét az ez ellen való küzdelemnek szenteli, még ha végső jutalma el is
marad érte. Itt a jelentben mintha a mennybe csöppent volna, majd amikor „leesett” onnan,
nem is tudta, hogy álom volt, vagy valóság.
10. ének: Mikor elhagyja az öregúr házát és kiér a természetbe, elcsodálkozik Isten
hatalmasságán ( hosszan áradozik erről)
17. ének: Szilveszter kesereg, amiért az Isten nem adta meg neki az utolsó lehetőséget, hogy
szeretteivel találkozhasson. Zsarnoknak nevezi, átkozza és megtagadja. Követeli, hogy vegye
vissza az alamizsna- életet.
A szőlőszem-parabola értelmezése
Szilveszte filozófiáját a szőlőszem-hasonlaton keresztül érthetjük meg.
A földet egy parányi szőlőszemhez hasonlítja, ami viszont annál több milliószor nagyobb.
Ha egy kis szőlőszem megéréséhez egy évre van szükség, a Földnek évezredek vagy évmilliók
kellenek.
Viszont a Földnek nem a nap sugarára van szüksége, hanem a nagy lelkekre.
Szilveszter egy ilyen sugárnak tartja magát, aki vezeti a népet a helyes út felé.
Ilyen emberek csak ritkán születnek. „Hogyan kívánhatnánk tehát, hogy A föld hamar
megérjék?...”