I.

A hangok keletkezése
– A hangot rezgő anyag szólaltatja meg.
– A hang hullámokban terjed. (körkörös hullámok)
– A hangot egy közvetítő anyag viszi tovább (víz, levegő)
– A hanghullám a fülünkben lévő dobhártyát rezegteti meg, az agyunk ezt alakítja vissza hanggá.
II. A beszédhangok
A) A beszédhangok keletkezése
A levegő útja:
tüdő → légcső → gége (+ rajta a két hangszál, amelyet a levegő megrezegtet) →
ínyvitorla (kétfelé terelheti a levegőt)

orrüreg szájüreg: ajkak, fogak, szájpadlás, nyelv

B) A beszédhangok csoportosítása
1.) Magánhangzók
– képzésükkor a szájüregben nincs akadály
– tiszta zöngehangok (a hangszálak rezegnek)
2.) Mássalhangzók
– képzésükkor a szájüregben akadály van
– a hangszál
• rezeg = zöngés mássalhangzó
• nem rezeg = zöngétlen mássalhangzó
III. A magánhangzók
1.) A magánhangzók csoportosítása
a) Időtartam szerint
– rövid: a, e, i, o, ö, u, ü,
– hosszú: á, é, í, ó, ő, ú, ű,
b) Ajakműködés szerint
– ajakkerekítéses: a, o, ó, u, ú, ö, ő, ü, ű,
– ajakréses: á, e, é, i, í,
c) A nyelv vízszintes mozgása szerint
– mély (hátul képzett): a, á, o, ó, u, ú,
– magas (elöl képzett): e, é, i, í, ö, ő, ü, ű,
d) A nyelv függőleges mozgása szerint
– alsó nyelvállású: a, á, e,
– középső nyelvállású: ö, ő, é, o, ó,
– felső nyelvállású: u, ú, i, í, ü, ű,
2.) Magánhangzótörvények
a) A hangrend
Szavaink többségében a magánhangzók szabályosan rendeződnek.
– magas hangrendű szó = csak magas magánhangzó van a szóban
– mély hangrendű szó = csak mély magánhangzó van a szóban
– vegyes hangrendű szó = magas és mély magánhangzó is van a szóban
Vegyes hangrendűek lehetnek a következő típusú szavak:
– azok az ősi szavak, amelyekben -e, -é, -i, -í hang van
(ezeknek valaha volt mély változata is)
– az összetett szavak
– idegen eredetű, azaz más népektől átvett szavak
b) Az illeszkedés
A toldalék hangrendje illeszkedik a szó hangrendjéhez.
– magas hangrendű szóhoz magas hangrendű toldalék járul
– mély hangrendű szóhoz mély hangrendű toldalék járul
– vegyes hangrendű szóhoz többnyire mély hangrendű toldalék járul
(DE! sokszor az utolsó szótag hangrendje dönti el)
IV. A mássalhangzók
1.) A mássalhangzók csoportosítása
a) Időtartam szerint:
– rövid: l, t,
– hosszú: ll, tt,
b) A hangszalagok működése szerint:
– zöngés (rezegnek a hangszalagok)
– zöngétlen (nem rezegnek a hangszalagok)
zg: b d dz dzs g gy j l (ly) m n ny r v z zs –
zgt: p t c cs k ty – – – – – – f sz s h
c) A képzés helye szerint:
– ajakhang: p, b,
– foghang: d, n, t,
– íny/szájpadlás hang: ny, ty,
– gégehang: h,
d) A képzés módja szerint:
– zárhangok: k, t, d,
– réshangok: sz, s,
– zár-rés hangok: c, dz,
– orrhangok: m, n, ny,
– pergőhang: r,
2.) Mássalhangzótörvények
a) Összeolvadás
– két különböző mássalhangzó áll egymás mellett
– egy harmadik hangot hallunk
t + sz → cc (játszik)
d + sz → cc (adsz)
t + s → cs (fűtsünk)
n + j → ny (fonjad)
d + j → gy (adjad)
t + j → ty (kertje)
b) Rövidülés
– 3 mássalhangzó áll egymás mellett
• 2 azonos (hosszú)
• 1 eltérő
– a két azonos közül az egyiket nem ejtjük
varrta, jobbra, otthon
c) Kiesés
– 3 különböző mássalhangzó áll egymás mellett
– a középsőt nem ejtjük
mondta, nézd meg, mindnyájan,
d) Nyúlás
– két magánhangzó között hosszú mássalhangzót mondunk
kisebb, egy, lesz,
e) Hasonulás
e/1. Részleges hasonulás
zöngésség szerint
– két mássalhangzó áll egymás mellett
• egyik zöngés
• a másik zöngétlen
– a 2. mássalhangzó az előtte állót magához hasonlóvá teszi zöngésség szerint
(a változás csak akkor következik be, ha az 1. mássalhangzónak van zöngés/zöngétlen párja)
zsebkendő lakberendező
↓↓ ↓↓
zg zgt zgt zg
↓ ↓
b→p k→g
képzés helye szerint
– két mássalhangzó áll egymás mellett
• az első -n, -m vagy -ny
• a mögötte álló -b, -p, -m, -gy, -ty,
– az -n hangból -m vagy -ny lesz
különben, színpad, tanmenet, öngyújtó, ponty,
e/2. Teljes hasonulás
írásban nem jelölt
– két különböző mássalhangzó áll egymás mellett
– az egyik eltűnik, a másikat hosszan mondjuk
• -ny, -ty, -gy + j → -nny, tty, ggy
anyja, bátyja, nagyja; hagyja, hunyja,
• l + j → jj
szálljon, repüljön, kínálja
• -sz, -z + s → -ss
egészség, házsor, község,
írásban jelölt
– két különböző mássalhangzó áll egymás mellett
– az egyik eltűnik, a másikat hosszan írjuk
• -val, -vel → a -v teljesen hasonul az előtte álló mássalhangzóhoz, ezért azt kettőzve írjuk le
asztallal, székkel, papírral, ezüsttel
• -vá, -vé → a -v teljesen hasonul az előtte álló mássalhangzóhoz, ezért azt kettőzve írjuk le
széppé, vízzé, okossá, sárrá (válik)
• -s, -sz, -z, dz végű igék + j → a -j teljesen hasonul az előtte álló mássalhangzóhoz, ezért azt
kettőzve írjuk le
moss, játssz, húzz, eddz
• az, ez mutató némás + ragok
abban, attól, ahhoz, annál, ebben, ettől, ehhez, ennél;
afféle, efféle, akkora, ekkora,
V. A betű
1.) A betűk
A betű a hang írott képe
2.) A betűk csoportosítása
a) A betűk száma
– egyjegyű: b, c, d, e, é, f,
– kétjegyű: dz, cs, gy, ly, ny, sz, ty, zs,
– háromjegyű: dzs,
b) A betűk alakja
– rövid: l, k, t, gy, sz,
szál, lak, hit, megy, válasz,
– hosszú: ll, kk, tt, ggy, ssz
száll, lakk, hitt, meggy, válassz!
– kettőzött: gygy, szszs, (összetett szavak elő- és utótagja találkozásánál)
jegygyűrű, részszorzat
3.) Az ábécé
a, á, b, c, cs, d, dz, dzs,
e, é, f, g, gy, h,
i, í, j, k, l, ly, m, n, ny,
o, ó, ö, ő, p, q, r, s, sz, t, ty,
u, ú, ü, ű, v, w, x, y, z, zs,
(magánhangzó, mássalhangzó, idegen eredetű betű)
4.) A betűrend
A magyar ábécé alapján a szavakat sorrendbe szedjük.
Legfontosabb szabályok:
– a szavakat az 1. betűjük alapján állítjuk sorrendbe
acél, cukor, csacsi
– ha a szavak azonos betűvel (betűkkel kezdődnek, az első nem azonos betű alapján soroljuk be
dac, domb, duzzog
– a rövidebb szó kerül előre
lom, lomb, lombik
– nem teszünk különbséget a kis- és nagybetűk között
Zoltán, zongora; zseni, Zsigmond
– nem teszünk különbséget a rövid és a hosszú magánhangzók között (a = á, o = ó)
író, iroda,
– a rövid magánhangzós szó kerül előre, ha csak a magánhangzó időtartamában különböznek a
szavak
szel, szél; szeles, széles
– az egybeírt, kötőjeles vagy külön írt szókapcsolatoknál nem vesszük figyelembe a szó határát
márványkő, márvány sírkő, Márvány-tenger
5.) Az elválasztás, szótagolás
– Minden szó annyi szótag, ahány magánhangzó van benne.
sza-la-gos
– A magánhangzó önmagában is alkothat szótagot.
te-a, di-ó, fi-a-i-é
– Két magánhangzó között 1 mássalhangzó van, az mindig átkerül a következő szótagba.
ce-ru-za
– 2 vagy több mássalhangzó van a két magánhangzó között, akkor, mindig csak egy mássalhangzó
kerül át a következő szótagba.
szek-rény, asz-tal, hosz-szú, megy-gyes, temp-lom, cent-rum
– dz, dzs, ch, x betűket tartalmazó szavak elválasztása
bo-dza, e-dző, lán-dzsa, Ri-chárd, or-chidea, ta-xi, ref-le-xek
– Az összetett szavakat az összetétel határán választjuk el.
rend-őr, vas-út, ablak-üveg,