Society: The Basics, 5th Canadian

Edition
Go to download the full and correct content document:
https://testbankmall.com/product/society-the-basics-5th-canadian-edition/
More products digital (pdf, epub, mobi) instant
download maybe you interests ...

Test Bank for Society: The Basics, 7th Canadian Edition

John J Macionis

https://testbankmall.com/product/test-bank-for-society-the-
basics-7th-canadian-edition-john-j-macionis/

Society The Basics Macionis 13th Edition Test Bank

https://testbankmall.com/product/society-the-basics-
macionis-13th-edition-test-bank/

Society The Basics Macionis 12th Edition Test Bank

https://testbankmall.com/product/society-the-basics-
macionis-12th-edition-test-bank/

Test Bank for Society The Basics, 11th Edition:

Macionis

https://testbankmall.com/product/test-bank-for-society-the-
basics-11th-edition-macionis/
Solution Manual for Society: The Basics, 15th Edition,
John J. Macionis

https://testbankmall.com/product/solution-manual-for-society-the-
basics-15th-edition-john-j-macionis/

Test Bank for Society: The Basics, 15th Edition, John

J. Macionis

https://testbankmall.com/product/test-bank-for-society-the-
basics-15th-edition-john-j-macionis/

Test Bank for Health: The Basics 7th Canadian Edition

Donatelle

https://testbankmall.com/product/test-bank-for-health-the-
basics-7th-canadian-edition-donatelle/

Test Bank for Health The Basics, Fifth Canadian

Edition: Donatelle

https://testbankmall.com/product/test-bank-for-health-the-basics-
fifth-canadian-edition-donatelle/

Basics of Social Research Canadian 4th Edition Neuman

Test Bank

https://testbankmall.com/product/basics-of-social-research-
canadian-4th-edition-neuman-test-bank/
 Chapter 1 Discovering Sociology

Answer: B
Diff: 2 Page Ref: 3
Skill: Factual

5) What was the most important relationship C. Wright Mills identified when he addressed the sociological
imagination?
A) the gap between social class and race
B) the connection between history and biography
C) the importance of education and practical experience
D) the cumulative effects of stress and social control
Answer: B
Diff: 2 Page Ref: 3
Skill: Factual

Copyright © 2012 Pearson Education, Inc. All rights reserved.

2
Test Bank for Thompson and Hickey’s Society in Focus: An Introduction to Sociology, Census Update, 7e

6) During a tour of the county jail, Sally observed a high percentage of the inmates were African
Americans and Hispanics. Sally asked her professor and the prison official escorting the class a series of
questions to explain this overrepresentation of minorities. For every answer they provided Sally had
another question. This form of circular inquiry that asks questions and questions answers is called
________.
A) secondary analysis
B) ethnomethodology
C) dramaturgical analysis
D) sociological thinking
Answer: D
Diff: 2 Page Ref: 6
Skill: Conceptual

7) What do sociologists call the discrepancy between the homes of white Americans and the homes of
minorities when addressing the lack of access to new technomedia by minorities?
A) the invisible institution
B) the digital divide
C) media discrimination
D) cultural lag
Answer: B
Diff: 1 Page Ref: 11
Skill: Factual

8) As a sociologist, what was Harriet Martineau's greatest contribution to the discipline?

A) She developed the concept of social Darwinism.
B) She developed the concept of the ideal type.
C) She compared society to a living organism.
D) She translated Comte's work into English.
Answer: D
Diff: 1 Page Ref: 13
Skill: Factual

9) A conceptual model or typology constructed from the direct observation of a number of specific cases
and representing the essential qualities found in those cases is called ________.
A) the manifest function
B) the latent function
C) positivism
D) the ideal type
Answer: D
Diff: 1 Page Ref: 15
Skill: Factual

10) According to Ward, the study of society, in an effort to understand and explain the natural laws that
govern its evolution is ________.
A) applied sociology
B) ethnomethodology
C) pure sociology
D) dramaturgical analysis
Answer: C
Diff: 1 Page Ref: 16
Skill: Factual

Copyright © 2012 Pearson Education, Inc. All rights reserved.

3
 Chapter 1 Discovering Sociology

11) Objectively assessing ideas, statements, and information that entails solving problems and analyzing
evidence describes ________.
A) the sociological imagination
B) cultural relativism
C) ethnocentrism
D) critical thinking
Answer: D
Diff: 1 Page Ref: 6
Skill: Factual

12) Forms of communication that transmit standardized messages to widespread audiences refer to
________.
A) the mass media
B) propaganda
C) the sociological imagination
D) sociological thinking
Answer: A
Diff: 1 Page Ref: 9
Skill: Factual

13) The use of observation, comparison, experimentation, and the historical method to analyze society is
called ________.
A) compurgation
B) positivism
C) econometrics
D) rationalization
Answer: B
Diff: 1 Page Ref: 13
Skill: Factual

14) What university is credited with developing the first sociology program in the United States?
A) the University of Pennsylvania
B) Harvard
C) Princeton
D) the University of Chicago
Answer: D
Diff: 1 Page Ref: 16
Skill: Factual

15) The focus on day-to-day interactions of individuals and groups in specific social situations used in
symbolic interactionism is referred to as ________.
A) dramaturgical analysis
B) microlevel analysis
C) functional analysis
D) macrolevel analysis
Answer: B
Diff: 1 Page Ref: 17
Skill: Factual

Copyright © 2012 Pearson Education, Inc. All rights reserved.

4
Test Bank for Thompson and Hickey’s Society in Focus: An Introduction to Sociology, Census Update, 7e

16) Which two sociological perspectives rely on macrolevel analysis?

A) symbolic interactionism and structural functionalism
B) symbolic interactionism and the conflict perspective
C) structural functionalism and the conflict perspective
D) dramaturgical analysis and ethnomethodology
Answer: C
Diff: 2 Page Ref: 18-19
Skill: Conceptual

17) Dramaturgical analysis and the labeling approach are most aligned with which sociological
perspective?
A) structural functionalism
B) the conflict perspective
C) the neo-conflict perspective
D) symbolic interactionism
Answer: D
Diff: 2 Page Ref: 18
Skill: Conceptual

18) The French sociologist who was primarily concerned with social order and wrote extensively on social
solidarity as well as suicide was ________.
A) Jacques Cousteau
B) Charles de Gaulle
C) Louis Pasteur
D) Émile Durkheim
Answer: D
Diff: 1 Page Ref: 14
Skill: Factual

19) The German sociologist who developed the concepts of Verstehen and the ideal type was ________.
A) Karl Marx
B) Max Weber
C) Franz Gall
D) Charles Goring
Answer: B
Diff: 2 Page Ref: 15
Skill: Factual

20) The first sociology courses in the United States were taught by ________ at Brown University.
A) W.E.B. DuBois
B) Robert Park
C) Lester Ward
D) Ernest Burgess
Answer: C
Diff: 2 Page Ref: 16
Skill: Factual

21) The applied sociologist who won the Nobel Prize for her work with the poor and homeless in Chicago
was ________.
A) Margaret Sanger
B) Susan B. Anthony
C) Diana L. Murphy
D) Jane Addams
Answer: D
Diff: 2 Page Ref: 16
Skill: Factual

Copyright © 2012 Pearson Education, Inc. All rights reserved.

5
 Chapter 1 Discovering Sociology

22) Media experts assert that the primary medium for broadcasting is ________.
A) the Internet
B) the newspaper
C) television
D) radio
Answer: C
Diff: 2 Page Ref: 11
Skill: Factual

23) Sets of assumptions that guide research questions, methods of analysis and interpretation, and the
development of theory refer to ________.
A) paradigms
B) symbolism
C) values
D) the definition of the situation
Answer: A
Diff: 2 Page Ref: 16
Skill: Applied

24) Which of the following sociologists are best known for their work with the symbolic interactionist
perspective?
A) Max Weber, Karl Marx, William Domhoff
B) George Herbert Mead, Charles Horton Cooley, Manford H. Kuhn
C) Émile Durkheim, Herbert Spencer, Auguste Comte
D) Lester Ward, W.E.B. DuBois, Henri Saint Simon
Answer: B
Diff: 2 Page Ref: 17 - 18
Skill: Factual

25) In Howard Becker's classic work, Outsiders, what occupation did the public consider as deviant
because of its nontraditional role, hours of work, and interracial association?
A) police officers
B) professional wrestlers
C) jazz musicians
D) rodeo clowns
Answer: C
Diff: 2 Page Ref: 18
Skill: Factual

26) Universities are expected to prepare students for professional careers or to provide them the skills
necessary for the pursuit of graduate degrees. Such expectations are considered as ________ of the
university.
A) dysfunctions
B) latent functions
C) symbolic functions
D) manifest functions
Answer: D
Diff: 2 Page Ref: 19
Skill: Applied

Copyright © 2012 Pearson Education, Inc. All rights reserved.

6
Test Bank for Thompson and Hickey’s Society in Focus: An Introduction to Sociology, Census Update, 7e

27) Who was the 20th century sociologist who addressed the concept of The Power Elite as shaping
foreign and domestic policy for the benefit of the wealthy and powerful class?
A) C. Wright Mills
B) Robert K. Merton
C) Erving Goffman
D) Edwin Sutherland
Answer: A
Diff: 2 Page Ref: 20
Skill: Factual

28) The first major technological development in creating a powerful mass media was ________.
A) the creation of the steam-powered printing press
B) the invention of the microchip
C) the invention of television
D) the development of wireless communication
Answer: A
Diff: 1 Page Ref: 9
Skill: Factual

29) The ultimate form of technomedia specializing in narrowcasting is the ________.

A) newspaper
B) Internet
C) television
D) radio
Answer: B
Diff: 2 Page Ref: 11
Skill: Factual

30) The social event that inspired Auguste Comte to develop a scientific approach to problem solving and
the study of society was the ________.
A) American Revolution
B) discovery of the New World
C) French Revolution
D) drafting of the United States Constitution
Answer: C
Diff: 1 Page Ref: 13
Skill: Factual

31) The English sociologist who translated Positive Philosophy into English and studied social life in
America was ________.
A) Jane Addams
B) Margaret Sanger
C) Harriet Martineau
D) Susan B. Anthony
Answer: C
Diff: 2 Page Ref: 14
Skill: Factual

32) In his classic work Suicide, Durkheim linked suicide to ________.

A) social integration
B) social stratification
C) race and ethnicity
D) income and wealth
Answer: A
Diff: 2 Page Ref: 15
Skill: Factual

Copyright © 2012 Pearson Education, Inc. All rights reserved.

7
 Chapter 1 Discovering Sociology

33) The father of the Iowa School of Symbolic Interactionism is ________.

A) Auguste Comte
B) Manford Kuhn
C) Edwin Lemert
D) Howard Becker
Answer: B
Diff: 3 Page Ref: 18
Skill: Factual

34) Unintended or unrecognized consequences of social institutions, such as elementary schools’ serving
as child care facilities, are referred to as ________.
A) dysfunctions
B) macrolevel objectives
C) latent functions
D) microlevel objectives
Answer: C
Diff: 2 Page Ref: 19
Skill: Applied

35) Max Weber's term for a conceptual model or typology constructed from the direct observation of a
number of specific cases and representing the essential qualities found in those cases was ________.
A) latent function
B) the ideal type
C) Verstehen
D) manifest function
Answer: B
Diff: 2 Page Ref: 15
Skill: Factual

True/False

1) The two key ingredients to fully understanding the sociological imagination are social dynamics and
social statics.
Answer: FALSE
Page Ref: 3

2) Complex social issues are best viewed in simple terms of being right or wrong, black or white, liberal or
conservative.
Answer: FALSE
Page Ref: 6

3) Sociological thinking is a form of critical thinking that involves objectively assessing ideas, statements,
and information.
Answer: TRUE
Page Ref: 6

4) Media presentations almost always emphasize personal over social issues and emotional over
intellectual issues.
Answer: TRUE
Page Ref: 10

Copyright © 2012 Pearson Education, Inc. All rights reserved.

8
Test Bank for Thompson and Hickey’s Society in Focus: An Introduction to Sociology, Census Update, 7e

5) From its introduction to the public in 1939, television was heralded as the "body, voice, and mind of
tomorrow" and universally accepted by media experts and the public.
Answer: FALSE
Page Ref: 9

6) The driving forces that led to the development of sociology in Europe in the 19th century were
industrialization, urbanization, and immigration.
Answer: TRUE
Page Ref: 13

7) Prior to the work of Auguste Comte, little attention was given to the interpretation of social life by
philosophers, poets, or religious leaders, even in the most advanced ancient civilizations of Babylon, Egypt,
or India.
Answer: FALSE
Page Ref: 12

8) The use of observation, comparison, experimentation, and the historical method to analyze society is
referred to as positivism.
Answer: TRUE
Page Ref: 13

9) Auguste Comte envisioned sociology as leading to a utopian society fine- tuned by social engineers,
known as sociologists, who would apply sociological knowledge to cure society's ills.
Answer: TRUE
Page Ref: 14

10) Margaret Sanger made her most significant contribution to the newly developing science called
sociology by translating the original works of Auguste Comte from French into English.
Answer: FALSE
Page Ref: 14

11) Herbert Spencer was the social thinker to use the term "survival of the fittest" to propose a species'
survivability is linked to its ability to adapt to changing conditions.
Answer: TRUE
Page Ref: 14

12) Sociology developed as a science in America for the same general reasons it developed in Europe,
specifically the onset of rapid industrialization, immigration, and urbanization.
Answer: TRUE
Page Ref: 16

13) The first major technological development in creating a powerful mass media was the invention of the
microchip.
Answer: FALSE
Page Ref: 9

14) Pure sociology and applied sociology are virtually the same since the rise of postmodernity.
Answer: FALSE
Page Ref: 16

15) George Mead, William I. Thomas, Charles Horton Cooley, and Erving Goffman are best known for
introducing and advancing the principles of the symbolic interactionist perspective of sociology.
Answer: TRUE
Page Ref: 17-18

Copyright © 2012 Pearson Education, Inc. All rights reserved.

9
 Chapter 1 Discovering Sociology

16) The view that society is a social arena in which diverse groups with differing values and interest
compete for scarce resources is the basic principle of the conflict perspective.
Answer: TRUE
Page Ref: 19

17) Dramaturgical analysis, the use of the analogy of the theater to analyze social behavior, is most aligned
with the structural functionalist perspective.
Answer: FALSE
Page Ref: 18

18) An example of the dysfunction of the social institution of higher education would be the number of
students who fall victim to excessive drinking and partying, thus creating social problems for themselves
and the rest of society.
Answer: TRUE
Page Ref: 19

19) When writing his classic work Outsiders, Howard Becker explored the fascinating world of research
sociologists who employed full participation for an in-depth look at motorcycle gangs, the homeless, and
prison inmates.
Answer: FALSE
Page Ref: 18

20) The power elite concept was developed by Herbert Spencer to explain the superiority of civilized
members of society over the less evolved and less powerful lower classes.
Answer: FALSE
Page Ref: 20

Fill-in-the-Blanks

1) The quality of mind that provides an understanding of ourselves within the context of the larger society
is called ________.
Answer: the sociological imagination
Page Ref: 2-3

2) In explaining the sociological imagination, C. Wright Mills called the events that have shaped an entire
society's values and beliefs ________.
Answer: history
Page Ref: 3

3) The first major technological development in creating a powerful mass media occurred in the mid-19th
century with the invention of the ________ that led to the widespread distribution of affordable
newspapers, magazines, and books.
Answer: steam-powered printing press
Page Ref: 9

4) Verstehen is defined by Weber as ________.

Answer: a subjective, empathetic, introspective analysis of social interaction
Page Ref: 15

5) Émile Durkheim believed that social solidarity could be categorized into two types: ________, which is
found in simple rural societies, and ________, which is found in urban societies.
Answer: mechanical; organic
Page Ref: 15

Copyright © 2012 Pearson Education, Inc. All rights reserved.

10
Test Bank for Thompson and Hickey’s Society in Focus: An Introduction to Sociology, Census Update, 7e

6) The definition of the situation, also referred to as the Thomas theorem, can be summarized by the phrase
________.
Answer: "if people define situations as real, they are real in their consequences"
Page Ref: 17

7) C. Wright Mills called the powerful military, industrial, and political leadership that shapes domestic
and foreign policy ________.
Answer: the Power Elite
Page Ref: 20

8) The discrepancy between the access to new technomedia in the homes of minorities compared to access
in the homes of white Americans is called ________ by sociologists.
Answer: the digital divide
Page Ref: 11

9) The two major areas of study that Auguste Comte identified for sociologists in his book Positive
Philosophy were ________ and ________.
Answer: social statics; social dynamics
Page Ref: 13

10) The three variables most linked to the dramatic social upheaval in Europe that led to the development
of sociology were ________, ________, and ________.
Answer: industrialization, immigration, urbanization
Page Ref: 13

Copyright © 2012 Pearson Education, Inc. All rights reserved.

11
 Chapter 1 Discovering Sociology

Matching
Match the following:

1) The European philosopher who became so intensely engaged in A) Karl Marx

sociology that he considered the discipline a religion and saw
sociologists as being the high priests of positivism.
Page Ref: 14
2) The sociologist who said "sociology is not a practice, but an attempt B) Wilson Dizard
to understand" and is also known for coining the phrase "things are
not necessarily what they seem."
Page Ref: 2
3) The English sociologist who used organic analogy to compare C) Herbert Spencer
society to living organisms and developed the concept of social
Darwinism.
Page Ref: 14
4) Trained in history, economics, and philosophy, this theorist claimed D) Margaret Sanger
the unequal distribution of wealth in society is caused by social
forces and class differences.
Page Ref: 14
5) This early French sociologist believed that social solidarity was the E) Harriet Martineau
key to social order.
Page Ref: 15
6) The sociologist who coined the term ideal type and also studied the F) W.E.B. DuBois
bureaucracy.
Page Ref: 15
7) This European sociologist translated Comte's Positive Philosophy G) Jane Addams
into English.
Page Ref: 14
8) The communications expert who called newspapers, radio, H) Charles Horton Cooley
magazines, books, and motion pictures "old media."
Page Ref: 9
9) One of the founders of American social work, this applied I) Auguste Comte
sociologist won a Nobel Prize for her work at Hull House in
Chicago.
Page Ref: 16
10) This sociologist is considered the founder of Afro-American J) Manford Kuhn
sociology and was a co-founder of the NAACP.
Page Ref: 16
11) The symbolic interactionist who argued that the theoretical K) Lester Ward
assumptions of symbolic interactionism can be operationally
applied in more positivistic scientific ways.
Page Ref: 18
12) The contemporary sociologist addressed the sociological L) Émile Durkheim
imagination and noted it required an understanding of history and
biography.
Page Ref: 3
13) The first systematic American sociologist who differentiated M) C. Wright Mills
between pure sociology and applied sociology.
Page Ref: 16
14) A social reformer who applied sociological theories to problems of N) Peter Berger
population, health, and women's rights.
Page Ref: 16
15) The symbolic interactionist who developed the concept of the O) Max Weber
looking-glass self.
Page Ref: 17

Copyright © 2012 Pearson Education, Inc. All rights reserved.

12
Test Bank for Thompson and Hickey’s Society in Focus: An Introduction to Sociology, Census Update, 7e

Copyright © 2012 Pearson Education, Inc. All rights reserved.

13
 Chapter 1 Discovering Sociology

1) I 2) N 3) C 4) A
5) L 6) O 7) E 8) B
9) G 10) F 11) J 12) M
13) K 14) D 15) H

Essay

1) Define mass media and trace its evolution from its simplest form to its present day complexity.
Answer: Mass media refers to forms of communication that transmit standardized messages to widespread
audiences. It includes "old media" such as newspapers, magazines, books, radio, television, and
motion pictures and "technomedia" (also referred to as the "new media") which are the newer and
more personalized information technologies including personal computers, CD-ROMs, fax
machines, video games, handheld data banks, the Internet, fiber optics, and interactive television.

The first technological development in creating a mass media was the invention of the steam
powered printing press in the mid-nineteenth century that made the widespread distribution of
affordable newspapers, magazines, and books possible. This was followed by the introduction of
radio in 1920, television in 1939, and then the computer in 1950. The invention of the microchip
was the impetus to making computer technology affordable and user-friendly to the average
person.
Page Ref: 9-10

2) Trace the changes in society that led to the development of sociology in Europe and also in America.
Answer: The driving forces behind the development of sociology in Europe and America were
industrialization, urbanization, and immigration. Together, these three events created a social
climate that required new ideologies and perspectives to explain social interaction and personal
development. With the advent of new technologies, factories developed, luring people from small
villages and farms to cities where they sought factory work. The resulting industrialization
transformed Europe from an agricultural to a manufacturing society. The growth of large cities
that accompanied the movement of the masses from the country and across political boundaries to
the developing cities created tremendous social change that greatly affected the political,
economic, and social foundations of society. With these rapid social changes, problems developed
that included unemployment, inadequate housing, crime waves, pollution, and disease. The
manner in which social events were explained shifted from the theological to the scientific.
Human behavior and social conditions were no longer explained by supernatural forces but by
logical, rational, and cause-and-effect explanations. This change in ideology paved the way for
the development of sociology in Europe by Auguste Comte and other European social scientists in
the 19th century. When Comte's work was translated, it set the stage for the transfer of the new
science to America where it was quickly adopted for the same reasons it became popular in
Europe.
Page Ref: 12-16

3) What was the Chicago School? Trace its development noting its emphasis and its most well known
theorists.
Answer: The theoretical and methodological contributions made by the scholars who established the first
sociology curriculum at the University of Chicago became known as the Chicago School. The city
of Chicago served as a dynamic sociological laboratory to observe and analyze the social impact
of urbanization and industrialization. The major emphasis of the Chicago School was based on the
symbolic interactionist perspective. Among the early theorists making a contribution to the
Chicago School were George H. Mead, who addressed the meaning of symbols in social
interaction; William I. Thomas, who addressed the definition of the situation and how perception
is as real as actual fact; and Charles Horton Cooley, who introduced the concept of the looking-
glass self.
Page Ref: 16-18

Copyright © 2012 Pearson Education, Inc. All rights reserved.

14
Test Bank for Thompson and Hickey’s Society in Focus: An Introduction to Sociology, Census Update, 7e

4) Identify the major European and American sociologists who contributed to the development of the
discipline on each continent.
Answer: In Europe Auguste Comte, Harriet Martineau, Herbert Spencer, Émile Durkheim, Karl Marx, and
Max Weber were the major players in developing the science of sociology.

Auguste Comte, considered to be the father of sociology, coined the term sociology in his book
Positive Philosophy. Comte stressed the concept of positivism, which was the use of observation,
comparison, experimentation, and the historical method to analyze society. He also identified two
major areas of study for sociologists, social statics and social dynamics.

Harriet Martineau's major contribution to the discipline was her translation of Comte's work from
French to English, introducing the new science of sociology to the English-speaking world.
Martineau also made a major contribution to the discipline with her book Society in America,
which documented American social life.

Herbert Spencer was an English theoretical sociologist who relied heavily on evolutionary theory
to explain human behavior. He is credited with developing the concept of social Darwinism,
which stressed the survival of the fittest, to members of society.

Karl Marx, although not a sociologist by training, made one of the most significant contributions
to the discipline with his explanation of social inequality being the result of social forces. He
linked social class to being limited to only two groups, the "haves," or bourgeoisie, who owned the
means of production and the "have-nots," or proletariat, who were the working class laborers.

Émile Durkheim made important contributions to sociology in his studies of social order, social
integration, suicide, and religion.

Max Weber stressed that sociological research should be value-free, analyzing what society is and
not what researchers feel it should be. Weber is most known for his concept of Verstehen, which
refers to a subjective, empathetic, introspective analysis of human interaction; his development of
the concept of the ideal type; and his study of bureaucracy.

When sociology crossed the Atlantic and came to America, the major theorists involved in its
development were Lester Ward, Jane Addams, Margaret Sanger, and William E. B. DuBois.

Lester Ward was the first systematic American sociologist. He is credited with differentiating
between applied sociology and theoretical (pure) sociology.

Jane Addams was an applied sociologist who put sociological training to work with the
establishment of Hull House in Chicago in 1889. This led to her winning a Nobel Prize in 1931.

Margaret Sanger applied sociological theories to problems of population, health, and women's
rights. She published the journal Woman Rebel aimed at raising the consciousness of working-
class women.

William E.B. DuBois was the first African American to earn a doctorate from Harvard University.
He is considered the founder of African-American sociology and was one of the founders of the
NAACP.
Page Ref: 13-16

Copyright © 2012 Pearson Education, Inc. All rights reserved.

15
 Chapter 1 Discovering Sociology

5) Identify and define the three sociological perspectives.

Answer: The three sociological perspectives are the symbolic interactionist perspective, the structural
functionalist perspective, and the conflict perspective.

The symbolic interactionist perspective views social meaning as arising through the process of
social interaction. Contemporary symbolic interactionism rests on three basic premises: (1) human
beings act towards things on the basis of the meanings that they attach to them; (2) these meanings
are derived from social interaction with others; and (3) these meanings may be changed or
modified through interaction and interpretation.

The structural functionalist perspective examines the broader social structures and society as a
whole. This perspective emphasizes social structure and order. It views society as a system of
interdependent and interrelated parts. Within the overall structure of society, each part fulfills a
specific function that contributes to the overall functioning of the entire system.

The conflict perspective views society as comprising diverse groups with conflicting values and
interests. The groups have differential access to wealth, power, and prestige, which creates class
differences and social inequality. The conflict perspective is based on the original writings of Karl
Marx.
Page Ref: 16-20

Copyright © 2012 Pearson Education, Inc. All rights reserved.

16
Another random document with
no related content on Scribd:
The Project Gutenberg eBook of Az emberiség

képviselői
This ebook is for the use of anyone anywhere in the United
States and most other parts of the world at no cost and with
almost no restrictions whatsoever. You may copy it, give it away
or re-use it under the terms of the Project Gutenberg License
included with this ebook or online at www.gutenberg.org. If you
are not located in the United States, you will have to check the
laws of the country where you are located before using this
eBook.

Title: Az emberiség képviselői

Author: Ralph Waldo Emerson

Translator: Ödön Wildner

Release date: June 15, 2022 [eBook #68321]

Language: Hungarian

Original publication: Hungary: Franklin-Társulat, 1923

Credits: Albert László from page images generously made

available by the Library of the Hungarian Academy of
Sciences

*** START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK AZ

EMBERISÉG KÉPVISELŐI ***
 Megjegyzés:
A tartalomjegyzék a 237. oldalon található.
 KULTURA és TUDOMÁNY

AZ EMBERISÉG KÉPVISELŐI

(REPRESENTATIVE MEN)

IRTA RALPH WALDO EMERSON

FORDITOTTA Dr WILDNER ÖDÖN

BUDAPEST, 1923

FRANKLIN-TÁRSULAT
MAGYAR IROD. INTÉZET ÉS KÖNYVNYOMDA

KIADÁSA

AZ EMBERISÉG KÉPVISELŐI
 (REPRESENTATIVE MEN)
IRTA

RALPH WALDO EMERSON

FORDITOTTA

Dr WILDNER ÖDÖN

BUDAPEST, 1923

FRANKLIN-TÁRSULAT
MAGYAR IROD. INTÉZET ÉS KÖNYVNYOMDA

KIADÁSA
FRANKLIN-TÁRSULAT NYOMDÁJA.
 ELŐSZÓ.

Az amerikai filozófus-költőnek második fordításkötetét veszi itt az

olvasó kezemtől ugyanebben a vállalatban. Az 1850-ben megjelent:
«Representative Men» első magyar átültetője: a nagyérdemű Szász
Károly volt s munkája «Az Emberi Szellem Képviselői» cím alatt az
Akadémia könyvkiadóvállalatában 1894-ben jelent meg. Ez a kiadás
azóta teljesen elfogyott, a magyar közönség pedig, amely – közben
megtett örvendetes fejlődésről tanuskodva, – szép érdeklődést mutat
az efajta népszerűbb, bár nem könnyű bölcseleti olvasmányok iránt,
keresve-keresi a munkát magyarul, holott Akadémiánk, úgy tudom
egy régi, s ma már különös alapszabályi rendelkezés következtében,
nem adja ki újra. (A közkeletű német [Reclam-] fordítás nem ér
valami sokat, mert igen «mellébeszél», anélkül, hogy a megértést
elősegítené.) Ez indította a «Kultúra és Tudomány» vállalatot, hogy
hazai olvasóinknak ismét hozzáférhetővé tegye ezt a standard-
művet, s engem bízott meg a fordítással. Örömmel vállaltam, mert
éppen Emerson egyéb essay-be is beledolgoztam magam, minek
gyümölcse két más fordításkötetem.1)
Emersonról, stílusáról, fordításának óriás nehézségeiről, ezzel
szemben saját fordítói álláspontomról voltam bátor már az előbbi,
ugyanitt megjelent Emerson-tanulmányok élén nyilatkozni. Most is
csak azt ismétlem: bár tudtam, hogy Emersont kell adnom s nem
magamat, néhol inkább feláldoztam a filológiai hűséget, hogy csak
közelebb hozzam a megértéshez. Elvégre az idegen jó, szép és igaz
is csak úgy hathat reánk, csak akkor válik bármi kis részt nemzeti
kultúránk tényezőjévé, ha – hamisítás nélkül – kapcsolható hazai,
adott előzményekhez, fejlettségi fokhoz és hozzásímul
gondolkozásunk, érzésünk és kifejezésünk sajátos módjaihoz,
egyébként az átvétel csak az álkultúra szenvelgése, múló divat,
sallang.
Fordításom semmiképen nem akar idétlen és kegyeletsértő
vetélkedés lenni boldog emlékű elődömmel, akinek úttörő nagy
érdemeit magam ismerem el legjobban, aki a magam munkája
közben az ő munkáját is szem előtt tartottam, bár ez nem gátolt,
hogy saját felelősségemre s jóhiszeműleg helyenkint mást ne
olvassak ki az eredetiből, mint ő. Emerson, sajnos, gyakran olyan
homályos, hogy bizony ez megtörténhetik, – sokszor három, négy
fordítás is mást mond, – anélkül, hogy az illető helyre nézve ne
lehetne továbbra is azt mondani: «sub judice lis est». Emerson
osztozik ebben congeniális barátjával, Carlylelel, akivel a nagy
egyének csodálatában is osztozik, bár ő kissé hűvösebben tiszteli a
hősöket, mint a lángszavú Hero-worship írója.
W. Ö.
 I.

A NAGY EMBEREK HASZNA.

A nagy emberbe vetett hit természetes dolog. Ha gyermekkori

társaink történetesen hősökként jelentkeznének, királyi
életkörülményekkel: ez nem lepne meg bennünket. Minden
mithologia küszöbén félisteneket találunk magasztos és költői
környezetben, lángeszük fölényénél fogva. Gautama2) legendáiban
az első emberek földet ettek és azt pompásan édesnek ízlelték.
A természetnek az a színe, mintha csak a kiválók kedvéért volna.
A világ fentartója a jó emberek igaz volta: ők teszik a földet
egészségessé. Akik velük élnek, vidámnak és táplálónak érzik az
életet. Az élet csakis egy ilyen társadalomban való hitünk révén válik
édessé és elviselhetővé s gyakorlatban vagy legalább elméletben,
mindig arra törekszünk, hogy fölöttünk álló emberekkel éljünk. Róluk
nevezzük el gyermekeinket és földeinket. Neveik belevésődnek
nyelvünkbe; műveik, képeik ott vannak házunkban s a nap minden
körülménye valamely róluk szóló esetet idéz eszünkbe.
A nagy emberek keresése az ifjúság délibábja, s a férfikor
legkomolyabb foglalkozása. Idegen vidékekre utazunk, hogy
meglássuk műveiket s – ha lehet, – egy percre őket magukat is. De
helyettük csak külső javak jutnak osztályrészünkül. Fölállítjátok a
tételt: az angol nép gyakorlatias, a német vendégszerető;
Valenciában szelid az éghajlat, s a Sacramento halmain aranyat
lehet ásni. Elhiszem. De én nem azért utazom oda, hogy
kényelemben, gazdagságban élő, vendégbarát népeket, derűs eget,
vagy igen nagy árú aranyrudakat találjak. Ha ellenben volna olyan
mágnes a világon, amelynek hegye megmutatná a tájékokat és
házakat, ahol valóban dús és hatalmas lelkü emberek laknak:
mindenemen túladnék, hogy az árán megvegyem ezt a mágnest és
útmutatása szerint még ma fölkerekedném az útra.
Az egész fajt az ő hitelük fémjelzi nekünk. Ha tudjuk, hogy ebben
vagy abban a városban él az az ember, aki a vasutat föltalálta, ez
szemünkben a város minden más polgárát magasabbra emeli. De a
rengeteg néptömeg, ha nem egyéb, mint csupa koldus, utálatos,
mint a pondrós sajt, nyüzsgő hangyaboly vagy bolhasereg: mentől
több van belőle, annál rosszabb.
Vallásunk e védőszentjeink iránt táplált szeretetből és hódolatból
áll. A hitrege istenei a nagy emberek ragyogó perceinek emlékei.
Minden edényünket egy mintában öntjük. A judaizmus,
christianizmus, buddhizmus, mahometizmus, összes hatalmas
hitrendszereink mind az emberi szellem szervezeti, szükségszerű
működésének alkotásai. A történelem búvára hasonlít az emberhez,
aki az árúházba szövetet vagy szőnyeget megy vásárolni. Azt
képzeli, új dolgot szerez; pedig ha elmegy a gyárba, azt találja, hogy
ez az új szövet is csak azokat a kacskaringós és rózsás mintákat
ismétli, mik a thébai pyramisok belső falába vannak írva.
Theizmusunk az emberi szellem tisztulása. Az ember nem tud mást
festeni, alkotni, elgondolni, mint csak embert. Azt hiszi, hogy a
természet nagy anyagi elemei is az ő gondolatából eredtek, s
bölcsészetünk csak egyetlen lényeget ismer összegyülemlett vagy
szétosztódott állapotban.
Ha már most annak a kutatásába fogunk, minémű haszon
háramlik ránk másoktól, szolgáljon intőjelül némely modern
tudomány veszedelme s kezdjük szépen alulról! Ne tusakodjunk a
szeretet ellen; ne vitassuk el, hogy mások létezése is lényeges.
Vannak erőink, amelyek csakis a társas együttlétből fakadnak.
Másokhoz való szeretetünk olyan előnyt teremt, amelyet semmi
egyéb nem tud pótolni. Mások révén meg bírom tenni, amit egyedül
nem tudok megtenni. Kimondhatom neked, amit előbb nem
mondhattam ki enmagamnak. Embertársaink olyan üveglencsék,
amelyeken át saját lelkünkben olvasunk. Minden ember a magáétól
különböző tulajdonságokat keresi, de a maguk nemében jókat, azaz
különbözőket, sőt a legjobban különbözőket keresi. Mentől erősebb
valakinek a természete, annál erősebb visszahatást gyakorol.
Nyúljunk a tisztaságában jelentkező tulajdonság után. A csekély
tehetségre ne hederítsünk.
A főkülönbséget az teszi az emberek közt, hogy saját ügyükben
járnak-e el, vagy sem. Az ember olyan nemes növény, amely – mint
a pálma – belülről nő kifelé. Ő a maga dolgát, bár az mások számára
lehetetlen volna, gyorsan, szinte játszva fejti ki, s végezi el. Könnyű
a cukornak édesnek lenni, s könnyű a salétromnak sósnak lenni.
Sokat bajoskodunk azzal, hogy olyasmit hajhászunk, ami
magától hull az ölünkbe. Azt sorolom a nagy emberek közé, aki a
gondolat olyan magasabb körében él, ahová más ember csak nagy
üggyel-bajjal bír felküzködni. Ő neki csak a szemét kell kinyitnia,
hogy a dolgokat igazi világításukban s széleskörű viszonylataikban
lássa, holott amazoknak kínos igazításokat kell tenniök s éber
szemmel kell őrizkedniök a tévedés fölös forrásától. Hasonló a nagy
emberek haszna számunkra. Egy szép személynek nem kerül
fáradságába, hogy képét szemünkbe fesse, s mégis, milyen
fejedelmi ajándékot ad vele. Épp ilyen kevés áldozatába kerül a
bölcs léleknek, hogy a maga kiválóságát másokkal közölje. Mindenki
javadolgát a legsímábban végzi: «Kevés eszközzel nagy hatást!» Az
a valóban nagy, aki természeténél fogva az, s aki sohasem
emlékeztet bennünket másokra.
Mindazonáltal kell, hogy rokonunk legyen és életünk igéretet
nyerjen tőle, hogy azt föl fogja világosítani. Ha például én meg sem
tudom mondani, mit is szeretnék tudni, viszont találkoztam
emberekkel, akik jellemükkel és cselekedetükkel felelnek olyan
kérdésekre, miket én föl sem tudnék tenni. Előfordul, hogy bizonyos
egyén olyan kérdésre válaszol, amelyet egyik kortársa sem tett föl és
ezzel elszigetelve marad. Elmúlt és elmúlóban lévő hitek és filozófiák
megint egyéb kérdésekre válaszolnak. Bizonyos emberek ismét azt
a benyomást keltik, hogy gazdag lehetőséget rejtenek ugyan
magukban, azonban még magukkal sem tudnak mit elkezdeni s
nincsenek hasznára kortársaiknak, – mintha merőben valamely a
levegőben keringő ösztön szeszélyes játéka lennének, – úgy hogy
nem elégítik ki szükségleteinket. Ellenben a nagy emberek közel
élnek hozzánk; első látásra megismerjük. Kielégítik a
várakozásunkat és kellő időben teremnek őket megillető helyükre.
Ami valóban jó, az termékeny is; maga csinál helyet, maga szerez
táplálékot, szövetségeseket magának. Az egészséges alma magot
terem; a vackor nem. Ha az ember a maga helyén van, akkor alkotó,
termékeny, mágneses, egész seregeket betölt céljával, hogy azt
végrehajtsák. A folyó maga ássa meg medrét s minden helyes
eszme maga módolja ki csatornáit és befogadó kikötőjét, aratását,
kifejező intézményeit, harci jelvényeit, terjesztő, magyarázó
tanítványait. Az igazi művész piedestálja az egész földkerekség,
holott a szerencselovag évtizedes küzdelem után is csupán azt a
talpalatnyi földet mondhatja a magáénak, amelyre éppen talpát
ráteszi.
Közbeszédünk a nagy ember kétféle hasznát különbözteti meg. A
«közvetlen adomány» kedvenc hite az embernek korai fejlődési
fokain; ilyenek pl. az anyagi vagy szellemi segítség, egészség, örök
ifjúság, finom érzékek, a gyógyító- vagy varázserő, a jóstehetség
ajándékai. A kis fiú azt hiszi, hogy a tanító pénzért tölcsérrel
csöpögtetheti belé a bölcseségét. Az egyházak is hisznek átháramló
érdemekben. Ámde, ha szigorúbban vizsgáljuk a dolgot, nem sok
esetét látjuk a közvetlen szolgálatnak, haszonnak. Az ember
endogén, belülről fejlődő és a nevelés csupán arra jó, hogy
kibontakoztassa a lényét. Mások segítsége csak gépies jelentőségű,
ha szembeállítjuk benső természetünk önnön fölfedezéseivel. Amit
így tanulunk, az megtevés által gyönyörűséggé és maradandó
hatásúvá válik. A helyes erkölcs középponti dolog s a lélekből
sugárzik kifelé. Az ajándék, ingyen adomány tulajdonkép ellenkezik
a világegyetem törvényével. Ha másokat szolgálunk, magunkat
szolgáljuk. Csak magam adhatok magamnak fölmentést. «Intézd el a
dolgod magaddal, te bolond» – mondja a lélek – «csak nem fogsz az
egekkel vagy más emberekkel törődni?» Így hát csak a közvetett
szolgálat, vagy haszon jön számba. Az embereknek festői vagy
képviselő tulajdonságuk van s ők értelmünknek vannak hasznára.
Böhme és Swedenborg3) fölismerték a dolgok jelképi mivoltát. Tehát
az emberek reprezentativok; elsősorban a dolgok képviselői,
másodsorban eszméké.
Ahogyan a növények az ásványokat az állatok táplálékává
alakítják át, úgy minden ember a természet valamelyes
nyersanyagát emberi használatra alakítja át. A tűz, villamosság,
mágnesség, vas, ólom, üveg, vászon, selyem, gyapot, a
szerszámok, a tizedes mérték föltalálója, a földmérő, a
gépészmérnök, a muzsikus valamennyien megkönnyítik
embertársaik útját ismeretlen és úttalan rengetegeken át. Minden
embert titokzatos hasonlóság révén rokonság fűz a Természet
valamely negyedéhez, amelynek ő a működtető tényezője és
magyarázója: így pl. Linné a növényeké, Huber a méheké, Fries a
gombáké, Van Mons a körtéké, Dalton az atomformáké, Euklides a
vonalaké, s Newton a differenciális- és integrálisoké.
Az igazi férfiú a Természet középpontja, akitől a viszonylatok
szálai minden dolog felé szövődnek akár folyékony vagy szilárd,
akár testi vagy lelki is az. A földgömb forog; minden röge, köve
elérkezik a délkörhöz: éppígy minden szervnek, működésnek,
savnak, kristálynak, porszemnek megvan a maga viszonya az
agyhoz. Minden növénynek megvan a maga élősdije s minden
teremtménynek a szerelmese és poétája. Jogaihoz jutott már a gőz,
a vas, a fa, a szén, a mágneskő, a jód, a gabona, a gyapot, de
mégis mily kevés anyagot használtak még ki mesterségeink. A
teremtmények és tulajdonságaik túlnyomó tömege még lappang és
fölfedezésre, fölhasználásra vár, mintha a mesebeli elvarázsolt
hercegkisasszony volna, aki sorskijelölte fölszabadítóját várná.
Mindegyik varázslatát meg kell törni, hogy ember képében jusson
napvilágra. A találmányok történetében a lappangó, de érett igazság
nyilván maga teremti meg fölfogó agyvelejét. A mágnesnek emberré
kell válnia, egy Gilbert-té, Swedenborg-gá, Oersted-dé, s csak így
férkőzhet az általános értelem az ő erőihez.
Az első előnyökre korlátozva szemünket: íme mily tiszta báj
fűződik az ásvány- és növényországhoz, amely legmagasabb
mozzanataiban mint a természeti szép jelentkezik: a földpát
csillámlása, a vegyrokonság biztossága, a szögek pontossága.
Világosság és sötétség, meleg és hideg, éhség és táplálék, édes és
savanyú, szilárd, cseppfolyó és légnemű – mindez a gyönyörűségek
füzérjével övez bennünket s kellemetes versengésével megkönnyíti
mindennapi életünket. Szemünk nap-nap mellett ismétli a dolgok
első dicshimnuszát: «S látá, hogy mindenek jól vannak.» Tudjuk, hol
találjuk meg őket, s ezek a művészek annál jobban megnyerik
tetszésünket, mentől jobban behatolunk a versengő fajok
ismeretébe.
De még magasabb előnyökre is van jogunk. A tudomány mindig
hiányos, valamíg meg nem emberiesedett. Más dolog a
logarithmustábla, s megint más eleven játéka a növénytanban, a
hang- és fénytanban, az építészetben. Valóságos, bár eleinte kissé
sanda tekintettel nézett haladást jelent a számok, az anatómia, az
építészet, a csillagászat körében, ha az emberi értelem és akarat
révén beszállnak a reális életbe s újra megjelennek beszélgetésben,
a jellemekben, a politikában.
De ez későbbi dolog. Most csak arról szólunk, mint ismerkedünk
meg velük a saját körükben, s mint vonzzák magukhoz és bilincselik
le a geniuszt, aki egész életén át egy dologgal foglalkozik. A
tolmácsolás, magyarázás lehetőségét a megfigyelő egyénnek és a
megfigyelt dolognak azonossága adja meg. Minden anyagnak
megvan a maga égi oldala, megvan az emberiség által történő
átvitele a szellemi és törvényszerű szférába, ahol épp oly
leronthatatlan szerepet játszik, mint bármi más. S efelé, mint végső
célja felé törekszik minden. A gázok fölszállnak s a szilárd
mennyezeten gyülekeznek. A vegyi tömeg eléri a növényt s nőtteti
azt; eléri a négylábú állatot és vele együtt jár; eléri az embert és
benne gondolkozik. De az alkatelemek meghatározzák a
képviselőjük viselkedését is. Nemcsak képviseltek, hanem részesek
is. Hasonlót csak hasonló ismerhet meg. Annak az oka, hogy valaki
behatol az ismeretükbe, az, hogy ő is közülük való, hasonló
természeti anyagból eredt, annak része ő is. A lelkes chlor ismeri a
chlort, a megtestesült horgany ismeri a horganyt. Az ő sajátságuknál
fogva futja meg ő a pályáját és ő különféleképpen nyilváníthatja ki
erőiket, mert hisz ő belőlük tevődik össze. A világ porából lett ember
nem feledheti eredetét, s mindaz, a mi ma még lelketlen és halott:
egy szép nap beszélni fog és értelmes lénnyé válik. A még nem
közölt Természet minden titkát el fogja mondatni. A kvarchegyek
számtalan Werner-ré, Buch-há, Beaumont-ná porladoznak s a légkör
laboratóriuma nem tudom hány Berzelius és Davy oldatát foglalja
magában.
A tűzhely körül ülünk és a föld sarkait fogjuk át. Ez a mintegy
mindenütt-jelenvalóság istápolja körülményeink gyöngeségét. Az
isteni napok egyikén, amidőn meny és föld találkozik és egymást
ékesíti, mily szegénységnek látszik, hogy csak egyszer élvezhetjük
ezt a napot: azt kívánnók, vajha volna ezer fejünk, ezer testünk,
hogy végtelen szépségét sok, sok helyen, sok, sok módon
ünnepelhetnők. Avagy délibáb ez? Lám, csakugyan
megsokszorozódunk helyettesítőink révén. Mily könnyen sajátítjuk el
művüket. Minden hajó, amely Amerikába jön, Columbustól nyerte a
kiváltságlevelét. Minden regény Homeros adósa. Minden ács, aki
minta szerint gyalul, kölcsönt vesz valamely elfeledett föltalálótól. Az
életet a tudományok öve veszi körül, s a tudományok olyan emberek
adományaiból tevődnek össze, akik tönkrementek, csakhogy egy kis
fénylőponttal szaporíthassák az egünk fényét. Mérnök, bankár,
jogász, orvos, moralista, hittudós s bárki emberfia, amennyiben van
egy kis tudománya, emberi életünk szélességi és hosszúsági
fokainak meghatározója és térképrajzolója. Ezek az útkészítők
gazdagítanak mindkét kezükkel. Ki kell terjesztenünk életünk határait
és meg kell szaporítanunk viszonylatainkat. Éppannyit nyerünk, ha új
sajátságokat fedezünk föl az öreg földünkön, mintha új bolygót
szereznénk meg.
Mi nagyon passziv módon fogadjuk be ezeket az anyagi vagy
félig-meddig anyagi segítségeket. Nem kell éppen egyszerű
zsákoknak vagy gyomroknak lennünk. Ha rokonszenvünk segít,
könnyebben hágunk egy lépcsőfokkal feljebb. A közös munkálkodás
ragadós. Ha odanézünk, ahová mások néznek és ha ugyanazokkal
a dolgokkal társalkodunk, átárad reánk is a bűbáj, amely őket rabul
ejtette. Napoleon mondta: «Ne hadakozz túlgyakran ugyanazzal az
ellenséggel, mert különben minden haditudományodra megtanítod
őt». Ha erőteljes szellemű emberrel sokat érintkezünk, nagyon
hamar elsajátítjuk a dolgoknak ugyanolyan szemszögből való
szemléletét s minduntalan előre kitaláljuk a gondolatait.
Az emberek egymást értelmükkel és érzéseikkel segítik. Minden
más segítség csalóka tünemény. Ha nagyra vagy vele, hogy
kenyeret és tüzet adsz nekem, én viszont tudom, hogy teljes árát
megadom s végezetre nem tesz se jobbá, se rosszabbá. Ellenben
minden értelmi és erkölcsi erő pozitív jószág, érték. Kiárad belőled,
akár akarod, akár nem, s ott is hasznomra van, ahol sohasem
gyanítottad volna. Sőt nem is hallhatok semmiféle személyes
derekasságról, nagy alakító erőről, anélkül, hogy az friss
elhatározást ne ébresztene bennem. Vetélkedők vagyunk
mindabban, amit ember csak megtehet. Cecil mondása Sir Walter
Raleighról: «Tudom, szörnyen sokat tud dolgozni» – villamszikraként
hat reám. Ilyenek Clarendon arcképei is. Pl. Hampdenről: «Olyan
iparkodás és éberség volt benne, hogy semmi sem fáraszthatta ki;
olyan éleslátás, hogy a legcsalafintábbak sem szedhették rá; olyan
személyes bátorság, amely méltó volt többi legjobb tehetségéhez.»
Vagy Falkland-ról: «Olyan szigorú imádója volt az igazságnak, hogy
könnyebben lehetett volna lopásra csábítani, mint a képmutatásra».
Plutarchost nem olvashatjuk anélkül, hogy ne hozná forrongásba a
vérünket, s aláírom a khinai Mencius mondását: «A bölcs száz
nemzedék tanítója. Ha Loo erkölcsi oktatásait hallja, a bárgyú
értelmes lénnyé, a habozó erős elhatározásúvá válik tőlük.»4)
Ilyen az életrajz erkölcsi hatása. Pedig az elköltözött emberek
bajosabban hatnak reánk élőkre, mint saját kortársaink, holott az ő
nevük nem lesz olyan hosszúéletű. Ki az nekem, akire sohasem
gondolok, míg minden magánosságunkban is hozzánk szegődnek
azok, akik géniuszunkat segítik és csodás módon ösztökélnek. Nagy
a szeretet hatalma, amellyel jobban megsejti más sorsát, mint ez a
más tudná és hősi buzdításokkal feladatához hűvé teszi. Van-e
nagyobb jele a barátságnak, mint az a magasztos vonzás, amelyet
minden bennünk meglévő erény iránt érez? Nem fogunk többé
alacsonyan gondolkozni magunkról vagy az életről, mert valamely
feladatra vagyunk tüzelve, s a vasúttöltés kubikosainak szorgalma
nem fog többé szégyenbe hozni.
 Ebbe a fejezetbe tartozik az a szerintem nagyon jogos hódolat,
amellyel minden rangú és rendű ember adózik a nap hőseinek
Coriolanustól és Gracchustól Pitt-, Lafayette-, Wellington-, Webster-,
Lamartine-ig. Halljátok az üdvrivalgást az utcán! A nép nem bír
betelni képükkel. Gyönyörködik az igazi férfiban. Ez aztán a fej, a
törzs! Micsoda homlok; micsoda szem! Atlas vállai! Egész tartása
hősies, s mily méltó belső erő hajtja a nagy gépet! S gyönyörünk
azon, hogy ami a magunk tapasztalata szerint rendesen csak
csökevényesen és elfojtva nyilvánul, itt teljes kifejezést talál, még
magasabb formákat is ölt s nyitja annak a titoknak, miért találunk
élvezetet az irodalmi genie-ben. Semmi sincs benne fékezve. Annyi
tűz van itt, hogy meg tudna olvasztani akár érchegyeket is.
Shakespeare főfőérdeméül azt szokták tekinteni, hogy ő minden
ember között legjobban értett az angol nyelvhez és mindent ki tudott
fejezni, amit csak akart. Ámde a kifejezésnek ezek az el nem dugult
csatornái és zsilipei csupán egészség és szerencsés alkat dolga és
Shakespeare neve még egyéb, merőben szellemi adományokat is
jelent.
Szenátusok, fejedelmek érmeikkel, díszkardjaikkal,
címerpajzsaikkal nem osztogathatnak olyan megtiszteltetést, mint
aminő az, ha bizonyos magasságból, megértést föltételezve,
gondolatok intéztetnek egy más emberi lényhez. Ezt a tisztességet,
amely a személyes érintkezésben ritkán esik meg kétszer az
életben, a géniuszok örökösen osztogatják s meg vannak elégedve,
ha olykor-olykor, egy-egy században el is fogadják az ajándékukat.
Az anyag értékmérői holmi szakács vagy cukrász rangjára
sülyednek, ha megjelennek az eszmei értékek mérői. A géniusz az
érzékfölötti régiók természettudósa vagy térképírója s miközben a
cselekvőség új mezőit ismerteti meg velünk, lehűti a régi iránt táplált
érzéseinket. Azokat legott realitásnak fogadjuk el, amelyhez képest
az a világ, amelyben eleddig forgolódtunk, merő délibáb.
Tornacsarnokba és uszodába azért megyünk, hogy lássuk a test
erejét és szépségét. Ugyanilyen, sőt magasabb a gyönyörűségünk
mindennemű értelmi ügyesség láttára, mint pl. az emlékezet vagy
mathematikai kombináció gimnasztikája, az elvonás nagy
képessége, az átalakító képzelet, a szellemi mozgékonyság vagy
összpontosítás műveletei láttára. Mert mindezek megláttatják a
szellem láthatatlan szerveit, tagjait, amelyek rendre megfelelnek a
test részeinek, tagjainak. Új tornapályára lépünk itt s megtanuljuk az
emberek legigazibb ismertető jeleit, megtanuljuk Plato szerint:
«megismerni azokat, akik a szem vagy más szerv segítsége nélkül
tudnak előhatolni az igazságra és életre». E működések előterében
állnak a képzelőtehetség bukfencei, varázsigéi és felszökellései. Ha
ez eleven, az ember mintha megtízszerezné, nem,
megezerszerezné az erőit. Fölkelti a határtalannak gyönyörét és az
értelem vak merészségét. Olyan ruganyosak vagyunk, mint a
puskapor gáza s egy-egy mondás valamely könyvben, egy-egy
beszéd közben elejtett szó fölszabadítja a képzeletünket s fejünk
tüstént a tejútban fürdik és lábunk az alvilág folyósóit tapodja. S ez a
jótétemény valódi, mert képzeletünk e határkibővítéseire jogunk van
s ha egyszer leráztuk bilincseinket, sohasem válhatunk többé ismét
olyan nyomorult pedáns fráterekké, aminők azelőtt voltunk.
A lélek magas funkciói oly szorosan összefüggnek, hogy
bizonyos képzelőerő rendesen minden kiváló szellemben
megnyílvánul, még az elsőrangú mathematikusokban is, de
különösen az intuitiv gondolkozású szemlélődő emberekben. Ez az
osztály azzal tesz nekünk szolgálatot, hogy élénk érzéke van az
azonosság és visszahatás iránt. Plato, Shakespeare, Swedenborg,
Goethe szeme sohasem zárkózott el ezekkel a törvényekkel
szemben. Ezek észrevevése mintegy fokmérője az értelem erejének.
A kis lelkek azért kicsik, mert nem tudják meglátni.
Ámde még ez a gyönyörűségünk is túlzásba vihető. Az ész
csodálata: hirnöke bálványozásává fajul. Kivált akkor találkozunk az
elnyomás tanubizonyságaival, ha egy hatalmas rendszerű léleknek
tanítványai támadnak. Aristoteles, a Ptolemæus-i csillagászat,
Luther, Bacon, Locke hitele, a vallás, a hierarchiák, szentek és az
alapítóik nevét fölvett felekezetek története: megannyi példával
szolgálnak erre. Óh jaj, minden ember áldozatául esik ennek! Az
ember gyöngesége mindenkor kihívja a hatalom szemérmetlen
túlkapását. A közönséges tehetség szokása, hogy elkápráztatja a
nézőt; ellenben az igazi lángész inkább arra törekszik, hogy
távoltartson, óva-intsen magától. Az igazi lángész nem szegényíteni
akar, hanem fölszabadítani, új érzékekkel gazdagítani. Ha
történetesen bölcs ember telepedik falunkba, azokban, akik vele
közlekednek, a gazdagság új tudatát ébreszti föl, amidőn eddig
figyelembe nem vett előnyök, javak iránt nyitja meg szemeiket;
rendíthetetlen egyenlőség érzékét gyökerezteti belénk, s megnyugtat
azzal a biztosítással, hogy nem fogunk csalódni, mivelhogy mindenki
megláthatná a maga helyzete utalványait és zálogleveleit. A gazdag
észrevenné ballépéséit és tulajdonképi szegénységét, s a szegény
mentő eszközeit és segítő forrásait.
Mindezt kellő időben meghozza a Természet. A forgandóság az ő
gyógyszere. A lélek ráun mestereire és mohón kap a változáson. A
háziasszonyok azt szokták mondani derék szolgálójukról: «Eleget élt
már velem.» Valahányan csak irányzatok, jobban mondva
jelenségek vagyunk s egyikünk sem teljes egész. Jövünk, megyünk
és sok élet habját iszogatjuk. Forgandóság a Természet törvénye.
Mihelyt eltávolít egy nagy embert, a tömeg nyomban kémleli a
látóhatárt, föltűnik-e azon az utódja. De csak senki sem jön,
mivelhogy az ő rendje kihalt vele. A legközelebbi nagy ember
valamely egészen más mezőn fog föltűnni; nem Jefferson, nem
Franklin lesz az, hanem valamely nagystílű kereskedő, azután
útépítő, azután a halak természettudósa, majd egy bivalyvadász
felfedező vagy egy félvad hadvezér Amerika nyugati részein. Így
fejtünk ki ellentállást durvább mestereinkkel szemben, de a
legjobbakkal szemben is van orvosszerünk, persze finomabb annál.
A hatalom ugyanis, amelyet velünk közölnek, nem az övék. S ha
föllelkesítenek eszméikkel, ezt nem Plato javára írjuk, hanem az
eszme javára, amelytől Plato maga is kölcsönzött.
Észben kell tartanom, hogy az emberek egy bizonyos fajtájának
különösen le vagyunk kötelezve. Az Élet lépcsőfokokból áll. Nagy
embereink rangja közt tágas közök tátonganak. Az emberiség
minden időkben csak kevésszámú egyéniséghez ragaszkodott,
akiket a bennük testet öltött eszme értéke vagy széleskörű
gondolkozásuk tett hivatottakká a vezéri és törvényhozói tisztre.
Ezek nyitják meg szemünket az őstermészet tulajdonságainak, –
hozzáeresztenek a dolgok ősalkatához. Egyébként napról-napra a
káprázatok folyamán úszunk s embertársainkkal együtt csalóka