17.

Tétel
Szerelemfelfogások/ Szerelmi lírák az
irodalomban

Bevezetés:
A líra az irodalom 3 műnemének egyike. A lírai művekben egy ember (lírai én)
szólal meg közvetlen formában, és saját érzéseit mutatja be. A lírai művek
verses formában íródnak.
Az irodalom egyik örök témája a szerelem, a szerelmi dal az egyik legrégibb,
érzelemgazdag műfaj. A dal az érzelmet, hangulatot közvetlen módon, az
elbeszélés, leírás, elmélkedés mellőzésével fejezi ki. Terjedelme rövid, könnyen
énekelhető. A különböző korszakok azonban másképp kezelték és értékelték ezt
az érzelmet, így az irodalomban sokféle szerelemfelfogással találkozunk.

Antik irodalom

A görög líra:
Krisztus előtt 7-6. században alakult ki. Ennek része volt a leszboszi
dalköltészet, amely szenvedélyes, szerelmi élményt megjelenítő költemények
sorozata. Továbbá érzelmeket jelenít meg, személyes hangvételű, 3 részből áll.
(pl: Szapphó: Aphroditéhoz):
1-2. versszak: Az istennőt megszólító lírai én jelen idejű. A kín megszüntetője,
egyben okozója az istennő (a költő szerint).
3-6. versszak: Aphrodité megérkezése, jótékonysága szerelem intenzív
megjelenítése.
7. versszak: Jelen idejű könyörgés szapphói strófa (3 szapphói és egy adoniszi
sor)
Római irodalom: (Krisztus előtt 2. század)
Catullus: Éljünk Lesbia:
A szerelem mámora a legteljesebb szépség. Folyamatosan változó természeti
kepek jelennek meg benne és a halál örökkévalósága.
Homérosz: Iliász
Az egész eposz konfliktusa a szerelem.
Thetis istennő és Péleusz mürmidón király esküvőjére nem hívták meg
Eriszt, a viszály istennőjét, ezért bosszúból egy „A legszebbnek” feliratú
aranyalmát dob az ünneplő istenek közé.
Héra, Pallasz Athéné és Aphrodité összevesznek, ezért a döntést a legszebb
halandó férfire, Páriszra bízzák. Héra hatalmat, Pallasz Athéné tudást, Aphrodité
a legszebb földi nő szerelmét ígéri neki. Párisz Aphroditét választja, ezért a már
férjes Helénát megszökteti. A görögök háborút indítottak a trójaiak ellen, hogy
visszaszerezzék Helénát, erről szól az egész mű.
Párisz tettéből, hogy Aphroditét választja, megláthatjuk, hogy a szerelmet
milyen nagyra tartották az ókorban. Párisz ellenpontja bátyja, Hektor, akit a
hazája iránti kötelesség vezet, de bensőséges kapcsolatban van feleségével és
kisgyermekével (Hektor és Andromakhé búcsúja).

Homérosz: Odüsszeia
Az Odüsszeia a görög Odüsszeusznak a trójai háborúból való hazatérésének
viszontagságairól szól.
Fő konfliktusa a felesége, Penelopé szerelme és hűsége. Odüsszeusz hosszú
távolléte miatt már férjhez kellene mennie valaki máshoz, de ő rendületlenül
bízik férje visszatérésében és hűsége kitart. (halotti lepel szövése)
Odüsszeusznak először Kalypszo nimfával volt egy szerelmi kapcsolata, de
Hermész, az istenek hírnöke elszólítja, így útra kel. Másik szerelmi kaladja a
phaiakok szigetén van, ahol Nauszika, a phaiak királylány beleszeret, de
Odüsszeusz továbbmegy innen is.
Hazatérve a kérőket legyőzi, és ismét boldogok lesznek Penelopéval.

Összegzés a két műből:

A nőtől és a férfitól más erkölcsi normákat várnak el: a férfi szexuális
értelemben nem kell, hogy hűséges legyen, de fontos a családja, a kötelességei
iránti hűség.

Középkori irodalom

A középkorban a szerelem a trubadúrköltészetben jelent meg. A lovagi költészet

Dél-Franciaországból eredt. Ezen kívül a népköltészet befolyása is
megfigyelhető rajta. A lovagok képzésében fontos szerepe volt a műveltségnek
és az udvarias viselkedésnek.
A középkorban a szerelem, a házasság és a szexualitás egymástól különállóak
voltak. A szerelem a házasságban nem volt megvalósítható, mert a házassághoz
földbirtok kellett, amit csak az elsőszülött fiú örökölt, így a fiatalabbak egy
hűbérúr szolgálatába álltak és a szerelemről csak ábrándoztak. A házasság csak
egy politikai, jogi, vagyonszerzési és gyermeknemzési eszköz volt.
Mivel a szegény lovag számára a nő elérhetetlen volt, egy eszménnyé, ábránddá,
a hódolat tárgyává vált. A női eszmény felmagasztalásával kialakul a szerelem
kultusza, ez szoros kapcsolatban áll a Mária-kultusz kialakulásával. A
lovagokkal szemben elvárás volt az epekedő szerelem. A lovagi tornákon a
hölgy ruhájának egy darabját tűzték a kopjájukra vagy pajzsukra. A szerelmet
szolgálatként fogják fel, amely egy önzetlen hódolat.

Trisztán és Izolda (a brit Artúr-mondakör darabja)

(1200 körül keletkezett):

A főhős számára a szerelem a legfontosabb. Izolda félrevezeti megcsalja a férjét,

Manke királyt. Trisztán megtagadja lovagi kötelességét és felségárulást követ el.
helyszín: Írország
idő: Arthúr király trónra lépése
téma: szerelem

Reneszánsz irodalom

A petrarkista szerelemfelfogás a meghatározó ebben az időszakban.

Hasonló a trubadúrszerelemhez. A szerelem eszményi, inkább a lélekre irányul,
mert ez felemeli az embert Istenhez és boldogságot ad, míg a test és a testi
szerelem ezzel szemben múlandó.

Balassi Bálint:
Losonczy Anna: 2 ciklust írt hozzá: 1. Anna-ciklus: boldog szerelmi kapcsolat;
2. Júlia-ciklus: a megözvegyült Annának újra udvarol, de a nő visszautasítja.
Váratlanul találkozik szerelmével. A költő szerelmet vall neki, (hódoló
köszöntés, túlzások – „üdvöz légy én fejedelmem” –) de Júlia csak elmosolyodik
és nem foglalkozik vele.
Hogy Júliára talála, ……………….
1 versszak: Boldog felkiáltás véletlen találkozás
2-4. versszak: metaforák a megfoghatatlan érzelmek teljessége. (vidámság,
boldogság, édes kívánságok és bókok jellemzők erre a részre)
5. versszak: a találkozás körülményeinek bemutatása
Célai versek:
Wesselényiné Szárkándy Anna iránti lecsendesült szerelme
Kiben az kesergő céliárul ír:
Három strófás mű. Központi motívuma a sírás, panasz.
1 versszak: Asszony fájdalma, aki sirat egy közeli hozzátartozóját
2 versszak: Szomorú, de vonzó asszony
3 versszak: Virágmotívum

Klasszicista irodalom

A mértéktartás és a kötelességteljesítés a legfontosabb eszmény. A változás

kezdetét a szentimentalizmus jelenti: Rousseau: Új Heloise, Kármán József:
Fanni hagyományai. Megjelennek az őszinte és tiszta érzések, de ezeket kell
rendelni a kötelességeknek, társadalmi normáknak.

Romantikus irodalom

A romantikus művésztől elvárták, hogy szerelmes legyen. Felértékelődnek az

érzelmek, a boldogság és a szerelem is fontosabbá válik.

Puskin: Anyegin
E műben a byroni spleen és a romantikus érzések konfrontálódnak. Tatjana
testesíti meg a természetességet, a romantikát, aki valóban, tejes szívéből és
nagy érzelmekkel szereti Anyegint. Ezzel szemben Anyegin, bár nagyon kedveli
Tatjánát, nem hajlandó ezt viszonozni, mert életunt, nem akar elköteleződni és
Tatjánát meg akarja óvni magától. Évekkel később, mikor a már férjes
Tatjánával találkozik, beleszeret és ekkor ő ír egy levelet Tatjánának az
érzéseiről, a nő azonban visszautasítja. Anyegin felismeri, hogy
boldogtalanságra ítélte magát, amikor elutasította.
Anyegin személyében Puskin a nihilista élet-, és szerelemfelfogást kritizálja az
érzelmes romantikával és a természetes érzelmek őszinte vállalásával szemben.

Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

A műben 2 szerelmi szál fut- tükördramaturgia: Csongor és Tünde keresik
egymást, valamint Balga (Árki, Csongor szolgája) és Ilma (Böske, Balga
felesége, Tünde szolgája).
Csongor és Tünde szerelme eszményi és magasztos, égi. Balga és Ilma szerelme
alantasabb, földies
Plátói szerelemfelfogás: Az ember eredetileg egynemű volt, de az istenek
megirigyelték a boldogságukat, ezért szétszakították őket. Ezóta keresik egymást
a férfi és női lelkek.
Az ember elérhetetlen célokat tűz ki maga elé és az élete múlandó, ezért ilyen
téren nem teljesítheti be a boldogságot.
A mű pesszimista világszemléletet tükröz (Az Éj monológja), az egyetlen
reménysugár és esély a boldogságra a szerelem.

Vörösmarty Mihály: A merengőhöz (1843 február-március)

Csajághy Laurának írta ezt a művet, amelyet jegyajándékként adta át a
hölgynek. Az eddig bizonytalan költő megtudja, hogy Laura viszont szereti, és
az eljegyzésre készülnek. A boldogság azonban nem teljes, mert úgy érzi, hogy
Laura nem teljesen boldog és hogy keres, hiányol valamit. A költő szomorú,
mert úgy érzékeli, nem tudta Laurát boldoggá tenni. Próbálja rávenni, hogy ne
kergessen ábrándokat, hanem fogadja el a valóságot.
Több verset nem ír hozzá, mert a felesége lett, és ha a feleségéről írt volna, az a
magánélet illetlen kiteregetése lett volna.
Stílusa: romantikus (ellentétek, tagadás, gazdag igékben)
Verselése: időmértékes (jambusok)

Petőfi Sándor: Minek nevezzelek?

Hitvesi költészet 1848 január
műfaja: óda rapszódikus vonásokkal
5 versszak
Cím: témajelölő
Találni akar a költő egy olyan szót, képet, amivel kitudja fejezni Júlia iránt
érzett érzelmeit. Rímtelen időmértékes verselésű. Szembesül azzal a ténnyel,
hogy van olyan amit nem lehet kifejezni szavakkal. A vers végére sem tudja ezt
megnyugtatóan kifejteni, mert elmondhatatlan.
1 versszak: A szeme
2 versszak: A tekintete
3 versszak: A hangja
4 versszak: A ajkai
5 versszak: A hitves, amely a világnál többet érő kincs
Madách Imre: Az ember tragédiája
Ebben a műben női és férfi kapcsolat van megjelenítve különböző korokban.
Ádám és Éva minden színben közel vannak egymáshoz, házasok, szerelmesek,
szeretők, de mindenképp férfi-nő kapcsolatban állnak. Madách nem hisz az
egyenjogúságban, a férfi és a nő más feladatra van teremtve. A férfinek fel kell
ismernie a nőben a nőhivatást: 1. anyaság; 2. szerelem, társ 3. szépség.
Az Úr szavai: Mivel a női lélek távol van a bűnös világtól, hivatása, hogy a
tisztaságával visszavezesse a férfit Istenhez. A férfi a világért küzd, a nő pedig a
férfiért. A nő feladata a férfi támogatása, a férfi pedig végrehajtja a nagy
tetteket.