Penzugy 1 Minde

PÉNZÜGYI JOG I.
VIZSGAKÉRDÉSEK
Igazak vagy hamisak az alábbi állítások?
• A pénzügyi jog matériája a közpénzügyekkel kapcsolatos tételes jogi szabályozásra szűkíthető le. -
HAMIS
• A pénzügyi jog nem tekinthető önálló jogágnak, mivel több eltérő jogágból hasít ki jogintézményeket. -
HAMIS
• A német-francia felfogás szerint önálló pénzügyi jog nem létezik, mivel a költségvetési jog az
alkotmányjog, míg a végrehajtási jellegű joganyag a közigazgatási jog részét képezi – HAMIS
Válassza ki a pénzügyi jog fogalmi elemeit az alábbiak közül!
• a közjogi szervezetek anyagi eszközeinek meghatározása, megszerzése és felhasználása felől rendelkező

törvények foglalata
• részét képezik a pénzügyi tudományok által kialakított elvek
• magánjog része
• nem képezik részét a kapcsolódó joggyakorlat által kikristályosított elvek
• nem szűkíthető le a tételes jogra
• a közpénzügyi kötelezettség meghatározására, beszedésére és felhasználására vonatkozó jogi normák
összessége
Az alábbiak közül jelölje meg a pénzügyi szociológia iskolateremtőjét, illetve

iskolateremtőit!
• Sulans
• Goldscheid
• Calm
• Jecht
• Schmolders
Ki volt az adópszichológia legnagyobb iskolateremtő alakja?
• Puviani
Jelölje, hogy igaz vagy hamis az állítás!
• Az adóztatás célja a központosított újraelosztás. - HAMIS

• Az adó a magántulajdon korlátlan csökkentője. - HAMIS
• Az adó az adóalany jövedelmi-vagyoni helyzetéhez igazodó pénzügyi kényszerszolgáltatás. - IGAZ
• Az adó az állam által az állampolgárokkal egyeztetve megállapított egyszerű vagy folyamatos pénzügyi
kényszerszolgáltatás. - HAMIS
• Az adó független az adóalany gazdasági tevékenységétől. - HAMIS
• Az adóért cserébe nem jár közvetlen ellenszolgáltatás. – IGAZ
• Az adóért cserébe közvetlen ellenszolgáltatást biztosít az adóztató hatalom. - HAMIS
• a közteherviselés az adóalany teherbíró képességéhez és nem gazdaságban való részvételéhez igazodó
pénzügyi kényszerszolgáltatás. - HAMIS
KRE-ÁJK D.D 21/22/2

• Az adó az adózókkal egyeztetve megállapított egyszeri vagy folyamatos pénzügyi kényszerszolgáltatás.
- HAMIS
• Az adó a magántulajdon korlátja. - IGAZ
• Az adó az adóalany élethelyzetéhez igazodó egyszeri vagy folyamatos pénzügyi kényszerszolgáltatás. -
HAMIS
Az alábbiak közül jelölje meg az adóhatóságokat!
• Nemzeti Adó- és Vámhivatal

• Polgármester
• Illetékhivatal
• Helyi önkormányzat jegyzője
• Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
• Helyi önkormányzat képviselő-testülete
• Nemzeti Adó- és Vámhatóság
Jelölje az alábbiak közül a KÖZVETLEN adókat!
• személyi jövedelemadó
• bankadó
• idegenforgalmi adó
• gépjárműadó
• jövedéki adó
• Az elkülönített állami pénzalapot létrehozó jogszabály kógens jelleggel tételesen meghatározza az alap
kiadási és bevételi kategóriáit - IGAZ
• Az elkülönített állami pénzalap az állam nevében beszedendő és elszámolandó tételek alapszerű
elszámolására szolgál - IGAZ
• Az elkülönített állami pénzalapok közfeladatok államháztartáson kívüli finanszírozására jöttek létre -
HAMIS
• Az elkülönített állami pénzalapokat a törvény, valamint a törvény felhatalmazása alapján kibocsátott
kormányrendelet hozhatja létre. – HAMIS
Segélyezési típusú vagy a biztosítási típusú társadalombiztosításra igazak az alábbi

állítások?
Biztosítási típusú
A járulékfizetésre kötelezettek köre pontosan meghatározott.
TB
Tipikusan pénzbeli ellátások formájában realizálódik, fedezetét a befizetett járulékok Biztosítási típusú
képezik. TB
Biztosítási típusú
Igénybevételének nem feltétele a rászorultság fennállása.
TB
Segélyezési típusú
Az állam megítélésük keretében minden esetben vizsgálja a rászorultságot.
TB
Alapvetően természetbeni ellátásokat foglal magában, finanszírozása az általános Segélyezési típusú
adóbevételekből történik. TB

Jelölje az alábbiak közül az államadósságügy hazai szabályozásának SZERVEZETI JOGI
konzekvenciáit!
• Alkotmánybíróság felállítása
• Magyar Nemzeti Bank bankfelügyeleti jogkörének intézményesítése
• Államadósság Kezelő Központ Zrt. felállítása
• Költségvetési Tanács működése
Melyik államháztartási alapelvhez kapcsolhatók az alábbi állítások?
Az Országgyűlés minden évre vonatkozóan törvényt alkot a központi költségvetésről ÉVES KÖLTSÉGVETÉS
és a központi költségvetés végrehajtásáról ELVE
Az éves költségvetési törvény realizálni kívánt kiadásait az összes tervezett GLOBÁLIS FEDEZET
bevételnek kell fedeznie ELVE
Az éves költségvetésről szóló törvényt a jogalkotó közzé teszi a Magyar Közlönyben, NYILVÁNOSSÁG
így az bárki számára megismerhető ELVE
Az éves költségvetési törvényben az egyes fejezetek főösszegein belül konkrétan meg

SPECIFIKÁCIÓ ELVE
kell határozni tételesen az egyes kiadásokat és a tervezett bevételeket egyaránt.
• A költségvetés – egyebek mellett – redisztribúciós funkciót tölt be. - IGAZ

• A központi költségvetés tág értelemben egy speciális törvény - HAMIS
• A parlament – az éves költségvetési törvény elfogadását követően – külön törvényben hatalmazza fel a
Kormányt az elfogadott költségvetés végrehajtására (appropriációs törvény) - HAMIS
• A költségvetés – a legtágabb értelemben – egy jogilag, gazdaságilag és politikailag meghatározott
pénzügyi alap. – IGAZ
Az államháztartásért felelős miniszter szükség esetén melyik szerv útján szervezi az állami
hitelfelvételt?
• Költségvetési Tanács
• MNB
• MÁK
• ÁKK Zrt
Az alábbiak közül melyek tartoznak a kiegészítő pénzügyi szolgáltatások közé?
• Pénzváltási tevékenység
• Pénzfeldolgozási tevékenység
• Fizetési rendszer működtetése
• Követelésvásárlási tevékenység
• Biztosítási tevékenység
• Hitel-tanácsadási tevékenység

Válassza ki, hogy az alábbiak közül ki irányítja a monetáris politikát:
• a Monetáris Tanács
• az MNB elnöke
• a monetáris politikáért felelős államtitkár
• az államháztartásért felelős miniszter
• a monetáris politikáért felelős miniszterelnöki megbízott
Melyik Uniós költségvetési alapelvhez kapcsolhatók az alábbi állítások?
Az Európai Unió költségvetésében az összes bevétel az összes kiadás fedezetéül szolgál:
• UNIVERZALITÁS ELVE
Az EU költségvetési gazdálkodásra vonatkozó formális jellegű, pénzügyi elvárás, amely szerint az éves
költségvetés kiadási és bevételi oldalán megjelenő tételeknek nominálisan is kell egyezniük:
• EGYENSÚLY ELVE
Az Európai Unió összes tervezett bevételét és kiadását tehát minden pénzügyi műveletét, a pénzügyi évre
vonatkozóan kell irányozni, és fel kell tüntetni egyetlen dokumentumban az éves költségvetésben:
• EGYSÉGESSÉG ÉS TELJESSÉG ELVE
Hány éves periódust ölel át az EU többéves pénzügyi kerete?
• 7
• Önkormányzati rendeletben a Htv. szabályaihoz képest szabadon bővíthető a mentességek rendszere -

IGAZ
• A helyi önkormányzat jogosult új helyi adót bevezetni (intézményesíteni) - HAMIS
• A vagyoni típusú adók tekintetében a helyi önkormányzat választhat a korrigált forgalmi érték és a
hasznos alapterület, mint adóalap között - IGAZ
• A helyi adókkal kapcsolatos adóigazgatási feladatokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal helyi szervezete
látja el. – HAMIS
• A magánszemélyek kommunális adója proporcionális adónak tekinthető. – IGAZ

• A helyi iparűzési adó mértéke 3000 Ft / nap vagy az adóalap 3%-a lehet. – HAMIS
• A telekadó (maximált) mértéke 100 Ft / nm, vagy a korrigált forgalmi érték 2%-a. – HAMIS
• Az építményadó alól mentességet élvez az istálló. – IGAZ
• Az idegenforgalmi adó alanya az adott település állandó lakosa – HAMIS
Válassza ki az alábbiak közül azokat a korábbi fizetési kötelezettségeket, amelyek ma is

megtalálhatók a helyi adók hazai rendszerében (a rossz válaszért pontlevonás jár)!
• A településfejlesztési hozzájárulás
• Út- és közműfejlesztési hozzájárulás

• Állami telkek igénybevételi díja
• Gyógy- és üdülőhelyi díj
• Házadó
• Ha egy Kft. Tulajdonában áll az ingatlan és valaki megveszi a társaságot, visszterhes vagyonszerzési
illetéket fizet. - HAMIS
• A haszonélvezeti joggal terhelten átruházott vagyon tulajdonszerzője a haszonélvezeti jognak az Itv.
72. §-a szerinti értékével csökkentve megállapított forgalmi érték után fizet illetéket. - IGAZ
• Külföldi ingóság öröklése mentes az öröklési illeték alól. – HAMIS
• Egyenesági rokonok közötti ajándék mentes az illetékfizetés alól, de a szerzést 30 napon belül be kell
jelenteni az állami adóhatóságnak. - HAMIS
• Az ötvenezer forintértéket meghaladó ajándékot 30 napon belül kell bejelenteni az adóhatóságnak. –
HAMIS
Párosítsa össze az alábbi adó- és illetékanyagokat a vonatkozó adó-, illetve

illetékkötelezettséggel!
• Lakását értékesítő magánszemély eladó – SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

• Székhelyváltozást bejelentő gazdasági társaság – CÉGBÍRÓSÁGI ELJÁRÁSI ILLETÉK
• Építési telket megvásárló gazdasági társaság – VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK
• Kötelesrészt szerző magánszemély – ÖRÖKLÉSI ILLETÉK
• Öröklést visszautasító egyenesági rokon – NINCS ADÓ- ILLETVE ILLETÉKKÖTELEZETTSÉG
• Lakását elajándékozó magánszemély – NINCS ADÓ- ILLETVE ILLETÉKKÖTELEZETTSÉG
• Házat ingyenesen megszerző magánszemély – AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉK
• Lakást vásárló vevő – VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK
• A települési önkormányzat költségvetéséről szóló rendelete a Magyar Államkincstár területi

igazgatójának egyetértésével lép hatályba – HAMIS
• Az állami támogatások felhasználási kötelezettséggel járó forrásoknak tekinthetők - IGAZ
• A települési önkormányzat belső ellenőrzési rendszerét a polgármester működteti. – HAMIS
• Minden települési önkormányzat köteles pénzügyi bizottságot alakítani. - HAMIS
• A települési önkormányzat saját bevételei közé tartoznak a helyi adókból származó bevételek – IGAZ
Válassza ki azokat, amelyek nem tartoznak a helyi önkormányzat saját bevételei közé!
• Az Orfűi Közös Önkormányzati Hivatal számára megállapított működési támogatás

• A helyi iparűzési adó kivetéséből származó bevétel
• A „Szép Alkony” idősek otthona részére a bentlakásos ellátásért fizetett térítési díj
• A településen beszedett gépjárműadó bevétel teljes összege
Jelölje, hogy az alábbiak közül melyik bevételi tétel szerepel mind az uniós központi, mind
a tagállami költségvetésekben!
• Cukor lefölözések
• Tagállami befizetések
• Vámbevételek
• Közösségi alkalmazottak közterhei

Az alábbiak közül jelölje be a helyi önkormányzatok saját bevételeit! Több megoldás
lehetséges, a helytelen válaszért pontlevonás jár!
• a helyi önkormányzat kötelező feladataihoz igazodó feladat-finanszírozás összege

• a Bank of China hitelintézetnél betétként lekötött önkormányzati üzleti vagyonelem után járó kamat
összege
• a kirívóan közösség-ellenes magatartásokról szóló önkormányzati rendeletben kilátásba helyezett
közigazgatási bírság
• a Jövőnk Záloga tagintézmény óvodába felvételt nyert gyermekek szülei által fizetendő térítési díj
• a 2021. évben a helyi önkormányzat területén befizetett gépjármű – súlyadó összege
• A települési önkormányzat saját bevételei közé tartozik a polgármesteri hivatal működési költségeit
fedező fiskális juttatások. – HAMIS
• A pénzügyi jog fogalma a közpénzügyekkel és gazdálkodási kérdésekkel kapcsolatos tételes jogi
szabályozásra szűkíthető le. – HAMIS
• Minden települési önkormányzat pénzügyi bizottságot alakíthat, amennyiben a lakosságszám
meghaladja a 2000 főt. – HAMIS
• A költségvetés – egyebek mellett – redisztribúciós funkciót tölt be. – IGAZ
• A telekadó (maximált) mértéke 100 Ft/nm vagy a korrigált forgalmi érték 2%-a. – HAMIS
• A pénzügyi jog nem tekinthető önálló jogágnak, mivel több, eltérő jogágból hasít ki jogintézményeket.
– HAMIS
• A rendszerváltást megelőzően a tanácsok hatáskörébe utalt fizetési kötelezettség tekintetében az
alapvető jogi kereteket törvénynél alacsonyabb szintű szabályozások fektették le. – IGAZ
• Az angolszász redisztribúciós modell széleskörű elvonás mellett kizárólagos állami feladatként
finanszírozza az állami feladat-ellátást. – HAMIS
Tegye sorrendbe az alábbi, államháztartási reformokhoz köthető történéseket! Kezdje a

legkorábbival!
A SORREND:
1. a helyi- területi önkormányzatok (szervei) költségvetési szervekké válnak

2. az Országgyűlés a rendszerváltozást követően elfogadja az ún. régi államháztartási törvényt
3. a gazdasági stabilizációs csomag részeként – egyebek mellett – átalakul a fogászati ellátások
finanszírozása
4. az Országgyűlés elfogadja az öregségi nyugellátásról és a kötelező magán-nyugdíjpénztárról szóló
törvényeket
5. az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk eredményeképpen beömlik az uniós pénzügyi jog a magyar
jogrendszerbe
6. az Országgyűlés elfogadja a jelenleg is hatályos törvényt Magyarország helyi önkormányzatairól
7. megszületik a Magyar Nemzeti Bank működését jelenleg szabályozó jogszabály
Melyik államháztartási alapelvhez kapcsolhatók az alábbi állítások?
Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladatkörében ellenőrzi a központi költségvetés

végrehajtását, az államháztartás gazdálkodását, az államháztartásból származó források felhasználását és a
nemzeti vagyon kezelését.
• ELLENŐRIZHETŐSÉG ELVE

A központi költségvetésbe tartozó valamennyi kiadást és bevételt egy törvényben fogadja el az Országgyűlés.
• EGYSÉGESSÉG ELVE
Az éves költségvetésről szóló törvény a bevételek és kiadások kapcsolódó közterhekkel megnövelt összegeit
tartalmazza.
• BRUTTÓ ELSZÁMOLÁS ELVE
Az éves költségvetési törvény realizálni kívánt kiadásait az összes tervezett bevételnek kell fedeznie.
• GLOBÁLIS FEDEZET ELVE
Az éves költségvetésről szóló törvényt a jogalkotó közzé teszi a Magyar Közlönyben.
• NYILVÁNOSSÁG ELVE
Az éves költségvetési törvényben az egyes fejezetek főösszegein belül konkrétan meg kell határozni tételesen
az egyes kiadások és tervezett bevételeket egyaránt.
• SPECIFIKÁCIÓ ELVE
Az Országgyűlés minden évre vonatkozóan törvényt alkot a központi költségvetésről és a központi költségvetés
végrehajtásáról.
• ÉVES KÖLTSÉGVETÉS ELVE
A Költségvetési Tanács – mint az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét támogató szerv – vizsgálja a

központi költségvetés megalapozottságát.
• VALÓDISÁG ELVE
Számolja ki az illetékalapot!
Egy magánszemély 20 M Ft forgalmi értékű lakás állagtulajdonosa. Az ingatlant 70 éves

édesanyja haszonélvezeti joga terheli (a haszonélvezeti jog értéke az egy éves érték 4-
szerese). A lakást eladják és a magánszemély 2 hónapon belül tehermentesen vásárol egy
másikat 26 millió Ft-ért.
Hány millió Ft lesz a fizetendő illeték alapja?
Válasz: 10
• Az egységesség és teljesség elve azt jelenti, hogy az Európai Unió összes tervezett bevételét és
kiadását az igazgatási költségek levonásával és pénzügyi évre vonatkozóan elő kell irányozni, és fel kell
tüntetni egyetlen dokumentumban, az éves költségvetést. – HAMIS
• A makroprudenciális politikát a banki tanács véleményének figyelembe vételével alakítja a Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyelete. - HAMIS
• Elsődleges alanynak nevezzük azt az adózót, akinek adófizetési kötelezettsége akkor következik be, ha
a vele vagyoni kapcsolatban álló más személy, vagy gazdasági társaság nem tesz eleget adófizetési
kötelezettségének. - HAMIS

• A fiskális politika eszközrendszerét a monetáris politika ellentételezése érdekében alkalmazzák. –
HAMIS
• A modern adórendszer kialakulásának egyik feltétele az adóprivilégiumok eltörlése. - IGAZ
• Az elkülönített állami pénzalapok az állam egyes feladatait részben az államháztartáson kívüli
forrásokból finanszírozó pénzügyi alapok, amelyek működtetéséhez az államháztartáson belüli önálló
finanszírozás szükséges. – IGAZ
• Az államadósságügy alaptörvényi szabályozása az 1949. évi. XX. törvény (a régi alkotmány) által
rögzített szabályok modern és előremutató újrafogalmazása. – HAMIS
Válassza ki az alábbiak közül a pénzügyi anyagi jog tárgykörébe tartozó normákat! Több
megoldás lehetséges, a helytelen válaszért pontlevonás jár!
• Az Állami Számvevőszék megállapításai alapján az ellenőrzött szervezetekkel és a felelős személyekkel

szemben az illetékes szervezetnél eljárást kezdeményezhet.
• Nem jelölhető az Állami Számvevőszék elnökévé olyan személy, aki a megelőző négy évben tagja volt a
Kormánynak, vagy bármely párt országos (központi) szervezetében választott vezető tisztséget töltött
be.
• Az Állami Számvevőszék és a nevében ellenőrzést végző számvevő az ellenőrzés során - annak
lefolytatása érdekében - a személyes adatot tartalmazó dokumentumokba, adatnyilvántartásokba
betekinthet, azokat - a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kivételekkel - az ellenőrzés lefolytatása
céljából átveheti és kezelheti.
• Az Állami Számvevőszék alelnökét az elnök nevezi ki tizenkét évre.
• Az Állami Számvevőszék elnöke az Országgyűlés számára készített éves beszámolójában tájékoztatást
ad a szervezet előző évi ellenőrzési tevékenységéről, működéséről, gazdálkodásáról, valamint az
ellenőrzési megállapítások alapján tett intézkedésekről.
• Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely az
Országgyűlésnek alárendelve látja el feladatát.
• Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés számára véleményt ad a központi költségvetésről szóló
törvényjavaslat megalapozottságáról, a bevételi előirányzatok felhasználásának törvényességéről és
célszerűségéről.
Közhatalmi ellenőrzés vagy hatósági ellenőrzés? Párosítsa a helyes választ!
Az Országgyűlés költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottsága meghallgatja az államháztartásért felelős minisztert

a 2022. évi központi költségvetés megalapozottságával fő irányaival kapcsolatban.
• EGYIK SEM
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóhatósági ellenőrzést tart Mensáros Lőrinc egyéni vállalkozónál, amelynek
keretében észleli, hogy adóbírság megállapításának van helye.
• HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS
A fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró Szigetszentmiklósi Járási Hivatal ellenőrzi a jogszabályi előírások

betartását a Halásztelek város területén található Nemzeti Dohányboltok tekintetében.
• HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS
A Magyar Államkincstár észleli, hogy Focifalu Község Önkormányzata a működési támogatás formájában
folyósított normatívát sportcsarnok építésére fordította és intézkedik a támogatás visszafizetése iránt.
• KÖZHATALMI ELLENŐRZÉS

Az Állami Számvevőszék vizsgálatot tart Vírus Város Önkormányzatánál, amelynek keretében betekint a
közbeszerzési eljárások keretében keletkezett iratokba.
• KÖZHATALMI ELLENŐRZÉS
Jelölje, hogy az alábbiak közül mely jogügyletek esetében merül fel illetékkötelezettség!
• belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság 45-50%-os vagyoni betétjének megszerzése A Kft. és B

Kft. által
• belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság 100%-os vagyoni betétjének megszerzése 2
magánszemély által
• belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező kft 80%-os üzletrészének megszerzése A Zrt. és egyszemélyes
részvényese, B Kft. által
• belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság 45-40%-os vagyoni betétjének megszerzése apa és fia
által
Párosítsa az alábbiakat
Az adóügyi jogviszony célja:
• ADÓFIZETÉS
Az adóügyi jogviszony közvetlen tárgya:
• ADÓTÁRGY
Az alábbiak közül válassza ki az önkormányzati törzsvagyon körébe tartozó és azon

vagyonelemeket, amelyek nem oda tartoznak!
Az önkormányzat tulajdonában álló OTP-törzsrészvény – ÜZLETI VAGYON
Pusztabüdöske Község, Kossuth utcai vízelvezető árok - ÖNKORMÁNYZATI TÖRZSVAGYON
Az önkormányzat fenntartásában álló óvoda épülete – ÖNKORMÁNYZATI TÖRZSVAGYON
Az önkormányzat tulajdonában álló „Szomjas” italbolt - ÜZLETI VAGYON
Az önkormányzat tulajdonában álló szennyvíztelep – ÖNKORMÁNYZATI TÖRZSVAGYON
A település sétálóutcája, az ott levő park és a parkban levő padok – ÖNKORMÁNYZATI TÖRZSVAGYON
Az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság – ÜZLETI VAGYON
Jelezze, hogy az alábbi tevékenységeket a Magyar Nemzeti Bank melyik szerve végzi!
A Magyar Nemzeti Bank stratégiai döntéseit hozza meg. MONETÁRIS TANÁCS

A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével összefüggésben jogosult PÉNZÜGYI STABILITÁSI
döntéshozatalra. TANÁCS
A Magyar Nemzeti Bank működésének irányításáért felel. IGAZGATÓSÁG

Az alábbiak közül melyek tartoznak a pénzügyi szolgáltatások közé?
• hitel-tanácsadási tevékenység
• követelésvásárlási tevékenység
• biztosítási tevékenység
• pénzfeldolgozási tevékenység
• kezesség és garancia vállalása
• hitel és pénzkölcsön nyújtása
Jelölje, hogy az alábbiak közül melyik területre nem tartalmaz előirányzatot az EU

központi költségvetése!
• hadügy
• vidékfejlesztés
• adminisztráció
• vámigazgatás
Állítsa sorrendbe a modern adó kialakulásának alábbi lépéseit (kezdje a legkorábbival)!
SORREND:
1. polgári társadalom megszületése

2. pénzadók megjelenése
3. rendszeres adók bevezetése
4. általános adók megjelenése
Az alábbiak az államháztartás mely „alrendszerébe” tartoznak? Párosítsa a helyes választ!
Kovidfalva Község Önkormányzata Polgármesteri Hivatal – ÁHT HELYI SZINTJE
Narancsliget Magánóvoda – EGYIK SEM
Derűs Alkony Idősek Otthona – EGYIK SEM
Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottsága– ÁHT KÖZPONTI SZINTJE
a Balaton Tanács Fejlesztési Tanács – ÁHT HELYII SZINTJE
az Országos Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat – ÁHT HELYI SZINTJE
az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala – ÁHT KÖZPONTI SZINTJE
Budai Endokrin Központ Kft. – EGYIK SEM
Országos Kórház-főigazgatóság – ÁHT KÖZPONTI SZINTJE
Magyar Orvosi Kamara – ÁHT KÖZPONTI SZINTJE

• Az államháztartás által finanszírozott klasszikus állami feladatok a szolgáltató közigazgatás

realizálásához kapcsolódnak. – HAMIS
• Az államháztartás által finanszírozott klasszikus állami feladatok a beavatkozó közigazgatás
realizálásához kapcsolódnak. - IGAZ
• A települési önkormányzat belső ellenőrzési rendszerét a belső ellenőr működteti. – HAMIS
• A települési önkormányzat belső ellenőrzési rendszerét a jegyző működteti. - IGAZ
• Az Állami Számvevőszék elnöke szavazati joggal részt vesz az Országgyűlés és a Kormány ülésein. -
HAMIS
• A parlament - az éves költségvetési törvény elfogadását követően - külön törvényben hatalmazza fel a
Kormányt az elfogadott költségvetés végrehajtása (appropriációs törvény). - HAMIS
• A helyi iparűzési adó mértéke 5000 Ft/nap vagy az adóalap 2%-a lehet. - HAMIS
• A német-francia felfogás szerint önálló pénzügyi jog nem létezik, mivel a költségvetési jog az
alkotmányjog, míg a végrehajtási jellegű joganyag a közigazgatási jog részét képezi. - HAMIS
• A helyi önkormányzat jogosult új helyi adót bevezetni (intézményesíteni). – HAMIS
• Az Alkotmánybíróság semmilyen, adóztatással összefüggő kérdéssel nem foglalkozott 2011. óta. -

HAMIS
• A társadalombiztosítás korábban az az államháztartás külön alrendszere volt, jelenleg a központi
költségvetés részeként működik. - IGAZ
• A testvérek közötti adásvétel illetékmentes. - HAMIS
• Az angol jegybankot 1649-ben londoni kereskedők hozták létre részvénytársasági formában. - IGAZ
• Ahhoz, hogy az EKB közvetlenül nyújtson hitelt a tagállami gazdasági szereplőknek, az Általános Tanács
kifejezett és előzetes döntése szükséges. - HAMIS
• A klasszikus adóztatási alapelvek kidolgozója John Smith. - HAMIS
• Az állampolgársági státusz hozza létre az adóalanyiságot. - HAMIS
• Gazdaságpolitikának nevezhető minden olyan politikai lépés, aminek a célja a gazdaság befolyásolása.
– IGAZ
Párosítsa az adott intézkedést a vonatkozó politikai eszközkategóriával!
A fiskális politika diszkrecionális eszköze. - KÖZMUNKAPROGRAM
A gazdaságpolitika jogi eszközrendszerének része. – NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK
A fiskális politika automatikus eszköze. – AZ ADÓRENDSZER MŰKÖDTETÉSE
Az adott időszakban egy adott társadalomban működtetett adók összessége az ...
• ADÓRENDSZER
• Magyarország a szociális gondoskodás keretében érvényesülő alapfeladatát a szociális intézmények és

intézkedések rendszerével valósítja meg- IGAZ
• Magyarország minden állampolgárának szociális biztonságot nyújt - HAMIS
• A XIX. század végére a magyar társadalom 80%-a rendelkezett társadalombiztosítással. - IGAZ

• A szolgáltató állam megjelenése a XV. századtól kezdve lehetővé tette az egyes humán
közszolgáltatásokhoz való hozzáférést a társadalom széles rétegei számára – HAMIS
Mely állítások igazak a helyi iparűzési adóra? Több megoldás lehetséges, a helytelen
válaszért pontlevonás jár!
• a helyi iparűzési adó- saját bevétel lévén – szabadon felhasználható, felhasználási kötelezettséggel
nem jár
• a helyi iparűzési adó önkormányzati rendeletben meghatározott legmagasabb összege – a mikro-,
kis- és középvállalkozások esetén – legfeljebb 1% lehet
• az adóbevallás benyújtható a Nemzeti Adó- és Vámhivatalon keresztül
• az ideiglenes iparűzési tevékenység után legfeljebb 5000 Ft/nap adómértéket lehet kivetni
• legfeljebb 20 millió forint éves árbevétel esetén a háziorvos tevékenységet ellátó egészségügyi
vállalkozó adómentességet élvezhet a helyi önkormányzat rendelete alapján
• különleges gazdasági övezet üzletszerű gazdasági tevékenységéből származó HIPA-bevétel a
területileg illetékes megyei önkormányzatot illeti
Melyik uniós költségvetési alapelvhez kapcsolhatók az alábbi állítások?
Az EU költségvetési gazdálkodására vonatkozó formális jellegű, pénzügyi elvárás, amely szerint az éves
költségvetés kiadási és bevételi oldalán megjelenő tételeknek nominálisan is meg kell egyezniük. – EGYENSÚLY
ELVE
Az Európai Unió összes tervezett bevételét és kiadását, tehát minden pénzügyi műveletet, a pénzügyi évre
vonatkozóan elő kell irányozni és fel kell tüntetni egyetlen dokumentumban, az éves költségvetésben. –
EGYSÉGESSÉG ÉS TELJESSÉG
Az Európai Unió költségvetésében az összes bevétel az összes kiadás fedezetéül szolgál. – UNIVERZALITÁS ELVE
Az alábbiak közül melyik nem lesz igaz a 2023. évi központi költségvetési törvény
elfogadása tekintetében?
• június 30. napjáig a központi költségvetési tervezés részleteit a Miniszterelnökséget vezető miniszter
kidolgozza és közzéteszi
• március 31. napjáig a miniszterelnök javaslatára a Kormány meghatározza a gazdaság- és
pénzügypolitika fő irányait.
• október 15. napjáig megtörténik a költségvetési törvényjavaslat egyeztetése az Állami
Számvevőszékkel, valamint a Költségvetési Tanáccsal, majd ezt követően az benyújtásra kerül az
Országgyűlésnek
• december 31. napjáig az Országgyűlés elfogadja az éves költségvetésről szóló törvényt
• július 31. napjáig a pénzügyminiszter egyezteti a költségvetési tervezetet a fejezetirányítókkal
Kérem jelölje, hogy az alábbiak közül mely területeken jelenik meg – megosztott vagy
kizárólagos hatáskör birtokában – az Európai Uniós szintű jogalkotó a pénzügyi jogban?
Több megoldás lehetséges, a helytelen válaszért pontlevonás jár!
• új, 30%-os adókulcs bevezetése az általános forgalmi adó területén

• a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetője kinevezésének szakmai feltételei
• adóbírság legmagasabb összegének meghatározása a személyi jövedelemadó meg nem fizetése miatt
• a vámjogi szabályozás konkretizálása, az árukra és termékekre vonatkozó nómenklatúra kialakítása
• adóalapot csökkentő tételek köre a személyi jövedelemadóztatás területén

• a tiltott állami támogatások megítélésének feltételei
Mely államháztartási alapelvek sérelmét okozza dogmatikai szinten az elkülönített állami

pénzalapok létezése?
• teljesség elve
• globális fedezet elve
• egységesség elve
• valódiság elve
Jelölje, hogy az alábbiak közül a pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete milyen szempontú

működés biztosítását jelenti!
• eredményes
• hatékony
• zavartalan
• kiegyensúlyozott
16. Igazak vagy hamisak az alábbi állítások?
• Az illetékkötelezettségnek a bejelentési kötelezettség nem képezi a részét. - HAMIS

• Az ajándékozó lakás esetén 9%, más vagyontárgy esetén 18% ajándékozási illetéket köteles megfizetni.
- HAMIS
• Ha a külföldi országbeli hagyatékra az örökös nem fizet külföldön öröklési illetéket, a magyar öröklési
illeték kiszabandó. - IGAZ
• Az örökhagyó házastársa öröklése esetén nincs öröklési illetékfizetési kötelezettség, csupán be kell
jelenteni a vagyonszerzést. - HAMIS
• Gépjármű és pótkocsi vásárlása illetékmentes. – HAMIS
Az alábbiak közül jelölje a Htv. által szabályozott 2021-ben kivethető adókat! Több megoldás
lehetséges, a helytelen válaszért pontlevonás jár!
• helyi iparűzési adó

• gépjárműadó
• építményadó
• vállalkozás kommunális adója
• magánszemély kommunális adója
• termőföld haszonbérlete miatt fizetendő személyi jövedelemadó
• telekadó
• települési adó
Az alábbiak közül jelölje meg a fiskális politika diszkrecionális eszközeit!
• illetékrendszer működtetése
• az adórendszer működtetése
• közalkalmazottak bérének emelése
• jegybanki alapkamat meghatározása
• közmunka-programok
• vállalkozásoknak nyújtott közvetlen állami támogatások

• A bankok felügyelete a magyar és euró-övezeti szinten is a jegybankok alá integrálódó tevékenység –

IGAZ
• A biztosítási tevékenység a pénzügyi szolgáltatások egyike. – HAMIS
• A biztosítási tevékenység kiegészítő pénzügyi szolgáltatás. – HAMIS
• Az MNB a Pénzügyi Békéltető Testület útján ellátja a pénzügyi fogyasztóvédelemmel kapcsolatos vitás
ügy bírósági eljáráson kívüli rendezését – IGAZ
• A Pénzügyi Békéltető Testület az MNB útján ellátja a pénzügyi fogyasztóvédelemmel kapcsolatos vitás
ügy bírósági eljáráson kívüli rendezését – HAMIS
• A Magyar Nemzeti Bank tekintetében az államot, mint részvényest a pénzügyminiszter képviseli. – IGAZ
• A Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó alapvető szabályokat az Alaptörvény 41. cikke adja.
- IGAZ
• A Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó alapvető szabályokat az Alaptörvény 44. cikke adja. - HAMIS
• A Magyar Nemzeti Bank a monetáris politika letéteményese – IGAZ
• A Magyar Nemzeti Bank fő célja a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartása – HAMIS
• A Magyar Nemzeti Bank hatályos szabályozását a 2012. évi CXXIX. Törvény tartalmazza – HAMIS
• A Magyar Nemzeti Bank hatályos szabályozását a 2013. évi CXXXIX. Törvény tartalmazza - IGAZ
• Ha külföldi országból örökölt ingóhagyatékra az örökös nem fizet külföldön öröklési illetéket, az
örökséget be kell Magyarországon jelenteni és a magyar öröklési illeték kiszabandó. – IGAZ
• Gépjármű és pótkocsi vásárlása illetékmentes – HAMIS
• Az ajándékozó lakás esetén 9%, más vagyontárgy esetén 18% az ajándékozási illeték – HAMIS
• Az illetékkötelezettségnek a bejelentési kötelezettség nem képezi részét – HAMIS
• Az örökhagyó házastársa öröklése esetén nincs öröklési illetékfizetési kötelezettség, csupán be kell
jelenteni a vagyonszerzést. – HAMIS
Az Országgyűlés nem fogadhat el olyan ..................., amelynek az eredményeképpen az

államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét.
• központi költségvetésről szóló törvényt
• A Kormány minden évre vonatkozóan törvényt alkot a központi költségvetésről és a központi

költségvetés végrehajtásáról - HAMIS
• A pénzügyi jog nem a magánjog része – IGAZ
• A személyi jövedelemadó központi, a jövedelmet terhelő, tárgyi jellegű, közvetlen adónem- HAMIS
• A központi költségvetésről szóló törvényjavaslat sürgősségi eljárásban is tárgyalható
- HAMIS
• Magyarországon adó kizárólag törvényen alapulhat – IGAZ
Az Állami Számvevőszék elnökét hány évre választják?

• 12
Az alábbiak közül mely témakörökkel összefüggő szabályokat tartalmaz az Alaptörvény?
• Államadósság
• ÁKK Zrt.
• Költségvetési Tanács
• KEHI
Párosítsa össze az alábbi jogtudósokat a tudományterületükkel!
• Pénzügyi jogtudomány: EXNER KORNÉL

• Pénzügytan: LEROY-BEAULIEU
• Pénzügyi Pszichológia: PUVIANI
• Pénzügytörténet / jogtörténet: MUSGRAVE

• Pénzügyi szociológia / jogszociológia: GOLDSCHEID
• Pénzügyi statisztika: ZAHN
Párosítsa az egyes adónemeket a megfelelő kategóriával!
• Fogyasztást terhelő adó: JÖVEDÉKI ADÓ

• Személyi jellegű adó: SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ
• Helyi adó: MAGÁNSZEMÉLY KOMMUNÁLIS ADÓJA
• Rendkívüli adó: BANKADÓ
Állítsa sorrendbe a ma is létező elkülönített állami pénzalapokat, létrehozásuk szerint

(kezdje a legkorábbival)!
SORRENDBEN:
1. Nemzeti Foglalkoztatási Alap

2. Nemzeti Kulturális Alap
3. Központi Nukleáris Pénzügyi Alap
4. Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap
5. Bethlen Gábor Alap
• Az államháztartás által finanszírozott klasszikus állami feladatok a beavatkozó közigazgatás

realizálásához kapcsolódnak – IGAZ
• Az államháztartás által finanszírozott klasszikus állami feladatok a közszolgáltatások megszervezéséhez
kapcsolódnak – HAMIS
• A skandináv redisztribúciós modell széleskörű elvonás mellett kizárólagos állami feladatként
finanszírozza az állami feladat-ellátást – IGAZ
• A skandináv redisztribúciós modell mértéktartó elvonás mellett az egyének öngondoskodására is
alapozva finanszírozza az állami feladat ellátását – HAMIS
• 1995-ben elfogadott első közbeszerzési törvényt 2011-ben váltotta fel a hatályos szabályozás
- HAMIS

• Az adópszichológia a társadalom adócsalási, jogkövetési trendjeit vizsgálja. – HAMIS
Jelölje az alábbiak közül az Áht. hatály alá tartozó közhatalmi szerveket!
• Magyar Művészeti Akadémia

• Országgyűlés
• Fővárosi Önkormányzat Pesti Úti Idősek Otthona
• Pest Megyei Kormányhivatal
• Állami Számvevőszék
• Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottsága
Válassza ki az alábbiak közül a helyi önkormányzatok költségvetési gazdálkodást végző

belső kontrollrendszer szereplőit!
• Belső ellenőr
• Pénzügyi bizottság
• Magyar Államkincstár
Válassza ki, hogy az Állami Számvevőszék mely szempontok alapján végzi az ellenőrzéseit?
• Törvényesség
• Olcsóság
• Költséghatékonyság
• Célhoz kötöttség
• Gazdaságosság
• Célszerűség
• Célirányosság
• Eredményesség
Egészítse ki a helyi önkormányzatok pénzügyeire vonatkozó Alaptörvényi szabályozást!
A helyi önkormányzat e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának

veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat.
Párosítsa össze az alábbi jogforrásokat a pénzügyi jog struktúrájának előadáson

ismertetett kategóriájával!
• 2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról: PÉNZÜGYI ALAKI JOG

• 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről: PÉNZÜGYI ALAKI JOG
• 2013. évi CXXXIX. Törvény a Magyar Nemzeti Bankról: PÉNZÜGYI SZERVEZETI JOG
Az alábbiak közül jelölje meg a fiskális politika diszkrecionális eszközeit!
• közmunka-programok
• adórendszer működtetése
• közalkalmazottak bérének emelése
• vállalkozásoknak nyújtott közvetlen állami támogatások
• jegybanki alapkamat meghatározása

• illetékrendszer működtetése
Válassza ki az alábbiak közül a helyi adófajtákat!
• Magánszemély kommunális adója

• Kommunális adó
• Gépjárműadó
• Vagyoni típusú adó
• Építményadó
• Helyi iparűzési adó
Egészítse ki a helyi önkormányzatok pénzügyeire vonatkozó alaptörvényi szabályozást!
A képviselő-testület gyakorolhatja a tulajdonost megillető jogokat az önkormányzati vagyon tekintetében.
Egészítse ki a központi költségvetés elfogadására vonatkozó alaptörvényi rendelkezést!
Az Országgyűlés minden évre vonatkozóan törvényt alkot a központi költségvetésről és a központi

költségvetés végrehajtásáról.
Hogy nevezi a költségvetési ezt a helyzetet: ha az Országgyűlés a költségvetési törvényt azon

év január 1-jéig, amelyre szól, nem alkotta meg, és az átmeneti gazdálkodásról külön
törvényt nem hozott, vagy az átmeneti gazdálkodásról szóló törvény a hatályát vesztette,
akkor a Kormány jogosult a költségvetést megillető bevételeknek a hatályos jogszabályok
szerinti beszedésére és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások időarányos
teljesítésére?
• pótköltség
• ex lex állapot
• indemnitás
• a költségvetés módosítása
• Magyarország a szociális gondoskodás keretében érvényesülő alapfeladatát a szociálisintézmények és

intézkedések rendszerével valósítja meg. - IGAZ
• A társadalombiztosítás a társadalom közös – kizárólag biztosítási elven működő – kockázatvállaláson
alapuló kötelező biztosítási rendszere. – HAMIS
• A szolgáltató állam megjelenése a XV. századtól kezdve lehetővé tette az egyes humán
közszolgáltatásokhoz való hozzáférést a társadalom számára. - HAMIS
• A XIX. század végére a magyar társadalom 80%-a rendelkezett társadalombiztosítással. - IGAZ
• Magyarország minden állampolgárnak szociális biztonságot nyújt. - HAMIS
• Az Állami Számvevőszék az Országgyűlésnek alárendelt alkotmányos szerv. - IGAZ

• A Költségvetési Tanács elnöke az Állami Számvevőszék mindenkori elnöke. - HAMIS
• Az Állami Számvevőszék a közpénzekkel való gazdálkodás bármely szintjét vagy aktusát vizsgálhatja, a
minisztériumoktól az önkormányzatokig. - IGAZ
• A Magyar Államkincstár fő feladata a pénzügyi műveletek lebonyolítása. - IGAZ

• Az Állami Számvevőszék vezetőjét beszámolási kötelezettség terheli a tevékenységükről, havonta
jelentést készít az Országgyűlés számára. - HAMIS
Melyik helyi adó jellemzőjét ismeri fel?
• Az adófizetési kötelezettség alól tárgyi mentességet élvez a temető. - TELEKADÓ

• Az állandó lakosság szükségleteit meghaladó szolgáltatás biztosításához történő közteherként kivetett
hozzájárulásnak tekinthető. – IDEGENFORGALMI ADÓ
• az adókötelezettség a naptári év első napján az építmény ingatlan-nyilvántartásba vett tulajdonosát
terheli. - ÉPÍTMÉNYADÓ
• Az ÖK illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység esetén
keletkezik adófizetési kötelezettség. – HELYI IPARŰZÉSI ADÓ
• A befolyó adóbevétel – egyebek mellett – környezetvédelmi feladatokra használható fel. –
MAGÁNSZEMÉLY KOMMUNÁLIS ADÓJA
• Az illetékbevételek költségvetési célokat szolgálnak. - IGAZ

• Az illetékbefizetés nem rendszeres, hanem eseti jellegű fizetési kötelezettség. - IGAZ
• Az öröklési illetékkötelezettség, az örökhagyó halála napján keletkezik. – IGAZ
• Az adóért cserébe nem, az illeték megfizetéséért azonban jár közvetlen ellenszolgáltatás. - HAMIS
• Az illeték olyan járulékos, közteherfizetési kötelezettség, amely kizárólag természetes személyeket
terhel. - HAMIS
• Illetékmentes a testvérek közötti ajándék megszerzése. - IGAZ
• Az illetéket kivetéssel állapítják meg. – HAMIS (kiszabás)
• Házastársak egymás közötti ingyenes vagyonátruházása 50%-os illetékkedvezmény alá esik. - HAMIS
Jelölje az alábbiak közül az államadósságügy hazai szabályozásának HATÁSKÖRI

konzekvenciáit!
• Alkotmánybíróság felállítása
• Magyar Nemzeti Bank bankfelügyeleti jogkörének intézményesítése
• Államadósság Kezelő Központ Zrt. felállítása
• Költségvetési Tanács működése
Jelölje meg azokat a bevételi tételeket, amelyek mind az uniós, mind a tagállami
költségvetésekben szerepelnek.
• mezőgazdasági lefölözések
• GNI – alapú források
• igazgatási bevételek
• alkalmazotti közterhek
• GDP – alapú bevételek
• Az Áht. akként rendelkezik, hogy a központi költségvetésről szóló törvényjavaslathoz módosító

javaslatok csak korlátozott keretek között fűzhetők. - HAMIS
• A központi költségvetésről szóló törvényjavaslat sürgősségi eljárásban tárgyalható. - IGAZ
• A központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot az Állami Számvevőszék jóváhagyását követően
lehet az Országgyűlés elé terjeszteni. - HAMIS

• A központi költségvetés elfogadásának eljárási rendjére Magyarország Alaptörvénye és az
államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény tartalmaz rendelkezéseket. – HAMIS
Az Európai Központi Bank melyik kapcsolhatók az alábbi állítások?
• Az Európai Központi Bank fő döntéshozó testülete: KORMÁNYZÓTANÁCS

• A 27 EU-tagállam nemzeti központi bankjainak az elnökei alkotják: ÁLTALÁNOS TANÁCS
• Az Európai Központi Bank operatív irányító szerve: IGAZGATÓSÁG
• A helyi önkormányzat az elnyert Európai Uniós támogatás megvalósításához szükséges önrész erejéig a
Kormány hozzájárulása nélkül (is) jogosult adósságot keletkeztető ügylet megkötésére. - IGAZ
• A helyi önkormányzat által adósságot keletkeztető ügylet kizárólag a Kormány előzetes hozzájárulása
alapján köthető. - HAMIS
• A Kormány tartalmi, az érintett hitel- vagy kölcsönszerződés felülvizsgálatát feltételező kontrollt
gyakorol az önkormányzati hitelfelvétel tekintetében. - HAMIS
• A helyi önkormányzat a megyei, fővárosi kormányhivatalon keresztül jelzi az adósságot keletkeztető
ügylet megkötésének szándékát a Kormány irányába. - IGAZ
• A helyi önkormányzatok hitel- és kölcsönfelvételének tényleges korlátozását Magyarország
Alaptörvénye valósította meg. – HAMIS
• A vámjogi szabályozás az Európai Unióhoz való csatlakozást követően kizárólagos tagállami hatáskör
maradt, így ezen a területen a magyar szabályozás tekinthető irányadónak. → HAMIS
• Az adóharmonizációs alapelveket a maastrichti konvergenciakritériumok fektették le. → HAMIS
• A jegybanki alapkamatról az MNB elnöke rendelettel dönt. → HAMIS
• A monetáris politikát illetően az Európai Unió tagállamainak hatáskörében az egyéges uniós döntések
végrehajtása maradt. → HAMIS
• Az uniós vámigazgatási szervezetrendszer működését fedezik a vámuniós vámbevételek → HAMIS
Jelölje meg, hogy az alábbiak közül mely pénzügyi szolgáltatásokat végzi minimálisan egy
hitelintézet!
• hitel és pénzkölcsön nyújtása

• bankgarancia nyújtása
• betétgyűjtés
• hitelreferencia szolgáltatás
• pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása
• kezesség és garancia vállalása
Jelölje az alábbiak közül a KÖZVETETT adókat!
• személyi jövedelemadó
• bankadó
• idegenforgalmi adó
• gépjárműadó
• jövedéki adó

A monetáris politika legfőbb célja az ................ elérése és fenntartása.
• árstabilitás
Válassza ki az alábbiak közül a helyi önkormányzatok költségvetési gazdálkodást végző
KÜLSŐ kontrollrendszer szereplőit!
• Belső ellenőr
• Pénzügyi bizottság
• Magyar Államkincstár
• A személyi jövedelemadó személyi jellegű, központi, rendes, közvetett adó. – HAMIS

• A gépjárműadó nem helyi adó. – IGAZ
• Az idegenforgalmi adó közvetlen helyi adónem. – HAMIS
• A jövedéki adó rendes, központi, közvetlen, tárgyi adó. – HAMIS
• Az általános forgalmi adó fogyasztást terhelő, közvetett központi adónem. – IGAZ
• A bankadó rendkívüli, közvetett, központi adónem. – HAMIS
• A társasági adó közvetlen, személyi jellegű, központi adónem. – IGAZ
A Magyar Nemzeti Bank feltárja a pénzügyi közvetítőrendszer egészét fenyegető

................. kockázatokat.
• üzleti és gazdasági
Egészítse ki a központi költségvetés elfogadására vonatkozó alaptörvényi rendelkezést!
A központi költségvetésről és a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatokat a Kormány

törvényben előírt határidőben az Országgyűlés elé terjeszti.
Egészítse ki a helyi önkormányzatok pénzügyeire vonatkozó alaptörvényi szabályozást!
A helyi önkormányzat vagyona a nemzeti vagyon része.
Válassza ki az alábbiak közül a helyi önkormányzat saját bevételeit?
• a helyi önkormányzat pénzintézetben lekötött vagyona után keletkező kamat

• a ,,pántlikázott” címzett támogatás
• a kirívóan közösségellenes magatartásokat szankcionáló önkormányzati rendelet alapján kiszabott
közigazgatási bírság összege
• az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került (ÖNHIKI) önkormányzatok számára nyújtott
támogatás
Mit nevezünk appropriáció?
• költségvetési törvény
• átmeneti gazdálkodásról szóló törvény
• zárszámadási törvény

• Kormány éves beszámolóját elfogadó Országgyűlési határozatot
• A külföldi jog alapján örökölt pénzösszeg öröklését nem terheli bejelentési kötelezettség – HAMIS
• Lakóház építésére alkalmas telektulajdon öröklése mentes az öröklési illeték alól, ha az örökös 4 éven
belül lakóházat épít – IGAZ
• A hagyomány megszerzése után öröklési illetéket kell fizetni. – IGAZ
• A külföldi jog alapján örökölt pénzösszeg után Magyarországon öröklési illetéket fizetni, amennyiben a
pénzösszeg megszerzése a külföldi országban illetékmentes volt – IGAZ
• Az egy örökösnek jutó ingóörökség 250.000,-Ft forgalmi értéket meg nem haladó része mentes az
öröklési illeték alól. – HAMIS
• Az Állami Számvevőszék elnökét az Országgyűlés 6 évre választja meg. – HAMIS

• Az Állami Számvevőszék elnökét az Országgyűlés 12 évre választja meg. – IGAZ
• A Magyar Államkincstár tényleges működését 1995. január 1-jén kezdte meg. – HAMIS
• Az államháztartásért felelős miniszter július 30-ig teszi közzé a központi költségvetés tervezetének
részletes ütemtervét. – HAMIS
• Az Állami Számvevőszék elnöke szavazati joggal részt vesz az Országgyűlés ülésein. – HAMIS
• Az Állami Számvevőszék egyik legfontosabb tevékenysége a költségvetési törvényhez kapcsolódó
véleményezési, ellenőrzési jogosítvány. – IGAZ
• Az államháztartás alrendszerei közé tartozik a központi költségvetés, a társadalombiztosítási

alrendszer, a helyi önkormányzatok költségvetése és az elkülönült állami pénzalapok büdzséje –
HAMIS
• A Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai bizottsága az államháztartás helyi szintjéhez
tartozik – HAMIS
• A helyi adóztatást 1990 előtt szétszórt szabályozás jellemezte – IGAZ
• A településfejlesztési hozzájárulást a 1984. évi 12 tvr. vezette be Magyarország egész területén. –
HAMIS
• Az első tanácstörvény értelmében a tanács volt jogosult dönteni a hatáskörébe utalt adók mértékének
és az adó jellegű kötelezettségek megállapításáról. – HAMIS
• Az MNB elnökét a miniszterelnök 6 évre nevezi ki. – HAMIS
A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között dönt a
helyi adók ...................
• fajtájáról és mértékéről
Az Állami kiemelt szerepet játszó, központi bankja kizárólagosan jegybanki funkciókat lát
el a(z) .............. bankrendszerben.
• kétszintű

Hogy nevezi a költségvetési jog azt a helyzetet, amikor a Kormány feljogosítható arra, hogy
folytassa a költségvetési gazdálkodást addig az ideig, amíg a rendes költségvetési törvényt
el nem fogadják?
• indemnitás
Melyik évben jött létre a Magyar Nemzeti Bank?
• 1924
Válassza ki az alábbiak közül az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló,

rendszerváltozást követően elfogadott első törvény által intézményesített pénzalapokat!
• Piaci Intervenciós Alap

• Idegenforgalmi Alap
• Befektetés-ösztönzési Alap
Hogyan épül fel az államháztartás rendszere a nemzetgazdaság mai értelmezése szerint?
• központi szint
• helyi szint
Jelölje az Áht. hatálya alá tartozó közhatalmi szerveket A-val, a közhatalmi szervekhez
kapcsolódó közintézményeket B-vel!
• Magyar Orvosi Kamara: B

• Alkotmánybíróság: A
• Fővárosi Önkormányzat Szent Imre Kórháza: B
Mivel együtt kell tárgyalni a költségvetési javaslatot?
• az Állami Számvevőszék véleményével

• a Költségvetési Tanács véleményével
• az Országgyűlés Költségvetési Bizottságának véleményével
• az Állami Számvevőszék véleményével és a Költségvetési Tanács véleményével együtt
Párosítsa!
• a kormány kötelezettségvállalás teljesítésével rendelkezik a csepeli atlétikai stadion beruházásra

fordítandó összeg kifizetésével - VÉGREHAJTÁS
• a kormány tételesen beszámol a költségvetési törvény által betervezett bevételek beszedésének és a
kiadások teljesítésének végrehajtásáról - ZÁRSZÁMADÁS
• a kormány kidolgozza a pénzügyi politika fő irányvonalát – ELŐKÉSZÍTÉS, ELFOGADÁS
• az éves költségvetésről szóló tv-t az erre felhatalmazott szerv elfogadásra jogosult szerv elé terjeszti –
ELŐKÉSZÍTÉS, ELFOGADÁS
• a tagállami központi bankok rendelkezzenek a feladataik ellátásához szükséges gazdasági eszközökkel
PÉNZÜGYI FÜGGETLENSÉG
• egy kormányzó csak akkor fosztható meg hivatalától, ha már nem állnak fenn a hivatala gyakorlásához
szükséges ... – SZEMÉLYI FÜGGETLENSÉG

• a feladatok és kötelezettségek teljesítése során nem kérhet és nem fogadhat el utasításokat a községi
intézményektől és szervektől, tagállamok kormányaitól vagy bármely szervtől – INTÉZMÉNYI
FÜGGETLENSÉG
Kategóriák szerint csökkenő sorrendben, strukturálva csoportosítsa az alábbiakat!
GAZDASÁGPOLITIKA
• pénzügyi politika
o monetáris politika
o fiskális politika
§ adópolitika
A pénzügyi jog mely jogággal való kapcsolódási pontjának minősülnek?
• adóigazgatási eljárás: KÖZIGAZGATÁSI JOG

• banki hitelszerződések szabályozása: POLGÁRI JOG (kereskedelmi jog)
• NAV határozatának jogszerűségi felülvizsgálata: ELJÁRÁSJOG (közigazgatási per)
JOGSZABÁLYOK
PÉNZÜGYI ANYAGI JOG 1995. évi CXVII. tv a személyi jövedelemadóról

PÉNZÜGYI SZERVEZETI
2011. évi LXVI: tv az Állami Számvevőszékről + 2013. évi CXXXIX az MNB-ről
JOG
PÉNZÜGYI ALAKI JOG 2017. évi CLI. tv az adóigazgatási rendtartásról + 2017. évi CL. az adózás rendjéről
Párosítsa össze a helyi önkormányzat gazdálkodásáért viselt felelősségi alakzatokat és a

felelős önkormányzati tisztségviselőket!
• az önkormányzati gazdálkodás szabályszerűségéért felelős: POLGÁRMESTER

• az önkormányzati gazdálkodás biztonságáért felelős: KÉPVISELŐ-TESTÜLET
• az önkormányzati gazdálkodás jogszerűségéért felelős: JEGYZŐ
Az alábbiak közül jelölje azokat a tárgyköröket, amelyekre kiterjed a Pusztabüdöske

Község Önkormányzatának adómegállapítási joga.
• adókedvezmény biztosítása a helyi iparűzési adó tekintetében a településeken előállított terméket

forgalmazó vállalkozások számára
• szállásdíj alapján történő idegenforgalmi adóztatás bevezetése
• építményadó mértékének a 900 HUF/nm összegben történő maximalizálása
Tegye sorrendbe a központi költségvetésről szóló törvény elfogadási eljárásának alábbi

mozzanatait!
1. A pénzügyminiszter meghatározza a költségvetési tervezés ütemtervét, valamint a vonatkozó tartalmi

követelményeket.
2. A pénzügyminiszter kidolgozza és közzéteszi a központi költségvetési tervezés részleteit.

3. Az Állami Számvevőszék véleményezi a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot.
4. A Kormány az Országgyűlés elé terjeszti a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot
Jelölje meg azokat a pénzügyi intézményeket, amelyek engedélyt kaphatnak a pénzügyi

szolgáltatások teljes körének végzésére.
• kizárólag bankok
Melyik államháztartási alapelvek jelennek meg az Alaptörvényben?
• átláthatóság elve
• éves költségvetés elve
• felhatalmazás elve
• nyilvánosság elve
• elszámolási kötöttség
Az államháztartásért felelős miniszter a törvényi határidőben elkészítette a következő éves

központi költségvetésről szóló törvény részletes tervezetét és azt megküldte az Állami
Számvevőszék elnökének, valamint a Költségvetési Tanács elnökének egyezetetésre. Ezt
követően mind az Ász elnöke, mind pedig a KT elnöke megfogalmazta észrevételeit,
amelynek keretében komoly aggályokat és kifogásokat fogalmaztak meg a költségvetés
makrogazdasági megalapozottságával összefüggésében.
Ön a Pénzügyminisztérium Jogi Főosztályán dolgozik referensként és felettese megbízásából

feljegyzést kell készítenie arról, hogy ebben az esetben mi a teendő, hogyan lehet tovább
haladni a költségvetés elfogadásával kapcsolatban. Kérem válaszát részletesen indokolja és
utaljon a megoldáshoz felhasznált konkrét jogszabályi hivatkozásokra!
.........................................................................................................................................................................
Kovidfalva Község Önkormányzata 11 fős Képviselő-testülete - a jelen lévő 6 képviselő közül

4 helyi honatya szavazatának támogatásával - módosítja az építményadót bevezető korábbi
rendeletét. A módosítás két vitatott eleme egyrészt 1850 Ft/m2 nagyságban állapítja meg
az adó mértékét, másrészt adómentességet vezet be a legalább 2 generáción keresztül
kovidfalvi állandó lakcímmel rendelkező felmenők leszármazóinak, függetlenül azok
életkorától vagy vagyoni-jövedelmi viszonyaitól. Ezt követően a Hova Megyei
Kormányhivatal vezetője törvényességi felhívást fogalmaz meg, álláspontja szerint a
rendelet több ponton jogsértő, így a rendelet törvényességének felülvizsgálatára jogosult
Kúriához fordul.
Ön az önkormányzat jogi képviselője a Kúria előtt folyó normakontroll eljárásban.

Mennyiben védhető az önkormányzat lépése, igaza van-e a kormánymegbízottnak? Hogyan
érvelne ebben a közigazgatási perben? Kérem válaszát részletesen indokolja és utaljon a
megoldáshoz felhasznált konkrét jogszabályi hivatkozásokra!

A monetáris rendszer
pénzügyi joga
A bankrendszer struktúrája
• Egyszintű bankrendszer
– Nincs egy kitüntetett szerepű bank, amely
kizárólagosan jegybanki funkciókat lát el: a
központi bank kereskedelmi tevékenységet is
végez.
• Kétszintű bankrendszer
– Az állam kiemelt szerepet játszó, központi bankja
kizárólagosan jegybanki funkciókat lát el,
kereskedelmi (üzleti) banki tevékenységet nem
végez. Az állam bankja és a bankok bankja.
Magyar Nemzeti Bank
Magyar Nemzeti Bank - bevezetés
• Történet (1924., 1991., 2001., 2011., 2013.)
• Kétszintű bankrendszer
• Hatályos szabályozás: 2013. évi CXXXIX. törvény a
Magyar Nemzeti Bankról
• Alapvető szabályok: Alaptörvény 41. cikk
– Magyarország központi bankja,
– a monetáris politika felelőse
– az MNB elnöke és alelnökei kinevezésének módja és
időtartama,
– az elnök Országgyűlésnek való éves beszámolási
kötelezettsége és rendeletalkotási joga.
Jogállás
• a Központi Bankok Európai Rendszerének, valamint a
Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének tagja
• Függetlenség → Kormány, EKB, EU intézményei,
tagállamok, pártok
– Intézményi
– Funkcionális/működési
– Pénzügyi
– Személyi
• Kivétel: Európai Bankhatóság, az Európai Biztosítás- és
Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság, az Európai Értékpapír-
piaci Hatóság és az Európai Rendszerkockázati Testület
• Az MNB elnöke az Országgyűlésnek írásbeli és szóbeli
beszámolási kötelezettséggel tartozik.
Célok
• elsődleges célja az árstabilitás elérése és
fenntartása
• elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül
támogatja a pénzügyi közvetítőrendszer
stabilitásának fenntartását,
ellenállóképességének növelését, a gazdasági
növekedéshez való fenntartható
hozzájárulásának biztosítását és a
rendelkezésére álló eszközökkel a Kormány
gazdaságpolitikáját
Feladatok (1)
• meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát;
• jogosult Magyarország hivatalos pénznemében
bankjegy- és érmekibocsátásra;
• hivatalos deviza- és aranytartalékot képez, és kezeli azt
→ a magyar gazdaság külső stabilitásának megőrzése;
• devizaműveleteket végez (devizatartalék kezelésével és
az árfolyampolitika végrehajtásával kapcsolatban);
• a fizetési és elszámolási, valamint az értékpapír-
elszámolási rendszerek ellenőrzése, kialakítása →
biztonságos és hatékony működés, a pénzforgalom
zavartalan lebonyolítása;
• statisztikai információkat gyűjt és hoz nyilvánosságra
→ EKB;
Feladatok (2)
• kialakítja a pénzügyi közvetítőrendszer egészének stabilitására vonatkozó
makroprudenciális politikát → a pénzügyi közvetítőrendszer ellenálló-képességének
növelése, valamint a pénzügyi közvetítőrendszernek a gazdasági növekedéshez való
fenntartható hozzájárulásának biztosítása;
• feltárja a pénzügyi közvetítőrendszer egészét fenyegető üzleti és gazdasági
kockázatokat, elősegíti a rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzését,
valamint a már kialakult rendszerszintű kockázatok csökkentését vagy megszüntetését,
továbbá hitelpiaci zavar esetén a hitelezés ösztönzésével, a túlzott hitelkiáramlás
esetén annak visszafogásával járul hozzá a közvetítőrendszer gazdaságfinanszírozó
funkciójának kiegyensúlyozott megvalósulásához;
• ellátja pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét → zavartalan, átlátható és hatékony
működésének biztosítása; a pénzügyi közvetítőrendszer részét képező személyek és
szervezetek prudens működésének elősegítése, a tulajdonosok gondos
joggyakorlásának felügyelete; nemkívánatos üzleti és gazdasági kockázatok feltárása, a
már kialakult egyedi vagy szektoriális kockázatok csökkentése vagy megszüntetése,
illetve az egyes pénzügyi szervezetek prudens működésének biztosítása érdekében
megelőző intézkedések alkalmazása,
• a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek
védelme, a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom erősítése céljából,
• a Pénzügyi Békéltető Testület útján - ellátja a fogyasztó és a 39. §-ban meghatározott
törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek között létrejött - szolgáltatás
igénybevételére vonatkozó - jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos vitás
ügy bírósági eljáráson kívüli rendezését.
Jogállás
• Részvénytársasági formában működő jogi személy. Az
MNB székhelye Budapest.
• Cégnevét a cégjegyzékbe nem kell bejegyezni. A
részvénytársaság elnevezést az MNB cégnevében nem
kell feltüntetni.
• Alapító okiratát a részvényes állapítja meg, amelyet be
kell mutatni az Országgyűlésnek.
• Részvényei az állam tulajdonában vannak. Az államot
mint részvényest az államháztartásért felelős miniszter
képviseli.
• Jegyzett tőkéje 10 000 000 000 Ft.
Szervei (1)
A Monetáris Tanács
• legfőbb döntéshozó szerv; stratégiai döntések;
• szükség esetén bármikor összehívható, de havonta legalább egy alkalommal
ülésezik;
• legalább öt-, legfeljebb kilenctagú testület;
• tagjai (megbízatásuk időtartama alatt munkaviszonyban állnak az MNB-vel):
– az MNB elnöke, mint a Monetáris Tanács elnöke,
– az MNB alelnökei és
– a további tagok, akiket hat évre az Országgyűlés választ.
• az a magyar állampolgár nevezhető ki, illetve választható, aki monetáris,
pénzügyi vagy a hitelintézeti tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben
kiemelkedő elméleti és gyakorlati szakmai ismeretekkel rendelkezik;
• az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága meghallgatja;
• megbízatása megszűnik: a megbízatási időtartam leteltével, lemondással,
felmentéssel vagy halállal.
• határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. A Monetáris Tanács
határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza, szavazategyenlőség
esetén a Monetáris Tanács elnökének, illetve az elnök akadályoztatása esetén
elnökhelyettesének szavazata dönt
Szervei (2) – Az MNB elnöke
• Az MNB élén elnök áll.
• A miniszterelnök tesz javaslatot a köztársasági elnök
számára. Az MNB elnök megbízatása hat évre szól. Egy
személy legfeljebb két alkalommal lehet az MNB elnöke.
• A miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök menti fel
(az Alapokmány 14.2. cikkében meghatározott okokból).
• A köztársasági elnöknek az MNB elnökének kinevezésére és
felmentésére vonatkozó döntéséhez a miniszterelnök
ellenjegyzése szükséges.
• Rendelet kiadása kivételével az MNB elnökét
akadályoztatása esetén a Monetáris Tanács elnökhelyettese
helyettesíti.
Szervei (3) – Az MNB alelnökei
• Legalább kettő, legfeljebb három alelnökkel
rendelkezik. Az MNB alelnökeinek személyére a
miniszterelnök tesz javaslatot a köztársasági elnök
számára.
• Az MNB alelnökeinek felmentésére az MNB
elnökének előterjesztésére a miniszterelnök tesz
javaslatot.
• A köztársasági elnöknek az MNB alelnökeinek
kinevezésére és felmentésére vonatkozó
döntéséhez a miniszterelnök ellenjegyzése
szükséges.
Szervei (4) – Az Igazgatóság
• felelős a Monetáris Tanács és a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntéseinek végrehajtásáért, valamint az MNB
működésének irányításáért.
• tagjai:
– az MNB elnöke mint az igazgatóság elnöke és
– az MNB alelnökei.
• nevében az elnök jár el.
• hatáskörébe tartozik:
– a Monetáris Tanács és a Pénzügyi Stabilitási Tanács által hozott döntések végrehajtásának irányítása,
– az MNB számviteli beszámolójának megállapítása, az osztalék fizetéséről való döntés meghozatala, továbbá az
üzletvezetésről és az MNB vagyoni helyzetéről szóló, a részvényesnek küldendő jelentés tervezetének jóváhagyása,
– az MNB szervezetével és belső irányításával összefüggő kérdések jóváhagyása,
– az MNB működésével, illetve feladatainak ellátásával kapcsolatos szakmai tervek és programok - ideértve a fejlesztési
és működési költségtervet is - jóváhagyása,
– a felügyelőbizottság hatáskörébe nem tartozó feladatok tekintetében az MNB belső ellenőrzési szervezetének
irányítása, valamint a belső ellenőrzés tapasztalatainak és tervének megtárgyalása,
– a munkaviszonyból származó jogokkal és kötelezettségekkel, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módjával, az
ezzel kapcsolatos eljárás rendjével összefüggő kollektív szerződés-módosítás.
• A Monetáris Tanács bármely, a hatáskörébe tartozó kérdés eldöntésére felhatalmazhatja az igazgatóságot. Az
így meghozott döntéseivel kapcsolatban az igazgatóság beszámol a Monetáris Tanácsnak. Az MNB elnöke a
(4) bekezdésben meghatározottakon túl bármely, a hatáskörébe tartozó kérdést döntésre az igazgatóság elé
terjeszthet.
• Az igazgatóság határozatait a jelenlévők egyszerű többségével hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök,
akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt igazgatósági tag szavazata dönt. Az igazgatóság határozatképes,
ha tagjai közül legalább ketten jelen vannak.
Szervei (5) - A Pénzügyi Stabilitási
Tanács
• Hatáskörébe tartozik a Monetáris Tanács által
meghatározott stratégiai keretek között
– a fizetési és elszámolási, valamint az értékpapír-
elszámolási rendszerekkel, továbbá
– a pénzügyi közvetítőrendszer egészének
stabilitására vonatkozó makroprudenciális
politikával,
– a szanálási hatósági jogkörrel és
– a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével
kapcsolatos döntéshozatal.
Szervei (6) - A felügyelőbizottság,
könyvvizsgáló
• A felügyelőbizottság tagjai:
– az Országgyűlés kormánypárti képviselőcsoportjai által jelölt és az
Országgyűlés által választott elnöke,
– az Országgyűlés által választott további három tag,
– a miniszter képviselője és
– a miniszter által megbízott szakértő.
• A tag megbízatása az Országgyűlés megbízatásának
időtartamára szól, és az Országgyűlés megbízatásának
megszűnéséig tart.
• A tagot az őt megválasztó Országgyűlés, illetve az őt megbízó
miniszter hívhatja vissza, és az őt megválasztó
Országgyűlésnek, illetve az őt megbízó miniszternek
tájékoztatási kötelezettséggel tartozik.
• Az MNB könyvvizsgálója legfeljebb öt évre kaphat megbízást.
A pénzintézeti tevékenység hatósági
ellenőrzése
A bankok felügyelete ugyanis mind magyar, mind euró-övezeti szinten a
jegybankok alá integrálódó tevékenység. A bankfelügyelés alapvető
feladatai:
• a pénzügyi közvetítőrendszer stabil, zavartalan, átlátható és hatékony
működésének biztosítása,
• a pénzügyi közvetítőrendszer részét képező személyek és szervezetek
prudens működésének elősegítése, a tulajdonosok gondos
joggyakorlásának folyamatos felügyelete,
• az egyes pénzügyi szervezeteket, illetve a pénzügyi szervezetek egyes
szektorait fenyegető, nemkívánatos üzleti és gazdasági kockázatok
feltárása, a már kialakult egyedi vagy csoportkockázatok csökkentése vagy
megszüntetése, illetve az egyes pénzügyi szervezetek prudens
működésének biztosítása érdekében megelőző intézkedések alkalmazása,
• együttműködés a Magyar Nemzeti Bankkal (a továbbiakban: MNB) a
rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzésében, a már
kialakultak csökkentésében vagy megszüntetésében,
• a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők
érdekeinek védelme, a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom
erősítése.
A pénzügyi fogyasztóvédelem
• Az MNB - a Pénzügyi Békéltető Testület útján – ellátja a
fogyasztó és a vonatkozó törvények
– az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény,
– a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (Hpt.),
– a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvény,
– a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény,
– a tőkepiacról szóló törvény (Tpt.),
– a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény (Bit.),
– a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az
általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény (Bszt.),
– a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény, valamint
– a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény (Gfbt.),
– a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvény,
• hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek között létrejött -
szolgáltatás igénybevételére vonatkozó - jogviszony létrejöttével
és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy bírósági eljáráson kívüli
rendezését.
Pénzügyi intézmények
A pénzügyi intézmények
• Hatályos szabályozás: 2013. évi CCXXXVII. törvény a
hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról
• Pénzügyi intézmény:
– a hitelintézet
– és a pénzügyi vállalkozás
• Pénzügyi szolgáltatást - ha törvény eltérően nem rendelkezik -
kizárólag pénzügyi intézmény végezhet.
• Bank – kiemelt pénzügyi intézmény (különleges hitelintézet)
– prudens működés: a bank őrizze meg a likviditását (azonnali
fizetőképesség) és szolvenciáját (hosszú távú fizetőképesség)
Pénzügyi szolgáltatások
• Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, devizában vagy valutában:
a) betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása,
b) hitel és pénzkölcsön nyújtása,
c) pénzügyi lízing,
d) pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása,
e) elektronikus pénz kibocsátása,
f) olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (például papír alapú utazási csekk, váltó) kibocsátása,
illetve az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak,
g) kezesség és garancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása,
h) valutával, devizával - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy
bizományosként történő kereskedelmi tevékenység,
i) pénzügyi szolgáltatás közvetítése,
j) letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás,
k) hitelreferencia szolgáltatás, valamint
l) követelésvásárlási tevékenység.
• Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, valutában,
illetve devizában:
a) pénzváltási tevékenység;
b) fizetési rendszer működtetése;
c) pénzfeldolgozási tevékenység;
d) pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon;
e) forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység;
f) hitel-tanácsadási tevékenység.
Hitelintézet
• Hitelintézet az a pénzügyi intézmény, amely pénzügyi szolgáltatások közül
legalább betétet gyűjt, vagy más visszafizetendő pénzeszközt fogad el a
nyilvánosságtól - ide nem értve a jogszabályban meghatározott nyilvános
kötvénykibocsátást -, valamint hitelt és pénzkölcsönt nyújt.
• Kizárólag hitelintézet jogosult
a) betét gyűjtésére, valamint saját tőkéjét meghaladó mértékben - hitelintézet
vagy állam által a visszafizetésre vállalt kezesség vagy garancia nélkül - más
visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadására,
b) pénzváltási tevékenység végzésére.
• A hitelintézet bank, szakosított hitelintézet vagy - részvénytársasági vagy
szövetkezeti formában működő - szövetkezeti hitelintézet lehet. A
szövetkezeti hitelintézet lehet bank, szakosított hitelintézet és takarék-
vagy hitelszövetkezet.
• A bank az a hitelintézet, amely betét gyűjtését és más visszafizetendő
pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadását, hitel és pénzkölcsön
nyújtását, pénzforgalmi szolgáltatás nyújtását üzletszerűen végzi. Kizárólag
bank kaphat engedélyt a 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek
teljes körének végzésére.
Pénzügyi vállalkozás
• Pénzügyi vállalkozás
• a) az a pénzügyi intézmény, amely -pénzforgalmi
szolgáltatás nyújtása, elektronikus pénz kibocsátása,
valamint betét gyűjtése, valamint saját tőkéjét
meghaladó mértékben - hitelintézet vagy állam által
a visszafizetésre vállalt kezesség vagy garancia nélkül
- más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való
elfogadása, pénzváltási tevékenység végzése
kivételével -, egy vagy több pénzügyi szolgáltatást,
vagy fizetési rendszer működtetését végzi, és
• b) a pénzügyi holding társaság.
Az Európai Unió költségvetése
Vázlat - nem elégséges tananyag! 1

Történeti előzmények
◼ EKSz (1957): átmenetileg tagállami
pénzügyi hozzájárulásokból
◼ 201. cikk: Bizottság megvizsgálja a saját
forrásokra történő átállás lehetőségét
◼ Egyhangú tanácsi döntés szükséges,
ill. tagállami megerősítés
◼ Hosszas viták, tárgyalások
◼ Megegyezés:
◼ 1970 – I. költségvetési szerződés
◼ 1975 – II. költségvetési szerződés
2
◼ Az Unió pénzügyi autonómiájának
elve (EUMSz. 311. cikk)
„Az Unió gondoskodik a céljai eléréséhez és politikái megvalósításához
szükséges eszközökről.”
◼ EU költségvetés - jogi keretek:

◼ EUSz., EUMSz.
◼ Költségvetési rendelet (1605/2002/EK)
◼ Saját forrás-határozat (2007/436/EK)
◼ Intézményközi megállapodások
◼ Éves költségvetés (jogszabály)
◼ Többéves pénzügyi keret
3
Általános jellemzők
◼ különleges jogi norma;
◼ a nemzetállami és a nemzetközi szervezetekre
jellemző megoldások vegyes rendszere;
◼ az Európai Unió költségvetési évre meghatározott
kiadásait és bevételeit tartalmazza;
◼ két költségvetési ciklust terveznek meg, fogadnak el,
és hajtanak végre: a középtávú pénzügyi tervet és
az éves költségvetést.
4
2. A költségvetési alapelvek (1)
1. Átláthatóság (transzparencia)
2. Éves költségvetés elve
3. Az egységesség és teljesség elve
4. Egyensúly elve
5. Elszámolási egység elve
6. Univerzalitás elve
7. Bruttó elszámolás elve
8. Egyediség elve
9. Hatékony és eredményes pénzgazdálkodás
elve
5
a) A középtávú pénzügyi terv
(többéves pénzügyi keret)
◼ 1988 óta
◼ intézményközi megállapodás,
◼ hét éves költségvetési ciklus (makrociklus)
◼ főbb költségvetési célok;
◼ az éves költségvetés tervezett kiadási és bevételi
főösszege
◼ Jelenlegi: 2014-2020 közötti időszak vége
6
b) Az éves költségvetés
◼ Pénzügyi év: naptári év
◼ Bizottság javaslatára a Tanács és a
Parlament dönt, a költségvetési eljárás
útján
◼ RJE egyik előfutára
◼ EP és a Tanács csak közösen dönthet –
kompromisszumok
◼ Lisszabon előtt: kötelező/nem kötelező
kiadások megkülönböztetése!
7
Bevételek
1. Saját források
◼ mezőgazdasági lefölözések;
◼ cukor illeték;
◼ tagállamok által beszedett vámbevételek 80%-
a.
2. Egyéb bevételek
◼ tagállamok által beszedett hozzáadottérték-adó;
◼ tagállami befizetések (hozzáadottérték-adó alapú

befizetések és GNI-alapú források)
◼ közösségi alkalmazottak közterhei;
◼ hitelműveletek bevételei;
◼ igazgatási bevételek;
◼ késedelmi kamatok és pénzbírságok.

8
Kiadások
◼ tagállamok által kijelölt közösségi célok
pénzügyi alapjai
◼ regionális és vidékfejlesztési,
◼ felzárkóztatási, valamint
◼ strukturális pénzügyi alapok,
◼ agrár és halászati támogatások
◼ fenntartható növekedés támogatása
◼ kohéziós célok megvalósítása (34 %)
◼ Versenyképesség javítása
◼ a közösség szervezetének önfenntartó
funkciója
◼ nemzetközi szerződés alapján nyújtott
támogatások
◼ adminisztráció, hivatalok
9
Végrehajtás
◼ A Bizottság és a tagállamok
együttműködésével valósul meg.
◼ A Bizottság a bevételeket saját
felelősségére és az engedélyezett
előirányzatoknak megfelelően realizálja.
10
Az Európai Monetáris Unió
11
Történeti áttekintés (1)
I. A Római Szerződés (1)
1957. Római Szerződés
➢ Cél a közös piac létrehozása.
➢ Három alapvető célkitűzés: vámunió, közös

kereskedelmi politika, közös mezőgazdasági politika.
➢ „A tagállamok, szoros együttműködésben a Közösségek
intézményeivel, összehangolják vonatkozó
gazdaságpolitikájukat olyan mértékben, ami e szerződés
céljainak eléréséhez szükséges.”
➢ „… gondoskodnak megfelelő igazgatási részlegeik és
központi bankjaik együttműködéséről.”
12
I. A Római Szerződés (2)
104. cikk: „Minden tagállam olyan
gazdaságpolitikát folytat, amely ahhoz
szükséges, hogy a foglalkoztatás magas
szintjének és a stabil árszínvonalnak a
megőrzése mellett biztosítsa fizetési
mérlege egészének egyensúlyát, és
fenntartsa a valutája iránti bizalmat.”
13
1960-as évek
➢ az ipari vámok és mennyiségi korlátozások fokozatos
felszámolása a tagállamok között
➢ egységes vámtarifa rszr. a harmadik államokkal szemben
1969. december: az EK első hágai állam- és kormányfői

találkozója
➢ A Tanácsnak több szakaszból álló tervet kell felvázolnia,
figyelemmel a gazdasági és monetáris unió létrehozására.
➢ A monetáris együttműködésnek a gazdaságpolitikák
összehangolására kell épülnie.
14
1970. Werner-terv
➢ Nevét a luxemburgi miniszterelnökről kapta.
➢ Részletesen megállapítja a közös piac létrehozásához

szükséges gazdasági lépéseket.
➢ Három, tíz év alatt végrehajtandó szakaszt vázolt fel.
1) Az RSZ módosításait végrehajtó kormányközi konferencia.

2) Átmeneti időszak: közös tőkepiac létrehozása, árfolyam-
ingadozások fokozatos felszámolása.
3) Független gazdaságpolitikai döntési központ létrehozása.
➢ A gazdasági és monetáris unióban fontos jogköröket kell
átruházni a nemzeti szintről az EK szintjére. → népszerűtlen.
➢ Hiányossága: a központi bankrendszer függetlenségének
kérdése.
15
1971. Bretton Woods-i rendszer összeomlása
➢ A II. világháború vége óta szabályozta a csatlakozott nyugati valuták
árfolyammozgásait (a Közös Piac akkori hat tagállamáét is)
➢ Egyik meghatározó ok: az Egyesült Államok felfüggesztette a dollár
aranyhoz való rögzített árfolyamát.
➢ Következmény: a tagállamok egymás között szigorúbban akarják
védeni az árfolyam-stabilitást.
➢ Az összeomlott rendszer lényege:
➢ a Bretton Woods-i konferencia után létrehozott világgazdasági rendszer;
➢ szabályozta a világ legerősebb ipari hatalmainak kereskedelmi és
pénzügyi kapcsolatait;
➢ tárgyalásokkal hoztak létre egy monetáris rendszert, amely független
államok közti pénzügyi kapcsolatokat szabályoz;
➢ létrehozták az Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (IBRD, ma a
Világbank-csoport öt szervezetének egyike) és a Nemzetközi
Valutaalapot (IMF);
➢ olyan monetáris politika elfogadása az országokban, amely meghatározta
a valuta rögzített átváltási arányát az aranyhoz mérve (±1
százalékpontos eltérés volt lehetséges).
16
1970-es évek közepe:
➢ „Kígyó az alagútban” (snake in the tunnel) jelenség.
➢ Elfordulás a rögzített árfolyamoktól.
1978. április: az Európai Tanács koppenhágai ülése
➢ Az Európai Monetáris Rendszer működési feltételeinek
megteremtése
1978. december: a Tanács jóváhagyja az Európai
Monetáris Rendszert.
➢ Lényege az ECU (European Currency Unit) mint elszámolási
egység bevezetése.
➢ Értékét meghatározott arányok szerint kilenc valutából álló kosár
határozta meg.
1986. Európai Egységes Akta (Single European Act)
➢ a monetáris unió lépcsőinek elfogadása, de még nem
teremtette meg az egységes valuta jogi alapjait.

1989. április: tanácsi jelentés (Delors-bizottság)
➢ Az egységes piac a gazdaságpolitikák hatékonyabb
összehangolását igényli.
➢ A gazdasági és monetáris unió (GMU) nagyobb lépés lenne az
egységes piac létrehozásánál.
➢ Három szakaszból álló terv a GMU megvalósítására.
1992. Maastrichti Szerződés
➢ Az új fizetőeszköz jogi alapjainak megteremtése, elnevezése: ecu
(nevéről végleges döntés 1995-ben; euró); rögzítik a
valutaárfolyamokat.
➢ Konvergenciakritériumok.
➢ A Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakaszában való
részvételnek, a közös valuta bevezetésének feltételei.
1996. június: Stabilitási és Növekedési Paktum elfogadása
(Theo Veigel).
➢ Fő célja a GMU megteremtésének további lépéseihez szükséges
költségvetési fegyelem biztosítása, de lazít a kritériumokon.
18
Konvergenciakritériumok
◼ Az infláció rátája nem lehet 1,5%-nál több a három legnagyobb
árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának átlagánál,
◼ Az éves költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3%-át;
◼ A bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60%-át (illetve
60% fölötti adósságráta esetén az adósságrátában folyamatos és
jelentős csökkenést kell felmutatni).
◼ A tagállam nemzeti valutájának árfolyama a GMU harmadik
szakaszába lépést megelőző két évben nem lépheti át a második
szakaszban megállapított árfolyamsávot. A gyakorlatban ez azzal
is jár, hogy az adott országnak be kell lépnie az Európai Árfolyam
Mechanizmusba (ERM).
◼ A hosszú távú hitelek kamatlába legfeljebb 2%-kal lehet több,
mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam
államkölcsöneinek átlagos kamatlába.
19
Az EMU szakaszai - I. szakasz (1)
1990. július 1-től.
➢ Előzmény: Madrid, 1989. június, Európai Tanács, határozat
kormányközi konferencia összehívásáról és az EMU
létrehozásáról. Alap a Delors-jelentés.
➢ Feladatai:
➢ a gazdaságpolitikai koordináció intenzívebbé tétele;
➢ a központi bankok közötti együttműködés erősítése (cél az

árstabilitás).
➢ Felügyeletet a Tanács gyakorol a Bizottság jelentése alapján
➢ A Kormányzók Bizottságának feladatai kiegészülnek (pl. a

monetáris politika egészére és az árfolyam-politikára nézve
felhatalmazást kapott ajánlások intézésére a Tanácshoz és a
tagállami kormányokhoz).
20
Az EMU szakaszai - I. szakasz (2)
➢ Eredményei:
a) A Maastrichti Szerződés ratifikálása előtt
➢ Tőke szabad mozgása, a tőkemozgások liberalizálása a
Közösségen belül;
➢ Konvergenciakritériumok;
➢ A gazdaságpolitikai koordináció multilaterális felügyelete;
➢ A monetáris kooperáció erősítése;
b) A Maastrichti Szerződés ratifikálása után (1993-tól)
➢ Az Ecu valutakosarának végleges rögzítése;
➢ Visszavonhatatlan kötelezettségvállalás az egységes pénz
(ECU) mellett;
➢ a gazdaságpolitikák multilaterális felügyeletének erősítése
az átfogó gazdaságpolitikai irányvonal és a tagállamok
konvergencia-programjai alapján.
21
Az EMU szakaszai - II. szakasz (1)
1994. január 1-től (a Maastrichti Szerződés tette lehetővé)
➢ Valamennyi tagállam részt vesz benne.
➢ Új szerv, az Európai Monetáris Intézet (EMI) létrehozása.
➢ Feladatai: a tagállamok kompetenciájába tartozó monetáris

politikák koordinációja, valamint a monetáris unió harmadik
szakaszának, így az euró bevezetésének az előkészítése.
➢ 1996. december 31-ig kidolgozandók a Központi Bankok Európai
Rendszere (KBER) számára szükséges szabályozási, szervezeti és
logisztikai keretek.
➢ Általa felváltott fórumok: Kormányzók Bizottsága és az Európai
Monetáris Együttműködési Alap.
➢ Átmeneti jellegű intézmény; a harmadik szakaszban felváltja az
Európai Központi Bank (EKB).
➢ Önálló jogi személy; elnökből és a tagállami központi bankok
kormányzóiból álló tanács irányítja.
22
Az EMU szakaszai - II. szakasz (2)
Eredményei:
➢ Költségvetési hiány (deficit) monetáris finanszírozásának
tilalma;
➢ Makrogazdasági irányelvek összehangolása;
➢ a tőkemozgások harmadik országokkal szembeni

liberalizálása;
➢ A tagállamok pénzügyi megsegítésének (bail out) kizárása;
➢ A túlzott költségvetési deficit elkerülésére vonatkozó

felügyeleti és szankcionálási eljárás indulása;
➢ A fizetési-mérleg támogatás folytatása;
➢ EMI létesítése a harmadik szakasz előkészítésére;
➢ A Központi Bankok Európai Rendszere és az EKB felállítása, a

szükséges jogszabályok elfogadása.
23
Az EMU szakaszai - III. szakasz (1)
➢ 1999. január 1-től.
A tagállamok belépése nem automatikus, speciális
eljárásban születő döntéshez kötött (ld.
konvergenciakritériumok).
➢ Előzmények:
➢ A Gazdasági- és Pénzügyminiszterek Tanácsa

(Ecofin) 1998. május 1-jén elfogadott ajánlása a
feltételeket teljesítő tagállamok listájáról.
➢ 1998. május 2.: a tagállamok állam- és kormányfői
döntenek az euró övezet kezdeti tagjairól.
➢ 1998. május 3.: a Tanács megalkotja a 974/98 (EK)
rendeletet az euró bevezetéséről.
24
Az EMU szakaszai - III. szakasz (2)
Eredményei:
➢ Az árfolyamok visszavonhatatlan rögzítése;
➢ Az ECU mint egységes pénz bevezetése;
➢ Egyetlen közös pénz kibocsátása fizetőeszközként;
➢ Egyetlen közös jegybank (Európai Központi Bank / European

Central Bank / EKB) létrehozása (1998. június 1.).
➢ Az eurózóna monetáris politikájának alakítása az EKB kezébe
kerül; 1999. január 1-től átveszi a tagállami jegybankok
szerepét és megkezdi az egységes monetáris politika vitelét;
➢ Egységes árfolyampolitika meghatározása a Tanács és az
EKB által;
➢ A túlzott költségvetési deficit elkerülésére vonatkozó eljárás
kapcsán pénzbírság kiszabási lehetőség megteremtése.
25
Az Európai Központi Bank és a
Központi Bankok Európai
Rendszere
26
A Központi Bankok Európai Rendszere
European System of Central Banks, KBER
(1)
◼ Létrejötte, felépítése:
◼ 1998. június 1-jén kezdte meg a működését a rendszer az Európai Központi
Bank létrejöttével;
◼ az Európai Közösség Alapító Szerződése (továbbiakban: EKSz) konstituálja;
◼ felépítése:
◼ a tagállami központi bankok;
◼ Európai Központi Bank (EKB).
◼ Céljai és feladatai: elsődleges célkitűzése az árstabilitás fenntartása;

◼ e célkitűzés megvalósításának érdekében a következő feladatokat látja el:
◼ a közösség monetáris politikájának meghatározása és végrehajtása;
◼ devizaműveletek végzése;
◼ a tagállamok hivatalos devizatartalékainak tartása és kezelsése;
◼ a fizetési rendszer akadálytalan működésének előmozdítása;
◼ a hitelintézetek prudenciális felügyeletéért és a pénzügyi rendszer

stabilitásáért felelős hatóságok zavartalan működésének elősegítése;
27
A Központi Bankok Európai Rendszere (2)
◼ a további kiegészítő feladatokat látja el:

◼ tanácsadói feladatok (véleményt terjeszthet elő közösségi szervezetnek,
tagállami szervezetnek, hatóságnak, konzultál az EKB-vel);
◼ statisztikai adatokat gyűjt tagállami hatóságoktól vagy közvetlenül a
gazdasági szereplőkről, de lehetséges mértékben ezen feladatot a tagállami
központi bankok hajtják végre.
◼ A KBER függetlensége: a KBER függetlensége három aspektusból vizsgálható;
◼ intézményi függetlenség:
◼ sem az EKSz-szel, sem a Statútummal nem egyeztethető össze az, ha a

jegybankok irányába olyan utasítási jogosítványokkal rendelkezésnek a
tagállami kormányzatok, amelyek a KBER tevékenységét érintik;
◼ az KBER döntéseinek jóváhagyását, megsemmisítését, felfüggesztését,
módosítását lehetővé tevő jogok biztosítása szintén összeegyeztethetetlen
lenne a közösségi joggal;
◼ a feladatok és kötelezettségek teljesítése során nem kérhet és nem fogadhat
el utasításokat a közösségi intézményektől és szervektől, tagállamok
kormányaitól vagy bármilyen más szervtől;
28
A Központi Bankok Európai Rendszere (3)
◼ személyes függetlenség: a Statútum 14. cikk (2) bekezdése a következő

előírásokat tartalmazza ezzel kapcsolatban, de általános követelményként
az összeférhetetlenség is meghatározható ezeken túlmenően;
◼ a nemzeti központi bankok vezetőinek („kormányzóinak”) megbízatása
nem lehet rövidebb 5 évnél;
◼ egy kormányzó csak akkor fosztható meg hivatalától, ha már nem
állnak fenn a hivatala gyakorlásához szükséges feltételek, vagy súlyos
hibát követett el;
◼ pénzügyi függetlenség: nem elegendő az, ha egy tagállami központi bank
intézményi vagy funkcionális szempontból független, hiszen a tényleges
autonómia feltétele az, hogy a tagállami központi bankok rendelkezzenek
a feladataik ellátásához szükséges gazdasági, pénzügyi eszközökkel.
◼ A KBER felépítése: alapvető szabály, hogy „a KBER-t az EKB döntéshozó
szervei irányítják, ezért az EKB szervezeti felépítésére vonatkozó szabályok
vizsgálandók e tárgykörben.
◼ Jegyzőkönyv a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi
Bank Alapszabályáról (Maastrichti Szerződéshez csatolt jegyzőkönyv); in: Az
európai Integráció alapszerződései 2. (KJK Kerszöv, 2002) 183. o. Rövidítve:
Statútum 29
Az Európai Központi Bank
European Central Bank, EKB (1)
◼ Feladatai:
◼ az euró fizetőeszköz értékének megőrzése;
◼ a közösség monetáris politikájának meghatározása és végrehajtása;
◼ az euróövezeti alapkamat meghatározása;
◼ önálló devizaműveletek végrehajtása;
◼ a tagállami deviza tartalékok kezelése;
◼ az euró övezeti fizetési rendszer működtetése;
◼ közreműködik a pénzpiacok és pénzintézetek működésének

felügyeletében;
◼ gondoskodik az európai bankrendszer működési biztonságáról és az euró
fizetőeszköz kibocsátásáról;
◼ engedélyezi a tagállamok érmekibocsátását;
◼ pénzpiaci eszközök alkalmazásával beavatkozhat a monetáris rendszer

stabilitása érdekében.
◼ Jogi személyiség: az EKB jogi személy; rendelkezik azzal a legszélesebb
jogképességgel, amellyel a jogi személyek az adott tagállam jogszabályai
szerint rendelkezhetnek. Az EKB különösen ingó és ingatlan javakat szerezhet
vagy idegeníthet el, valamint perben félként léphet fel. 30
◼ Közösségi és tagállami hitelezés tilalma:
◼ tilos az, hogy az EKB és a tagállamok központi bankjai („nemzeti központi
bankok”) folyószámlahitelt vagy bármilyen másfajta hitelt biztosítsanak a
Közösség intézményeinek vagy szerveinek, a tagállamok kormányzati
szerveinek, regionális, helyi vagy egyéb hatóságainak, egyéb közjogi
intézményeinek vagy állami vállalatainak; ugyanígy tilos az, hogy ezek
tartozásait az EKB vagy a nemzeti központi bankok közvetlenül átvállalják.
[EKSz 101. cikk (1) bekezdés];
◼ e tilalom nem vonatkozik azokra az állami hitelintézetekre, amelyek a
központi bankok által rendelkezésükre bocsátott likviditási keret korlátjai
között a nemzeti központi bankok és az EKB részéről ugyanolyan
elbánásban részesülnek mint a magántulajdonban lévő hitelintézetek.
◼ Jogi személyiség: az EKB jogi személy; rendelkezik azzal a legszélesebb
jogképességgel, amellyel a jogi személyek az adott tagállam jogszabályai
szerint rendelkezhetnek. Az EKB különösen ingó és ingatlan javakat szerezhet
vagy idegeníthet el, valamint perben félként léphet fel.
31
◼ Függetlenség:
◼ nem kérhet, és nem fogadhat el utasítást sem uniós intézményektől,
szervektől, hivataloktól, sem tagállami kormányoktól és szervektől;
◼ elnökének személyére az Európai Tanács tesz javaslatot, az Európai
Parlament képviselőivel és az EKB Kormányzótanácsával történő
konzultációt követően. A döntést minősített többséggel hozzák meg az
EUMSZ 283. cikke alapján;
◼ az elnök megbízatásának időtartama nyolc év, amely időtartam nem
hosszabbítható meg. Az EKB Igazgatósági tagjainak a megbízatása
szintén 8 évre szól, és nem újítható meg. Az elnök és az Igazgatóság
tagjai csak súlyos kötelezettségszegés esetén távolíthatóak el posztjukról.
◼ Az EKB saját maga alakíthatja ki intézményi struktúráját.
◼ A bank elnöke munkájáról negyedévente beszámol az Európai Parlament
Gazdasági és Monetáris Ügyek Bizottságának, de bármely Európai
Parlamenti képviselő írásban kérdést intézhet az elnökhöz.
◼
32
Az EKB felépítése (1)
◼ az EKB döntéshozó szervei a Kormányzótanács és az Igazgatóság;
◼ Kormányzótanács: az Igazgatóság tagjaiból és a nemzeti központi bankok
elnökeiből áll;
◼ szavazati joggal az ülésen résztvevő tagok rendelkeznek, de az ügyrend
rendelkezhet távkonferencia tartásának lehetőségéről is;
◼ az ügyrend úgy is rendelkezhet, hogy a tag tartós akadályoztatása esetén
jogosult helyettest rendelni;
◼ minden tag egy szavazattal rendelkezik, kivéve meghatározott témákban (pl.
mezőgazdaság, egyes szolgáltatások, úgy mint banki liberalizáció,
közlekedés), ahol súlyozott szavazást kell tartani: a Kormányzótanács
tagjainak az EKB jegyzett tőkéjének a nemzeti központi bankok szerinti
megoszlása alapján kell súlyozni (az igazgatósági tagok szavazatainak súlya
nulla);
◼ ha a Statútum másképpen nem rendelkezik, a Kormányzótanács döntéseit
egyszerű többséggel hozza meg (szavazategyenlőség esetén az elnök
szavazata dönt);
◼ az ülések titkosak, de nyilvánosságra hozható a tanácskozás eredménye;
◼ évente legalább 10-szer kell összehívni;
33
Az EKB felépítése (2)
◼ Igazgatóság: az elnökből, az alelnökből és 4 másik tagból áll;

◼ a tagok főállásban végzik tevékenységüket, más kereső
foglalkozást nem folytathatnak, csak a Kormányzótanács
engedélyével;
◼ a tagokat a tagállamok kormányai állam-, illetve kormányfői
szinten közös megállapodással nevezik ki a Tanács ajánlására,
a pénzügyi és banki területen elismert szaktekintéllyel és
szakmai tapasztalattal rendelkező személyek közül;
◼ a tagok megbízatása 8 évre szól, és nem újítható meg;
◼ csak tagállamok állampolgárai lehetnek az Igazgatóság tagjai;
◼ az Igazgatóság felelős az EKB folyó ügyeiért.
34
EKB - A döntéshozó szervek felelőssége
◼ a KBER-re ruházott feladatok teljesítésére vonatkozó

iránymutatásokat és a szükséges határozatokat a Kormányzótanács
fogadja el;
◼ a Kormányzótanács határozza meg a Közösség monetáris
politikáját, beleértve – adott estben – a közbenső monetáris
célokra, az irányadó kamatlábakra és a KBER-ben a tartalékok
pótlására vonatkozó határozatokat, valamint meghozza az ezek
végrehajtásához szükséges iránymutatásokat;
◼ az Igazgatóság a monetáris politikát a Kormányzótanács által
elfogadott iránymutatásoknak és határozatoknak megfelelően
hajtja végre; ennek keretében az Igazgatóság megadja a nemzeti
központi bankoknak a szükséges utasításokat;
◼ a Kormányzótanács határozhat úgy, hogy bizonyos hatáskört az
Igazgatóságra ruház;
◼ az Igazgatóság felelős a Kormányzótanács üléseinek
előkészítéséért.
35
Az EKB tőkéje
◼ jelenleg több, mint 4 milliárd €;

◼ EKB tőkéjét kizárólag a nemzeti központi bankok
jegyezhetik és birtokolhatják;
◼ minden központi bank számára megállapítják a
részesedési arányt, amelyet tőkejegyzési kulcs
segítségével számítanak ki oly módon, hogy egyenlő
arányban veszik figyelembe az unió népességében és
GDP-jéven való részesedés arányát;
◼ a jegyzett tőkét időszakonként felülvizsgálják.
36
Az euró kialakulása

Az euró kialakulása (1)
1995: az Európai Tanács madridi értekezletén döntés
születik a közös pénz nevéről és a felelősségi körök
kiosztásáról.
1996. december 12.: az Európai Bizottság kijelöli a
végleges eurószimbólumot.
1998: véglegesedik az eurót bevezető országok
névsora.
1998. december 31.: bejelentik a rögzített árfolyamokat
a nemzeti devizák és az euró között.
1999: számlapénzként való bevezetés; céldátum a
készpénzes forma bevezetésére és a nemzeti valuták
kivonásának céldátumaira; az euróérmék technikai
paramétereinek véglegesítése; megállapodás Dánia
és Görögország belépéséről az ERM II rendszerbe.
38
Az euró kialakulása (2)
1999. december 31.: végleges átváltási arányszámok
megállapítása a bevezető 11 ország nemzeti valutái és
az euró között.
2002. január 1.: az euró mint készpénz bevezetése; az
euróbankjegyek és -érmék kibocsátása (tervező: Robert
Kalina; vita a címletekről – pl. 500 EUR).
2002. február 28.: az átmeneti időszak vége, a csatlakozó
országok nemzeti valutájának forgalomból való
kivonása.
A bankjegykibocsátás kizárólagos joga az EKB-t és a
tagállami központi bankokat illeti; az érmekibocsátás a
tagállamok – EKB jóváhagyásával gyakorolható – joga.
39
Az euró bevezetésének előnyei és hátrányai
Előnyök
1. Tranzakciós költségek (átváltási és „házon belüli” költségek
csökkenése)
2. Külkereskedelem („vásárlóturizmus”)
3. Alacsonyabb reálkamatok
4. Összehasonlíthatóvá válnak a jövedelmek és az árak
5. Kiszámíthatóság
Hátrányok
1. A pénzteremtésből származó bevétel csökkenése (ld. a
pénzkibocsátásból származó állami bevétel)
2. Esetleges részbeni árszínvonal-emelkedés, magas infláció (egyszeri
jelenség, a bevezetésnél)
3. Hamisítási problémák
4. Gyengébb államok gazdaságpolitikájából hiányozhat a nemzeti

monetáris politika.
40
Az euró bevezetésére vonatkozó
fenntartások és vélemények
◼ Euroszkepticizmus.
◼ A maastrichti kritériumok bevezetéséből adódó gazdasági
megszigorítások miatti elégedetlenség, a hatalmon lévő kormányok
népszerűség-vesztése (ld. pl. Franciaország).
◼ A nemzeti büszkeség, függetlenség és biztonságérzet csorbulása, a
saját pénz iránti nosztalgia, a gazdaságilag jól teljesítő államokban
(ld. pl. Nagy-Britannia, Dániával, Svédország)
◼ Az új tagországok csatlakozása az eurózónához káros lehet a közös
valuta szilárdságára ↔ a mielőbbi bevezetés segíti a felzárkózást.
◼ A lemondás a saját valuta árfolyamának önálló szabályozásáról egy
olyan fontos eszközt vesz ki az országok kezéből, amelyre szükségük
lehet a felzárkózás időszakában.
◼ Az áttérés látványos áremeléseket produkálhat.
41
A pénzügyi jog fogalma,
rendszere
Dr. Bencsik András PhD
egyetemi adjunktus
 A kurzus oktatói
 Tanulmányi követelmények
 Az előadások teljes anyaga
 Az irányadó hatályos jogszabályok
 Előadás-vázlatok (diasor!)
 Vizsga: ÍRÁSBELI KOLLOKVIUM

 Szakirodalmi meghatározás
 Azoknak a jogszabályoknak a foglalata, amelyek a
közjogi szervezetek anyagi eszközeinek
meghatározása, megszerzése és felhasználása
felől rendelkeznek
 A közpénzügyi kötelezettség meghatározására,
beszedésére és felhasználására vonatkozó jogi
normák összessége, kiegészítve a pénzügyi
jogtudományok, valamint a kapcsolódó joggyakorlat
által kikristályosított elvekkel
 A pénzügyi jog jellegzetességei
 Heterogén, önálló jogág
 A közjog része
 A közigazgatás ágazata volt
 Nem szűkíthető a tételes jogra
 Középpontjában: közpénzügyek
 Az állam pénzügyi- és vagyongazdálkodásának

szabályrendszere
 Kontinentális elméletek
 Adójog a közigazgatás része
 Pénzügyi jog  adójog
 Egységes pénzügyi jog
 Angolszász elméletek
 Költségvetési jog  alkotmányjog
 Végrehajtási joganyag  közigazgatási jog
 Jogforrások szerinti felosztás

 Alkotmány (alaptörvény) szerepe
 Nemzeti pénzügyi jog  szerződéses pénzügyi jog
Alkotmányj
og
Polgári Közigaz-
eljárásjog gatási jog
Pénzügyi Pénzügyi
jog szolgáltatások
Közbeszerzés
Vámjog
Adórendszer
Büntetőjog Polgári jog
Támogatások
 A pénzügyi jog forrásai
Állam-
 Alaptörvény (alkotmány) háztartás
Köz- joga
 Egyéb hazai jogszabályok bevételek
joga
 Uniós jogforrások
Monetáris
szféra
 A pénzügyi jog struktúrája joga
 Alaki pénzügyi jog

 Anyagi pénzügyi jog
 Szervezeti pénzügyi jog
PÉNZÜGYI JOG
ALAPTÖRVÉNY
Alaptörvény 1. Költségvetés
2. Államadósság
3. Nemzeti vagyon
4. Szervezetek
Törvények 5. Közteherviselés
(Áht., Gst., Nvtv., Htv., 6. Önkormányzati
Áfa tv., Szja tv., Itv., pénzügyek
Art., Hpt.)
Rendeleti szintű
szabályozások
(ÖK rend., Korm. Rend.,
MNB eln. Rend.)
A pénzügyi
viszonyok
GDP centralizálása
szabályozása
és elosztása az
állami funkciók
ellátása érdekében
SZABÁLYOZÁSI TÁRGYKÖRÖK
1. Gazdálkodó szervezetek
pénzgazdálkodása
2. Monetáris- és devizapolitika
3. Jogalanyok pénzügyi jogai
és kötelezettségei
„a politika hatása
a gazdaságra”
 A gazdaságpolitikáról
 Erőforrások leggazdaságosabb kihasználása
„a gazdaság
működését érintő
kormányzati
tevékenység”
„makrogazdasági
döntések köre” „valóban
politika a
gazdaságban”
 A pénzügyi politikáról A politikai szférában az
állampénzügyekre
 Fogalma vonatkozó döntések
 Kapcsolódási pontjai összessége
1. Szociálpolitika
2. Kultúrpolitika
3. Környezetvédelmi politika
4. Közigazgatás-politika
Fiskális Totális
Adópolitika Liberalizmus Intervenció Integráció
irányzat államok
FISKÁLIS MONETÁRIS
POLITIKA POLITIKA
Automatikus Diszkrecionális
eszközök eszközök
 Politikafüggő
 Mozaikszerű
 Túlelosztó
 Paternalista
 Korrupt
 Kiszámíthatatlan
 Igazságtalan
 Bonyolult
PÉNZÜGYI JOG 1.
A helyi adók rendszere
Dr. habil. Bencsik András PhD

egyetemi docens
Helyi adóztatás a rendszerváltás előtt
• 1970. évi I. törvény
• „a tanács dönt a hatáskörébe utalt adók mértékének és az adó jellegű
kötelezettségek megállapításáról”
• Jogforrási szint kérdése?
• Kódex jellegű szabályozás hiánya
1. Út- és közműfejlesztési hozzájárulás
2. Állami telkek használati és igénybevételi
díja
3. Telekadó, házadó
4. Gyógy- és üdülőhelyi díjak
• 1984. évi 12. tvr.
• Településfejlesztési hozzájárulás (TEHO)
A helyi adóztatás jogforrási rendszere
„A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése

Alaptörvény körében törvény keretei között dönt a helyi adók
fajtájáról és mértékéről”
Törvényi 1. ÖK mozgástere
szabályozás 2. Adókedvezmények
Települési 3. Mentességek
(1990. évi C. tv.)
adó
Települési önkormányzatok
- Nem keletkeztet adókötelezettséget (!)
rendeletei - Keretjogszabály
(adó-megállapítás joga) - Mentességek (pl. NATO)
- Főváros-kerület „szereposztás”
- Megyei önkormányzat „mozgástere”
A helyi adók rendszere
FELHASZNÁLÁS CÉLJA
- Fejlesztési cél
- Szociális feladat-ellátás
Vagyoni Kommunális Helyi Települési

típusú adók adók iparűzési adó adó
Magánszemély
Építményadó kommunális
adója
Vállalkozások
Telekadó kommunális
adója
Idegenforgalmi
adó
A helyi adó-megállapítási jog tartalma
Adózás részletes
szabályainak
Az adó típusának meghatározása
(fajtájának)
meghatározása
Mentességek,
kedvezmények
Adó mértékének
meghatározása
Bevezetett szabályozás
Adóalap- Önkormányzati módosítása, hatályon
megállapítási adóhatóság kívül helyezése
alternatívák (J + NAV)
A helyi adó-megállapítási jog korlátai
Kettős adóztatás
tilalma
Kedvezmény,
Egységes
mentesség
meghatározás
legalább 3
(vagyoni típus)
adóéven át
Egy-egy
adómérték Felső határ:
alkalmazása adómaximum
(vagyoni típus)
Az építményadó
• A vagyonadóztatás „variációi” AZ ADÓ ALANYA
• Bérleti díj (Fro.) • Építmény tulajdonosa (01.01.)
AZ ADÓ ALAPJA • Több tulajdonos
• Ingatlankataszter (Olo.) • Vagyoni értékű jog
• Hasznos alapterület
• Alapterület (Lo.) • Korrigált forgalmi érték
AZ ADÓ TÁRGYA
• Forgalmi érték (Kanada)
• Lakás és nem lakás céljára szolgáló
• Megszüntetés (Luxemburg) AZ ADÓ MÉRTÉKE
• 1100 Ft/nm épület, épületrész
• KFÉ 3,6%-a • Adókötelezettség keletkezése
• Övezetek problematikája
MENTESSÉGEK
- Szükséglakás
Adófelfüggesztés - Körzeti orvosi rendelő
(65 év feletti + - Üvegház, magtár, istálló
megváltozott - Atomenergiáról szóló tv. szerint
munkaképességű) - Műemléképület felújítása
A telekadó
• Az adó alanya
• A telek tulajdonosa (01.01.)
• Az adó tárgya
• Telek (ÖK illetékességi területén)
• NEM: tanya, közút, termőföld, erdő, temető
• Az adó alapja
• Telek területe VAGY korrigált forgalmi értéke
• Az adó mértéke
• 200 Ft/nm VAGY KFÉ 3%-a
• Mentességek
• Épület hasznos alapterületével azonos telekrész
• Építési tilalom alatt álló telek területének 50%-a
• Mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek
• Termék-előállító üzemhez tartozó védő-biztonsági terület (övezet)
Magánszemély kommunális adója
• 2011. 01. 01. előtt
• Célzott felhasználás
• Infrastruktúra fejlesztés
• Környezetvédelmi feladatok
• Betterment adó
• Az adó alanya
• Tulajdonos ÉS bérleti jog jogosultja
• Az adó tárgya
• Építmény, telek, lakásbérleti jogviszony
• Adótárgyanként max. 17000 Ft
Az idegenforgalmi adó (IFA)
• Az adó jellege
• Kommunális adó
• Állandó lakosság szükségleteit meghaladó szolgáltatásért
• Közteherként való hozzájárulás ADÓMENTESSÉG
Adó beszedése, - 18. életévét be nem töltött személy
• Az adó alanya megfizetése - Gyógyintézetben, szociális intézményben
• Nem állandó lakos ellátott személy
- Tanulmányok, munkavégzés, közszolgálati
• Legalább egy vendégéjszakát eltölt
kötelezettség teljesítése
- az egyházi jogi személy tulajdonában lévő
• Az adó alapja építményben, telken vendégéjszakát eltöltő
• Vendégéjszakák száma VAGY szállásdíj egyházi személy
- honvédelmi vagy rendvédelmi feladatokat
• Az adó mértéke ellátó szervek állományába tartozó
• 300 Ft/fő/éjszaka VAGY az adóalap 4%-a személy hozzátartozója
A helyi iparűzési adó (HIPA)
• Az adó alanya: VÁLLALKOZÓ FELHASZNÁLÁSI CÉL
1. Közlekedési feladat-ellátás
• Az adó tárgya 2. Szociális feladat-ellátás
• Az ÖK illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási
tevékenység (iparűzési tevékenység)
• A vállalkozó nyereség-, illetve jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége
• Az adó alapja
• ÁLLANDÓ → nettó árbevétel (DE!)
• IDEIGLENES → tevékenység időtartama
• Adóalap egyszerűsített meghatározása Mentességek,
kedvezmények
- max. 2,5 millió Ft bevétel
• Adóalap 2%-a
- max. 20 millió Ft bevétel (háziorvos, védőnő)
A legfontosabb változások – a veszélyhelyzet alatt
• Helyi iparűzési adó

• Állami adóhatóságon keresztül adható be a bevallás
• Ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység megszűnik (180 nap!)
• Maximális összeg felezése (1% ≈ KKV, E.V.)
• Különleges gazdasági övezet
• Gépjárműadó
• Központi adó lesz (eddig átengedett központi adó volt!)
• Idegenforgalmi adó
• Adókötelezettség felfüggesztése (2020. 04. 26. és 2020. 12. 31. között)
• Eljárási szabályok
• Vissza nem térítendő támogatás igényelhető
PÉNZÜGYI JOG 1.
A helyi önkormányzatok pénzügyei 1.
egyetemi docens
Az önkormányzatok vagyona (1)
• Alaptörvényi szabályozás
Önálló Döntés a helyi
„a nemzeti gazdálkodás adókról
vagyon része”
Költségvetés Vállalkozási
Tulajdonosi meghatározása tevékenység
jogok
• A szabályozás jellemzői
• Autonómia összetevője
• Önkormányzatok állam általi finanszírozása
• Kiegészítő feladatalapú finanszírozás
Az önkormányzat vagyona (2)
• Saját bevételek
• Helyi adók
• ÖK-i vagyon hozadéka (nyereség, osztalék, bevétel, kamat)
• Önkormányzatot megillető illeték, bírság
• Egyéb bevételek (térítési díjak)
• Átengedett központi adók

• Állami támogatások
• Normatív támogatás (alanyi jog)
• Felhasználási kötelezettséggel járó
• ÖNHIKI támogatás
• Általános működési támogatás
Az önkormányzat vagyona (3)
• Törzsvagyon
• Nem vagy csak korlátozottan rendelkezhet vele a kt.
• Közvetlenül kötelező feladat ellátását szolgálja vagy közhatalom gyakorlására szolgál
FORGALOMKÉPTELEN
KORLÁTOZOTTAN
FORGALOMKÉPES
• Üzleti vagyon
• Ez vihető vállalkozásba
Az önkormányzati hitelfelvétel
• Törvény a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében a helyi önkormányzat törvényben
meghatározott mértékű kölcsönfelvételét vagy más kötelezettségvállalását feltételhez,
illetve a Kormány hozzájárulásához kötheti
• 2011. évi CXCIV. tv. (stabilitási törvény)

• Adósságot keletkeztető ügylet főszabályként csak a Kormány hozzájárulásával köthető
• Tájékoztatási kötelezettség a Kormány irányába
Az önkormányzat gazdálkodása
• Az ÖK gazdálkodása
• Az államháztartás része a helyi önkormányzat költségvetése
• Bevétel-orientált tervezés (!)
• Felelősség
• Támogatás folyósításának felfüggesztése
• Biztonságáért: képviselő-testület
• Szabályszerűségéért: polgármester
• 5 éves gazdasági program, fejlesztési terv alapján

A feladat-finanszírozás rendszere
• A feladat-finanszírozás rendszere
• Az OGY a kötelezően ellátandó feladatokhoz jogszabályban meghatározott
közszolgáltatási szintnek megfelelő támogatás
• Takarékos gazdálkodás
• Elvárható saját bevétel
• Tényleges saját bevétel
Csak
KÖTELEZŐ
feladatra
FAKULTATÍV
feladatra adható
Az önkormányzatok
gazdálkodásának ellenőrzése
KÜLSŐ KONTROLL BELSŐ KONTROLL
1. Állami Számvevőszék
2. Európai Számvevőszék 1. Jegyző működteti
3. Európai Bizottság szervezetei 2. Pénzügyi bizottság
4. Kormányzati ellenőrzési szerv
5. Magyar Államkincstár 3. Belső ellenőr
Adósságrendezési eljárás
• Az adósságrendezési eljárás lényege
• Az adósságrendezésbe be nem vonható vagyon
• Törvényszék hatáskörébe tartozó nemperes eljárás
• Kezdeményezés feltétele: 60 napon túl lejárt tartozás Adósságrendezési
bizottság
• Kezdeményezésre jogosultak: ÖK vagy hitelező
• Az eljárás menete
Válságköltségvetési
rendelettervezet
Az eljárás Pénzügyi gondnok
kezdeményezése kijelölése
Az eljárás
befejezése
Vagyonfelosztási Reorganizációs program +
javaslat egyezségi javaslat
A helyi önkormányzatok pénzügyi
helyzete
1400
1200
1000
800
600
400 bruttó adósságállomány
200 pénzforgalmi egyenleg
0
2002 2006 2010 2011 2012
-200
-400
Az adósságátvállalás
• Megyei önkormányzatok
• 2011 → megyei önkormányzatok konszolidációja
• Megyei feladatkörök elvonása → vagyon és intézményrendszer?
• Célkitűzés: azonos színvonalú megyei közfeladat-ellátás
• Települési önkormányzatok (társulások)

• 2012 → egyszeri, vissza nem térítendő törlesztési célú támogatás
nyújtása az 5000 főnél kisebb településeknek
• 2014 → az állam a települési (fővárosi, kerületi) önkormányzatok

2013. december 31-én fennálló adósságelemeit 2014. február 28-áig
átvállalja
jutalom
PÉNZÜGYI JOG 1.
Az államadósságügy
A társadalombiztosítás
Az elkülönített állami pénzalapok

egyetemi docens
Az államadósságügy Magyarországon
• Jelentősége
• „közepesen eladósodott ország”
• 2010 – átalakítások (Alaptv. + MNB)
• Szabályozás (Alaptv. 36-37. cikk)

• Az Országgyűlés nem fogadhat el olyan központi
költségvetésről szóló törvényt, amelynek eredményeképpen az
államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét.
• Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék
felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi
költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az
államadósság a teljes hazai össztermékhez viszonyított
arányának csökkentését tartalmazza.
• Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék
felét meghaladja (…) a központi költségvetés végrehajtása Ákk Zrt.
során nem vehető fel olyan kölcsön, és nem vállalható olyan Alkotmány-
pénzügyi kötelezettség, amelynek következtében az bíróság
államadósságnak a teljes hazai össztermékhez viszonyított
aránya a megelőző évben fennállóhoz képest növekedne.
NEMZETGAZDASÁG – hatályos megközelítés
Központi LAKOSSÁG
szint
Bankrendszer
(MNB)
Önkormányzati
szint VÁLLALKOZÁSOK
3
A társadalombiztosítás költségvetése 1.
• A társadalombiztosítás kialakulása
• Közszolgáltatások megjelenése
• Állami feladat a szociális gondoskodás
• Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának
szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség,
rokkantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és
önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén
minden magyar állampolgár törvényben meghatározott
támogatásra jogosult.
• Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti
és más rászorulók esetében a szociális intézmények és
intézkedések rendszerével valósítja meg.
BIZTOSÍTÁSÚ ELVŰ „A társadalom közös – biztosítási és

MODELL szolidarítási elven működő –
kockázatvállaláson alapuló kötelező
1. Kötelezettek köre biztosítási rendszere”
2. Kockázatok
3. Ellátás mértéke
4. Rászorultság: NEM
SEGÉLYEZÉSI ELVŰ
5. Pénzbeli ellátások
6. Fedezet: közterhek MODELL
1. Jogosultak köre
2. Rászorultság: IGEN
3. Természetbeli ellátások
4. Fedezet: általános adók
Kirovó-felosztó
rendszer
Aktívkorúak
befizetései – inaktívak
„igényei”
Kockázat-
felosztás
Kárfelosztás
Az elkülönített állami pénzalapok 1.
• Fontosabb szabályok
• Közfeladat részben államháztartáson kívüli
finanszírozása
• Törvény hozhatja létre
• Állam nevében beszedendő és elszámolandó
tételek alapszerű elszámolására szolgál
• Meghatározandó tárgykörök (!)
• A pénzalapok szabályozásának alakulása

• Globális fedezet elve + egységesség elve
• 1992. évi LXXXIII. tv.
1. Idegenforgalmi Alap
2. Befektetés-ösztönzési Alap
3. Kereskedelemfejlesztési Alap
4. Piaci Intervenciós Alap
• „Egyedi” törvények
Útalap
• 1993: csak „törvényi alapú” pénzalapok Menekülteket Támogató Alap
KGFB Kárrendezési Alap
A PÉNZALAP NEVE AZ ALAPOT LÉTREHOZÓ JOGSZABÁLY
Bethlen Gábor Alap (Szülőföld Alap) 2010. évi CLXXXII. törvény
Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 2003. évi XC. törvény
Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi 2003. évi LVIII. törvény
Kártalanítási Alap
Központi Nukleáris Pénzügyi Alap 1996. évi CXVI. törvény
Nemzeti Kulturális Alap 1993. évi XXIII. törvény
Nemzeti Foglalkoztatási Alap (Munkaerőpiaci Alap) 1991. évi IV. törvény
PÉNZÜGYI JOG 1.
Az államháztartás joga 2018. február 26.

egyetemi docens
Az államháztartás fogalma
FELADAT-MEGKÖZELÍTÉS SZERVEZETI ÉRTELEMBEN
„a T-G életben való „a közhatalmi szervek és a hozzájuk
állami/önkormányzati szerepvállalás kapcsolódó közintézmények
gazdálkodási-pénzügyi oldala” pénzügyi-gazdálkodási rendszere”
ÁHT. (2011. évi CXCV. törvény)

„a közfeladatok ellátásának egységes szervezeti,
tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási,
adatszolgáltatási és beszámolási szabályok szerint
működő rendszere”
Az állami feladat fogalma
• Fogalom-meghatározások
• Az állam feladata, hogy megtegye mindazt,
amelyre az emberek önmagukban nem képesek
(LINCOLN)
• Állami feladat mindaz, amelyre az állam pénzt ad

(LÁSZLÓ CSABA)
• Az állami feladatok típusai
Fakultatív
Klasszikus
(újszerű)
feladatok
feladatok
Az államháztartást befolyásoló tényezők
GDP INFLÁCIÓ
⇢ fogyasztás
REDISZTRIBÚCIÓ ÁLLAMHÁZTAR-
TÁSI REFORM
1. Kommunista
modell - Reform (?)
2. Skandináv modell - Szegény állam –
3. Angolszász modell gazdag állam
- Permanens
reformok
Az államháztartási reformok
1990 1992 1995 1997 2002 2004 2011

Ötv. Első („régi”) „régi” Kbt. TB „üvegzseb- EU (Utolsó átfogó)
piacgazdaság Áht. Bokros-csomag törvény” csatlakozás pénzügyi jogi
reformok reform
Pénzügyi jogi reform 2011
• A közpénzügyi rendszer átalakítása
• Magyarország Alaptörvénye (új fejezet a
közpénzügyekről)
• 2011. évi CXCV. törvény (új Áht.)
• 2011. évi CVIII. törvény (új közbeszerzési

törvény ☺)
• 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB törvény)
• 2011. évi CXXCIX. törvény (Mötv.)

NEMZETGAZDASÁG – korábbi megközelítés
LAKOSSÁG
Elkülönített Központi
állami költségvetés
pénzalapok
Bankrendszer
(MNB)
Helyi
Társadalom-
önkormány-
biztosítás
zatok VÁLLALKOZÁSOK
7
NEMZETGAZDASÁG – mai megközelítés
Központi LAKOSSÁG
szint
Bankrendszer
(MNB)
Önkormányzati
szint VÁLLALKOZÁSOK
8
Az államháztartás alrendszerei
ÖNKORMÁNYZATI
KÖZPONTI
ALRENDSZER
ALRENDSZER
• a helyi önkormányzat,
• az állam,
• a helyi nemzetiségi
• a központi költségvetési önkormányzat és az
szerv, országos nemzetiségi
• az államháztartás önkormányzat,
központi alrendszerébe • társulás,
sorolt köztestület,
• a térségi fejlesztési
• fenti köztestület által tanács, és
irányított köztestületi
költségvetési szerv • önkormányzati
költségvetési szerv
Államháztartási alapelvek
nyilvánosság
teljesség elve
elve
éves
költségvetés
elve
egységesség specifikáció
elve elve
ellenőrizhetőség
globális bruttó közbeszerzési

valódiság
fedezet elve elszámolás kötelezettség
elve
elve elve
A központi költségvetés fogalma
Jogilag, gazdaságilag és
politikailag meghatározott
pénzügyi alap Az ország
pénzügyi-
gazdasági terve
A költségvetés egy
speciális törvény
APPROPRIÁCIÓS TÖRVÉNY
A központi költségvetés funkciói
Gazdaság-
politikai
funkció
Jövedelem- Közös
Gazdaság-
Szociális- szabályozás és fogyasztás
jóléti fejlesztés finanszírozása
funkció
-elosztás
Tradicionális
funkció
A költségvetési ciklus
1. szakasz
2. szakasz 3. szakasz
ELŐKÉSZÍTÉS,
VÉGREHAJTÁS ZÁRSZÁMADÁS
ELFOGADÁS
• Általános megjegyzések
• Adott költségvetési év tekintetében értelmezhető
• Komplex ellenőrzési rendszer
• Meghatározó hatás kifejtése (ld. helyi önkormányzatok)
I. A költségvetés elfogadása (1)
• Magyarország Alaptörvénye [36. cikk (1) bek.]
• „Az Országgyűlés minden évre vonatkozóan törvényt
alkot a központi költségvetésről és a központi költségvetés
végrehajtásáról. A központi költségvetésről és a központi
költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatokat a
Kormány törvényben előírt határidőben az Országgyűlés
elé terjeszti.”
1. ÁSZ, KT véleménye
• Áht. 2. Sürgősségi tárgyalás kizárása
• 10/2014. (II. 24.) OGY határozat 3. Módosító javaslatok korlátozása
4. Általános vita
5. Részletes vita
I. A költségvetés elfogadása (2)
HATÁRIDŐ TEVÉKENYSÉG, FELELŐS
MÁRCIUS 31. Gazdaság- és pénzügypolitika fő irányainak meghatározása (PM jav. → Kormány)
MÁJUS 31. Tervezés ütemtervének, tartalmi követelményeinek meghatározása (PM)
Költségvetési szerv, EÁP, TB tervezett kiadások-bevételek megtervezése (fejezetirányító)
JÚNIUS 30. Központi költségvetési tervezés részleteinek kidolgozása, közzététele (PM)
JÚLIUS 31. Egyeztetés (PM ↔ fejezetirányító) → törvényjavaslat elkészítése, K elé terjesztés (PM)
OKTÓBER 15. / 30. Törvényjavaslat egyeztetése, véleményezése (ÁSz, KT) → OGY elé terjesztés (Kormány)
DECEMBER 31. A költségvetési törvény elfogadása (OGY)
KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZÉS Ex-lex

1. Bázislapú tervezés Tartalékok állapot
2. Nullaalapú tervezés
3. Programtervezés Indemnitás
4. Normatív tervezés
II. A költségvetés végrehajtása
Kötelezettség- Pénzügyi Teljesítés

Érvényesítés Utalványozás Ellenjegyzés
vállalás ellenjegyzés igazolása
A költségvetés
módosítása
Zárolás
Pótköltségvetés
Előirányzat
átcsoportosítása
III. A zárszámadás
• Fontosabb szabályok
• Határidő: következő év 8. hónapjának utolsó napja
• Költségvetés végrehajtásának jóváhagyása
• A költségvetési ciklus „záróköve”
• A Kormány „abszolutóriumot szerez”
• Utólagos ellenőrzés (egyik) eszköze
Az államháztartási
ellenőrzésről
• Általános jellemzés
• „célja az ÁHT pénzeszközeivel és a nemzeti
vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos,
hatékony és eredményes gazdálkodás, a
beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségek
szabályszerű teljesítésének biztosítása”
• AB: folyamatos tevékenység
• Nem döntési kompetencia átvállalása

Közhatalmi
ellenőrzés Hatósági
• Összetett kontroll-mechanizmus ellenőrzés
Az államháztartási ellenőrzés
rendszere
Egyes hatóságok
tevékenysége
Külső (NAV, GVH, Ü, MNB,
Belső ellenőrzés ITM/JH)
kontroll- • ÁSZ,
rendszer MÁK, KT
Kormányzati
ellenőrzés
Országgyűlés
• KEHI, MÁK, bizottságai
EUTAF
Az Állami Számvevőszék 1.
• Felállítása
• Jogállása
• Alkotmányos szerv
• „Az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve”
• Törvényességi, célszerűségi és eredményességi ellenőrzés
• „Általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel és a nemzeti
vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzését”
• Függetlenség
1. Szervezeti függetlenség
2. Kormányzattól való függetlenség
3. Összeférhetetlenségi szabályok
Az Állami Számvevőszék 2.
FELADATA
ELLENŐRZÉS
1. Ellenőrzés
2. Véleményezés
Elnök
SZANKCIÓK Alelnök
1. Vagyonmegóvási
intézkedések Számvevők
2. Nyilvánosság
3. Kezdeményezési jog Külső szakértők
Költségvetési Tanács
• Jogállás
• A parlament törvényhozó tevékenységét támogató szerv
• Vizsgálja a költségvetés megalapozottságát
• Függetlenség
• Feladatai
• Költségvetési törvény előkészítése
• Véleményezés, hozzájárulás megadása
• Államadósság-szabály vizsgálata
• Elnöke, tagjai
Magyar Államkincstár
1996 óta
működik
311/2006. (XII. 23.)

Korm. Rendelet
• Feladata
• az államháztartás pénzügyi-technikai lebonyolító
szervezete, amely államháztartási információkat is gyűjt
• Szervezet: központi és területi szervek
• A kormányzati rendszer része, tevékenységét az

államháztartásért felelős miniszter irányítja
Államadósság Kezelő Központ (ÁKK Zrt.)
• Jogállása
• Az államháztartás központi alrendszere finanszírozási igényének
teljesítése és adósságának kezelése érdekében végzett pénzügyi
műveletekről az államháztartásért felelős miniszter az ÁKK Zrt. útján
gondoskodik
• Jellemzői
• Egyszemélyes zrt.
• Tulajdonosa: állam
• Feladat- és hatáskörei (a PM az ÁKK Zrt. útján)

• Szervezi a hitelfelvételt, kötvény-kibocsátást
• Elkészíti a ktv. finanszírozási tervét
• Szervezi a másodlagos állampapír-piacot
• Elemzi az adósságszolgálat folyamatait
Pénzügyi jog I. 2013.12.04.
1. Az adórendszer fogalma, a magyar adórendszer egyúttal iránymutatást adnak az adóhatóság eljárására illetve helyi adójog alkotás termékei, és az 5. uniós
kialakulása (1987-2011), a mai magyar adórendszer nézve is. Ezen alapelveknek is egy része az szabályok (1.az EU működéséről szóló Szerződés
/TK.33.-36.o./ alkotmányjogból származik, mások pedig a polgári jog, adójoggal kapcsolatos alapvető
vagy más jogág területéről , de vannak kifejezetten az rendelkezései,2.másodlagos jogforrások). Tudni kell
adóeljárásra vonatkozóak is. azt, hogy adóra vonatkozóan (és itt az adó tág értelmét
Az adórendszer egy adott országban bevezetett 1.Törvényesség= legalitás elve: a törvényeknek értjük), tehát adó, illeték, járulék, vám tekintetében
adókból tevődik össze. Minden állam szuverenitásának megfelelő eljárás mind az adózók, mind a hatóság csak törvényi szabályozás fogadható el. Kivétel a helyi
fontos eleme a pénzügyi szuverenitás, mely azt a szabad kötelezettsége. Az adóhatóság célszerűségi vagy adók, amelyeket az Alkotmányból levelezetve külön
döntést jelenti, hogy mikor és milyen adókat kíván egyéb szempontokra hivatkozva nem lépheti át az felhatalmazás alapján rendeletekkel alkotnak meg.
bevezetni egy állam. Igaz ez az EU-ra is, annyi eltéréssel, anyagi és eljárási normák határait, az adózó pedig a Minden más részletszabály alacsonyabb szintű
hogy egyes adónemek esetén már léteznek olyan jogokat és kötelezettségeket a céloknak és szabályozás lehet: kormányrendelet, vagy miniszteri
jogharmonizációs rendelkezések, amikre az egységes piac funkciójuknak megfelelően gyakorolhatja. rendelet.
érdekében volt szükség. Ám ez nem zárja ki, hogy egyes (Kapcsolódik a jóhiszeműséghez).
államok új adókat vessenek ki. Az EU-nak azonban nincs 2.Jogbiztonság elve: elsősorban az adózók védelmét (Az uniós szabályokról tudni kell, hogy az Unió
önálló adókivetési joga, az uniós szabályozás csak a szolgálja: kiszámíthatóság, előreláthatóság rendeleteket hoz, az uniós rendelet hatása olyan, mint a
jogharmonizációra irányul főként a forgalmi adók követelményt magában foglalva. A gyakori törvényé. Ez kötelező. Egyébként pedig irányelvekkel,
területén! változásokkal szemben véd. Korábbi tv. határozatokkal és javaslatokkal szabályoz. Az irányelvek
megfogalmazása: az eredményesség érdekében sem a tagállamokra és az érintett jogterületre vonatkozóan azt
lehet átlépni a szabályokat. De a jogbiztonságnál az jelentik, hogy azokat a hazai joganyagban kell
I.Az adóztatási jog szerint megkülönböztetünk: 1. AB definíció az, hogy „olyan jogszabályt kell hozni, megjeleníteni, átültetni, nem direktben kötelezőek, de a
központi (SZJA, ÁFA, Társ.adó) és 2. helyi adókat amely érthető, világos, a címzett számára megfelelő szabályozást érintik. A határozatok mindig egyedi ügyben
(építményadó, telekadó, kommunális adó, iparűzési adó). időt biztosít”. születnek, és egyedi ügyre vonatkoznak.)/
II.Az adóbevételek felhasználása szerint: 1. központi 3.Megkülönböztetés tilalma: ez is szó szerint
ktgvetés, 2. helyi ktgvetés vagy más alrendszer által bekerült az Alaptv-be. Vagyis „tilos nem, faj,
felhasznált adókat. A felhasználó egybeeshet az nemzetiség, vallás, világnézet és egyéb körülmény E tétel foglalja össze az Alkotmány (1949.évi XX. Tv.)
adóztatási jog jogosultjával, de az is előfordul, hogy a alapján hátrányosan megkülönböztetni polgárokat alapján az AB pü.-i és gazd.-i tárgyú döntéseit.
bevételekből más alrendszer is kap: pl. SZJA-ból a helyi egymással szemben”. Ez az adóeljárásban is igaz: az
ÖK is, vagy fordítva: a belföldi gj.adók az ÖK-ok adóhatóság köteles megkülönböztetés nélkül eljárni,
bevételei, de nem ÖK-i rendelet alapján szedik. III.A ennek feltétel nélkül kell érvényesülnie. A A korábbi Alkotmány, amely tulajdonképpen sokszor
teherviselés szerint: 1. közvetlen (SZJA, Társ.adó) és 2. magánszemélyek között különösen tilos a igaztalanul sztálini alkotmányként nyert megfogalmazást
közvetett (ÁFA, jövedéki adó, reg.adó) adókról megkülönböztetés, kivéve, ha nemz.k.-i szerz. így (mert ezt csak ’49-től ’91-ig lehetett ráfogni). 1991-ben a
beszélünk. Az elsőnél az adóalany és a teherviselő rendelkezik. XI. törvény teljes egészében átalakította ezt a
ugyanaz, míg a másiknál az adóalany áthárítja az adót. 4.Mérlegelés: az adóhatóságot megilleti a mérlegelés szabályozást, és ez az Alkotmány már az európai
IV.Az adóalany körülményeinek figyelembe vétele joga, de csak tv.-i felhatalmazás alapján. A elvárásoknak megfelelt annyiban, hogy szabályozta az
szerint: 1. személyi (progresszív mértékű SZJA) és 2. rendelkezésre álló tényállási adatokat a hatóság állami intézményrendszert, az államformát, a
tárgyi adók (minden más, a magánszemélyeket terhelő köteles pontosan tisztázni, és ezek után figyelembe többpártrendszert, és szabályozta azokat a fő kérdéseket,
adó). Az elsőbe tartozók figyelembe veszik a venni, pro és kontra, és ennek alapján kell meghozni a amiket az alapvető jogok vonatkozásában elvár az
magánszemély adóalanyok életkörülményeit, míg a döntést. Európai Unió. Amit nem szabályozott, az éppen az adójog
másodikba tartozók nem. V.Az adó mértékének 5.Tájékoztatási kötelezettség:a bonyolult adójogi illetőleg a közpénzek kérdésköre volt, és ennek az volt az
meghatározása szerint: 1. proporcionális (Társ.adó) és szabályok tekintetében az ügyfél jogosult és joggal oka az Alkotmány megalkotásakor – mint ahogy az
2. progresszív (SZJA). De itt beszélhetünk százalékos kér tájékoztatást az adóhatóságtól, az adóhatóság akkori egy mondatos preambulumban szerepelt -, hogy
(általában) és tételes (SZJA tételes átalányadóra köteles az adózót a lényeges információkról átmeneti szabály a piacgazdaság kialakításáig. És miután
vonatkozó szabályai) meghatározásról is, sőt vegyesről tájékoztatni. Cél, hogy az adózót ne érje hátrány. akkor még piacgazdaságról nem beszélhettünk, a
(dohány jövedéki adója) is. VI.Az adómegállapítás (Amíg azonban a bírósági kioktatás kötelezettsége az pénzügyi jogi vonatkozásokat ez az Alkotmány nem
módja szerint: 1. önadózással (leggyakoribb), 2. ügyvéddel nem rendelkező ügyfél tekintetében azt a szabályozta. Összesen egyetlen paragrafus volt benne, a
hatósági adómegállapítás során kivetéssel (egyes helyi felelősséget hordozza, hogy ha rosszhiszeműen vagy 70/i §., ami tulajdonképpen a közteherviselésről szólt. És
adók), vagy kiszabással (illetékek), és adóbeszedéssel tévesen kapott felvilágosítást, vagy kioktatást, akkor ennek a szövegszerű elemzése kapcsán bontotta ki az
(helyi IFA) megállapított adó. VII.Az adófizetés módja erre hivatkozhat, adóügyben nem. Az adóhatóságra Alkotmánybíróság az adóztatásra vonatkozó alkotmányos
szerint: 1. pénzben(általában), 2. bélyegen nem hivatkozhat, csak jogi sérelmet panaszolhat.) elveit. Persze, az összes többi fontos alkotmányos
megfizetett(illeték). 6.A jóhiszemű joggyakorlás: ez általános, más passzust figyelembe véve, mint a diszkrimináció tilalmát,
jogágakban is megtalálható alapelv, mely itt az mint a jogállamiság kérdését, ezeket belekapcsolva
adóhatóság feladatainak végrehajtását elősegítő szabályozott.
A magyar adórendszer kialakulása az 1987-88-ban elvként van jelen. Ezt kiegészíti a rendeltetésszerű
történt adóreformmal kezdődött. Azelőtt a vállalatok joggyakorlás elve, mely az adóelkerülés
által fizetett adók alkották a közbevételek zömét, a megelőzésében játszik szerepet. Nemcsak az Az új Alaptörvénynek a fontos változása, -és ami miatt ez
lakosságiak elenyészők voltak, s nem létezett összfázisú adóhatóság, hanem az ügyfél is köteles jóhiszeműen az egész korábbi alkotmányosság és alkotmánybírósági
áfarendszer sem, egyfázisú forgalmi adó volt. Az és együttműködően eljárni. gyakorlat vita tárgyát képezte az utóbbi időben-, az az,
adóreformmal bevezették a magánszemélyek 7. Méltányosság, a méltányos eljáráshoz való jog: hogy az új Alaptv. egy külön fejezetet szentel a
jövedelemadóját, megszületett a az adóhatóság jogosult és egyben köteles figyelembe közpénzügyeknek. És a közpénzügyek valamint az
hozzáadottérték-adóztatáson alapuló összfázisú áfa venni az eset egyedi körülményeit, azaz megköveteli, alapvető elvekben felhozott alapelv, hogy az átlátható és
rendszere, ill. a mai társ. adó elődje is, a vállalkozási hogy az adózó érdekeinek figyelembe vételével járjon stabil költségvetési rendszer alapozza meg a munkán
nyereségadó. 1990-ben az OGY tv.-t alkotott az adózás el a hatóság. Ez uniós követelmény is. alapuló társadalmat. Ez az új elv és a közpénzügyek külön
rendjéről (Art.), a helyi adókról, és illetékről (amik Megnyilvánulhat az eljárás módjában is (az eljárásnak fejezete az, ami tulajdonképpen a változásokat hozza.
módosításokkal, de hatályban vannak), ’91-ben pedig a az időtartama olyan kell, hogy legyen, hogy ez ne
társasági adó került bevezetésre, ill. megreformálták a sértse az ő jogait), esetenként sajátos intézkedésre is
SZJA-t, az ÁFÁ-t és a fogyasztási adót. 1992-ben új ÁFA lehetőséget ad. Speciális rendelkezés pl. az adóbírság A döntések 20 év gyakorlatát tükrözik és annak ellenére
tv.-t fogadtak el (módosításokkal, de hatályban van), csökkentésére vonatkozó rendelkezés. A gyakorlatban hatályban vannak, hogy az Alaptv. hatályon kívül
’93-ban pedig az első jövedéki adó tv. megalkotására az adóhatóság méltányossági jogköre főként a helyezte az Alkotmányt, lényeges AB döntések
került sor. 1995: SZJA tv., vámtv. és vámtarifatv. 1997: szankciók alkalmazása és a fizetési kedvezményre megjelennek ugyanis az Alaptv.-ben. Az Alaptv. 3 nagy
második jövedéki adó tv., osztalék tv., TB tv. (ma is irányuló eljárások során érvényesül. Olyan eljárási fejezetében is találhatóak közpénzügyeket érintő
hatályos). 2002:EVA bevezetése. 2003.új Art. (ma előírás, amely az egész hatósági eljárást kötelezően rendelkezések: Alapvetés: M,N(=fenntarthattó ktgvetési
hatályos:2003.évi XCII.tv.!), és az energiaadó kell, hogy uralja. Tehát az ügyfél érdekét akkor is gazdálkodás),O(=a feladatellátáshoz való hozzájárulás)
megjelenése.2004.megszűnt a fogyasztási adó, de figyelembe kell venni, ha az állam érdeke előzi ezt. cikkek, Szabadság és felelősség: XII (=munka
megjelent a regisztrációs. Május elsejei EU csatl.-sal az Csak a körülményeinek a figyelembevételével lehet megválasztása),XIX,XXII,XXX(=szükségletek
áfatv.-be beiktatásra került a közösségen belüli beszerzés eljárni. fedezéséhez hozzájár.). cikkek, Állam fejezet:az OGY
szabályozása, vámtv. hatályát vesztette (Közösségi 8. Valódiság klauzula: a szerződések körében annak különböző cikkeiben.
Vámkódex), VPOP-t szabályozó új tv. született. 2005-ben a tartalma és nem a formája az irányadó az adóhatóság
megjelent a luxusadó (2008-ban az AB alk.ellenesség számára. Pl. attól nem lesz alkalmi a munkavállaló,
okán megsemmisítette) és az egyszerűsített hogy a szerződés úgy hívja, de rendszeresen dolgozik. Az Alaptv. legfontosabb rendelkezése, a hiányt pótló 36.
közteherviselési hozzájárulás. 2006-ban a különadóról 9. A szokásos piaci ár szerinti minősítés +.Van egy cikk, a közpénzek fejezete, mellyel alkotmányos szintre
született tv., ill. a házipénztárról (az AB alk.ellenessnek új intézmény az alapelvek között, hogy joga van az emeli az államháztartási tv.-ből a ktgvetési jog alapvető
talált és hatályba sem lépett). Az Eu.-i Közösségek ügyfélnek bizonyos adójogi ügyletekhez hatósági rendelkezéseit (zárszámadás=éves ktgvetés és vh.-a,
Bírósága által hozott ítéletek alapján tv.-t hoztak a reg.adó ármegállapítást kérni. A hatósági forgalmi érték apropriáció=KO felhat.-a a vh.-ra).
részleges visszatérítéséről. 2007:új Áfa tv. 2011:NAV-ként ebből a jogosítványból indul ki. De egyes
egyesült az adó és vámhivatal. 2012: kisvállalati adó tv., adónemeknél vannak olyan adóalanyok, kapcsolt
pü.-i tranzakciós illeték tv., távközlési adó tv., biztosítási vállalkozások, amelyek zárt, egymás közötti A pénzügyet szabályozó rendszer alkotmányossági
adó tv. ügyleteket bonyolítanak le és ilyen esetben az egymás vizsgálatának szükségese már az AB indulásakor indokolt
közötti árnak a megállapítása jogszabály alapján volt, tekintve, hogy a pénzügyi jog, mint az
kötelező. Meg van szabva, hogy milyen módszerekkel államháztartást, ennek alrendszerei finanszírozását, a
2. Az adózás alapelvei /TK.85.-88.o./ lehet megállapítani ezt az alkalmazandó árat. De ha ktgvetés jogát, a pénzpiac szabályozórendszerét magában
nem tudnak megállapodni, akkor az adóhatóságtól foglaló vagyongazdálkodási rendszer dinamikus
kérhetik a hatósági ár megállapítását külön eljárásban, fejlődésen megy keresztül folyamatosan.
Beszélhetünk alkotmányos alapelvekről, mint az 1. és ez a felekre nézve kötelező.
általánosság, 2. egyenlőség és 3. arányosság. Ezek az
Alkotmányból levezethetőek. Az 1. az általános 1.Az AB. a korábbi Alkotmány 70/i paragrafusból
közteherviselést, valamint azt takarja, hogy az adók ne 3. Az adórendszert érintő főbb Alkotmánybírósági bontotta ki az adó alkotmányosságát, és ez a 70/i
csak az adózók szűk körét sújtsák, illetve, hogy ne az döntések /TK.36-68.o./ paragrafus így szólt: „Minden magyar állampolgár
államháztartás finanszírozásán kívüli célokat szolgáljon. köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelő
A 2. az azonos feltételek szerinti adózást jelenti, hogy ne mértékben a közteherviselésnek eleget tenni.” Ezt az első
lehessen indokolatlanul különbséget tenni egyes /A jogforrások hierarchiáját tekintve alapvetően az 1. fordulatot megtámadták azon az alapon, hogy mi az, hogy
csoportokon belül. A 3. az egyéni jövedelmi és vagyoni Alkotmány, illetve az Alaptörvény az, ami szabályoz. minden magyar állampolgár és a külföldiek nem?! És erre
viszonyokhoz mért adózást jelenti. Ezt követik azok a főszabályok, melyek az 2. egyes adók jött egy jogszabály módosítás és az új Alkotmányig az
Beszélhetünk továbbá eljárási alapelvekről, melyek az anyagi szabályai, majd az 3. adóeljárásról szóló jsz. volt érvényben, hogy „minden állampolgár, gazdálkodó,
adókötelezettségek teljesítésének kereteit határozzák meg, (Art.), ide tartozik utána a 4. speciális keretszabályok, gazdálkodó szervezet, jogi személy, jogi személyiséggel
1
nem rendelkező szervezet, tehát ezeket felsorolta tételesen, ebben az ügyben mondta ki az AB azt, hogy ha az állam teherbíró képességét. Tehát joga van menetközben
hogy kötelesek jövedelmi-vagyoni viszonyuknak illetékkel a hatóság szankcionálni akar, az eltér az illeték változtatni a kedvezmények, mentességek rendszerén, de
megfelelően a közterhekhez hozzá járulni”. valós jelentőségétől, hiszen azt tudjuk, hogy csak az ezt csak kellő idő betartásával teheti, tehát úgy, hogy
Az első döntések, amikor az AB ’90-ben megkezdte a eljárás igénybevételéért lehet kiszabni, és teljesen legyen hosszú felkészülési idő az érintettek és a
működését, annak a körében keletkeztek, hogy indítvány független a bírságtól. A két jogintézmény összecserélése, végrehajtók számára; mert ha ez a kellő idő nem áll
érkezett arról, hogy hatályban vannak olyan adójogi felcserélése vagy összekapcsolása, amely elüti az adózót rendelkezésre, akkor alkotmányellenes helyzet van. Ez
rendelkezések, amelyet minisztertanácsi rendelet vagy attól, hogy a bíróság előtti érvényesítés jogát volt a másik ok, amiért nem engedte hatályba lépni az AB
törvényerejű rendelet szabályoz, és hogy lehet az, hogy megvalósíthassa, ez egy olyan aránytalanság, ami az adó az akkori jogszabályt.
nem törvény?! A baj ott volt, hogy ebben az mértékét teszi alkotmányellenessé. /Ebben a kérdésben is Ebben a Bokros-csomagban azonban volt még egy
Alkotmányban az, hogy adót kivetni csak törvénnyel lehet óvatos volt az AB./ jelentős probléma, mégpedig a különféle
és a nullum tributum sine lege elv (ami római jogi elv is társadalombiztosítási és nyugdíj vonatkozásában. Ezek
volt, hogy törvény nélkül nincsen adóztatás) tételesen 6.Mentességek és kedvezményekkel kapcs.-os probl.: járulékfizetési kötelezettséget jelentenek, tehát itt az
nem volt benne. Le kellett vezetni ezt az alapvető elvet az Ez kifejezetten visszatérő probléma volt az összes ellenszolgáltatást megvásárolta az ügyfél, ehhez képest itt
AB-nak. És oly módon vezette le, hogy mivel több újonnan bevezetett vagy meglévő adójogszabállyal tulajdonképpen egy ilyen tulajdonjogi védelmi helyzet
törvény – az alkotmánymódosítás előtti törvény, ami ’88. kapcsolatban, és a diszkrimináció tilalmát (tehát van; egy olyan bizalmi viszony alakul ki az állam illetve a
január elsején lépett hatályba (ilyen az Állami Pénzügyi hátrányos megkülönböztetés tilalmát) látták sérülni szervei és a jogosultak között és a számon kérhető
Tv., az Eljárási Tv.)- kimondta, hogy a lakosság nagyobb egy-egy kedvezmény vagy mentességszabályban. Az AB szolgáltatás nyomán - egy megvásárolt jogról van szó -,
részét érintő kötelezettségek megállapítása csak törvényi kimondta, hogy amennyiben a közteherviselés amit egyik pillanatról a másikra átalakítani nem lehet.
szinten történhet, ezért elvileg volt olyan szabály, amely a állampolgári kötelezettség, a kedvezményhez és Ahhoz az átfutási idő még hosszabb követelmény, mint
törvényi szintet megkövetelte. Ekkor azt mondta ki az mentességhez senkinek nincs alkotmányos joga. Tehát előbb. Ezt is levezeti az AB ebben a döntésében.
AB, hogy ez az elv megfelel az alkotmányos elvnek, és nem kényszerítheti az államot, hogy jogszabályban
minden olyan jsz. , ami ’88. január 1-ét követően ilyeneket adjon, és különösen nem személyre lebontva. 11.Az államháztartás és a költségvetés vonatkozásában
alacsonyabb szinten jelent meg, mint a törvény, azokat De ha ad, akkor viszont azt meghatározott és kiválasztott volt egy érdekes határozat, hogy a költségvetési törvényt
megsemmisítette. Az azt megelőzőket, miután hasonló körnek megfelelően biztosítani kell, és a kiválasztott kör úgy alkották meg, hogy a hatályba léptető rendelkezéshez
szabály sem volt, érintetlenül hagyta. tekintetében a körön belüli szabályozás nem lehet eltérő. 44 jogszabály módosítását tűzték ki. Ami azt jelenti, hogy
Tehát, hogy ha kiválasztok egy olyan kedvezményezetti ebbe beletartozott kölcsönszabály, közoktatás, stb., a
2. A következő a 70/i§. alapján az a támadás volt, hogy a kört, amelyre a szabályozást bevezeti, akkor az ebbe a költségvetéshez közvetlenül nem összefüggő, hanem a
szövegben szerepel az, hogy a közterhekhez hozzá körbe tartozók közül hátrányosan megkülönböztető, eltérő következő 2 jogszabály módosítását kapcsolták hozzá. Az
járulni. Itt a kifogás az volt, hogy ezen a fordulaton szabály nem alkalmazható. Az más kérdés, hogy a AB megállapította, hogy a jogalkotásban az ún. saláta
kívül, semmilyen jogszabályban ez az archaikus fogalom kiválasztott körön kívül esők tekintetében lehet eltérő törvény ismert, vagyis az, hogy egy főszabály mellé a
nem jelenik meg. Tehát az, ami külön adókról, meg külön szabályozás, hiszen ez a jog feladata, hogy különféle végrehajtásba bekapcsolják a kapcsolódó joganyagnak a
befizetésekről rendelkezik nincs összhangban a közterhek élethelyzeteket különféle módon szabályozzon. Az AB itt módosítását, de a költségvetési törvénynél ez nem tehető
fogalmával. Itt az AB olyan döntést hozott, hogy a a csoportok megkülönböztetését vizsgálta. meg. A költségvetési törvényhez csak a tv. felhatalmazó
közteher annyira közismert és a történeti jogokban rendelkezésében foglalt jogszabály módosítások
használt és alkalmazott fogalom, nincs kétség afelől, 7.Van azonban, vagy volt a 70/i-nek egy harmadik kerülhetnek; amikor is a tv. maga mondja ki, hogy a
hogy adó, illeték, vám, tehát az állam által kiszabott bekezdése, amit pozitív diszkriminációs szabálynak Kormány mely területeken hozzon végrehajtási
kötelező befizetés közteher, ezért elutasította ezt a fogott fel az AB, ez ugyanis azt mondja, hogy az szabályokat. Ez közvetlen összefügg a költségvetéssel,
beadványt. Nota bene: az új Alaptv. nem foglalja államnak joga van esélyegyenlőtlenség kiküszöbölése minden más jogszabály-módosítás hozzá kapcsolása
magában a közteherviselés kötelezettségét, mint érdekében eltérő szabályt alkalmazni. Tehát az adózó alkotmányellenes. Természetesen nem az egész
fordulatot. Másképp fogalmaz. javára szóló eltérés, ha éppen azért, mert az ő életmódja költségvetési törvényt helyezte hatályon kívül az AB,
hátrányos akkor a harmadik bekezdés szerinti pozitív mert ez nem az ő kompetenciája, de a végrehajtási
3.A következő vitapont az volt, hogy hogyan kell adót diszkrimináció alkalmazható. (9/1990. Ab.hat.) szabályt igen. Ezt elvi jelleggel mondta ki, és az
kivetni. Mi az elve az adóztatásnak, hogy ne legyen túl érdekesség az, hogy az Alaptv. ezt már tételesen
nagy teher az állampolgáron. És az indítvány úgy szólt, 8.Az adóeljárás alkotmányossága is szóba jött, és itt, szabályozza is.
hogy „ha összevetjük egy dolgozónak a különféle mint elvi megállapítást emelnénk ki, hogy azt mondja ki
adónemekből eredő adózási kötelezettségeit, az olyan az AB döntése, hogy anyagi jogszabályok számonkérése, (Az új tv. és az ezzel kapcsolatos jogviták és az AB
aránytalan és súlyos, hogy ezt meg kellene semmisíteni”. végrehajtása csak világos eljárási szabályok mentén hatáskörének módosítása tulajdonképpen felkavarta az
A felvetés nyilvánvalóan igazságokat tartalmaz, de az AB lehetséges. Azt is kimondja, hogy jogellenességet alkotmánybírósági döntések körüli helyzetet méltatlanul
nincs felhatalmazva az adópolitika alkotmányosságának jogellenes jogszabállyal nem lehet korrigálni. Tehát a és nem mindig megalapozottan. Az a szabály, ami az
vizsgálatára, csak az egyes jogszabályok egyes lényeg az, hogy az eljárási szabályoknak világosnak kell Alaptörvénybe bekerült, hogy az AB korábbi döntései
rendelkezéseit ütköztetheti a fennálló Alkotmánnyal. Azt lenni, és csak szabályozott menetben lehet ezeket közvetlenül nem alkalmazhatók, egyesek úgy fogták fel,
azonban kimondta, hogy a 70/i paragrafusból alapelvként végrehajtani. (1133/B/1998AB.hat.) hogy magyarul a 20 év gyakorlatát egy tollvonással
következik az arányosság követelménye. Mégpedig az a keresztül húzták. Nem erről van szó. Az AB mindig csak
fordulat, amelyik azt mondja, hogy jövedelmi és vagyoni 9.Tulajdonképpen az egyik legdöntőbb megállapítási kör a hatályos alkotmánnyal kapcsolatban foglalhat állást
viszonyának megfelelően. Ez a megfelelőség teszi volt a jogbiztonság kérdése, az Alkotmány 2. egy-egy jogszabály alkotmányosságáról. A már nem
szükségessé azt, hogy a jogalkotó legyen figyelemmel az paragrafusának értelmezése, mely azt mondja, hogy a hatályos alkotmány tekintetében való hivatkozások nem
egyes adójogszabályoknál az adóteher arányosságára, és Magyar Köztársaság alkotmányos jogállam. Hogy mi a megalapozottak. De ezek elvi megállapítások, amiket itt
ezt, mint alkotmányos alapelvet is rögzíti. jogállam? Egy olyan belső tartalmat megvalósító állam, nagyjából felsoroltam, de a könyvben másokat is találnak.
amelyben a jogalkotótól azt várja el az Alkotmány, Ezek olyan általános érvényűek, hogy ha az adott
4. A következő vitakérdés ugyanebből a definícióból hogy a szabályozása világos, érthető; a címzett kérdésben az Alaptörvénnyel való összevetés is ugyanerre
vezetődik le, mert azt mondja az indítványozó, hogy „ha számára alkalmazható jogszabályban jelenjék meg az álláspontra jut, akkor nyugodtan alkalmazhatja az AB a
azt mondja a törvény, Alaptv. vagy Alkotmány, hogy a úgy, hogy arra kellő idő álljon rendelkezésre, hogy a korábbi döntéseit. Ezt azért kellett kimondani, mert a 20
jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően, akkor kötelezett eleget tudjon tenni az előírt szabályozásnak! kötet, amit látni lehet tulajdonképpen az ügyek nagy
ez azt jelenti, hogy csak jövedelmi és vagyoni adó Tehát itt a szabályozás módja, szövege és a kötelezés részében, mint egy precedens jogra visszautaltak a
szabható ki alkotmányosan. Mi az, hogy egyéb adók is hatálya az, ami a jogállamiságot biztosítja. Ezt több korábbi döntésekre, és, hogy ne ilyen módon kerüljön be
szerepelnek?” Erre a válasz az volt, hogy az arányosság esetben felhívta az AB, de érdekes, hogy pont adóügyben az AB álláspontja az új döntésekbe, tulajdonképpen ezt a
kifejtéséhez használt viszonyítás a jövedelemhez és mondta ki először ezt a jogállamiság kérdését. (9/1992. technikát is meg akarta szüntetni.
vagyoni lehetőségekhez, nem azt jelenti, hogy kizárólag AB.hat.) A másik kérdés az, hogy a közteherviselési szabály az új
csak ilyen adó szabható ki, hiszen az államnak 10.A szerzett jogok védelme és a kellő idő kérdésköre: A Alkotmányban nincsen így kifejezetten, de helyébe lép
jogosítványa, hogy maga döntse el, hogy kit és mit és kellő idő az olyan tág fogalom, hogy ez mindig ahhoz egy általános kötelezettség. Egy olyan kötelezettség
milyen mértékben adóztat. Ez az állam szuverén joga, és alkalmazkodik, amit a szabályozás tartalmaz. Tehát egyik előírása, hogy „mindenki az állam törekvései mentén a
ezt a jogot az AB végig hangsúlyozta. Olyannyira, hogy az, hogy nem lehet úgy jogszabályt megalkotni, hogy maga teherbíró képessége és képessége szerint köteles
az egyik ’91-es határozatában azt is kimondta, hogy egyik napról a másikra hatályba lép. Kell megfelelő hozzá járulni a szabályok teljesítéséhez”. Ez egy tágabb
miután ez az állam kompetenciája, illetve a mindenkori időnek lenni ahhoz, hogy a meghozott jogszabály és a megfogalmazás, mint csak a közteherviselés.
kormányzaté, ezt az AB tiszteletben tartja, és az hatálybalépés lépés között idő legyen. A pénzügyi jogi A másik, hogy bekerült a közpénzügyek szabálya
adójogszabályok belső tartalmát – annak igazságosságát, szabályok 45 napban határozták meg a pénzügyi önálló fejezetként, és ez az önálló fejezet az egész
célszerűségét - nem vizsgálja, csak ha alapjogot sért, vagy jellegű jogszabályok kellő idejét, mert az AB kimondta, költségvetési jogot – ami korábban az Államháztartási
formális szabályok sértik az Alkotmányt. Ez egy 1991-es hogy ez függ attól is, hogy milyen típusú szabályról van törvényben, tehát egy alacsonyabb szinten nyert
önkorlátozási szabálya volt az AB-nak, és az érdekessége szó. És ez különösen az ún. Bokros-csomag szabályozást – beemelte az Alkotmányba.
az, hogy az új Alaptv.-be szó szerint beemelték ezt egy alkotmányosságának a vitájában jelent meg. ’95-ben volt
jelentős toldással. egy olyan pénzügyi jogszabálysorozat, amely átdolgozni A másik kérdéskör az AB szerepköre. Az a szabály,
kívánta a gyermektámogatási kedvezményeket, a amiből a ’91-es döntést kiemeltük, vagyis ez az
5.Adómértékkel kapcs.-os probl.: ez szintén az társadalombiztosítás egyes szabályait és a önkorlátozó szabály, hogy az adószabályok belső
arányossággal függ össze. Az AB korai határozatában nyugdíjrendelkezéseket. A gyermekeknek járó támogatási tartalmát az AB nem vizsgálja. Bekerült az
kimondta, hogy miután a belső tartalmat nem vizsgálja, kérdéskörben megszüntetett bizonyos lehetőségeket, a Alaptörvénybe, azzal azonban, hogy még jobban
-és ilyen állami kompetencia a mérték meghatározása is-, gyermekágyi segélyt, a GYES, és a GYED időpontjait megkötötte ezt a korlátot, kimondván, hogy ha az
nem tartja alkotmányossági kérdésnek, az adó mértékének változtatta stb., mégpedig ezt novemberben alkották meg, államadósság a nemzeti össztermék 50%-át meghaladó
meghatározását, csak akkor, ha ez a mérték olyan de mire kész lett a jogszabály december 1. lett, és azzal a mértékű, mindaddig az AB adójogszabályokat nem
aránytalan, hogy konfiskatórius (=túlzott mértékű) jellege nappal akarták hatályba léptetni. Itt a kellő időnél az AB vizsgálhat, csak ha alkotmánysértésről van szó. Tehát itt
van: vagyis az adóalapot vonja el az adómérték nagysága. egyszerűen azt tette, hogy megállapította, hogy a kellő idő van egy plusz megkötés, ami kétségtelen, jogszabályi
Két ilyen jelentős döntés volt: az egyik egy helyi adó követelménye nem áll fenn, nem engedte hatályba lépni a korlátozása az AB jogkörének. de összhangban van azzal
kapcsán merült fel, ahol az adó mértékét egy olyan jogszabályt. Ugyanakkor kimondta, hogy mi minősül az alapelvvel, hogy a biztos, átlátható, biztonságos
becsült ingatlan forgalmi értékhez viszonyította a hatóság, szerzett jognak és mi nem az. Szerzett jognak csak azt költségvetést tekinti a gazdálkodás alapjának.
amely tulajdonképpen elvonta az adónak az alapját, mert ismerte el, aminél az állam egy olyan ígérvényt adott a A másik ilyen változás az alkotmánybírósági hatáskörrel,
olyan jelentős mértékű volt. Mert maga az alap jogszabályban, amelynek a megvalósulása viszonylag hogy mindezek a döntések tulajdonképpen ún. populáris
megállapítása volt jogszabálysértő. közeli határidőt ölelt fel. Olyan mértéket, amelyben az akció keretében zajlott, vagyis bárki kockás papíron
A másik pedig egy illeték-ügy volt. Mégpedig a egyes családok számoltak a kedvezménnyel, úgy beadhatott indítványt az AB-hoz, ha úgy ítélte meg, hogy
környezetszennyezéssel kapcsolatban jelent meg tervezték a következő éveket, tehát a rövid lejáratú valamelyik jsz. valamilyen alkotmányos passzust sért.
jogszabály, hogy ha ilyen tevékenységet végez valaki, ígérvényt és ennek megfelelően a váromány kérdését Első időben ez úgy nézett ki, hogy egy félév alatt 2000
akkor jelentős, milliós nagyságrendű mértékű bírság szerzett jognak minősítette. A hosszú lejáratú – tehát pl. beadvány érkezett, és ennek a jelentős része nem szólt
szabható ki. Az ügyfél ezt a bírságot nem fogadta el, az olyan kedvezmények, mint a kamatkedvezmény, ami másról, mint a konkrét ügy felülvizsgálatát kérték. Vagyis
bírósághoz fordult, de rájött, hogy az eljárás illetéke a hosszú lejáratú volt; arra nézve azt mondta ki az AB, úgy tekintették az AB-t – nem ismerve a hatáskörét -,
bírság %-ában került meghatározásra. Tehát olyan magas hogy az államnak és a gazdaságnak lehetnek olyan mint egy negyedfokú fellebbezési hatóságot. Ezeknek a
volt az illeték, hogy nem tudta megindítani a pert. És időközi változásai, amiknél figyelembe kell venni az nagy részét el kellett utasítani küszöbről. De igen sok
2
beadvány maradt a továbbiakban is ebben a bárki által felülvizsgáltatni vagy ellenőrizni. Az adóhatóság vezetője kedvezményeket, akkor, hogy ha beterjeszti azt a tervezett
elindítható ún. utólagos normakontroll eljárásban. Ezen összeállítja az éves ellenőrzési tervet. De ezen kívül szerződést, amelyet véglegesíteni akar akkor, ha neki ez
változat az új tv., amely azt mondja ki, hogy csak a vannak olyan ellenőrzések, amelyek kiemelt az adóválasz kedvező. A meghozott döntés – adóhatósági
képviselők 1/5-e, a Kormány, illetőleg az Ombudsman fontosságúak. Ilyen pl. a vagyonosodás ellenőrzése vagy döntés – is kötelező, ha a végleges szerződés azonos
fordulhat utólagos normakontrollért az AB-hoz. az igen nagy adófizetésre kötelezett egyes cégek külön tartalmú a beterjesztetthez képest, és nem változott
ellenőrzése. De végezheti a hatóság miniszteri közben a jogszabály sem. Ebben az esetben ez egy
Az előzetes normakontroll – ami nem más, mint a felhatalmazásra különleges csoportoknak az adózását. De feltételes adó megállapítás, mert ha változások vannak,
köztársasági elnöknek a jogosítványa, hogy aláírás előtt pusztán adatgyűjtésből is végezhet ellenőrzést. akkor ez hatályát veszti; de ha nem, akkor, ha miniszteri
az elé terjesztett jogszabályt kétféle módon akaszthatja Az ellenőrzésnek több fajtája van: szinten állapítódik meg az adó és az adókedvezmény, a
meg. Az egyik egy politikai vétó, ami azt jelenti, hogy az ellenőrzéssel lezárt időszak az eljárásjogban az egy miniszter nem válik adóhatósággá ezáltal.Ez egy
visszaadja a Parlamentnek, mert a szövegben, vagy az adónemnél, egy adózónál folytatott ellenőrzést jelenti. Ez speciális eset, amelyben kötelező az ügyvédi részvétel és
összefüggésben ő maga hibát lát. Ilyenkor a a lezárt időszak akkor következik be, hogyha az magas összegű díjat kell fizetni. És ha mégsem jön létre
Parlamentnek újra kell tárgyalni, és ezt a hibát ellenőrzés megtörtént, jegyzőkönyvvel lezárták, és az az ügylet, akkor a díjnak a 75%-a benn marad az
kijavítani. A másik az ún. alkotmányossági vétó, amikor ügyben vagy hoztak határozatot vagy a jegyzőkönyvvel eljárásban. csak annak éri meg, aki nagy összegű
a köztársasági elnök alkotmányellenességet lát a megerősítve befejeződik az eljárás. Tehát az ellenőrzéssel szerződést akar kötni, és a kockázatot előre ki akarja
jogszabályban, és ezt az AB-hoz teszi aláírás előtt. Ez az lezárt időszak ugyanazon adózó ellen, ugyanazon szűrni. Statisztikák szerint elég kevés ilyen eljárás
előzetes normakontroll, tehát még mielőtt hatályba lépne adóügyben 1 éven belül főszabályként ellenőrzést történt.)
a jsz., az előtt kérhetik az AB-tól ezt a döntést. Ezen is folytatni nem lehet. Kivéve a felülellenőrzést, az
van finomítás, változás, de ez a lényege. Ez bekerült az új utólagos ellenőrzést, vagy ha büntetőügyben vagy a A hatósági eljárásban az adóhatóság jár el. Kétszintű
Alaptörvénybe.) Pénzügyminisztérium, vagy ügyészség kapcsán kell újabb adóhatóság van. Első- és másodfok. Elsőfokú: a helyi
ellenőrzést végezni. Az utólagos ellenőrzés azt jelenti, adók. Határozatot hoz, és itt lép be a Ket. A határozat
hogy a korábban hozott döntések végrehajtása külleme, tartalma a Ket. határozataihoz igazodik. Vagyis a
/Ha összevetjük a két alkotmány rendelkezéseit megtörtént-e a felülellenőrzés vagy a felettes hatóságnak határozatnak van egy fejrésze, egy rendelkező része és
adóügyekben, akkor tulajdonképpen azt kell mondani, a kiírt ellenőrzése. Ezeknek a részletszabályait az egy indokolása. Az indoklásnál itt elég a legszűkebb
hogy az új Alaptörvénynek a részletszabályai mentén, ha eljárásjogban majd látni fogjuk, de ez a tilalom tehát csak tényállás és a jogszabályi utalás. A rendelkező részben a
bírál az AB, akkor ezekhez a döntésekhez könnyen vissza a felsorolt esetekben oldható fel. Van még egy tilalom, a megfizetendő adót és a pótlékokat, illetőleg a szankciónak
tud nyúlni, fel tudja használni. Nincs olyan tilalom, hogy súlyosítási tilalom. A meghozott döntéseket 1 éven belül megfelelő bírságokat kell feltüntetni. Ez ellen
ne használja ezeket./ az adózó terhére is meg lehet változtatni adott esetben, 1 fellebbezésnek van helye másodfokon. A másodfok vagy
éven túl azonban nem. Itt is van kivétel. Az 1 éven túlinál helyben hagy, vagy új eljárást kezdeményez, vagy pedig
akkor lehet változtatni, hogy ha a körülmény, ami ritka esetben változtat a döntésen. Ekkor válik jogerőssé a
4. Adózási folyamat részei /TK 71.-73.o./ felmerült, az adózó javára szolgál, vagy ha határozat, amely ellen bírósághoz fordulhat az ügyfél, ez
bűncselekmény miatt válik szükségessé egy újabb a közigazgatási per, amelyben csak a szabályszegő
vizsgálat és változtatás. kifogás az, annak a sérelme lehet kifogás tárgya. Innentől
1. Önkéntes jogkövetési szakasz: - az egyes ellenőrzések az adózónál az értesítéssel pedig a végrehajtási szakasz kezdődik. (8.tétel)
- legtöbb esetben nem az adóhatóság intézkedésére, indulnak, mert 1, vagy felhívja, hogy keresse fel az
hanem az adózó, adóalany saját cselekményére indul – adóhatóságot és ilyen-olyan dokumentációt tárjon
bejelentkezés, bejelentés, bevallás. elé, vagy 2, helyszíni ellenőrzést szab ki, erről /Art. alapján: A HATÓSÁGI ELJÁRÁS
- ezen az elven alapul az önadózás rendszere, ahol az értesíteni kell az adózót; kivéve, ha attól kell tartani,
adózó kötelezettsége az adóalapjának és a fizetendő adók hogy az ellenőrzés elől elvonja az adótárgyat.
120. § (1) A hatósági eljárás különösen a
összegének megállapítása, bevallása és megfizetése. - a helyszíni ellenőrzések körébe tartozik a
következőkre irányul:
- más adó megállapítási módok esetén is, ahol az adó próbavásárlás, próbaüzem, próbagyártás is,
a) adóalap, adó (adóelőleg), adómentesség,
megállapítása már nem az adózó feladata, amelyeknél az előzetes értesítés mellőzhető
adókedvezmény, adófizetési kötelezettség
nélkülözhetetlen az adózó cselekménye, az adózó által tett - az adózó köteles előtárni az össze dokumentációt,
megállapítására,
bevallás (kivetés esetén), ill. bejelentés (kiszabás esetén), számlát, könyveket, amelyből az adóhatóság az
b) költségvetési támogatási jogosultság
az adóhatóság így tudja az adót megállapítani és beszedni. ellenőrzést el tudja végezni
megállapítására, adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési
2. Adóigazgatási eljárás: az adózási folyamat 2. része és - az adózó a saját ügyében mindig nyilatkozatot tesz.
igény elbírálására, költségvetési támogatás kiutalására,
3 részre tagolódik Tanúként akkor szerepel, ha vele szerződéses
c) az ellenőrzés során feltárt jogsértés és
a.) adóellenőrzés: az önkéntes jogkövetési szakaszt kapcsolatban álló más adózónál folyik az ellenőrzés,
jogkövetkezménye megállapítására,
követi. akkor őt tanúként hallgatják meg. A tanúzásnál van az
d) törvényben előírt fizetési kötelezettségtől való
- nem minden esetben kerül rá sor a kikötés, hogy nem köteles, ha magát vagy a
eltérés engedélyezésére.
- az adóhatóság célzottan v. véletlenszerűen választja ki hozzátartozóját vádolná, akkor megtagadhatja. A
(2) A hatósági eljárás hivatalból vagy az adózó
az ellenőrzési alá vont adózókat. nyilatkozatnál azonban az alapkövetelmény, hogy
kérelmére (bejelentésére, bevallására) indul.
alapja lehet vmiféle hiba, jogsértés gyanúja, de lehet nyilatkozni köteles.
(3) Kérelemre indul különösen:
ellenőrzési terv része is. - az adóhatóságnak az ellenőrzés során számos eszköz
a) a nyilvántartás vezetésével (ideértve a VPID szám
- az ellenőrzésről jegyzőkönyv készül, amelyre az adózó áll rendelkezésre: tanú meghallgatás, szakértő
megállapítását is) kapcsolatos,
meghat. időn belül észrevételt tehet. bevonása, helyszíni eljárások, becslés
b) a fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése
b.) Hatósági eljárás: megindításának helye van - abban az esetben, hogy ha az adózó hamis adatokat
iránti,
- hivatalból, ha az adóhatóság vmilyen jogsértést tapasztal ad, vagy véletlen elrejtette az adatokat és felszólításra
c) az adómérséklési,
az ellenőrzés lefolytatása során. Jogsértés esetén pl. sem szolgáltatja, akkor az adó alapját becsléssel
d) az adó soron kívüli megállapítása iránti,
adókötelezettség elmulasztása, adóhiány fennállása stb. állapíthatja meg az adóhatóság. Ezzel a becsült
e) az adó feltételes megállapítása iránti
Az adóhatóság hatósági eljárás keretében, utólagosan értékkel szemben van jogorvoslati joga a későbbiek
hatósági eljárás.
állapítja meg a fizetendő adót, v. szólítja fel az adózót a során, ha mégis előtárja az iratokat, ha nem, akkor a
(4) Hivatalból indul különösen:
kötelezettség teljesítésére. becsült adóalap apján kerül megállapításra
a) a nyilvántartás vezetésével (ideértve a VPID szám
- az adózó kérelmére (ezt nem feltétlenül előzi meg - az ellenőrzés jegyzőkönyvvel zárul. Ezt az érintett
megállapítását is) kapcsolatos,
ellenőrzés). pl. ha az adózó meghalt, és az örökös kéri az adózó köteles aláírni, vagy ha nem írja alá, akkor a
b) a hatósági adómegállapítás, adatszolgáltatás,
adó megállapítást, ill. ha az adózó véglegesen külföldön hatósági eljárásban fog folytatódni az ügy
bejelentés, bevallás alapján (adókivetés, illetékkiszabás),
kíván letelepedni és Mo.-t véglegesen el akarja hagyni. /Adóellenállás formái:
c) az ellenőrzés megállapításairól szóló határozat
Az adóhatóság az adóigazgatási eljárást határozattal zárja 1. Adómegtagadás:
meghozatala érdekében lefolytatott
le. Az adózó megfellebbezheti, illetve a fellebbezés - polgári elégedetlenség egyik formája
hatósági eljárás.
elutasítása esetén bíróság előtt megtámadhat. - nem tekinthető jogszerű formának, a hatályos
(5) A hivatalból indult hatósági eljárás
c.) Végrehajtási eljárás: jogszabályi előírások szándékos és ált.-ban tömeges
felfüggesztésének az adózó kérelmére nincs helye.
- az Art.-ben meghatározott eltérésekkel a bírósági megszegését jelenti.
(6) Az eljárási illeték megfizetésének elmulasztása a
végrehajtásról szóló törvény (Vht., 1994. évi LIII. tv.)) - oka 2 féle:- történelmi, ez az adókivetésre vonatkozó
hatósági eljárás lefolytatásának nem akadálya.
szabályai szerint zajlik. hatáskör hiányán alapszik. - Az adótörvény kifogásolt
(7) Ha az adóhatóság a hatósági eljárásban az előírt
- megindításának alapja vmely végrehajtható okirat, tartalma: pl. 1990-ben a taxisblokád az üzemanyag
határidőn belül nem hoz határozatot, az nem jár azzal a
amely lehet fizetési kötelezettséget megállapító jogerős adójának emelése kapcsán kezdődött.
következménnyel, hogy az adózót megilleti a kérelmezett
hatósági határozat, bevallás stb. 2. Adókikerülés:
jog gyakorlása.
- az Art.-ban meghatározott eltérés, hogy végrehajtást - az adócsökkentés jogszerű formája.
(8) Adóügyekben a közigazgatási hatósági eljárás és
nem az önálló, v. a megyei végrehajtó, hanem az első - az adózó olyan eszközökkel csökkenti fizetendő adóját,
szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek a
fokon eljárt adóhatóság folytatja le. A végrehajtás amelyet a vonatkozó rendelkezések lehetővé tesznek,
kérelemre vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell
irányulhat munkabérre, bankszámlára, ingó és ingatlan noha a jogalkotónak nem az volt a célja, hogy ezeket a
alkalmazni, hogy
vagyontárgyra. lehetőségeket az adózó megnyissa.
a) az adózótól - az azonosításához szükséges adatok
d.) közigazgatási per:v. adóper tág értelemben része az - az adókikerülést korlátozza a jóhiszemű és
kivételével - nem kérhető olyan adat igazolása, amelyet
adózási folyamatnak. a Pp.(Polgári perrendtartásról szóló rendeltetésszerű joggyakorlás elve, a szerződések tartalma
valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos
tv.) közigazgatási perek vonatkozó szabályai szerint szerinti minősítésének elve, a kapcsolt vállalkozások és a
Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített
zajlik, ha az adózó a hatóság határozatát a bíróság előtt belső elszámoló árakra vonatkozó szabályok.
nyilvános nyilvántartásának tartalmaznia kell, vagy
megtámadja. 3. Adókijátszás:
amelyet ilyen nyilvántartásból az adóhatóság közvetlen
- adóminimalizálás jogellenes formája, amely
adathozzáféréssel megszerezhet, ebben az esetben az
megvalósíthat bűncs.-t is (adócsalás), de ide tartoznak
adatszolgáltatásért díj nem számítható fel,
5. Az adóellenőrzés /TK 72.o. +73.-75./ azok a jogellenes magatartások is, amelyek adótörvénybe
b) - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az
ütköznek és adójogi szankcióval járnak./
adózó nem kérheti az adóhatóságnál, hogy az a) pontban
foglaltakon túlmenően más szervet adatszolgáltatás iránt
adóellenőrzés: az önkéntes jogkövetési szakaszt követi. keressen meg.
- nem minden esetben kerül rá sor 6. A hatósági eljárások az adóeljárásban /TK 149.-168.
(9) Ha az adózó a hatósági eljárás során
- az adóhatóság célzottan v. véletlenszerűen választja ki o.+ Art./
költségmentesség iránti kérelmet terjeszt elő, a kérelemről
az ellenőrzési alá vont adózókat. az elsőfokú adóhatóság dönt azzal, hogy a kérelem
-alapja lehet vmiféle hiba, jogsértés gyanúja, de lehet elbírálása a folyamatban lévő eljárás lefolytatását nem
ellenőrzési terv része is. Hatósági eljárás: vagy hivatalból, vagy kérelemre érinti.
- az ellenőrzésről jegyzőkönyv készül, amelyre az adózó indulhat. Hivatalból: utólagos adó megállapítás, 121. § Az adóhatóság, ha a hatósági eljárást
meghat. időn belül észrevételt tehet. rendkívüli megállapítás és a feltételes adó megállapítása ellenőrzés előzte meg, az ellenőrzés során feltárt
Az ellenőrzést tipikusan az adóhatóság végzi. Az (ez egy adó megállapítási mód, amelyben a hatóság a tényállást veszi alapul, illetőleg, ha az a tényállás
adóhatóságnak többféle szempontú adóellenőrzési Pénzügyminisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium, tisztázásához szükséges, az ellenőrzés során alkalmazható
jogosítványa van. A pénzügyminiszter megszabja azt, amelyhez előterjesztett kérelem alapján a miniszter fogja bizonyítást folytat le.
hogy milyen szempontokat kíván ebben az adó részben megállapítani az esetleges adó mértékét vagy
3
122. § Akinek az eljárás során a személyes 7. Szankciók, felelősség és elévülés az adójogban előbb bekerüljenek a költségvetésbe. Ugyanilyen
meghallgatása szükséges, a székhelyéhez, telephelyéhez, praktikus oka van annak, hogy míg a polgári eljárásban a
lakóhelyéhez legközelebb eső hivatali helyiségbe, illetve vh. megindításának a feltétele, hogy a vh.-ó a tv. szerinti
az adóhatóság székhelyére idézhető. E szabályt kell Adózásért való felelősség, a szankciók kérdése. Mikor áll menetben intézze az ítéletben vh-andót, tehát a vh.-ónál a
alkalmazni az ellenőrzési eljárás során is. fenn az adójogban a felelősség? 3 feltétele van: 1. nála lévő okiratok alapján lehet vh-ani, azaz a jogerős
123. § Az adóhatóság az adóügy érdemében jogellenes magatartás, 2. közpénzügyi sérelem, és a kettő határozat alapján addig itt nemcsak a jogerős határozat
határozattal, az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésben közötti okozati összefüggés minősül okiratnak (adóbevallás, munkáltató felhívása, stb.
végzéssel dönt. Az adóügy érdeméhez tartozik minden, az Ha a 3 feltételből bármelyik hiányzik, nem áll be a -jsz. felsorolja!), ennek alapján a vh.-ó adóhatóság
adókötelezettséget érintő, az adózó, az adó megfizetésére felelősség. Mivel lehet kimenteni? A polgárjogi megindítja a vh-t. A menete: először a munkabérre,
kötelezett személy jogát, kötelezettségét megállapító kimentéssel, vagyis, hogy úgy járt el, ahogy az másodszor a bankszámlára, harmadszor az ingóra és
döntés. A nyilvántartás vezetésével kapcsolatos hatósági elvárható, vagy vis maiorra való hivatkozással. Más negyedszer az ingatlanra. Ez a sorrend kötelező a bírósági
eljárásban - ideértve a kiutalási és az átvezetési kérelem kimentési ok nincs. vh-ónak is. A lényeg, hogy a jsz. megmondja, hogy mit
elbírálását is -, ha e törvény másként nem rendelkezik, az szabad és mit nem letiltani a munkabérből: meg kell,
adóhatóság csak abban az esetben hoz határozatot, ha az Jogellenes magatartás: vagyis megsérti a jogszabályt. hogy maradjon bizonyos százalék a megélhetéshez, u.ez a
adózó kérelmét nem teljesíti. Határozatnak minősül a Független attól, hogy vétkesen vagy nem, tehát a korlát igaz a bankszámlánál is. A 3. és 4.-nél a bírósági
fizetési meghagyás is. büntetőjogi felelősségtől abban tér el, hogy nem vizsgálja vh-i tv.-t kell figyelembe venni. A szabály nem az
… a hatóság azt, hogy gondatlanul vagy szándékosan tette. Art.-ban van, hanem ebben, hogy hogyan kell teljesíteni a
124/B. § Az adóhatóság az önellenőrzés Beállt a sérelem, beáll a felelősség, ha ezzel vh.t: előzetes értesítés az ingó fellelésének helyén,
előterjesztésétől számított 15 napon belül - ellenőrzés veszélyeztette a közpénzügyi bevételt már akár - tehát lefoglalás, felszólítás a teljesítésre és aztán elszállítás. Itt
lefolytatása nélkül - határozattal bírálja el az adózó nem kell, hogy ténylegesen bekövetkezzék a kár; a merül fel az, hogy csak a tulajdonában lévő ingóságokra
önellenőrzését, ha az önellenőrzést az adózó kizárólag veszélyhelyzet is megalapozza a felelősséget, ha a két lehet teljesíteni a vh-t, ha valaki utólag mondja, hogy az
arra hivatkozással terjeszti elő, hogy az adókötelezettséget magatartás között okozati összefüggés van. Tehát a nem a tartozóé volt, akkor bíróság elé megy az eljárás: ez
megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes vagy az jogszabály és az okozott veszélyhelyzet, vagy sérelem az igényper.
Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik, vagy között okozati összefüggés áll. Nem vétkességi alapú az Mire megy ki a végrehajtás? Keresmény, bankszámla,
önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközik, feltéve adójogi felelősség, hanem objektív felelősség. ingó és ingatlan. Ez a sorrend kötelező, ennek a mentén
hogy az Alkotmánybíróság, a Kúria, illetve az Európai kell a végrehajtásnak megtörténni; és az is szabály, hogy a
Unió Bírósága e kérdésben hozott döntésének A jogsérelem következményeként a szankciórendszer az, bírósághoz fordulás nem halasztja el a végrehajtást
kihirdetésére az önellenőrzés előterjesztésekor még nem ami az adójogban rendelkezésre áll. Vannak ún. reparatív adóügyben. PP-nél igen. PP-nél ha felülvizsgálati eljárás
került sor vagy az önellenőrzés a kihirdetett döntésben és represszív szankciók. A reparatívak, amelyek célja van, akkor megakad a vh., és mindaddig, amíg az nem
foglaltaknak nem felel meg. Az önellenőrzést elbíráló visszaállítani a megfelelő egyensúlyi helyzetet. Ezek a fejeződik be, csak indul, adóügyben soha.
határozat ellen e törvény általános rendelkezései szerint pótlékok: késedelmi pótlék (a mindenkori jegybanki Miért jön be a BV szabály ingó és ingatlan
fellebbezésnek, illetve bírósági felülvizsgálatnak van alapkamat kétszeresének 365-öd része), mulasztási pótlék végrehajtásnál? Mert itt a szabályt ismerjük: kimegy az
helye. (ennek a fele). adóellenőr, lefoglal ingókat, jegyzőkönyvbe veszi,
124/C. § (1) Ha az Alkotmánybíróság, a Kúria, illetve A represszív szankciókban már büntetési jelleg adótartozás fejében foglal. Utána felszólítja, hogy
az Európai Unió Bírósága az adófizetési kötelezettséget szerepel. Ilyenek a bírságok: mulasztási bírság, meghatározott időben teljesítsen, ha nem teszi, akkor az
előíró jogszabály alaptörvény-ellenességét, adóbírság, jövedéki bírság. Ezek igen magas összegűek, a ingókból elégíti ki az adótartozást, vagyis értékesíti. Az
önkormányzati rendelet esetén más jogszabályba kiesett adó mértékéhez igazodnak. A jövedéki bírság az ingatlan vh-nak is feltétele, hogy a fennálló
ütközését, illetve az Európai Unió kötelező jogi aktusába adóbírság kétszerese. A jövedék sérelmét sokkal jobban adótartozásnak a lefoglalandó ingatlan értékével arányban
ütközését a döntés kihirdetéséhez képest visszamenőleges szankcionálja. kell állnia, tehát egy viszonylag kis adótartozás esetén
hatállyal állapítja meg és a döntés alapján az adózónak Még egy szankció van, és ez pedig az egyéb nem lehet árverezni egy több milliós ingatlant. Ez az alsó
visszatérítési igénye keletkezik, az első fokú adóhatóság intézkedések. Ilyen az áfánál az adókártya határ az 500.000 Ft, s efölött az adóhatóság mérlegeli,
az adózó kérelmére a visszatérítést - a döntésben foglalt felfüggesztése, üzletbezárás, a meghatározó kereskedelmi hogy egy 5 milliós adótartozás esetén elárverezzenek-e
eltérésekkel - e § rendelkezései szerint teljesíti. tevékenység felfüggesztése, és jogosítványok bevonása. egy 40 milliós budai villát. De ilyenkor a jelzálogjog
(2) Az adózó a kérelmet az Alkotmánybíróság, a bejegyzésére jogosult az adóhatóság, ez azt jelenti, hogy
Kúria, illetve az Európai Unió Bírósága döntésének Az adójogi normában a kötelezettség az adó, a pénz ha az adózó akarja érvényesíteni az ingatlant, először az
közzétételétől, illetve kézbesítésétől számított 180 napon megfizetése, de ehhez igazodnak a szankciók, amelyek adóhatóságot kell kielégíteni, mint jelzálog-tulajdonost,
belül az adóhatósághoz írásban terjesztheti elő, a határidő szintén pénzfizetésre irányulnak. tehát ezzel a forgalmát gátolja. Ha az arány közel van
elmulasztása miatt igazolási kérelemnek nincs helye. A egymáshoz, és nincs más forrás, akkor a hatóság
kérelmet az adóhatóság határozattal utasítja el, ha a Elévülés: az idő múlása vagy jogot keletkeztet, vagy végrehajtási jogot is jegyezhet fel az ingatlanra, ami jelzi,
döntés közzétételének, illetve kézbesítésének napjáig az jogot szüntet meg. A jogot keletkeztető időmúlás az hogy folyamatban van. Még egy különbség a polgári és az
adó megállapításához való jog elévült. elbirtoklás. Amikor az előírt határidőig a jogos adóhatósági elj. között: a jogerős ítélet alapján megindult
(3) A kérelemben az adózó adóhatósági tulajdonos nem jelentkezik, és valaki sajátjaként véli a vh-t nem gátolja adóügyben az, amikor az elj. a 4.
azonosításához szükséges adatokon túl meg kell jelölni a dolgot, akkor azon tulajdonjogot szerez. Az elévülés szakaszba lép, vagyis, ha az adózó a bírósághoz fordul.
kérelem előterjesztéséig teljesített, visszatéríteni kért adót pedig a jog, az igény érvényesítésének az elenyészése. Erre 30 napja van az ügyfélnek. De ez a felülvizsgálati
és azt a végrehajtható okiratot, amelyen az adó befizetése Nem azt jelenti, hogy a kötelezettség szűnik meg, mert ha per nem akasztja meg a vh-t, itt megint az az érdek, hogy
alapult, utalni kell az Alkotmánybíróság, a Kúria, illetve az elévülési időn túl teljesítek, azt az adóhatóság simán a kintlévőségeket minél hamarabb behajtsa a hatóság.
az Európai Unió Bírósága döntésére, továbbá nyilatkozni zsebre rakja, de ha arra hivatkozom, hogy elévült – nincs
kell arról, hogy joga velem kapcsolatban fellépni -, akkor beszélek
a) az adózó a visszatéríteni kért adót a kérelem adójogi elévülésről. Ennek 2 fajtája van, és az elévülési 9. Nemzeti Adó- és Vámhatóság, valamint az
előterjesztéséig más személyre nem hárította át, idő 5 év. önkormányzati adóhatóság jogállása, hatásköre,
b) hatósági vagy bírósági eljárás alapján a kérelem - az adó megfizetésével kapcsolatos elévülés: ez feladatai. A NAV szervezete. /NAV tv./
előterjesztéséig az adó visszatérítésére sem az adózó, sem annak az évnek az utolsó napján indul, amikor ennek
más személy részére nem került sor, és ilyen eljárás a a kötelezettségnek eleget kellett volna tennie
kérelem előterjesztésekor nincs folyamatban vagy az - a végrehajtás elévülése: annak az évnek az utolsó A központi adóhatóság a NAV. 2011-ben egyesült az adó
adózó az eljárás megszűnését a kérelem előterjesztésétől napján indul, amikor a végrehajtás alá vont és vámhivatal NAV néven. A helyi adóhatóság a helyi
számított 90 napon belül az adóhatóságnál igazolja. meghatározott kötelezettséget teljesítenie kellett. Ha adók és belföldi gépjármű adó tekintetében a jegyző, mint
(4) Az adózó nyilatkozata alapján az adóhatóság a már letelne az 5 év, de ha közben megindult az eljárás, első fokú adóhatóság. A másodfok a megyén van. A
visszatérítés iránti eljárást a (3) bekezdés b) pontja akkor 6 hónappal meghosszabbodik. hatósági jogkörök (miben jár el) és illetékességek (hol jár
szerinti eljárás megszűnésének igazolásáig, de legfeljebb el) szintén fogalomként terjedtek el.
90 napra végzéssel felfüggeszti. Ha az adózó a Miért lényeges a kezdő időpont? Mert időtartamot
felfüggesztés időtartama alatt az eljárás megszűnését nem számítani csak valahonnan lehet.
igazolja és a határidő meghosszabbítását sem kéri, az Az elévülés jogi természetéhez 2 dolog tartozik: 2010. évi CXXII. Törvény a Nemzeti Adó- és
adóhatóság a visszatérítés iránti eljárást végzéssel megszakadás és nyugvás. Vámhivatalról
megszünteti. Ha a (3) bekezdés a) és b) pontjában foglalt
egyéb feltételek nem teljesülnek, az adóhatóság a Megszakadás/félbeszakadás azt jelenti, hogy ha az
Az állami adóhatósági és vámhatósági feladatoknak a
kérelmet határozattal utasítja el. A végrehajtható adóhatóság felébred, hogy ebben az ügyben nem
minőségileg új, hatékonyabb, átláthatóbb és
okiratban foglaltakkal kapcsolatban az adóhatóság a intézkedett, és esetleg már csak 1 éve van hátra, akkor
költségtakarékosabb ellátása, és az azokhoz szükséges
kérelem benyújtásától az eljárás jogerős befejezéséig és a felszólítja az adózót, és a felszólítás megszakítja az
információáramlás korszerű biztosítása, valamint
visszatérítést elrendelő határozat esetén a jogerőre elévülést és újraindítja az 5 évet. Végrehajtási ügyben
egységes elvek alapján felépülő és egységes irányítású
emelkedést követően - e határozat jogerős nem elég a felszólítás, ott végrehajtási cselekményt kell
szervezet kialakítása alapján a költségvetési bevételek
megsemmisítéséig, hatályon kívül helyezéséig - tenni az 5 éven belül ahhoz, hogy a megszakadás
integrált szervezet általi biztosítása, továbbá a pénzügyi
végrehajtási cselekményt nem foganatosít. bekövetkezzék.
és egyes más bűncselekményeket hatékonyan és
(5) Az adóhatóság a visszatéríteni kért adó befizetését
eredményesen felderítő bűnügyi szervezetrendszer
megalapozó végrehajtható okiratban foglalt tényállást A nyugvás azt jelenti, hogy az 5 éven belül valamely
kialakítása érdekében az Országgyűlés a következő
veszi alapul, illetve - ha az a tényállás tisztázásához időszakban bírósági eljárás vagy egyéb hatósági
törvényt alkotja:
szükséges - az ellenőrzés során alkalmazható bizonyítást intézkedés folyik az ügyben, akkor az előtte eltelt időt és
folytat le azzal, hogy az adó áthárításával kapcsolatos az 5 évig még hátralevő időt még össze kell számítani, és
bizonyítás arra a személyre is kiterjedhet, akire (amelyre) az az idő, ami alatt még eljárás folyik, kiesik. I. FEJEZET
az adózó a visszatéríteni kért adót átháríthatta.
(6) Ha az adózó visszatérítési igénye megalapozott, az
adóhatóság - az adó visszatérítésével egyidejűleg - a 8. Végrehajtási eljárás az adójogban A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL JOGÁLLÁSA,
visszatérítendő adó után az adó megfizetésének napjától a SZERVEZETE, FELÜGYELETE, SZERVEN BELÜLI
visszatérítés teljesítéséről szóló határozat jogerőre VEZETŐI IRÁNYÍTÁSA ÉS FELADATAI
emelkedésének napjáig a jegybanki alapkamattal azonos A hatósági eljáráshoz tartozik a végrehajtás. A jogerő
mértékű kamatot fizet. A visszatérítés a teljesítését után végrehajtásnak van helye és ez a 3. szakasza az
elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napján adóeljárásnak. Itt a mögöttes jsz az ingatlan és ingó vh. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogállása és szervezeti
esedékes, a visszatérítést az esedékesség napjától esetén a Bírósági Végrehajtási tv. Egyebekben az Art. keretei
számított 30 napon belül kell kiutalni. Az e §-ban szabályoz, és a végrehajtó nem bírósági végrehajtó
szabályozott visszatérítésre - a 37. § (6) bekezdés adóügyekben, hanem maga az adóhatóság. A vh-t külön 1. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a
kivételével - egyebekben a költségvetési támogatás bíróság kezdeményezi, és az ott meghozott rendelkezés továbbiakban: NAV) államigazgatási és fegyveres
kiutalására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alapján a külön szervezetben működő bírósági végrehajtó rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal. A NAV
alkalmazni. …/ jár el. Adóügyben nincs külön bírói megállapítás és nincs felügyeletét a miniszterelnök által kijelölt miniszter (a
külön bírói végrehajtó szerv, hanem a meghozott jogerős továbbiakban: kijelölt miniszter) látja el.
hat.-ot az adóhatóság hajtja végre, hogy az adók minél
4
(2) A NAV önállóan működő és gazdálkodó központi (2) A kijelölt miniszter az (1) bekezdés c) pontjában vezetőre. Az átruházott munkáltatói jogkör nem ruházható
költségvetési szerv, amely a központi költségvetésben meghatározott hatáskörének gyakorlását másra nem tovább.
önálló fejezetet képez. ruházhatja át. (2) A 10. § (2)-(7) bekezdésétől eltérően a
(3) A NAV a részére a tárgyévi költségvetési (3) A kijelölt miniszter rendszeresíti a NAV-nál pénzügyőrök tekintetében a kijelölt miniszter vagy az
törvényben meghatározott költségvetési támogatáson felül alkalmazásra kerülő kényszerítő eszközöket. elnök hatáskörébe utalt kiemelt munkáltatói jogköröket a
további - személyi juttatásokra, munkaadókat terhelő 7. számú melléklet tartalmazza. Az elnök a hatáskörébe
járulékokra és felhalmozási kiadásokra fordítható - tartozó kiemelt munkáltatói jogkörének gyakorlását
támogatásra jogosult a költségvetési törvényben rögzített A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetői írásban átruházhatja az általa kijelölt vezetőre. Az
bevételi tervek teljesítésével összefüggésben. A bevételi átruházott kiemelt munkáltatói jogkör nem ruházható
követelményeket, a felhasználható forrás mértékét, tovább.
6. § (1) A NAV vezetője az elnök. Az elnök képviseli
jogcímét és ütemezését a költségvetési törvényben kell
a NAV-ot, közvetlenül vezeti a NAV Központi Hivatalát,
meghatározni.
továbbá ellátja mindazon feladatokat, amelyeket A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerveinek irányítása és
A NAV a kormány irányítása és a miniszterelnök
jogszabály a hatáskörébe utal. felügyelete
által kijelölt miniszter felügyelete alatt álló
kormányhivatal.
Az újonnan létrejövő, 23 ezer főt foglalkoztató és 2/2011. (VIII. 19.) NAV utasítás a Nemzeti Adó- és 12. § (1) Az alsó fokú adóztatási szervek, illetve az
több mint 100 milliárd forinttal gazdálkodó szervezet Vámhivatal Ideiglenes Iratkezelési Szabályzatának alsó fokú vámszervek felettes szervei a középfokú
a központi költségvetésben önálló fejezetet képez, ami kiadásáról adóztatási szervek, illetve a középfokú vámszervek.
- a kormányhivatali jogállással együtt - biztosítja
(2) A középfokú adóztatási szervek, illetve a
számára a feladatellátáshoz szükséges önállóságot.
középfokú vámszervek felettes szerve - a (6) bekezdésben
A törvény utal a költségvetési bevételek minél (2) A NAV elnökét határozatlan időtartamra a kijelölt
foglalt eltéréssel - az elnök.
hatékonyabb biztosítása érdekében kialakítandó miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki, és menti
(3) A Központi Hivatal eljárása tekintetében felettes
érdekeltségi rendszerre, amelynek részletes szabályait fel.
szerv az elnök.
a mindenkori költségvetési törvények határozzák meg. (3) A NAV elnökévé jogi vagy közgazdasági
(4) A bűnügyi főigazgatóság alsó és középfokú
2. § A NAV székhelye Budapest. felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező magyar
szerveinek felettes szerve a bűnügyi főigazgatóság, illetve
3. § (1) A NAV a feladatait központi, középfokú és állampolgár nevezhető ki.
a bűnügyi főigazgatóság felettes szerve az elnök.
alsó fokú szervei útján látja el. A közép- és alsó fokú (4) A NAV elnöke szolgálati elöljárója a NAV
(5) Az informatikai feladatokat ellátó intézet és a
szervek a központi államigazgatási szervekről, valamint a hivatásos állományú tagjainak.
humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézet a
Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 7. § (1) A NAV elnökhelyetteseit és gazdasági
Központi Hivatal irányítása alatt áll.
törvény szerinti területi szervek. vezetőjét határozatlan időtartamra a NAV elnöke nevezi
(6) A Kormány rendeletében a középfokú adóztatási
(2) A NAV központi szervei a Központi Hivatal, a ki, és menti fel.
szervek, illetve a középfokú vámszervek intézkedései,
bűnügyi főigazgatóság, az informatikai feladatokat ellátó (2) A NAV elnökhelyettesévé jogi, közgazdasági
illetve az általuk hozott elsőfokú döntések ellen benyújtott
intézet, valamint a humánerőforrás-fejlesztési feladatokat vagy szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel
jogorvoslati kérelmek elbírálására - meghatározott
ellátó intézet. rendelkező magyar állampolgár nevezhető ki.
ügycsoportokban - kijelölhet más középfokú adóztatási
(3) A NAV elnökhelyettese szakmai tevékenységének
szervet, illetve középfokú vámszervet.
támogatására szakfőigazgató nevezhető ki. Egy
3/2011. (IX. 16.) NAV utasítás a Nemzeti Adó- és elnökhelyettes irányítása alatt legfeljebb két
Vámhivatal Képzési, Egészségügyi és Kulturális szakfőigazgató működhet. A szakfőigazgatót - az érintett A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladatai
Intézete Szervezeti és Működési Szabályzatáról elnökhelyettes javaslatára - a NAV elnöke nevezi ki, és
menti fel.
8. § (1) A bűnügyi főigazgatóságot, az informatikai 13. § (1) A NAV feladata:
(3) A bűnügyi főigazgatóság és a
feladatokat ellátó intézetet, a humánerőforrás-fejlesztési a) a részben vagy egészben a központi költségvetés, a
humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézet jogi
feladatokat ellátó intézetet az elnök által - az érintett Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap vagy
személyiséggel rendelkező, a NAV fejezetén belül
elnökhelyettesek javaslatára - kinevezett főigazgató az elkülönített állami pénzalap javára teljesítendő
önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek.
vezeti. kötelező befizetés,
4. § (1) A NAV állami adóhatósági feladatokat ellátó
(2) A középfokú adóztatási szerveket és a középfokú b) a központi költségvetés, az elkülönített állami
szerve az állami adó- és vámhatóság adóztatási szerve. A
vámszerveket az elnök által kinevezett főigazgató vezeti. pénzalap terhére juttatott támogatás, adó-visszaigénylés
NAV adóztatási szerve a Központi Hivatal, a közép- és
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti főigazgató az általa vagy adó-visszatérítés,
alsó fokú adóztatási szervek, valamint a (2a) bekezdés
vezetett szervet képviseli, és a szervhez telepített hatáskör c) a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény
szerinti szerv.
gyakorlója. Az (1)-(2) bekezdés szerinti szervek szakmai hatálya alá tartozó kötelező befizetések
(2) A NAV vámhatósági feladatokat ellátó szerve az
tevékenységének irányításában az elnök által - a megállapítása, beszedése, nyilvántartása, végrehajtása,
állami adó- és vámhatóság vámszerve. A NAV vámszerve
főigazgató javaslatára - kinevezett visszatérítése, kiutalása és ellenőrzése, feltéve, ha törvény
a Központi Hivatal, a közép- és alsó fokú vámszervek,
főigazgató-helyettes(ek) vehet(nek) részt. vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik.
valamint a (2a) bekezdés szerinti szerv.
(4) A bűnügyi főigazgatóság középfokú szerveit (2) A NAV
(2a) A NAV állami adóhatósági és vámhatósági
továbbá az alsó fokú adóztatási szerveket és az alsó fokú a) ellátja az államháztartásról szóló törvény
feladatokat is ellátó szerve a NAV középfokú adó- és
vámszerveket - a felettes szerv főigazgatójának végrehajtására kiadott jogszabályokban a pénzellátással
vámszerve. Ahol e törvény középfokú adóztatási szervet,
javaslatára - az elnök által kinevezett igazgató vezeti. kapcsolatban számára meghatározott feladatokat,
illetve középfokú vámszervet említ, azon - eltérő
(5) A (4) bekezdés szerinti igazgató az általa vezetett b) végzi az adó-, vám- és pénzforgalmi adatoknak, az
rendelkezés hiányában - a NAV középfokú adó- és
szervet képviseli, és - a 9. § szerinti eltéréssel - a szervhez ellenőrzések megállapításainak összegezését,
vámszervét is érteni kell.
telepített hatáskör gyakorlója. A (4) bekezdés szerinti feldolgozását és ezekről a kormányzati gazdaságpolitika
(3) A NAV bűnügyi főigazgatósága középfokú
szervek szakmai tevékenységének irányításában a felettes kialakításában részt vevő állami szervek részére
szervekkel és alsó fokú szervvel rendelkezik. A NAV
szerv főigazgatója által - az igazgató javaslatára - információk szolgáltatását,
nyomozó hatósága a bűnügyi főigazgatóság és annak
kinevezett igazgatóhelyettes(ek) vehet(nek) részt. c) feldolgozza az államháztartás működéséhez
középfokú szervei.
(6) A bűnügyi főigazgatóság alsó fokú szervét a szükséges és rendelkezésre álló adatokat és az
(4) A NAV alsó fokú vámszervei hatásköri
felettes szerv főigazgatója által kinevezett - adópolitikáért felelős miniszternek átadja,
önállósággal rendelkező kirendeltségeket
főosztályvezetői besorolású - hivatalvezető vezeti. A d) Központi Hivatala, illetve az informatikai
működtethetnek. A NAV alsó fokú adóztatási szervei
hivatalvezető az általa vezetett szervet képviseli, és az e feladatokat ellátó intézete összegyűjti és tárolja az (1)
hatásköri és szervezeti önállósággal nem rendelkező
szervhez telepített hatáskör gyakorlója. bekezdésben megadott feladatokkal, különösen a
kirendeltségeket működtethetnek.
9. § A NAV alsó fokú vámszerve kirendeltségének befizetési kötelezettséggel, a kapcsolódó eljárással,
operatív vezetését a 8. § (5) bekezdés szerint kinevezett valamint a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal miniszteri felügyelete igazgatóhelyettes, illetve főosztályvezetői besorolású hatálya alá tartozó hatósági felügyeleti tevékenységgel
kirendeltségvezető látja el, aki a kirendeltséghez telepített kapcsolatos eljárással összefüggő adatokat, amelyekről a
hatáskör gyakorlója. NAV a gazdasági célú elemzésekhez - az e feladatokat
5. § (1) A kijelölt miniszter 10. § (1) A NAV elnöke felett a munkáltatói jogokat - ellátó állami szervek részére - adatfeldolgozásokat végez
a) felügyeli az adóztatás, a vámok és a NAV a kinevezés és felmentés kivételével - a kijelölt miniszter és adatszolgáltatásokat teljesít,
hatáskörébe tartozó nem közösségi adók és díjak gyakorolja. Az elnökhelyettesek, a NAV gazdasági e) adóztatási szerve, illetve vámszerve előterjeszti a
kiszabásának, beszedésének törvényességét, vezetője, a szakfőigazgatók, a főigazgatók felett a hatáskörébe tartozó kötelező befizetésekkel vagy
b) felügyeli és ellenőrzi a NAV tevékenységét és munkáltatói jogkört az elnök gyakorolja. költségvetési támogatással kapcsolatban elkövetett
vezetését, a törvények és más jogszabályok végrehajtását, (2) A bűnügyi főigazgatóság középfokú szervének bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránt az állam
c) előterjeszti a kormányhoz a NAV szervezeti igazgatója felett a munkáltatói jogkört - a kinevezés és nevében a polgári jogi igényt,
rendszerére, feladataira vonatkozó törvények vagy felmentés kivételével - a bűnügyi főigazgatóság f) lefolytatja az adózás rendjéről szóló 2003. évi
kormányrendeletek tervezetét, illetve törvény vagy főigazgatója gyakorolja. XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti
kormányrendelet felhatalmazása alapján jogszabályt alkot (3) Az alsó fokú adóztatási szerv, illetve az alsó fokú központosított ellenőrzést, valamint a közösségi vámjog
a NAV feladatkörébe tartozó kérdésekben, vámszerv igazgatója felett a munkáltatói jogkört - a végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (a
d) feladatai ellátásához, továbbá a törvényesség és kinevezés és felmentés kivételével - a felettes középfokú továbbiakban: Vtv.) szerinti központosított utólagos
szakszerűség ellenőrzése érdekében a NAV vezetőjétől adóztatási szerv, illetve a felettes középfokú vámszerv ellenőrzést,
jelentéseket, beszámolókat, adatszolgáltatásokat kérhet, főigazgatója gyakorolja. g) a kormánytisztviselői, a kormányzati ügykezelői, a
továbbá - amennyiben az jogszabályban meghatározott (4) A bűnügyi főigazgatóság alsó fokú szervének hivatásos állományú tagjai és munkavállalói részére
feladata ellátásához szükséges - bármely ügyről hivatalvezetője felett a munkáltatói jogkört a bűnügyi egészségmegőrzési, egészségügyi, szociális és kulturális
tájékoztatást kérhet, főigazgatóság főigazgatója gyakorolja. feladatokat lát el,
e) adóügyben (ideértve a vámokat és a NAV (5) A kinevezés és a felmentés kivételével a h) a kormánytisztviselői, a kormányzati ügykezelői, a
hatáskörébe tartozó nem közösségi adókat és díjakat is) főigazgató-helyettes felett a munkáltatói jogkört a hivatásos állományú tagjai részére ellátja a
megváltoztatja, megsemmisíti a NAV elnökének főigazgató, az igazgatóhelyettes felett a munkáltatói munkavégzésükhöz szükséges képzés, továbbképzés
jogszabálysértő határozatát (végzését), illetőleg a jogkört az igazgató gyakorolja. megszervezését és lebonyolítását,
határozat, végzés meghozatalának törvénysértő (6) A NAV központi szerveinél, illetve a NAV közép- i) az informatikai rendszerek és az elektronikus
mulasztása esetén az eljárás lefolytatására utasítja, és alsó fokú szerveinél - a (7) bekezdésben meghatározott ügyintézés fejlesztése érdekében gazdasági társaságot
f) a NAV vezetőjének különösen az adóztatás, a vám- kivétellel - a munkáltatói jogkör gyakorlója a szerv működtet, amelynél a tulajdonosi jogokat a NAV elnöke
és jövedéki igazgatás működési feltételeinek kialakítása, vezetője. gyakorolja,
szakszerű működtetése tekintetében iránymutatást adhat, (7) A bűnügyi főigazgatóság alsó fokú szervénél a j) végzi a szerencsejáték-szervezéssel, valamint a
g) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály munkáltatói jogkör gyakorlója a bűnügyi főigazgatóság játékautomatával és ajándéksorsolással kapcsolatos
önállóan vagy az érintett miniszterrel egyetértésben főigazgatója. engedélyezési, nyilvántartási, továbbá az engedélyben
gyakorolt jogkörébe utal. 11. § (1) A NAV elnöke, illetve a NAV egyéb foglaltak és a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény,
munkáltatói jogkört gyakorló vezetője a munkáltatói valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása
jogköre gyakorlását írásban átruházhatja az általa kijelölt megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény
5
rendelkezései betartásával kapcsolatos ellenőrzési, a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, a bíróság, 1 .2. Önellenőrzés: Az adózók alapvető jogosultsága.
központi szerver üzemeltetés hatósági felügyeleti továbbá a rendőrségről szóló törvényben meghatározott Esetleges tévedését vagy mulasztását utólag
feladatokat. belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, korrigálhassa.
(3) A NAV valamint terrorizmust elhárító szerv törvényben Önellenőrzés körébe tartozik:
a) végzi a közösségi és a külön jogszabályok alapján meghatározott feladatai elősegítése érdekében.  az adóalap, a feltárt adó, költségvetési támogatás és
a feladatkörébe tartozó ügyekben az informatikai (8) A NAV rendészeti és igazgatási jogkörében az önellenőrzési pótlék megállapítása
rendszerek működtetéséből, alkalmazásából adódó a) végzi a külön jogszabály által hatáskörébe utalt  a helyesbített adóalap, a helyesbített adó,
tagállami feladatokat, szabálysértések felderítését és elbírálását, költségvetési támogatás, és a pótlék bevallása illetőleg
b) végzi a közösségi és nemzeti jogszabályokban b) ellátja a NAV nyomozó hatósága által elrendelt egyidejű megfizetése
meghatározott nemzetközi együttműködésből adódó személyi védelmet a vonatkozó jogszabályok keretei  az adó és a költségvetési támogatás (vissza-)
feladatokat, - ideértve a hatóságok közötti kölcsönös között, igénylése.
adminisztratív segítségnyújtást is - valamint részt vesz c) végzi meghatározott körben anyagi javak, értékek
további két-, illetve többoldalú megállapodások őrzését, kísérését, Önellenőrzésre az adómegállapításhoz való jog elévülési
előkészítésében, jogszabályi felhatalmazás alapján ellátja d) végzi az elfogott, előállított, őrizetbe vett, valamint idején belül van lehetőség. Az önellenőrzés
Magyarország képviseletét a NAV szakterületét érintő fogva tartott személyek őrzését, kísérését, következménye  az adózó mentesül az adóbírság és a
ügyekkel foglalkozó uniós és nemzetközi szervezetekben, e) jogszabályban meghatározott ellenőrzési mulasztási bírság alól.
c) végzi a hatáskörébe tartozó uniós, illetve más kötelezettségeinek és jogosultságainak végrehajtása egyik Az adózónak az ellenőrzés megkezdésekor nyilatkozni
nemzetközi forrásból finanszírozott projektek szervezését, formájaként mozgó egységekkel végzi Magyarország kell az adóhatóságnak arról, hogy önellenőrzése
irányítását, lebonyolítását, területén - az EU külső határán működő határátkelőhelyek folyamatban van-e. A folyamatban lévő önellenőrzést az
d) végzi az Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF) kivételével - a mélységi ellenőrzési tevékenységet, adózó jogosult végrehajtani.
történő együttműködéssel és koordinációval kapcsolatban f) végzi a közúti határátkelőhelyek üzemeltetését, a Nem minősül önellenőrzésnek, ha az adózó bevallását
a külön törvényben meghatározott feladatokat. fenntartásukra és fejlesztésükre vonatkozó feladatok késedelmesen nyújtja be, és késedelmét nem tudja
(4) A NAV adóigazgatási jogkörében végrehajtását, az Európai Unió valamely tagállamával igazolni.
a) eljáró adóztatási szervei - feladataik ellátása során közös határszakaszon lévő, a Rendőrségnek üzemeltetésre Az önellenőrzést az arra rendszeresített
- együttműködnek az illetékességi területükön lévő helyi, átadott közúti határátkelőhelyek kivételével, formanyomtatványon (önellenőrzési lap) kell
illetve helyi nemzetiségi önkormányzatokkal, g) a külön jogszabályban meghatározott rendvédelmi, benyújtani.
b) a helyi, illetve helyi nemzetiségi önkormányzat igazgatási feladatokat.
költségvetését érintő, szükséges és rendelkezésre álló (9) A NAV végzi továbbá Önellenőrzésre az adómegállapításhoz való jog elévülési
bevételi adatokról az illetékes adóztatási szerve útján a) külön jogszabályban szabályozott, nemzetközileg idején belül van lehetőség. Az önellenőrzés
évente tájékoztatást ad az önkormányzat részére; az ellenőrzött termékek és technológiák forgalmának következménye az adózó mentesül az adóbírság és a
adatszolgáltatás tartalmát a helyi önkormányzatokért ellenőrzését, mulasztási bírság alól.
felelős miniszter bevonásával az adópolitikáért felelős b) a nemesfémforgalommal és fémjelzéssel Az adózónak az ellenőrzés megkezdésekor nyilatkozni
miniszter határozza meg, kapcsolatos ellenőrzési feladatokat, kell az adóhatóságnak arról, hogy önellenőrzése
c) ellátja az adók módjára behajtandó köztartozás c) a vám-, a jövedéki, a szabálysértési és egyéb folyamatban van-e. A folyamatban lévő önellenőrzést az
végrehajtásával kapcsolatos, illetve az egyéb kötelező eljárások során keletkezett, a feladat- és hatáskörébe adózó jogosult végrehajtani.
befizetésekkel kapcsolatos, az állami adó- és vámhatóság tartozó adatok kezelését, Az önellenőrzést követően az adózó olyan helyzetbe
hatáskörébe utalt feladatokat, d) a fémkereskedelmi hatósági feladatokat, kerül, mintha az adókötelezettséget az eredeti
d) ellátja az állami garancia (kezesség) kiutalásával, e) az energiaadóval, a környezetvédelmi termékdíjjal, esedékességkor teljesítette volna.
visszakövetelésével, a garancia beváltásához kapcsolódó a regisztrációs adóval kapcsolatos adóztatási és Önell. esetén önell. pótlékot kell fizetni, azonban, ha a
ellenőrzéssel kapcsolatos, az állami adó- és vámhatóság ellenőrzési feladatokat. helyesbítés eredménye az adózó számára pozitív, akkor
hatáskörébe utalt feladatokat, (10) A NAV ellátja továbbá a jogszabály által a nem kell.
e) lefolytatja a szokásos piaci ár megállapítása iránti hatáskörébe utalt egyéb feladatokat. A helyesbített adót, költs. tám.-t, az önell. pótlékot a
eljárást, vezeti az ezzel kapcsolatos nyilvántartást, végzi 14. § A NAV nyomozó hatósága és a Rendőrség bevallással egyidejűleg kell megfizetni.
az eljárás díjának beszedését és visszatérítését, megküldi illetékes szervei hatáskörükben eljárva kötelesek
az adópolitikáért felelős miniszternek a szokásos piaci ár együttműködni, és kötelesek egymást a bűnmegelőző és Az adóeljárás kizárja az önellenőrzést:
megállapítása iránti eljárások eredményeképpen felderítő tevékenység gyakorlása során támogatni. - Nem minősül önellenőrzésnek, ha az adózó bevallását
kiadmányozott jogerős határozatok másolatát, illetve a (2) A NAV személyi állományába tartozó késedelmesen nyújtja be, és késedelmét nem tudja
szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárásért beszedett a) kormánytisztviselőkre és ügykezelőkre a igazolni. Az önellenőrzést az arra rendszeresített
díjakról és az eljárás során szerzett tapasztalatokról évente közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény (a formanyomtatványon (önellenőrzési lap) kell
beszámolót készít az adópolitikáért felelős miniszternek, továbbiakban: Kttv.), benyújtani.
f) b) pénzügyőrökre a fegyveres szervek hivatásos - az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó-
g) ellátja a munkáltatók és kifizetők által állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. a vizsgált időszak tekintetében- önellenőrzéssel nem
foglalkoztatott biztosítottak adatainak nyilvántartásával, évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.), helyettesíthető.
továbbá az adatoknak az egészségbiztosítás biztosítotti c) munkavállalókra a munka törvénykönyvéről szóló - a helyesbítés csak akkor minősül önellenőrzésnek, ha
nyilvántartása és a munkaügyi hatóság részére történő 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) az adózó a bevallást legkésőbb az ellenőrzésről szóló
átadásával kapcsolatos, jogszabályban az állami adó- és rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell értesítés kézhezvételének, ill. a megbízólevél
vámhatóság feladataként meghatározott feladatokat, alkalmazni. átvételének napját megelőző napon az adóhatósághoz
h) jogszabályban meghatározottak szerint elvégzi az 16. § A NAV teljes személyi állománya tekintetében benyújtotta v. postára adta.
illetékek zárási összesítését és végzi az azzal kapcsolatos, a NAV által bevezetett - a NAV elnöke által - ha az adózó a tv.-ben megengedett választási
az adópolitikáért felelős miniszter részére teljesítendő meghatározott - teljesítményértékelési rendszert kell lehetőséggel jogszerűen élt (pl. alanyi adómentesség
adatszolgáltatást, alkalmazni. választása), ezt önellenőrzéssel nem változtathatja
i) ellátja a csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a Az önkormányzati adóhatóság hatásköre: meg.
végelszámolásban, a kényszertörlési eljárásban, a Az önkormányzati adóhatóság jár el: - önellenőrzéssel feltárt adót – Szja. kivételével- a
vagyonrendezési és adósságrendezési eljárásban a NAV 1) helyi adók, feltárás időpontjában nyilvántartásba kell venni, és
hatáskörébe tartozó követelések tekintetében a hitelezői 2) a belföldi rendszámú gépjárművek adója, rögzíteni kell az eredeti bevallási kötelezettség és a
feladatokat, és jogszabályban meghatározott esetben és 3) a termőföld bérbeadásából származó helyesbítés időpontját, a helyesbített adó, költs.
módon egyéb hitelezők képviseletét; a végrehajtási jövedelem (ideértve a földjáradékot is) támog. alapját, összegét. Ismertetni kell az
eljárásban ellátja a végrehajtás foganatosítójaként a adóztatása önellenőrzési pótlék számítását.
törvény által meghatározott feladatokat. magánszemélyt terhelő adók módjára behajtandó
(5) A NAV vámigazgatási jogkörében végzi egyes köztartozások ügyében. 1 .3. Képviselet: Az adóhatóság előtti eljárásban az adózó
a) a közösségi vámjog alapján az áruk vámeljárás alá nem köteles személyesen eljárni. A képviselet kizárólag
vonását, eljárási képviseletet jelent. A képviselő megteheti
b) a vámhatáron át lebonyolódó áru- és utasforgalom 10. Az adózói jogok és kötelezettségek /TK 88-122.o/ mindazt az eljárási cselekményt, ami az adózót megilleti
vámellenőrzését, a vámtartozások és a vámeljáráshoz vagy terheli, valamint részt vehet azokon az eljárási
kapcsolódó nem közösségi adók és díjak kiszabását és cselekményeken, melyeken az adózó jogosult vagy
beszedését, 1) Adózói jogok: köteles megjelenni. A képviselő közvetlenül sem
c) közvetlenül vagy közvetve - meghatározott körben magának, sem az adózónak anyagi jogot nem szerezhet,
- az áruk azonosságának (adózási szempontból történő 1 .1. Iratbetekintés: Ez a jog szorosan kapcsolódik a kötelezettséget nem vállalhat.
besorolásának és egyéb jogszabály által meghatározott tájékoztatáshoz való joghoz, és biztosítja, hogy az
követelményeknek) a vizsgálatát, illetve a vizsgálat adózó megismerhessen valamennyi, az adózásra Az adózó állandó meghatalmazást vagy megbízást
megtörténtének ellenőrzését, vonatkozó iratot. Ez a jog az adó megfizetésére adhat. A meghatalmazás szólhat az adott ügy egészére
d) a vámokmányok, illetve a vámeljárások adatainak kötelezett személyt is megilleti. Az irat-betekintési jogot vagy csak egyes eljárási cselekményekre.
vám- és statisztikai célú ellenőrzését, javíttatását, lehet korlátozni, addig terjedhet, amíg az más jogait nem A képviseleti jog keletkezése és megszűnése a
nyilvántartását, összesítését, feldolgozását és átadását, sérti. Az iratbetekintésre időleges korlát is létezik, az bejelentéstől hatályos. Az állandó megbízást az
e) a vám-, az adó- és egyéb jogszabályokban ellenőrzés megkezdéséig lehet élni ezzel a joggal. adóhatóság által erre a célra rendszeresített
meghatározott adóztatási, ellenőrzési és utólagos Art. felsorolja, amely dokumentumok esetében az nyomtatványon kell bejelenteni.
ellenőrzési feladatokat, iratbetekintés korlátozott. Az Art. a képviselőként igénybe vehető személyeket
f) az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból Nem tekinthet be az adózó: taxatív módon felsorolja:
(EMGA) finanszírozott kifizetésekhez kapcsolódó - az adóhatóság, ill. a felettes szerv döntés
utólagos ellenőrzéseket. előkészítéssel összefüggő belső levelezésébe Magánszemélyt képviselhet:
(6) A NAV jövedéki igazgatási jogkörében végzi - a határozat tervezetébe - tv.-es képviselője
a) a jövedéki jogszabályokban meghatározott - a tanú v. az eljárásban részt vevő más személy - képviseleti jogát igazoló ügyvéd, ügyvédi iroda,
jövedéki adóztatással, ellenőrzéssel, természetes személyazonosító adatait tartalmazó - európai közösségi jogász
b) a jövedéki jogszabályokban meghatározott jegyzőkönyvbe, ha az adóhatóság ezen adatokat zártan - adószakértő, okleveles adószakértő
jövedéki ügyekkel kezeli - adótanácsadó, könyvelő,
kapcsolatos feladatokat. - betekintési engedély hiányában az államtitkot, v - számviteli, könyvviteli szolg.-ra v. adótanácsadásra
(7) A NAV a bűnüldözési és nyomozóhatósági szolgálati titkot tartalmazó iratba, jogosult gazd. társaság alkalmazottja, tagja,
jogkörében végzi a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. - az iratok azon részébe, amelynek megismerése a más közokiratban v. teljes bizonyító erejű magánokiratban
törvény (a továbbiakban: Be.) által hatáskörébe utalt személyre vonatkozó adótitkot érintő rendelkezésbe foglalt eseti meghatalmazás, megbízás alapján más
bűncselekmények megelőzését, felderítését és ütközik, nagykorú személy képviselheti.
nyomozását, valamint nem nyomozóhatósági jogkörében - tv. által védett egyéb adatot tartalmazó iratba, ha azt - egyéni vállalkozó magánszemélyt a képviseleti
eljárva ellátja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása az érintett adat védelmét szabályozó tv. kizárja. jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazottja is
megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény által Az irat betekintési jog korlátozásáról hozott adóhatósági képviselheti.
hatáskörébe utalt feladatokat a nyomozó hatóság, a végzés ellen önálló fellebbezésre van lehetőség.
6
Jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező határozattal kötelezhető többek között: - az adózó
egyéb szervezetet képviselhet: Az adózók az első bejelentkezést követően is örököse, megajándékozott, az adózó jogutódja
- képviseleti joggal rendelkező személy folyamatosan tájékoztatni kötelesek az adóhatóságot. A
- munkaviszonyban álló jogtanácsos bejelentések többsége az adózó adataiban bekövetkezett - A megfizetési kötelezettség származékos és feltételes.
- képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag változásokra vonatkozik. A kötelezettség csak az adófizetésre terjed ki, a
- alkalmazott, megbízás alapján eljáró jogtanácsos 2) Adó megállapítás: mellékkötelezettségekre nem. A kötelezettségazért
- ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász - Tipikus módjai: önadózás, adólevonás, adóbeszedés, feltételes, mert csak abban az esetben jön létre, ha az
- egyéb szervezet alkalmazottja, tagja adókivetés és kiszabás eredetileg kötelezett nem teljesít és a tartozás tőle be
- adószakértő, okleveles adószakértő - További módjai: munkáltatói adómegállapítás, sem hajtható, továbbá konjuktívfeltétel, hogy a
- adótanácsadó, könyvelő, egyszerűsített bevallás, utólagos adómegállapítás, adó fizetésre kötelezett terhére megállapított határozat
- számviteli, könyvviteli szolg.-ra v. adótanácsadásra soron kívüli megállapítása jogerőre emelkedjen.
jogosult gazd. társaság alkalmazottja, tagja Az adófizetés módja: törvény szerint 2 csop.
képviselheti Önadózás: 1.) Pénzforgalmi számla nyitására kötelezetteka belföldi
pénzforgalmi bankszámlájukról átutalással
Jogi személyek esetén a képviselet sajátos formája: Az önadózás 3 fő részkötelezettséget foglal magában: adó 2.) Pénzforgalmi bankszámlávalnem rendelkező
adózási ügyvivő és a pénzügyi képviselő intézménye. megállapítás, adóbevallás, adómegfizetés adózókpostai készpénz-átutalási megbízással vagy
- Adózási ügyvivő: ha külföldi vállalkozás belföldi belföldi bankszámlájukról átutalással teljesítik
fiókteleppel rendelkezik, akkor a belföldi fióktelep - A jogi személyek és az egyéb szervezetek adójukat adófizetési-kötelezettségüket.
adózási ügyvivőként jár el a külföldi vállalkozás tipikusan önadózással állapítják meg.
belföldi adóügyében. Adózási ügyvivő teljesíti a - Kivetéssel megállapított adók közé különösen a - Elektronikus úton is lehet adót megfizetni.
külföldi vállalkozás belföldi adókötelezettségét és vagyoni típusú helyi adók tartoznak. - A belföldi jogi személynek, jogi személyiséggel nem
gyakorolja az őt megillető adózói jogokat. - A legtöbb esetben a magánszemélyek is önadózással rendelkező gazdasági társaságnak és az általános forgalmi
- Pénzügyi képviselő: ha a külföldi vállalkozás állapítják meg adójukat. Szintén önadózással adó fizetésére kötelezett magánszemélynek legalább egy
belföldön gazd.-i célú letelepedésre nem köteles, teljesítenek a vállalkozó magánszemélyek. belföldi bankszámlával kell rendelkeznie.
belföldi adókötelezettségeinek teljesítésére bízza meg. - Nem terheli az önadózás keretében történő - Az adófizetési kötelezettség forintban teljesíthető, a
Meghatározott követelményeknek (minimális jegyzett adómegállapítás kötelezettsége a magánszemélyt, ha költségvetési támogatás forintban utalható ki.
tőke stb.) megfelelő jogi személy járhat el. Teljesíti a jövedelemadóját a munkáltatója állapítja meg, nincs - Az adó megfizetése: az adóhatóság által nyilvántartott
külföldi vállalkozás belföldi adókötelezettségét, és önadózás adót az adózónak adónként, a megfelelő adószámlára kell
ebben egyetemleges felelősség terheli. - Az egyszerűsített bevallás az adóhatóság aktív megfizetnie (a költségvetési támogatást támogatásonként
közreműködésével zajlik, nincs önadózás a megfelelő számláról kell visszaigényelni). A bírságot, a
2) Az adókötelezettségek rendszere: Adónyilatkozat: a magánszemély adónyilatkozatot akkor pótlékot külön számlára kell megfizetni.
tehet, ha egyébként nem keletkezett olyan kötelezettsége, - Jogszabály az illetékek tekintetében más fizetési módot
- Az önkéntes jogkövetési szakaszban az adózónak amely miatt bevallási kötelezettségét munkáltatói is megjelölhet. Az illetéket az állami adóhatóság
számos kötelezettsége van, melyet az adóhatóság adómegállapítással vagy adóbevallással kell teljesíteni, számlájára kell befizetni, azonban több esetben az
külön felhívása nélkül, törvény alapján teljesíteni nincs önadózás. illetéket illetékbélyeggel kell leróni (bírósági eljárási
köteles. illeték).
- Vannak olyan adóköt.-ek is, amelyeket az adóhatóság 3)Adóbevallás: Az adófizetés határideje: Az adófizetés határidejének
külön határozata v. felhívása alapján kell az adózónak - Az adóbevallás tartalmazza az adóalap, az meghatározására az Art. kétféle módszert alkalmaz. Az
teljesítenie. adómentességek és kedvezmények, valamint az adó esetek többségében az adófizetés határidejét maga a
- az adóeljárásból eredő kötelezettségek többnyire az összege megállapításához szükséges valamennyi törvény határozza meg, míg más esetben az adófizetés
anyagi jogi adókötelezettségek betartását és adatot. A bevallás egyben az összes többi határidejét az arra vonatkozó adóhatósági határozat
ellenőrizhetőségét segítik elő. adókötelezettségteljesítésének feltétele és kontrollja, tartalmazza.
hiszen a bevallás képezheti egy későbbi - Az adófizetés törvényi határidejének meghatározása
Az Art. által nevesített adókötelezettségek: bejelentés, adóellenőrzés, vagy adóigazgatási eljárás önadózás és adóbeszedés esetén elengedhetetlen. A
bejelentkezés, adómegállapítás, bevallás, adófizetés, megindításának alapját. törvény az adókivetéssel megállapított adók esetében
bizonylat kiállítás, könyvvezetés, adatszolgáltatás, - A bevallási kötelezettség mind a magánszemélyeket, is ír elő határidőket, és az önkormányzat is
adólevonás, adóbeszedés, pénzforgalmi számlanyitás. mind a jogi személyeket és egyéb szervezeteket megállapíthat befizetési határidőket. A pótlékszámítás
terheli. első napja a befizetési határidőt követő első nap. Az
1)Bejelentés, bejelentkezés: Az adózó elsődleges - A bevallás tartalmi és formai követelményeit a adóhatóság által megállapított adót főszabályként a
kötelezettsége, hogy az adóköteles tevékenység törvény szigorúan szabályozza. Az adóbevallást határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon
megkezdése előtt bejelentkezzen (BEJELENTÉSI minden esetben adónként kell elkészíteni. Az belül kell megfizetni.
KÖTELEZETTSÉG) adóbevallás elkészítése az arra rendszeresített - Az eljárási illetéket a kérelem benyújtásakor kell
A bejelentkezés nem egy-egy adónemre vonatkozik, formanyomtatványon történik, azonban nemcsak fizetni. Amennyiben az adóhatóság a jogsértés miatt
hanem az adott személy által az állami adóhatóság felé papíralapon, hanem elektronikus formában is késedelmi pótlékot, bírságot állapít meg
teljesítendő valamennyi adókötelezettségre egységesen továbbítható. határozatában, azt is az adóval egy időben kell
kiterjed. A bejelentkezés során az adóhatóság az adózót megfizetni.
nyilvántartásba veszi, és számára adóazonosító számot Állami adóhatóságokhoz benyújtandó bevallások - Az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az
állapít meg. - Éves, évközi és havi bevallásokat különböztetünk adózó belföldi pénzforgalmi számláját megterhelte; a
 a MAGÁNSZEMÉLYEK  ADÓAZONOSÍTÓ meg. Bizonyos esetekben soron kívüli adóbevallásra pénzforgalmi számlával nem rendelkező adózó
JELet kapnak is sor kerülhet. A jövedelemadók tipikusan éves esetében pedig az a nap, amikor az adót a hitelintézet
 a VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉGET végzők  bevallás tárgyát képezik, míg a fogyasztási adók pénztárába befizették, postára adták.
adószámot, KÉRELEM alapján esetében a havi és az évközi bevallás a tipikus. Soron - Az állami adóhatósághoz teljesítendő adók
 KÖZÖSSÉGI ADÓSZÁMOT kívüli adóbevallásra példa a cég megszűnésekor megfizetésének szabályai általában a bevalláshoz
 az ÁFA-CSOPORTBAN résztvevő vállalkozások benyújtandó társaságiadó-bevallás. igazodnak.
 CSOPORTAZONOSÍTÓ SZÁMOT - Havi adó-és járulékbevallás: a munkáltatók és a - A helyi adókon kívül a belföldi rendszámú
kifizetők a tárgyhót követő hó 12-ig elektronikus úton gépjárművek adóját és a termőföld-bérbeadásából
Az adózónak az adóazonosító számát az adózással kötelesek a bevallási kötelezettséget benyújtani. származó jövedelem jövedelemadóját kell az
kapcsolatos valamennyi iratán fel kell tüntetnie. - Éves bevallás: adóévet követő év február 25-ig kell a önkormányzati adóhatósághoz teljesíteni. A legtöbb
A) Cégek és egyéni vállalkozók bejelentkezése bevallást benyújtani. adót évi 2 részletben: március 15 és szeptember 15-ig
Helyi adók bevallása kell megfizetni. Az adózók adóbevallásukban
A gazdasági tevékenységet folytató adózók állami - A települési önkormányzat jogosult a helyi adók adóelőleg bevallást is tesznek.
adóhatósághoz történő bejelentkezése speciális, az ún. kivetésére. - Speciális az alkalmi iparűzés adófizetési határideje: az
EGYABLAKOS RENDSZER keretében történik. - A telekadó, az építményadó, a magánszemélyek adót a tevékenység befejezésének napjáig kell
Lényege: a gazdasági társaságok  cégbíróságnál, az kommunális adója és a nem adóbeszedéssel megfizetni.
egyéni vállalkozók  okmányirodánál kérik a megalapított helyi idegenforgalmi adó esetében az Az Art. szabályai szerint a vámhatósághoz, mint
nyilvántartásba vételüket. Az egyablakos rendszer a adózó bevallás benyújtásával jelenti be adóhatósághoz fizetendő adók: jövedéki adó, regisztrációs
kezdő vállalkozások adminisztrációs terheit jelentősen adókötelezettségét. Ezeknél a helyi adóknál az adó adó, adójeggyel ellátott dohánytermékek áfája,
csökkenti. megállapítása kivetéssel történik. A kivetéses adóknál energiaadó, termékimport után az adóhatóság által
A cégalapítással kapcsolatos visszaélések visszaszorítását a bejelentésre irányuló szabályok szerint, azaz az megállapított forgalmi adó.
célozza az ADÓREGISZTRÁCIÓS ELJÁRÁS. Az adókötelezettség keletkezéséhez igazodóan, az
egyablakos rendszer keretében problémát jelentett, hogy adókötelezettség keletkezését/változását követő 15 Az adóelőleg megfizetése: Az adózó rendszerint önadózás
nem volt lehetséges a cégalapítással kapcsolatos napon belül kell adóbevallást tenni. útján teljesíti, azonban a törvény az adóelőleg-fizetési
visszaélések kiküszöbölésére. Az adóregisztrációs eljárás kötelezettség fizetési meghagyással történő
kizárólag a cégjegyzésre kötelezett adózókat kötelezi. 4) Az adó megfizetése megállapítással is előírhatja.
Az eljárás lényege: az adóhatóság az adószám - Az adó megfizetésére kötelezett személy: Az adó és
megállapítása előtt egy előzetes vizsgálatot végez, és az adóelőleg megfizetésének kötelezettsége 5)Bizonylat és igazolás: Az Art. nem határozza meg a
adott esetben az adószám kiadását megtagadhatja  elsősorban az adóalanyt terheli. A levont adót, bizonylat fogalmát, a Számviteli Törvény (Szvt.). ad
így a cégbíróság sem jegyezheti be az alapítandó adóelőleget az azt levonó munkáltatónak, illetőleg iránymutatást. Szvt. szerint: számviteli bizonylat minden
vállalkozást. Az eljárás általában 1 munkanapot vesz kifizetőnek kell megfizetnie. Ha a kifizető a levonási olyan, a gazdálkodó által kiállított, készített illetve a
igénybe. Az adóhatóság objektív feltételek vizsgálata kötelezettségét elmulasztja  mulasztási bírság gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló
alapján dönt arról, hogy kiadja-e az adószámot. Ilyen ok, terheli, ilyen esetben a levonni elmulasztott adót az természetes személy, vagy más gazdálkodó által kiállított,
ha nem teljesített az adókötelezettségét, vagy szándékosan adóhatóság az adóalanytól követelheti. A le nem vont készített okmány, melyet a gazdasági esemény számviteli
adótartozást halmozott fel. adóval azonos elbírálás alá esnek a le nem vont nyilvántartása céljára készítettek, és amely rendelkezik az
B) Magánszemélyek bejelentkezése járulékok is. Szvt.-ben megállapított általános alaki és tartalmi
- A beszedett adóra hasonló szabályok vonatkoznak: a kellékekkel. Bizonylatnak minősül: számla, számlát
A vállalkozói tevékenységet folytató beszedést követően az adót a beszedésre kötelezettnek helyettesítő okmány, szerződés, megállapodás, kimutatás,
MAGÁNSZEMÉLYEK nem adószámot kapnak, őket az kell megfizetnie, illetve az csak tőle követelhető. hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi
ADÓAZONOSÍTÓ JEL alapján tartja nyilván az - A levonás elmulasztása esetén a rendelkezés, egyéb ilyennek minősülő irat
adóhatóság. Ha a magánszemély a bejelentkezéskor nem jogkövetkezményekért nem a munkavállaló, hanem a Az áfa alanya az általa végzett értékesítésről
rendelkezik adóazonosító jellel, az adóhatóság munkáltató felel, hiszen a jogsértést a munkáltató bizonylatot -pl. számlát, nyugtát – állít ki. A
megállapítja részére az adóazonosító jelet. Külföldi magatartása hozta létre. bizonylatot szigorú számadás alá vont
magánszemélyek is kérhetik az adóhatóságtól, ha ez - Ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt nyomtatványként kell kezelni.
Magyarországon végzett tevékenységükhöz szükséges. tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére
C) Bejelentés és változás bejelentés
7
A kifizető és a munkáltató olyan bizonylatot köteles - Garanciális szabály:az adóhatóság adatokat csak a - adóalap
kiállítani, és a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a feladati ellátásához szükséges, jogi normában - adómérték
magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme, megjelölt célra szerezhet be. Tilos az esetleges - adókedvezmény
az adóelőleg, az adó, a járulék, a kifizetőt és a jövőbeni felhasználás céljából történő adatszerzés. Az - adómentesség
munkáltatót terhelő társ. bizt. –i járulék alapjául adatokat csak az adóztatáshoz szükséges Az adófizetési kötelezettség ált.-ban együtt jár a többi
szolgáló összeg, a kifizetőt, munkáltatót terhelő társ. terjedelemben és időtartam alatt kell és szabad –eljárási – adókötelezettséggel, egyes esetekben el is
bizt.-i járulék, valamint a levont adóelőleg, adó, nyilvántartani. törölni kell a személyes adatot, ha válhat egymástól.
járulék összege. A munkáltató a kifizetést követően a kezelése jogellenes vagy az adatkezelés célja Lehetséges, hogy az adófizető személye elkülönül attól a
kiadott bizonylaton feltünteti az adóelőleg megszűnt. személytől, aki az egyéb adókötelezettségeket teljesíteni
megállapításakor figyelembe vett családi - Az Art. meghatározza azokat a nyilvántartásokat, fogja. Vagy hogy az eljárási adókötelezettségek mellett
adókedvezmény összegét. amelyeket az adóhatóság felhasználhat: - polgárok adófizetésre nem fog sor kerülni. pl. ha vki az adott
A társadalombiztosítási szerv az általa kifizetett személyes adatainak és lakcímének nyilvántartása, - adóévben adóköteles tevékenységet folytat, de vmi okból
adóköteles társ. bizt..i ellátás teljes összegéről, a cégnyilvántartás, - ingatlan- nyilvántartás, - nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, az nem jelenti
kifizetett összegről és a levont adóelőlegről a gépjármű-nyilvántartás, - azt, hogy a tv.-ben előírt adatszolgáltatási, v. adóbevallási
magánszemély részére a kifizetéskor bizonylatot ad. építésfelügyeleti-nyilvántartás, - más közhiteles kötelezettsége alól is mentesül.
Termékértékesítés során az eladó kötelezettsége nem nyilvántartások. 1.Az adóalany, az a kör, amelyre az anyagi jogszabály
merül a nyugta kiállításában,hanem a vevőt olyan vonatkozik, vagyis a kötelezettség címzettje. Az
helyzetbe kell hozni, hogy a bizonylatot birtokba - Az adóhatósághoz adatszolgáltatásra kötelezett adóalany tehát az anyagi adójogszabály szerint adó.
vehesse. (KGD2010. 220., 2003. évi XII. tv. 45-46. §.) szervezetek többek között: kifizető, munkáltató, Vannak olyan adók, amelyeknél tételesen sorolja az
biztosító intézet, földhivatal, hitelintézet, jegyző adóalanyokat, pl. a TAO, de az SZJA és az Áfa nem
- Bizonylatmegőrzés: Az iratok őrzésének a helyét az Az adatszolgáltatás nem egyirányú, azaz az tartalmaz tételes szabályt, hanem a kötelezettség leírása
Art. nem szabályozza kötelezően, csak azt írja elő, adóhatóság is köteles az adatokat továbbítani más illetőleg az adó tárgya fogja megmondani, hogy kit értünk
hogy az adózó annak helyét jelentse be az szervezeteknek. adó alatt. A lényeg az, hogy a kötelezettség címzettje az
adóhatósághoz. Az adózónak az iratokat az adó Az adóhatóság adatot továbbít a következő adóalany. Más fogalom az adózó, ez egy tágabb fogalom
megállapításához való jog elévüléséig, a halasztott szervekhez: állami foglalkoztatási szerv, és eljárásjogi kategória. Az adóalany anyagi jogi
adó esetén a halasztott adó esedékessége naptári adópolitikáért felelős minisztérium, Magyar tényállási elem.
évének utolsó napjától számított 5 évig meg Államkincstár, Központi Statisztikai Hivatal, Állami
kellMinden a bizonylatok vezetésére kötelezett Számvevőszék, bíróságok, Közjegyzői Kamara 2.Az adótárgy az a dolog, jog, cselekmény, amelyre
őriznie. adót akar kivetni a jogalkotó. Saját maga választja meg,
8)Adólevonás: hogy mit adóztat. Az adótárgy az, amire az adó
- Nyilatkozat: A nyilatkozattétel a Ket. alapján az kötelezettség irányul.
ügyfél alapvető eljárási joga. Az adóhatóság az adózót - Munkáltatókra és kifizetőkre vonatkozik. Az
a kérelmére indult eljárásban nyilatkozattételre adómegállapítás kötelezettsége a munkáltatót és a 3.Az adóalap ennek az adótárgynak valamely
hívhatja fel, de nem kötelezheti. Az adózónak, mint kifizetőt törvény kifejezett rendelkezése alapján terheli. mértékegységben vagy pénzben kifejezhető %-os vagy
ügyfélnek törvényben biztosított alanyi joga, hogy a Kifizetők között különös helyet foglal el a szerencsejáték tételes aránya.
saját ügyében nyilatkozatot tegyen. Ugyancsak joga szervezője, amely adóköteles nyeremény kapcsán köteles
van az adózónak ahhoz, hogy a nyilatkozattételt az az adólevonási kötelezettséget teljesíteni. +5-6.A mentesség és kedvezmény, mint lehetőség
adóhatóság felhívása ellenére is megtagadja. Az - Adóbeszedés: szabály. A jogalkotó dönthet úgy, bizonyos alanyi vagy
adózónak az egész eljárás során az adóhatósággal tárgyi kört kiemel az általános szabályokból és
együttműködési kötelezettség terheli. - Az adóbeszedés azt jelenti, hogy a törvényben mentessé tesz.Ilyen pl., hogy ha valaki személyes
- A nyilatkozattétel az adózó saját maga által beszedésre kötelezett az adó összegét átveszi az anyagi adómentességet élvez (pl. ÁFÁnál), vagy a tárgyi
kezdeményezett ügyében az adózó joga, minden más jogi fizetésre kötelezettől, azt nyilvántartja és a beszedett adómentesség, amikor tételesen felsorolja, hogy melyik
esetben azonban kötelezettsége. adót bevallja és befizeti. A hatályos jogban a beszedési tárgyakra nem vet ki adót. Ez azt jelenti, hogy van ugyan
- Az adóhatóság az adózót a vele szerződéses kötelezettség csak a helyi önkormányzatok által kivetett szabály, de az alanyok közül vagy a tárgyból kiemeltekre
viszonyban állt/álló adózók idegenforgalmi adó esetében kerül alkalmazásra. ez nem vonatkozik. A kedvezmények ettől eltér, a
adókötelezettségének/költségvetési támogatásának jogalkotó törvényben kimondhatja azt, hogy kell fizetni
megállapítása/ellenőrzése érdekében nyilatkozattételre - Kivetés és kiszabás: az adóalanynak, de nem annyit vagy nem úgy, mint a
kötelezheti az általa ismert, illetve nyilvántartásban - Kivetés esetén az adóhatóság a határozattal állapítja többieknek. Erre szoktuk azt mondani, amikor a
szereplő adatról,tényről, körülményről.A meg az adót. Az önkormányzati adóhatóság kivetéssel jogviszonyt taglaljuk, hogy a mentesség esetén az
nyilatkozattételre történő felszólításnak tartalmaznia állapítja meg a helyi adót, valamint a belföldi absztrakt jogviszony létrejött - vagyis a jogalkotó állam
kell, hogy az adózónak, illetve a magánszemélynek gépjárművek adóját. Az adókivetés bevallás alapján és a kötelezetti kör között a jogszabály révén - de nem
mely adózó milyen ügyében, milyen eljárási történik. A vagyonszerzési illetéket az adóhatóság jön létre a konkrét jogviszony, vagyis az adóhatósággal
minőségben kell nyilatkozatot tennie. kiszabás alapján állapítja meg. A kiszabás bejelentés szemben neki nincs feladta. A mentesség tehát egy
- A magánszemély az általa ismert, illetve alapján történik. absztrakt jogviszony alapján kötelezett, de konkrét
nyilvántartásban szereplő adatról, tényről, Adótitok:az adótitok védelme az adóhatósági jogviszonyt nem köteles létrehozó alanyi kört vagy tárgyi
körülményről az adóhatóság felhívására köteles tevékenység minden szakaszában érvényesítendő alapvető kört.A kedvezménynél létrejön az absztrakt jogviszony
tanúvallomást tenni. A nyilatkozattételre kötelezett követelmény, mely az adóhatóság magánszférába történő – vagyis a jogszabályi kötelezés az állam részéről – de
adózókat a tanú jogállása illeti meg. beavatkozását igyekszik keretek közé szorítani. A titok létrejön a konkrét jogviszony is, mert ő adózó, neki az
- Az adózó megtagadhatja a tanúvallomás tételét, ha: megőrzésének kötelezettségét nem érinti sem az adóhatósággal szemben vannak kötelezettségei,
- a nyilatkozattal érintett adózó hozzátartozóját vagy időmúlás, sem az elévülés, sőt az adózó halála sem. fizetnie is kell,de nem úgy és nem annyit.Tehát a
magát bűncselekmény elkövetésével vádolná meg - az adóhatóság által jogszerűen megismert adatok az mentesség és a kedvezmény közötti összefüggésben ezt a
- akitől értékelhető vallomás nem várható adóhatóságon belül sem használhatók fel korlátlanul, definíciót ismerni és tudni kell. Az egyiknél csak
- hivatásbéli titokról, védett adatról felmentést nem ezért az Art. rendezi az adóhatóságok közötti absztrakt jogviszony jön létre, konkrét nem (mentesség), a
kapott adatátadás törvényi kereteit, és tételesen rögzíti azon másiknál mindkét jogviszony létrejön, de a konkrét
- A nyilatkozattételre kötelezés alkalmazására szervezetek, személyek körét, amelyek a jogviszony eltér az általánostól (kedvezmény). Miért
egyszerűsített eljárási rend keretében kerül sor. A tevékenységük ellátásával kapcsolatban adótitoknak hangsúlyozom ezt? Ezek anyagi szabályok. Az
nyilatkozattétel illetve tanúvallomás megtétele minősülő adatokat kérhetnek az adóhatóságtól. Az eljárásjogban találunk könnyítéseket és olyan
törvényi kötelezettség, elmulasztása szankcióval jár. érintett személyek adatai közül csak azokról adható kedvezményeket, amelynél a hatóság joga az, hogy
6)Könyvvezetés: tájékoztatás, amely a tájékoztatásra jogosult szerv bizonyos szociális vagy egyéb körülményekre
- A könyvvezetésre, a nyilvántartásokra, a bizonylatok feladatai ellátásához elengedhetetlenül szükséges. tekintettel részletet engedjen, halasztást adjon,
kiállítására és vezetésére az Art. nem határoz meg - az adótitok jogszerű felhasználásának speciális csökkentést, de ez nem azonos ezzel az anyagi
részletes követelményeket. Általános érvénnyel formája az adatok statisztikai célú feldolgozása, de jogszabályban megjelenő tényállási elemmel, a
rögzíti azonban azt, hogy a jogszabályban előírt titoktartási kötelezettséget tartani kell. kedvezménnyel. A kedvezmény mindig jogszabályban
bizonylatot, könyvet, nyilvántartást úgy kell kiállítani, - Az Art. szabályai általánosságban tiltják az jelenik meg, tételesen felsorolt alanyi vagy tárgyi
hogy alkalmas legyen megállapításra, adatnyilvánosságot is. Kivétel: ha az adózó körben! A könnyítés vagy eljárási kedvezmény az a
kedvezmény-mentesség igénybevételére és adózásával összefüggésben olyan valótlan tényt, jogszabály által felhatalmazott adóhatóság diszkrecionális
ellenőrzésre. A könyvvezetés keretében a gazdálkodó adatot v. valós tényt megtévesztő módon tett közzé, joga, hogy kinek adja meg. /Nem összetéveszteni! /
a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, amely alkalmas arra, hogy az államigazgatás
jövedelmi helyzetére kiható gazd.-i eseményekről munkájába vetett bizalmat megingassa. Az
számviteli tv.-ben rögzített szabályok szerint adóhatóság jogosult ennek nyilvánosság előtt történő 12. Az adóigazgatást érintő közösségi szabályozás (A
folyamatosan nyilvántartást vezet és azt az üzleti év cáfolatára. Jogsegély-irányelv és a Behajtási-irányelv főbb
végével lezárja. - az adótitok védelme bizonyos esetekben rendelkezései) /TK 200-211.o./
- A könyvvezetés az egyszeres és a kettős könyvvitel szembekerülhet az adózást érintő egyes adatok
rendszerében, csak magyar nyelven történhet. A nyilvánosságra hozatalának igényével: az adóhatóság
gazdálkodók többsége a kettős könyvvitel foly.-san nyilvánosságra hozza azoknak az adózóknak Tekintettel arra, hogy az Unió nem adóhatóság, vagyis,
alkalmazására köteles. a rendelkezésre álló azonosító adatait, akik hogy nincs EU-adóhatóság, így a tagállamok
- A könyvviteli kötelezettségeknek: bejelentkezési kötelezettségüknek nem tettek eleget. adóhatóságok nem rendelkeznek egy uniós szintű felettes
- naplófőkönyv Negyedévenként közzéteszi azoknak az adózóknak az szervvel és a tagállami adóhatóságok nem folytathatnak le
- pénztárkönyv adatait, akik nagy összegű adótartozást halmoztak fel: önállóan más tagállamok területén semmilyen eljárást, a
- v. más, a követelményeknek megfelelő magánszemélyek esetében 10 MFt, más adózók határon átívelő szabálytalanságok azonban egyre
nyilvántartás vezetésével lehet eleget tenni. esetében 100M Ft-ot meghaladó adóhiány esetén. szaporodnak, így szükségessé vált uniós szinten
Az egyéni vállalkozókra a számviteli tv. hatálya szabályozni a tagállami adóhatóságok együttműködését.
nem terjed ki. Rájuk, és az egyszerűsített
vállalkozási adó alanyaira speciális 11. Az adótényállás elemei /TK 74-79.o./
nyilvántartási és számviteli kötelezettségek Az együttműködést jelenleg 2 jogsegély biztosítja: 1.az
vonatkoznak. ún. adómegállapítási jogsegély a gazdasági tev.-hez
7)Adatnyilvántartás és adatszolgáltatás Adótényállás: az a szabályozási keret, amely elemeinek kapcs.-ó adókötelezettségek megállapításához,
- Az adóhatóság feladatinak ellátásához szükséges az megvalósulása esetén – az adójogviszony létrejöttével – ellenőrzéséhez szükséges adatok biztosítására, míg 2. az
adatok beszerzése. Az ellenőrzés különösen igényli az az adókötelezettség, ill. az egyéb adókötelezettségek adóbehajtási jogsegély az adótartozás más tagállamban
adatgyűjtést. Az információforrást 3 helyről lehet beállnak. történő végrehajtására ad lehetőséget.
biztosítani: - adózók bejelentései, - bevallások , - más Elemei:
szervezetektől érkezett adatok - adóalany -ha az első négy hiányzik, akkor az
adójogviszony nem jön létre.
- adótárgy
8
Mindkettő részletszabályait uniós irányelvek határozzák Nincs helye azonban teljesítésnek: 1.TB járuléknál alapozza meg az egységes szabályozás irányát és írja elő a
meg, melyekkel hazai szabályozásunk összhangban van. 2.szerződéses jellegű díjaknál (közüzemi), 3. büntetőjogi jogharmonizációt. Azt hangsúlyozzuk, hogy az EU-nak
(Az áfával kapcsolatban külön irányelv létezik.) Az szankciókból származó követeléseknél, 4. 1500 Euro nincs önálló adókivetési joga, a tagállamok önállóan
együttműködés alapja a kölcsönös információcsere. A alatti követeléseknél. határozzák meg, hogy kit hogy adóztatnak. De az EU-ban
feladatok ellátására központi szerveket hoztak létre a az áruk szabad mozgását ez a jogharmonizáció biztosítja,
tagok, nálunk a Központi Kapcsolattartó Iroda (KKI) látja illetve a költségvetést biztosítja az EU-nak még az áfa. A
el ezeket. Az eljárás lefolytatása a Nemzetgazdasági Mer által tagállamok által beszedett áfa meghatározott hányada az
lefolytatott közbeszerzési eljárás nyertesének hatásköre. EU ktgvetésének a bevételét jelenti. Ez az oka annak,
hogy az Unió ezt a különleges forgalmi adót
1.Az ún. adómegállapítási jogsegély irányelvekkel egységesítheti.
Alanya nemcsak az Art. szerinti adós, ill. adózó lehet,
hanem társadós is, vagy bárki, aki felel az adó, vám,
Az Art. meghatározza a hatálya alá tartozó illeték rendezéséért. A 6-os irányelv a lényeges fogalmi elemeket már
adókötelezettségeket: 1. jövedelem-, 2. nyereség-, 3. magában foglalja, ilyen az áfa lényegének meghatározása,
vagyonadók, 4. áfa, 5. biztosítási adó (M.o.-on nincs), 6. működésének a meghatározása, a levonási jog és ezeket
Eu.-i Mezőg. Garanciaalap (EMGA) és Eu.-i Mezőg. Azt vizsgálja a megkeresett hatóság ilyenkor, hogy van-e aztán ahogy szélesedik az Unió taglétszáma, egyre inkább
Vidékfejlesztési Alap (EMVA) pénzösszeg behajtására a kötelezettnek az adott o.-ban végrehajtás alá vonható pontosítják. Bekerül az áfa kulcsoknak az ajánlott
irányuló intézkedése, 7. a cukorágazat lefölözési és egyéb vagyona, vagy fennálló követelése. Ennek keretében mértéke, bár az áfa kulcs megállapítás az belső jog, de a
díja, 8. az ezekben felmerülő vh.-i ktg.-ek, 9. kamat, adatokat szerez a hatóság személyi adat- és lakcím-, korlátait megszabja. Megszabja a későbbi módosítások
igazgatási pénzbüntetés és pénzbírság. gépjármű, és ingatlan-nyilvántartásból, vagy megkeres során az egyéb részletszabályokat is. A többször
adatkezelő szerveket. módosított 6. irányelv ma a 2006/112.EK irányelv, ezt
hívják HÉA irányelvnek, vagyis a hozzáadott érték típusú
Az információátadásnak 3 módja van: 1. megkeresés adóra vonatkozó irányelvnek, ezt 2011-ben egy újabb
alapján átadott adóadatok (kérésre); 2. automatikus A hatóság megtagadhatja az infóátadást: 1. jsz.-ok alapján egységes intézkedés módosította, de a lényeg a HÉA elv,
információcsere (hivatalból, ha –1.feltehető, hogy a másik nem tudná megszerezni, 2.ipari, szakmai, kereskedelmi amiben most már a különféle technikai szabályok,
tagállamban adóveszteség keletkezik, titkot fedne fel, 3.az o. biztonságát sértené vagy alkalmazandó nyomtatványok, adatgyűjtéssel kapcsolatos
–2.adókötelezettséget keletkeztető adókedvezmény közrendbe ütközne. szabályok vannak, így épül be a hazai jogba a HÉA elv.
igénybevétele, –3.adókikerülés feltételezhető, –4.a KKI
szabálysértést vél, -5.a korábbi adatokhoz képest újak
merülnek fel.); 3. viszonosság alapján történő Itt is ugyanúgy kézbesítésben is foganatosítható a A forgalmi típusú adók közül specialitása az áfának azon
adóadat-átadás (a fenti 2-n kívül is adhat ilyet a KKI). segítség nyújtása (vh-sal kapcs.-os iratok), ilyenkor túl, hogy közvetett adó, tehát az adó kötelezettje és a
formanyomtatványt kell mellékelni. Ugyanúgy megfizetésre kötelezett személye kettéválhat, további
elutasítható a megkeresés, ha nem merítette ki a hatóság a jellemző, hogy a végső felhasználó már nem tudja
A kért adatokat a KKI köteles a legrövidebb időn belül rendelkezésére álló eszközöket, kivéve, ha a áthárítani ezt az adóterhet az árban megfizeti. Másik
továbbítani, a kamatadóra vonatkozó adatokat összesítve megkeresőnek ezek kimerítése aránytalan nehézséget jellemző, hogy az áfa tulajdonképpen az áru értékesítési
az adóévet követő év június 20-áig kell megküldeni. okozna. láncában, annak minden szakaszában érvényesül.
Jövedelem- nyereség- és vagyonadó tekintetében a Indulunk annál, hogy valaki valamilyen ipari
tagállamok megállapodhatnak egyidejű ellenőrzésben is tevékenységet tervez, mint vállalkozó, akkor ez
(főleg a kapcsolt váll.-oknál van jelentősége), de A behajtáshoz szükséges ún. egységes végrehajtható érvényesül akkor, amikor ő beszerzi az eszközeit, ahhoz,
kézbesítési segítséget is nyújthatnak. okiratot a megkereső állam hatósága bocsátja ki és ahhoz hogy elinduljon, s ugyanúgy érvényesül majd az ő általa
anélkül joghatás társul, hogy a megkeresett állam aktust történő értékesítéskor. Ezért mondjuk, hogy többfázisú,
fűzne hozzá. vagy összfázisú adó! A SZJA pl., mint jövedelem típusú
A tv. előírja a kötelező megtagadás okait, de a KKI-nek adó, egyfázisú adó, az ilyenek csak egyszer jelentkeznek.
ezen túl mérlegelési joga van az arányosság vizsgálata Az áfa viszont tipikusan többfázisú adó, tehát a láncolat
vagy veszélyeztetés alapján, ill. ha visszafelé vélhetően Ezt az Eu.-i Bizottság formanyomtatványa alapján kell minden szálában megjelenik. De ha így van akkor, hogy
nem működne az átadás, vagy a kérő hatóság a saját kiállítani, benne kell, hogy szerepeljen a követelés leírása, hogy nem halmozódik az adó? Erre szolgál a jsz.-ban
eszközeit még nem merítette ki, továbbá, ha jogrendbe az annak megállapításáért felelős hivatal neve, megengedett vagy előírt levonási jog, ami az adóalanyt
ütközne a kiadás. elérhetősége, az adós neve és azonosító adatai. A illeti meg, hogy levonhassa a befizetendő áfájából azokat
megkeresett ország nyelvén kell a megkeresést írni, vagy az adókat, amiket ő már megfizetett az előkészítő
azt mellékletként szerepeltetni, ám megállapodhatnak az szakban. Ettől nettó adó, tehát nem halmozódik a
Az így átadott infók adótitoknak minősülnek, vagyis országok alkalmazandó nyelvben is. folyamatban, hanem a levonásban nettó adóvá válik. Még
kizárólag az adómegállapításban és az adóellenőrzésben A megkeresett tagállamnak úgy kell a követelést kezelnie, egy jellemzője van: szociálisan érzéketlen, vagyis
közvetlenül közreműködő személyek, eljáró p.ü.-i mintha a sajátja lenne, vagyis a saját jogszabályai szerint semleges, mert általános, tehát minden gazd.-i
nyomozók, ill. a bírósági eljárásban részt vevő személyek kell eljárni. folyamatban érvényesül, nem különböztet aszerint, hogy
férhetnek hozzá. ki milyen szociális helyzetben van, szemben a jövedelem
A biztosítási intézkedés iránti jogsegély szintén típusú adókkal, ahol ilyenek figyelembe jönnek.
végrehajtási jogsegély, melyre akkor van mód, ha az adós Ennek ellenére az Európai Bíróságon több per indult,
Az áfa infóátadást a 904/2010/EU rend. szabályozza, vitatja a követelést, vagy az egységes okiratot a hatóság hogy tulajdonképpen a magyar adórendszerben is van egy
melynek átemelése a magyar jogba nem szükséges, az még nem állította ki, továbbá, ha a tartozás később hiba, mert a HÉA irányelv 33. cikke kimondja, hogy egy
közvetlenül hatályos. Az EU Bizottsága létrehozta az ún. esedékes, de annak megfizetése veszélyeztetett. országon belül csak egy hozzáadott értékű típusú adó
elektronikus információcsere-rendszert (VIES), ahol az működhet és ezt megszegni látszik a helyi iparűzési adó,
adatátadás automatikus és spontán, előzetes megkeresés A megkeresést el kell utasítani, ha 1. elévült a követelés mint olyan adónem, ami hasonlóan viselkedik, mint
nélkül rendszeresen történik elektronikus úton. A rendszer (tehát 5 naptári év eltelt az esedékesség és a megkeresés forgalmi típusú adó. Ez EB ezt elutasította mondván,
a közösségi adószámokat és egyéb termékértékesítési beérkezése között; ám ezt meghosszabbítja a 1.halasztott hogy tulajdonképpen az áfának a következő tulajdonságai
információkat tartalmaz, melyeket minden tagállam fizetés, a 2. részletfizetés és a 3. jogorvoslati kérelem vannak: fiskális természetű (vagyis befizetendő a
köteles a legrövidebb időn belül hozzáférhetővé tenni, elbírálásának az ideje); 2. 10 év eltelt; 3. a követelés költségvetésbe), általános, mert a termékértékesítés a
max. adott év negyedévének végétől számított 3 hónapon behajtása a megkeresett államban gazdasági nehézséget szolgáltatásnyújtás folyamán minden adóalanyra
belül! Kötelesek a naprakészségről is gondoskodni a okozna;4.1500 Eurónál kisebb összegű követelésnél vonatkozik, a mérték a termék árával arányos, a levonási
szervek. (kivétel a kézbesítés). jog minden ügyeletet figyelembe vesz, függetlenül attól,
hogy hány ilyen ügylet előzi meg a konkrét estet, és
Elévülés tekintetében egyébként a megkereső hatóság hangsúlyozza, hogy a levonási jog az, ami különböztet,
Itt is lehetőség van megkeresésre, de itt is megtagadható joga irányadó. amely lehetővé teszi, hogy a hozzáadott érték adózzék,
ugyanúgy, az adatok e területen is adótitoknak tehát lehántja a folyamatban az egyéb már fizetett adókat
minősülnek. A megkeresett hatóság a felmerült ktg-ek megtérítése és csak a hozzáadott érték lesz az alapja, és hát ő is
iránt a megkereső tagállammal szemben igényt nem kimondja, hogy áthárítható a végső felhasználóra, aki már
érvényesít és nem is teljesít. Ez alól az a kivétel, 1.ha a levonási joggal nem rendelkezik. Tehát az EB
2. Az adóbehajtási jogsegély két állam egyedi ktgmegtérítési megállapodást köt, mert a összefoglalta mindazt a tulajdonságot ami a magyar
jogsegély a szervezett bűnözéssel kapcsolatos, ill. tv.-ben megjelenik, amitől áfa az áfa. Tehát: közvetett,
különlegesen magas ktg-gel jár, vagy ilyen nehézséget többfázisú, általános, és a levonással biztosítja, hogy csak
Az adóvisszaélések ellen ez a hatékonyabb fellépés, okoz; 2. a megkereső felel minden olyan ktg.-ért, ami az a hozzáadott érték adózik, ill. semleges.
melyet irányelvek és rendeletek szabályoznak: a mi okirat érvénytelensége miatti intézkedések által merült Az Áfa törvény területi hatálya a Magyar Köztársaság
Art.-unk is a 2010/24/EU tanácsi irányelvvel van fel. területére terjed ki, beleértve a vámszabad és a
összhangban. tranzitterületet is. Az ország területe alatt földrajzi
Az adótitok itt is érvényesül, mint a többi jogsegély területet kell érteni, vagyis belföld az országhatárral
formánál. körülvett terület, függetlenül attól, hogy esetleg a
Ez a jogsegély 4 megkeresés-típusra terjed ki: 1. diplomáciai szempontból más ország területéhez tartozik.
infókérés, 2. kézbesítés, 3. behajtás, 4. biztosítási A megkeresés az ÖK-i adóhatóság hat.körébe tartozó
intézkedés. De létezik előzetes megkeresés nélküli adóval kapcs.-osan is alkalmazható, a felettes szerven A személyi hatály azt a kört jelöli, amelyre az Áfa
infócsere és más tagállam közig. eljárásában való keresztül. törvény rendelkezései kötelezettséget írnak elő, és amely
részvétel is. kör az adó összfázisú (= a hozzáadott érték adó a termelés
Arra is van lehetőség, hogy megállapodás alapján jelen minden fázisára kiterjed), nettó tulajdonsága miatt,
legyen a behajtási jogsegély teljesítésénél a megkereső jogokkal is rendelkeznek). A törvény a személyi hatályt
A hatálya alá tartozó adókötelezettségek: 1. EMGA és hatóság kijelölt tisztviselője. egyrészt az adóalanyokra, másrészt bizonyos
EMVA pénzösszegek behajtására irányuló intézkedések, adóalanynak nem minősülő, az Áfa megfizetésére
ideértve a kamatokat, díjakat is 2. a cukorágazat kötelezett személyekre terjeszti ki.
lefölözési és egyéb díjai, 3. az EU tagállama által vagy 13. Az EU magyar Áfa. szabályozás területi hatálya.
4. § (1) Adóalany: az a természetes személy, jogi személy,
nevében kivetett adók és illetékek, valamint az ezekhez Az Áfa. alanyiság feltételei, a gazdasági tevékenység
valamint jogi személyiség nélküli szervezet, aki (amely)
kapcsolódó kamatok, díjak, az ezekhez kapcsolódó fogalma, a csoportos adóalanyiság
saját neve alatt jogokat szerezhet, kötelezettségeket
közigazgatási igazolások, okiratok díjai., 4. az
vállalhat, perelhet, és saját nevében gazdasági
adómegállapítás során felmerült szankciók, bírságok,
tevékenységet végez, tekintet nélkül annak céljára és
pótlékok, díjak, pótdíjak. Az EU tagállamai között nemcsak, hogy bevezetésre
eredményére.
került, de a belépő tagok kötelesek voltak a 6. irányelvhez
igazítani joganyagukat: 77/308.EGK irányelv. Ez Ez nem taxatíve felsorolás.
9
A törvény kivételeket állapít meg az adóalany Unión belüli ilyen árubeszerzés tehát éppúgy adóköteles adó egészben vagy részben levonható. Ilyen a
kategóriából. Ilyenek a közhatalmat gyakorló szervek. lesz, a termékértékesítés nem Unión belül. termék ingyenes használatba adása, vagy jogok és
immateriális javak apportként történő átadása.
Csoportos adóalanyiság: Az Áfa törvény lehetővé teszi, Termékimportnak minősül a terméknek harmadik ország
hogy belföldi illetőségű, jogilag független, de A 3.o.-ból érkező import áru, vagy szolgáltatásnál már területéről a Közösség területére történő behozatala vagy
pénzügyileg, gazdaságilag és szervezetileg kölcsönösen beugrik a vám fogalma is, hiszen az is csak a 3.o. határán egyéb módon történő bejuttatása. A termékimport
szoros kapcsolatban lévő személyeket egyetlen jelenik meg. Unión belül nem kerül áru vámkezelésre. esetében mindegy, hogy ki juttatja a terméket a Közösség
Áfa-alanyként kezeljenek. Ennek előnye, hogy a csoport területére, az adóztatható tényállás beállásához nincsen
tagjainak egymás közötti, tehát csoporton belülre végzett szükség adóalanyra. Adófizetési kötelezettség a
termékértékesítése, ill. szolgáltatásnyújtása nem Hogyan kerül megállapításra az áfa, mint adó? terméknek a vámjogi szabadforgalomba bocsátásáról
Áfa-köteles. A csoport tagjainak önálló adóalanyisága Önadózással! Ez a főszabály. Az erre vonatkozó eljárási szóló árunyilatkozat elfogadásának napján keletkezik. A
ugyanakkor fennáll a csoporton kívüli értékesítések szabályokat maga az anyagi adó tv. tartalmazza. Kivétel a termékimport utáni Áfa megállapítása és megfizetése
vonatkozásában. Általában pénzügyi vállalkozások 3.o.-ból mozgó áru, ami vámon is keresztül megy, itt nem annak függvényében alakul, hogy ki az importáló:
választják, de nem elterjedt. önadózásról beszélünk, hanem a vámhatóság fogja kivetni − nem Áfa-alany személy, szervezet vagy kizárólag
az áfát is és a jövedéket is a vám mellett, ott hatósági tárgyi/alanyi adómentes tevékenységet végző vagy
ármegállapítás van az import esetében. alanyi adómentes jogállását választó adóalany: az Áfa
Ha már az importot megnéztük, nézzük meg az exportot megállapítására kivetéssel kerül sor, amely a
14. Áfa.-törvény: a termékértékesítés, a is: a magyar adójogban az exportálás nem esik vámhatóság feladata.
szolgáltatásnyújtás, a termékexport és a termékimport adókötelezettség alá. Ha az áru 90 napon belül − egyéb esetben az adóalanynak kell az import ÁFÁ-t
szabályai /TK 227-239.o, nem mind./ véglegesen elhagyja az o.-ot és onnan nem kerül vissza, megállapítani és önadózással bevallani
ebben az esetben belföldön nincs áfa, az már más kérdés,
hogy ahová kerül, ott felszámolják a saját jog szerint és A Közösségen belüli tagállamok közötti vámhatárok
Az Áfa tv. sok módosítás utána ma hatályos: 2007. évi ott fogja érvényesíteni a levonási jogait. Ezzel szinoním a eltörlését követően olyan rendszert építettek ki, melyben
CXXVII. Tv. belföldi értékesítés, hogy egyik o.-ból a másikba megy, az áru belföldre történő behozatala adókötelezettséget
Területi hatálya: M.o. földrajzi területe, plussz a tehát itt önmagában ez a mozgás nem lesz áfa köteles. von maga után (az e tekintetben már nem létező)
vámszabad területek és a tranzitterület. Azonban ez a Az Unión belül az áfa az ún. rendeltetési elv szerint vámhatósági közrehatás hiányában is. Közösségen belüli
földrajzilag körülhatárolt terület nem azonos a adózik, tehát főszabály az, hogy a célország joghatóságát beszerzésnek minősül az adóalany által a Közösség más
joghatósági hatállyal, ami azt jelenti, hogy az adott kell alkalmazni. Nagy törekvés volt arra, hogy a tagállamából történő termékbeszerzése. Ebben az esetben
ügyben a jsz. meghatározza, hogy melyik állam jogát kell rendeltetési o. elve szerinti adózás helyett az indító ország az eladó nem számít fel ÁFÁ-t, hanem a vevőnek kell a
alkalmazni, mivel az EU területe nyitott és az áruk adóztatása szerint kelljen az áfát beszedni. De egyelőre ez saját tagállamában felszámítania a beszerzésére jutó adót
mozgása ezen a területen történik. Ez eltérhet a földrajzi az Unión belül nem nyert, tehát csak kivételes esetben a fordított adózás szabályai szerint. A vevő által
területtől. van arra mód, hogy fordítottan adóznak, tehát a küldő o. felszámított adót a vevő levonásba helyezheti,
Az anyagi jsz.-ban az az adóalany, akit a jsz. megcéloz az szerint adóznak. amennyiben az Áfa-törvény elismeri a beszerzés utáni
adóval, tehát az a személy, akire a jsz. előírást tartalmaz, Áfa levonhatóságot. A rendszer alkalmazásának feltétele,
de itt van egy spec. alanyi kör, az adó megfizetésére Gazdasági tevékenység: a bevétel elérése végett hogy a vevő adóalanynak minősüljön egy másik
köteleztettek köre, ugyanis itt elválik. Pl. örökös, jogutód. rendszeresen vagy üzletszerűen végzett tevékenység. A tagállamban, és az értékesített termék elhagyja az adott
Ők eredetileg nem voltak alanyai az áfának, de kiesett az rendszeresség egy objektív kategória: amennyiben egy tagállamot.
áfa adóalanya és ő mint örökös, csak a megfizetésre jogképes személy meghatározott időszakban több
kötelezett. Az áfa alanya attól függ, hogy jogképes-e ill. a alkalommal bevétel elérése érdekében végez
gazd.-i tevékenységre vállalkozik-e. A jogképesség tevékenységet, úgy megalapozza a gazdasági tevékenység
mindenkit megillet, aki saját ügyeinek vitelére, jogok fennállását. Az üzletszerűség egy szubjektív kategória. A 15. Áfa.-törvény: az EU-n belüli ügyletek szabályai
szerzésére és kötelezettségek vállalására képes. A másik gazdasági tevékenység megalapozásához szükséges a (főszabály és speciális esetek)
kritérium, hogy gazdálkodási tevékenységet folytat, amit bevétel elérésére törekvés, nem bír ugyanakkor
a jsz. úgy határoz meg, hogy rendszeres üzletszerű és jelentőséggel, hogy a tevékenység nyereséges vagy
bevételszerzés célját szolgáló tevékenység. A rendszeres veszteséges. Termékexportnak az a termékértékesítés minősül,
az azt is jelenti, hogy nem egy alkalom, hanem több melynek közvetlen következményeként a terméket
alkalom folyamatában és tartós a tevékenység, bár A törvény tárgyi hatálya az adóztatható jogcímeket legkésőbb a teljesítés hónapját követő harmadik hónap
kivételes esetben egyedi értékesítés is lehet adóalanyiság. jelöli. Ide tartoznak: az adóalany által belföldön végzett utolsó napjáig a vámhatóság – végleges rendeltetéssel –
Az üzletszerűség azt jelenti, hogy a tevékenység célja, termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, az Európai harmadik ország területére kilépteti. Harmadik ország
hogy eredményt érjen el és ezt úgy tudja elérni, hogy ez a Közösségen belülről történő termékbeszerzés, a területének minősül az a terület, amely kívül esik az
tevékenység főszabályként ellenérték fejében történik. termékimport. Európai Közösség területén.
Ugyanakkor azt is kimondja a jsz., hogy attól még nem
változik az adóalanyisága, hogy adott évben esetleg nem Belföldön végzett termékértékesítés és A KÖZÖSSÉGEN BELÜLI ÉRTÉKESÍTÉS SZABÁLYAI
hozott eredményt, vagy veszteséges volt, tehát nem ezt szolgáltatásnyújtás: A két tevékenység elhatárolása azért
adózza, nem a nyereséget, hanem azt, hogy a cél az lényeges, mert befolyásolhatja az adókötelezettség Az EU szabályozása a célország (rendeltetési ország)
eredmény. Van egy speciális adóalanyiság is ebben a jellegét. szerinti adózás elveit követi, azaz az adóköteles
körben, az ún. csoportos adóalanyiság, itt most annyit tevékenység az adóköteles teljesítés a vevő államának
vegyünk figyelembe, hogy olyan alanyi kör, akik a − Termékértékesítés: Áfa-szabályozás szerint adózik. Az egységes rendszer
gazd.-i tev. körében szorosan kapcsolódnak egymáshoz, kialakításához ugyanakkor elengedhetetlen, hogy a
i. ellenérték fejében: az ügylet ÁFA kötelezettsége a tagállamok fokozatosan áttérjenek a rendeltetés szerinti
ez az alanyi kör külön szabályozást igényel adóviselés
tevékenység végzésével keletkezik (ha a adózásról a származás szerinti adózásra. Ez néhány
szempontjából. Nem adóalanyok akikre vonatkozik a
értékesítést adóalany végzi). A visszterhes kivételes esetben már most is érvényesül (pl. a kizárólag
tevékenység. Mindig az, aki végzi, nem az, aki élvezi a
termékértékesítés alapesete valamely birtokba adólevonásra nem jogosítható tevékenységet végző
hasznát. Nem adóalany a termékimport, az új közl-i eszk.
vehető dolog ellenérték fejében történő adóalanyok általi beszerzés, a távolsági értékesítés,
beszerzése más államtól, vagy Unión belüli beszerzés.
átengedése, amely tulajdonosként való járművek értékesítése). A Közösségen belüli ügyletek
Ezek azok, akik az eredményt élvezik azáltal, hogy itt az
rendelkezésre jogosít. A jogszabály esetén abban az esetben, ha az ügylet egyik oldalán Áfát
alanyok egymás között hogy oszlanak meg.
termékértékesítésnek tekinti pl. a lízing egyes kell fizetni, egyúttal azt is jelenti, hogy másik oldalon az
Tárgyi hatály: mit adóztat az áfa? Tevékenységeket:
eseteit, ill. a bizományos termékátadást vagy az ügylet nem lehet adóköteles.
1.termékértékesítést, 2.szolgáltatásnyújtást,
apportot).
3.termékimportot, és az EU-n belüli beszerzést. A
termékértékesítés azt jelenti, hogy v.mely kézzel fogható − Két adóalany közötti termékértékesítés: az
ii. ingyenes ügyletek: csak akkor válnak „exportáló” Közösségen belüli értékesítést végez,
dolgot értékesít, de ez nem egyszerűen adásvétel a jsz. Áfa-kötelessé, ha az adóalanynál korábban a
szerint, hanem úgy fogalmaz, hogy a kézzel fogható míg a vevőnél Közösségen belülről történő
termékkel kapcsolatban felmerült levonható Áfa. beszerzés címén keletkezik adófizetési
dolognak ellenérték fejében történő átruházása úgy, hogy Pl. termékértékesítésnek minősül az is, ha a pék a
aki megszerzi , az kvázi tulajdonosi jogokat szerez. Tehát: kötelezettség, amennyiben az alábbi feltételek
saját áruját veszi el. együttesen fennállnak:
ellenérték fejében, átruház és tulajdonos lesz a megszerző.
A polgári jogban ezekről a fogalmakról az adásvétel ugrik Nem minősül termékértékesítésnek bizonyos ▪ a terméket az egyik tagállamból egy másik
be! Az is, de számos más dolog jön még be, csere, lízing, feltételek fennállása esetén a jogutódlással történő tagállam területére fuvarozták el;
egyéb hasznosítás, vagyis a dolognak az ellenérték megszűnés, bizonyos eszközök átadása (pl. áruminta,
fejében történő átruházása itt lényeges fogalom. Az ▪ a vevő Áfa-alany;
kis értékű ajándék stb.).
adásvételnél átadás van, az szűkebb kör, itt pedig ▪ az értékesítés nem távértékesítés, illetve
szélesebb kört kell érteni. Adóalanynál ez rendszeres Ide tartozik a termékexport is. nem fel-, vagy összeszerelés tárgyául
tevékenységet jelent. A másik a szolgáltatás nyújtás: ott szolgáló termék;
az az érdekes, hogy úgy fogalmaz a tv.: minden − Szolgáltatásnyújtás: minden olyan ügylet, amely nem
rendszeres ellenérték fejében történő tevékenység, ami tekinthető termékértékesítésnek (pl. immateriális Az exportáló vállalkozás saját országából
nem termékértékesítés. Tehát egy ilyen lekorlátozó javak átengedése, kötelezettségvállalás valamely Áfa-mentesen értékesíti a terméket, az importálónak
fogalommeghatározással él, ezt hívjuk reziduális elvnek, cselekménytől való tartózkodásra az adóalany által). pedig Közösségen belüli termékbeszerzés jogcímén
amikor a másikat kizárva fogalmaz, ez a szolgáltatás A szolgáltatásnyújtásnak nem feltétele, hogy a keletkezik adókötelezettsége, az Áfát bevallásában
nyújtás ellenérték fejében: pl. tervezés. Érdekes mindkét tevékenység statisztikailag besorolható legyen (pl. jog mint fizetendő adót és adott esetben mint levonandó
esetben, hogy a visszterhességet hangsúlyozza a jsz., bár átadása is szolgáltatásnak minősül, valamint az adót is szerepeltetheti.
bizonyos esetben az ingyenes aktust is adóztatja a tv. A értékpapírok adás-vétele is). Nem minősül
termékértékesítés ingyenesen történik, de ha a megelőző szolgáltatásnyújtásnak az ellenérték megfizetése, ha − Speciális vevői körnek értékesített termékek: ide
szakaszban az értékesítő, vagy átruházó jogosult volt az készpénzzel vagy készpénz helyettesítő eszközzel tartoznak azok az adóalanyok, akik
adólevonásra, akkor ez az ingyenes aktus is adóköteles történik. Adókötelezettség nem a pénz átadójánál, tevékenységükből kifolyólag sem Áfa-fizetési
lesz. U.ez vonatkozik a szolgáltatásra is. Főszabály tehát hanem a szolgáltatás nyújtójánál keletkezik. kötelezettséggel, sem levonási joggal nem bírnak,
az ellenérték fejében történőnél, de mint kivétel, az nincs bevallási, adófizetési kötelezettségük, így
ingyenesség esetén is előfordulhat. A harmadik i. visszterhes: ennek feltétele, hogy a kapott pénz és bizonyos értékhatár alatt nem célszerű adófizetési
tevékenység a termékimport, tehát a termékimportőr, mint a végzett tevékenység között ok-okozati kötelezettséget telepíteni rájuk. Ez azt jelenti, hogy
adóalany szintén az áfa alanyi körébe kerül., e összefüggés legyen. A törvény kártérítést nem a másik tagállamban lévő szállító a saját tagállama
tevékenység is áfa-köteles. Importról akkor beszélünk, tekint ellenértéknek. szerinti Áfával terhelten fogja az értékhatár (10.000
ha a beszerzés 3. o.-ból történik Uniós irányba. Mely a 3. EUR) alatti értékesítést kiszámlázni. A speciális kör
o? Aki nem tagállam! Unión belül látni fogjuk, hogy a ii. ingyenes: minden adóalany által más részére választási joggal is rendelkezik, és az értékhatár
termék egyik o.-ból a másikba kerülése, mint kvázi ellenérték nélkül végzett tevékenység elérése nélkül is dönthet úgy, hogy a másik
import jelentkezik, de e szót csak a 3.o-ra tartják fenn. Az szolgáltatásnyújtás feltéve, ha a tevékenység tagállamból történő beszerzése után belföldön akar
végzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított adózni.
10
− Speciális termék tagállamok közötti mozgatása: állapodnak meg, ilyenkor a tv. kimondja, hogy ilyen Amennyiben a főtevékenységhez melléktevékenység
adóztatandó ügyletnek számít az is, ha az adóalany esetben nekik a forgalmi ár szerint kell a tranzitárat kötődik, úgy ez utóbbi osztja az előbbi sorsát, és a
tulajdonában lévő, az adóalanyiságát eredményező egymás közt kialakítani és ezt bejelenteni a hatóságnak és főtevékenység Áfáját kell felszámítani mindkét
gazdasági tevékenysége érdekében beszerzett, ha az ezt elfogadja, tehát a forgalmi árhoz közeli tevékenységre. Az árleszállítás, árengedmény annak
előállított terméket az egyik tagállamból egy másik megállapított árat, akkor az maradhat, /ss itt a jsz. több függvényében, hogy rögtön adják vagy utólag, vagy eleve
tagállamba fuvaroz, vagy fuvaroztat el, anélkül, módszert ajánl: összehasonlítási módszer, költség-és nem tartozik bele az adó alapjába, vagy utólag csökkenti
hogy ténylegesen értékesítés történne. jövedelemarányos elszámolás, stb. 4-et ír elő az EU/ azt.
egyébként pedig az adóhatóságtól kell kérni a forgalmi
− Közösségen belül történő új közlekedési érték meghat.-át. Az adó alapjába nem számít bele az az összeg, amelyet
eszközök beszerzése: új közlekedési eszköz más nevére és javára szednek be, és a nyilvántartásban
beszerzése után az adót a vevő illetősége szerinti elszámolási kötelezettségként szerepeltetnek. (Pl. ha az
tagállamban kell megfizetni, függetlenül attól, hogy Tulajdonképpen a termékimport esetében az ellenérték a autóra biztosítást is lehet kötni, és ezt a díjat az
a vevő adóalany-e vagy magánszemély. Ebben az vámértékkel azonos, tehát az áfát is a vámérték alapján autókereskedő a befizetést követően a biztosító részére
esetben az eladó nem számít fel adót. Az adót a fogják megállapítani, ez hatósági ármegállapítás, ha ez tovább utalja, úgy ez az összeg értelemszerűen nem
vámhatóság határozattal állapítja meg és veti ki, valamilyen okból sérelmes lesz az áfa alanynak, akkor ez képezi az autó értékesítésének ellenértékét).
amennyiben a beszerző adóalany. Az újnak nem ellen jogorvoslati lehetősége lesz.
minősülő közlekedési eszköz esetében, ha azt A forgalmi érték képezi az adó alapját ingyenes
adóalany szerzi be, az adót a Közösségen belülről termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetén. A
történő beszerzés jogcímén meg kell fizetni. A fogalmak közé tartozik itt a teljesítések körében a gazdaságilag nem független felek részére teljesített
Magánszemély azonban a használt járművet az teljesítés helye és az adott kötelezettség kezdeti időpontja. értékesítésnél a jogszabály nem fogadja el a felek között
eladó tagállama szerinti adómértékkel terhelten A teljesítés helye a célország szerinti jogi helyzet megállapodott ellenértéket, amennyiben az a forgalmi
szerzi be, és M.on nincs Áfa-fizetési kötelezettsége. figyelembe vételével történik ahogy láttuk. Nem a Ptk. értékhez képest aránytalanul alacsonyabb, ehelyett itt is
szerint alakul a teljesítés helye, hanem speciális adójogi forgalmi értéket kell figyelembe venni. A forgalmi érték a
− Távértékesítés: az egyik tagállam adóalanya által követelmények kerültek előírásra. A termékértékesítésnél terméknek és a szolgáltatásnak az az ára, amelyet
egy másik tagállam magánszemélye részére tehát a célország elve szabja meg, ahol a termék van az független felek alkalmaznának összehasonlítható
megvalósított termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás. adózás pillanatában, ha ez fuvarozás alatt van, akkor az a körülmények között. Új közlekedési eszköznek minősülő
Ha az értékesítések adó nélküli összesített hely. Az alapelv a célország mellett van a teljesítés személygépkocsi esetén is a forgalmi érték az irányadó,
ellenértéke sem a tárgyévet megelőző évben, sem a helyénél, ahol az áru az adóztatás pillanatában van. Ha azt amennyiben a beszerzési érték a piaci árhoz képest
tárgyévben nem haladta meg a rendeltetési mondják, hogy fuvarozás vagy szállítás, akkor annak aránytalanul alacsony.
tagállamban meghatározott limitösszeget helyén van a teljesítés helye. Ha importról van szó és az
(Magyarországon a 35.000 EUR-t), az adót abban a Termékimport esetén a vámhatóság az Áfát kivetéssel
importáló tovább elad és az áru még belföldön van, akkor
tagállamban kell megfizetni, ahonnan az értékesítés határozza meg. Az import Áfa-alapja az áru vámértéke,
a feladáskor van a teljesítés helye, függetlenül attól, hogy
történt. melyet növelni kell a termékimporthoz kapcsolódóan
az áru sorsa mi lesz. A szolgáltatásnál a telj.helye: ha az
kivetett vámmal, vámkezelési díjjal, statisztikai illetékkel,
igénybevevő alany, tehát aki a szolg.-t igénybe veszi,
− Háromszög-ügyletek: a több tagállamot érintő egyéb adókkal. Növelik az adó alapját az első Közösségen
akkor a telj.helye az igénybevevő székhelye lesz. Ha nem
közösségen belüli termékértékesítések és belüli rendeltetési helyig felmerülő járulékos költségek,
adóalany az igénybevevő, akkor a szolg.-t nyújtó
beszerzések adóztatását egyszerűsítik. így különösen a biztosítási és a közlekedési költségek.
székhelye lesz. Tehát, ha adóalany, akkor az igénybevevő
Háromszög-ügyletről akkor beszélünk, ha
székhelye. Pl. egy tervezési szolgáltatásnál, egy belföldi Vagyoni értéket hordozó vámáru: CD importja esetén,
▪ az egyik tagállamban illetősséggel rendelkező tervező vállalja az Unió másik tagállamában a ha az adathordozó értéke 200 Ft, de a műsoros CD-é 4000
adóalany (pl. AU) a terméket egy másik szolgáltatást, akkor az igénybevevő székhelye szerinti Ft, akkor a vám alapját csak a CD értéke (200 Ft), míg az
tagállami illetőségű adóalanynak (pl. Belgium) adózás lesz, ha nem adóalany a vevő, akkor a szolg.-t Áfa alapját annak vagyoni értéket képviselő joggal növelt
értékesíti, aki a terméket továbbértékesítheti egy nyújtó székhelye lesz. /Ez egy sokszor előforduló kérdés./ ellenértéke (4000 Ft) képviseli.
harmadik tagállam (pl. Hollandia) adóalanyának;
▪ a közvetítő a célországban (NL) nem rendelkezik
székhellyel, ott nem adóalany, de adóalany egy Kivétel az ingatlannal kapcsolatos tevékenység, mert ott 17. Alanyi és tárgyi mentességek az
másik tagországban (B); mindig az ingatlan fekvésének helye szerinti adózás van. Áfa.-szabályozásban /TK 259-261.o./
Ez elektronikus úton történő szolgáltatás-értékesítésnél az
▪ a termék közvetlenül az első állam (AU) indító, tehát az értékesítő a főszabály szerint.
adóalanya és a harmadik államban (NL) lévő
végső vevő között mozog; Adómentességek. 3 ilyen esetet szabályoz a tv. 1. A
levonással adómentes termék-értékesítés és
▪ a vevő adóalany, vagy adóalanynak nem Másik fő fogalom az adó fizetésének a keletkezése. Az szolgáltatás-nyújtás Unión belül, 2. tárgyi mentesség, 3.
minősülő jogi személy a célországban (NL); előző az elvek érvényesítése során, ez pedig azért fontos, személyi adómentesség. Adómentességnél ugye van tv.-i
mert elválik az adókötelezett esetleg az adó megfizetésére tényállás, de nincs konkrét jogviszony. /Ez súlyponti
▪ az adót a végső vevő fizeti a célországban (NL), kötelezettől, s igen fontos, hogy ez a kötelezettség mikor
és ezt a közvetítő (B adóalanya) számláján is kérdés szóbelin!/
áll be. Amikor az ügylet után az áfa követelhetővé
világosan fel kell tüntetni. válik-mondja a jsz. Miután különböző ügyletekről van
Háromnál több szereplős ügyletekre a fenti szó, hogy mikor válik követelhetővé az áfa, az a konkrét
Az első érdemel magyarázatot: ez tulajdonképpen
szabályozás nem alkalmazható. ügylettől függ, és úgy fogalmaz tovább a jsz,. hogy ez
termékexport esetén van. Amikor azt mondjuk, hogy az
akkor következik be, amikor a szerződésben vállalt tev.
export külön nem adózik belföldön, de az exportáló
tényállásszerűen megvalósul, vagyis az átruházás
esetleg előzőleg fizetett adót, tehát arra jogosítja fel, hogy
16. Az Áfa. alapja meghatározásának fő szabályai. Az megtörténik, a szolgáltatás-nyújtást átvették, tehát a
a saját célországa szerint, tehát a 3.o.-ban fizetendő
Áfa. mértékének meghatározása az EU és a magyar szerz.típusokhoz igazodik, de a definíció így szól: amikor
adójából levonhatja. Tehát ezt a levonási jogot ennek az
szabályozásban /TK 247-250.o./ tényállásszerűen megvalósul. Ez az időpont. Az Unión
export tev.-nek a kapcsán a 3.o.-ban érvényesítheti.
belüli mozgásnál a kiállított számla időpontja lesz az
irányadó, vagy más okirat, még pedig a teljesítés napját
Az adóalap. Amit adóztat annak a kifejezett mértéke. követő 15. nap a kötelezettség beállta.
Az Unión belüli termékértékesítés, új közl.-i eszköz
Mivel az áfa főszabályként visszterhes, így az ellenérték beszerzése vagy jövedéki termék értékesítése annak a
az alap. Ezt a fogalmat ne helyettesítsük mással: ha ilyen javára, aki átveszi őket, ezek a külön felsorolt
kérdés lesz, hogy mi az áfa alapja egy szó a válasz: Következő tényállási elem az adómérték. Ez a
termékértékesítések mentességet élveznek, ugyanígy a
ELLENÉRTÉK. Az egy más kérdés, hogy mit értünk legvitatottabb kérdéskör az Uniós szabályozásban. A 6.
diplomáciai konzuli testület által végzett ilyen ügyletek.
ezen! irányelv már foglalkozik ezzel, annak hangsúlyozása
mellett, hogy ez tagállami hatáskör. Kizárja a
nulla-kulcsot, megszabja az alsó kulcsot, ami 5% és az
Aki tárgyi adómentességet élvez nem fizet, de nem is
Az ellenérték tulajdonképpen a fő tevékenységhez, vagyis ajánlott kulcsnak a 15%-ot jelöli meg, de fölfelé nyitva
vonhat le adót. Ilyen a föld értékesítése, hasznosítása,
értékesítés, vagy szolgáltatás vagy export esetén az az hagyja és azt mondja, hogy legfeljebb két kedvezményes
kivéve az építési telket, mert az adóköteles. Lakóingatlan
érték, amiért az értékesítő, eladó, szolgáltató vállalta és lehetőség lehet, tehát az 5 % mellett még egy. Nálunk 5%,
értékesítés, bérbeadás, postai szolgáltatás, p.ü.-i
amit kap. Ez nem feltétlenül pénz, hanem mindaz ami a 18% és 27% jelenik meg. M.o. adókulcsa a legmagasabb
szolgáltatás, tehát ilyen banki p.ü-i tranzakciók nem
szolgáltatásért, termékértékesítés átruházásért neki jár. az Uniós tagállamok között, ennek oka, hogy a válság
áfakörbe tartoznak. A szerencsejáték szolgáltatás is
Azt mondtuk, hogy azért nem csak adásvétel, mert annál idején a korábban eldöntött kulcson nem akartak
bizonyos körben tárgyi adómentességet élvez.
tágabb ügyletek lehetnek, akár csereértékesítés, akár más változtatni, most majd úgy hírlik, hogy finomítanak. A
helyettesítő eszköz, de a lényeg, hogy ami neki jár a másik, hogy korábban az áfánál az döntötte el, hogy
szolgáltatásért, az lesz az ellenérték. Ha a főtev.-hez melyik adótárgy vagy szolgáltatás hogyan adózik, hogy
Az alanyi adómentesség egy választható jogosítvány,
melléktev. is társul, pl. egy értékesítéshez egy postázás, voltak a különböző tevékenységjegyzékek, ahová be
rendkívüli kedvezmény, hiszen ritkán fordul elő, hogy
akkor a melléktev. adója igazodik a főtev. adójához. kellett sorolni a szolgáltatást és a tev.-et, és ebből
választhat az adózó. Itt azonban az az adóalany, aki
Adóalapnál tartva fel kell figyelni arra, hogy azt mondtuk, alkotmányossági probléma is volt, mert ez azt jelentette,
belföldi székhellyel rendelkezik, vagy belföldi állandó
hogy bizonyos esetben az ingyenesek is adókötelesek, hogy egy ilyen statisztikai időközönként kiadott
lakóhellyel, ha az előtte és a tárgyévben forgalmazott
ilyenkor az ellenérték a forgalmi érték, ami a beszerzési nyilvántartás adókötelezettséget keletkeztetett, holott azt
összesített beszedett ellenértéke az 5 M Ft-ot nem haladja
értéket jelenti. Különösen érdekes ez, mint másik csak tv. írhatja elő, ezért az AB ezt a módszert
meg, akkor választhatja az adóév végéig az alanyi
problémakör, ami forgalmi érték alapján adózik, ez az ún. alk.ellenesnek találta, azóta a tv. sorolja fel, hogy mely
adómentességet. Nem fizet tehát, de nem is vonhat le. Ha
kapcsolt vállalkozási kör. Tehát az 1. ingyenes, a 2. tevékenységek hogy adóznak. De tulajdonképpen ilyen
a határértéket átlépi év közben, akkor természetesen
kapcsolt vállalkozások és a 3. forgalmi értéktől besorolás nem kell 1993-tól. A felső határ nyitott tehát, és
adóköteles lesz. Általában ennek a mentességnek a
aránytalanul eltérő megállapított ellenérték a problémás az Unió szerint 5%, 15% plusz egy kedvezmény
megszűnését követően 2 évig nem lehet adómentességet
körök. Összegezve tehát a harmadik tényállási elem, az lehetséges. A Tk. táblázatban mutatja be, hogy hol van a
kérni. Azt jegyezzük meg, hogy az alanyi adómentesség,
adó alap, mindig az ellenérték. Ha ez nem határozható legalacsonyabb és a legmagasabb (NÁLUNK!) adókulcs.
mint választható lehetősége van jelen az adóalanynak, a
meg, mert ingyenes, mert kapcsolt vállalkozásról van szó, feltételek megléte esetén.
vagy mert aránytalan, akkor az ellenérték helyett
a forgalmi értéket kell figyelembe venni! Ez pedig nem Általános szabály szerint az adó alapja termékértékesítés
más, mint az az ár, amit az általában semleges felek és szolgáltatásnyújtás esetén a kapott ellenérték (pénz,
Az adólevonás jog, az adózót megillető jog, hogy az általa
egymás közötti ügyleteikben alkalmaznak. Ez különösen tartozás kiegyenlítésére fordított vagyoni érték is ide
már kifizetett forgalmi adót levonja a befizetendő adóból.
érdekes a kapcsolt vállalkozásoknál. Itt azok, akik nem tartozik, de a kártérítés pl. nem). Ha az ellenérték nem
Ha negatív a záróegyenlege, akkor visszaigényelhet, vagy
függetlenek egymástól, mert rendszeresen egymással pénzben kifejezett, pl. csere esetén, az adóalap az
göngyölítetten a köv. évben elszámolhatja. A
kereskednek, annak érdekében, hogy lenyomják az ellenértékül szolgáló termék vagy szolgáltatás nettó
visszaigénylés feltétele a számla. A jsz. részletesen
adóalapot, a forgalmi értéktől jelentősen eltérő árban forgalmi értéke.
taglalja, hogy mik a számla érvényességi kellékei. A
11
számla mellett egyéb teljes bizonyító erejű okiratot is 12 700 Ft-ért értékesíti a kerekedőnek (C), aki azt 25 400 1.fiskális természetű, 2. általános (termékekhez és
elfogad az adóhatóság. Ez a tárgyi feltétel. A személyi Ft-ért értékesíti a vevőknek. (D). Ebben a láncban a szolg.-okhoz kapcs.), 3. a termékkel, szolg.-sal arányos, 4.
feltétel, hogy csak adóalany jogosult erre! Ha be tudja költségvetés részére az egyes fázisokban hozzáadott a termelési és értékesítési folyamat v.mennyi állomását
nyújtani ezeket az okmányokat, vagy számlát! értéke után kell az áfát megfizetni, így a terheli, 5. a hozzáadott értéket terheli, vagyis a korábbi
cipőkészítő-kereskedő vonatkozásában ez a cipőkészítő levonható, 6.áthárítható a végső fogyasztóra.
által hozzáadott 1350 Ft, míg a kereskedő értékesítése
A jsz. és a 6. irányelv beszél a felszámított adó esetén a 2700 Ft. A hozzáadott érték számítása az
megosztásáról, mint fogalomról. Erről annyit jegyezzünk értékesítés és a beszerzés egymással szemben állításával Arra, hogy milyen adó tekinthető hozzáadottérték-adónak
meg, hogy a tevékenység során egy sor olyan beszerzés történik: B a cipőt 12 700 Ft-ért, azaz 10 000 Ft + 27% az alábbi bírósági példa szerepel:
lehet, ami nem is áfa-köteles, Tehát az elszámolási áfáért értékesíti C részére. B megkapja a teljes vételárat
időszakban van olyan beszerzése is, ami nem áfával C-től és annak adótartalmát (2700 Ft) befizeti az
kapcsolatos, ezért a fizetendő adó kimutatásánál ezeket adóhatóság részére. C az értékesítésről szintén számlát C-200/90 Dansk Denkavit ApS és P. Poulsen ApS v
külön kell választani és nyilvántartani. Ezt nevezik állít ki 20 000 Ft + 27% áfa értékben. Az általa Skatteministerie
megosztásnak. De ezt lehet arányosítással is, ha tételesen befizetendő 5400 Ft áfából azonban levonhatja a
nem tudja elkülöníteni, ezt is a 6. irányelv mondja ki, beszerzésre jutó 2700 Ft adótartalmat és így
hogy milyen matematikai számítással kell ezt eszközölni. összességében 2700 Ft-ot kell a költségvetés részére A két felperes árukat vásárolt Hollandiában, amiket
A lényeg az, hogy külön kell nyilvántartani az adózó és megfizetnie. Ez a 2700 Ft pont megfelel a kereskedő által Dániában újraértékesítettek. A befizetett adójuk miatt
nem adózó beszerzéseket az áfa elszámolásánál. hozzáadott érték –10 000 Ft- adótartalmának. eljárást indítottak, hogy azt a bíróság érvénytelenítse és
kötelezze a dán államot az általuk szerintük alaptalanul
befizetett összegek visszatérítésére. Első körben arra
Mondtuk az alanyi körnél, hogy nemcsak az adóalany A végfogyasztó nem tudja levonni az áfát. Ilyenkor hivatkoztak, hogy az adót a 77/388/EGK irányelv 33.
létezik, hanem az áfa megfizetésére kötelezett is, tehát az felmerülhet még sok kérdés, pl.: hogy adóalanynak cikke tilt, második körben pedig arra, hogy vámmal
a kör, aki csak fizetni tartozik. Ilyen, amikor belföldön minősülnek-e a résztvevők, hogy kiterjed-e a tv. Hatálya a azonos hatású díjnak minősül, ill., hogy diszkriminatív
nincs telephelye, mert pl. a szolgáltatást harmadik o.-ból tranzakcióra, stb. belső adónak minősül. A bíróság úgy ítélte meg, hogy ez
teljesítik, akkor kell adót fizetni, mégpedig fordított értelmezés kérdése, ezért felfüggesztette az ügyet és az
adózással, a belföldi megrendelő fogja az adót fizetni, ő EB felé terjesztette kérdéseit 1990.jún.20-án. A bíróság
lesz az adókötelezett. De ilyen a kezes is, aki a szerz. 19. Eljárási szabályok az Áfa.-törvényben álláspontja az, hogy az EGK irányelv valóban kizárta a
alapján kezességet vállalt az adózóért, ha az eladó nem (megállapítás, elszámolás visszaigénylés) meghatározott jellemzőkkel rendelkező adó bevezetését,
fizeti meg az áfát, a vevő jogosult lenne a levonásra, de azóta pedig a HÉA irányelv vh.-ásának Uniós szintű
nem teszi meg, akkor az ellenérték megfizetője is egységesítése érdekébe a Tanács elfogadta a 282/0011/EU
kötelezetté válik. Ez egy olyan tv.-i kezesség, ami nem Az értékesítést terhelő adó és a levonható adó alkotja az vh.rend.-et, mely jórészt mindenhol 2011.júl.1.jén lépett
szerződési, hanem a tv. mondja ki, hogy ha a kötelezett adóalany elszámolandó adóját. Az elszámolandó adót hatályba és rendezett sok kérdést, pontosított definíciókat:
nem teljesített és a vevője sem, akkor a vevő tv.-es kezes mindig egy meghatározott időszakra, az elszámolási pl. székhely, állandó telephely. stb, s így fontos előrelépés
lesz. De ilyen az örökös vagy a jogutód is, aki az adót időszakra kell megállapítani az adott elszámolási a közös áfarendszer megvalósításában.
tartozik megfizetni, de önmaga nem adóalany. időszakban csak azon időszak értékesítését terhelő adók,
illetve csak azon időszak levonható adója vehető
figyelembe. Rompelman-ügy: olyan európai bírósági ügy, amely
Azt nézzük meg, hogy az Unión belüli ügyleteknél alapján kimondható, hogy az áfatv. 36. § (3)
különbséget kell tenni a sztornószámla és a helyesbítő Az elszámolási időszak a bevétel nagyságának és a bekezdésében foglalt rendelkezés megszegi a Hatodik
számla között. A köznyelv a kettőt össze szokta mosni. befizetendő Áfa nagyságának a függvényében havi, Irányelvben foglalt szabályokat. Precedens értékû, a
Külön számlát, sztornószámlát kell kiállítani akkor, ha a negyedéves vagy éves lehet. késõbbi ügyek kapcsán gyakran hivatkozott döntés
megállapodás vagy egyéb aktus folytán az eredeti állapot született a Rompelman-ügyben, amelyben az Európai
helyreállítására fog sor kerülni. Akkor a számlában az A kettős könyvvitelt vezető adóalanynak az Áfát az Bíróság elõször mutatott rá arra, hogy az adóalanyiság,
elszámolást sztornószámlaként kell nyilvántartani. Ha pl. értékesítésről, szolgáltatásról kiállított számlán feltüntetett illetve a gazdasági tevékenység fogalmát tágan kell
utólagos árengedmény, vagy kedvezmény elszámolásra teljesítés időpontjában kell megfizetnie, tehát ez az értelmezni. A Rompelman-ügy során az Európai Bíróság
kerül sor, a már kiállított számlát helyesbíteni lehet ezzel. adókötelezettségének keletkezési időpontja. kimondta, hogy amennyiben a magánszemély vagy
Látjuk, hogy ha az ügylet megmarad csak az adat vállalkozás a tényleges gazdasági tevékenység végzését
változik, helyesbítő számláról beszélünk, ha az ügylet Adó-visszaigénylés abban az esetben fordul elő, ha az megelõzõen annak elõkészítésére termékeket szerez be,
megszűnik v.milyen oknál fogva, akkor sztornó, de a adóalany levonható adója meghaladja a fizetendő adóját. adóalanynak minõsül, és élhet levonási jogával. A
számlából ennek ki kell derülni! A visszaigénylést az adóhatóság akkor teljesíti, ha az levonási jog gyakorlásának tehát csupán az a feltétele,
adóalany megfelelő nagyságrendben végez értékesítést, hogy a termékek, szolgáltatások beszerzése gazdasági
vagy tárgyi eszközöket szerez be és az előzetesen tevékenység végzése céljából történjen (és a gazdasági
Specialitásként mondtuk, hogy az áfa anyagi jogi felszámított adó összege legalább 200 000 Ft-al tevékenységbe már az elõkészítõ mûveleteket,
szabályaiban eljárás jogi szabályokat is találunk. meghaladja a fizetendő adó göngyölített összegét, vagy az beszerzéseket is bele kell érteni), nem számít, hogy a
Kifejezetten az áfával kapcsolatban. Ez pedig az adóalany jogutód nélkül megszűnik. A visszaigénylési tényleges tevékenység végzése csak késõbb történik. Az
elszámolási módokra vonatkozik elsődlegesen. Van olyan határt az alanyi adómentesség választására jogosító Európai Bíróság a Lennartz-ügyben megerõsítette a
elszámolási mód, ami elektronikus számla kiállításával mindenkori összeghatárhoz viszonyítva határozza meg az Rompelman-ügyben hozott döntését, amely szerint tehát
történik, ebben az esetben az aláírás is elektronikus. Ez Áfa-törvény. adóalanyi minõségében jár el az, aki a gazdasági
egy háromszereplős ügylet, a számla kibocsátója, az tevékenység gyakorlása céljából szerez be terméket, még
elektronikus aláírás kódjának a szolgáltatója és a vevő. akkor is, ha a tevékenység végzését ekkor még nem
Aztán van az EDI-rendszer, ahol a kibocsátó és a vevő áll A számlázásra vonatkozó szabályokat a számviteli kezdte meg. A levonási jogot azonnal gyakorolhatja az
egymással szemben, ezek tulajdonképpen egymás között törvény, az Áfa-törvény valamint a számla, egyszerűsített adóalany.
szabályosan elszámolhatnak. Az EDI-rendszerbe számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról szóló
kapcsolódva a felügyeletet erről értesíteni kell. 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet tartalmazza, a közösségi
jogban pedig a Hatodik Irányelv. C-320/88. Staatssecretaris van Financien v Shipping
and Forwarding Enterprise Safe BV
Főszabály szerint az adóalanynak valamennyi ügylet után
Adatszolgáltatás: ez az intrastat bevallás fogalmi köre.
számlát kell kibocsátania. A vevő szándékától
Ezt megalapozza egy tanácsi és egy bizottsági rendelet,
függetlenül számlát kell kiállítani az olyan
ami bevezeti ezt a bevallási rendszert. Tulajdonképpen a Az alapeljárás tárgya egy visszamenőleges hatályú
termékértékesítésről, melyek után a vevő köteles az adót
statisztikai célú adatszolgáltatást célozza, havonta kell adómegállapításról szóló értesítés, mely alapján az
megfizetni. Nem kötelező számlát kibocsátani a tárgyi
szolgáltatni a tárgyhó 15-ig napjáig a KSH-hoz, miinden a adóellenőr a Safe-nek adókiigazítást eszközölt -ingatlan
adómentes tevékenységekről (a bizonylatadási
tagállamból be- és kiszállított áru kapcsán, ez egy kontroll értékesítés kapcsán-, melyet a Safe megfellebbezett
kötelezettségnek azonban valamilyen egyéb bizonylat
az adóhatóság részére, akkor kell ezt megtenni, ha a elmenve egész a Hágai LB-ig, ami az eljárást
kiadásával eleget kell tenni).
beérkezett áruk összértéke 1,9 M Ft, a kiszállításnál 3,7 M fefüggesztette és a Bíróság elé kérdéseket terjesztett.
Ft összeghatárt eléri vagy meghaladja. Ennek eldöntése végett a Bíróság kimondta, hogy a
Hatodik irányelvet úgy kell értelmezni, hogy a
20. Az Áfa.-szabályozást érintő főbb EU és magyar
termékértékesítés a materiális javak feletti tulajdonjog
bírósági döntések (Mi tekinthető
Az Uniós adószámmal rendelkező adóalanyok összesítő átengedése, még akkor is, ha a dolog tul.jogának jogi
hozzáadottérték-típusú adónak - Dansk Denkavit; Mi
nyilatkozatot kötelesek csatolni a bevalláshoz, 3 havonta. átruházására nem kerül sor.
tekintendő Gazdasági tevékenységne - Rompelman; A
Ez az összesített nyilatk. tartalmazza az értékesítési listát
termékértékesítés fogalma - SAFE; A teljesítés helye -
eladókra lebontva, beleértve telephelyüket is és az EU
Hoffmann; Az adóvisszaigénylés feltételei - AEÉ
tagállamai közötti beszerzésekről is külön vevőnkénti C-145/96 Bernd von Hoffmann v Finanzamt Trier
2003/11., AEÉ 2004/8.) /TK 217,230,254,264.o./
bontásban részletes adatokat kell szolgáltatni. Ennek az
oka, hogy az Unión belüli adóztatás egységes és
ellenőrizhető legyen. Az EU-n belül még egy külön Hoffmann professzor úr -aki a trieri(N.o.) egyetem
A magyar áfatörvény (2007.évi CXXVII. Tv.) a
információs rendszer létezik, ez egy összekapcsolt professzora- által Fr.o.-ban végzett választottbírói
kezdetektől figyelembe vette az EU szabályait. A tv.
számítógépes rendszer, a VIES rendszer, ami a szolgáltatás kapcsán merült fel a teljesítés helye kérdése,
268.§.-a kimondja, hogy a tv. Összeegyeztethető
tagállamok nyílv.t.-ait összesíti. Tárolja az adóalanyokat, ugyanis a N.o.-i Irányelv szerint is az ott van, ahol a
szabályozást tartalmaz az EU tagállamai forgalmi adóra
az adó megfizetésére kötelezetteket és az összesítő szolgáltatásnyújtó gazd.-i tev.-nek a székhelye van.
vonatkozó szabályainak összehangolásáról szóló
jelentésben begyűjtött ügyleteket. Mit látunk tehát? Hogy Azonban a német irányelvben szerepel egy albekezdés,
2006/112/EK irányevvel (=HÉA irányelv)!
a nemzetállamok adóztatása p.ü.-i szuverenitás alá miszerint a kedvezményezett gazd.-i tev. végzésének a
tartozik, de az EU az egységes nyilv.t.-ok és irányelvek helye tekintendő annak ügyvédek, adótanácsadók és más
alapján az Unión belüli, különösen az Uniós adószámmal vállalatvezetők szolgáltatásnyújtásánál. Akérdés ennek
Az EU bírósága többször kifejtette, hogy melyek azok a
rendelkező kereskedők esetében teljeskörű rálátást nyer kapcsán jelen ügyben, hogy mi minősül hasonló
jellemzők, amitől egy adó forgalmi adónak minősül.
az adatokra és személyekre, és ügyletekre, tehát a cél, tevékenységnek? Hoffmann úr azért perelt, hogy a
Ennek indoka, hogy a korábbi, a 77/388/EGK irányelv
hogy ne lehessen kibújni az adófizetés alól. franciáktól kapott tiszteletdíját N.o-ban ne terheljék
33.cikke tiltotta a más forgalmi típusú adók kivetését. A
adóval. Itt is felfüggesztették az eljárást és kérdésként
bíróság szerint tehát akkor forgalmi adó egy adó, ha
merült fel, hogy a vizsgálóbírói tev. és az ügyvédi
veszélyezteti a közös hozzáadottérték-adó rendszer
18. Mutassa be egy példán keresztül az Áfa.-rendszer hasonló-e. A francia irányelvfordítás szerint NEM!
működését, azzal, hogy ahhoz hasonló módon tereli az
működését! /TK 221.o./
áruk és szolgáltatások mozgását. A jellemzők tehát:
AEÉ 2003/11.: a LB kifejtette, hogy az I.fokú b. helyesen
Egy cipőkészítő cég (jelöljük B-vel) 6350 Ft értékben állapította meg, hogy a felperes társaság által befogadott
szerez be alapanyagot, majd az általa készítetett lábbeliket
12
számlák vonatkozásában két számlakibocsátó nem Zárjegy: alkoholtermékek (kivéve 5,5 v/v %-nál kisebb − az adókedvezmények és mentességek általános és
rendelkezett a szigorú számadású nyomtatványok 0,33 l/ szabadforgalomba bocsátása, importálása vagy különös szabályaira,
nyilvántartásával, míg a 3. nyilvántartásában a számlák más tagállamból való behozatala zárjeggyel, illetve zár- és − a jövedéki adó szerkezetére és mértékére.
nem szerepeltek és a számlatömb beszerzéséről ellenőrzőjeggyel történhet. Zárjegy igazolja, hogy a
bizonylatot nem tudott mutatni, ezek a formai termék adóraktárban került előállításra, és onnan került A közösségi szabályozás két fő jogszabály-csoportból áll:
hiányosságok pedig jogszerűtlenné tették a felperes kiszállításra, valamint harmadik országból vagy − jövedéki adóztatás általános szabályait tartalmazó
áfa-visszaigénylését, így a hiányosságok miatt nem volt EU-tagállamból a közösségi vámjog és a magyar jövedéki horizontális irányelvek: (a Tanács 92/12/EGK
jelentősége annak, hogy a gazdasági esemény törvény szerint került behozatalra. Minőséget is igazol. A irányelve)
végbement-e. A számlákért a kibocsátó felel, amit a zárjegyet a Magyar Állam állíttatja elő és a vámhatóság
felperes p.jogi viszony keretében érvényesíthet, ám az bocsátja ki. − a három témakör (ásványolaj termékek,
adóhatósággal szemben a felperes közig.-i viszonyban áll, alkoholtermék és alkoholos italok, dohánytermékek)
s így a visszaigénylése jogszerűtlen. Adójegy: A dohánygyártmány szabadforgalomba vonatkozásában a jövedéki adó szerkezetét
bocsátása kizárólag olyan adójeggyel ellátva összehangoló szabályok (92/79/EGK, 92/80/EGK,
megengedett, amelyen a kiskereskedelmi eladási ár 92/81/EGK, 92/82/EGK, 92/83/EGK, 92/84/EGK,
AEÉ 2004/08.: ? feltüntetésre került. Az adójegy átvételekor meg kell 92/59/EGK), illetve minimálisan alkalmazandó
fizetni azt a jövedéki adó és Áfa összeget, amelyet az adómértékeket tartalmazó ún. vertikális irányelvek.
igényelt adójegyek az átvételkor hatályos adómérték
21. A jövedéki törvény hatálya. A jövedéki termékek, alapján képviselnek. Adójegyet igényelhet a A jövedéki szabályozás egyik legfontosabb eleme a
a zárjegy és adójegy. Jövedéki ellenőrzés és dohánygyártmány adóraktár engedélyese, az importáló, jövedéki adóköteles termékek meghatározása. Ezen
jogkövetkezmények. valamint a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő. termékkörök általános meghatározását (ásványolaj
termékek, alkoholtermék és alkoholos italok,
dohánytermékek) a horizontális irányelv, míg részletes
A hatályos szabályozás a jövedéki adóról és a jövedéki 22. A jövedéki termék előállításának és importjának leírását az egy termékkörökre vonatkozó vertikális
termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló feltételei, az adófelfüggesztés, az adóraktár, a irányelvek tartalmazzák.
2003. évi CXXVII. törvény. szabadforgalomba bocsátás fogalma, szerepe
AZ ADÓZÁS HELYE
A Jöt. területi hatálya a Magyar Köztársaság területére
(belföldre) terjed ki. A belföld fogalmába beletartozik a A jövedéki adó egyfázisú adó, amely meghatározott A közösségen belüli kereskedelem adóztatása
vámszabad és tranzitterület is. termékek – a jövedéki termékek - értékesítését adóztatja. vonatkozásában a rendeltetési hely országának elve
A jövedéki termékek az adó megfizetéséig főszabályként érvényesül, amely azt jelenti, hogy a jövedéki adót
A Jöt. tárgyi hatálya kiterjed: csak adóraktárban állíthatók elő, és csak ott tárolhatók. főszabályként abban a tagállamban kell megfizetni az
− a jövedéki termékek után fizetendő jövedéki adóra, Ha a jövedéki terméket szabadforgalomba bocsátják az ottani adómérték szerint, ahol a szabadforgalomba
− a dohánygyártmányok általános forgalmi adójára, adóraktárból, akkor a jövedéki adófizetési kötelezettség bocsátásra sor került. A rendeltetési ország elv alól kivétel
− a jövedéki termékek előadására és forgalmazására, beáll. a tagállamok közötti magáncélú szállítás: amennyiben a
− a jövedéki ügyekre. nem kereskedelmi mennyiségű jövedéki terméket
Jövedéki termékek: ásványolajtermékek, A jövedéki termék előállításától az adófizetési gazdasági tevékenységet nem folytató természetes
alkoholtermékek, sör, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék, kötelezettség beálltáig terjedő időszakot az személyek saját használatukra szerzik be, és maguk
dohánygyártmány. adófelfüggesztés időszakának nevezzük. A jövedéki szállítják el, akkor az adót a beszerzés országában kell
tevékenység szigorú vámhatósági felügyelet mellett megfizetni.
A jövedéki törvény személyi hatálya: a jövedéki végezhető, ahol külön engedély szükséges az adóraktár
terméket előállító, raktározó, tároló, szállító, forgalmazó, működéséhez, és az adózott jövedéki termék A bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő: noha
külföldről beszerző, külföldre értékesítő, illetve egyéb kereskedelméhez is. főszabályként adózatlan jövedéki terméket csak
módon birtokolható jogi személyre, jogi személyiség adóraktárak között lehet szállítani, a horizontális irányelv
nélküli egyéb szervezetre és természetes személyre, ADÓFELFÜGGESZTÉS lehetővé teszi, hogy a címzett adóraktári engedély nélküli
valamint a jövedéki termék adóztatásával, hivatásos kereskedő is lehet. Az ilyen kereskedő
forgalmazásával összefüggő felügyeleti, ellenőrzési és − Belföldi előállítás és adóraktárba betárolás esetén az üzletszerű tevékenysége keretében adófelfüggesztés
más hatósági feladatokat ellátó szervezetekre. adófelfüggesztés az adó-megállapítás és az mellett más tagállamból származó jövedéki terméket is
adófizetés halasztását jelenti. átvehet, átvételkor beáll az adófizetési kötelezettség, amit
Jövedéki adóügyben első fokon főszabályként a Vám- és a címzett kereskedő tagállamában az ottani szabályok
Pénzügyőrség alsó fokú szervei (a regionális jövedéki − Import esetén az adó fizetésének halasztását. szerint kell megfizetni.
központok, ill. a Pesti Jövedéki Adójegy és Zárjegy
Hivatal) járnak el. ADÓRAKTÁR − A nyilvántartásba bejegyzett kereskedő tevékenységét
állandó jelleggel végzi engedélyt kapott jövedéki
Jövedéki ügyben a Adóraktár kizárólag a vámhatóság által kiadott érvényes termékek fogadására másik tagállamokból, ezért
székhely/telephely/lakóhely/tartózkodási hely szerinti adóraktári engedéllyel működtethető. Az adóraktár jövedéki biztosítékot nyújt, a beérkezett termékekről
vámhatóság az illetékes. engedélyese itt saját tulajdonú ill. más személy tulajdonát külön nyilvántartást vezet, azokat kérelemre
képező jövedéki termék előállítását, betárolását és bemutatja... a termék átvételekor megfizeti a jövedéki
Adójeggyel és zárjeggyel kapcsolatos ügyekben első raktározását, más termékhez felhasználását végezheti. adót és biztosítja a jövedéki termék ellenőrzésének
fokon a Pesti Jövedéki Adójegy és Zárjegy Hivatal jár el. lehetőségét.
A vámhatóság az engedély megadásánál figyelembe vett
Helyszíni ellenőrzés keretében a jövedéki terméket feltételeket folyamatosan ellenőrzi. − Nyilvántartásba nem vett kereskedő: jövedéki
forgalmazóknál az első fokú adóhatóság (APEH) köteles termékek átvételét csak eseti jelleggel végzi, az áru
jövedéki ellenőrzést is lefolytatni, az adófelfüggesztés Az adófelfüggesztéssel történő szállításra és az részére történő feladása előtt nyilatkozatot tesz
alatt álló jövedéki termékek forgalmazásának ellenőrzése adófizetési kötelezettség teljesítésével járó adókockázatra adóhatósága felé, biztosítékot nyújt, átvételkor
kivételével. az adóraktár engedélyesének jövedéki biztosítékot kell megfizeti a jövedéki adót, hozzájárul az
Jövedéki termékek: nyújtania. Ez lehet készpénz, bankgarancia, vagy az ellenőrzéshez, nincs köztartozása, nem áll csőd,
Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által adott felszámolás alatt.
− ásványolajtermékek (pl. kőolaj, benzin, természetes garancia. A
és cseppfolyós állapotú szénhidrogének, olyan Adóügyi képviselő: az egyik tagállamban működő
termékek (néhány kivétellel), amelyet belső égésű z adóraktár engedélyesét szigorú bizonylatadási jövedéki terméket átadó adóraktár engedélyese nevezi ki a
motorok üzemanyagaként, tüzelő- vagy fűtőanyagként kötelezettség terheli (termékkísérő okmány, rendeltetés helye szerinti (másik) tagállamban, akit ennek
értékesítenek). Speciális rendelkezések vonatkoznak egyszerűsített kísérő okmány. Az adóraktárban jövedéki a tagállamnak az adóhatósága nyilvántartásba vesz és
azon ásványolaj termékekre, amelyek az üzem-, fűtő-, termékenként külön-külön termékmérleg nyilvántartást kiadja a részére a tevékenységéhez szükséges engedélyt.
vagy tüzelőanyagkénti felhasználása nem tartozik az valamint vevőnként külön nyilvántartást is kell vezetni. Ennek az engedélynek a birtokában az adóraktári
eredeti rendeltetése közé, ugyanakkor fennáll a engedéllyel nem rendelkező címzett – bejegyzett, vagy
potenciális lehetősége az ilyenként való SZABADFORGALOMBA BOCSÁTÁS
nem bejegyzett kereskedő – helyett és annak nevében
felhasználásuknak (pl. lakkbenzin, vegyipari benzin intézi az adóügyi képviselő a rendeltetési hely szerinti
A jövedéki termékkel szabadforgalomban kereskedni, e
stb.). Ezek jövedéki terméknek minősülnek, de nem tagállamban a jövedéki adó-ügyeket. Szerepe lényegében
jövedéki termékeket exportálni és importálni,
tartoznak az adóztatott körbe, hanem a törvény az, hogy az egyik tagállamban működő jövedéki
szabadforgalomba bocsátott jövedéki terméket a
ellenőrzött ásványolajként definiálja őket. engedélyes adóraktár és a másik tagállamban lévő
Közösségen belüli forgalomban értékesíteni vagy onnan
beszerezni csak jövedéki engedéllyel lehet. jövedéki engedéllyel nem rendelkező vevő közötti
Az adó alapja: az ásványolaj mennyisége az adómértéknél ügyletek adminisztratív lebonyolítását leegyszerűsítse.
megjelölt térfogat ill. tömegegységben mérve.
Mértéke termékfajtáktól függ. A jövedéki termékek különböző tagállamokban lévő
23. A jövedéki adó EU szabályozása: a szabályozás adóraktárak közötti, illetve adóraktárból bejegyzett/nem
− alkoholtermékek, szerkezete; az adófizetés helye; a bejegyezett bejegyzett kereskedő részére történő szállítása
kereskedő, az adóügyi képviselő, az adózott és adófelfüggesztés mellett termékkísérő okmánnyal (TKO)
− sör, adózatlan jövedéki termék szállítása az Unión belül lehetséges. A termék átvételét a címzett köteles
/TK 283-310.o nem mind./ visszaigazolni a feladó adóraktár részére, aki ezáltal
− bor: előállítása főszabályként egyszerűsített mentesül az adófizetési kötelezettség alól.
adóraktári engedéllyel vagy bor adóraktári engedéllyel
lehetséges. Nem kell adóraktári engedélyével A közösségi szabályozás különféle a Tanács által kiadott Adózott termékek szállítása közösségen belül: ha a
rendelkeznie annak a természetes személynek, aki a irányelveken keresztül valósul meg, amelyeknek az a jövedéki adót egyik tagállamban már megfizették, de az
saját szőlőjéből és/vagy legfeljebb az értékesített saját sajátosságuk, hogy nem közvetlenül alkalmazandók, érintett jövedéki terméket egy másik tagállamba szállítják
szőlőtermés mennyiségével azonos mennyiségben hanem egy külön jogalkotási aktus keretében át kell végső felhasználás céljából, akkor főszabály szerint
vásárolt szőlőből legfeljebb évi 1000 liter szőlőbort ültetni tartalmukat a tagállami szabályozásba. adókötelezettség keletkezik a címzett tagállamban. Annak
állít elő, valamint annak, aki háztartásonként A közösségi jövedéki szabályozás kiterjed: érdekében, hogy mindez ne vezessen kettős adóztatáshoz,
legfeljebb 500 kg vásárolt szőlőből állít elő szőlőbort. − az adókötelezettség keletkezésére, a korábban megfizetett adó visszaigényelhető abban a
− az adóztatás helyének meghatározására, tagállamban, ahonnan a termékek szállításra kerültek.
− pezsgő, − a jövedéki termékek előállítására, feldolgozására,
tartására,
− köztes alkoholtermék (habzó és nem habzó) − a jövedéki termékek közösségen belüli és kívüli 24. Az egységes európai vámrendszer kialakulása,
kereskedelmére, célja, működése /TK 349-351.o./
− dohánygyártmány. − az adóvisszatérítésre,
13
A vámunió létrehozása 1958-ban a Római Szerződés DASSONVILLE ügy: Belgiumba csak olyan − A Tanács 2658/87/EGK rendelete a vám- és
aláírásával kezdődött, és az akkor még 6 tagállam között eredet-megjelöléssel ellátott terméket lehet importálni, statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös
1968-ra jött létre a belső vámhatárok megszüntetésével és amely eredet-megjelölést az eredet szerinti ország Vámtarifáról. A vámtartozás keletkezésekor
a különböző vámtarifa-rendszerek helyett egy egységes kormánya igazol. DASSONVILLE olyan skót whiskyt fizetendő vám meghatározása a vámtarifa alapján
vámtarifa-rendszer létrehozásával. importált, amely nem rendelkezett a brit hatóságok történik, amelyet az Európai Közösség Vámtarifája,
bizonyítványával. Ennek kapcsán az Európai Bíróság az ún. TARIC-rendszer tartalmaz. A Közösségi
A vámunió és a közös vámrendszer alapját képzete az megállapította, hogy a tagállamok minden olyan Vámtarifa a Kombinált Nómenklatúrán alapul.
egységes piac létrehozásának, amely 1993-ra valósult kereskedelemre vonatkozó szabályát (így az
meg. Ezzel megszűnt minden a négy szabadság (áruk, eredetiségigazolást is), amely közvetlenül vagy közvetve, A korábbi magyar vámtörvény és vámtarifa-törvény a
személyek, szolgáltatások és tőke szabad mozgása) ténylegesen és potenciálisan akadályozhatja a Közösségen csatlakozással hatályát vesztette, és a vámjogi
megvalósulását korlátozó adminisztratív intézkedés az belüli kereskedelmet, mennyiségi korlátozásokkal azonos szabályozás nagy részben átadta helyét a közösségi
államhatárokon. hatású intézkedésnek kell tekinteni. szabályozásnak. A továbbra is magyar szabályozási
hatáskörben maradt kérdéseket két alapvető
Az egységes piac megvalósításának egyik fontos eszköze CASSIS DE DIJON ügy: A bíróság megállapította, hogy jogszabály tartalmazza:
a Közösségi vámkódex megalkotása volt, amelynek az a német előírás, amely megtiltja a 25%-nál
alkalmazásával a harmadik országokból érkező, „nem alacsonyabb alkoholtartalmú likőrök forgalmazását, és − A Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX.
közösségi áruk” vámkezelése azonos feltételekkel történik amely egyaránt vonatkozik a hazai és külföldi törvény.
minden tagállamban. A közösségi vámkódex közvetlenül termékekre, mennyiségi korlátozással azonos hatású
alkalmazandó minden tagállamban. intézkedésnek tekinthető. − A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi
CXXVI. törvény (nemzeti vámtörvényünk).
KECK és MITHOUARD ügy: Az esetben az a francia
25. A Római Szerződés, illetve az Európai Unió törvényi előírás szerepelt, hogy Franciaországban tilos a VÁMTERÜLET: a Közösségi vámkódex szerint a Közösség
működéséről szóló Szerződés vámjogi rendelkezései, beszerzési ár alatti értékesítés. A tilalom mindenkire vámterületéhez tartozik a tagállamok területe, területi
valamint az Európai Bíróság főbb döntései a vonatkozott. A Bíróság úgy nyilatkozott, hogy: azok a vizei, belföldi tengervizei és légtere, belföldi tengervizei
vámokkal, a vámokkal azonos hatású intézkedésekkel, termékértékesítési körülményekre vonatkozó előírások, és légtere, San Marino és a Monacoi hercegség. Nem
a mennyiségi korlátozásokkal, valamint a mennyiségi amelyek bár korlátozzák a tagállamok közti tartoznak a vámterülethez Grönland, Feröer-szigetek,
korlátozásokkal azonos hatású intézkedésekkel kereskedelmet, de megfelelnek bizonyos kritériumoknak, Helgoland-szigete, a francia tengerentúli területek.
kapcsolatban (Statisztikai illeték ügy, nem minősülnek mennyiségi korlátozással 1enértékű
Diamantarbeiders, Dassonville, Cassis de Dijon, Keck előírásnak. KÖZÖSSÉGI ÁRU:
és Mithouard) /TK 351-358.o./ − a Vámkódexben meghatározott feltételek szerint teljes
egészében a Közösség vámterületén létrejött vagy
A Római Szerződés meghatároz bizonyos kivételeket. E előállított áruk, amelyek nem tartalmaznak a
A vámjogi szabályozás szempontjából az első és tilalmakat meghatározó rendelkezések nem zárják ki a Közösség vámterületének részét nem képező
legfontosabb jogforrás az Európai Gazdasági Közösséget behozatalra, a kivitelre vagy a tranzitárukra vonatkozó országokból vagy területekről importált árut;
létrehozó Római Szerződés. Ez kimondja, hogy olyan tilalmakat vagy korlátozásokat, amelyeket a
közerkölcs, a közrend, a közbiztonság, az emberek, − a Közösség vámterületének részét nem képező
− a Közösség olyan vámunión alapul, amely a teljes állatok és növények egészségének és életének védelme, a országokból vagy területekről importált áruk,
árukereskedelemre kiterjed; művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő amelyeket szabad forgalomba bocsátottak;
− a vámunió magában foglalja a vámok, mennyiségi nemzeti kincsek védelme vagy az ipari és kereskedelmi − a Közösség vámterületén belül kizárólag a második
korlátozások és azokkal azonos hatású intézkedések tulajdon védelme indokol. francia bekezdésben említett árukból vagy az első és a
teljes körű tilalmát a tagállamok között; második francia bekezdésben említett árukból létrejött
vagy előállított áruk.
− a vámunió magában foglalja az egységes vámtarifa 26. A vámjog forrásai, a vám fogalma (behozatali
elfogadását és alkalmazását a Közösségen kívüli kiviteli vámok), vámterület, közösségi és nem Amely áru e feltételeknek nem felel meg, az nem
harmadik országokkal szemben; közösségi áru, az áru vámjogi helyzete, az áru közösségi áru, ami szabad forgalomba helyezéssel nyeri
− tilos a tagállamok között a behozatal és a kivitel vámértéke /TK 359-363.o./ el a közösségi áru vámjogi státuszát.
bármilyen mennyiségi korlátozása és az ezzel azonos
hatású intézkedés.
A vámszedés az emberiség története során egy igén régen AZ ÁRUK VÁMÉRTÉKE
kialakult fontos bevételt jelentő anyagi forrás, amely
EURÓPAI BÍRÓSÁG FŐBB DÖNTÉSEI: jelentős kereskedelem-szabályozó, befolyásoló hatással
Az importált áruk vámértéke főszabályként az ügyleti
bír. A vám megfelelő eszköz arra, hogy egy adott ország,
érték, vagyis a Közösség vámterületére irányuló kivitel
vagy országok csoportja a vámterületüktől kívül eső
1. Vámokkal azonos hatású intézkedések fogalmának céljából történő eladáskor az áruért ténylegesen kifizetett
országokból származó áruk belföldi eladási árát, és ezzel
meghatározása: a Bizottság beperelte Olaszországot, mert vagy kifizetendő díj. Ha a vámérték az ügyleti érték
a forgalmát befolyásolni tudják. Ezáltal fontos szerepet
statisztikai illeték terhelte a termékek exportját, és ez mint alapján nem határozható meg:
játszik egy ország gazdasági fejlődésének,
vámokkal egyenértékű intézkedés sérti a Római − a Közösségbe irányuló exportra eladott exportált
termelékenységének alakulásában. A vám jellemzői:
Szerződés rendelkezéseit (9. és 12. cikk). A Bíróság azonos áru ügyleti értéke;
− az állam veti ki,
megállapította, hogy minden vagyoni természetű teher,
− kötelező jellegű, − a Közösségbe irányuló exportra eladott exportált
legyen bármilyen csekély, legyen bármi az elnevezése és
− ellenszolgáltatás nélküli befizetés, hasonló áru ügyleti értéke;
alkalmazásának módja, amelyet egyoldalúan, a határ
− és az áruk – vámhatáron át történő –
átlépésének tényénél fogva vetnek ki a hazai, illetve a − azon az egységáron alapuló érték, amelyen az
− forgalmához kötődik.
külföldi termékekre, és amely nem szoros értelemben importált árukkal azonos vagy hasonló importált árut
vett vám, vámmal azonos hatású intézkedésnek A vámok irányukat tekintve lehetnek exportvámok és a legnagyobb összmennyiségben értékesítették a
minősül akkor is, ha nem az állam javára vetik ki, nincs importvámok, de az exportvámot nem alkalmazzák. Közösségen belül az eladókkal kapcsolatban nem levő
diszkriminatív vagy védő hatása, és az az áru, amire személyek számára;
kivetik semmilyen hazai áruval nem versenyez. Gazdaságpolitikai szempontból megkülönböztetünk:
− számított érték.
− kereskedelmi vámot: az áruforgalom normál
Ha a vámérték így sem határozható meg, akkor a
2. Mennyiségi korlátozás tilalma azt jelenti, hogy a működéséhez kapcsolódik, mint egy forgalmi jellegű
Közösségben rendelkezésre álló adatok, valamint az
tagállamok új korlátozásokat nem vezethetnek be, adó;
1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény
továbbá kötelességük az új korlátok lebontása (értve − védő vámot: az adott ország belföldi termelésének (GATT) VII. cikke, és ennek végrehajtásáról szóló
ezalatt az olyan állami és nem állami intézkedéseket, védelme a célja; egyezmény valamint a Közösségi Vámkódex vámérték
amelyek a tagállamok közötti kereskedelmet meghatározására vonatkozó rendelkezései alapján kell
akadályozzák). Az Európai Bíróság általában mennyiségi − antidömping vámot: ezt akkor alkalmazzák, ha egy
országból az ottani előállítási ár alatti áron szállítanak meghatározni.
korlátozásnak tekint minden olyan intézkedést, amelyek
teljesen vagy részlegesen korlátozzák az áruk más országba árukat. A Vámkódex azt is előírja mi alapján nem lehet a
importját, exportját vagy tranzitját. vámértéket meghatározni (pl. áruknak az exportáló
országbeli belföldi piaci ára; az előállítás költsége, ami az
A vám fogalma a közösségi szabályozásban magában azonos vagy hasonló árura meghatározott számított
3. Mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedés: foglalja mind a behozatali, mind a kiviteli vámokat. értékektől eltér stb.).
Intézkedés alatt a törvényeket, rendelkezéseket, − az áruk behozatalakor / kivitelekor fizetendő vámok
közigazgatási rendelkezéseket, közigazgatási és az azokkal azonos hatású díjak,
gyakorlatokat, valamint a hatóság által kiadott AZ ÁRUK VÁMJOGI HELYZETE
valamennyi jogszabályt kell érteni, beleértve az − a közös agrárpolitika vagy a mezőgazdasági termékek
feldolgozásából származó egyes termékekre A hazai szabályozás megkülönbözteti a belföldi árut,
ajánlásokat is. A vonatkozó irányelv leszögezi, hogy az illetve a vámárut (amelynek vámjogi sorsa még nem
alaki követelmények, amelyeket a behozatalkor teljesíteni alkalmazandó különleges rendelkezések alapján
bevezetett mezőgazdasági lefölözések és más rendeződött).
kell, általában nem fejtenek ki a mennyiségi
korlátozásokkal azonos hatást. Viszont azok az importterhek / exportterhek. A közösségi szabályozás szerint az Unió vámterületén
intézkedések igen, amelyek lévő áruk vámjogi helyzetük szerint lehetnek közösségi
helyzetű áruk (~ belföldi áru) vagy nem közösségi
− megakadályozzák a behozatalt, A VÁMJOG FORRÁSAI: helyzetű áruk (~vámáru).
− a behozatalt a hazai termékek értékesítésénél − Közösségi Vámkódex: a Tanács 2913/92/EGK
nehezebbé vagy költségesebbé teszik, rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról: ez
keret jelleggel foglalja össze a vámjog és a vámeljárás 27. A vámtarifa, vámbiztosítékok, vámmentességek
− a behozatalt vagy a behozott termékek értékesítését a
kereskedelmi folyamat bármely szakaszában az alaki alapvető szabályait.
kellékektől eltérő egyéb olyan feltételhez kötik, − A Bizottság 2454/93/EGK rendelete a Közösségi
Vámtarifa:a vámtartozás keletkezésekor fizetendő vám
amelyet csak a behozott termékek vonatkozásában Vámkódexet létrehozó 2913/92/EGK számú Tanácsi
meghatározása a vámtarifa alapján történik. Európai
írnak elő, vagy amely eltér a hazai termékek rendelet végrehajtásáról;
Közösségek Vámtarifája az un. TARIC-rendszer, ez
vonatkozásában előírt feltételtől, és annál nehezebben − Vámmentességi rendelet: a Tanács 918/83/EGK Kombinált Nómenklatúrán alapul. Tarifális intézkedések:
teljesíthető, rendelete a vámkönnyítések közösségi rendszerének vámkontingensek, vámplafonok, értékkiegyenlítő vámok,
− előnyben részesítik a hazai termékeket vagy a felállításáról. A vámmentesen behozható áruk körét, antidömping vámok.
támogatástól eltérő más egyéb kedvezményt és a vámmentes behozatalt feltételeit szabályozza.
biztosítanak számukra, függetlenül attól, hogy ezt
feltételhez kötik-e vagy sem.
14
Vámbiztosíték: a halasztott vámtartozás megfizetésének Vámteher fogalmába a hatályos közösségi és magyar engedélyezhető, de kivételes esetben ez az időpont is
biztosítására biztosítékot kell nyújtani. Közösségi jogszabályi rendelkezések szerint beletartozik meghosszabítható.
szabályozás szerinti biztosíték lehet: valamennyi, a vámigazgatási eljárás során megállapított
− készpénz letétbe helyezése: ezzel egyenértékűnek olyan fizetési kötelezettség, amelynek kiszabását és 7. Passzív feldolgozás: lehetővé teszi a közösségi áru
minősül olyan csekk benyújtása, amelynek a beszedését külön jogszabályok a vám- és pénzügyőrség ideigl. kivitelét a Közösség területéről feldolgozási
kifizetését a kiállító intézmény a vámhatóság szárára hatáskörébe utalják, így különösen a vám, a jövedéki adó, műveleteknek való alávetés céljából, és az ilyen
elfogadható bármely módon garantálja, illetve a az általános forgalmi adó, a regisztrációs adó, és a feldolgból származó termékek szabad forgalomba
vámhatóságok által elismert bármely más értékpapír. környezetvédelmi termékdíj. bocsátását teljes vagy részleges behozatali
− kezességvállalás. vámmentességgel. Azt az időtartamot, amelyen belül
a végterméket újra bel kell hozni a Közösség
Magyar szabályozás további biztosítékai: 29. Az egyes vámeljárások (szabad forgalomba vámterületére a vámhatóság meghatározza.
− hitelintézet által vállalt bankgarancia, helyezés, külső és belső árutovábbítás, vámraktározás,
aktív feldolgozás, feldolgozás vámfelügyelet alatt, 8. Kivitel: lehetővé teszi, hogy a közösségi helyzetű áru
− banki fedezetigazolás: elkülönített számlán ideiglenes behozatal, passzív feldolgozás, kivitel) /TK elhagyja a Közösség vámterületét. A kivitel magába
meghatározott összeg a vámtartozás kiegyenlítésére 373-389.o./ foglalja a kiléptetési eljárást, beleértve a
rendelkezésre áll és a vámhatóság az igényét a kereskedelempolitikai intézkedések alkalmazását, és
számlával szemben benyújtott azonnali beszedési ahol szükséges, a kiviteli vámok kiszabását is.
megbízással érvényesíti. A Közösségi Vámkódexben szabályozott vámeljárások:
− biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény, 1. Szabad forgalomba bocsátás: a nem közösségi áru 30. Államigazgatási eljárási illetékek rendszere és
elnyeri a közösségi áru vámjogi helyzetét. Ezután szabályozása /TK 417-421.o./
− vámszámlán elkülönítetten kezelt pénzeszköz:
szabadon szállítható és értékesíthető a Közösségen
vámszámla szerződést csak a Közösség területén
belül. A szabad forgalomba bocsátás együtt jár a
letelepedett személy köthet olyan hitelintézettel, Az eljárási illetékek mindig valamilyen hatósági
kereskedelempolitikai intézkedések (felügyeleti
amelynek a Vám- és Pénzügyőrséggel szerződéses eljáráshoz kapcsolódnak. Az illetékfizetési kötelezettség
intézkedések, piacvédelmi intézkedések, mennyiségi
kapcsolata van. A hitelintézet a szerződés időtartama és az eljárás tárgyának az értéke között sok esetben
korlátozások, behozatali és kiviteli tilalmak)
alatt köteles folyamatos lekérdezési és rendelkezési valamilyen fajta arányosság áll fenn. A bírósági
alkalmazásával és az alkalmazandó vámteher
jogosultságot biztosítani a vámhatóság részére. szolgáltatások díja az eljárási illetékekkel rokon befizetési
megfizetésével.
Vámbiztosítékként a vámszámlán rendelkezésre álló, kötelezettség, de több vonásban különböznek egymástól.
a szabadon felhasználható keretből a megbízás 2. Árutovábbítás: A bírósági szolgáltatások díja konkrétan az adott
teljesítéséhez szükséges összeg használható fel. szolgáltatás ellenértékének tekinthető, azzal arányos
a. Külső árutovábbítás: ennek keretében történik az fizetési kötelezettséget jelent.
Vámmentesség: megállapítása közösségi hatáskör, a áruk közösségi vámterületen belül egyik helyről
Tanács rendeletében határozza meg. Behozatali vagy egy másik helyre való mozgatása
kiviteli vámmentesség adható, ha az árut szabad
− nem közösségi áruk vonatkozásában anélkül, ÁLLAMIGAZGATÁSI ELJÁRÁSI ILLETÉK: valamilyen
forgalomba bocsátják, vagy exportálják. pl.: Közösség
hogy arra behozatali vámok és más terhek, közigazgatási szerv hatáskörében lefolytatott
területére költöző természetes személyek vagyontárgyai,
vagy kereskedelempolitikai intézkedések államigazgatási eljárási cselekményért kell fizetni. Az
nászajándék, öröklés, elhanyagolható értékű áruk 22 euró
vonatkoznának; illeték mértéke túlnyomórészt nem az illetékalap pénzben
alatt; csomag, utas személyi poggyásza 45 euróig.
kifejezett értékével arányos, hanem tételes, átalány
− közösségi áruk vonatkozásában, a bizottsági jellegű. Az értékhez igazodó államigazgatási eljárási
eljárásnak megfelelően meghatározott illeték alapja az eljárás tárgyának az eljárás megindítása
28. A vámeljárás alapvető elemei (jelentkezés, vám elé esetekben és feltételek mellett, annak időpontjában fennálló értéke. Az első fokú
állítás, árubejelentés, árubemutatás, vámvizsgálat, érdekében, hogy a kiviteli intézkedésekben államigazgatási eljárásért főszabályként 2200 forint
vámkezelés alapvető szabályai) részesülő vagy azok hatálya alá tartozó illetéket kell fizetni. Ezen kívül a törvény felsorolja az
termékek ne kerüljék meg ezeket az egyes tételes államigazgatási illetékeket (pl. a magyar
intézkedéseket vagy ne részesüljenek állampolgársági bizonyítvány kiállítására irányuló eljárás
A vámeljárás az ügyfél nyilatkozata alapján indul, akinek jogtalanul ezekből az intézkedésekből. illetéke 1500 forint). Az illetéket az eljárás
alapkötelezettsége a vámhatáron: megkezdésekor kell megfizetni, annak, aki az eljárás
− a jelentkezés, vám elé állítás: az árut behozó b. Belső árutovábbítás: a közösségi helyzetű árunak megindítását kéri. Nem kötelezhető illeték fizetésére az,
személynek a vámterületre történő belépését követően a közösségi vámterületen belül egyik helyről a akit az államigazgatósági hatóság külön jogszabály
a határvámhivatalhoz kell mennie. A vám elé állításra másikra, valamely harmadik országon keresztül alapján költségmentességben részesített (jövedelmi,
az árut a Közösség területére behozó vagy az e történő szállítása a vámjogi státusának vagyoni viszonyai miatt). A törvény a tárgyi
behozatalt követően az áru fuvarozásáért felelősséget változatlanul hagyása mellett. illetékmentes eljárásokat is felsorolja (pl. választással,
vállaló személy kötelezett. népszavazással kapcsolatos törvényekből folyó jogok
3. Vámraktározás: vámraktárban a nem közösségi
érvényesítése; születéssel, házasságkötéssel,
− az árubejelentés: ez a vámáru nyilatkozat árukat (anélkül, hogy azok behozatali vámok vagy
örökbefogadással, tartással, gondozással és a halálesettel
megtételével történik, amely történhet írásban, szóban kereskedelempolitikai intézkedések hatálya alá
kapcsolatos eljárások stb.). Az illetéket illetékbélyeggel
(kivételesen), vagy valamely adatfeldolgozási tartoznak), és közösségi árukat (amelyeknél a
az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni. Ha az
rendszer segítségével. Az írásbeli árubejelentés különleges tárgykörükre vonatkozó közösségi
ügyfél ezt nem teszi meg, akkor fel kell hívni, hogy 8
alapdokumentuma az Egységes Vámárunyilatkozat szabályok előírják, hogy vámraktárba helyezésük
napon belül, mulasztási bírság fizetésének kilátásba
(EV) – áru megnevezése, származása, TARIC kódja, olyan intézkedések alkalmazásával jár, amelyek
helyezésével azt pótolja. A vagyonszerzési illeték alá eső
mennyisége, értéke, feladó, címzett, fizetésre általában az ilyen áru kiviteléhez kapcsolódnak) lehet.
ügyben az ingatlan-nyilvántartási eljárás illetékét a
kötelezett, kért vámkezelési mód. A vámraktár lehet:
vagyonszerzési illetékkel együtt kiszabás alapján pénzzel
− az árubemutatás. a. közvámraktár: olyan vámraktár, amely bármely kell megfizetni.
személy részére a rendelkezésre áll áru
Ezt követi a vámvizsgálat, amelyet az árunyilatkozat raktározására;
alapulvételével végeznek el. A vámvizsgálat lehet tételes 31. Bírósági eljárási illetékek rendszere és
vagy egyszerűsített. Az egyszerűsített pedig lehet b. magánvámraktár: az áruknak a raktárengedélyes szabályozása /TK 421-430.o./
szúrópróbaszerű vagy adminisztratív. által történő raktározásra van fenntartva. A
raktárengedélyes az a személy, aki a vámraktár
A tételes vámvizsgálat külső és belső áruvizsgálatból áll. üzemeltetésére engedélyt kapott. BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSI ILLETÉK: Azon bírósági eljárásért kell
A külső áruvizsgálat a csomagok darabszámának, fizetni, amelynél azt az Itv. kifejezetten előírja. Nem kell
jelének és számjelének megállapításából, továbbá az A vámraktár működtetését a vámhatóság engedélyezi, bírósági eljárási illetéket fizetni az olyan bírósági eljárási
alkalmazott azonossági jelek vizsgálatából áll. A belső kivéve, ha az említett hatóság saját maga működteti a cselekményért, amelyért bírósági szolgáltatási díjat kell
áruvizsgálat kiterjed az áru jellegének, mennyiségének, vámraktárt. fizetni. Az eljárást kezdeményező fél az eljárás
megnevezésének, vámértékének, vámtarifaszámának, megindításakor fizeti, kivéve, ha az illeték megfizetéséről
származási helyének ellenőrzésére, továbbá azoknak az 4. Aktív feldolgozás: lehetővé teszi, hogy bizonyos utólag kell határozni. Ebben az esetben az illetéket az
adatoknak és okmányoknak a megvizsgálására, amelyek a árukat a közösségi vámterületen egy vagy több viseli, akit a bíróság erre kötelez.
vámkezeléshez, illetőleg a statisztikai adatszolgáltatáshoz feldolgozási műveletnek vessék alá. A változatlan
szükségesek. állapotú áruk egy része vagy egésze ideiglenesen − Polgári eljárási illeték: polgári eljárásban az illeték
kivihető a Közösség vámterületén kívülre további alapja az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor
A vámvizsgálat alapján történik az áruk vámkezelése, feldolgozás céljából, ha a vámhatóság ezt fennálló értéke, jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá
amikor döntés születik az áru vámjogi sorsa felöl. A engedélyezi. tett követelés vagy követelésrész értéke. Ha az eljárás
Közösségi Vámkódex az alábbi főbb eljárási kategóriákat tárgyának értéke nem állapítható meg, az illeték
ismeri: 5. Vámfelügyelet alatti feldolgozás: lehetővé teszi alapját fiktív módon, egy általános összegben
nem-közösségi helyzetű áru olyan feldolgozását a határozza meg a törvény. Az általános mértékű polgári
− szabad forgalomba bocsátás: a nem közösségi áru Közösség vámterületén, amely megváltoztatja az áru eljárási illetéket százalékos kulccsal határozza meg a
elnyeri a közösségi áru vámjogi helyzetét; jellegét vagy állapotát anélkül, hogy rá behozatali törvény, és egy minimum és egy maximum összeget is
vámok vagy kereskedelempolitikai intézkedések megállapít hozzá (nem teljes felsorolás):
− felfüggesztő eljárások: a nem közösségi áruk vonatkoznának, és lehetővé teszi, hogy az ilyen
meghatározott ideig és feltételekkel a Közösség műveletek eredményeként létrejött termékeket a rájuk Eljárás Kul
területére lépnek anélkül, hogy behozatali vámok vonatkozó behozatali vámtétel alkalmazásával hozzák megnevezése cs
Min. Max.
vagy más intézkedések érintenék őket; szabad forgalomba. A vámfelügyelet melletti
feldolgozásra szóló engedély annak a személynek a Peres eljárás 6% 7000 Ft 900 000 Ft
− gazdasági vámeljárások; kérelmére kerül kiadásra, aki a feldolgozást végzi
Bírósági meghagyás
vagy annak elvégzése felől intézkedik. elleni ellentmondás
3% 5000 Ft 450 000 Ft
− kiviteli eljárás;
6. Ideiglenes behozatal: lehetővé teszi az újrakivitelre Egyezségi kísérletre
− belső árutovábbítás. szánt nem közösségi áru felhasználását a Közösség
történő idézés iránti
kérelem; szóbeli
1% 3000 Ft 15 000 Ft
vámterületén, anélkül, hogy bármilyen változáson kereset azonnali
A vámkezelés alapján döntés születik, hogy terheli-e az tárgyalása iránti
mennének keresztül. Annak a személynek a kérelmére
árut valamilyen vámfizetési kötelezettség, illetve ekkor kérelem
kerül adható, aki az árut felhasználja vagy intézkedik
történik a vámteher kiszabása és közlése. Ezt követi a
annak felhasználásáról. Max. 24 hónapra Fizetési
vámteher megfizetése, és az áru kiadása. meghagyásos 3% 3000 Ft 450 000 Ft
eljárás
15
Végrehajtási eljárás 1% 3000 Ft 150 000 Ft Az illeték megállapításához, valamint az illeték − az egyes vagyontárgyakhoz kapcsolódnak: ezeket a
behajtásához való jog elévülésére az adózás rendjéről forgalmi értékből le kell vonni ↑.
Végrehajtási eljárás szóló törvény rendelkezései az irányadóak. − az örökség egészét terhelik: az örökös által
a fővárosi vagy a
megyei
3% 8000 Ft 450 000 Ft megszerzett vagyon arányában kell számításba venni.
bíróságnál
32. Vagyonszerzési illetékek rendszere és szabályozása A kötelesrész kiadása esetén a kiadásra kötelezett örökös
Egyéb nem peres
eljárások
3% 3000 Ft 150 000 Ft /TK 404-417.o./ örökrészének értékét csökkenteni kell a kötelesrész
értékével, ugyanakkor a kötelesrészre jogosult öröklési
illetéket köteles fizetni.
A törvény egyes esetekben itt is tételes illetéket állapít A vagyonszerzési illetékek ingyenes vagy visszterhes
meg (pl. a házassági bontóper illetéke 10 000 Ft, vagyonszerzéshez kapcsolódnak. Az ingyenes
csőd-és felszámolási eljárás, cégbírósági eljárás stb.). vagyonszerzésnek két fő esetköre van: öröklés és Az öröklési illeték mértéke:
Fellebbezési eljárásnál az illeték mértéke 6%, de min. ajándékozás.
7000 Ft, max. 900 000 Ft. Az ítélet elleni
felülvizsgálat esetén az illeték mértéke 6% (10 000 – Az ajándékozási illeték mértéke:
2 500 000 Ft). ÖRÖKLÉSI ÉS AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉK Azt, hogy az örökös vagy a megajándékozott melyik
− Büntetőeljárás illetéke: kizárólag magánvádas csoportba tartozik, az örökhagyó halálának pillanatában,
Az öröklési illeték tárgyának tekintendő ill. az ajándékozáskor fennálló állapot szerint kell
eljárásokban, valamint fellebbezés, perújítás és
felülvizsgálat esetén kell igen korlátozott összegű − az örökség (ideértve a haszonélvezeti jog megváltását, megállapítani.
illetéket fizetni. A magánvádas eljárásban a feljelentés valamint az önálló orvosi tevékenység működési
illetéke 5000 Ft, a fellebbezésé 6000 Ft, a perújítási jogának folytatását), Gépkocsi, pótkocsi öröklése / ajándékozása esetén az
kérelem és felülvizsgálati indítvány illetéke 7000 Ft. illetéket a visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke
− a hagyomány, szerint kell megállapítani.
Nem kell illetéket fizetni az eljárásnak abban a
szakaszában, amelyben a vádat az ügyész képviseli. − a meghagyás alapján történt vagyonszerzés,
Öröklési illetékmentesség:
Ezt is illetékbélyeggel kell megfizetni, kivéve, ha a − a kötelesrész szerzése, továbbá
jogszabály más illetékfizetési módot megenged. − hazai tudományos, művészeti, oktatási,
− a halál esetére szóló ajándékozás. közművelődési, közjóléti célra jutatott örökség,
− Választottbírósági eljárás illetéke: az eljárás tárgya Az illeték általános mértéke
Lakástula − az értékpapír, a takarékbetét, a gazdasági társaság
értékének 1%-a, de min. 5000, max. 250 000 Ft. Ha az (a megszerzett vagyon
illetékén
Csoport értékétől függően) tagját megillető vagyoni betét (üzletrész).
eljárás tárgyának értéke nem határozható meg, akkor
10 000 Ft. <18M Ft 18-35M Ft 35M Ft< <18M Ft 18-35 − az egy örökösnek jutó ingóörökség 300 000 Ft
forgalmi értéket meg nem haladó része,
I. Ajándékozó − lakástulajdon haszonélvezetének, használatának a
A törvény illetékmentességeket (pl. költségmentesség, gyermeke,
túlélő házastárs általi öröklése,
házastársa, szülője,
megszűnt cég törlése iránti kérelem, helyi önkormányzat háztartásában 11% 18% 21% 5% 8
adósságrendezési eljárása stb.), és eltartott szülő − kiskorú örökhagyó hagyatékát szülője örökli,
nélküli unokája
illetékkedvezményeket állapít meg. Annak érdekében, terhére − telek, ha azon az örökös 4 éven belül lakóházat épít,
hogy a peres eljárások mielőbb lezáruljanak, a törvény az
illeték mérséklését teszi lehetővé. − államnak, helyi önkormányzatnak vagy felsőoktatási
II. Ajándékozó I. intézménynek felajánlott (és elfogadott) képző-,
csoportba nem ipar-, népművészeti alkotás, muzeális tárgy,
tartozó unokája, 15% 21% 30% 8% 1
nagyszülője, gyűjtemény.
Illetékfeljegyzési jog: akit illetékfeljegyzési jog illet meg, test-vére terhére
mentesül az illeték előzetes megfizetése alól. Lehet alanyi Öröklési illetékkedvezmény:
és tárgyi hatályú. Az alanyi illetékfeljegyzési jog
megadásának feltétele, hogy az illeték előzetes III. Más − kiskorú örökös: két évig késedelmi-pótlék mentesen;
megajándékozott 21% 30% 40% 10% 2
megfizetése a félnek jövedelmi és vagyoni viszonyaival terhére
a határidő lejárta előtt a tartozás annyiszor 10%, de
arányban nem álló megterhelést jelent. Nem részesíthető max. 70% kedvezménnyel fizethető meg, ahány
az illetékfeljegyzési jog kedvezményében a fél, ha megkezdett naptári évvel korábban teljesítik;
perlekedése rosszhiszeműnek vagy már előre teljesen A hagyatékból harmadik személynek jutatott − termőföld: az illeték felét kell megfizetni, ha az
eredménytelennek látszik. Nem lehet illetékfeljegyzési vagyontárgyat mint hagyományt kell illeték alá vonni, örökös családi gazdálkodó, akkor az egynegyedét;
jogot engedményezni a házasság felbontására irányuló ugyanakkor az ilyen vagyontárgy értékét az örökség
kereset esetén, a cégeljárásban, a büntetőeljárásokkal illetékének alapjából le kell vonni. Nem tárgya az öröklési − ha az örökös a hagyatékból ráeső termőföldet családi
kapcsolatos egyes kérelmek elbírálására irányuló illetéknek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett olyan gazdálkodónak ellenszolgáltatás fejében átengedi, az
eljárásokban. A tárgyi illetékfeljegyzési jog eseteit a vagyoni értékű jog, amely a dolog tulajdonosának átengedett termőföld után öröklési illeték nem terheli.
törvény tételesen felsorolja (pl. névviselési jog személyében beállott változásra tekintet nélkül marad
megszüntetése iránti per, személyek polgári jogi Ajándékozási illetékmentesség:
fenn. Az öröklésről való ingyenes lemondás, valamint az
védelmével kapcsolatos per, a közigazgatási jogkörben örökség, hagyomány visszautasítása esetén illetéket nem − hazai tudományos, művészeti, oktatási,
okozott kár megtérítése iránti per stb.). kell fizetni. közművelődési, közjóléti célra jutatott ajándék, az
ilyen célú alapítvány által történő vagyonszerzés,
adomány;
Az illetéket illetékbélyeggel vagy kiszabás alapján Ajándékozás esetén az ajándékozó saját vagyona terhére − telek, ha azon a megajándékozott 4 éven belül
pénzzel kell megfizetni. A kiszabás alapján fizetendő juttat ingyenes vagyoni előnyt a megajándékozottnak. Az lakóházat épít,
illetékről fizetési meghagyást kell kiadni. Ez tartalmazza ajándékozási illeték tárgya:
a kiszabott illeték összeégnek megállapításánál − az olyan ajándék megszerzése, amely után az
− ingatlan, ingó ajándékozása, ajándékozót – természetbeni juttatás címén – SZJA
figyelembe vett adatokat és az alkalmazott
jogszabályokat. − vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, fiz köt terheli,
− vagyoni értékű jognak vagy gyakorlásának ingyenes − lakástulajdon kezelői jogának ingyenes
Szankciók:
átengedése, továbbá megszerzése;
− mulasztási bírság: ha az illetékfizetési kötelezettséget
egyáltalán nem, vagy nem teljes mértékben, vagy nem − vagyoni értékű jogról ellenszolgáltatás nélkül való − a lakosság ellátását szolgáló közüzemi létesítmény és
a megszabott határidőben teljesítette. lemondás. az ehhez tartozó földrészlet kezelői jogának az
üzemeltető által történő ingyenes megszerzése;
Az illeték általános mértéke
(a megszerzett vagyon
Lakástulajdon-szerzés Az ajándékozás a fenti esetekben is csak akkor
illetékének mértéke − állami tulban lévő természetvédelmi terület kezelői
értékétől függően) illetékköteles
jogának a természetvédelmi kezelő által történő
Csoport
<18M 18-35M Ft 35 <18M 18-35M Ft 35M F − ha arról okiratot állítottak ki, vagy megszerzése;
Ft M Ft
Ft − ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem − az értékpapír, a takarékbetét, a gazdasági társaság
<
történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó tagját megillető vagyoni betét (üzletrész).
forgalmi értéke a 150.000 Ft-ot meghaladja (az ilyen
I. Örökhagyó ajándékozást az illetékhivatalhoz 30 napon belül be Ajándékozási illetékkedvezmény: - termőföld:
gyermeke,
házastársa, kell jelenteni). az illeték felét kell megfizetni.
szülője, a
21
háztartásában 11% 15% 2,5% 6% 11% Egyéni vállalkozás vállalkozói vagyonának öröklése
eltartott szülő
% Ha a bontó feltétel vagy véghatáridő bekövetkezésekor a
nélküli dolog az ajándékozóra száll vissza, a visszaszállás után vagy az egyéni vállalkozás megszűnését követő 3
unokája hónapon belüli ajándékozása esetén a magánszemély
terhére ajándékozási illetéket nem kell fizetni.
örökös/megajándékozott illetékalap kedvezményre
Az öröklési és az ajándékozási illeték összegét az egy-egy jogosult, ha a vállalkozást min. 3 évig egyéni vállalkozói
II. Örökhagyó örökösnek, hagyományosnak jutott örökség, ill. igazolvánnyal folytatja.
I. csoportba
nem tartozó megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke
30
unokája, 15% 21%
%
6% 8% 15% alapulvételével kell megállapítani. VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK
nagyszülője,
test-vére
terhére Visszterhes vagyonátruházási illetéket ingatlanok, ingó
vagyontárgyak, és vagyoni értékű jogok ellenérték
fejében történő megszerzése esetén kell fizetni. Meg kell
III. Minden
más örökös 21% 30%
40
8% 12% 21%
fizetni az öröklési szerződés alapján történő
%
terhére vagyonszerzés esetén, valamint gépjármű és pótkocsi
öröklése/ajándékozása esetén is.
− késedelmi pótlék: a fizetési meghagyásban, az TÉ: Tiszta érték; FÉ: Forgalmi érték; TEHER: hagyatékot
illetékkülönbözetről kibocsátott, valamint a bíróság Ingó vagyontárgyak és vagyoni értékű jogok esetében
terhelő tartozás vagy az ajándékot terhelő adósság és az
határozata alapján az illetékhivatal által kiadott csak az alábbi esetekben kell illetéket fizetni:
egyéb teher; FŐ: örökösök vagy megajándékozottak
fizetési felhívásban megállapított határidőig meg nem száma. − ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog
fizetett illeték után kell fizetni. megszerzése, ill. megszüntetése folytán
Hagyatéki teher fajtái: bekövetkező vagyonszerzés,
16
− ingatlanon fennálló haszonélvezet gyakorlásának Az önkormányzat adó-megállapítási jogát korlátozza: ▪ Idegenforgalmi adó
átengedése,
− az adóalanyt egy meghatározott adótárgy esetében → Adó alanya: adókötelezettség terheli azt a
− ingó hatósági árverésen történő megszerzése, csak egyféle adó megfizetésére lehet kötelezni; magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az
− gépjármű, ill. pótkocsi tulajdonának, − a vagyoni típusú adók körében az adót egységesen önkormányzat illetékességi területén legalább
haszonélvezetének megszerzése, határozhatja meg; egy vendégéjszakát eltölt, vagy aki az
önkormányzat illetékességi területén olyan
− közterületen álló, ingatlannak nem minősülő − nem állapíthat meg többet az adómaximumnál;
felépítmény tulajdonjogának, vagyoni értékű üdülésre, pihenésre alkalmas épületnek a
− a kerületi önkormányzat a fővárosi közgyűlés által tulajdonosa, amely nem minősül lakásnak.
jogának megszerzése, bevezetett adót annak hatályon kívül helyezése
− önálló orvosi tevékenység működtetési jogának időpontjáig, a fővárosi közgyűlés az általa bevezetett → Adó alapja: vendégéjszaka eltöltésekor a
megszerzése. adót a kerületi képviselőtestület többségi megkezdett vendégéjszakák száma, vagy a
véleményének beszerzéséig nem működtetheti; megkezdett vendégéjszakára eső szállásdíj. Ha
Az illeték alapja a terhekkel nem csökkentett forgalmi az adókötelezettség az épület tulajdonosához
érték, általános mértéke 10%. − a vállalkozók kommunális adója, a helyi iparűzési
adó, a vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete utáni kapcsolódik, az építmény hasznos alapterülete
építményadó, telke utáni telekadó alapjának korrigált az adó alapja.
A visszterhes vagyonszerzéssel egyidejűleg alapított
haszonélvezet esetén a haszonélvezettel csökkentett forgalmi érték szerinti megállapítása esetén
→ Adó mértéke: személyenként és
forgalmi értéket kell alapul venni. A használó pedig a adónemenként csak egyféle adómérték állapítható vendégéjszakánként max. 300 Ft, vagy a
haszonélvezet után fizet illetéket. meg. A vállalkozó építményadója és telekadója szállásdíj 4%-a, vagy az épület után évente
alapjának alapterület szerinti megállapítása esetén 900 Ft/m2.
Lakástulajdon esetén az illeték alapja a lakástulajdon kizárólag az adótárgy fajtája, ill. földrajzi
forgalmi értéke. Mértéke 4 millió Ft forgalmi értékig 2%, elhelyezkedése alapján állapítható meg differenciált 3. Helyi iparűzési adók
az ezt meghaladó összeg után 6%. adómérték.
→ Adókötelezettség: az önkormányzat illetékességi
Lakástulajdonos cseréje esetén az illeték alapja az A főváros esetében az építményadót, a telekadót, a területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett
elcserélt ingatlanok forgalmi értékének különbözete. Ha magánszemély kommunális adóját, valamint a vállalkozási tevékenység (iparűzési tevékenység)
magánszemély vevő lakástulajdont vásárol, és a másik vállalkozók kommunális adóját és az idegenforgalmi adót
lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő 1 a kerületi önkormányzat, a helyi iparűzési adót a fővárosi → Adó alanya: vállalkozó
éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott önkormányzat jogosult bevezetni.
lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi → Adó alapja: az értékesített termék, szolgáltatás
értékének különbözete. Az adókötelezettség a következőkre terjed ki (adótárgy): nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk
− ingatlantulajdon, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások
Ingatlanforgalmazási célú vagy bizonyos esetekben értékű jog, értékével és az anyagköltséggel.
hitelintézet által történő vagyonszerzés esetén az illeték
mértéke a forgalmi érték 2%-a. − munkaerő foglalkoztatása, → Adó mértéke: max. az adóalap 2%-a.
− nem állandó lakosként való tartózkodás,
Gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték
alapja a hajtómotor hengerűrtartalma vagy a hajtómotor − Hatv-ben meghatározott gazdasági tevékenység 34. A gépjárműadó (belföldi és külföldön
teljesítményének minden megkezdett kW-ja. Pótkocsi gyakorlása. nyilvántartott gépjárművek adója)
esetében az össztömeg.
Ingatlan közös tulajdonának megszüntetése esetén A HELYI ADÓK TÍPUSAI:

vagyonszerzési illetéket csak akkor kell fizetni, ha a GÉPJÁRMŰADÓ
1. Vagyoni típusú adók:
megosztás folytán valamelyik tulajdonostárs a korábbi
tulajdoni hányadának megfelelő értéknél nagyobb A gépjárműadóról az 1991. évi LXXXII. törvény szól.
▪ Építményadó: Nem minősül helyi adónak. Belföldi érvényes
értékhez jut.
rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint a
→ Adókötelezettség: az önkormányzat
Illetékmentességek: Magyar Köztársaság területén közlekedő, külföldön
illetékességi területén lévő lakás, és a nem
nyilvántartott tehergépjármű után kell fizetni.
− telek, ha a szerző 4 éven belül lakóházat épít rajta, lakás céljára szolgáló épület, épületrész. Az
építményhez tartozik az építmény 1. Belföldi gépjárművek adója:
− vállalkozó által újonnan épített, 30 millió Ft alatti rendeltetésszerű használatához szükséges
lakás tulajdonjogának megvásárlása, földrészlet. → Adó alanya főszab: az, aki az év első napján a
− gazdálkodó szervezet átalakulással bekövetkező gépjármű hatósági nyilvántartás szerinti
vagyonszerzése, amikor a létrejövő gazdálkodó → Adó alanya: aki a naptári év első napján az tulajdonosa, ill. ha a hatósági nyilvántartás az
szervezet a korábbi jogutódja, építmény tulajdonosa. Több tul esetén üzembentartót is tartalmazza, akkor az adó alanya
tulajdoni hányaduk szerint. Vagyoni értékű jog az üzembentartó. Év közben használatba vett új
− kisajátított ingatlan árából történő ingatlanvásárlás, esetén az annak gyakorlására jogosult. vagy újra forgalomba helyezett gépjármű esetén
− gépjármű, pótkocsi vállalkozó általi megszerzése, az adó alanya az, akit ez alkalommal
→ Adó alapja: az építmény m2-ben számított
− birtokösszevonási célú önkéntes földcsere keretében tulajdonosként a hatósági nyilvántartásban
hasznos alapterülete, vagy az építmény
létrejött megállapodáson alapuló termőföldtulajdon feltüntettek. Az adóköt a gépj. forg.ba helyezését
korrigált forgalmi értéke (az Itv.
szerzése, követő hónap 1. napján kezdődik.
alkalmazásával megállapított forgalmi érték
− természeti katasztrófa miatt megsemmisült 50%-a). → Adó alapja: a gépjármű közúti közlekedési
lakástulajdon helyett vásárolt másik lakástulajdon nyilvántartásában feltüntetett saját tömege
bizonyos esetekben. → Adó mértéke: 900 Ft/m2 vagy a korrigált
(önsúlya). Tehergépj. esetében a saját tömeg
forgalmi érték 3%-a.
növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával.
Illetékkedvezmények:
▪ Telekadó
− termőföld, vagy vagyoni értékű jogának megszerzése → Adó mértéke: az évi adótétel az adóalap minden
esetében az illeték egynegyedét kell megfizetni, → Adókötelezettség: az önkormányzat megkezdett 100 kg-ja után 1200 Ft.
− 35 év alatti fiatal első lakástulajdonának megszerzése illetékességi területén lévő beépítetlen
2. Külföldön nyilvántartott gépjárművek adója
esetén az illeték fele, de max. 40 000 Ft belterületi földrészlet (telek).
illetékkedvezményre jogosult, ha a lakás értéke a 8 → Adó alanya: üzembentartó. Az adókötelezettség a
millió Ft-ot nem haladja meg. → Adó alanya: aki a naptári év első napján a
Magyar Köztársaság területére való belépés
telek tulajdonosa. Több tulajdonos esetén vagy
napjával kezdődik.
ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni
33. A helyi adók (az adómegállapítási jog és korlátai, a értékű jog esetén tulajdoni hányaduk szerint. → Fizetendő adótétel:
helyi adók típusai, adóalanyok, adóalap, adómérték)
/TK 437-454.o./ → Adó alapja: a telek m2-ben számított területe, Összeg
vagy a telek korrigált forgalmi értéke. Tömeg Cél az oda- vissza
útra
→ Adó mértéke: 200 Ft/m2 vagy a korrigált
HELYI ADÓK forgalmi érték 3%-a. 12 tonna loco 10 000 Ft -
alatt 10 000 Ft
Az Alkotmány 44/A (1) bekezdés d) pontja szerint a helyi 2. Kommunális jellegű adók
képviselőtestület a törvény keretei között megállapítja a 12 tonna loco 30 000 Ft -
helyi adók fajtáit és mértékét. A helyi adókról az 1991. ▪ Kommunális adó felett 30 000 Ft
évi C törvény szól (Hatv.). A Hatv. rendelkezései szerint a
települési önkormányzat képviselőtestülete rendelettel az → Magánszemélyek kommunális adója: 12 tonna tranzit 20 000 Ft –
illetékességi területén helyi adókat vezethet be. Az kommunális adókötelezettség terheli az alatt 20 000 Ft
önkormányzat adó-megállapítási joga a következőkre építményadó és a telekadó adóalanyaként
12 tonna tranzit 60 000 Ft –
terjed ki: meghatározott magánszemélyt, és azt, aki az felett 60 000 Ft
− adót bevezessen, a már bevezetett adót hatályon kívül önkormányzat illetékességi területén nem
helyezzen, módosítson, azonban az évközi módosítás magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti
jogával rendelkezik. Az adó évi mértékének Az adótételek max. 48-48 órára vonatkoznak, ezt
naptári éven belül nem súlyosbíthatja az adóalanyok
felső határa adótárgyanként és lakásbérleti meghaladó tartózkodás esetén minden megkezdett
adóterheit;
jogonként max. 12 000 Ft. 48 óránként kell az adót megfizetni.
− az adó bevezetésének időpontját és időtartamát
meghatározza; → Vállalkozók kommunális adója: akár Megfizetés módja: illetékbélyeggel, melyet a
székhelye, akár telephelye van az közúti fuvarozási engedélyre kell felragasztani. Az
− az adó mértékét megállapítsa, a törvényben
önkormányzat illetékességi területén. Az adó adózó köteles a belépés időpontját az
meghatározott felső adómaximumok figyelembe
alapja az adóalany által az önkormányzat illetékbélyegre rávezetni. Az adókötelezettség
vételével;
illetékességi területén foglalkoztatottak teljesítésének ellenőrzését a vámhatóság végzi. Ha
− mentességeket, kedvezményeket állapítson meg; korrigált átlagos statisztikai állományi az adózó az adófizetési kötelezettségét részben
− a helyi adózás részletes szabályait meghatározza. létszáma. Az adó évi mértéke max. 2000 Ft/fő. vagy egészben elmulasztotta, a vámhatóság az
17
adóhiányt és annak ötszörösét adóbírság címén hozzájárulásait, támogatásait. A költségvetési törvényben szabályokra figyelemmel – szabályozza a fejezeti
határozattal állapítja meg. az elkülönített állami pénzalapok valamint a kezelésű előirányzatok bevételeit és kiadásait,
társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését felhasználását stb.
alaponként, bevételeiket és kiadásaikat jogcímenként
35. Az államháztartásról szóló törvény szerkezete, az állapítja meg. Felhatalmazza a Kormányt a
államháztartás alrendszereinek szabályozása (II.TK. költségvetésben előírt bevételek beszedésére és a A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS SZERKEZETE, A FEJEZETEK
28-53) kiadások teljesítésére (appropriáció).
A központi költségvetés fejezetekre tagolódik.
Ha a költségvetési törvényt azon év január 1-jéig, amelyre
szól, az Országgyűlés nem alkotta meg, akkor az Önálló fejezetek:
A költségvetési jog részletes szabályozását az 1992. évi o minden minisztérium,
XXXVIII. törvény az államháztartásról szabályozza, átmeneti gazdálkodásról törvényt alkothat (indemnitás).
o Országgyűlés,
amely tartalmazza többek között az államháztartás négy o Köztársasági Elnök,
alrendszere költségvetése megalkotásának és Ha az Országgyűlés a költségvetési törvényt azon év
január 1-jéig, amelyre szól, nem alkotta meg, és az o Alkotmánybíróság,
végrehajtásának szabályait, a költségvetési szervek o országgyűlési biztosok hivatala,
működésének szabályait, az állami vagyonnal való átmeneti gazdálkodásról külön törvényt nem hozott (exlex
állapot), vagy az hatályát vesztette, akkor a Kormány o Állami Számvevőszék,
gazdálkodás szabályait, az államháztartás számvitelének o bíróságok,
szabályozását, valamint az államháztartási ellenőrzés jogosult a költségvetést megillető bevételeknek a hatályos
jogszabályok szerinti beszedésére, és az előző évi kiadási o Magyar Köztársaság Ügyészsége,
szabályozását. o Miniszterelnökség,
előirányzatokon belül a kiadások időarányos – a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjai vonatkozásában az o Gazdasági Versenyhivatal,
AZ ÁHT. SZERKEZETE (II., IV., V., VI. – az államháztartás
ellátásoknál felmerülő kiadások – teljesítésére. o Központi Statisztikai Hivatal,
alrendszerei):
o MTA
I. fejezet: Általános rendelkezések A KORMÁNY FELADATAI
II. fejezet: A központi költségvetés
A kormány felelős a költségvetési törvényjavaslat A fejezetek költségvetési fejezetrendet alkotnak. A
III. fejezet: Az állami költségvetéssel kapcsolatos elkészítéséért és meghatározott időn belül az fejezetrendet a költségvetési törvény határozza meg. Az
hatásköri és eljárási szabályok Országgyűlés elé terjesztéséért. A Kormány a Országgyűlés szinte korlátlanul állapíthat meg
IV. fejezet: Az elkülönített állami pénzalapok költségvetési törvénytervezet benyújtásakor fejezeteket, és szüntethet meg.
költségvetése → előterjeszti azokat a törvényjavaslatokat is, amelyek a A költségvetési fejezetek költségvetési címekre,
V. fejezet: A helyi önkormányzatok költségvetése javasolt előirányzatok megalapozásához szükségesek, alcímekre tagozódnak. A költségvetési cím szervezeti és
VI. fejezet: A társadalombiztosítás költségvetése → tájékoztatást ad a többéves elkötelezettséggel járó szabályozási szempontból összetartozó, tovább
kiadási tételek későbbi évekre vonatkozó hatásairól, részletezett előirányzatok összessége. Költségvetési címet
VII. fejezet: A költségvetési szervek alkotnak a központi költségvetési szervek is. A
→ bemutatja a költségvetési évet követő 2 év várható költségvetési törvényben szereplő címek – ide nem értve
VIII. fejezet: Pénzellátás, előirányzatait,
előirányzat-felhasználás az alcímeket – címrendet képeznek. A címrendet a
→ bemutatja a költségvetési törvény legfontosabb Kormány év közben módosíthatja, kivéve azokat a
IX. fejezet: Gazdálkodás a vagyonnal, a kincstári vagyon társadalmi és gazdasági hatásait, címeket, amelyek előirányzatainak megváltoztatása az
X. fejezet: Az államadósság Országgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.
→ értékeli a költségvetési évet megelőző időszak
XI. fejezet: Az államháztartás információs és gazdasági, költségvetési folyamatait.
Az alcímeken belül található az előirányzat-csoport,
mérlegrendszere ezen belül a kiemelt előirányzatok: személyi juttatások,
A Kormány felelős a költségvetési törvény
XII. fejezet: Az államháztartás számvitele végrehajtásáért. A Kormány rendelkezik az általános a munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások, egyéb
tartalékkal, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak működési célú támogatások, kiadások. A másik jellemző
XIII. fejezet: Az államháztartási pénzügyi
költségvetésében képzett tartalékaival és a előirányzat-csoport a „a felhalmozási költségvetés”, ezen
ellenőrzés
céltartalékokkal. belül kiemelt előirányzat az „intézményi beruházási
XIV. fejezet: Záró rendelkezések kiadások”, a felújítás.
Ha az alrendszerek költségvetésének egyenlege a
Az államháztartás alrendszereinek szabályozása tervezettől tartósan eltér, akkor a kormány
A TÖRVÉNYHOZÁSI ELJÁRÁS MENETE
előirányzatokat zárolhat, csökkenthet, törölhet, azon
→ Központi költségvetés előirányzatok kivételével, amelyeknek évközi
megváltoztatási jogát az Országgyűlés magának tartotta A KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZÉS MUNKASZAKASZAI
→ Elkülönített állami pénzalapok fenn. Ha az intézkedések együttes hatása meghaladja az 1. A költségvetési irányelvek meghatározása.
érintett előirányzatok 10%-át és a költségvetési kiadási 2. A költségvetési javaslat kidolgozása.
▪ 1991. évi IV. törvény (Flt.) a foglalkoztatás
főösszegének 0,1%-át, akkor a Kormány az 3. Költségvetési törvényjavaslat.
elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról.
Országgyűlést 30 napon belül erről tájékoztatni köteles. 4. Költségvetési törvény.
▪ 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról 5. Kincstári költségvetés.
A Kormány az átcsoportosítás jogát – rendeletében 6. Elemi költségvetés.
▪ 2003. évi LVIII. törvény a Wesselényi Miklós Ár-
szabályozott módon – átengedi a fejezet felügyeletét
és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról
ellátó szerv vezetőjének.
▪ 1994. évi LXVI. törvény a Bérgarancia Alapról A KÖLTSÉGVETÉS ELFOGADÁSÁNAK MENETE:
A Kormány pótköltségvetési törvényjavaslatot köteles
▪ 1996. évi I. törvény a rádiózásról és 1. Április 15-ig a pénzügyminiszter a következő évi
az Országgyűlés elé terjeszteni, ha év közben a központi
televíziózásról költségvetési tervezés fő kereteit meghatározó
költségvetés, a társadalombiztosítási alapok és az
▪ 2003. évi XC. törvény a Kutatási és Technológiai elkülönített állami pénzalapok együttes egyenlegeinek a irányelveket a Kormány elé terjeszti.
Innovációs Alapról költségvetési törvényben megállapított összege a 2. Augusztus 31-ig a fejezet vezetője (a miniszter) az
jóváhagyottól legalább ezek kiadási főösszege együttes irányelvek alapján összeállítja saját fejezetének és a
→ Helyi önkormányzatok összegének 5%-ával tér el. hozzátartozó elkülönített állami alapok
▪ 1990. évi LXV. törvény a helyi költségvetésének részletes tervezetét, és a
önkormányzatokról Az élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, pénzügyminiszter útján a Kormány elé terjeszti.
ill. következményeinek az elhárítása érdekében a
Kormány átmeneti intézkedéseket hozhat, amelyről az 3. Szeptember 30-ig a Kormány benyújtja a
→ Társadalombiztosítás költségvetési törvényjavaslatot, amelyhez mellékeli az
Országgyűlés legközelebbi ülésén be kell számolnia.
▪ 1992. évi LXXXIV törvény a társadalombiztosítás államháztartási mérleg tervezeteit.
pénzügyi alapjairól 4. A költségvetési, a pótköltségvetési, a zárszámadási
▪ 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás PÉNZÜGYMINISZTER FELADATAI törvényjavaslatot minden bizottság külön
ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról véleményezi. A bizottságok véleményét a
A pénzügyminiszter az államháztartással kapcsolatban a Költségvetési bizottság foglalja össze és terjeszti az
▪ 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező Kormány hatáskörébe tartozó kérdésekben Országgyűlés elé.
egészségbiztosítás ellátásairól döntéselőkészítő, koordináló feladatot lát el, előkészíti a
költségvetési és a zárszámadási törvény tervezeteit. 5. Módosító javaslatok
Gondoskodik a költségvetési végrehajtásról, az 6. November 30-ig az Országgyűlés fejezetenként és
36. A költségvetési törvényjavaslat előkészítése és előirányzatoknak a tervezettől jelentősen eltérő teljesülése összességében megtárgyalja a központi költségvetést
elfogadása (résztvevő szervek, feladataik, a központi esetén a Kormánynál intézkedést kezdeményez. és határozatában összegszerűen meghatározza a
költségvetés szerkezete, a fejezetek, a törvényhozási fejezetek fő összegeit, valamint a költségvetési hiány,
eljárás menete) (II.TK. 53-70) ill. többlet mértékét.
A FEJEZET FELÜGYELETÉT ELLÁTÓ SZERV VEZETŐJÉNEK
FELADATAI 7. Módosító javaslatok
RÉSZTVEVŐ SZERVEK → részt vesz a költségvetési irányelvek elkészítésében, 8. Részletes vita.
irányítja a felügyelete alá tartozó fejezet és a
A költségvetési (és zárszámadási) törvény előkészítésében 9. A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a
hatáskörébe utalt alap tervezését, zárszámadását; költségvetési törvény elfogadását követően
és elfogadásában az Országgyűlés, a Kormány, a
pénzügyminiszter és a fejezet felügyeletét ellátó szerv → a felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt költségvetési megállapítja a felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt
vezetője vesz részt. szervek gazdálkodását, az előirányzatokból ellátandó költségvetési szervek és feladatok költségvetési
feladatok teljesülését ellenőrzi; előirányzatait, és meghatározza a felügyelete alá
AZ ORSZÁGGYŰLÉS FELADATAI tartozó központi költségvetési szerv elemi
→ megállapítja a felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt
költségvetési szervek költségvetését, és a költségvetésének elkészítéséhez szükséges további
Az Országgyűlés több évre szólóan is alkothat feladatkörébe sorolt központi költségvetési keretszámokat, szempontokat.
költségvetést egyetlen törvényben, egyetlen jóváhagyó előirányzatokat, ennek keretében módosítási, zárolási
aktussal. A költségvetési / zárszámadási törvényjavaslatot és törlési jogot gyakorol
az Országgyűlés az Állami Számvevőszék véleményével
/ jelentésével együtt tárgyalja meg. → a hatáskörébe utalt előirányzatokon belül
átcsoportosíthat
Az Országgyűlés a költségvetési törvényben határozza → a pénzügyminiszterrel egyetértésben – évente február
meg a helyi önkormányzatok adókból származó 15-ig, kormányrendeletben foglalt összehangolási
részesedéseit, normatív központi költségvetési
18
Kiegészítés az alkotmányjog könyvből jogszabályok szerinti beszedésére és az előző évi kiadási költségvetési szerv esetén éven túli kötelezettség is
előirányzatokon belül a kiadások időarányos teljesítésére. vállalható meghatározott esetekben.
A KÖZPÉNZÜGYEK ALKOTMÁNYI
SZABÁLYOZÁSA Vészhelyzetben a Kormány átmeneti, az államháztartási A kiadás teljesítésének és a bevétel beszedésének
törvénytől eltérő intézkedéseket hozhat. elrendelése előtt okmányok alapján ellenőrizni,
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS, A KÖZVAGYON szakmailag igazolni kell azok jogosultságát,
Pótköltségvetési törvényjavaslatot kell benyújtania a összegszerűségét, a szerződés, megrendelés,
Az államháztartást a központi kormányzat, az elkülönült Kormánynak, ha megállapodás teljesítését. A szakmai teljesítésigazolás
állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok, és a ● év közben a körülmények olyan módon változnak alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az
társadalombiztosítás költségvetései alkotják. meg, hogy ezek a költségvetés tervezett egyenlegét összegszerűséget, a fedezet meglété, és azt, hogy az előírt
Az egyes alrendszerekben a gazdálkodást éves tartósan és jelentősen veszélyeztetik, ill. ha alaki követelményeket betartották-e. Az érvényesítést a
költségvetés alapján kell folytatni. ● általános tartalékot felhasználták, és a költségvetési gazdasági szervezet vezetője, illetve a jegyző által írásban
törvényben megállapított források nem elégségesek a megbízott pénzügyi-számviteli képesítésű dolgozó
Az állami költségvetést a központi kormányzat kiadások fedezésére. végezhet. Az érvényesítést végző és a szakmai teljesítést
költségvetése (központi költségvetés), a igazoló nem lehet azonos személy.
társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és az A pótköltségvetési törvény a költségvetési törvényt
elkülönített állami pénzalapoknak a költségvetései módosító törvény.
A kiadás teljesítésére és a bevétel beszedésére vagy
alkotják. ZÁRSZÁMADÁS elszámolásának elrendelésére - érvényesített okmány
alapján (utalványozás) - általában a költségvetési szerv
A központi költségvetés fejezetekre tagozódik. A A zárszámadáson keresztül a parlament jóváhagyja a vezetője vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.
költségvetési fejezet a költségvetési tervezés, végrehajtás költségvetés végrehajtását, politológiai értelemben
és beszámolás szempontjából önállóan felügyelt, elfogadja a Kormány előző évi tevékenységét. A A Kormány által egyedileg jóváhagyott, a
irányított szervek és előirányzatok összessége. zárszámadásról szóló törvényjavaslatot költségvetési évet nemzetgazdaság szempontjából kiemelkedő jelentőségű,
követően 8 hónapon belül terjeszti a Kormány az többéves kiadási kötelezettséget jelentő fejlesztési
Az államháztartás bevételeinek köréről az államháztartási Országgyűlés elé. programok kötelezettségvállalásának külön szabályai
törvény rendelkezik. Magyarország területén működő vannak.
jövedelemmel, bevétellel, vagyonnal rendelkező jogi
személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező 37. A központi költségvetés végrehajtása (hatáskörök A költségvetési törvényben szereplő kiadási keretek, ill.
szervezet, ill. belföldi vagy külföldi természetes személy feladatok, felelősök), a költségvetés módosítása. A az intézmények felügyeleti szervük által jóváhagyott
kötelezhető befizetésre, ami lehet: adó, vám, illeték, Kincstár (feladata, hatásköre), a kincstári kör. (II.TK. költségvetési keretei a szerveket jogilag megilletik, de
vámbiztosíték, járulék, hozzájárulás, bírság vagy díj. A 71-90) technikai rendelkezésre bocsátása ezeknek a
fizetési kötelezettséget csak törvényben, vagy törvény pénzeszközöknek egy külön eljárás, az ún. pénzellátás
felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet keretében történik.
szabályozni. ELEMI KÖLTSÉGVETÉS
Az államháztartás működésével kapcsolatos pénzügyi
Az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyon A központi, ill. a fejezeti kezelésű előirányzatnak, feladatok centralizált elvégzésére 1996. január 1-jétől
rendeltetése a közérdek szolgálata. az önállóan és a részben önállóan gazdálkodó létrejött a kincstár. Ezzel megszűnt a költségvetési
költségvetési szervnek, támogatások ellátmányszerű kiutalása és az önálló
A KÖLTSÉGVETÉSI JOG (kereskedelmi banki) bankszámlákon történő
az önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv
pénzgazdálkodás. Ez a mechanizmus a kincstári
Az Országgyűlés kizárólagos törvényhozási tárgyköre az részjogkörű költségvetési egységnek,
rendszerbe tartozók (kincstári kör) mindenkori
állami költségvetésről, illetve annak végrehajtásáról
az elkülönített állami pénzalapnak és a pénzeszközeit egy helyen – az ún. kincstári egységes
(zárszámadás) szóló törvény megalkotása.
társadalombiztosítási pénzügyi alapnak költségvetése számlán – tartja.
A pénzügyminiszter április 15-ig elkészíti és a Kormány az elemi költségvetés.
Az állami eszközök egybetartása tetemes összegű
elé terjeszti a következő 3 évre vonatkozó A költségvetési törvény kihirdetését követően a központi
kamat-megtakarítást, az átmenetileg szabad pénzeszközök
gazdaságpolitikai elképzeléseken alapuló költségvetési költségvetési szervek, az alapok összeállított, tartalmi és
Kincstár általi hasznosítása kamatbevételt eredményez.
politika fő irányait és a költségvetési tervezés fő kereteit formai szempontból ellenőrzött, illetve feldolgozott
meghatározó költségvetési irányelveket, majd augusztus költségvetését a fejezet felügyeletét ellátó szerv február A kincstári rendszerbe tartozók közötti eddigi
31-ig a költségvetési törvényjavaslat tervezetét. 28-ig a Pénzügyminisztériumhoz, ill. a Kincstárhoz bankszámlák közötti pénzmozgás helyébe kincstáron
nyújtja be oly módon, hogy az önállóan gazdálkodó belüli pénzforgalom nélküli átvezetés lép, amely azonban
A Kormány felelős a költségvetési törvényjavaslat költségvetési szerv elemi költségvetése együttesen az előirányzatok teljesítése szempontjából a pénzforgalmi
elkészítéséért és az Országgyűlés elé terjesztéséért a foglalja magában a saját és a részjogkörű költségvetési teljesítéssel azonos értékű.
törvényben meghatározott időn belül. A Kormány egysége, valamint a hozzárendelt részben önálló
kötelessége az is, hogy bemutassa a költségvetési évet gazdálkodó költségvetési szerv előirányzatait. Jelenleg nem tartozik a kincstári körbe a helyi
követő két év várható előirányzatait. önkormányzatok, a köztestületek (kivéve MTA, ORTT), a
A KÖLTSÉGVETÉS MÓDOSÍTÁSA közalapítványok.
A költségvetési törvényjavaslatot az Országgyűlés az
Állami Számvevőszék véleményezésével együtt tárgyalja 1. Pótköltségvetés
meg. Az Állami Számvevőszék ellenőrzi, hogy az 2. Általános tartalék része vagy egésze zárolható, ill.
38. A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése (az
Országgyűlés felhatalmazása nélkül a költségvetés törölhető. Az általános tartalék terhére, annak
ellenőrzés típusai az ellenőrzést végző szervek szerint,
egyetlen kiadási tételét se lépjék túl, és ne kerüljön sor max. 40%-áig vállalható kötelezettség az első
az ellenőrzést végző szervek feladat- és hatásköre)
átcsoportosításra. félévben. Felhasználásáról a Kormány
(II.TK. 90-101)
határozatban dönt.
KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSKÖRMEGOSZTÁS
3. A fejezeten belüli címek között a Kormány joga
A költségvetés parlamenti elfogadása egyben azt is az átcsoportosítás, de az Országgyűlés egyes Az Áht. 120. §-a értelmében az államháztartási pénzügyi
jelenti, hogy a Kormány felhatalmazást kapott az címek előirányzat-módosításának jogát fenntartja ellenőrzés alapvető célja számot adni arról, hogy az
Országgyűléstől a költségvetés végrehajtására. A magának. Az átcsoportosítási jog a miniszternek is államháztartási pénzeszközökkel, vagyonnal
Kormány mozgásterét növeli az államháztartás átengedhető. szabályszerűen, szabályozottan, gazdaságosan,
jogintézményei közül az előirányzatok 4. Veszélyhelyzet. hatékonyan és eredményesen gazdálkodnak-e. Eredménye
átcsoportosításának, zárolásának, csökkentésének, alapja az államháztartási pénzgazdálkodás tervezésének
törlésének joga, amennyiben a parlament nem rendelkezik A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA is.
ettől eltérően:
● fejezetek közötti – a Kormány joga; A költségvetés végrehajtása az előírt bevételek beszedését Az ellenőrzés az ellenőrzés alanyai szerint: parlamenti,
● fejezeten belüli címek közötti – a Kormány jelenti, a kiadások vonatkozásában pedig a feladatok kormányzati, felügyeleti, belső.
átengedheti a fejezet felügyeletét ellátó szerv teljesítését. A költségvetés végrehajtásának törvényben
vezetőjének. kijelölt szervei a költségvetési szervek. A költségvetési Az ellenőrzést végző szervek: Országgyűlés
szerv az államháztartás részét képező olyan jogi személy, (zárszámadási törvény), Állami Számvevőszék,
A központi költségvetésben általános tartalékot kell amely a társadalmi közös szükségletek kielégítését Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a fejezetek felügyeletét
képezni az előre nem valószínűsíthető, nem tervezhető szolgáló állami feladatokat alaptevékenységként, nem ellátó szervek.
kiadásokra, ill. az előirányzott, de elháríthatatlan ok miatt haszonszerzés céljából, az alapító okiratban megjelölt
elmaradó bevételek pótlására. A Kormány rendelkezik az Az ellenőrzés típusai:
szerv szakmai és gazdasági felügyelete mellett, az alapító
általános tartalékkal. okiratban rögzített illetékességi és működési körben, 1. Költségvetési beszámoló: az államháztartás
feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel végzi. szervezeteinek főszabályként gazdálkodásukról éves
Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a
központi költségvetés terhére, a költségvetési törvényben és féléves költségvetési beszámolót kell készíteniük.
A PÉNZGAZDÁLKODÁSI RENDELKEZÉSI JOG
meghatározott mértéken belül, meghatározott célokra, A pénzügyminiszter az Áht. 48. § alapján elkészíti a
egyedi esetben kezességet vállaljon. Minden költségvetési-gazdálkodási jogszabály megjelöli, zárszámadási törvény tervezetét. A Kormány a
hogy a költségvetési szférában mely személyeknek van zárszámadási törvényjavaslatot a költségvetési évet
A költségvetési törvényben szereplő címek címrendet joguk kötelezettségvállalásra. Az Áht. szerint a követően 8 hónapon belül terjeszti az Országgyűlés
képeznek. A címrend év közben a kormány által kötelezettségvállalás a költségvetési szerv vezetőjének elé. Ezt megelőzően két hónappal benyújtja az Állami
kiegészíthető, ill. módosítható (csak ami nem tartozik az joga (ez megbízott más személyre is átruházható). Számvevőszéknek, amely azt ellenőrzi és az arról
Országgyűlés kizárólagos hatáskörébe). szóló jelentést elnöke útján a zárszámadással együtt
A kötelezettségvállalásnak kapcsolt jogi feltétele az terjeszti az Országgyűlés elé. A zárszámadási törvény
RENDHAGYÓ KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁS ellenjegyzés, amely írásban közölt igazolása a gazdasági az éves költségvetési törvényekkel egyező
vezetőnek arra nézve, hogy a költségvetési keret szerkezetben tartalmazza a bevételi és a kiadási
Ha nincs elfogadott költségvetés a parlament átmeneti rendelkezésre áll, és kötelezettségvállalási célra igénybe összegeket.
törvényt alkot: ideiglenesen felhatalmazza a Kormányt a vehető. A kötelezettségvállalásnak
költségvetési rendszer működtetésére (indemnitási előirányzat-felhasználási terven kell alapulnia. A helyi 2. Számvevőszéki ellenőrzés: Az Állami Számvevőszék
törvény). önkormányzat nevében kötelezettséget a polgármester az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve.
vagy az általa felhatalmazott személy vállalhat; Az általa végzett ellenőrzésekről tájékoztatja az
Ha az Országgyűlés január 1-jéig nem alkotta meg, és ellenjegyzésre a jegyző vagy az általa felhatalmazott Országgyűlést. Feladatai:
nincs átmeneti törvény, akkor egy sajátos törvényen kívüli személy jogosult. Nem szükséges előzetes, írásbeli ● Ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, ennek
állapot (ex lex helyzet) alakul ki. Ekkor a Kormány kötelezettségvállalás a gazdasági eseményenként 50 000 keretében az állami költségvetési javaslat
jogosult a költségvetést megillető bevételeknek a hatályos forintot el nem érő kifizetések esetén. Központi
19
megalapozottságát, a felhasználások o az éves költségvetési törvény alapján gondoskodik az o megállapodás alapján fizetők járulékai,
szükségességét és célszerűségét. állami költségvetés fizetőképességének fenntartásáról; o munkáltatói táppénz hozzájárulás,
● Ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire o gondosk. a központi költségvetést terhelő adósság és o fegyveres testületek kedvezményes nyugellátásainak
vonatkozó szerződéseket. hiány finanszírozásáról, az államadósság és az állam kiadásaihoz hozzájárulás,
átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezeléséről és az o egészségügyi hozzájárulás,
● Előzetesen felülvizsgálja az állami költségvetés
azzal való gazdálkodásról o késedelmi pótlék,
felhasználásának törvényességét.
o nyilvántartja a központi költségvetést terhelő o bírság,
● Ellenőrzi az állami költségvetés szerkezeti
államadósságot. o központi költségvetési hozzájárulások,
rendjébe tartozó fejezetek és az elkülönített állami
pénzalapok működését, valamint a helyi o egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb
ÁKK Rt. feladatai: bevételek.
önkormányzatok gazdálkodását.
o elkészíti a központi költségvetés éves és középtávú
● Ellenőrzi az állami költségvetés végrehajtásáról finanszírozási tervét, kidolgozza az államadósság Az Egészségügyi Alap kezelését az OEP, a
készített zárszámadást. finanszírozási stratégiáját; Nyugdíjbiztosítási Alap kezelését az Országos
● Ellenőrzi az állami vagyon kezelését stb. Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság végzi. Mindkettő a
o szervezi az állampapír-kibocsátást, hitelfelvételeket, Kormány irányítása alatt álló, országos hatáskörű
hiteáltvállalásokat, központi államigazgatósági szer. Vezetésüket főigazgatók
3. Kormányzati ellenőrzés: a Kormányzati Ellenőrzési
Hivatalról a 70/2004. (IV.15.) Korm. rendelet szól, ez o gondoskodik a államadósság terheinek kifizetéséről, végzik, akiket a Kormány nevez ki és ment fel.
a kormány belső ellenőrzést vizsgáló szerve. A o szervezi a másodlagos állampapírpiacot,
Hivatal felügyeletét a Kormány nevében a Egészségbiztosítási Nyugdíjbiztosítási
Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter látja el. A o a másodlagos állampapírpiacon ellátások ellátások
Hivatal ellenőrzési hatásköre kiterjed: értékpapír-műveleteket vége, állampapírokat ad el,
vásárol és kölcsönöz, repóügyleteket köt, azonnali és egészségügyi társadalombiztosítási saját
● a Kormány programjából adódó feladatok határidős, valamint fedezeti ügyleteket köt, továbbá szolgáltatás, jogú nyugellátás: öregségi
fejezetek általi végrehajtásának és a Kormány értékpapír- és letétkezelési feladatokat lát el; nyugdíj, rokkantsági
pénzbeli ellátások:
egyéb döntései végrehajtásának ellenőrzésére; nyugdíj, baleseti
terhességi-gyermek
o elemzi az állami adósságszolgálat és állampapírpiac rokkantsági nyugdíj,
● a központi költségvetés bevételei és kiadásai, az ágyi segély,
folyamatait; gyermekgondozási hozzátartozói nyugellátás:
elkülönített állami pénzalapok, a
o tájékoztat az államadósság alakulásáról és az díj, táppénz, özvegyi nyugdíj,
társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, valamint a árvaellátás, szülői nyugdíj,
központi költségvetési szervek (és egyéb szervek: állampapírpiac folyamatairól; baleseti ellátások:
baleseti hozzátartozói
baleseti
alapítványok, közalapítványok stb.) pénzügyi o véleményezi az egyedi állam kezességvállalás mellett nyugellátások
egészségügyi
ellenőrzésére. stb. nyújtott hitelek és kibocsátott kötvények feltételeit; szolgáltatás,
Hatásköre nem terjed ki: Országgyűlés, Köztársasági baleseti táppénz,
o hitel-betét műveleteket végzi. baleseti járadék
Elnökség, AB, Országgyűlési Biztosok Hivatala,
Állami Számvevőszék, bíróságok, MK Ügyészsége,
GVH, MTA, MNB. 2. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai (az alapokat ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK
A Hivatal az elnök által készített stratégiai terv, kezelő szervek, az alapok költségvetése, bevételei,
középtávú ellenőrzési terv, valamint éves ellenőrzési kiadásai), az elkülönített állami pénzalapok (az alapok Jelenleg öt elkülönített állami pénzalap van:
terv alapján végzi ellenőrzési tevékenységét. A feladatai, bevételei)
Hivatal köteles éves ellenőrzési tervét a tárgyévet o Munkaerőpiaci Alap: a foglalkoztatás elősegítéséről
megelőző év december 31-ig a Kormánynak és a munkavállalók ellátásáról szóló 1991. évi IV.
benyújtani. Minden ellenőrzésről jelentést készít a 40. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai törvény szabályozza. Fontos bevétele a munkaadói és
Kormánynak. a munkavállalói járulék, továbbá a rehabilitációs
hozzájárulás
4. Belső ellenőrzés: 193/2003. (IX. 26.) Korm. rendelet TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS
alapján. o Központi Nukleáris Pénzügyi Alap: az
A társadalombiztosítás a szociálpolitika része. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény
államokban részben állami költségvetési intézmény, szabályozza. A radioaktív hulladékok végleges
39. Az államadósságügy pénzügyi joga (az részben pedig piacgazdasági módszerekkel működő elhelyezésére, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti
államadósság fogalma, fajtái, az ÁKK Zrt.), a szervezeti forma. A lényege, hogy az államnak és végleges elhelyezésére szolgáló tárolók létesítését
Költségvetési tanács hatásköre feladatai kötelezettsége van a munkaviszonyból kiváltak, és üzemeltetését, ill. a nukleáris létesítmények
munkaképtelenek, betegek, stb. ellátására és leszerelésének finanszírozását biztosító és kizárólag
támogatására. ezt a célt szolgáló elkülönített állami pénzalap.
Államadósság: minden olyan hitelviszonyon alapuló
Az 1988. évi XXI. törvény hozta létre a o Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi
fizetési kötelezettség, amely az államháztartás valamelyik
Társadalombiztosítási Alapot, majd az 1992. évi Kártalanítási Alap: a 2003. évi LVIII. törvény
alrendszerét terheli. A hitelezők belföldi és külföldi
LXXXIV. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi szabályozza. Bevételei: szerződés alapján történő
természetes személyek, államok vagy nemzetközi
alapjait, a Nyugdíjbiztosítási Alapot és az rendszeres befizetések, önkéntes, nem rendszeres
szervezetek. Az államadósság okozója a költségvetési
Egészségbiztosítási Alapot, melyek együtt a befizetések, adományok, költségvetési támogatás,
hiány (deficit). A deficit fedezésének módját szabályozni
társadalombiztosítás alrendszereit alkotják. nemzetközi segélyek.
kell, ebből keletkezik a költségvetési adósság, amelynek
végleges összege a zárszámadási törvény adatából derül 1998-től a nyugdíjbiztosítás rendszere átalakult. A o Kutatási és Technológiai Innovációs Alap: a 2003.
ki. társadalombiztosítási nyugdíj mellett megjelentek a évi XC. törvénnyel hozta létre az Országgyűlés annak
magán-nyugdíjpénztárak és az önkéntes érdekében, hogy biztosítsa az ország
FAJTÁI
nyugdíjpénztárak. A magán-nyugdíjpénztárak egyéni versenyképességének és fenntartható fejlődésének az
Közigazgatási szempontból: számlán gyűjtik a tagdíjat, és a tag választása szerint az új ismereteken és azok alkalmazásán alapuló
összegyűjtött összeget egy összegben, járadékként vagy e erősítését. Forrásai: a gazdasági társaságok által
o Rövid (vagy lebegő) államadósság: időleges, kettő kombinációja útján fogják majd várhatóan kifizetni befizetett innovációs járulék, állami támogatás, előző
átmeneti bevételi hiányra az állam ún. „pénztárhitelt” a jogosultnak évi pénzmaradvány, önkéntes befizetések,
vesz fel, de ezt a költségvetési év végéig visszafizeti. adományok, segélyek, az Alapból nyújtott
o Pénzügyi adósság: költségvetési deficittel függ össze. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint támogatással létrehozott gazdasági eredményből való
e szolgáltatások fedezetéről az 1997. évi LXXX. törvény részesedés stb.
o Fundált adósság: fedezetéül lekötik az államvagyont (Tbj.) szól.
vagy meghatározott államjövedelmeket. o Műsorszolgáltatási Alap: A rádiózásról és
o Pénzteremtő hitel eredménye A társadalombiztosítási jogviszony másodlagos televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény szabályozza.
jogviszony, amely azt jelenti, hogy valamilyen Feladata a közszolgálati műsorszolgáltatás, a
o Pénzelosztó hitel eredménye foglalkoztatási viszonyra épül rá. A biztosítási közműsor-szolgáltatók, a nem nyereségérdekelt
o Államcsőd: az állam fizetésképtelen jogviszonyban a foglalkoztatók és a biztosítottak műsorszolgáltatók, a közszolgálati műsorok és
szerepelnek. műsorszámok támogatása, a kultúra megőrzése és
o Kényszermoratórium: meghatározott ideig nem kell
továbbfejlesztése stb. Forrásai: műsorszolgáltatási díj,
az adósságot törleszteni. A társadalombiztosítás társadalmi kockázatközösség, pályázati díj, a műsorszolgáltatási szerződésszegési
amelyben törvényben megállapított szabályok szerint a kötbér és kártérítés, bírság, üzemben tartási díj,
Jogi szempontból: részvétel kötelező. A pénzbeli társadalombiztosítási költségvetési hozzájárulás, önkéntes befizetések.
o kötvényadósság: forgatható vagy nem forgatható ellátások a biztosított járulékfizetésének alapjául szolgáló Költségvetését külön törvény szabályozza.
értékpapír jeleníti meg. jövedelmével arányosak.
o könyvadósság: az államadóssági főkönyvben tartják Az első négy költségvetését a költségvetési törvény
Nyugdíjbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló szabályozza.
nyilván a hitelezők nevét, de erről nem állítanak ki bevételek a munkáltatói nyugdíj-biztosítási járulékon és a
értékpapírt. biztosított nyugdíjjárulékon kívül:
o kötelező államkölcsön o magán-nyugdíjpénztárak átutalásai (azoknál, akik 41. Az önkormányzatok pénzügyei (az önkormányzat
visszalépnek a magán-nyugdíjpénztártól), feladatai, vagyona, költségvetésének előkészítése,
Gyakorlati szempontból: elfogadása, az önkormányzati bevételek rendszere,
o megállapodás alapján fizetők járulékai,
o központi költségvetési adósság, államháztartási o GYES-ben, GYED-ben, GYET-ben részesülők utáni kapcsolat a központi költségvetéssel, a helyi
adósság, maastrichti adósság. központi költségvetési térítés, költségvetés ellenőrzése) (II.TK. 124-140)
o magán-nyugdíjpénztárba átlépők miatti járulék-kiesés
ÁKK RT.
pótlására költségvetési támogatás,
A települési önkormányzat feladatai: gondoskodás
Szervezete: egyszemélyes részvénytársaság. Részvényei o központi költségvetésben tervezett
névre szólóak és forgalomképtelenek. Alapítója a pénzeszköz-átutalás, o az egészséges ivóvízellátásról,
pénzügyminiszter. Alapítására és működésére a gazdasági o kifizetések visszatérülése, o az óvodai nevelésről,
társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény szabályait o az általános iskolai oktatásról és nevelésről,
o egyéb bevételek.
kell megfelelően alkalmazni. o az egészségügyi és a szociális alapellátásról,
Egészségbiztosítási Alap bevételei az egészségbiztosítási o a közvilágításról,
A pénzügyminiszter az ÁKK Rt. útján és baleseti járulékon kívül: o a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról;
20
o köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek képviselő-testület elé. A képviselő-testület a ▪ a Parlament által elfogadott valamennyi
jogainak érvényesülését. zárszámadásról rendeletet alkot. módosítást megváltoztathatja minősített
többséggel,
A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és helyi 11. A könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatok
önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, polgármesterei a könyvvizsgálatról készített jelentést ▪ a Parlament módosító javaslatait
amelyek az önkormányzati célok megvalósítását minden év június 30-áig megküldik az Állami ● ha az érintett intézmény kiadásait nem növeli,
szolgálják. Az önkormányzati vagyon külön része a Számvevőszéknek. akkor minősített többséggel elutasíthatja,
törzsvagyon (közvetlenül kötelező önkormányzati ● ha növeli, akkor minősített többséggel
Az Állami Számvevőszék ellenőrzi: elfogadhatja,
feladatok ellátását szolgálja), amelyet a többi
vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. Az o a helyi önkormányzatok és kisebbségi ▪ ha nem módosítja, vagy elfogadja a Parlament
önkormányzat olyan vállalkozásban részt vehet, amelyben önkormányzatok gazdálkodását, módosító javaslatait, akkor a költségvetés
felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás o a helyi önkormányzatok adóztatási tevékenységét, véglegesen elfogadottnak tekintendő.
mértékét.
o az állami költségvetésből nyújtott támogatás vagy az Ha a Tanács a Parlament által elfogadott
Az önkormányzatok saját bevételei: helyi adók; állam által meghatározott célra ingyenesen jutatott változtatásokat módosította vagy módosító javaslatait
vállalkozásból származó nyereség, osztalék, kamat és vagyon felhasználását a helyi önkormányzatoknál és a elvetette, akkor a költségvetést második olvasatban a
bérleti díj; illetékek; átvett pénzeszközök; kisebbségi önkormányzatoknál. Parlament elé terjeszti.
környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság 6. Az átvételt követő 15 napon belül a Parlament
meghatározott része; vadászati jog haszonbérbe adásából A helyi és kisebbségi önkormányzatok belső tagjainak többségi szavazatával, és a leadott
származó bevétel; egyéb bevételek. ellenőrzésére a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet szavazatok 3/5-ével megváltoztathatja vagy elvetheti a
szabályai alkalmazandók (bizonyos kivételekkel). Tanács által a Parlament módosításain eszközölt
Az önkormányzatok egyéb bevételei: változtatásokat, és véglegesíti a költségvetést; vagy a
o a tanácsok által alapított és felügyelete alatt állt nem Tanács által megküldött formában elfogadja.
42. Az Európai Unió költségvetésének szabályozása: a
közüzemi vállalatok az Állami Vagyonügynökség által 7. December 31-ig az Európai Parlament elnöke
költségvetés alapelvei, a költségvetési eljárás főbb
történő értékesítéséből származó összeg feladata, hogy megállapítsa, hogy a költségvetés
állomásai
meghatározott része; véglegesen elfogadottnak tekinthető.
o a magánszemélyek jövedelemadójának meghatározott
része (átengedett központi adó); Itt is előfordulhat, hogy a pénzügyi év kezdetén az Unió
A KÖLTSÉGVETÉSI SZABÁLYOZÁS ALAPELVEI:
o egyéb megosztott adók; nem rendelkezik elfogadott költségvetéssel. Ebben az
o normatív költségvetési hozzájárulás a települések o egységesség és költségvetési pontosság: semmilyen esetben minden fejezet, vagy ennek kisebb egysége
lakosságszámával, egyes korcsoportokkal, intézményi bevétel nem szedhető be és semmilyen kiadás nem számára havi kiadások állapíthatók meg az előző évben
ellátásokkal arányosan és egyéb mutatók alapján; teljesíthető, ha nincs a költségvetésben feltüntetve. biztosított keretek 1/12-ed részéig.
o céltámogatások; Nem vállalható kiadási kötelezettség a jóváhagyott
o címzett támogatások; költségvetési előirányzatokat meghaladóan. A
o kiegészítő állami támogatás: az önhibáján kívül költségvetésben csak olyan előirányzat szerepelhet, 43. Az Európai Unió költségvetésének szabályozása: a
hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzatot amely konkrét célhoz kötött és az adott cél eléréséhez költségvetés végrehajtása, mezőgazdasági
illeti meg. szükséges. támogatások, regionális támogatások (II.TK.
o éves költségvetés elve: a költségvetésben feltüntetett 204-236)-kiegészíteni!
A helyi önkormányzat költségvetéséből finanszírozza és
kiadásokat egy költségvetési évre kell jóváhagyni. Az
látja el feladatait. A központi költségvetésből a normatív
adott költségvetési évre jóváhagyott előirányzatokat
állami hozzájárulás, átengedett SZJA, egyéb támogatás, A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA
abban a költségvetési évben kell felhasználni, amelyre
ill. előirányzat összegét a tartozásokkal csökkentett
jóvá hagyták, amennyiben nem használták fel azokat,
összegben 13 részletben, az adott hónapban esedékes A költségvetés végrehajtása a Bizottság feladata. Erre
törölni kell.
jogcímek figyelembevételével a Kincstár folyósítja. többféle módon kerülhet sor:
o egyensúly elve: a költségvetési bevételi és kiadási
Az önkormányzati költségvetés elfogadásának menete: előirányzatoknak egyensúlyban kell lenniük. Nem központosított módon (a Bizottság közvetlenül saját
tervezhető hiány vagy többlet. A Közösség és intézményein keresztül),
1. A jegyző (főjegyző, körjegyző, megyei főjegyző) által
előkészített, a következő évre vonatkozó intézményei nem vehetnek fel kölcsönöket. tagállamokkal megosztott módon (a Bizottság egyes
költségvetési koncepciót a polgármester o elszámolási egység elve: a költségvetést euróban feladatokat átruház a tagállamoknak),
(főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke) kifejezve kell összeállítani és végrehajtani, a decentralizált módon (végrehajtási feladatok harmadik
november 30-ig benyújtja a képviselő-testületnek beszámolókat euróban kifejezve kell bemutatni (előtte államokat – is – terhelnek),
(megyei közgyűlésnek). ECU).
nemzetközi szervezetekkel közös gazdálkodás
2. A jegyző által elkészített költségvetési o univerzalitás elve (bruttó elszámolás elve): az keretében.
rendelettervezetet a polgármester február 15-ig összes bevétel szolgál az összes kiadási előirányzat
nyújtja be a képviselő-testületnek. A polgármester fedezetéül. Minden bevételt és kiadást teljes A költségvetés végrehajtásához szükséges egy a
előterjeszti azokat a rendelettervezeteket is, amelyek a egészében, egymással szembeni beszámítás nélkül költségvetéstől elkülönült rendelkezésben meghatározott
javasolt előirányzatokat megalapozzák, bemutatja a kell feltüntetni. jogalap (pl. közösségi program).
többéves elkötelezettséggel járó kiadási tételek
o részletesség elve: az előirányzatok céljaik szerint A végrehajtással kapcsolatos hatásköröket a Bizottság
későbbi évekre vonatkozó kihatásait
címekre és fejezetekre, a fejezetek pedig cikkekre és átruházhatja azzal, hogy a felelősség továbbra is a
3. A helyi önkormányzat 30 napon belül, az tételekre oszlanak. A kiadásokat természetük és Bizottságot terheli.
államháztartási információs és mérlegrendszernek rendeltetésük szerint kell összefoglalni, és a
megfelelően tájékoztatja a Kormányt. fejezeteket a Pénzügyi rendelet alapján kell szükség
4. A képviselő-testület által jóváhagyott előirányzatok és szerint tovább tagolni. 44. Az Európai Unió költségvetésének szabályozása: a
költségvetési létszámkeretek között átcsoportosítást o hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve: a saját források rendszere
a képviselő-testület engedélyezhet, de ezt a jogát az gazdaságosság elve megköveteli, hogy az
általa meghatározott keretek között a bizottságaira és intézmények által a tevékenységük folytatásához
a polgármesterre átruházhatja. felhasznált források időben rendelkezésre álljanak, források rendszerét. Így a költségvetés bevételeit két
alkalmas mennyiségben és minőségben, a legjobb részre oszthatjuk:
5. Ha a költségvetési rendeletet azon év január 1-jéig,
amelyre szól, a képviselő-testület nem állapította meg, áron. A hatékonyság elve a felhasznált források és az
elért eredmények közti kapcsolatot fejezi ki. Az o Saját források: a Római Szerződés rendelkezései
akkor az átmeneti gazdálkodásról rendeletet szerint a közösség költségvetését teljes egészében a
alkothat. eredményesség elve az elérni szándékolt célok és az
elért eredmények kapcsolatát fejezi ki. saját forrásokból kell finanszírozni.
6. Ha a képviselő-testület a költségvetési rendeletet a − mezőgazdasági lefölözések: harmadik államokkal
naptári év kezdetéig nem alkotta meg, és az átmeneti o átláthatóság elve: az Európai Parlament elnöke a folytatott kereskedelem vonatkozásában a közös
gazdálkodásról rendeletet nem hozott, vagy az költségvetést és a módosító költségvetéseket a végső agrárpiac rendtartása alapján kivetett illetékek,
hatályát vesztette, akkor a polgármester jogosult a elfogadás után az Európai Közösségek Hivatalos díjak, vagy egyéb kötelezettségek, valamint a
helyi önkormányzat költségvetését megillető Lapjában közzéteszik (ugyanez vonatkozik a pénzügyi közös cukorpiaci rendtartás keretében a cukorra,
bevételeknek a hatályos jogszabályok szerinti beszámolókra). izoglükózra és inulin szirupra kivetett illetékek.
beszedésére, és előző évi kiadási előirányzatokon − vámok: a nem tagállamokkal folytatott
belül a kiadások arányos teljesítésére. Az így A KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁS FŐBB ÁLLOMÁSAI: kereskedelem vonatkozásában a Közös Vámtarifa
folytatott gazdálkodásról a képv-testület előtt be kell alapján bevezetett vámok és egyéb
számolnia. 1. Július 1-ig minden intézmény (EP, Tanács, bíróság, kötelezettségek.
Számvevőszék, Gazdasági és Szociális Bizottság, − az ÁFA forrás: azon bevételek, amelyek egy
7. Veszélyhelyzetben a polgármester a helyi
Régiók Bizottsága, ombudsman, Európai Adatvédelmi minden tagállamra egységesen alkalmazott
önkormányzat költségvetése körében átmeneti
Felügyelő) elkészíti bevételeinek és kiadásainak mértéknek a harmonizált (388/1977/EGK irányelv
intézkedést hozhat (a képviselő-testületnek be kell
előzetes költségvetési tervét és megküldi a Bizottság alapján) többletértékadó adóalapjára vetített
számolnia).
részére. alkalmazásából ered. Jelenleg ennek alapját a
8. A polgármester a helyi önkormányzat minden tagállamban a beszedett ÁFA összege
gazdálkodásának első félévi helyzetéről szeptember 2. Szeptember 1-ig a Bizottság által összesített előzetes adja, de ez az összeg max. a tagállam GNP-jének
15-ig, míg háromnegyed éves helyzetéről a költségvetési tervet a Tanács elé terjeszti, és egyúttal 50%-áig vehető figyelembe.
költségvetési koncepcióhoz kapcsolódóan megküldi a Parlament részére is. − a GNP forrás: a tagállamok GNP-je összegének
tájékoztatja a képviselő-testületet. 3. Október 5-ig a Tanács a költségvetési tervezetét meghatározott része. Mértékét minden évben a
9. A polgármester pótköltségvetési rendelettervezetet beterjeszti az Európai Parlament elé. költségvetési eljárás keretében határozzák meg.
terjeszt a képviselő-testület elé, ha év közben a 4. A beterjesztést követő 45 napon belül ha a Parlament Egyesült Királyság számára jutatott visszatérítés egy
körülmények oly módon változnak meg, hogy ezek a elfogadja a költségvetési tervezetet, akkor a speciális vetülete a saját források rendszerének. 1985-ös
helyi önkormányzat költségvetésének teljesítését költségvetést véglegesen elfogadottnak kell tekinteni. bevezetésének az oka, hogy az Egyesült Királyság sokkal
jelentősen veszélyeztetik. Ha módosításokat javasol a Tanácsnak, akkor az nagyobb összegekkel finanszírozta az EU költségvetését,
10. A jegyző által elkészítet zárszámadási előterjesztés ismét átkerül a Tanácshoz. mint amekkora támogatásban az évek során
rendelettervezetet, éves pénzforgalmi jelentést, 5. Az átvételt követő 15 napon belül a Tanács részesülhetett. Ezt a különbséget a többi tagállamnak kell
könyvviteli mérleget, pénzmaradvány-kimutatást, és finanszíroznia, mégpedig az EU GNP-jében való
eredmény-kimutatást a polgármester a költségvetési részesedésük arányában.
évet követően 4 hónapon belül terjeszti a
21
Az EU saját adóhatóságának hiányában a hagyományos árfolyamváltozásból eredő többletkiadások

saját forrásokat a tagállamok illetékes hatóságai szedik be fedezésére,
és bocsátják a Közösség rendelkezésére. Az ÁFA és GNP
− sürgősségi segély tartalék (pl. katasztrófák
forrást pedig a tagállamok havi részletekben közvetlenül esetén),
utalják át a költségvetés részére (késedelmi kamat, bírság
kiszabására is sor kerülhet). − garancia tartalék: a nem tagállamokkal
megkötött kölcsön műveletek kockázatainak
o Egyéb bevételek: az EU alkalmazottak fizetését és biztosítékául szolgál.
nyugdíját terhelő adók, az intézmények működési
bevételei (pl. banki kamatok), harmadik személytől
származó bevételek, kapott késedelmi kamatok és 45. Az Európai Unió költségvetésének szabályozása: a
bírságok, Közösség által nyújtott kölcsön műveletek, költségvetési ellenőrzés
előző költségvetési évről származó esetleges többlet
összege.
A KÖLTSÉGVETÉS ELLENŐRZÉSE
Kiadások:
Belső ellenőrzés működtetése a Közösség valamennyi,
o Mezőgazdasági kiadások: (2003-ban az összes közösségi forrásokat felhasználó intézményének
kifizetés 44,9%-a) A közös mezőgazdasági politika kötelessége. A belső ellenőrző szervek feladata az
finanszírozásának közvetlen eszköze az Európai intézmény gazdálkodásának figyelemmel kísérése és
Mezőgazdasági Orientációs és Garanciális Alap. A véleményezése, a gazdálkodás feltételeinek javítására
Garancia részből finanszírozzák többek között az ajánlások készítése.
export-támogatásokat, az agrárpiaci rendtartások
kifizetései (pl. meghatározott termékek termelésének A külső ellenőrzés feladatait a következő intézmények
támogatása), vidékfejlesztést. Az Orientációs részből látják el:
finanszírozzák a mezőgazdaság szerkezetátalakítását.
Számvevőszék: 1977-ben hozták létre. Hatásköre kiterjed
o Strukturális és kohéziós politika: a szolidaritás minden közösségi bevételi és kiadási pénzügyi művelet
közösségi elvének gyakorlati megvalósulása. Az EU ellenőrzésére; a közösség és intézményei által készített
fontos célja a fejlettségbeli különbségek csökk, az pénzügyi beszámolók ellenőrzésére. Ellenőrzéseiről eseti
elmaradott tagállamok társadalmi és gazdasági és éves jelentéseket készít, amelyeket az Európai
felzárkóztatásának elősegítése, amelyet a region Közösségek Hivatalos Lapjában közzétesz. Nem
politikán keresztül végez. rendelkezik bírói jogkörökkel, nem szabhat ki
− Európai Regionális Fejlesztési Alap (1975): büntetéseket.
elmaradt régiók támogatása
Parlament és Tanács: a költségvetés végrehajtásának
− Európai Szociális Alap (1971): foglalkoztatás politikai ellenőrzését túlnyomó részt a Parlament végzi. A
elősegítése Parlament ellenőrzési jogkörét főként a Költségvetési
− Európai Mezőgazdasági Orientációs és Ellenőrzési Bizottságon keresztül gyakorolja. A Bizottság
Garancia Alap Orientációs része: a a Parlamentnek nemcsak utólag, a költségvetési év
mezőgazdaság strukturális problémáinak lezárulta után számol be a költségvetés végrehajtásáról,
csökkentése, vidékfejlesztés hanem havonta, ill. negyedévente tájékoztatást nyújt. A
parlamenti ellenőrzés legfontosabb mozzanata a
− Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz: felmentvény megadása (~ zárszámadás). Ennek keretében
halászati szektor finanszírozása az Európai Parlament a Tanács ajánlása alapján, a
költségvetés végrehajtásáért felelős Bizottságot mentesíti
2000-2006 között ezeket kiegészítik az alábbi a költségvetési gazdálkodásból minden további
közösségi kezdeményezések: felelőssége alól.
− Interreg III: határokon átnyúló nemzetek és
régiók közötti együttműködés
− Leader+: integrált fejlesztési programokon
keresztül megvalósítható vidékfejlesztés
− Equal: munkaerőpiaci egyenlőtlenségek és
diszkrimináció elleni küzdelem
− Urban II: a városok gazdasági és társadalmi
reorganizációja
A támogatások a Közösség által elfogadott Közösségi

Támogatási Kereteken belül valósul meg; a
támogatások a Bizottság és a tagállamok szoros
együttműködésével jutnak el a
kedvezményezettekhez. A támogatások kiegészítő
jellegűek, és csak olyan projekthez nyújtható, amelyet
az adott tagállam is támogatásban részesít.
Kohéziós Alap (1993): nem része a strukturális

alapoknak. Azon tagállamok támogatására hozták
létre, amelyek GNP-je a közösségi átlag 90%-át nem
éri el. Az Alap támogatásait a környezetvédelem, a
transz-európai hálózatok és a közlekedési
infrastruktúra fejlesztésére, és ezáltal a tagállamok
közötti gazdasági és szociális kohézió és elősegítésére
lehet felhasználni.
o Egyéb belső politikák: kutatásra és műszaki

fejlesztésre elkülönített összegek, transz-európai
közlekedési, energiaszállítási és telekommunikációs
hálózatok fejlesztése, oktatás és képzés (Erasmus,
Socrates), környezetvédelem, audiovizuális média és
kultúra, kommunikáció.
o Külső műveletek: fejlesztési segélyek, humanitárius

és élelmiszer segélyek, katasztrófa sújtotta
területeknek szánt segélyek, békefolyamatokat
támogató segélyek stb.
o Unió bővítésének előkészítése: 1989-től PHARE

(gazdasági és társadalmi modernizációra és a
közösségi jogszabályok átvételére való felkészülés
finanszírozására lehetett felhasználni), 1999-től ISPA
(közlekedési infrastruktúra, környezetvédelmi
beruházások) és SAPARD (mezőgazdasági
modernizáció, minőség-javítás, vidékfejlesztés). Ezek
a csatlakozás időpontjáig állnak a tagjelölt országok
rendelkezésére.
o Adminisztrációs előirányzatok: az EU intézményeinek

működésére fordítható kiadások.
o Tartalékok: előre nem látható kiadások fedezésére

− monetáris tartalék: az agrárpiaci költségek
vonatkozásában felmerülő dollár/euró
22
1. Hitelszerződés fogalma a Ptk szerint:
6:382. § [Hitelszerződés]
(1) Hitelszerződés alapján a hitelező hitelkeret rendelkezésre tartására, és a rendelkezésre
tartott összeg erejéig kölcsönszerződés, kezességi szerződés, garanciaszerződés vagy egyéb
hitelművelet végzésére vonatkozó más szerződés megkötésére, az adós díj fizetésére köteles.
(2) A hitelező a hitelműveletre vonatkozó szerződés megkötésére az adós felhívására, a
hitelszerződésben meghatározott feltételek teljesülése esetén köteles. Az adós a
hitelszerződésben meghatározott rendelkezésre tartási idő alatt jogosult a hitelezőhöz
szerződéskötésre szóló felhívást intézni.
(3) Az adós a hitelszerződést bármikor felmondhatja.
(4) A hitelező felmondhatja a szerződést, ha
a) az adós körülményeiben lényeges kedvezőtlen változás állt be, és az adós felszólítás
ellenére nem ad megfelelő biztosítékot;
b) az adós a hitelezőt megtévesztette, és ez a szerződés megkötését vagy annak tartalmát
befolyásolta; vagy
c) az adós fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyeztetné a hitelszerződés alapján
megkötött szerződés teljesítését.
(5) A hitelező jogosult a hitelszerződést az adós megfelelő biztosíték adására történő
felszólítása nélkül felmondani, ha nyilvánvaló, hogy az adós megfelelő biztosíték nyújtására
nem képes.
(6) A hitelszerződés felmondása a hitelszerződés alapján megkötött szerződést nem szünteti
meg.
Tankönyv: A hitel és a kölcsönszerződés alapvető szabályait a Ptk. önálló fejezetében

találjuk. A szerződések elnevezése sok félreértésre ad okot, noha a két szerződés egymástól
lényegesen különbözik.
A hitelszerződés egy keretszerződés. A bank egy meghatározott hitelkeretet tart az ügyfél

rendelkezésére. A szerződésben meghatározott feltétel bekövetkezésekor az adóssal a bank
kölcsönszerződést köt. Tulajdonképpen egy előszerződés jellegű szerződés (de nem
előszerződés), amelynek lényege egy hitelkeret megnyitása és fenntartása. A bank
visszterhesen, pl. jutalék ellenében vállalja e hitelkeret megnyitását és fenntartását.
2. Kik között és milyen szerződés alapján működhet a bankkáryás fizetés?
Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása: szerződés alapján a készpénz-helyettesítő

fizetési eszköznek az ügyfél rendelkezésére bocsátása.
Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátásával kapcsolatos szolgáltatásnyújtás: a

készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására, kezelésére és használatára vonatkozó
jogszabályok alapján nyújtott, illetőleg az ügyféllel, valamint az eladóval vagy a
szolgáltatóval kötött szerződésben a kibocsátó által elvállalt szolgáltatások összessége.
Nem minősül készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel kapcsolatos szolgáltatásnak a

készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatával összefüggő elszámolás forgalom
lebonyolítása.
Az alapfogalmak meghatározását követően át kell tekinteni, hogy a szolgáltatás, illetve az

annak alapjául szolgáló szerződés alanyai milyen pozíciót foglalnak el.
A készpénzhelyettesítő fizetési eszközök kibocsátója hitelintézet, illetve bizonyos esetekben

pénzügyi vállalkozás lehet. A kibocsátó a birtokossal kötött szerződésben kötelezettséget
vállal, hogy az elektronikus fizetési eszköz használatát a birtokos számára biztosítja. A
birtokos az a személy, aki a kibocsátóval kötött szerződés alapján az elektronikus fizetési eszköz
használatára jogosult. A készpénzhelyettesítő fizetési eszközök birtokosa nem csak elnevezését
tekintve, hanem polgári jogi értelemben is csak birtokosa az adott eszköznek, a tulajdonos a
kibocsátó marad. Ugyanakkor gyakran előfordul, hogy a készpénzhelyettesítő fizetési eszköz
kibocsátását más szolgáltatás igénybe vétele, legtöbbször bankszámlanyitás előzi meg.
A készpénzhelyettesítő fizetési eszköz személyhez kötődő és át nem ruházható. A birtokos a

készpénzhelyettesítő fizetési eszköz használatát másnak csak saját felelősségére engedheti át. A
készpénzhelyettesítő fizetési eszközt birtokosa a vásárlásai során az áruk ellenértékének
megfizetésére tudja felhasználni, az azt elfogadó kereskedelmi egységekben, illetve a
bankkártyák alkalmasak a bankjegykiadó automatákból készpénz felvételére is.
3. A Hptv száma és neve

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. CCXXXVII. törvény
4. Ügyfélszámla fogalma
Az ügyfél pénzeszközeinek nyilvántartására szolgáló, befektetési vállalkozás, hitelintézet,
árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő által vezetett számla.
5. Lehet-e befektetési szolgáltató a szövetkezeti hitelintézet?

Igen.
Befektetési szolgáltatási tevékenységet – az alább részletezett feltételekkel – folytathat
1. a befektetési vállalkozás,
2. a hitelintézet, amely lehet
- bank,
- szakosított hitelintézet és
- szövetkezeti hitelintézet.
A szövetkezeti hitelintézet ügynöki tevékenységet, valamint értékpapír letétkezelést, letéti őrzést,
tőkeszerkezettel kapcsolatos tanácsadást és befektetési tanácsadást folytathat.
6. Milyen intézmény kaphat engedélyt a pénzügyi szolgáltatások teljes körének nyújtására?

A bank a befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek teljes körét
folytathatja. Ez a szabály teszi lehetővé, hogy Magyarországon univerzális bankrendszer
működhessen, ahol a bankok nem csak a pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások nyújtására,
hanem a befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatások teljes körének nyújtására is engedélyt
kaphatnak.
7.Mi a különbség a hitel és a kölcsön fogalma között?

A hitel és a kölcsönszerződés alapvető szabályait a Ptk. önálló fejezetében találjuk. A szerződések
elnevezése sok félreértésre ad okot, noha a két szerződés egymástól lényegesen különbözik.
A hitelszerződés egy keretszerződés. A bank egy meghatározott hitelkeretet tart az ügyfél

rendelkezésére. A szerződésben meghatározott feltétel bekövetkezésekor az adóssal a bank
kölcsönszerződést köt. Tulajdonképpen egy előszerződés jellegű szerződés (de nem előszerződés),
amelynek lényege egy hitelkeret megnyitása és fenntartása. A bank visszterhesen, pl. jutalék
ellenében vállalja e hitelkeret megnyitását és fenntartását.
A Hpt. meghatározása szerint a hitelnyújtás: a hitelező és az adós között írásban létesített

hitelszerződése alapján meghatározott hitelkeret rendelkezésre tartása az adós részére, jutalék
ellenében és a hitelintézet kötelezettségvállalása meghatározott szerződési feltételek megléte esetén
a kölcsönszerződés megkötésére, vagy egyéb hitelművelet végzésére. Ilyen egyéb hitelművelet
lehet pl. bankgarancia nyújtása is.
A kölcsönszerződés alapján a hitelnyújtó köteles meghatározott pénzösszeget a másik fél
rendelkezésére bocsátani, amit az adós köteles szerződés szerint visszafizetni.
A Ptk. szerint a bank a kölcsönt saját forrásából előre meghatározott célra nyújtja, és olyan
módon, hogy a visszafizetés meghatározott időn belül, részletekben történik. A hitel és
kölcsönszerződés kötelező eleme az írásbeliség.
A Hpt. a pénzkölcsönnyújtás fogalmát igen tágan értelmezi. A pénzkölcsönnyújtás fogalma alá

tartozik
a) a hitelező és az adós között létesített klasszikus hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a

pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban –
kamat ellenében vagy anélkül – köteles visszafizetni;
b) követelésnek – az adós kockázatának átvállalásával vagy anélkül történő – megvásárlása,

megelőlegezése (ideértve a faktoringot és a forfetírozást is), valamint leszámítolása, függetlenül
attól, hogy a követelés esedékességének nyilvántartását és a kintlévőségek beszedését ki végzi;
c) minden olyan megállapodás, amely értékpapír vételéről és határidős

visszaszármaztatásáról rendelkezik és a szerződés tárgyát képező értékpapírok a vevő (hitelező)
javára az ellenérték óvadéki biztosítékául szolgálnak úgy, hogy azokat az ügylet ideje alatt további
ügyletben sem elidegeníteni, sem megterhelni nem lehet,
d) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló külön törvény szerinti önálló zálogjog

vásárlása és egyidejű eladása útján végzett tevékenység,
e) zálogkölcsön nyújtása,
f) anyavállalatnak leányvállalatokkal, illetőleg ez utóbbiak egymás közötti, a likviditás

biztosítása érdekében közösen végrehajtott pénzügyi művelete (csoportfinanszírozás).
A hitel és pénzkölcsön nyújtására irányuló pénzügyi szolgáltatási tevékenység a hitelképesség

vizsgálatával, a hitel és kölcsönszerződések előkészítésével, a folyósított kölcsönök
nyilvántartásával, figyelemmel kísérésével, ellenőrzésével, a behajtással kapcsolatos intézkedéseket
is magában foglalja.
8. Mikor viseli a bankkártya birtokos az elvesztéséből eredő kárt?
MNB honlapjáról, mert a könyvben nem találtam: A bejelentés megtételét megelőzően

bekövetkezett, az elektronikus fizetési eszköz elvesztéséből, ellopásából, elrablásából vagy
jogosulatlan használatából eredő kárt a kártya tulajdonosa viseli, maximum negyvenötezer forint
értékben. Ez alól kivétel, ha a kár a kártyatulajdonos szándékos vagy súlyosan gondatlan
magatartása miatt következett be vagy azt csalárd módon eljárva okozta.
Nem terheli felelősség a kártyatulajdonost abban az esetben, ha a kárt
● olyan személyre szabott eljárással (pl. hamisított bankkártyával) okozták, amely

információtechnológiai eszköz vagy távközlési eszköz használatával történt vagy
● a készpénz-helyettesítő fizetési eszközt személyes biztonsági elemek – például PIN-kód –
nélkül használtak, illetve
● a pénzforgalmi szolgáltató a biztonságos bankkártyahasználattal kapcsolatos
kötelezettségének nem tett eleget.
A bejelentés megtételét követően bekövetkezett kárt a kibocsátó bank viseli. A kibocsátó bank az
elektronikus fizetési eszköz további használatának megakadályozása érdekében köteles minden tőle
elvárható intézkedést megtenni még akkor is, ha a birtokos az elektronikus fizetési eszköz
használata és őrzése során megszegte a szerződés előírásait. A kibocsátó bank felel, ha nem
biztosított megfelelő elérhetőséget a bankkártyával kapcsolatos bejelentés megtételéhez, azaz
például nem működtet 24 órában hívható kártyaletiltó vonalat, vagy kikapcsolja azt.
Mentesül a kibocsátó bank a felelősség, kárviselés alól, ha bizonyítja, hogy a jóvá nem hagyott
fizetési művelettel összefüggésben keletkezett kárt a kártyabirtokos csalárd módon eljárva, vagy
kötelezettségeinek szándékos vagy súlyos gondatlan megszegésével okozta. Így például, ha a PIN-
kóddal használható kártyák esetén a kártyával együtt a PIN-kódhoz is hozzáfért a jogosulatlan
felhasználó, a kibocsátó vélelmezi a szándékosságot, illetve súlyos gondatlanságot. Ennek
tisztázására azonban sokszor nehézkes.
9. Milyen kötelezettségei vannak a lízingbe adónak a lízingszerződés alapján?

Az új Ptk 6. könyv 409-415. §-ai szabályozzák a korábbiakkal ellentétben a pénzügyi lízing
szerződést. E szabályozás szerint a pénzügyi lízingszerződés alapján a lízingbeadó a tulajdonában
álló dolog vagy jog (a továbbiakban: lízingtárgy) határozott időre történő használatba adására, a
lízingbevevő a lízingtárgy átvételére és lízingdíj fizetésére köteles, ha a szerződés szerint a
lízingbevevő a lízingtárgy gazdasági élettartamát elérő vagy azt meghaladó ideig való használatára,
illetve - ha a használat időtartama ennél rövidebb - a szerződés megszűnésekor a lízingtárgy
ellenérték nélkül vagy a szerződéskötéskori piaci értéknél jelentősen alacsonyabb áron történő
megszerzésére jogosult, vagy a fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgy
szerződéskötéskori piaci értékét.
10. Definiálja a befektetési szolgáltatások közül az értékpapír számlavezetést!

A dematerializált értékpapírok nyilvántartási helye az értékpapírszámla, amely a dematerializált
értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás.
11. Milyen fizetési műveletnek tekinthető mikor a közüzemi szolgáltató a szolgáltatási díjat
leemeli az ügyfél számlájáról?
A beszedési megbízással a kedvezményezett megbízza a fizetési számláját vezető pénzforgalmi
szolgáltatót, hogy fizetési számlája javára, a fizető fél fizetési számlája terhére meghatározott
összeget szedjen be.
12. Szükséges feltétele-e a hitelkártya viszonynak a bankszámlavezetés?

Nem tudom biztosan, de szerintem nem, mert a tankönyv szerint: a készpénzhelyettesítő fizetési
eszköz kibocsátását más szolgáltatás igénybe vétele, legtöbbször bankszámlanyitás előzi meg.
13. Melyik tv. Vonatkozik a befektetési szolgáltatásokra?

A befektetési szolgáltatókra vonatkozó szabályozást a befektetési vállalkozásokról és az
árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló

2007. évi CXXXVIII. törvény tartalmazza.
14. Kölcsön szerződés PTK fogalma

Ptk. 6:383. § [Kölcsönszerződés]
Kölcsönszerződés alapján a hitelező meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós a pénzösszeg
szerződés szerinti későbbi időpontban a hitelezőnek történő visszafizetésére és kamat fizetésére
köteles.
Tankönyv: A Ptk. szerint a bank a kölcsönt saját forrásából előre meghatározott célra nyújtja, és
olyan módon, hogy a visszafizetés meghatározott időn belül, részletekben történik. A hitel és
kölcsönszerződés kötelező eleme az írásbeliség.
15. Pénzforgalmi fizetési módok

A pénzforgalmi törvény és a jegybanki rendelet alapján a pénzforgalmi ügyletekben a következő
fizetési formák alkalmazhatók:
- átutalás, amely lehet

egyszerű átutalás,
csoportos átutalás,
hatósági átutalási megbízás és átutalási végzés;
- beszedés, amely lehet
felhatalmazó levélen alapuló beszedés,
váltóbeszedés, csekkbeszedés,
csoportos beszedés,
határidős beszedés,
okmányos beszedés.
- akkreditív (okmányos meghitelezés);
- készpénzátutalás.
16. PSZÁF melyik intézményeket felügyeli (nincs is már PSZÁF…)

Az MNB felügyeleti hatásköre kiterjed:
a) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény,
b) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító

Részvénytársaságról szóló törvény,
c) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény,

d) a lakástakarékpénztárakról szóló törvény,
e) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvény,
f) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény,
g) a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvény,
h) a tőkepiacról szóló törvény.,
i) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény,
j) a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló törvény,
k) a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló törvény (a továbbiakban: Fnytv.),

l) a befektetési szolgáltatókról szóló törvény,
m) a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló törvény (a

továbbiakban: Batv.),
n) a viszontbiztosítókról szóló törvény (a továbbiakban: Vbit.),

o) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény,
p) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény (a továbbiakban: Gfbt.),
q) a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvény, valamint
r) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről

szóló törvény
hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletére.
Régi PSZÁF tv.:

4. § (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a Felügyelet látja el
a) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény,
b) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító
Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény,
c) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban:
Hpt.),
d) a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény,
e) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény,
f) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény,
g) a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény,
h) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.),
i) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.),
j) a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi
XXV. törvény,
k) a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:
Fnytv.),
l) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető
tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.), valamint
m) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007.
évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.),
n) a viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Vbit.),
o) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény,
p) a 7. § p) pontjában meghatározottak szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló
2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.),
q) az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetről szóló 2004. évi XXXV. törvény hatálya
alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletét.
(2) A Felügyelet látja el a kereskedelmi kölcsönt nyújtó hitelező felügyeletét a fogyasztónak
nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény hatálya alá tartozó tevékenysége tekintetében.
17.Kockazatos bankügyletek biztosítékai

Power Pointból: A kockázatvállalással járó bankügyletek biztosítékai között négy nagy csoportot
lehet elkülöníteni:
• klasszikus polgári jogi biztosítékok (szerződést biztosító mellékkötelezettségek): kezesség,
zálogjog, óvadék, bankgarancia;
• léteznek “biztosítéki célokra felhasználható jogintézmények”, amelyek nem minősülnek
szerződést biztosító mellékkötelezettségnek: engedményezés, vételi jog kikötése;
• a pénzforgalmi jellegű biztosítékok: felhatalmazás azonnali beszedési megbízás
benyújtására;
• egyebek: komfortlevél
Részletesen:
http://jak.ppke.hu/penzugyi-jogi-tanszek/osztatlan-jogasz-kepzes/kotelezo-targy/penzugyi-jog-2/pen
zugyi-jog-gyakorlat-2-anyagok Bankügyletek - hitelügyletek c. pptben
18. Portfóliókezelés
Bszt: portfóliókezelés: az a tevékenység, amelynek során az ügyfél eszközei előre meghatározott
feltételek mellett, az ügyfél által adott megbízás alapján, az ügyfél javára pénzügyi eszközökbe
kerülnek befektetésre és kezelésre azzal, hogy az ügyfél a megszerzett pénzügyi eszközből eredő
kockázatot és hozamot, azaz a veszteséget és a nyereséget közvetlenül viseli,
Tk.: portfoliókezelés egy igen összetett szolgáltatás, amelynek alapja az ügyfél és a befektetési
szolgáltató között megkötött – eseti jellegű – megbízási szerződés.
A portfoliókezelési szerződés tárgya a portfolió, amely a portfoliókezelési tevékenységet végző (a

portfoliókezeléssel megbízott befektetési szolgáltató) számára átadott eszközök, illetőleg ezen
eszközökből a portfoliókezelési tevékenységet végző által összeállított, többféle vagyonelemet
tartalmazó eszközök összessége. Egyszerűbben fogalmazva a megbízó által a befektetési
szolgáltatónak a portfoliókezelés céljára átadott minden eszköz (készpénz, értékpapír, stb.)
beletartozik a portfolió fogalmába.
A portfoliókezelési tevékenység alatt azt a tevékenységet kell érteni, amelynek során a befektető
fentiekben körülírt eszközei azzal a céllal kerülnek a befektetési szolgáltató rendelkezése alá, hogy
1. meghatározott feltételek mellett,
2. egyedi módon,
3. a befektető által adott megbízás alapján
4. befektetési eszközökbe, tőzsdei termékekbe fektesse és kezelje a befektető javára
azzal, hogy a befektető a megszerzett befektetési eszközökből, tőzsdei termékekből eredő

kockázatot és hozamot, így különösen annak nyereségét és veszteségét, közvetlenül viseli.
Mindebből következik, hogy a portfoliókezelési szerződésnek részletesen meg kell határozni azokat
a feltételeket, amelyek mentén a megbízó eszközeit a portfoliókezelő befektetheti, illetve kezelheti.
E körbe tartozik
- a portfoliókezelési szerződés időtartamának rögzítése,

- mindkét fél szempontjából a megszűnés, különösen a felmondás szabályozása,
- a befektetési módjának meghatározása (milyen befektetési eszközökbe, milyen összetételű

portfolió kerüljön kialakítása),
- az ügyfél tájékoztatásának szabályozása,
- a befektetési szolgáltató díjazásának szabályozása, ideértve a díjazás alapjául szolgáló

mutatók meghatározását, és a költségelszámolás szabályait.
A fentiekből látható, hogy a portfoliókezelési szerződés nem egy standardizált szerződés, hiszen a
szerződés fő elemeiben az ügyfélnek és a befektetési szolgáltatónak egyedileg kell megállapodnia.
Fontos hangsúlyozni, hogy mint az a törvényi definícióból is kiderül a befektetési hozama az

ügyfelet illeti, de a teljes kockázatot is ő viseli.
A portfóliókezelő a tőke megóvására (tőkegarancia), illetve a hozamra vonatkozóan

(hozamgarancia) ígéretet tehet. A hozamgarancia magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó
ígéretet is. A tőke-, illetve hozamgaranciát a portfóliókezelő köteles
a) bankgaranciával biztosítani, vagy
b) a hozamot biztosító pénzügyi eszközökre, tőzsdei termékekre vonatkozó befektetési

politikával alátámasztani az ügyfél részletes tájékoztatása mellett.
19.Bank milyen formában működhet?

Bank és szakosított hitelintézet részvénytársaságként, fióktelepként (szövetkezeti hitelintézet
szövetkezetként, pénzügyi vállalkozás részvénytársaságként, szövetkezetként, alapítványként vagy
fióktelepként) működhet.
20. Milyen tevékenységet nem végezhet pénzügyi vállalkozás?
A betétgyűjtés, a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz
kibocsátása és a pénzváltási tevékenység mivel azokat csak hitelintézet végezheti.
21. Ad-e a BEVA árfolyamveszteségre támogatást (csak igen-nem, nem kell indokolni)?
Szerintem NEM, de nem biztos……….TK.: a BEVA nem azt a célt szolgálja, hogy a befektetőktől
a befektetésekben rejlő kockázatokat átvállalja, hanem, arra a célra jött létre, hogy amennyiben a
befektetési technikai lebonyolításában részt vevő befektetési szolgáltató fizetésképtelenné válik és
felszámolását rendelik el, akkor a befektető (az ügyfél) tulajdonában lévő, de a befektetési
szolgáltató rendelkezése alatt álló eszközök (pénz, értékpapírok, stb.) valamilyen módon
biztosítottak legyenek, és a befektetési szolgáltató fizetésképtelensége esetén az ügyfél valamilyen
kártalanításban részesüljön.
22. ügyfélszámla-vezetés fogalma

csak az ügyfélszámla fogalmát találtam, lsd. 4. kérdés (de lehet egyre gondoltak, akik külön írták
fel)
23. A munkáltatói hitel pénzügyi szolgáltatás-e?

A Hpt. meghatározza azt is, hogy mit nem tekint pénzkölcsön nyújtásnak. E körbe tartozik a
munkáltató által a munkavállaló részére szociális céllal – esetileg – adott kölcsön.
24. Milyen jogszabály vonatkozik a pénzügyi tevékenységre?

Szerintem Hpt.
25. Monetáris Tanács feladatai

Az MNB monetáris politikával kapcsolatos legfőbb döntéshozó szerve a monetáris tanács.
A monetáris tanács szükség esetén bármikor összehívható, de havonta legalább két alkalommal
ülésezik.
A monetáris tanács legalább 5-, legfeljebb 9 tagú testület. A monetáris tanács tagjai megbízatásuk
időtartama alatt munkaviszonyban állnak az MNB-vel.
A monetáris tanács tagjai:

a) az MNB elnöke, mint a monetáris tanács elnöke;az MNB alelnökei;
b) további tagok, akiket hat évre az országgyűlés választ.
A Monetáris Tanács határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. A Monetáris Tanács

határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza, szavazategyenlőség esetén a Monetáris
Tanács elnökének, illetve az elnök akadályoztatása esetén elnökhelyettesének szavazata dönt.
A tartalékráta mértékéről és a tartalék után fizetendő kamat mértékéről a Monetáris Tanács dönt.
Az MNB irányadó kamatként jegybanki alapkamatot állapít meg, amelyről a Monetáris Tanács
dönt. (Az alapkamat nem kötelező kamat, csak irányadó jellegű, viszont sok szempontból
viszonyítási alap, pl. az adójogi szankciók esetében).
Az igazgatóság felelős a monetáris tanács döntéseinek végrehajtásáért és az MNB működésének
irányításáért
26. Hitelintézet-e a pü-i vállalkozás?

NEM, mert hitelintézet lehet
- bank,
- szakosított hitelintézet vagy
- szövetkezeti hitelintézet (takarék-, illetőleg hitelszövetkezet).
27. kölcsönszerződés kötelező elemei

sehol se találtam, csak a hitelszerződés köt.elemeit, de talán nem nagy a különbség:
TK.: Az Fht. részletesen meghatározza a hitelszerződések kötelező tartalmi elemeit. A
szerződésnek tehát a felek adatain kívül tartalmaznia kell a hitelre vonatkozó alapvető
információkat (pl. típus, futamidő, teljes összeg, stb.), a hitelért fizetendő minden ellenértéket és
azok módosításának feltételeit, a fizetési késedelem következményeit, előtörlesztésre, elállásra és
felmondásra vonatkozó szabályokat és a jogviták elintézésével kapcsolatos tudnivalókat.
A tanszéki honlapról:
HITELSZERZŐDÉS TARTALMI ELEMEI
Szerződő felek:
Bank (hitelező):
cégjegyzékben szereplő székhely – belső szervezeti egység nem önálló jogi személy
képviseleti jogosultság:
- nem egyszemélyes
- jogszabály, alapító dokumentum, belső szabályzat összhangja
Ügyfél (adós):
Azonosítás, azonosításra alkalmas adatok - magánszemély, szervezet
1. HITEL ÖSSZEGE, LEJÁRATA, CÉLJA

- hitel jellege: rövid-, közép-, hosszúlejáratú
- pénznem: hazai, külföldi devizanem
- hitel = keret
- lejárat meghatározása (év, hó, nap)
- cél lehetséges körülírásai
2. LEHÍVÁS – FOLYÓSÍTÁS
- ügyfél: lehívás, bank: folyósítás
- feltételek: lehívó levél – folyósítási értesítés (jogi jellege)
- bank kötelezettsége: folyósítás (kölcsön) csak az összes feltétel teljesítése után
- feltételek: adatszolgáltatás, okirat benyújtás
- eljárás: banki vizsgálat (határidő) – döntés – ügyfél információ
- lehívás ütemezése: egy összegben, ütemezés szerint (részletezés: időpont, összeg, pénznem
– konverziós eljárás meghatározása) minimál-, maximál összeg meghatározása
- hitel többszöri igénybevétele - feltölthető keret
3. KÖLTSÉGEK
- fogalom meghatározása: egyes költségelemek felsorolása és meghatározása
- költség fogalma NEM AZONOS a teljes hiteldíj mutató (THM) fogalmával
- rendelkezésre tartási díj – fogalom (le nem hívott hitelkeret összege után) mértéke, eljárás
(időszak, előre-utólag, fizetés/terhelés módja)
- kezelési költség – fogalom (általában szerződés érvényes létrejöttéhez, hatálybalépéséhez
vagy hasonló eseményhez kötött) mérték, eljárás
- lehívási/folyósítási díj – fogalom (lehívott/folyósított kölcsön után) mértéke, eljárás
- szerződésmódosítási díj – fogalom, mérték (összeg, devizanem a módosított rész után)
eljárás (szerződés módosításakor, első módosított törlesztő részlet esedékességekor, egyéb)
- költség alapjának számítása: általában 360 nap (mindenképpen igazodik a kamatszámítás
alapjához)
- ügyfél kötelezettsége – bank joga: költség összegét rendelkezésre bocsátani esedékességkor
(eljárás: fizetés, utalás: kívülről, számlák között) – költség felhasználása (ha nincs fedezet:
biztosíték érvényesítése)
- egyoldalú banki szerződésmódosítás a költség mértékéről:
● ügyfél előzetes értesítése
● nyilvános (hirdetményi) értesítés
● ügyfél nem tiltakozása határidőn belül = módosítás elfogadása; ügyfél tiltakozása: bank
felmondása, elszámolási kötelezettség felek között
● módosítás első alkalmazása: értesítés, hirdetmény + 15/30 nap eltelte után
4. KAMAT
- meghatározás, mérték: Ptk – ÁSZF – szerződés összehangolása (belső banki számítási
módok és szóhasználat /pl. ’prime rate’/ eltérnek a szerződésben meghatározott fogalmaktól)
o bank hirdetményben közzétett hitelezési kamata (mérték, fajta, pénznem)
o BUBOR: Budapesti Bankközi Kínálati Kamatláb, azonos kamat időszak, ÉRTÉKNAP:
kezdőnapot megelőző második munkanap, helyettesítési eljárás (REUTERS monitor, első osztályú
bankok számára a referenciabankok jegyzése forintbetétekre – kamatlábak számtani átlaga)
o LIBOR: Londoni Bankközi Kínálati Kamatláb
o EURIBOR: EU Bankszövetsége által közzétett Európai Bankközi Kínálati Kamatláb
o Egyedi szerződésben meghatározott mérték
o FOLYÓSÍTÁS KEZDETE: ÉRTÉKNAPBAN MEGHATÁROZOTT
o EGYOLDALÚ BANKI MÓDOSÍTÁS A KAMAT MÉRTÉKÉRŐL (fenti eljárás)
- kamat időszak – teljes, tört

o naptári időszak, lehívás fordulónapjához kötött időszak
o tört időszak: esetleges kamatfelárral növelt aktuális piaci kamat
- kamat számítása és megfizetése

o 360 napos év figyelembe vételével, ténylegesen eltelt időszakra
o esedékesség: munkaszüneti nap vagy bankszünnap
o eljárás: számítás, fizetés/számlaterhelés/átutalás
o ügyfél kötelezettsége – bank joga
5. VISSZAFIZETÉS
- lejáratkor: egy összegben, ütemezésben (pénznem, részletes szabályok)
- esedékesség számítása: munkaszüneti nap vagy bankszünnap
- eljárás
- ügyfél kötelezettsége – bank joga
- előtörlesztés: összeg, pénznem, eljárás (bank értesítése)
- szerződés megszűnése esetén vagy lejáratkor visszafizetés: kölcsönre, kamatra, költségekre
vonatkozó ügyfél visszafizetési kötelezettségek EGYÖSSZEGBEN LEJÁRTTÁ ÉS ESEDÉKESSÉ
válnak
6. FIZETÉSI KÉSEDELEM
- késedelmi kamat – Ptk – szerződés összehangolása (fogalom: ügyfél nem tesz eleget
szerződésszerű FIZETÉSI kötelezettségnek)
- bank joga:
o számlaterhelési jog
o biztosíték – óvadék – érvényesítési jog
- ügyfél kötelezettsége:
o hozzájárulás (banknál vezetett számlák terhelése)
o felhatalmazás (más banknál vezetett számlákra azonnali beszedési megbízás)
7. BITOSÍTÉKOK
- Ptk szerinti szerződéskötést biztosító mellékkötelezettségek
o készfizető kezességvállalás
o bankgarancia
o zálogjog
a. jelzálogjog: teljes vagyon, meghatározott vagyonrész, meghatározott ingatlan
b. jelzálogjog: keretbiztosítéki vagyont terhelő, vagyont terhelő, keretbiztosítéki ingó, ingó,
keretbiztosítéki ingatlan, ingatlan
- Engedményezés
- Faktorálás
- Komfortlevél
8. SZAVATOLÁSOK
- társasági jogi
o magyar jog alapján jogszerűen alakult és működő
o jogosult a szerződés aláírására és az abban foglalt kötelezettségvállalásra
o szerződéskötéshez rendelkezik a szükséges felhatalmazással (társasági határozat)
o szerződés vele szemben érvényes és kikényszeríthető
o szerződés végrehajtása nem sérti a jogot (társasági szabályok, jogszabályok)
- pénzügyi
o könyvvizsgáló által hitelesített mérleg és eredmény kimutatás (időszakok)
o számviteli szabályoknak megfelelő könyvvezetés
o tényleges és valós pénzügyi helyzet bemutatása – állandóság
- üzletviteli
o szerződési kötelezettség teljesítését nem akadályozza bírósági vagy hatósági eljárás
o információ valóságossága
- vegyes
o tulajdonosi szavatolások
9. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK
- szavatolások tükörszabályai
- pozitív és negatív
- társasági jogi kötelezettségvállalások jogi problémái
- pénzforgalmi rendelkezések hitelező és más banki számlákra
- biztosítékokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások
- bank ügyfélnél folytatott vizsgálatai eljárási szabályai
- ügyfél információ szolgáltatási szabályai
- banki kötelezettségvállalások
10. SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

- rendes felmondás: 30 nap
- rendkívüli felmondás: súlyos szerződésszegés
- következmény: felmondás utolsó napján a kölcsön, kamat és költségek egy összegben
lejárttá és esedékessé válnak
11. SZERZŐDÉSSZEGÉS
- súlyos szerződésszegés
12. ADATVÉDELEM, ADATKEZELÉS

13. VEGYES RENDELKEZÉSEK
- irányadó jog
- jogviták megoldása
o rendes bíróság
o választottbíróság
28. A bankok működési engedélyét ki adja?

MNB
29. kamatszámítás szabályai

Hpt.: kamat: az adós által a kölcsönnyújtónak (betételhelyezőnek) az elfogadott betét vagy az
igénybe vett kölcsön használatáért, kockázatáért fizetendő, a betét- vagy kölcsönösszeg
százalékában meghatározott, időarányosan térítendő (elszámolandó) pénzösszeg vagy egyéb
hozadék;
Nem tudom, hogy erre gondol-e:
Ptk. a pénztartozás teljesítése
6:47. § [Kamat]
(1) Pénztartozás után - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - kamat jár.
(2) A kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamattal.
(3) Idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén a kamat mértéke az adott pénznemre a
kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ha ilyen nincs, a pénzpiaci kamat.
(4) A kamat számításakor az érintett naptári félév első napján érvényes kamat irányadó az adott
naptári félév teljes idejére.
6:48. § [Késedelmi kamat]
(1) Pénztartozás esetén a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel
érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal - idegen pénznemben
meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott
alapkamattal, ennek hiányában a pénzpiaci kamattal - megegyező mértékű késedelmi kamatot
köteles fizetni, akkor is, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt.
(2) Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig kamat jár, a kötelezett a késedelembe esés
időpontjától e kamaton felül a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki
alapkamat - idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a
kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat -
egyharmadával megegyező késedelmi kamatot, de összesen legalább az (1) bekezdésben
meghatározott kamatot köteles fizetni.
(3) A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki
alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.
(4) A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.
30. Lizing esetén ki viseli a kárveszélyt?

A lízingbevevő viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot,
31. pénzügyi eszközök fogalma

ecopedia.hu: Pénzügyi eszköznek minősül minden olyan befektetési eszköz, egyéb tőzsdei termék,
valamint minden más eszköz, amelynek forgalmazását szabályozott piacon (például tőzsde)
engedélyezték. Emellett pénzügyi eszköznek minősül az a befektetési eszköz is, amely nincsen jelen
szabályozott piacon, ám értéke egy szabályozott piacon lévő eszköztől függ.
Tk.: A pénzügyi eszközök
A befektetési szolgáltatások és a kiegészítő befektetési szolgáltatások tárgya a Bszt.-ben

meghatározott pénzügyi eszköz lehet. Mint az alábbiakból is látható, a pénzügyi eszközök fogalma
igen összetett, megtalálhatóak köztük a közismert átruházható értékpapírok mellett a különböző
származtatott – derivatív – ügyletek (határidős ügyletek, swapok, opciók) is. A befektetési eszközök
körébe tartoznak
a) az átruházható értékpapír,
b) a pénzpiaci eszköz,
c) a kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapír,
d) az értékpapírhoz, devizához, kamatlábhoz vagy hozamhoz kapcsolódó opció, határidős

ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás, valamint bármely más származtatott ügylet,
eszköz, pénzügyi index vagy intézkedés, amely fizikai leszállítással teljesíthető vagy pénzben
kiegyenlíthető,
valamint
e) a hitelkockázat átruházását célzó származtatott ügylet,
f) a különbözetre vonatkozó pénzügyi megállapodás,
g) az éghajlati, időjárási változóhoz, fuvardíjhoz, légszennyező anyag vagy üvegházhatású gáz

kibocsátásához, inflációs rátához vagy más hivatalos gazdasági statisztikához kapcsolódó opció,
határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás vagy bármely más származtatott
ügylet, eszköz, amelyet pénzben kell kiegyenlíteni vagy amely az ügyletben résztvevő felek
valamelyikének választása szerint pénzben kiegyenlíthető, ide nem értve azt az esetet, ha a
megszűnés oka a nemteljesítés,
h) egyéb, az a)–j) pontban nem említett eszközhöz, joghoz, kötelezettséghez, indexhez,

intézkedéshez kapcsolódó származtatott ügylet, eszköz, amely rendelkezik a többi származtatott
eszköz valamelyikének jellemzőivel, ideértve azt, hogy valamely szabályozott piacon vagy
multilaterális kereskedési rendszerben kereskednek vele, elismert elszámolóházon keresztül
számolják el és teljesítik vagy rendszeres pótbefizetési kötelezettség érvényes rá, valamint a
Bizottság 1287/2006/EK rendeletének 39. cikkében meghatározott származtatott ügylet.
A származtatott (derivatív) ügylet olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló termék,
így
- pénzügyi eszköz,
- deviza,
- áru vagy
- referenciaráta
értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi.
32. a bankok közötti kapcsolatról kérdezett (?) itt nem tudom mi volt a pontos kérdés.

Penzugy 1 Minde

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Penzugy 1 Minde

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

PÉNZÜGYI JOG I.

Igazak vagy hamisak az alábbi állítások?

Válassza ki a pénzügyi jog fogalmi elemeit az alábbiak közül!

• a közjogi szervezetek anyagi eszközeinek meghatározása, megszerzése és felhasználása felől rendelkező

Az alábbiak közül jelölje meg a pénzügyi szociológia iskolateremtőjét, illetve

Ki volt az adópszichológia legnagyobb iskolateremtő alakja?

Jelölje, hogy igaz vagy hamis az állítás!

• Az adóztatás célja a központosított újraelosztás. - HAMIS

KRE-ÁJK D.D 21/22/2

Az alábbiak közül jelölje meg az adóhatóságokat!

• Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Jelölje az alábbiak közül a KÖZVETLEN adókat!

Igazak vagy hamisak az alábbi állítások?

Segélyezési típusú vagy a biztosítási típusú társadalombiztosításra igazak az alábbi

KRE-ÁJK D.D 21/22/2

Melyik államháztartási alapelvhez kapcsolhatók az alábbi állítások?

Az éves költségvetési törvényben az egyes fejezetek főösszegein belül konkrétan meg

Igazak vagy hamisak az alábbi állítások?

• A költségvetés – egyebek mellett – redisztribúciós funkciót tölt be. - IGAZ

Az alábbiak közül melyek tartoznak a kiegészítő pénzügyi szolgáltatások közé?

KRE-ÁJK D.D 21/22/2

Melyik Uniós költségvetési alapelvhez kapcsolhatók az alábbi állítások?

Az Európai Unió költségvetésében az összes bevétel az összes kiadás fedezetéül szolgál:

• EGYSÉGESSÉG ÉS TELJESSÉG ELVE

Hány éves periódust ölel át az EU többéves pénzügyi kerete?

Igazak vagy hamisak az alábbi állítások?

• Önkormányzati rendeletben a Htv. szabályaihoz képest szabadon bővíthető a mentességek rendszere -

Igazak vagy hamisak az alábbi állítások?

• A magánszemélyek kommunális adója proporcionális adónak tekinthető. – IGAZ

Válassza ki az alábbiak közül azokat a korábbi fizetési kötelezettségeket, amelyek ma is

KRE-ÁJK D.D 21/22/2

Igazak vagy hamisak az alábbi állítások?

Párosítsa össze az alábbi adó- és illetékanyagokat a vonatkozó adó-, illetve

• Lakását értékesítő magánszemély eladó – SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

Igazak vagy hamisak az alábbi állítások?

• A települési önkormányzat költségvetéséről szóló rendelete a Magyar Államkincstár területi

• Az Orfűi Közös Önkormányzati Hivatal számára megállapított működési támogatás

KRE-ÁJK D.D 21/22/2

• a helyi önkormányzat kötelező feladataihoz igazodó feladat-finanszírozás összege

Igazak vagy hamisak az alábbi állítások?

Tegye sorrendbe az alábbi, államháztartási reformokhoz köthető történéseket! Kezdje a

1. a helyi- területi önkormányzatok (szervei) költségvetési szervekké válnak

Melyik államháztartási alapelvhez kapcsolhatók az alábbi állítások?

Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladatkörében ellenőrzi a központi költségvetés

KRE-ÁJK D.D 21/22/2

• BRUTTÓ ELSZÁMOLÁS ELVE

• GLOBÁLIS FEDEZET ELVE

Az éves költségvetésről szóló törvényt a jogalkotó közzé teszi a Magyar Közlönyben.

• ÉVES KÖLTSÉGVETÉS ELVE

A Költségvetési Tanács – mint az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét támogató szerv – vizsgálja a

Egy magánszemély 20 M Ft forgalmi értékű lakás állagtulajdonosa. Az ingatlant 70 éves

Hány millió Ft lesz a fizetendő illeték alapja?

Igazak vagy hamisak az alábbi állítások?

KRE-ÁJK D.D 21/22/2

• Az Állami Számvevőszék megállapításai alapján az ellenőrzött szervezetekkel és a felelős személyekkel

Közhatalmi ellenőrzés vagy hatósági ellenőrzés? Párosítsa a helyes választ!

Az Országgyűlés költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottsága meghallgatja az államháztartásért felelős minisztert

A fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró Szigetszentmiklósi Járási Hivatal ellenőrzi a jogszabályi előírások

KRE-ÁJK D.D 21/22/2

• belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság 45-50%-os vagyoni betétjének megszerzése A Kft. és B

Az adóügyi jogviszony célja:

Az adóügyi jogviszony közvetlen tárgya:

Az alábbiak közül válassza ki az önkormányzati törzsvagyon körébe tartozó és azon

Az önkormányzat tulajdonában álló OTP-törzsrészvény – ÜZLETI VAGYON