X. Előadás.

Érzelmek és kogníció
Érzelemszabályozás
Humán motivációs elméletek

Előadó: Racsmány Mihály

racsmany.mihaly@szte.hu
Az érzelem mint ítéletbefolyásoló
rendszer
 Bower hálózatelmélete az érzelmekre (1981)

◼ Érzelmek: egy szemantikai hálózat

csomópontjai
◼ Csomópontokat külső és belső ingerek
egyaránt aktiválhatják
◼ Aktiváció szelektív módon terjed tovább más
csomópontokra
Bower szemantikai hálózatelmélete

Automatikus
Viselkedés mintázatok

Aktiváció Kétségbeesés

Előhívás
Gátlás

Verbális címke Esemény Öröm

Szereplők Hely és idő

viselkedései
Szemantikai hálózatelmélet hipotézisei

◼ Hangulatfüggő felidézés

◼ Gondolati megfelelés

◼ Hangulati intenzitás
 Hangulatfüggő felidézés hipotézise
◼ Hangulati állapottól függő felidézés: a felidézési
memória akkor a legjobb, ha a tanulás és a felidézés
hangulati állapota megegyezik
◼ Érzelem kongruens felidézés akkor jön létre, ha
valamely érzelmi állapot a vele érzelmileg összhangban
levő emlékek előhívását facilitálja
◼ Például:
- a depressziós betegek elsősorban kellemetlen
emlékeikre fognak emlékezni
- a szorongó betegek önéletrajzi visszaemlékezéseikben
inkább a negatív dolgokat idézik fel
Hangulati megfelelés hipotézise

◼ Hangulati megfelelés: az érzelmi

információt akkor tanuljuk meg a
legjobban, ha az megfelel hangulati
állapotunknak
◼ Kísérletek:
- pl. hipnózissal indukált szomorú v. boldog
hangulatban önéletrajzi emlékfelidézés
- Eredmények: jó hangulatban pozitív, míg
rossz hangulatban a negatív információk
jutnak könnyebben az eszünkbe
 Gondolati megfelelés hipotézise

◼ A gondolati megfelelés: az egyének gondolatai,

interpretációi, ítéletei, következtetései megfelelnek
a hangulati állapotainak
◼ az aktuális hangulati állapot a megfelelő érzelmi
csomópont aktiválásával jár, és az aktiváció
tovaterjed erről az érzelmi csomópontról más,
asszociatívan kapcsolódó csomópontokra, melyek
rendszerint olyan információkat tartalmaznak,
amelyek érzelmileg megfelelnek az aktivált érzelmi
csomópontnak
◼ Pl: depressziós vagy szorongó hangulatban
borúlátóbbak vagyunk
 Hangulati intenzitás hipotézise

◼ A hangulati állapot intenzitásának a

növekedése megnöveli a kapcsolódó
csomópontok aktivációját
◼ az aktiváció terjedése az aktivált
csomópontról más csomópontokra, az átélt
érzelem intenzitásának a megnövekedését
eredményezi
◼ ennek következtében a fentebb leírt hatások
is erősebbé válnak
Pl. minél szorongóbb a személy annál több
negatív emléket idéz fel
Az érzelem-mint-információ modell
◼ Schwarz és Clore (2001) : az emberek információként
kezelik az érzelmi állapotaikat, mikor értékelő ítéleteket
alkotnak.

◼ Az érzelmeket heurisztikaként használjuk: nem akarunk

a komplex információfeldolgozásra nagy erőforrást
pazarolni.

◼ Azonban, ha a személy rájön, hogy az érzelmi állapotot

kivülről generálták, vagy nincs köze a tárgyhoz, akkor
nem fogja befolyásolni az ítéletet.
Az érzelem-mint-információ modell

◼ Schwarz és Clore (1983) A k.sz-eket esős vagy szép,

napos időben hívták be kísérletre. Az életükkel
kapcsolatos kérdőívet töltöttek ke. Napos idő:
elégedettebbek.

◼ Volt azonban olyan helyzet, ahol a k.sz-ek figyelmét az

időjárásra fókuszálták (a hangulat forrása). Ekkor a
hangulat hatása eltűnt az ítéletekből.
Az érzelem-mint-információ modell
◼ A hogy-érzem-magam heurisztika akkor kerül használtra, ha az
emberek egyszerűsíteni akarják az ítéleteket, DE NEM amikor az
ítélet hatóköre jól meghatározott és az értékelés jól definiált, jól
használható összehasonlítási alapok vannak: ilyenkor nem lesz
hangulati-kongruencia.

◼ Leszámítási folyamat: az emberek az értékelések kidolgozásánál

képesek figyelmen kívül hagyni ítéleteiket. Ez a folyamat erőforrás
igényes.

◼ Ez azonban sokszor túlkorrigáláshoz vezethet: ellentétes torzítást

eredményezve:
◼ Ottati és Isbell (1996): politikai jelöltek megítélése a nem
motiváltaknál mutatott hangult-kongruencia hatást.
Az érzelem infúziós modell

◼ Forgas (1992) Több folyamatból álló modellje

◼ AIM (Affect Infusion Model)

Két alapvető feltételezés:

Erőfeszítés minimalizáció
Folyamat mediáció
Az érzelem infúziós modell
◼ Forgas (1992) k.sz-eket pozitív
vagy negatív érzelmi állapotba
hozták. Majd kategorikus
információ egy személyről (pl.
Karcsi egy sportoló), ezt követően
két kondíció:
◼ Tipikus: megegyező tulajdonságok
◼ Atipikus: csak a fele tulajdonság
egyezik meg a sztereotip
kategóriával
◼ A hangulat-kongruencia hatás az
atipikus helyzetben jelent meg
Az érzelem infúziós modell

◼ Forgas (1992) Atipikus pároknál jobban

befolyásolja a párok megítélését a
megfigyelő hangulata.
Hogyan befolyásolják az érzelmek az
információfeldolgozást?
◼ Isen és Daubman (1984) pozitív hangulatban
szélesebb kategóriákat alkalmazunk,
nagyobb információegységeket használunk.
◼ Pozitív hangulat: szociális csoportokat
homogénebbnek látunk
Meggyőzés és érzelmek

◼ Dabbs és Janis, 1965: pozitív hangulatban az

emberek érzékenyebbek a meggyőzésre.
◼ Egyszerű kongruencia? Pozitív részleteket
vesszük észre?

◼ Nem: a pozitív érzelmek nem érzékenyítenek

az üzenet erejére. Egyszerű heurisztikákat
használunk pozitív hangulatban
Meggyőzés és érzelmek

◼ Mackie és Worth, 1989: hangulatbefolyásolás, majd

a fegyverviseléssel kapcsolatos meggyőzés. Ellene
vagy mellette, gyengén vagy erőteljesen. Nagy vagy
alacsony presztízsű forrás.

◼ Pozitív érzelemben a forrás jobban hat (egyszerű

heurisztika)

◼ Nem a pozitív-negatív tengely számít! Félelem:

heurisztika használat
Sztereotípiák és érzelmek

◼ Bodenhausen et al., 1994: pozitív

hangulatban a zsűri tagjai jobban
támaszkodnak a sztereotípiákra, mint negatív
hangulatban
◼ Biztos, hogy nem műtermék.

◼ Nem csak a valencia számít, a harag szintén

egyszerű sztereotíp heurisztika használatot
szül!
A kognitív hanyatlási hipotézis

◼ Mackie és Worth, 1989: a pozitív érzelmek

olyan sok információt aktiválnak, hogy a
rendszer kapacitása kimerül, így csak
egyszerű műveletek elvégzésre (heurisztikák)
lesz alkalmas.

◼ Pozitív érzelmeknél, ha több idő van az

ítéletre analitikusabb lesz a feldolgozás
Hedonikus nézetek

◼ 2 változata létezik.
◼ Az információfeldolgozási stratégia az
érzelmi regulációs folyamatok
következménye
A hangulat javítási hipotézis

◼ Isen, 1984 A pozitív érzelmi állapot kellemes,

a személyek igyekeznek ezt fenntartani: a
heurisztikus stratégia ezt elősegíti

◼ Negatív állapot kellemetlen: igyekeznek ezt

elkerülni, az analitikus stratégia keresi azokat
az információkat amik ezt elősegítik
A hedonikus kontingencia hipotézis

◼ Wegener és Petty, 1994

◼ Az érzelmi állapot befolyásolja, hogy milyen
mértékben mennek bele az akciók hedonikus
kiértékelésébe (milyen jutalmak vagy büntetések
várhatóak)
◼ Pozitív állapotban a várható következmények
cizellált elemzése kellemetlen érzéseket ébreszt
◼ Negatív állapotban az analitikus elemzés eltereli a
gondolataikat az aktuális negatív állapotról
A hedonikus kontingencia hipotézis

◼ Wegener és Petty, 1995

◼ K.sz-ek 10 percig szomorú vagy vidám filmeket
néztek, majd egy cikket olvastak az egyetemi
szolgáltatások változásáról. A szöveg vagy pozitív
vagy negatív jövőképet vázolt.
◼ Az érvelés a felében gyenge, a másik felében erős
volt.
◼ A szomorú k.sz-eket az érvelés minősége
befolyásolta bármi is volt az érzelmi kimenet.
◼ Vidám személyeket csak akkor befolyásolta az
érvelés minősége, ha a kimenet pozitív volt.
Információs modellek

◼ Az érzelem-mint-információ modell
kiterjesztései.
◼ Az érzelmi állapotok informálják a személyt
a környezet jellegéről

◼ Mennyi figyelmet kell szentelni a

környezetnek
Eredeti hangulat-mint-információ
modell
◼ Schwarz (1990)
◼ pozitív hangulat: a környezet biztonságos,
elég a heurisztikus megoldás
◼ Negatív hangulat: a környezet problematikus,
jobb alaposan megvizsgálni
Eredeti hangulat-mint-információ
modell
◼ Sinclair et al., 1994 esős vagy napos időben hívták
be a k.sz-eket egy az egyetemet felmérő kérdőív
értékelésére. A k.sz-ek fele értékelte: a hangulat
milyen hatással van az értékelésre.

◼ Gyenge vagy erős érvek az értékelés mellett.

◼ Jó időben kevésbé számított az érvelés minősége.

◼ De ha az attitűdöket a környezetnek tulajdonították

eltűnt a különbség (az érzelem mint információ)
Hangulat-és-általános tudás modell

◼ Bless et al., 2001

◼ A hangulat nem közvetlenül befolyásolja a
befektetett figyelmet. Arról informálja a
személyt, hogy mennyire támaszkodhat
általános ismereteire
Hangulat-és-általános tudás modell
◼ Bless et al., 1996
◼ Boldog, semleges, szomorú k.sz-ek koncentrációs
feladatokban vettek részt. Nem volt különbség: a
boldogság sem a kapacitást, sem a motivációt nem
csökkentette.
◼ Később koncentrációs feladat + konkurrens feladat .
◼ Konkurens feladatot vagy egy specifikus
forgatókönyvre támaszkodva vagy egyedi módon
lehetett megoldani.
◼ Boldog személyek inkább forgatókönyvre
támaszkodtak, és jobbak voltak a koncentrációs
feladatban.
Hangulat-mint-input modell

◼ Martin et al., 1993 A személyek a pozíciójukat

akarják tudni a célokhoz képest
◼ Negatív érzelem: valószínűleg nem fogja elérni a
célt
◼ Pozitív hangulat: valószínűleg eléri
◼ Néha azonban nem az a kérdés, hogy elérjük-e a
célt, hanem hogy élvezzük-e amit csinálunk. Az
affektív hatás függ a megfogalmazható kérdésektől
◼ A. Eleget tettem már?
◼ B. Élvezem ezt az egészet
Hangulat-mint-input modell

◼ Martin et al., 1993 K.sz-ek boldog vagy szomorú

állapotban (film)
◼ Fluencia feladat (kategória)
◼ Amikor úgy érzik, hogy abba akarják hagyni álljanak
le.
◼ Boldog személyek hamarabb hagyják abba, és
kevesebb példányt mondanak.
◼ Fogalmazzák meg, hogy kedvük van-e folytatni:
boldog személyek később állnak le és több példányt
mondanak
 Az érzelmek szabályozása

• A szabályozáshoz fel kell ismerni, hogy

diszkrepancia van

• Feldman et al. 2001: Minél nagyobb

érzelmi ismeretekkel rendelkeztek, annál
gyakrabban próbálták meg szabályozni
érzelmeiket
 Miért szabályozzuk az érzelmeinket?

• Hedonikus motiváció (Larsen, 2000)

• Instrumentális motiváció (Parrott, 1993)

• Proszociális motívumok

• Én-védő motivumok

• Benyomás-kialakítás
 Az érzelmek szabályozása
motivációk:
• Adott helyzetre adott jobb megoldások facilitációja:
Erber et al. 96, ha tudták, hogy valakivel együtt kell majd
dolgozniuk a szomorú k.sz-ek vidám, míg a vidám szomorú szövegeket
preferáltak: egyensúlyra törekvés
 Normák

• Kultúra-specifikus: individualista társadalmak: a

személyes célok függvényében értékeljük az érzelmeket; kollektivista
társadalmakban: a normák az interdependenciát kifejező érzelmeket
támogatják

• Szituáció-specifikus: társadalmi szerep-függő érzelem

elvárások

• Nem-specifikus: dominancia-szubmisszió; társas

elköteleződést kommunikáló

• Munka-specifikus: pozitív érzelmek felnagyítása, negatív

érzelmek csillapítása
 Érzelmi válasz
HELYZETEK hajlamok
Aktuális
Érzelem kiváltó Fiziológiai érzelmi válasz
hívóngerek Kifejezés
Élmény

Helyzetek szelekciója vagy Érzelmi kifejezések elnyomása

módosítása
Érzelmi gondolatok elnyomása
Figyelmi fókusz
Érzelmek szociális megosztása
Kognitív változás (kiértékelés)

VÁLASZ-FÓKUSZÚ ÉRZELMI
MEGELŐZŐ-FÓKUSZÚ SZABÁLYOZÁS
ÉRZELMI SZABÁLYOZÁS

Gross, 1998
 Hogyan kontrolláljuk
érzelmeinket?
• Gross (98, 99) modellje
• Megelőző fókuszú szabályozás: aktív szelekciója a helyzeteknek és
gondolatoknak.
• 1. Szituáció szelekció: Negatív érzelmeket kiváltó helyzetek, személyek
kerülése
• 2. Szituáció módosítás: A helyzetek aktív megváltoztatása
• 3. Figyelem szabályozás
• 4. Kiértékelés változtatás

• Válasz fókuszú stratégiák: Kifejező viselkedés szabályozása:

• 1. ezen keresztül az arousal szabályozása
• 2. Az élmény szabályozása: rágódás, értelmezés
• 3. Szociális megosztás
Quoidbach, Mikolajczak, and Gross (2015)
Gross, 2022
 A kognitív kiértékelés hatása

• Lazarus & Alfert (1964) stressz kiváltó filmek, pozitív

újraértelmezés: fiziológiai válasz csökken

• Stemmler et al. 97 a harag-provokáló helyzet

interpretálása megváltoztatja a fiziológiai választ

• Tomaka et al. 97: a jövőbeli szorongáskeltő esemény

újraértékelése csökkenti a szorongás vegetatív mutatóit
Giuliani, McRae, & Gross (2008)
 Kohn et al. (2014) metaanalízis
a) Érzelemértékelés részt vesz az értékelés elindításában és az érzelemszabályozás
szükségességének jelzésében.
b) A szabályozás kezdeményezése: a szabályozás elindításában vesz részt.
c) A szabályozás végrehajtása: ez a hálózat az affektív arousal szabályozását végzi
azáltal, hogy megváltoztatja az érzelmi állapotot.
 Az érzelmi kifejezések
szabályozása

• Zuckerman et al. 89: kifejezés gátlás,

fokozás és alapszint: a gondolat igen, az
arousal szignifikánsan nem változik

• Kevésbé gondol rá a személy, de az

aktivációs szint erős marad
 Érzelmek szupressziója
• Kimerülési hipotézis Muraven et al. 98: az
érzelmi szabályozási manőverek kimerítik a kognitív
erőforrásokat: más feladatoknak a kivitelezése csökken

• A kifejezés gátlás sokkal költségesebb és kevésbé

hatékony érzelemszabályozási mechanizmus, mint az
újraértékelés
Kifejezések gátlása és kiértékelés: melyik
költségesebb?

Butler et al., 2003

 Érzelmi gondolatelnyomás
• Rebound effect (Wegner et al., 1987)

• Két folyamat:
• 1. automatikus monitorozás
• 2. Kontrollált, behelyettesítő folyamat: az
asszociálódó gondolatok később erős hívóingerek lehetnek az
elnyomott érzelmi tartalommal kapcsolatban
Az érzelmi válaszok visszacsapása
• Wegner et al. 93 érzelem-elnyomás és másodlagos
terhelés: a kapacitás kimerítése

• Wegner et al 95, a tudatos elnyomás következtében

kevesebbet beszéltek a volt traumáról (ex), de sokkal
több betolakodó gondolat a későbbiekben

• Koriat et al. 72 a fiziológiai válaszok visszacsapása

 Összefoglalás
• Bower hálózatelmélete, hangulatfüggő felidézés, gondolati megfelelés,
hangulat intenzitás

• Az érzelem-mint-információ modell, érzelem-infúziós modell, meggyőzés és

érzelem, hedonikus modellek az érzelem-gondolkodás viszonyára,
információs modellek

• Érzelmek szabályozás, Gross modellje

• Érzelmi szabályozásban involvált agyi hálózatok

• Érzelmi gondolatelnyomás
XI. Humán motivációs folyamatok
A motiváció kutatásának fő témái
• Az adaptív viselkedés megmagyarázása: pl.
női és férfi féltékenység.
• Mi determinálja és energizálja a viselkedést?
• A kitartás megértése: intrinzikus motiváció.
• Egyéni különbségek.
• Az önszabályozó viselkedés megmagyarázása.
 A motiváció kutatásának története
Ösztön elméletek
• 1. William McDougall: Hormikus pszichológia

• Elméletének központi eleme a viselkedés célirányossága.

Ez az organizmussal veleszületett limitált számú
ösztönnek köszönhető.

• A viselkedéstípusok mögött egy azt irányító ösztön

található.

• A társas viselkedés is az öröklött ösztönök terméke .

A McDougall által leírt ösztönök (Pléh, 2000 alapján)
ÖSZTÖN ÉRZELEM
menekülés Félelem

harc Düh

kíváncsiság Csodálkozás

taszítás Undor

önbizalom Feldobottság

önlefokozás Lehangoltság

szülői Lágy érzések

szaporodási Nemi vágy

nyáj Csoport-komfort

Szerzési irigység
 A motiváció kutatásának története
Ösztön elméletek
• 2. Sigmund Freud ösztön elmélete

• Az ösztönök energiaforrások.
• Ha az energia (libidó) valamelyik ösztönhöz társul, az
organizmus feszültséget él át.
• A feszültség arra ösztönzi a személyt, hogy a feszültség
csökkentéséhez megfelelő céltárgyat találjon.
• Gyakori, hogy helyettesítő tárgy vezeti el a feszültséget a
valódi céltárgy helyett.
• Amennyiben a céltárgy nem elérhető 2 lehetőség adódik: 1,
alternatív út keresése (Ego fejlődés); 2, Amennyiben az
Ego nem elég fejlett, az energia átirányítása történik (pl.
agresszió).
 Murray (1938) szükséglet (need) elmélete

• Szükséglet: belső erő, meghatározza, hogy milyen objektumokat

keresünk és hogyan reagálunk azokra.

• A szükségletek motívumokon keresztül hatnak, ezeken keresztül

tudjuk megélni a fizikai szükségleteket

• Szükségletek listája

• Tematikus Appercepciós Teszt TAT (1935)

 Woodworth drive elmélete
• Drive: minden cselekvésre késztető belső tényező.
• A drive fogalmába tartoznak a biológiai késztetések
(éhség, szomjúság, szexualitás, de a tanulás által
formált szándékok is.

• A célirányos viselkedésnek két fázisa van:

• előkészítő (később Craig nyomán appetitív) és
konszumatív szakaszok: a tanulás csak az appetitív
szakaszt befolyásolja, a végrehajtó oldal biológiailag
rögzített.
 Behaviorista motiváció elméletek
• Hull drive-redukciós elmélete: a drive csökkenése jutalmazó
hatású. Az ismétlődő drive csökkenés szokások kialakításához
vezet. Viselkedés = szokás X drive (gyenge szokáshoz erős drive
kell).
• E = (H X D X K) - I

• Skinner jutalmazás elmélete: Nem szükséges drive a

tanuláshoz. A viselkedést a külső megerősítés irányítja. A
részleges megerősítés nagyobb válaszgyakorisághoz vezet, ezt
nem tudja megmagyarázni a drive-redukciós elmélet.

• Szociális tanuláselmélet,: Bandura. Modellkövető

viselkedés, nem az organizmus, hanem a modellek
jutalmazása orientálják a viselkedést. Behelyettesítő
viselkedés.
A fejlődési oldalt hangsúlyozó motivációs
elméletek
• Piaget: a környezethez történő sikeres adaptáció
feszültségteremtő hatással bír.

• Berlyne: Explorációs tendenciák, az újszerűség

jutalmazó értékű.
 Kognitív elméletek
• Lewin, Tolman, Piaget: az emberek által létrehozott mentális
reprezentációk, cél-eszköz relációk orientálják a viselkedést. Az
igényszint vizsgálata.

• Expectancy-value (elvárt-érték) vagy kognitív választási elméletek

(pl. Edwards, 1961): a különféle feladatok, helyzetek, viselkedések
közötti választást azok elvárt értéke határozza meg. Hedonisztikus
megközelítés.

• Cél-beállítási elméletek (Locke & Latham, 1990) a jövőbeli célok:

irányítják a figyelmet, erőfeszítésre sarkallnak, kitartást adnak,
stratégia kialakítását segítik elő.
 Humanisztikus pszichológia
• Maslow: motivációs piramis, a fejlődés,
gyarapodás szükséglete motiválja az emberi
viselkedést.
 Humanisztikus pszichológia
Rogers: az átélő, tapasztaló szelf
aktualizálása,fenntartása és fejlesztése az
organizmus elsődleges célja. A pozitív én-kép
szükséglete alapvető.
Az arousal-optimum elmélet
KÍVÁNCSISÁG ÉS ÉS EXPLORÁCIÓS VISELKEDÉS
• Az 50-es évek előtt a viselkedést elsősorban külső
ágensek által motiváltnak tekintették.
• Az 50-es években az intrinzikusan motivált
viselkedésnek két kutatási iránya vált meghatározóvá:

• 1. Szenzoros-élmény keresés kutatása.

• 2. Kompetencia kutatás. Mi motiválja az exploratív

viselkedést?
 Újdonság és kíváncsiság
• Harlow (1953) majmok kitartó
munkavégzése bonyolult feladatok
elvégzésére külső jutalmazás nélkül.

• Butler (1953) Új ingerek önmagukban is

jutalmazó értékűek.

• Hutt (1966) gyerekek szisztematikusan az új

játékokat választják, hamar habituálódnak.
 A komplexitás preferanciája

• Earl (1957) puzzle játékokban a gyerekek szisztematikusan

egyre bonyolultabb választanak, mindig kis lépésekben
haladnak.
• May (1963) óvodás gyerekeknek sakktábla mintákat
mutatott, a gyerekek a komplexebb mintákat preferálták.
• Dember és Earl (1957) a fokozatos exploratív viselkedés
modellje: az organizmus számára az „optimális
komplexitás” motiváló hatású. Az organizmus habituálódik
egy bizonyos szintű komplexitáshoz (adaptációs szint) és
arra motivált, hogy egy picivel ennél komplexebb ingereket
keressen.
 Kompetencia és explorációs viselkedés
• Berlyne (1960) az explorációs tendenciát még az arousal elmélet
keretében fogalmazta meg.

• Robert White (1959) effektancia motivum: az explorációs

viselkedés önmagában jutalmazó, mert növeli az adott
környezetben a hatékonyságot és így szorongáscsökkentő
hatású.
Szenzoros élmény keresés: Zuckerman elmélete
• Marvin Zuckerman (1979): SSS (sensory seeking scale)
kidolgozása, jelentős egyéni különbségek léteznek a
szenzoros élmény keresésében, 4 faktor: 1, Élmény
(borzongás) és kaland keresése, 2, tapasztalatok keresése,
3, diszinhibició, 4, unalom érzékenység.
• Biológiai komponensek: SSS magas pontszám negatív
korrelációban áll a MAO szinttel. MAO: norepinefrin,
dopamin, szerotonin lebontása. Ezeknek a
neurotranszmittereknek a szintje határozza meg a
jutalmazó központok aktiválhatóságát. A magas SSS
személyek nagyobb jutalmat élnek át a jutalmazó
központok aktiválásakor.
• Az SSS szint örökletesen meghatározott (Zuckerman,
1983, 2000), magasabb férfiakban, mint nőkben
(tesztoszteron szint) és az életkorral csökken.
A kockázatvállaló viselkedés motivációs
meghatározói
• McClelland elmélete, komponensek:
• 1, motívum (hajlam bizonyos fajta kielégülésre való
törekvésre);
• 2, expektancia (kognitív anticipáció);
• 3, incentív (cél relatív vonzereje).
• Teljesítmény motívum: a siker elérésére irányuló
diszpozíció, közelítés, célja a max. kielégülés.
• Kudarkerülő motívum: a kudarc miatti szégyen,
megalázottság elkerülése, minimalizált fájdalom.
• Motiváció = motívum X expektancia X incentív
 McClelland elmélete
• Ps = a siker elérésének szubjektív valószínűsége
• IS = a siker incentív értéke
• IK = A kudarccal járó szégyen

• Könnyű feladat: Ps magas, IS alacsony, IK magas

• Nehéz feladat: Ps alacsony, IS magas, IK alacsony

• A teljesítmény motiváció akkor a legnagyobb, ha

Ps = 0,5, Kudarckerülő magatartás: túl nehéz
feladat választása: IK minimalizálása
 Atkinson kognitív-választás
elmélete
• A teljesítményre ösztönző motivációt
mindig befolyásolja a kudarc elkerülésére
irányuló motiváció. Amennyiben a
teljesítmény szükséglete nagyobb, mint a
kudarc elkerülése: megközelítő viselkedés.
A kétfajta elvárás multiplikatív viszonyban
van egymással.
 Weiner (70-es évek) attribúciós
elmélet
• A belső-külső, stabil-állandó oki
tulajdonítás.
• A feladat nehézségét a szociális normák
határozzák meg, a saját erőfeszítésünkre a
feladattal töltött időből és a viselkedés
intenzitásából következtetünk.
• A szégyen és a büszkeség a belső okok
arányának növekedésével nő.
Csíkszentmihályi: Flow, a kihívások és a
képességek interaktív viszonya
 Összefoglalás
◼ McDougall, Freud, Murray, Woodworth, Hull drive-redukciós elmélet

◼ Fejlődési elképzelések (Piaget, Berlyne)

◼ Kognitív modellek (Lewin, Tolman, Piaget)

◼ Humanisztikus pszichológia (Maslow, Rogers)

◼ Arousal-optimum elmélet, kíváncsiság és explorációs viselkedés, szenzoros

élmény keresés,

◼ McClelland elmélete

◼ Atkinson kognitív-választás

◼ Weiner attribúciós elmélet

◼ Csíkszentmihályi: Flow.