1773-ban születtet Debrecenben édesapja: Csokonai József, seborvos(1786) édesanyja: Diószegi Sára, kollégiumi diákokat étkeztetett II. Iskolái, első írása, pártfogók keresése: Debreceni Református Kollégiumkitűnt a tanulmányi eredményeivel színpadra szánt műveket is szerzett (A méla Tempefői) a gimnáziumtól elbocsátották mivel nem járt be tanítani a végén 1795-ben felment Pestre, hogy kiadassa verseit 1795-96-ban sárospataki kollégiumba tanult, utána Pozsonyba utazott, hogy pártfogót keressen III. Szerelem, csalódás: 1797-ben Komáromba vett, itt ismerkedett meg Vajda Juliannával a lány szülei ellenezték a kapcsolatukat, máshoz férjhez adatták 17798-99-ben Somogy megyében Csurgón tanított IV. Az utolsó évek, halála: 1800-tól Debrecenbe élt, írásnak szentelte az idejét 1802-ben a háza leégett, nagy veszteség volt számára 1804 tavaszán Nagyváradra utazott, ahol egy temetésen mondott megrendelésre készült halotti verset a búcsúztatón megfázott, súlyosbodott az állapota 32 éves korában 1805-ben Debrecenben elhunyt V. A reményhez: a költeményt Vajda Julianna (Lilla) ihlette, a lány szülei ellenezték kapcsolatukat és Lillát máshoz adták feleségül, ezt a fájdalmat örökíti meg a vers a költemény 1795-ben íródott, majd a Lilla szerelemben való csalódás után 1803-ban átdolgozta Csokonai szerkezete: felépítése szabályos tökéletességre törekvő az első és a negyedik versszak állítható párhuzamban a második és a harmadik ellentétet hordoz 1. versszak: a jelenben megszólítja a reményt emberi tulajdonságokkal ruházza fel: csalfa, becsapta őt szemrehányással illeti 2. versszak: a távolabbi múltat idézi, egy tavaszi képpel szemlélteti életének boldog időszakát (nárciszok, patakok, virág, méh, Lilla) 3. versszak: az előző versszak hangulati ellentéte Lilla elvesztésének fájdalmát téli képpel ábrázolja („rózsáim elhervadtanak, fáim kiszáradtanak, téli bú”) 4. versszak: újból a jelen és a remény jelenik meg, de a hangulata negatívabb, mint az első versszaké búcsút vesz az élettől, meg akar halni stílusirányzatok: Csokonait a stílusirányzatok sokfélesége jellemezte ebben a versben a rokokó és a szentimentalizmus kapott szerepet a rokokó nyomán dallamos versforma, rímek és játékosság jellemzi a szentimentalizmus által a csalódás fájdalma, az érzelmek állnak a középpontban műfaja: elégia olyan lírai műfaj, ami fájdalmat szomorúságot gyászt fejez ki verselése: szimultán, egyszerre időmértékes és ütemhangsúlyos verselésű is