A.3.

Az iskolai munka működésének belső és külső szabályozói; A gyógypedagógiai nevelést,

oktatást meghatározó dokumentumok napjainkban
1. Törvényi szintű szabályozók, a törvényi és rendeleti szintű szabályozás aktuálisan hatályos
dokumentumai

 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól

o cél: a gyermekek védelme és jóléte, jog az élethez, életben maradáshoz, fejlődéshez, a névhez,
állampolgársághoz, családhoz, a szabad véleménynyilvánításhoz, vallásszabadsághoz, az erőszak,
fizikai és lelki bántalmazás és kizsákmányolás elleni védelemhez.
o 23. cikk: a fogyatékos gyermekeknek joga van a különleges gondozáshoz, jog a lehető legjobb
egészségi állapothoz, a szociális biztonsághoz, a társadalombiztosítás juttatásaihoz, a testi-szellemi-
lelki-erkölcsi-társadalmi fejlődést segítő életszínvonalhoz, az oktatáshoz, tájékoztatáshoz,
tanácsadáshoz, a gazdasági kizsákmányolás elleni védelemre,
 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
o alapvető szabályokat állapít meg, melyek szerint az állam, a helyi önkormányzatok, a gyermekek
védelmét ellátó természetes jogi személyek és más szervezetek segítséget tudnak nyújtani a
gyermekeknek a jogaik és az érdekeik érvényesítéséhez
o a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve, törvényben elismert jogait biztosítva járnak
el az alábbiak: helyi önkormányzatok, gyámhatóság, bíróságok, rendőrség, ügyészség,
kormányhivatalok és más szervezetek és személyek
o együttműködés a családdal, a családban történő nevelkedés elősegítése
o biztosítani kell a családjából bármely okból kikerült gyermek: biztonságát, korához és szükségleteihez
igazodó gondozását, nevelését, egészséges személyiségfejlődését
 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról:
általános rendelkezések:
o azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével
kell eljárni a Magyarország területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival
o az egyenlő bánásmód követelményét kötelesek megtartani az intézmények pl. köznevelési, szakképző,
felsőoktatási, szociális, gyermekvédelmi, egészségügyi
 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
o célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely: elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus
lelki-testi-értelmi fejlődését, életkori sajátosságaiknak megfelelően tudatosan fejleszti a készségeiket,
képességeiket, ismereteiket, jártasságaikat, műveltségüket, és felelős, önálló, erkölcsös
állampolgárokat nevel, célja az egyéni bánásmódra törekvés, lemorzsolódás megakadályozása.
o A törvény célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek, fiatalok
harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi
és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén,
és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel
összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevel. Kiemelt célja a nevelés-oktatás
eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. Ingyenes és kötelező
oktatás, átjárható, magyar az okt elsődleges nyelve
o Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:
BTMN, SNI, kiemelten tehetséges; b) hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló
4.§
 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és
a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról:
o Az irányelv egy kétarcú dokumentum, egyrészt megtalálhatóak a csatlakozási pontok a NAT-hoz,
másrészt a fogyatékosság típusához illesztett specialitások műveltségi területeként:
 A NAT-hoz való kapcsolódás egy rendszeroldalú szabályozás, a kötelezőség hangsúlyosabb
  A fogyatékosság típusához való kapcsolódás, az iskola típus oldaláról történő szabályozás, ebben a
szabadság hangsúlyosabb
o Irányelvek funkciója
 Az azonos típusú fogyatékos gyermekek fejlesztését egységessé teszi
 Megerősíti a többletszolgáltatásokat
 Egységes értelmezést ad a különleges gondozáshoz való jogban
 Meghatározza a rehabilitációs foglalkozások intézményi kereteit
 A tartalmi szabályzás egyes elemeinek módosíthatóságát
 A fejlesztés személyi feltételeit és optimális pedagógiai környezetet: az SNI gyermekekkel
foglalkozó pedagógusoknak megfelelő szakirányú végzettséggel kell rendelkezniük.
 Biztosítja az átjárhatóságot
 Meghatározza a fejlesztés színtereit, formáit, biztosítja az optimális feltételeket.
o Irányelvek meghatározzák:
 A NAT minimum követelmények módosulását
 Tartalmak elhagyását, átcsoportosítását, összevonását, új tartalmak bevezetését, az ismeretátadás
időbeli meghosszabbításának lehetőségeit.
 Iskoláskor előtti fejlődés egyes funkcióinak és szakaszainak további iskolai fejlesztési formáit, a
sérült képességek rehabilitációjának területeit
 Tehát speciális tanítási módszereket kell alkalmazni, amelyek segítik az SNI tanulók bevonását és
aktív részvételét az oktatásban. Az SNI tanulók számára a tantervet, a tanulási folyamatokat és az
értékelést differenciáltan kell megtervezni és végrehajtani.
o Hatálya kiterjed
 SNI gyerekek óvodai nevelését és az SNI tanulók iskolai oktatását végző gyógypedagógiai
intézményekre, valamint az ezekben dolgozó pedagógusokra
 A többi tanulóval együtt nevelő, oktató iskolára
o Hatályba lépés: 2005/2006-os tanév
o A rendelet célja, hogy biztosítsa a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók számára az egyenlő
esélyeket az óvodai nevelés és iskolai oktatás során.

110/2012 Korm. rendelet a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról

 Az iskolai nevelés-oktatás egységes pedagógiai folyamat, amelyben a NAT műveltségi területenként
határozza meg az iskolai nevelés-oktatás pedagógiai tartalmát
 A fejlesztési feladatok és közműveltségi tartalmak az egyes nevelés-oktatási szakaszhoz kapcsolódnak:
o Alsó tagozat: 1-2. évfolyam: fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése,
o Alsó tagozat: 3-4. évfolyam: erőteljesebbé válik a követelmények teljesítése
o Felső tagozat Kulcskompetenciák, képesség-együttesek, tudástartalmak megalapozásának folytatása
→ további fejlesztése, bővítése. Életen át tartó tanulás megalapozása, pályaválasztás, pályaorientáció.
o Középiskola: Iskolai alapműveltség árnyalása, megszilárdítása. Felkészítés pályaválasztásra,
továbbtanulásra, munkavállalói szerepre.
 NAT meghatározza:
o Fejlesztési területeket, nevelési célokat, feladatokat, értékeket.
o Pedagógiai tevékenység egymásra épülésének elveit
o Kulcskompetenciákat
o Műveltségterületek százalékos arányát
o Műveltségi területek tartalmát
 Kulcskompetenciák a NAT-ban
o A kompetencia olyan ismereteket és tudást, képességeket és készségeket, attitűdöket és értékeket
foglal magában, amelyek a személyt képessé teszik egy adott feladat eredményes elvégzésére.
o Kulcskompetenciák azok az ismeretek, készségek, képességek, attitűdök, amelyek birtokában az Unió
polgárai gyorsan alkalmazkodnak a modern világ felgyorsult változásaihoz, másrészt a változások
 irányát, tartalmát cselekvően befolyásolják.

2. Intézményi szintű szabályozás: (kétpólusú tantervi irányítás: központi + helyi, 3 szinten jelenik meg)

 első szint: a Nemzeti alaptanterv – központi

o központilag kidolgozott, jóváhagyott, kihirdetett, mindenkire kötelező döntéseket rögzít, rá épülnek
pl. a kerettanterv, taneszközök, és kimeneti követelmények, pl. érettségi, célja az átjárható, egységes
oktatás biztosítása, Alapelvekből, célokból, kulcskompetenciákból, és műveltsági területekből áll
 második szint: a kerettantervek, oktatási programok és taneszközök – központi
o kerettantervek: A NAT-ban megfogalmazott elvek, célok, fejlesztési feladatok, műveltségi tartalmak,
a képzési szakasz sajátosságai a kerettantervben öltenek testet. Az oktatásért felelős miniszter adja ki.
Ezek a kerettantervek jelentik a tartalmi szabályozás következő szintjét.
 A kerettantervek rögzítik: a nevelés-oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak
témaköreit, tartalmát, a tantárgyak két évfolyamonkénti követelményeit, a készségterületek
fejlesztési feladatait, a követelmények teljesítéséhez szükséges időkeretet
o oktatási programok: mindent tartalmaz, ami a pedagógus munkájához szükséges
 részei: pedagógiai koncepció és részletes programterv, taneszközök a tanár és a
 diák számára, értékelési eszközök
o taneszközök: sokfélék lehetnek, leglényegesebb talán a tankönyvek, aminek tartalmának igazodnia
kell a NAT-hoz
 harmadik szint: az egyes intézmények tervezése – helyi
o pedagógiai programok: meghatározza az ismeretek számonkérésének rendjét, az írásbeli és szóbeli
feladatok meghatározásának elveit és korlátait, a tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételeit, a
felhasznált taneszközöket és az értékelési rendszert, az intézmény szellemiségét. A nevelő és oktató
munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai
programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá.
o helyi tantervek: a PP részei, részletes tananyagot közölnek, kijelölik a követelményeket az
évfolyamok végén, meghatározzák az óratervet, meg kell felelniük az alapjaikul szolgáló
kerettantervnek
 Alapító okiratok: írásbeli, egyoldalú nyilatkozat, amelyben az alapító létrehozza az alapítás tárgyát,
tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, a követelmények-tananyagok időbeli elrendezésének és
a hozzárendelt eszközöknek rendszerét, az iskola partnereinek elvárásait és fejlesztési elképzeléseit
 SzMSz – a nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata: működés rend,
benntartózkodási idő, belső ellenőrzés, kapcsolattartás rend, helyettesítési rend, ünnepélyek rendje,
fegyelmi eljárás szabályai minden a működéshez
 Házirend: a távolmaradást, mulasztást, késést a térítési díj, tandíj, a tanuló véleménynyilvánítását,
tájékoztatását, a jutalmazást, a fegyelmezést, az e-naplóhoz hozzáférést, a vizsgákat, a tankönyvellátást, a
szüneteket, a csengetési rendet, a tanulói munkarendet a foglalkozások rendjét, a tantárgyválasztást, az
elvárt tanulói magatartást, a helyiségek, tárgyak, eszközök és területek használati rendjét, a
rendezvényeken elvárt magatartást, a mobiltelefon és egyéb eszköz használatának szabályai

3. A tervezés folyamata, lépései: tanévre, témakörre, tanórára

 a tervezés 3 szinten történik:

o iskola vezetése elkészíti a PP-ot és a HT-et a kerettanterv alapján
o munkaközösségek elkészítik a közösségi munkaterveket
o szaktanárok ezek alapján elkészítik a tanmenetet, tematikus terveket, óravázlatokat
 tanmenet: helyi tanterv alapján egyéni munkaterv, tartalma a tantárgy anyagának felosztása óráról órára,
módszerekkel, eszközökkel, tantárgyi kapcsolatokkal
 tematikus tervezés: egy téma feldolgozásának pedagógiai terve, ami több tanórai anyagot tartalmaz, nem
kötelező, de hasznos
 óravázlat-készítés: tartalmazza a tanítási óra minden részletét, céljait, tartalmát, eszközeit, módszereit,
munkaformáit, melyik iskola/évfolyam/csoport

4. Pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció fogalma, tartalma

 Habilitáció: képessé/alkalmassá tétel, gyógypedagógiai értelmezés szerint a fogyatékos, ezért közösségi

részvételben akadályozott személyekre irányuló egészségügyi-pedagógiai tevékenység, melyek
segítségével a közösségi életben való részvétele javítható, kiteljesíthető
 Rehabilitáció: elvesztett fizikai képességek helyreállítása, tágabb értelemben minden olyan szervezett
társadalmi tevékenység, amely az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került személyek társadalmi újra
beilleszkedését (integrációját) segíti
 A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei:
o team-munkában kialakított és szervezett nevelési folyamat
o a gyermekek igényeitől függő eljárások alkalmazását igényli
o alapja a szakértői bizottság szakértői véleménye
o elsősorban gyógypedagógiai kompetencia
o kiegészül pszichológiai-orvosi terápiás együttműködéssel
o egyéni fejlesztési terv alapján történik
 A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai:
o a fogyatékosságból-zavarból fakadó hiányzó-sérült funkciók kompenzálása-helyreállítása a meglévő
ép funkciók bevonásával
o törekvés a különféle funkciók egyensúlyának kialakítására.
o szükséges spec. eszközök elfogadtatása, használatuk megtanítása
o az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok,
funkciók fejlesztése
o a kimagasló teljesítményű tanulók tehetségének kibontakoztatása

5. Az egyéni fejlesztés dokumentumai

 Az egyéni fejlesztési terv a szakértői bizottságok által készített, a gyermek személyiségét feltáró
szakvélemény a pedagógiai munkában hasznosítható, sérülésspecifikus fejlesztésre vonatkozó korrekciós
javaslatokat is tartalmaz. A korrekciós javaslatok pontosabbá teszik, kiegészítik a diagnózist, elégséges
kiindulási alapot biztosítanak az egyéni fejlesztési terv összeállításához.
 Sem részletes tartalmára, sem formájára vonatkozóan nincs előírás.
 Konkrét, mérhető és rövid idő alatt elérhető célokra bontja le a távlati fejlesztési célokat
 Az egyéni fejlesztési terv készítésekor alkalmazkodni kell a gyermek, tanuló életkorához, életviteléhez.
 Funkciója a segítségnyújtás tervezése, koordinálása és ellenőrzése.
 Célja az akadályozott fejlődésből eredő hátrány csökkentése:
o A tanuló képessé váljon a tanulási – ismeretszerzési folyamatban való aktív és eredményes részvételre
o Az ismeretszerzési folyamat minél kevesebb nehézséget jelentsen számára

6. A nevelési folyamat tervezése, értékelése, mérése (közoktatási területen és pedagógiai célú habilitáció-
rehabilitációs folyamatoknál)

 A nevelési folyamatok tervezése és értékelése rendszerszintű megközelítést igényel, amelyben a

jogszabályok, tantervek és értékelési eszközök mind szerves szerepet játszanak. Az SNI tanulók esetében
külön figyelmet kell fordítani a speciális szükségletekre és a mentességi szabályozásokra, amelyek
befolyásolják a folyamatok hatékonyságát és átláthatóságát. Az evidenciaalapú módszerek alkalmazása
elősegíti a hatékony és célzott pedagógiai gyakorlatok kialakítását.
 A nevelési folyamatok tartalmi tervezését rendszerszinten bemeneti és kimeneti tényezők szabályozzák. A
bemeneti szabályozást a törvények és rendeletek, valamint a tantervek valósítják meg.
 A jogi szabályozás kijelöli a tartalmi, tantervi szabályozás eszközeinek megteremtésében és
működtetésében közreműködő szereplők kompetenciáit, meghatározza a nevelési folyamat intézményes és
szervezeti kereteit. A tantervek típusuktól függően meghatározhatják a nevelés-oktatás céljait, feladatait,
követelményeit és tananyagát.
 A kimeneti szabályozók főként a pedagógiai értékelés eszközeivel történik. A különböző vizsgák és
teljesítménymérések a nevelési folyamat hatására a tanulók személyiségében, tudásában bekövetkezett
változásokat mérik, és az így nyert információkat jelentik vissza a nevelési folyamat különböző résztvevői
számára. Azáltal, hogy konkretizálják, mikor mi várható el a tanulóktól, indirekt módon hatást
gyakorolnak az oktatás tartalmára és az egész pedagógiai kultúrára.
 Az olyan nagymintás nemzetközi teljesítménymérések, mint a PISA, a TIMSS, és a PIRLS célja, hogy
lehetővé tegye a résztvevő országok számára oktatási rendszerük működésének, hatékonyságának
értékelését. Hazánkban a 2004. évi CXXXV. törvény 91.§ (14) írta elő, hogy a „rendszeresen mérni,
értékelni kell a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai tevékenységet, így különösen az
alapkészségek, képességek fejlődését.
 A tanulásban akadályozott tanulók nevelése esetében a kimeneti szabályozás kevésbé hangsúlyos, mint a
többségi tanulóknál. Esetükben a vizsgarendszerekben való részvétel (felvételi vizsgák, érettségi stb.)
akadályozott, a nemzetközi és hazai országos teljesítménymérésekben pedig nem vagy igen kis számban
vesznek részt. Teljesítményük nem számít bele az országos, regionális vagy intézményi eredményekbe. Az
SNI tanulók mentességet kapnak a mérések alól. Ennek a következménye, hogy nem áll rendelkezésre
rendszerszintű információ a TANAK-os tanulók iskolai képességeinek fejlettségéről. A nevelési
folyamatok módszertani tervezésekor egyre nagyobb hangsúlyt kap az evidenciaalapú módszerek,
eljárások iránti igény.
 Az evidenciaalapú (gyógy)pedagógiai nevelés lényege az olyan felmérő, fejlesztő, oktatási és terápiás
módszerek, technikák alkalmazása a nevelési folyamatban, amelyek esetében tudományos módszerek
igazolták, hogy az adott megközelítés valóban hatékony.