Alkotmányjog I.

Szuverenitás:

 Modern államiság a szuverenitáson alapszik

 Demokrácia a hatalomgyakorlás legitimációját adja
 Jogállamiság: joghoz kötöttség
 Egyik oldalról demokratikusan legitim a másik oldalról pedig betartja a szabályokat
(jogállamiság)
 16. században alakult ki a szuverenitás fogalma, az állam mivel rendelkezik ahhoz,
hogy kötelező magatartás szabályokat írjon elő
 Szuper (=felső) szóból származik = legfelső, aki uralkodik a többiek fölött
 Tekintélyen alapuló hatalom – autoritás
 Jean Bodin használta először a szót – Megpróbálta objektíven leírni az uralkodó
hatalmát
 Állami főhatalom
 Az állam folytonos, az uralkodók változnak
 A szuverenitás nem korlátozható, csak annak gyakorlása
 Alapvető jellemzője: nem átruházható, nem korlátozható, abszolút, egységes és
oszthatatlan
 Ha az uralkodót kivégzik, kié lesz a szuverenitás? Ki a szuverén, ha nincs
uralkodó? – a nép
 Miért probléma, ha a nép szuverén? – Mert a szuverenitás egységes és nem osztható
– megoldás: nemzet (egység)
 A nép nem tudja közvetlen gyakorolni a szuverenitást – ezért képviseleti rendszerben
gyakorolja, választásokkal
 Nem átruházható, akkor hogyhogy a képviselet gyakorolhatja? – Felhatalmazza
őket a nép, hogy képviseljék a szuverenitást, attól függetlenül nem a képviselők
lesznek maga a szuverenitás
 Csak akkor jelenik meg, ha krízishelyzetben (pl. háborús helyzetben) egy fő kezében
(uralkodó) összpontosul
 A szuverén államok szerepe megváltozott (viszonylagossá vált) a második világháború
után – megjelennek a nemzetközi szervezetek
 Hatalomelméleti iskola
 Normatív iskola

 Definíció:
o Belső vetülete: Autonómia – saját maga alkotja meg a saját törvényeit,
belülről az állam önállóan dönt (1648. vesztfáliai béke)
 o Külső vetülete: Függetlenség - a nemzetközi közösség egyenlőként és
önállóként elismert tagja az államnak
 Korlátozza a jogállamiság és a demokrácia

Demokrácia:

 Népuralom
 Demosz = nép; Akrosz = hatalom -> néphatalom
 Arisztotelész szerint rossz államforma
 Képviselők gyakorolják a hatalmat – létrejön egy politikai elit
 Mint egy arisztokrácia – választott arisztokrácia = demokrácia
 Közvetett demokrácia
 Közvetlen demokrácia
 Képviseleti demokrácia
 Közérdek megjelenik a hatalomgyakorlás során
 Társadalmi szerződés - Amennyiben az állam nem a közérdek szerint cselekszik,
akkor a nép felléphet ellene
 Demokrácia haszna: lehetőséget biztosít a folyamatos korrekciókra az alternatívákon
keresztül
 Van lehetőség a változásra, akkor működik jól, ha pluralizmus van
 A jog biztosítja azt a keretet, amiben ez jól tud működni
 Ha hiba van, akkor lehet javítani az alternatívákon keresztül
 Szólásszabadság, sajtószabadság
 Definíció:
o Nem más, mint a nép kormányzása a népért a nép által (Lincoln)
o Legkevésbé rossz rendszer a demokrácia (Churchill), mert a demokrácia az az
egyetlen rendszer, ahol a politikai cselekvést a közvélemény befolyásolja és
alakítja
o Az autoritás modern formája