1.

tétel
I. Témakör Gazdaság, gazdaságpolitika és anyagi kultúra
Hasonlítsa össze a céh, a manufaktúra és a gyár termelésének
alapvető jellemzőit az alábbi szempontok alapján!
 Munkamegosztás, technikai eszközök és az ott dolgozók képzettsége
 Tulajdonviszonyok, verseny, értékesítés
 A termelés mennyisége és minősége

1. Munkamegosztás, technikai eszközök és az ott dolgozók

képzettsége
A középkorban az ipari tevékenységek céhekben zajlottak. A céhek az
ugyanazt a tevékenységet folytató emberek munkahelye volt. Érdekvédelmi
szervezetek voltak, amelyek egy szabályzat alapján működtek. A céhekben
nem létezett munkamegosztás. A technikai eszközök mennyiségét a
szabályzat elírta, az ott dolgozók képzettsége igen magas volt, ezért
céhmester az lehetett, aki először legény volt, utána inas, ezután külföldön
dolgozott, majd mikor hazajött egy mestermunkát mutatott be.
A francia abszolutizmus idején (XVII. sz.) alakultak ki a manufaktúrák. Ezek
a merkantilista gazdaságpolitika fontos elemei voltak. Ezt a politikát Colbert
dolgozta ki XIV. Lajos udvarában. Az üzemszervezési formának egy
magasabb formája, ahol már létezett munkamegosztás, ami azt jelenti, h a
munkafolyamat egy-egy részelemét más-más ember végezte, ezért az ott
dolgozók képzettsége alacsony színvonalú volt. A technikai eszközök száma
növekedett, de még mindig a kézi munka volt a jellemző.
Az ipari forradalom után megjelentek az üzemszervezés magasabb formái, a
gyárak. Ezek főleg Ny. Európában jelentek meg, később azonban elterjednek
Európa többi részén is. Itt is létezik munkamegosztás és a technikai eszközök
száma nagymértékben megnövekedett. A gyárakban főleg gépekkel
dolgoztak, ennek következtében szakképzettségük magas volt.

2. Tulajdonviszonyok, verseny, értékesítés

A céhek a céhmester tulajdonában voltak. A tulajdonjogot is a céh
alapszabályzata határozta meg. Ez az alapszabályzat korlátozta a versenyt és
az értékesítést, ugyanis meghatározta, h az illető szakmában hány céh
működhet és üldözte a céhen kívülieket a kontárokat. Az értékesítés a
szükséglet és a megrendelés szerint történt.
A manufaktúrák különböző tulajdonban lehettek (királyi, hűbérúri). Itt
megjelenik a verseny, ezért a piacon az-az áru volt kelendőbb, mely olcsóbb,
de jobb minőségű volt. Az értékesítésben fontos szerepet játszott a reklám.
A gyárak is különböző tulajdonban lehettek, itt is létezik verseny. A reklám
továbbra is fontos szerepet játszik. Az értékesítés hasonló a manufaktúráknál
használt értékesítéshez.
3. A termelés mennyisége és minősége
A céheken belül szabályozták a termelés mennyiségét és minőségét. Csak
kiváló minőségű áru került forgalomba. Tiltott volt a reklám és más árujának
ócsárlása, ez lehetővé tette a céhek fennmaradását.
A manufaktúrákban a mennyiséget és minőséget a tulajdonos határozta meg.
Ő próbált a kereslethez és kínálathoz alkalmazkodni. A versengésben sokan
tönkrementek.
A gyárakban a mennyiséget és minőséget a kereslet-kínálathoz igazították,
azért, h az erős versenyben fennmaradjanak, különböző szervezeteket hoztak
létre monopólium, trösztök, caltel stb.
Magyarországon is létezett mind a 3 forma csak sokkal később jelentek meg,
mint Ny-Európában.