2.

tétel
I. Témakör Gazdaság, gazdaságpolitika és anyagi kultúra
Mutassa be az I. ipari forradalom főbb jellemzőit!
 Az ipari forradalom fogalma és kialakulásának okai!
 Melyek voltak a legfőbb találmányok és feltalálók?
 Milyen társadalmi következményei voltak az ipari forradalomnak?

1. Az ipari forradalom fogalma és kialakulásának okai

Első ipari forradalomnak nevezzük azt a minőségi változást, amelynek során
a kézi munkát felváltotta a gép munka, a manufaktúrákat a gyárak és kiépül a
modern úthálózat. Az (első) ipari forradalom a XVIII. században bontakozott
ki Angliában és innen terjedt el később az egész világon.
Azért Angliából indult az ipari forradalom, mert:
 gazdag volt ásványi kincsekben (szén és vasérc)
 hatalmas gyarmatbirodalommal rendelkezett (India, felvevő- és
nyersanyag piac)
 olcsó munkaerővel rendelkezett (a gyarmatokon a mezőgazdaság
átalakítása)
 nagy tőkével rendelkezett (Angol Nemzeti Bank)
 itt ment végbe először a mezőgazdaság forradalma, ami azt jelenti, h a
bekerítések révén a mezőgazdasági népesség egy része elvesztette
megélhetését, ezért kénytelen volt városokba költözni és ott bérmunkát
vállalni.

2. Melyek voltak a legfőbb találmányok és feltalálók?

A legnagyobb hasznot ebben az időszakban a textilipar hozta, ezért ezen a
területen volt a leggyorsabb a technikai fejlesztés. Egyszerű mechanikus
gépeket találtak fel, amelyek a szövést és a fonást segítették elő. Az
újításokat egyszerű mesteremberek találták ki, akik maguk is az iparágban
dolgoztak. Ezeket a gépeket általában a korszak egyetlen, jelentős
erőforrásához a vízi kerékhez kapcsolták.
Legfontosabb találmányok:
fonógép
repülővetélő
szövőgép
A szövőipar után a gépiparban is elterjedtek a találmányok. A legfontosabb
találmány a gőzgép feltalálása volt, ami James Watt nevéhez fűződött. A gőz
erejével az egyenes vonalú mozgást, forgó mozgássá lehetett átalakítani. A
gőz erejét később szerszámgépgyártásnál is felhasználták. Ilyen szerszámgép
volt pl.: vasesztergapad a nyomtatásban és a közlekedésben. A vasút hozta
meg a közlekedés forradalmat. Stephensonnak sikerült előállítania a
gőzmozdonyt és felállítania az első vasútvonalat 1825-ben. A vasút újabb
területeket kapcsolt be a kereskedelembe és a gazdaság húzó ágazata lett. A
folyami közlekedésben fontos szerepet játszott Fulton, aki a gőz erejét a
gőzhajónál alkalmazta és ezzel forradalmasította a közlekedést is.

3. Milyen társadalmi következményei voltak az ipari

forradalomnak?
Az ipari forradalomnak egyik társadalmi következménye a demográfiai
robbanás, ez azt jelenti, h rövid időn belül a népességszám rohamosan
növekedett. Pl.: Manchester lakossága 50 év alatt megduplázódott. Ennek
oka az életkörülmények és a higiéniai viszonyok javulása (élelmezés, lakás),
valamint az orvostudomány fejlődése (oltások). Az átlag életkor 25 évről 47
évre növekedett. Nőtt az élve születések száma is. A demográfiai robbanás
óriási népmozgást, migrációt indított el. Egy országon belül falvakból a
városokba és kisvárosokból a nagyvárosokba irányult. Megnövekedett a
kivándorlási hullám is. Új hazát és munkát kerestek maguknak, főleg
Amerikában. Az ipari forradalom maga után vonta a városiasodást. 100 ezres
és milliós városok jöttek létre gazdaságilag fejlett területeken (Anglia:
London, Párizs, Lyon, New York). A nagyvárosok sajátos életformát és
életkörülményeket teremtettek, meg kellett oldani a hatalmas embertömeg
ellátását, higiéniai viszonyait, közlekedési feltételeit. Lakások ezreit kellett
felépíteni, ivóvizet biztosítani, csatornázni, hatalmas mennyiségű szemetet
elszállítani. Ez egy nagyon nehéz feladat volt, ezért kezdetben a szegények
nyomornegyedekbe kényszerültek és igen rossz körülmények között éltek. A
városok terjeszkedésével új negyedek is létrejöttek (kereskedelmi, ipari stb.).
Vagyoni helyzetük miatt a lakosságot elkülönítették és így megjelent a
szegregáció. A leggazdagabbak villanegyedekben, a középrétegek
kertvárosokban, a munkások bérházakban éltek. Nagyon nagy volt az
öngyilkosság aránya is. Ez annak volt tulajdonítható, h a városba költözött
emberek gyökértelennek érezték magukat (elveszítették eddigi
értékrendszerüket, kultúrájukat, vallásukat). Az ipari forradalom egyik nagy
következménye a környezetszennyezés volt, ez főleg a bányászat
fellendülésével és a szén fokozott használatával alakult ki. Ennek jelképe, h
Anglia legnagyobb ipari vidékét fekete vidéknek nevezték. Az ipari
forradalom következtében megváltozott a nők szerepe is a társadalomban.
Nőket és gyerekeket alkalmaztak nehéz munkára. Napi 14-16 órát dolgoztak
fele ennyi bérért, mint a férfiak. Az ipari forradalom társadalmi hatásit sokan
próbálták enyhíteni, különböző elméletek alakultak ki és nagyon sokan
próbáltak javítani az életkörülményeken.