4.

tétel
II. Témakör Népesség, település, életmód
Ismertesse egy XIII. századi Európai város életét
 A város külső képe, szerkezete, jellegzetes épületei
 A mindennapi élet jellemzői
 A lakosok társadalmi helyzete, jellemző foglalkozása
 A városjogi helyzete, irányítása

1. A város külső képe, szerkezete, jellegzetes épületei

A kora középkorban megindult a mezőgazdaság fejlődése, a növekvő
hozamok hozzájárultak a lakosság számainak növekedéséhez. A
túlnépesedett területekről az emberek elvándoroltak a kevésbé népes
területek felé, ezeket nevezzük hospeseknek. Mivel a mezőgazdaságban
egyre több lett a felesleg a gazdasági életben mindinkább elterjedt az
árutermelés és pénzgazdálkodás. A középkori városok kialakulhattak:
 ókori városokból
 szárazföldi kereskedelmi utak kereszteződésénél
 tengeri kikötőknél
 királyi és egyházi központok körül
A középkori várost általában városfal vette körül amit bástyák szakítottak
meg. A városkapu erősen védett volt. A város területe behatárolt volt, ezért
általában 1 emeletes házakat építetek, az emelet kiugró volt. Az utcák
szűkek, sötétek voltak, nem voltak kikövezve. A házak szennyét az utcára
dobták, a háziállatok is az utcán éltek (sikátor). A város közepén
helyezkedett el a piac, ezt körülvették a város legfontosabb épületei mint pl.:
a városháza, a templom, a gazdagabb emberek házai, a gazdagabb
kereskedők boltjai.

2. A mindennapi élet jellemzői

A városban ugyanazt a mesterséget űző emberek céhekbe tömörültek. A
céhek érdekvédelmi szervezetek voltak, melynek teljes jogú tagjai az önálló
műhellyel rendelkező mesterek voltak. A céhek szabályzat szerint működtek,
ezt előírta:
 kiből lehet mester (inas, legény, külföldi munka, mestermunka
bemutatása)
 a munka kezdésének és bezárásának idejét
 az áru mennyiségét és minőségét
 a műhelyben használt gépek és szerszámok mennyiségét
 tiltották az áruk reklámozását és más árujának ócsárlását
 nem létezett munkamegosztás
 üldözték a céhen kívülieket, akiket kontároknak neveztek
A céhek fontos szerepet játszottak a város életében, mert őriztek egy
városfalszakaszt. Fenntartották a rendet, gondoskodtak az elhunyt céhtagok
családjáról és támogatták az egyházat.

3. Lakosok társadalmi helyzete, jellemző foglalkozása

A városok lakossága állt:
 patríciusok
 iparos mesterek
 kereskedők
 plebsz (szegények)

A városok arra törekedtek, hogy városi önkormányzati rendszert építsenek ki,

ez azt jelenti, hogy olyan kiváltságokat akartak megszerezni, amely
függetlenítette őket az uralkodótól vagy a földesúrtól. Ehhez hozzátartozott
még, hogy szabadon választották bíráikat plébánusaikat és egy összegben
rótták le adójukat. A város élén a polgármester állt, akit a városi tanács
választott ebbe a tanácsba eleinte csak a leggazdagabb rétegek képviseltették
magukat. Az önkormányzat révén a városok polgárai nem voltak sem
nemesek, sem jobbágyok.

4. Városjogi helyzete, irányítása

A középkorban a helyi kereskedelem szorosan kapcsolódott a termelőkhöz, a
parasztok maguk vitték a városokba és árulták a helyi piacokon áruikat. A
kézművesek is itt értékesítették a termékeiket, az áruk ezüst és arany pénzért
cseréltek gazdát. A helyi kereskedelmen kívül fontos szerepet játszott a
távolsági kereskedelem, ez nagy kockázattal járt, de nagy jövedelmet is
hozott. A kereskedelmi útvonalak kialakulásához nagymértékben
hozzájárultak a zarándokútvonalak. Ebben az időszakban 2 nagy
kereskedelmi útvonal alakult ki:
 a Hanza: mely összekötötte az Északi- és Balti-tengeren az észak
német városokat, mint pl.: Hamburg, Lübeck, Rostock, Dancka
 a levantei: mely összeköti a Földközi-tengeren a spanyol, dél
franciaországi és olasz városokat, mint pl.: Barcelona, Marseille,
Genova, Velence
Ezeken az útvonalakon, különböző árukat szállítottak keletre és onnan
fűszereket és luxuscikkeket hoztak Európába. A két tengeri útvonalat
szárazföldi kereskedelem kötötte össze. Fontos szerepet játszott a Párizstól
keletre elhelyezkedő (hanpange vidéke, ahol minden évben híres vásárt
tartottak). Amikor megnyitották az Alpok hágóit. A dél német városok is
bekapcsolódtak a kereskedelembe.