5.

tétel
II. Témakör Népesség, település, életmód
Budapest világvárossá fejlődése a dualizmus alatt
 Gazdasági élet fejlődése
 Budapest világvárossá fejlődése
 Irodalmi, zenei élet
 A millenium

1. Gazdasági élet fejlődése

Ebben az időszakban (dualizmus korszaka) a mezőgazdaság fejlődésnek indult. Nőtt a
megtermelt árumennyiség, egyrészt a termőterületek bővülése miatt, másrészt a különböző
mezőgazdasági gépek, a műtrágya, a korszerű eljárások miatt. A mezőgazdaságban a
gabonatermesztésről áttérnek a belterjes kultúrák, mint pl.: a zöldség és a gyümölcs
termesztésére, a kapás növények és az ipari növények termesztésére (cukorrépa, kukorica,
burgonya). A mezőgazdaság fejlődését főleg a nagybirtokok segítették elő, hiszen ők
rendelkeztek tőkével.
A mezőgazdaság fejlődésével párhuzamosan az ipar is fejlődésnek indult. Az állam
iparpártoló politikája miatt a fejlődést elősegítette még az országban felhalmozódó hazai
és külföldi tőke és az olcsó munkaerő. A fejlődő iparágak:
 malomipar
 bányászat (szén és vas)
 gépgyártás
 élelmiszeripar stb.
Az ipar fejlődését számos új találmány segítette elő, mint pl.: a villanymozdony, mely
Kandó Kálmán nevéhez fűződik, a karburátor, mely Csonka János nevéhez fűződik és a
telefonközpont Puskás Tivadaréhoz.

2. Budapest világvárossá fejlődése

A dualizmus korának gazdasági fellendülése a leglátványosabb eredményeket Budapesten
érte el. A főváros jogilag 1873-ban jött létre Buda, Pest és Óbuda egyesítésével. Lakóinak
száma 50 év alatt 10 szeresére nőtt és így a XX. század elején kb. 1 millió volt. Ez által
Európa legnagyobb városai közé emelkedett. A magyar kormányok mindent megtettek a
főváros fejlesztéséért, ez volt szemükben a nemzeti felemelkedés záloga, ezért az ország
erőforrásainak jelentős részét koncentrálták Budapestre. Adókedvezményekkel,
középítkezésekkel próbálták a befektetőket Budapestre csalogatni. A város fejlődéséhez
hozzájárult a kedvező közlekedés „földrajzi” helyzet is. A város tervszerű fejlesztése
érdekében létrehozták a Fővárosi Közmunkák Tanácsát, amelyben olyan arisztokraták
vettek részt, mint Gróf Andrássy Gyula és Báró Podmaniczky Frigyes. A város arányosan
és tervszerűen fejlődött (sugárutak és körutak). A gyorsütemű építkezés miatt Bp. belső
övezete egységes stílusba épült, eklektikus stílusban (ötvözi a különböző történelmi
stílusokat). A város szerkezete a következő volt:
A város központja: üzleti és igazgatási negyed
 Lakónegyed
 Ipari körzetek: főleg a Duna vonalán
 Kertvárosok
Ezeket a negyedeket választották el a körutak. Ebben az időszakban impozáns
középületek, pályaudvarok, bérpaloták és hidak épültek, mint pl.:
  Iparművészeti Múzeum (Lechner Ödön)
 Mátyás-templom (Schulek Frigyes)
 Parlament (Steindl Imre)
 Budavár palota (Ybl Miklós)
 Margit-híd (1876)
 Ferencz József-híd, ma Szabadság-híd (1896)
 Erzsébet-híd (1903)
Ebben az időszakban nagy gondot fordítottak Bp. közlekedésének fejlesztésére is.

3. Irodalmi, zenei élet

A kiegyezés után az előre haladó polgárosodás, az általános műveltség emelkedése
megteremtette a nagyszámú olvasó közönséget. Kiadók alakultak, folyóiratok indultak,
színházak épültek. A magyar irodalom egyre sokszínűbb lett, a színvonal azonban nem
egyenletes.
A legmaradandóbb értéket Arany János öregkori lírája és Jókai Mórnak a romantika egyik
legnagyobb alakjának prózája képviseli. Jókai alkotta a szabadságharc eposzát (Kőszívű
ember fiai), az új jelenségekre is fogékony volt (Fekete Gyémántok). Jókai örököse
Mikszáth Kálmán már a realista ábrázolás mestere volt. Ebben az időben tevékenykedett
Vajda János, Reviczky Gyula és Komjáthy Jenő. Számos irodalmi folyóirat, mint pl.: a
Nyugat válhatott nyereségessé ebben az időben. A fiatalok számára színvonalas ifjúsági
irodalom (Egri csillagok, Pál utcai fiúk) és mesekönyvek jelentek meg. A történelmi
regényektől (Herczeg Ferenc) a ponyvairodalomig minden megjelent.
Sajátos népszerű élettere volt a művészvilágnak és az értelmiségnek, a kávéház az ország
szinte minden városában megjelenő kávéházak jelentették a szórakozás és az irodalmi élet
kereteit.
Az irodalom mellett a zenei élet is kiteljesedett ekkor élte virágkorát az operett (Lehár
Ferenc, Huszka Jenő, Kálmán Imre). A tömegkultúra részévé vált a Magyar Nóta, vagyis a
magyar népdalokra épülő műdal, amelyeket cigányzenekarok adtak elő. Népzene
gyűjtésével és feldolgozásával alkotott újat és időtállót (Bartók Béla, Kodály Zoltán).
Ebben az időszakban a festészetben kiemelkedett Székely Bertalan, Benczúr Gyula, Lotz
Károly és Munkácsy Mihály.

4. A millennium
Államiságunk ezer éves fennállásáról nagy ünnepségekkel emlékeztek meg, ezt nevezzük
Millenniumnak. Ekkor építették meg és fejezték be az Andrássy utat. Építették meg
Európában az első földalatti vasutat (az ünnepségre érkező császár ezen utazott). Erre az
időszakra épült meg a Városligeti Komplexum. A fővárosban megrendezett ünnepségekre
rengetegen érkeztek. A jegyek árát úgy állapították meg, h sokan részt vehessenek az
eseményekben, erre az időszakra készült el az a nagy körkép, amelyet Feszty Árpád
festett, és amelyik a magyarok bevonulását mutatja be. Ebben az időszakban Bp. a világ
egyik legszebb városává fejlődött.